Tóbisz Titusz
(* 1978. dec. 21. Rimaszombat) Színész. Az általános iskolát szülővárosában végezte, majd Füleken érettségizett (1996). Tanulmányait 2001-ben Budapesten folytatta a Krónikásének Zeneiskolában, ahol Dévai Nagy Kamilla vezetése mellett, énekes-gitáros előadóművészetet tanult. Tanulmányait a Kassai Állami Konzervatóriumban folytatta. 2005-től a Thália Színház társulatának tagja volt....megnyit →
(* 1978. dec. 21. Rimaszombat) Színész. Az általános iskolát szülővárosában végezte, majd Füleken érettségizett (1996). Tanulmányait 2001-ben Budapesten folytatta a Krónikásének Zeneiskolában, ahol Dévai Nagy Kamilla vezetése mellett, énekes-gitáros előadóművészetet tanult. Tanulmányait a Kassai Állami Konzervatóriumban folytatta. 2005-től a Thália Színház társulatának tagja volt....megnyit →
Részletek
Tóbisz Titusz (TSZA)
(* 1978. dec. 21. Rimaszombat) Színész. Az általános iskolát szülővárosában végezte, majd Füleken érettségizett (1996). Tanulmányait 2001-ben Budapesten folytatta a Krónikásének Zeneiskolában, ahol Dévai Nagy Kamilla vezetése mellett, énekes-gitáros előadóművészetet tanult. Tanulmányait a Kassai Állami Konzervatóriumban folytatta. 2005-től a Thália Színház társulatának tagja volt. Musicalok, drámák, zenés vígjátékok és operettek szereplője. Színházi pályafutásán kívül rock-zenekarok énekeseként is fellépett. Jelenleg a Kassai Állami Színház operatársulatának tagja. A Kassai Thália Színházban és a Miskolci Nemzeti Színházban is vendégszerepel. – Főbb színházi szerepei: Thália Színház Budapest: Római katona (Illés Lajos: Betlehem csillaga – Erkel Színház). Kassai Thália Színház: Sir Kán (Dés László–Geszti Péter–Békés Pál: A dzsungel könyve); Vay Ádám, Vak igric (Szigligeti Ede: II. Rákóczi Ferenc fogságai); Bill (William Sommerset Maugham–Nádas Gábor–Szenes Iván: Imádok férjhez menni); Lőrincke szomszéd (Örkény István: Tóték); Titusz, Farkas (Viktor Orlov: A lopott tojás titka); Murray (Neil Simon: Furcsa pár); Lantos, Lovag (Egressy Zoltán: Angyalkövet); Makáts főtanácsos (Zágon István–Nóti Károly–Eisemann Mihály: Hyppolit, a lakáj); Castel Jaloux (Edmond Rostand: Cyrano de Bergerac); Lovas (Peter Shaffer: Equus); Milt (Murray Schisgal: Szerelem, ó!); Sir Kán (Dés László–Presser Gábor: Dzsungel könyve); Rádiós (Presser Gábor–Horváth Péter–Sztevanovity Dusán: A padlás); Lucien Ouvrier (Eisemann Mihály–Zágon István–Somogyi Gyula: Fekete Péter); Pincér (Carlo Goldoni: Két úr szolgája); Hosszú (Dés László–Nemes István: Valahol Európában); Tasziló (Kálmán Imre: Marica grófnő). Miskolci Nemzeti Színház: Abdalló (Giuseppe Verdi: Nabucco), Jean Valjean (Claude Michael Schoenberg: Nyomorultak). Kassai Állami Színház: Szerető (Giacomo Puccini: Köpeny és Gianni Schicchi), Charles (William Shakespeare: Ahogy tetszik). – Ir. Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009). Színházi évkönyvek (Budapest); Divadlá na Slovensku [Szlovákiai színházak] (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).
Töböréte (Töböréte)
Részletek
1940-ben Hegyéte néven Hegybeneétével egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől K–DK-re. L: [1921] – 179, ebből 179 (100%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 143 r. k., 31 ref., 3 izr., 2 ev.
Töhöl (Tehla)
Részletek
Község a Lévai járásban, a Garammenti-hátság É-i részén, Verebélytől DK-re. L: [1921] – 698, ebből 576 (82,5%) magyar, 122 (17,5%) szlovák; [2011] – 525, ebből 408 (77,7%) szlovák, 92 (17,5%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 397 (75,6%) szlovák, 104 (19,8%) magyar. V: [2011] – 311 r. k., 92 ref., 15 ev., 1 gör. kat. – Ref. temploma a 19. sz. elején klasszicista, r. k. (Szentolvasó Királynője) temploma 1957-ben modernista stílusban épült.
Tok Béla
(* 1936. máj. 15. Lakszakállas, † 1993. márc. 17. Komárom) Tanár, helytörténész, muzeológus. Komáromban érettségizett (1955), a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán szerzett magyar–történelem szakon tanári oklevelet (1959). Ezután Zselízen és Dunaszerdahelyen volt gimnáziumi tanár. 1969–1988 között a komáromi Duna Menti Múzeum munkatársa, majd komáromi iskolákban...megnyit →
(* 1936. máj. 15. Lakszakállas, † 1993. márc. 17. Komárom) Tanár, helytörténész, muzeológus. Komáromban érettségizett (1955), a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán szerzett magyar–történelem szakon tanári oklevelet (1959). Ezután Zselízen és Dunaszerdahelyen volt gimnáziumi tanár. 1969–1988 között a komáromi Duna Menti Múzeum munkatársa, majd komáromi iskolákban...megnyit →
Részletek
(* 1936. máj. 15. Lakszakállas, † 1993. márc. 17. Komárom) Tanár, helytörténész, muzeológus. Komáromban érettségizett (1955), a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán szerzett magyar–történelem szakon tanári oklevelet (1959). Ezután Zselízen és Dunaszerdahelyen volt gimnáziumi tanár. 1969–1988 között a komáromi Duna Menti Múzeum munkatársa, majd komáromi iskolákban tanított. Muzeológusként főleg a régi fegyverek, az erődrendszerek és a komáromi céhek érdekelték. – Fm. A komáromi szabók céhkönyve (tan., 1987).
Tokár Géza
(* 1984. ápr. 15. Komárom) Politológus, közíró. A komáromi Selye János Gimnáziumban érettségizett (2002), majd mesteri diplomáját Pozsonyban a Comenius Egyetem bölcsészkara politológia szakán szerezte. Elsősorban pártpolitikákkal és komparatív politológiával foglalkozik. Iskolai tanulmányai mellett diákkörökben is aktív, 2004 és 2006 között a Diákhálózat külügyekért felelős...megnyit →
(* 1984. ápr. 15. Komárom) Politológus, közíró. A komáromi Selye János Gimnáziumban érettségizett (2002), majd mesteri diplomáját Pozsonyban a Comenius Egyetem bölcsészkara politológia szakán szerezte. Elsősorban pártpolitikákkal és komparatív politológiával foglalkozik. Iskolai tanulmányai mellett diákkörökben is aktív, 2004 és 2006 között a Diákhálózat külügyekért felelős...megnyit →
Részletek
Tokár Géza (FI)
(* 1984. ápr. 15. Komárom) Politológus, közíró. A komáromi Selye János Gimnáziumban érettségizett (2002), majd mesteri diplomáját Pozsonyban a Comenius Egyetem bölcsészkara politológia szakán szerezte. Elsősorban pártpolitikákkal és komparatív politológiával foglalkozik. Iskolai tanulmányai mellett diákkörökben is aktív, 2004 és 2006 között a Diákhálózat külügyekért felelős alelnöke, emellett részt vállalt a pozsonyi József Attila Ifjúsági Klub újjászervezésében és a “Mák” c. diákújság szerkesztésében. Az Új Szó napilapnál is dolgozik kommentáríróként, de rendszeresen publikál politikai jellegű cikkeket más fórumokon is. 2012 júniusától a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala szóvivője. 2020-ban Lőrincz Csaba-díjat kapott.
Tőketerebes (Trebišov)
Részletek
Tőketerebes − Andrássy-kastély (GJ)
Város és járási székhely az Alföldön, az Eperjes–Tokaji-hegység K-i lábánál, az Ondava folyó jobb partján, Nagymihálytól DNy-ra. L: [1921] – 5880, ebből 4860 (82,6%) szlovák, 357 (6,1%) zsidó, 299 (5,1%) magyar, 137 (2,3%) ruszin; [2011] – 24 401, ebből 17 400 (71,3%) szlovák, 3080 (12,6%) roma, 292 (1,2%) magyar, 100 (0,4%) ruszin és ukrán nemzetiségű. A: [2011] – 17 161 (70,3%) szlovák, 3150 (12,9%) roma, 402 (1,6%) magyar, 117 (0,5%) ruszin és ukrán. V: [2011] – 10 239 r. k., 5388 gör. kat., 741 ref., 487 gör. kel., 268 ev., 250 jehovista. – Egykori mezőváros, amelynek magyar lakossága idővel beolvadt a 18. sz.-ban betelepült szlovák lakosságba. Járási székhely 1928-ban lett, a 19. sz. második felében elvesztett városi rangját 1960-ban kapta vissza. A 14. sz.-ban gótikus stílusban épült r. k. (Sarlós Boldogasszony-) plébániatemplomát a 18. sz.-ban barokkosították, boltozatát rokokó falfestményekkel látták el. A pálosok egykori rendháza 1502-ben, klasszicista gör. kat. (Szűz Mária mennybevétele) temploma 1825-ben, gör. kel. temploma az 1990-es években épült. Legjelentősebb műemléke az 1786-ban barokk-klasszicista stílusban emelt, majd a 19. sz. végén empire–neoreneszánsz stílusban átalakított Andrássy-kastély, amely jelenleg a Kelet-szlovákiai Múzeum Mezőgazdasági Történeti Múzeumának ad helyet. A kastély parkjában találhatók az egykori Párics várának romjai, valamint az Andrássy család 1893-ban épült neogótikus mauzóleuma. 1960–67 között Život južného Zemplína – Dél-Zempléni Élet, 1968–90 között Slovo Zemplína – Zempléni Szó címmel jelent meg kétnyelvű járási hetilapja. A 20. sz. második felében jelentős élelmiszeripari központtá fejlődött. – 1988-ban közigazgatásilag hozzácsatolták Miglészt (Milhostov).
Tőketerebes − Andrássy sírbolt (GJ)
Tőketerebes − Andrássy sírkápolna (GJ)
Tőketerebes − Andrássy-kastély (GJ)
Tököly Gábor
(* 1952. ápr. 3. Rozsnyó – † 2006. ápr. 13. Rozsnyó) Régész, helytörténész, műemlékvédő, szakíró. Gimnáziumi tanulmányait szülővárosában végezte, 1970-ben érettségizett. A budapesti ELTE BTK-án 1975-ben régészetből szerzett oklevelet. 1975-ben az érsekújvári Helytörténeti Múzeumban (ma: Thain János Honismereti Múzeum) kezdte pályáját, de egy évvel később,...megnyit →
(* 1952. ápr. 3. Rozsnyó – † 2006. ápr. 13. Rozsnyó) Régész, helytörténész, műemlékvédő, szakíró. Gimnáziumi tanulmányait szülővárosában végezte, 1970-ben érettségizett. A budapesti ELTE BTK-án 1975-ben régészetből szerzett oklevelet. 1975-ben az érsekújvári Helytörténeti Múzeumban (ma: Thain János Honismereti Múzeum) kezdte pályáját, de egy évvel később,...megnyit →
Részletek
Tököly Gábor (csa)
(* 1952. ápr. 3. Rozsnyó – † 2006. ápr. 13. Rozsnyó) Régész, helytörténész, műemlékvédő, szakíró. Gimnáziumi tanulmányait szülővárosában végezte, 1970-ben érettségizett. A budapesti ELTE BTK-án 1975-ben régészetből szerzett oklevelet. 1975-ben az érsekújvári Helytörténeti Múzeumban (ma: Thain János Honismereti Múzeum) kezdte pályáját, de egy évvel később, 1977-ben a rozsnyói Bányászati Múzeum munkatársa lett. Az 1985-től a rozsnyói Műemlékvédelmi Hivatal dolgozója, 1992-től igazgatója volt. Élete utolsó éveiben (2002-től) a Szlovák Nemzeti Múzeum Betléri Múzeumában, az Andrássy-kastélyban dolgozott. Elsősorban Gömör műemlékeivel, népi építészetével, kézművességének tárgyi emlékeivel, Rozsnyó jeles személyiségeivel foglalkozott. Rendszeresen fotózta Gömör műemlékeit, fényképeiből több alkalommal rendeztek kiállítást. A gömöri műemlékeket és személyiségeket (pl. a betléri Andrássy-családot) bemutató rádióműsorokhoz és dokumentumfilmekhez készített forgatókönyveket, ezek elkészítésénél szakértőként közreműködött. – Fm. Ki kicsoda Rozsnyón (1999); A gömöri kastélyok és kúriák I–II. (2001); Vita Fumus – Az élet füst (Basics Beatrix-szal, Barczi Gyulával, 2008).
Tölgyessy György
(* 1931. jan. 27. Dunaszerdahely - † 2014. dec. 25., Vereknye) Radiokémikus, egyetemi oktató. 1949-ben Komáromban érettségizett. 1949–1953-ban a pozsonyi Szlovák Műszaki Főiskola Vegyészmérnöki Karának hallgatója volt. 1952-től itt tanított az analitikai kémiai tanszéken. 1962-ben docenssé habilitálták. A kémiai tudomány doktora címet 1968-ban a...megnyit →
(* 1931. jan. 27. Dunaszerdahely - † 2014. dec. 25., Vereknye) Radiokémikus, egyetemi oktató. 1949-ben Komáromban érettségizett. 1949–1953-ban a pozsonyi Szlovák Műszaki Főiskola Vegyészmérnöki Karának hallgatója volt. 1952-től itt tanított az analitikai kémiai tanszéken. 1962-ben docenssé habilitálták. A kémiai tudomány doktora címet 1968-ban a...megnyit →
Részletek
(* 1931. jan. 27. Dunaszerdahely – † 2014. dec. 25., Vereknye) Radiokémikus, egyetemi oktató. 1949-ben Komáromban érettségizett. 1949–1953-ban a pozsonyi Szlovák Műszaki Főiskola Vegyészmérnöki Karának hallgatója volt. 1952-től itt tanított az analitikai kémiai tanszéken. 1962-ben docenssé habilitálták. A kémiai tudomány doktora címet 1968-ban a moszkvai Lomonoszov Egyetemen szerezte meg. 1959– 1978 között a Vegyészmérnöki Kar radiokémiai tanszékének oktatója volt. 1978-ban megalapította és 1996-ig vezette a Szlovák Műszaki Főiskola (később Szlovák Műszaki Egyetem) Környezetkémiai és technológiai tanszékét. 1996–2005 között a besztercebányai Bél Mátyás Egyetem Természettudományi Karán a kémiai tanszéken oktatott, közben 1997–2002-ben a mosonmagyaróvári Pannon Egyetem kémiai tanszékén is előadott. A világ számos országában volt vendégtanár (Albániától kezdve Franciaországon és Németországon át egészen Thaiföldig és az USA-ig). 2006-ban vonult végleg nyugdíjba. Szakterülete a radiokémia és a radiokémiai analízis. Szlovákiában iskolát teremtett, számos jó nevű tanítványt nevelt fel. Prágában megvédett kandidátusi munkáját a radiometriás titrálásokról írta. Nagydoktori értekezésében a térfogatos analízis ekvivalencia pontjának meghatározásánál alkalmazott radiometriás indikációs módszerrel foglalkozott. 1973-ben a magkémia professzorává nevezték ki. 1968-ban egyik alapítója és éveken át vezető szerkesztője volt a Journal of Radioanalytical and Nuclear Chemistry nemzetközi tudományos folyóiratnak. Tudományos munkája mellett tankönyvek írásával és ismeretterjesztéssel is foglalkozik. Több tudománynépszerűsítő könyvet írt a radioaktivitásról, a radiokémiáról, ezek szlovákul, magyarul és más nyelveken is olvashatók. – Fm. Nukleárna farmácia (Nukleáris gyógyszertan); Otázky a odpovede z jadrovej chémie a technológie (Kérdések és feleletek a magkémiából és magtechnológiából); Radioanalytical Chemistry I-II.; Handbook of Radioanalytical Chemistry I-II; Rádiometrické titrácie (Bujdosó Ernővel); Sub-superekvivalentová izotópová zrieďovacia analýza (Ján Klas-szal és Juraj Lesnývel); Az atomkorszak detektívjei (1977); Nuclear Environmental Chemical Analysis; Rádionuklidová röntgenoflurescenčná analýza zložiek životného prostredia; Radionuclide X-Ray Fluorescence Analysis; Emanation Thermal Analysis and other Radiometric Emanation Methods (társszerző); Környezetünk és mi (Miklós Lászlóval, 2002).
Tolvaj Bertalan
(* 1927. nov. 26. Kistárkány, † 1975. jan. 25. Királyhelmec) Tanár, publicista, kritikus. Sárospatakon tanítói (1948), Pozsonyban magyar–orosz szakos tanári oklevelet szerzett (1953). 1949–1951 között Kistárkányban tanár, 1951–1953-ban a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség Szlovákiai Központi Bizottságának munkatársa Pozsonyban, 1953–1965 között a királyhelmeci magyar gimnázium és...megnyit →
(* 1927. nov. 26. Kistárkány, † 1975. jan. 25. Királyhelmec) Tanár, publicista, kritikus. Sárospatakon tanítói (1948), Pozsonyban magyar–orosz szakos tanári oklevelet szerzett (1953). 1949–1951 között Kistárkányban tanár, 1951–1953-ban a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség Szlovákiai Központi Bizottságának munkatársa Pozsonyban, 1953–1965 között a királyhelmeci magyar gimnázium és...megnyit →
Részletek
(* 1927. nov. 26. Kistárkány, † 1975. jan. 25. Királyhelmec) Tanár, publicista, kritikus. Sárospatakon tanítói (1948), Pozsonyban magyar–orosz szakos tanári oklevelet szerzett (1953). 1949–1951 között Kistárkányban tanár, 1951–1953-ban a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség Szlovákiai Központi Bizottságának munkatársa Pozsonyban, 1953–1965 között a királyhelmeci magyar gimnázium és alapiskola tanára, 1954-től igazgatója, 1969–1971-ben a szlovák Kormányhivatal Nemzetiségi Titkárságának vezetője volt. 1971-ben politikai okokból eltávolították állásából, s visszament Királyhelmecre tanítani. Tankönyveket is írt. – Fm. Az irodalom vonzásában (tan., 1977).
Tomi Vince
Részletek
Tomi Vince (FI)
(* 1937. okt. 24. Szolnocska) Sportújságíró. 1956-ban érettségizett a királyhelmeci gimnáziumban, 1958– 1961 között néptanító, 1967-ben elvégezte a pozsonyi Comenius Egyetem magyar–történelem szakát. 1967– 2001 között az Új Szó szerkesztője, majd rovatvezetője. – Fm. Bajnokok és legyőzöttek. A nyári olimpiák felejthetetlen pillanatai (1992).
Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Verseny
A Csemadokés a Csehszlovákiai Magyar Amatőr Színjátszók Társasága szervezésében 1992-től évente megvalósuló országos diák és felnőtt vers- és prózamondó verseny Rimaszombatban. A versenyt elődöntők előzik meg az egyes területi és járási körzetekben. Előzményének tekinthetők a Jókai Napok és a Duna Menti Tavasz keretében megrendezett...megnyit →
A Csemadokés a Csehszlovákiai Magyar Amatőr Színjátszók Társasága szervezésében 1992-től évente megvalósuló országos diák és felnőtt vers- és prózamondó verseny Rimaszombatban. A versenyt elődöntők előzik meg az egyes területi és járási körzetekben. Előzményének tekinthetők a Jókai Napok és a Duna Menti Tavasz keretében megrendezett...megnyit →
Részletek
A Csemadokés a Csehszlovákiai Magyar Amatőr Színjátszók Társasága szervezésében 1992-től évente megvalósuló országos diák és felnőtt vers- és prózamondó verseny Rimaszombatban. A versenyt elődöntők előzik meg az egyes területi és járási körzetekben. Előzményének tekinthetők a Jókai Napok és a Duna Menti Tavasz keretében megrendezett versenyek a 60-80-es években.
Tonkháza (Tonkovce)
Részletek
1960-ban Nový Život néven Bélvatával és Illésházával egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz É-i részén, Somorjától ÉK-re. L: [1921] – 293, ebből 274 (93,5%) magyar, 16 (5,5%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 285 r. k., 7 ref. Az egykor ~hoz tartozó Vitény pusztát, amelyre 1923-ban az első csehszlovák földbirtokreform keretében zajló kolonizáció során szlovák és cseh-morva kolonisták települtek, 1955-ben Bellova Ves néven önálló községgé szervezték. Eredetileg barokk, majd klasszicista stílusban átalakított kastélya a 18. sz. elején, kúriája a 19. sz.-ban épült. – 1940-ben közigazgatásilag ~hoz csatolták Kismagyart. – Ir. Presinszky Lajos: Múltról a jelennek. Fejezetek Illésháza, Bélvata, Kismagyar és Tonkháza történelméből (2002).
Tőnye (Tône)
1940-ben Tőnyeistál, 1945-től Alistál néven Alistállal és Felistállal egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől DK-re. L: [1921] – 420, ebből 418 (99,5%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 210 ref., 180 r. k., 27 izr., 3 ev. A falu...megnyit →
1940-ben Tőnyeistál, 1945-től Alistál néven Alistállal és Felistállal egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől DK-re. L: [1921] – 420, ebből 418 (99,5%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 210 ref., 180 r. k., 27 izr., 3 ev. A falu...megnyit →
Részletek
1940-ben Tőnyeistál, 1945-től Alistál néven Alistállal és Felistállal egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől DK-re. L: [1921] – 420, ebből 418 (99,5%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 210 ref., 180 r. k., 27 izr., 3 ev. A falu melletti Tőnyepusztára az első csehszlovák földbirtokreform keretében zajló kolonizáció során, 1925-ben szlovák kolonisták települtek. – Ir. Presinszky Lajos: Múltunkról a jelennek. Alistál, Felistál és Tőnye (2004).
Torcs (Nová Lipnica; Tartschendorf)
1974-ben Dunajská Lužná néven Dénesddel és Misérddel egyesített község a Szenci járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, Somorjától É–ÉNy-ra. L: [1921] – 274, ebből 186 (67,9%) német, 67 (24,5%) magyar, 11 (4,0%) szlovák; [1970] 553, ebből 458 (82,8%) szlovák, 68 (12,3%) magyar nemzetiségű....megnyit →
1974-ben Dunajská Lužná néven Dénesddel és Misérddel egyesített község a Szenci járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, Somorjától É–ÉNy-ra. L: [1921] – 274, ebből 186 (67,9%) német, 67 (24,5%) magyar, 11 (4,0%) szlovák; [1970] 553, ebből 458 (82,8%) szlovák, 68 (12,3%) magyar nemzetiségű....megnyit →
Részletek
1974-ben Dunajská Lužná néven Dénesddel és Misérddel egyesített község a Szenci járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, Somorjától É–ÉNy-ra. L: [1921] – 274, ebből 186 (67,9%) német, 67 (24,5%) magyar, 11 (4,0%) szlovák; [1970] 553, ebből 458 (82,8%) szlovák, 68 (12,3%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 188 r. k., 86 ev. A középkortól fogva nagyrészt német lakosságú község német lakóit a második vh. után kitelepítették Németországba, helyükre árvai szlovák telepesek költöztek. Harangtornya 1864-ben neogótikus stílusban épült.
Tőrincs (Trenč)
Részletek
Község a Losonci járásban, a Losonci-medence DNy-i részén, az Ipoly folyó jobb partján, Losonctól D–DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 590, ebből 550 (93,2%) magyar, 31 (5,2%) szlovák; [2011] – 480, ebből 191 (39,8%) szlovák, 92 (19,2%) roma, 63 (13,1%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 207 (43,1%) szlovák, 74 (15,4%) magyar, 65 (13,5%) roma. V: [2011] – 325 r. k., 6 ev., 4 gör. kat. – A ~hoz tartozó Sáripusztára a két vh. közötti földbirtokreform keretében zajló kolonizáció során szlovák telepesek költöztek. R. k. (Szt. Erzsébet-) temploma 1922-ben neogótikus stílusban épült. – 1973–90 között közigazgatásilag Vilkéhez tartozott.
Törköly József
(* 1878. jan. 1. Rimaszombat, † 1938. ápr. 14. Rimaszombat) Ügyvéd, politikus. Budapesti jogi tanulmányai befejeztével Rimaszombatban ügyvéd, ahol tagja volt a Függetlenségi 48-as pártnak. Az államfordulatot követően a Kisgazdapárt egyik megszervezője; 1925-ben a Magyar Nemzeti Párt elnökévé választották. 1925–1929 között a párt szenátora,...megnyit →
(* 1878. jan. 1. Rimaszombat, † 1938. ápr. 14. Rimaszombat) Ügyvéd, politikus. Budapesti jogi tanulmányai befejeztével Rimaszombatban ügyvéd, ahol tagja volt a Függetlenségi 48-as pártnak. Az államfordulatot követően a Kisgazdapárt egyik megszervezője; 1925-ben a Magyar Nemzeti Párt elnökévé választották. 1925–1929 között a párt szenátora,...megnyit →
Részletek
(* 1878. jan. 1. Rimaszombat, † 1938. ápr. 14. Rimaszombat) Ügyvéd, politikus. Budapesti jogi tanulmányai befejeztével Rimaszombatban ügyvéd, ahol tagja volt a Függetlenségi 48-as pártnak. Az államfordulatot követően a Kisgazdapárt egyik megszervezője; 1925-ben a Magyar Nemzeti Párt elnökévé választották. 1925–1929 között a párt szenátora, 1929–1935 között képviselője, 1935-től 1937-ig pedig újból szenátora volt a prágai nemzetgyűlésben. 1937-ben egészségi okokból kivonult a politikából. – Fm. Mentsük meg Szlovenszkót (1930).
Torna (Turňa nad Bodvou)
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence Ny-i nyúlványában, a Gömör–Tornai-karszt K-i peremén, a Torna-patak völgyében, Szepsitől Ny–DNy-ra, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 1709, ebből 1329 (77,8%) magyar, 211 (12,3%) zsidó, 46 (2,7%) szlovák; [2011] – 3511, ebből 1602 (45,6%) szlovák, 1316 (37,5%)...megnyit →
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence Ny-i nyúlványában, a Gömör–Tornai-karszt K-i peremén, a Torna-patak völgyében, Szepsitől Ny–DNy-ra, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 1709, ebből 1329 (77,8%) magyar, 211 (12,3%) zsidó, 46 (2,7%) szlovák; [2011] – 3511, ebből 1602 (45,6%) szlovák, 1316 (37,5%)...megnyit →
Részletek
Torna vára (GJ)
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence Ny-i nyúlványában, a Gömör–Tornai-karszt K-i peremén, a Torna-patak völgyében, Szepsitől Ny–DNy-ra, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 1709, ebből 1329 (77,8%) magyar, 211 (12,3%) zsidó, 46 (2,7%) szlovák; [2011] – 3511, ebből 1602 (45,6%) szlovák, 1316 (37,5%) magyar, 179 (5,1%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 2036 (58,0%) magyar, 1019 (29,0%) szlovák, 10 (0,3%) roma, 1 (0,03%) jiddis. V: [2011] – 2552 r. k., 155 ref., 112 gör. kat., 23 ev., 1 izr. – Barokk berendezésű r. k. (Szűz Mária mennybevétele) erődtemploma a 14. sz. elején gótikus, kápolnája a 19. sz. elején klasszicista stílusban épült; a 17. sz. végén reneszánsz stílusban emelt Keglevich-kastélyt a 19. sz. elején klasszicista stílusban alakították át. 1881-ig a róla elnevezett Torna vármegye székhelye volt, a klasszicista vármegyeházát 1820-ban emelték. A község fölötti hegykúpon találhatók a 14. sz.-ban épült, 1685-ben felrobbantott Torna várának romjai; a várhegy 1964 óta 13,8 ha-on természetvédelmi terület. ~ vasúti és közúti csomópont, legjelentősebb ipari létesítménye az 1970-es években épült, a környező hegyekben bányászott mészkövet feldolgozó cementgyára. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – 1964-ben Ájjal egyesítették Tornaváralja (Turnianske Podhradie) néven, 1990 óta ismét önálló község.
Tornagörgő; Görgő (Hrhov)
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Tornai-karszt DK-i peremén, a Felső-hegy alatt, a Torna-patak völgyében, Rozsnyótól DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 971, ebből 949 (97,7%) magyar, 12 (1,2%) szlovák; [2011] – 1137, ebből 939 (82,6%) magyar, 156 (13,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] –...megnyit →
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Tornai-karszt DK-i peremén, a Felső-hegy alatt, a Torna-patak völgyében, Rozsnyótól DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 971, ebből 949 (97,7%) magyar, 12 (1,2%) szlovák; [2011] – 1137, ebből 939 (82,6%) magyar, 156 (13,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] –...megnyit →
Részletek
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Tornai-karszt DK-i peremén, a Felső-hegy alatt, a Torna-patak völgyében, Rozsnyótól DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 971, ebből 949 (97,7%) magyar, 12 (1,2%) szlovák; [2011] – 1137, ebből 939 (82,6%) magyar, 156 (13,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1003 (88,2%) magyar, 89 (7,8%) szlovák. V: [2011] – 516 ref., 515 r. k., 8 ev., 4 gör. kat. – R. k. (Keresztelő Szt. János-) temploma 1500 körül gótikus, ref. temploma 1785-ben klasszicista stílusban épült. A községtől D-re, a Torna-patak elzárásával 1950–53 között kialakított 280 hektáros mesterséges tavát haltenyésztésre használják. A 21. sz. elején 1–4. évfolyamos vegyes, szlovák–magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – Ir. Rémiás Tibor (szerk.): Tornagörgő kismonográfiája. Malá monografia obce Hrhov (2004).
Tornahorváti; Horváti (Chorváty)
Részletek
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence Ny-i részén, a Bódva folyó bal partján, Szepsitől DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 235, ebből 227 (96,6%) magyar; [2011] – 102, ebből 76 (74,5%) magyar, 26 (25,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 97 (95,1%) magyar, 5 (4,9%) szlovák. V: [2011] – 51 r. k., 45 gör. kat., 6 ref. – Gör. kat. (Szűz Mária mennybevétele) temploma 1765-ben barokk stílusban épült. – 1964-ben Bódvavendégivel és Tornaújfaluval egyesítették Újbódva (Nová Bodva) néven, 1991 óta újra önálló község.
Tornalja (Tornaľa)
Város a Nagyrőcei járásban, a Rima-medence K-i részén, a Sajó folyó bal partján, Rimaszombattól K–ÉK-re, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 2195, ebből 1811 (82,5%) magyar, 153 (7,0%) szlovák, 136 (6,2%) zsidó; [2011] – 7509, ebből 4331 (57,7%) magyar, 2262 (30,1%) szlovák, 334...megnyit →
Város a Nagyrőcei járásban, a Rima-medence K-i részén, a Sajó folyó bal partján, Rimaszombattól K–ÉK-re, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 2195, ebből 1811 (82,5%) magyar, 153 (7,0%) szlovák, 136 (6,2%) zsidó; [2011] – 7509, ebből 4331 (57,7%) magyar, 2262 (30,1%) szlovák, 334...megnyit →
Részletek
Tornalja − Tornallyai-kúria (GJ)
Város a Nagyrőcei járásban, a Rima-medence K-i részén, a Sajó folyó bal partján, Rimaszombattól K–ÉK-re, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 2195, ebből 1811 (82,5%) magyar, 153 (7,0%) szlovák, 136 (6,2%) zsidó; [2011] – 7509, ebből 4331 (57,7%) magyar, 2262 (30,1%) szlovák, 334 (4,4%) roma, 1 (0,01%) zsidó nemzetiségű A: [2011] – 4970 (66,2%) magyar, 1936 (25,8%) szlovák, 14 (0,2%) roma. V: [2011] – 3219r. k., 1254 ref., 426 ev., 133 jehovista, 60 gör. kat., 4 izr. – Mezőgazdasági jellegű kisváros, a Sajó-völgy piacközpontja, 1960-ig járási székhely volt, amely a 19. sz. második felében elvesztett városi rangját 1960-ban kapta vissza. 1944-ig jelentős számú, lakosságának egyötödét kitevő zsidó közösség lakta. Zsidó lakosságának elhurcolását s a magyar lakosság egy részének kitelepítését követően a második vh. utáni belső telepítések során szlovák családokkal telepítették be. Ref. temploma a 15. sz.-ban gótikus stílusban épült, festett famennyezete 1768-ból való. Neogótikus stílusú r. k. (Jézus Szentséges Szíve) templomát 1930–31-ben, ev. templomát 1932–33-ban, a klasszicista Tornallyai-kúriát a 19. sz. első felében emelték. Határában késő bronzkori urnasírokat és vaskori leleteket tártak fel. A két vh. között Tornaljai Újság címmel társadalmi hetilapja, az 1950-es években A Mi Célunk címmel járási hetilapja jelent meg, jelenleg 1991 óta jelenik meg a városi önkormányzat Tornalja és Vidéke – Tornaľa a okolie c. kétnyelvű havilapja. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Kazinczy Ferenc Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola), vegyes, magyar–szlovák tanítási nyelvű gimnáziummal és Ruhaipari Szaktanintézettel rendelkezett, 1958-ban alapított magyar tanítási nyelvű Mezőgazdasági Műszaki Szakközépiskolája 1986-ban szűnt meg. – Legjelentősebb iparágai a 20. sz. második felében telepített textilipar és gépgyártás. A város mellett ásványvízforrás és termálvizes strandfürdő található. – 1963-ban közigazgatásilag hozzácsatolták Sajókirályit, 1971-ben Bejét és Sajószárnyát. – Ir. Gaál Imre: Száz év Tornalja történetéből (1848–1948) (2001).
Gályarab emléktála a tornaljai ref. templomban (GJ)
Tornalja − A Tornallyai-kúria, ma gyerekotthon (SzL)Tornalja és Vidéke – Tornaľa a okolie
Részletek
A városi önkormányzat kétnyelvű havilapja (Tornalja, 1991-től). 1997-től regionális lap. 2003 dec.-től a Tornaljai Városi Hivatal adja ki, korábban a tornaljai körzet községi hivatalai jelentették meg. 1997-től kétnyelvű. – Szerk. Székesi Vince; Pusko Gábor.
Tornallyai Zoltán
(* 1882. dec. 20. Tornalja, † 1946. okt. 18. Tornalja) Műépítész. Építészmérnöki tanulmányait Budapesten végezte 1901–1905 között. 1908-ban mint ösztöndíjas Olaszországon és Svájcon keresztül Franciaországba utazott. 1910-ben Takáts László építésszel tervezőirodát nyitott Budán, számos pályázaton vettek részt, több díjat nyertek. 1913-ban – Kós Károly...megnyit →
(* 1882. dec. 20. Tornalja, † 1946. okt. 18. Tornalja) Műépítész. Építészmérnöki tanulmányait Budapesten végezte 1901–1905 között. 1908-ban mint ösztöndíjas Olaszországon és Svájcon keresztül Franciaországba utazott. 1910-ben Takáts László építésszel tervezőirodát nyitott Budán, számos pályázaton vettek részt, több díjat nyertek. 1913-ban – Kós Károly...megnyit →
Részletek
(* 1882. dec. 20. Tornalja, † 1946. okt. 18. Tornalja) Műépítész. Építészmérnöki tanulmányait Budapesten végezte 1901–1905 között. 1908-ban mint ösztöndíjas Olaszországon és Svájcon keresztül Franciaországba utazott. 1910-ben Takáts László építésszel tervezőirodát nyitott Budán, számos pályázaton vettek részt, több díjat nyertek. 1913-ban – Kós Károly Erdélybe való hazaköltözése után – átvette a budapesti Wekerle telep építésének vezetését. 1914–1918-ban Galíciában és Olaszországban volt katona. Hazatérése után Tornalján folytatta műépítészi tevékenységét. Építészeti stílusa a század eleji nemzeti törekvésekbol indult ki, de az 1930-as években nem hagyta figyelmen kívül az újabb modern törekvéseket sem. Több társadalmi kötelezettséget vállalt, 1929 után a szlovákiai tiszáninneni ref. egyházkerület főgondnoka volt. A tornaljai ref. templomot 1936–1937-ben az ő tervei alapján újították fel. – Ir. Dr. Gaál Imre: A Gömör vármegyei tornallyai Tornallyay család 1130–2000 (1999); Galo Vilmos: Tornallyay Zoltán élete és építészete 1882–1946. Sic Itur ad Astra, 2003/1.; Kubička Kucsera Klára: Tornallyay Zoltán műépítész. Atelier, 2004/2.
Tornaújfalu (Turnianska Nová Ves)
Részletek
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence Ny-i részén, a Bódva folyó bal partján, Szepsitől DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 473, ebből 459 (97,0%) magyar; [2011] – 324, ebből 297 (91,7%) magyar, 25 (7,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 300 (92,6%) magyar, 23 (7,1%) szlovák. V: [2011] – 232 r. k., 67 ref., 13 gör. kat. – A 14. sz.-ban emelt gótikus r. k. (Keresztelő Szt. János-) templomát 1788–90-ben barokkosították, klasszicista stílusú ref. templomát 1800 körül építették. A 21. sz. elején 1–4. évfolyamos magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – 1964-ben Bódvavendégivel és Tornahorvátival egyesítették Újbódva (Nová Bodva) néven, 1991 óta újból önálló község. – Ir. Mázik Mihály: Gyökereink. Tornaújfalu történelme és néprajza (1992).
Tornóc; Vágtornóc (Trnovec nad Váhom)
Részletek
Község a Vágsellyei járásban, a Kisalföldön, a Vág folyó bal partján, Vágsellyétől K-re. L: [1921] – 2850, ebből 1830 (64,2%) magyar, 960 (33,7%) szlovák; [2011] – 2652, ebből 2018 (76,1%) szlovák, 469 (17,7%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1961 (73,9%) szlovák, 501 (18,9%) magyar. V: [2011] – 1784 r. k., 51 ref., 43 ev., 9 gör. kat. – A már a 18. sz.-ban részben szlovákokkal újranépesített községbe és pusztáira az első csehszlovák földreform keretében zajló kolonizáció során, 1927-ben újabb szlovák és cseh-morva kolonisták települtek. R. k. (Urunk színeváltozása) temploma a 18. sz. végén barokk-klasszicista, ref. temploma 1786-ban klasszicista stílusban épült. A ~hoz tartozó Felsőjattó puszta klasszicista stílusú r. k. (Szt. László-) templomát a 19. sz.-ban, eredetileg reneszánsz kastélyát a 17. sz.-ban emelték. Felsőjattón neolitikum, vas-, római és népvándorlás kori régészeti leleteket, kelta és avar sírokat, valamint 10. sz.-i köznépi temetőt tártak fel. – Ir. Novák Veronika–Gál Margit (összeáll.): Trnovec nad Váhom. Tornóc 1113–1993 (1993).
Török Csaba
(* 1958. febr. 27. Rozsnyó) Matematikus, kibernetikus, egyetemi docens. 1969–1976 között Nagykaposon tanult az általános iskola felső tagozatán és a magyar gimnáziumban, majd Selmecbányán érettségizett. A moszkvai Állami Lomonoszov Egyetemen 1982-ben szerzett alkalmazott matematikusi és kibernetikusi oklevelet és a pozsonyi Comenius Egyetemen doktori címet...megnyit →
(* 1958. febr. 27. Rozsnyó) Matematikus, kibernetikus, egyetemi docens. 1969–1976 között Nagykaposon tanult az általános iskola felső tagozatán és a magyar gimnáziumban, majd Selmecbányán érettségizett. A moszkvai Állami Lomonoszov Egyetemen 1982-ben szerzett alkalmazott matematikusi és kibernetikusi oklevelet és a pozsonyi Comenius Egyetemen doktori címet...megnyit →
Részletek
(* 1958. febr. 27. Rozsnyó) Matematikus, kibernetikus, egyetemi docens. 1969–1976 között Nagykaposon tanult az általános iskola felső tagozatán és a magyar gimnáziumban, majd Selmecbányán érettségizett. A moszkvai Állami Lomonoszov Egyetemen 1982-ben szerzett alkalmazott matematikusi és kibernetikusi oklevelet és a pozsonyi Comenius Egyetemen doktori címet alkalmazott matematikából. Pályáját Pozsonyban a Kőolaj- és Földgázkutató és Fejlesztő Intézet statisztikusaként és programozójaként kezdte. 1984-től 2007-ig a kassai Műszaki Egyetem Matematikai Tanszékén oktatott, közben 1999–2006 között a kassai Šafárik Egyetem Matematikatudományi Intézetében pénzügyi és biztosítási matematikát, sztochasztikus folyamatokat és sztochasztikus analízist adott elő. 1994-ben a Comenius Egyetemen a valószínűség-számítás és a matematikai statisztika elméletéből elnyerte a PhD fokozatot. 2000-ben a pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetemen az alkalmazott matematika docensévé habilitálták. Kutatási területe a valószínűség-számítás és a matematikai statisztika elmélete, a sztochasztikus differenciálegyenletek, a multivariáns statisztikai és numerikus módszerek kutatása, az adatok approximációja és kiegyenlítése. Több nemzetközi tudományos projektben is közreműködött. Eddig mintegy 80 szakdolgozata, néhány társszerzővel írt egyetemi jegyzete és tankönyve jelent meg. – Fm. Introduction to the theory of propability and mathematical statistics (1992); Graphics and Animation in the MS I-II. (2001); Numerical Solutions of Stochastic Differential Equations Using C # Modelling (E. Kolářovával, 2005).
Török Elemér
(* 1930. nov. 14. Lelesz, † 2006. máj. 30. Pozsony) Költő, újságíró, tanító. Pozsonyban tanítói oklevelet szerzett (1953). 1956–1961-ben az Új Ifjúság munkatársa, 1961–1977 között Leleszen nevelő, majd Abarán tanító, iskolaigazgató. 1977-től nyugdíjazásáig az Új Szó munkatársa Pozsonyban. 2005-ben megkapta a Posonium Irodalmi Díj...megnyit →
(* 1930. nov. 14. Lelesz, † 2006. máj. 30. Pozsony) Költő, újságíró, tanító. Pozsonyban tanítói oklevelet szerzett (1953). 1956–1961-ben az Új Ifjúság munkatársa, 1961–1977 között Leleszen nevelő, majd Abarán tanító, iskolaigazgató. 1977-től nyugdíjazásáig az Új Szó munkatársa Pozsonyban. 2005-ben megkapta a Posonium Irodalmi Díj...megnyit →
Részletek
(* 1930. nov. 14. Lelesz, † 2006. máj. 30. Pozsony) Költő, újságíró, tanító. Pozsonyban tanítói oklevelet szerzett (1953). 1956–1961-ben az Új Ifjúság munkatársa, 1961–1977 között Leleszen nevelő, majd Abarán tanító, iskolaigazgató. 1977-től nyugdíjazásáig az Új Szó munkatársa Pozsonyban. 2005-ben megkapta a Posonium Irodalmi Díj Szülőföld Díját. – Fm. Fényért perelek (v., 1968); Delelő (v., 1976); Forgó évszakok (v., 1989); Tavaszi ágon tél zokog (v., 1998); Éveim fehér havasán (v., 2003).
Török Ferenc
(* 1958. szept. 23. Komárom) Hegedűművész, kamarazenész, tanár. Zenei tanulmányait 1967-ben a komáromi „zeneiskolában” kezdte Dobi Géza hegedűtanár vezetése alatt. 1974-ben felvételt nyert a Pozsonyi Konzervatórium hegedű tanszakára. 1980-tól a pozsonyi Zeneművészeti Főiskola hallgatója. 1979-től a Mucha Vonósnégyes (Moyzes Kvartett) tagja. 1990-től a komáromi...megnyit →
(* 1958. szept. 23. Komárom) Hegedűművész, kamarazenész, tanár. Zenei tanulmányait 1967-ben a komáromi „zeneiskolában” kezdte Dobi Géza hegedűtanár vezetése alatt. 1974-ben felvételt nyert a Pozsonyi Konzervatórium hegedű tanszakára. 1980-tól a pozsonyi Zeneművészeti Főiskola hallgatója. 1979-től a Mucha Vonósnégyes (Moyzes Kvartett) tagja. 1990-től a komáromi...megnyit →
Részletek
Török Ferenc (csa)
(* 1958. szept. 23. Komárom) Hegedűművész, kamarazenész, tanár. Zenei tanulmányait 1967-ben a komáromi „zeneiskolában” kezdte Dobi Géza hegedűtanár vezetése alatt. 1974-ben felvételt nyert a Pozsonyi Konzervatórium hegedű tanszakára. 1980-tól a pozsonyi Zeneművészeti Főiskola hallgatója. 1979-től a Mucha Vonósnégyes (Moyzes Kvartett) tagja. 1990-től a komáromi Comorra Kamarazenekar művészeti vezetője. 1995-től a Pozsonyi Konzervatórium hegedű és kamarazene tanszakának tanára. A pozsonyi Technik Kamarazenekar művészeti vezetője. 1993−2001-ig a salzburgi „Amade” vonóstrió hegedűseként működött.
Török Géza; Gájusz
(* 1896 Homonna, † 1926. jún. 6. Kassa) Író, újságíró. Kassai újságokba írt (gyakran Gájusz néven), irodalmi műfaja a novella volt. Novellákat és riportokat tartalmazó egyetlen kötetét a berlini Prometheus Kiadó jelentette meg Örök árny címmel. Szérum c. novellájának témája meglepő azonosságot mutat Karel Čapek Fehér kór...megnyit →
(* 1896 Homonna, † 1926. jún. 6. Kassa) Író, újságíró. Kassai újságokba írt (gyakran Gájusz néven), irodalmi műfaja a novella volt. Novellákat és riportokat tartalmazó egyetlen kötetét a berlini Prometheus Kiadó jelentette meg Örök árny címmel. Szérum c. novellájának témája meglepő azonosságot mutat Karel Čapek Fehér kór...megnyit →
Részletek
(* 1896 Homonna, † 1926. jún. 6. Kassa) Író, újságíró. Kassai újságokba írt (gyakran Gájusz néven), irodalmi műfaja a novella volt. Novellákat és riportokat tartalmazó egyetlen kötetét a berlini Prometheus Kiadó jelentette meg Örök árny címmel. Szérum c. novellájának témája meglepő azonosságot mutat Karel Čapek Fehér kór c. antifasiszta drámájáéval. Tüdővészben halt meg. – Ir. Jaroslava Pašiaková: Egy irodalmi motívum magyar és cseh változatáról (Irodalmi Szemle, 1979/3).
Török Gyula
Részletek
(* 1879. jún. 5. Eperjes, † 1963. márc. 18. Eperjes) Festő. 1899–1904 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult. Eperjesen élt, középiskolai tanár volt. Munkássága gerincét a kelet-szlovákiai városrészleteket, műemlékeket ábrázoló impresszionisztikus akvarellek képezik.
Török János
Részletek
(* 1935. dec. 02.) Agrármérnök, egyetemi oktató. 1963-ban a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskolán szerzett oklevelet. 1975–2002-ben a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola (jelenleg Agrártudományi Egyetem) docense. Mezőgazdasági projekteket készített, középiskolai tankönyveket írt. Megkapta a nyitrai Agrártudományi Egyetem Emlékérmét.