Újvári Újság
Részletek
Szociáldemokrata szellemiségű független közéleti hetilap (Érsekújvár, 1928 aug.–1933 ápr.). Folyamatosan tájékoztatott a helyi magyar munkásakadémia működéséről, s a helyi Kassák-kultusz fő istápolója volt. – Szerk. Szegheő József, Kalisch Mór, Benjámin Ferenc.
Újvároska; Lipótvár (Leopoldov)
Részletek

A lipótvári erőd (GJ)
Város a Galgóci járásban, a Kisalföld É-i nyúlványában, a Vág folyó jobb partján, Galgóctól ÉNy-ra. L: [1921] – 2072, ebbol 1793 (86,5%) szlovák, 180 (8,7%) magyar; [2011] – 4162, ebbol 3944 (94,8%) szlovák, 4 (0,1%) magyar nemzetiségu. A: [2011] – 3953 (95,0%) szlovák, 8 (0,2%) magyar. V: [2011] – 3068 r. k., 97 ev., 3 gör. kat. – A 19. sz. második feléig mezovárosi kiváltságokkal rendelkezett, ekkor elveszített városi címét 1971-ben kapta vissza. ~ a Vág-völgyi vasútvonal egyik jelentos csomópontja. A városban található az 1665–69 között épült Lipótvár vára, amelyet 1854-ben fegyházzá alakítottak át, s jelenleg Szl. legnagyobb fegyintézete muködik benne. R. k. (Szt. Lipót-) temploma 1710–12-ben barokk stílusban épült.
Ungár Joób
(* 1877. ápr. 30. Hernádzsadány, † 1941. jan. 20. Kassa) Jogi szakíró, publicista. A gimnáziumot és a jogakadémiát Kassán végezte, s 1903-ban részt vett a Kassai Jogász Sportegyesület (KJSE) alapításában. 1904-től Kassán folytatott ügyvédi gyakorlatot. Az 1918-as államfordulat után az ellenzéki magyar pártok híve és propagálója volt....megnyit →
(* 1877. ápr. 30. Hernádzsadány, † 1941. jan. 20. Kassa) Jogi szakíró, publicista. A gimnáziumot és a jogakadémiát Kassán végezte, s 1903-ban részt vett a Kassai Jogász Sportegyesület (KJSE) alapításában. 1904-től Kassán folytatott ügyvédi gyakorlatot. Az 1918-as államfordulat után az ellenzéki magyar pártok híve és propagálója volt....megnyit →
Részletek
(* 1877. ápr. 30. Hernádzsadány, † 1941. jan. 20. Kassa) Jogi szakíró, publicista. A gimnáziumot és a jogakadémiát Kassán végezte, s 1903-ban részt vett a Kassai Jogász Sportegyesület (KJSE) alapításában. 1904-től Kassán folytatott ügyvédi gyakorlatot. Az 1918-as államfordulat után az ellenzéki magyar pártok híve és propagálója volt. Rövid ideig felelős szerkesztője volt a Kassai Naplónak. Írásai ebben, jogi szakcikkei a Csehszlovák Jogban jelentek meg. A szlovákiai zsidóságról írt nagy tanulmányában részletesen szólt azokról az okokról, melyek a zsidóságnak a magyarságból való nagymértékű kiválását előidézték: az egyik fő ok a mo.-i numerus clausus volt, a másik az a csehszl. törvényes rendelkezés, amely a népszámlálásoknál a zsidóságot nemzetiségnek nyilvánította. – Fm. Ahogy én láttam őket (portrék, 1934); A magyar zsidóság. In: Borsody István szerk.: Magyarok Csehszlovákiában 1918–1938 (1938); Vagyunk és leszünk. In: Fazekas József szerk.: A szlovenszkói magyarság társadalmi rajza 1918–1945 (1993); Csehszlovák munkajog (tan., 1937). – Ir. Turczel Lajos: Két kor mezsgyéjén (1967); Gyüre Lajos szerk.: A magyar kultúra 50 éve Kelet-Szlovákiában (1968).
Ungi Táj
Részletek
Közéleti havilap (Nagykapos, 1990–1994). Kezdetben az Erdélyi János Népfőiskola jelentette meg a CSEMART kiadásában, 1993-tól (a 2. számtól) az Ungi Táj Alapítvány, Nagykapos volt a gazdája. – Szerk. Tóth Ferenc (1990), Gabri Rudolf (1993).
Ungmogyorós; Mogyorós (Liesková)
Részletek
1960-ban Kerészmogyorós néven Mokcsakerésszel egyesített község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, az Ung folyó bal partján, Nagykapostól ÉNy-ra. L: [1921] – 390, ebből 296 (75,9%) magyar, 50 (12,8%) zsidó, 36 (9,2%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 216 ref., 77 r. k., 52 izr., 45 gör. kat. Ref. temploma 1907–08-ban szecessziós stílusban épült.
Ungnyarád; Nyarád (Ňarád)
1943-ban Nyarádkelecsény néven Magyarkelecsénnyel és Magyarmocsárral egyesített község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, a Latorca folyó jobb parti síkságán, Nagykapostól DK-re. L: [1921] – 197, ebből 145 (73,6%) magyar, 29 (14,7%) zsidó, 7 (3,5%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 134 ref., 35 izr., 20...megnyit →
1943-ban Nyarádkelecsény néven Magyarkelecsénnyel és Magyarmocsárral egyesített község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, a Latorca folyó jobb parti síkságán, Nagykapostól DK-re. L: [1921] – 197, ebből 145 (73,6%) magyar, 29 (14,7%) zsidó, 7 (3,5%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 134 ref., 35 izr., 20...megnyit →
Részletek
1943-ban Nyarádkelecsény néven Magyarkelecsénnyel és Magyarmocsárral egyesített község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, a Latorca folyó jobb parti síkságán, Nagykapostól DK-re. L: [1921] – 197, ebből 145 (73,6%) magyar, 29 (14,7%) zsidó, 7 (3,5%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 134 ref., 35 izr., 20 r. k.., 1 gör. kat. Ref. temploma 1834-ben épült klasszicista stílusban, neogótikus tornyát 1930-ban emelték.
Ungváry Ferenc; Ungar

(* 1892. máj. 31. Nyitra, † 1984. jan. 14. Pozsony) Színész, rendező, hangjáték-szerző, rádióbemondó, műfordító. Szülővárosában érettségizett (1911), majd Budapesten szerzett színészi oklevelet. Előbb Nyitrán, 1919-ben Pozsonyban Polgár Károly társulatánál, később magyarországi színtársulatoknál színész (Egerben, Miskolcon, Budapesten), azután 1925-től Faragó Ödönhöz szegődik el Kassára....megnyit →

(* 1892. máj. 31. Nyitra, † 1984. jan. 14. Pozsony) Színész, rendező, hangjáték-szerző, rádióbemondó, műfordító. Szülővárosában érettségizett (1911), majd Budapesten szerzett színészi oklevelet. Előbb Nyitrán, 1919-ben Pozsonyban Polgár Károly társulatánál, később magyarországi színtársulatoknál színész (Egerben, Miskolcon, Budapesten), azután 1925-től Faragó Ödönhöz szegődik el Kassára....megnyit →
Részletek

Ungváry Ferenc (FI)
(* 1892. máj. 31. Nyitra, † 1984. jan. 14. Pozsony) Színész, rendező, hangjáték-szerző, rádióbemondó, műfordító. Szülővárosában érettségizett (1911), majd Budapesten szerzett színészi oklevelet. Előbb Nyitrán, 1919-ben Pozsonyban Polgár Károly társulatánál, később magyarországi színtársulatoknál színész (Egerben, Miskolcon, Budapesten), azután 1925-től Faragó Ödönhöz szegődik el Kassára. 1930–1934 között újságíró, 1934–1942 között pedig a pozsonyi rádió magyar adásának rendezője, bemondója, később vezetője, majd a rádió programstatisztikai osztályának vezetője. 1944–1945-ben megjárta Auschwitzot, majd visszakerült korábbi beosztásába. Rádiójátékokat is írt (Apuka, 1934; A rádióbemondó álma, 1935; Matt második lépésre, 1936; Eltűnt egy ember, 1936; Liszt, 1936; Holnap minden jóra fordul, 1942; A gyilkos a függöny mögött jár, 1971); a rádiókrimi szlovákiai meghonosítója. Cseh és szlovák színműveket, hangjátékokat fordított magyarra. – Fm. A pozsonyi magyar színjátszás története I–III. (kéziratban). – Ir. A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918–2004. (2004).
Úradné Noviny Župy Abauj-Turňanskej a Mesta Košíc – Abauj-Torna Vármegye és Kassa Város Hivatalos Lapja
Részletek
Kéthetente szlovák és magyar nyelven megjelenő lap (Kassa, 1919–1922). – Szerk. Juraj Bulla.
Úradné Noviny Župy Komárňanskej a Mesta Komárna – Komárom Vármegye és Komárom Város Hivatalos Lapja
Részletek
Kéthetente szlovák és magyar nyelven jelent meg (Komárom, 1919–1922). – Szerk. Pavol Soltész.
Úradné Noviny Župy Prešporskej – Pozsony Vármegye Hivatalos Lapja
Részletek
Kéthetente szlovák és magyar nyelven jelent meg (Pozsony, 1919–1924). – Szerk. Matej Somogyi, Vojtech Bohuczky, Antonín Palkovič, Jaroslav Kruliš.
Úradné Oznamy Županského Úradu Župy Hontianskej – A Hontmegyei Zsupáni Hivatal Hivatalos Közleményei
Részletek
Szlovák és magyar nyelven jelent meg (Ipolyság, 1919–1921).
Úradný Policajný Vestník Slovenska – Zentral Polizeiblatt der Slowakei – Szlovenszkói Központi Rendőri Közlöny
Részletek
Szlovák, német és magyar nyelven jelent meg (Pozsony, 1929–1932).
Uránia Tudományos Egyesület
Pozsonyi magyar tudományos-ismeretterjesztő egyesület. Az 1910-es években alakult, az államfordulatot követően azonban betiltották működését. Újjáalakítására 1924-ben került sor, alapszabályát pedig 1926-ban hagyták jóvá a hatóságok. A liberális szellemiségű ~ szorosan kapcsolódott a pozsonyi szabadkőműves páholyokhoz, vezetőségének nagy része e páholyok tagja volt. Évente 20–25...megnyit →
Pozsonyi magyar tudományos-ismeretterjesztő egyesület. Az 1910-es években alakult, az államfordulatot követően azonban betiltották működését. Újjáalakítására 1924-ben került sor, alapszabályát pedig 1926-ban hagyták jóvá a hatóságok. A liberális szellemiségű ~ szorosan kapcsolódott a pozsonyi szabadkőműves páholyokhoz, vezetőségének nagy része e páholyok tagja volt. Évente 20–25...megnyit →
Részletek
Pozsonyi magyar tudományos-ismeretterjesztő egyesület. Az 1910-es években alakult, az államfordulatot követően azonban betiltották működését. Újjáalakítására 1924-ben került sor, alapszabályát pedig 1926-ban hagyták jóvá a hatóságok. A liberális szellemiségű ~ szorosan kapcsolódott a pozsonyi szabadkőműves páholyokhoz, vezetőségének nagy része e páholyok tagja volt. Évente 20–25 előadást szervezett, amelyek filozófiai, irodalmi, művészeti, zenei, természettudományos témájúak voltak. Előadásai jórészt magyarul és németül folytak, de a vezető tisztségviselők között a magyar, német és zsidó polgárokon kívül szlovákok is voltak. A hazai szellemi élet képviselőin kívül az Urániában a magyarországi és európai tudomány, irodalom és művészet kiemelkedő alakjai is felléptek, köztük Babits Mihály, Bartók Béla, Coudenhove-Kalergi vagy Vámbéry Rusztem. Jó kapcsolatokat ápolt a Sarló mozgalommal, és támogatta annak pozsonyi működését. Az egyesület tevékenysége a harmincas évek végére visszaesett, s 1938 után formálissá vált. A pozsonyi rendőr-igazgatóság 1942 jan.-jában kiadott végzése alapján szűnt meg.
Urbán György
(* 1932. júl. 2. Calgary [Kanada], † 2008. márc. 12. Vértesboglár [Mo.]) Pedagógus, közíró. Iskoláit Menyhén, Ipolyságon, Nyitrán és Pozsonyban végezte. Sárón kezdett tanítani (1950), pedagógusi szakképesítést levelező tagozaton szerzett. 1951-től Zselízen az alapiskolában, 1965-től nyugdíjba vonulásáig az alapiskolától akkor különvált magyar tanítási nyelvű...megnyit →
(* 1932. júl. 2. Calgary [Kanada], † 2008. márc. 12. Vértesboglár [Mo.]) Pedagógus, közíró. Iskoláit Menyhén, Ipolyságon, Nyitrán és Pozsonyban végezte. Sárón kezdett tanítani (1950), pedagógusi szakképesítést levelező tagozaton szerzett. 1951-től Zselízen az alapiskolában, 1965-től nyugdíjba vonulásáig az alapiskolától akkor különvált magyar tanítási nyelvű...megnyit →
Részletek
(* 1932. júl. 2. Calgary [Kanada], † 2008. márc. 12. Vértesboglár [Mo.]) Pedagógus, közíró. Iskoláit Menyhén, Ipolyságon, Nyitrán és Pozsonyban végezte. Sárón kezdett tanítani (1950), pedagógusi szakképesítést levelező tagozaton szerzett. 1951-től Zselízen az alapiskolában, 1965-től nyugdíjba vonulásáig az alapiskolától akkor különvált magyar tanítási nyelvű gimnáziumban tanított. Írásai zömmel a rendszerváltás után, s főleg nyugati magyar lapokban jelentek meg (Nemzetőr [München], Magyar Újság [Bécs], Magyarságtudományi Értesítő [USA], Magyarok Vasárnapja [Kalifornia, USA]. Fő műve, A béke oltókése, A rabnemzetek és őshonos nemzeti kisebbségek könyve (eredeti címén: Békevakcina) című tanulmánykötete Ustoros Gergely név alatt 1999-ben a Püski Kiadóban jelent meg
Urbán Sándor
(* 1925. dec. 3. Zalaba, † 2002. márc. 3. Zselíz) Szakíró, író. Kétéves korától Kanadában élt, 1934-ben tért vissza szülőföldjére. Pozsonyban járt gimnáziumba, végül Nyitrán érettségizett (1946). Később hamis vádak alapján börtönre, majd kényszermunkára (Jáchymov) ítélték. 1953–1955-ben a zselízi állami gazdaság tisztviselője, 1956–1958-ban a...megnyit →
(* 1925. dec. 3. Zalaba, † 2002. márc. 3. Zselíz) Szakíró, író. Kétéves korától Kanadában élt, 1934-ben tért vissza szülőföldjére. Pozsonyban járt gimnáziumba, végül Nyitrán érettségizett (1946). Később hamis vádak alapján börtönre, majd kényszermunkára (Jáchymov) ítélték. 1953–1955-ben a zselízi állami gazdaság tisztviselője, 1956–1958-ban a...megnyit →
Részletek
(* 1925. dec. 3. Zalaba, † 2002. márc. 3. Zselíz) Szakíró, író. Kétéves korától Kanadában élt, 1934-ben tért vissza szülőföldjére. Pozsonyban járt gimnáziumba, végül Nyitrán érettségizett (1946). Később hamis vádak alapján börtönre, majd kényszermunkára (Jáchymov) ítélték. 1953–1955-ben a zselízi állami gazdaság tisztviselője, 1956–1958-ban a járási sporthivatal, 1958–1961-ben a zselízi városi hivatal építkezési osztályának vezetője. 1961-től 1985-ig a zselízi közszolgáltatási üzem igazgatója. Költőként indult, de elbeszéléseket is írt. Az 1950-es évektől elsősorban a kaktuszokról írt cikkeket. – Fm. Čarovné tŕne (mon. a kaktuszokról), 1972; továbbá oroszul három kiadásban is; Fölparcellázott égbolt (önéletrajzi r., 1991).
Urbán Zsolt
(* 1959. szept. 17. Zalaba) Szerkesztő. A magyar tanítási nyelvű gimnáziumban végzett Zselizen (1978), majd a Szlovák Műszaki Egyetemen gépészmérnöki szakán szerzett diplomát (1983). A Szlovák Pedagógiai Kiadó Magyar szerkesztőségében 1985-től szerkesztőként, majd 2000-től főszerkesztőként dolgozik. Főszerkesztője volt annak a 2014-ben megjelent lexikonnak, amely...megnyit →
(* 1959. szept. 17. Zalaba) Szerkesztő. A magyar tanítási nyelvű gimnáziumban végzett Zselizen (1978), majd a Szlovák Műszaki Egyetemen gépészmérnöki szakán szerzett diplomát (1983). A Szlovák Pedagógiai Kiadó Magyar szerkesztőségében 1985-től szerkesztőként, majd 2000-től főszerkesztőként dolgozik. Főszerkesztője volt annak a 2014-ben megjelent lexikonnak, amely...megnyit →
Részletek
(* 1959. szept. 17. Zalaba) Szerkesztő. A magyar tanítási nyelvű gimnáziumban végzett Zselizen (1978), majd a Szlovák Műszaki Egyetemen gépészmérnöki szakán szerzett diplomát (1983). A Szlovák Pedagógiai Kiadó Magyar szerkesztőségében 1985-től szerkesztőként, majd 2000-től főszerkesztőként dolgozik. Főszerkesztője volt annak a 2014-ben megjelent lexikonnak, amely ennek az internetes verziónak az alapjául szolgált. 1980–1988 között a Szőttesben táncolt. – Fm. A (Cseh)Szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig (főszerk., 2014).
Ürge Mária
(* 1952. szept. 19. Somorja, † 1991. máj. 27. Somorja) Pedagógus, néprajzkutató. Somorján érettségizett (1972), a nyitrai Pedagógiai Főiskolán szerzett tanítói oklevelet (1976); ezt követően – autóbaleset miatt bekövetkezett haláláig – a nagylégi alapiskolában tanított. Néprajzi gyűjtéssel foglalkozott, a somorjai Csalló parasztzenekar másodhegedűse volt;...megnyit →
(* 1952. szept. 19. Somorja, † 1991. máj. 27. Somorja) Pedagógus, néprajzkutató. Somorján érettségizett (1972), a nyitrai Pedagógiai Főiskolán szerzett tanítói oklevelet (1976); ezt követően – autóbaleset miatt bekövetkezett haláláig – a nagylégi alapiskolában tanított. Néprajzi gyűjtéssel foglalkozott, a somorjai Csalló parasztzenekar másodhegedűse volt;...megnyit →
Részletek
(* 1952. szept. 19. Somorja, † 1991. máj. 27. Somorja) Pedagógus, néprajzkutató. Somorján érettségizett (1972), a nyitrai Pedagógiai Főiskolán szerzett tanítói oklevelet (1976); ezt követően – autóbaleset miatt bekövetkezett haláláig – a nagylégi alapiskolában tanított. Néprajzi gyűjtéssel foglalkozott, a somorjai Csalló parasztzenekar másodhegedűse volt; a zenekarral 1983-ban és 1985-ben első díjat nyert a Tavaszi szél vizet áraszt… országos népzenei és népdalversenyen. 1984-ben Jókai Máriával közösen végzett gyermekjátékgyűjtése második díjat nyert a Szlovák Néprajzi Társaság pályázatán. Néprajzi témájú tanulmányai mellett zenei nevelés tankönyveket és módszertani segédkönyveket is írt. – Fm. A Kolonyi templom előtt. Válogatás Ürge Mária népzenegyűjtéséből (2004).
Ürmény (Mojmírovce)
Részletek
Község a Nyitrai járásban, a Kisalföld É-i részén, a Cabaj-patak mentén, Nyitrától D-re. L: [1921] – 3545, ebből 3223 (90,9%) szlovák, 136 (3,8%) magyar, 114 (3,2%) zsidó; [2011] – 2838, ebből 2641 (93,1%) szlovák, 17 (0,6%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 2637 (92,9%) szlovák, 16 (0,6%) magyar. V: [2011] – 2231 r. k., 48 ev., 15 gör. kat., 4 ref. – Gótikus alapokon álló r. k. (Szt. László-) temploma 1718–21 között barokk, zsinagógája 1820-ban klasszicista stílusban épült. Az 1721-ben késő barokk stílusban emelt Hunyady-kastélyt a 18. sz. végén klasszicista stílusban alakították át, az 1812-ben épült Ürményi-kúria klasszicista építmény. – Számos pusztája közül, amelyekre az 1920-as években cseh-morva és szlovák kolonisták települtek, Tarányt (Taraň, 1948-tól Štefanovičová) 1935-ben, Mezőkeszit (Poľný Kesov) 1940-ben, Nagyvölgyet (Veľká Dolina) 1956-ban önálló községgé szervezték.
Urr György
Részletek
(* 1900 Kassa, † 1979 Kassa) Publicista, bibliográfus. 1918 után a Négergyarmat, majd a Jövőnk c. lapot szerkesztette. A 2. vh. alatt munkatársa volt a Magyar Albumnak. 1945 után ritkán publikált, de ő írta a Gyüre Lajos szerkesztette A magyar kultúra 50 éve Kelet-Szlovákiában c. mű bibliográfiai részét. Bibliográfiai jellegű írásokat a sajtóban is közölt. – Fm. Az ifjúság és a keresztényszocializmus (1923); Új államrendszer (1925); A magyar munkásság nemzeti alapon való szervezkedésének fontossága (1927); A parlamentarizmus válsága (1929); A szlovenszkói magyar politika tíz esztendeje (1930); Kisebbségi sorsunk húsz esztendejéből (1939).
Urr Ida
(* 1904. nov. 24. Kassa, † 1989. aug. 2. Budapest [Mo.]) Költő. Kassán érettségizett (1922), Budapesten szerzett orvosi diplomát (1929), ahol 1941-ben telepedett le. Orvostudományi cikkeket is publikált. – Fm. Zokogások (v., 1923); Kormozott lámpással (v., 1927); Szent pokol (v., 1928); Nincs kenyér (v., 1936); A...megnyit →
(* 1904. nov. 24. Kassa, † 1989. aug. 2. Budapest [Mo.]) Költő. Kassán érettségizett (1922), Budapesten szerzett orvosi diplomát (1929), ahol 1941-ben telepedett le. Orvostudományi cikkeket is publikált. – Fm. Zokogások (v., 1923); Kormozott lámpással (v., 1927); Szent pokol (v., 1928); Nincs kenyér (v., 1936); A...megnyit →
Részletek
(* 1904. nov. 24. Kassa, † 1989. aug. 2. Budapest [Mo.]) Költő. Kassán érettségizett (1922), Budapesten szerzett orvosi diplomát (1929), ahol 1941-ben telepedett le. Orvostudományi cikkeket is publikált. – Fm. Zokogások (v., 1923); Kormozott lámpással (v., 1927); Szent pokol (v., 1928); Nincs kenyér (v., 1936); A fényrács mágiája (v., 1980); Hernád parti himnuszok (v., 1985).
Úszor (Kvetoslavov)
Részletek
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, Somorjától ÉK-re. L: [1921] – 326, ebből 315 (96,6%) magyar, 2 (0,6%) szlovák; [2011] – 949, ebből 576 (60,7%) szlovák, 310 (32,7%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 574 (60,5%) szlovák, 314 (33,1%) magyar. V: [2011] – 543 r. k., 48 ev., 27 ref., 5 gör. kat. – A két vh. közötti földbirtokreform keretében zajló kolonizáció során, 1926-ban az ~hoz tartozó Fakópusztára, a Pongrácz család felosztott nagybirtokára cseh-morva és szlovák telepesek költöztek. A második vh. után magyar lakosságának egyharmadát áttelepítették Mo.-ra, helyükre újabb szlovák családok költöztek. R. k. (Szűz Mária mennybevétele) kápolnája 1883-ban neogótikus stílusban épült. – Ir. Presinszky Lajos: Múltról a jelennek. Fejezetek Úszor történelméből (2006).
Uzapanyit (Uzovská Panica)
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence É-i részén, a Balog-patak bal parti teraszán, Rimaszombattól K–ÉK-re. L: [1921] – 783, ebből 772 (98,6%) magyar, 10 (1,3%) szlovák; [2011] – 709, ebből 332 (46,8%) magyar, 162 (22,8%) roma, 146 (20,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 502 (70,8%) magyar, 120 (16,9%) szlovák, 13 (1,8%) roma. V: [2011] – 505 r. k., 77 ref., 11 ev., 1 gör. kat. – Ref. temploma 1848–52 között klasszicista, r. k. (Szűz Mária mennybevétele) temploma 1872-ben historizáló, a Szentmiklóssy-kúria a 19. sz. második felében késő klasszicista stílusban épült. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – 1964–90 között közigazgatásilag ~hoz tartozott Rakottyás.
V. Szabó Rózsi

(* 1935. jún. 4. Magyarbél) 1956-tól az Állami Faluszínház magyar tagozata, majd annak felszámolása után, 1959-től a komáromi Magyar Területi Színház, később, alapításától, 1969-től 1989-es nyugdíjazásáig a Kassai Thália Színház színésze. A Szlovák Irodalmi Alap nívódíját s a legjobb női alakítás díját nyerte el...megnyit →

(* 1935. jún. 4. Magyarbél) 1956-tól az Állami Faluszínház magyar tagozata, majd annak felszámolása után, 1959-től a komáromi Magyar Területi Színház, később, alapításától, 1969-től 1989-es nyugdíjazásáig a Kassai Thália Színház színésze. A Szlovák Irodalmi Alap nívódíját s a legjobb női alakítás díját nyerte el...megnyit →
Részletek

Szabó Rózsi (TSZA)
(* 1935. jún. 4. Magyarbél) 1956-tól az Állami Faluszínház magyar tagozata, majd annak felszámolása után, 1959-től a komáromi Magyar Területi Színház, később, alapításától, 1969-től 1989-es nyugdíjazásáig a Kassai Thália Színház színésze. A Szlovák Irodalmi Alap nívódíját s a legjobb női alakítás díját nyerte el 1973-ban. A Csehszlovák Rádió magyar adásának többtucatnyi hangjátékában, ill. néhány szlovák és magyar filmben is szerepelt. – Főbb színházi szerepei: Máli (Kisfaludy Károly: A kérők); Piroska (Mikszáth Kálmán–Gyárfás Miklós–Örkény István–Tibor Andrašovan: Különös házasság); Zsuzsi (Móricz Zsigmond: Kismadár); Amélia (Federico García Lorca: Bernarda Alba háza); Terus (Illyés Gyula: Bolhabál); Lewis (Arthur Miller: A salemi boszorkányok); Smeraldina (Carlo Goldoni: Két úr szolgája); Leni (Jean Paul Sartre: Altona foglyai); Lady Bracknell (Oscar Wilde: Hazudj igazat); Regina (Tamási Áron: Énekes madár); Dajka (Karnauth-Brauszevics: Mese a tűzpiros virágról); Siratóasszony (Tamási Áron: Vitéz lélek); Libera (Carlo Goldoni: A chioggiai csetepaté); Asszony (Kopányi György: Igazolatlan ősz); Anna Petrovna (Vlagyimír Konsztantyinov–Borisz Racer: Tíz nap szerelemért); Szalayné (Bartha Lajos: Szerelem); Rablómama (Jevgenyij Svarc–Romhányi József–Lendvay Kamilló: Hókirálynő); Annamarie (Henrik Ibsen: Babaotthon); Ilma (Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde); Tótné (Örkény István: Tóték); Fjokla Ivanovna (Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Leánynéző); Bódogné (Szakonyi Károly: Adáshiba); Andrejevna (Anton Pavlovics Csehov: Sirály); Prenell asszony (Jean-Baptiste Molière: Tartuffe); Anya (Karel Čapek: Az anya). – Film: Fekete rózsa (Budapest) – Díjak, elismerések: Szlovák Irodalmi Alap, Nívódíj, 1973; legjobb női alakítás díja. – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Tóth László: Déryné nyomában. A komáromi magyar színjátszás története II. (1998); Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Ötvös Anna: Akikkel találkozhat(t)unk (2000); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).
Vadász Ferenc
(* 1916. jún. 22. Komárom, † 2009. júl. 21. Budapest [Mo.]) Író, újságíró. 18 éves korától tagja volt a CSKP-nak. Cikkeket, riportokat írt a Munkásba, majd a Magyar Napba. A bécsi döntés után Mo.-on többször volt internálva és bebörtönözve. 1945 után különböző pártfunkciókat töltött be, 1949-től...megnyit →
(* 1916. jún. 22. Komárom, † 2009. júl. 21. Budapest [Mo.]) Író, újságíró. 18 éves korától tagja volt a CSKP-nak. Cikkeket, riportokat írt a Munkásba, majd a Magyar Napba. A bécsi döntés után Mo.-on többször volt internálva és bebörtönözve. 1945 után különböző pártfunkciókat töltött be, 1949-től...megnyit →
Részletek
(* 1916. jún. 22. Komárom, † 2009. júl. 21. Budapest [Mo.]) Író, újságíró. 18 éves korától tagja volt a CSKP-nak. Cikkeket, riportokat írt a Munkásba, majd a Magyar Napba. A bécsi döntés után Mo.-on többször volt internálva és bebörtönözve. 1945 után különböző pártfunkciókat töltött be, 1949-től a Szabad Nép, majd a Népszabadság állandó munkatársa volt. Életrajzi jellegű regényeiben számos csehszl. vonatkozás van. – Fm. Csillagbörtön (emlékirat, 1949); A harcnak nincs vége (emlékirat, 1952); Harcunk a magyar pokollal (emlékirat, 1961); Ketten a Remete utcából (r. 1962); Föld alól a fénybe (r., 1969); Tenyérnyi égbolt (emlékirat, 1970); A védő (r., 1975).
Vadász; Vadászlap
Részletek
Vadászati, vadvédelmi, ebtenyésztési és lövészeti szaklap (Pozsony, 1927–1938). Kéthetente jelent meg, 1932-től Vadászlap címen. – Szerk. Rajcsányi Gyula, Cseh Cyprián, Jurán Vidor.
Vadkerty Katalin

(* 1928. ápr. 21. Érsekújvár, † 2026. ápr. 10. Érsekújvár) Történész. Kisvárdán érettségizett (1946), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett történészi oklevelet (1955); 1963 óta a történettudomány kandidátusa. 1953–1958-ban a pozsonyi Pedagógiai Főiskola oktatója, rövid ideig a Dolgozó Nő kulturális rovatának szerkesztője. 1960–1987 között...megnyit →

(* 1928. ápr. 21. Érsekújvár, † 2026. ápr. 10. Érsekújvár) Történész. Kisvárdán érettségizett (1946), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett történészi oklevelet (1955); 1963 óta a történettudomány kandidátusa. 1953–1958-ban a pozsonyi Pedagógiai Főiskola oktatója, rövid ideig a Dolgozó Nő kulturális rovatának szerkesztője. 1960–1987 között...megnyit →
Részletek

Vadkerty Katalin (ST)
(* 1928. ápr. 21. Érsekújvár, † 2026. ápr. 10. Érsekújvár) Történész. Kisvárdán érettségizett (1946), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett történészi oklevelet (1955); 1963 óta a történettudomány kandidátusa. 1953–1958-ban a pozsonyi Pedagógiai Főiskola oktatója, rövid ideig a Dolgozó Nő kulturális rovatának szerkesztője. 1960–1987 között az SZTA Történettudományi Intézetének munkatársa. Kutatási területe: a 19. századi és az 1867 utáni Mo. gazdaságtörténete; 1990-től a szlovákiai magyarság 1945–1948 közötti üldöztetésének története. Főbb díjai, kitüntetései: Fábry Zoltán-díj (1996), Dominik Tatarka-díj (2003), Bethlen Gábor-díj (2003); Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (2008). – Fm. Dejiny cukrovarníckeho priemyslu a pestovania cukrovej repy na Slovensku 1800–1918 (tan., 1965); A reszlovakizáció (tan., 1993); A deportálások (tan., 1996); A belső telepítések és a lakosságcsere (tan., 1999); A kitelepítéstől a reszlovakizációig. Trilógia a csehszlovákiai magyarság 1945–1948 közötti történetéről (az előző három kötet együttes kiadása, 2001; ugyanez szlovákul is: Maďarská otázka v Československu 1945–1948, 2002).
Vága (Váhovce)
Község a Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Vág folyó jobb partján, a vágkirályfai-víztározó mellett, Galántától ÉK-re. L: [1921] – 2071, ebből 2029 (98,0%) magyar, 13 (0,6%) szlovák; [2011] – 2083, ebből 1344 (64,5%) magyar, 685 (32,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1432...megnyit →
Község a Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Vág folyó jobb partján, a vágkirályfai-víztározó mellett, Galántától ÉK-re. L: [1921] – 2071, ebből 2029 (98,0%) magyar, 13 (0,6%) szlovák; [2011] – 2083, ebből 1344 (64,5%) magyar, 685 (32,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1432...megnyit →
Részletek
Község a Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Vág folyó jobb partján, a vágkirályfai-víztározó mellett, Galántától ÉK-re. L: [1921] – 2071, ebből 2029 (98,0%) magyar, 13 (0,6%) szlovák; [2011] – 2083, ebből 1344 (64,5%) magyar, 685 (32,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1432 (68,7%) magyar, 606 (29,1%) szlovák. V: [2011] – 1878 r. k., 9 ev., 4 ref., 1 gör. kat. – Régebbi alapokon álló r. k. (Szt. Miklós-) temploma 1788-ban épült késő barokk stílusban. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – Ir. Pukkai László (összeáll.): Vága község története (1994).
Vágfarkasd; Farkasd (Vlčany)
Részletek

A vágfarkasdi komp (GJ)
Község a Vágsellyei járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Vág folyó jobb partján, Vágsellyétől D–DK-re. L: [1921] – 5356, ebből 5066 (94,4%) magyar, 156 (2,9%) szlovák, 116 (2,2%) zsidó; [2011] – 3328, ebből 2284 (68,6%) magyar, 951 (28,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 2323 (69,8%) magyar, 877 (26,4%) szlovák. V: [2011] – 1387 r. k., 1024 ref., 111 ev., 5 gör. kat. – A második vh. után magyar lakosságának közel egynegyedét áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. Klasszicista stílusú r. k. (Szt. József-) temploma 1803-ban épült, 1785-ben emelt ref. templomát 1937-ben építették át. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – Ir. Novák Veronika (összeállította): Farkasd (2002); Danter Izabella (összeállította): Hagyományos gazdálkodás a Kisalföld északi részén. Farkasd, Negyed (2005).
Vágfüzes (Vrbová nad Váhom)
Részletek
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Vág-Duna bal partján, Komáromtól É-ra. L: [2011] – 559, ebből 451 (80,7%) magyar, 83 (14,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 487 (87,1%) magyar, 49 (8,8%) szlovák. V: [2011] – 387 r. k., 36 ref., 9 ev., 1 gör. kat. – R. k. (Szt. Gellért-) temploma 1993–96 között épült. A határában található Levelesi-tó vízi és mocsári növénytársulása védett terület. A 21. sz. elején 1–4. évfolyamos magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – ~t Keszegfalva, Martos és Naszvad Vág és Nyitra folyó közötti tanyavilágából (Agyagospuszta, Csörgőpuszta, Kingyespuszta) 1968-ban szervezték önálló községgé.
Vághosszúfalu; Hosszúfalu (Dlhá nad Váhom)
Részletek

Vághosszúfalu (TP)
Község a Vágsellyei járásban, a Kisalföldön, a Vág folyó bal partján, Vágsellyétől É-ra. L: [1921] – 937, ebből 883 (94,2%) magyar, 37 (3,9%) szlovák; [2011] – 865, ebből 513 (59,3%) magyar, 335 (38,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 541 (62,5%) magyar, 311 (36,0%) szlovák. V: [2011] – 703 r. k., 13 ref., 3 ev., 1 gör. kat. – R. k. (Szentháromság-) temploma 1800-ban empire stílusban épült. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – Ir. Izsóf József (összeállította): Vághosszúfalu. Dlhá nad Váhom 1113–1993 (1993).
Vághosszúfalu (Videó)
Product of TIRINDA Family (Peter, Andrea & Adrian), 2015. márc. 7.



