Hornyánszky István
(* 1905. márc. 4. Pozsony, † 1974. jún. 21. Lund [Svédország]) Építész, a népi építészet kutatója. Egyetemistaként a Sarló vezetőségi tagja, építészeti szakcsoportjának vezetője volt. A sarlós szociográfiai vándorlások idején szakcsoportjával tanulmányozta a csallóközi népi építészetet. Feldolgozott rajzos anyaguk szerepelt a Sarló 1931-es kongresszusa alkalmából rendezett néprajzi...megnyit →
(* 1905. márc. 4. Pozsony, † 1974. jún. 21. Lund [Svédország]) Építész, a népi építészet kutatója. Egyetemistaként a Sarló vezetőségi tagja, építészeti szakcsoportjának vezetője volt. A sarlós szociográfiai vándorlások idején szakcsoportjával tanulmányozta a csallóközi népi építészetet. Feldolgozott rajzos anyaguk szerepelt a Sarló 1931-es kongresszusa alkalmából rendezett néprajzi...megnyit →
Részletek
(* 1905. márc. 4. Pozsony, † 1974. jún. 21. Lund [Svédország]) Építész, a népi építészet kutatója. Egyetemistaként a Sarló vezetőségi tagja, építészeti szakcsoportjának vezetője volt. A sarlós szociográfiai vándorlások idején szakcsoportjával tanulmányozta a csallóközi népi építészetet. Feldolgozott rajzos anyaguk szerepelt a Sarló 1931-es kongresszusa alkalmából rendezett néprajzi kiállításon, melyet ~ szervezett s nyitott meg a szociofotós kiállítással együtt. 1939 tavaszán elhagyta Szlovákiát, s néhány év alatt a svédországi építészet neves alkotója lett. – Ir. A Sarló jegyében – A Sarló 1931-i pozsonyi kongresszusának vitaanyaga (1932); Turczel Lajos: Hiányzó fejezetek (1982).
Horváth Katalin
(* 1949. nov. 24. Komárom) Zenei szerkesztő. Komáromban érettségizett (1968), a Comenius Egyetemen zenetudományt végzett (1975). 1975–1990-ben a pozsonyi Városi Művelődési Ház zenei dramaturgja, 1990-től a Szlovák Rádió magyar adásának zenei szerkesztője, a Hudobné tradície Bratislavy a ich tvorcovia [Pozsonyi zenei hagyományok és alkotóik] szöveggyűjtemények...megnyit →
(* 1949. nov. 24. Komárom) Zenei szerkesztő. Komáromban érettségizett (1968), a Comenius Egyetemen zenetudományt végzett (1975). 1975–1990-ben a pozsonyi Városi Művelődési Ház zenei dramaturgja, 1990-től a Szlovák Rádió magyar adásának zenei szerkesztője, a Hudobné tradície Bratislavy a ich tvorcovia [Pozsonyi zenei hagyományok és alkotóik] szöveggyűjtemények...megnyit →
Részletek
(* 1949. nov. 24. Komárom) Zenei szerkesztő. Komáromban érettségizett (1968), a Comenius Egyetemen zenetudományt végzett (1975). 1975–1990-ben a pozsonyi Városi Művelődési Ház zenei dramaturgja, 1990-től a Szlovák Rádió magyar adásának zenei szerkesztője, a Hudobné tradície Bratislavy a ich tvorcovia [Pozsonyi zenei hagyományok és alkotóik] szöveggyűjtemények szerk. (1975–1990). Zenei témájú írásait, kritikáit a Hét, az Új Szó, az Új Ifjúság, a Nő és a Večerník közölte.
Hritz Júlia
(Pozsony, 1946. nov. 4.) Szerkesztő. Pozsonyban érettségizett (1963), 1967-ben tanári oklevelet szerzett a nyitrai Pedagógiai Főiskola zene szakán. Öt évig tanított Komáromban és Pozsonypüspökin. 1972-től a pozsonyi Népművelési Intézet nemzetiségi osztályának szakelőadója. Feladatai közé tartozott a szlovákiai magyar énekkari mozgalom szakmai irányítása, módszertani szaktanácsadás,...megnyit →
(Pozsony, 1946. nov. 4.) Szerkesztő. Pozsonyban érettségizett (1963), 1967-ben tanári oklevelet szerzett a nyitrai Pedagógiai Főiskola zene szakán. Öt évig tanított Komáromban és Pozsonypüspökin. 1972-től a pozsonyi Népművelési Intézet nemzetiségi osztályának szakelőadója. Feladatai közé tartozott a szlovákiai magyar énekkari mozgalom szakmai irányítása, módszertani szaktanácsadás,...megnyit →
Részletek
Hritz Júlia (csa)
(Pozsony, 1946. nov. 4.) Szerkesztő. Pozsonyban érettségizett (1963), 1967-ben tanári oklevelet szerzett a nyitrai Pedagógiai Főiskola zene szakán. Öt évig tanított Komáromban és Pozsonypüspökin. 1972-től a pozsonyi Népművelési Intézet nemzetiségi osztályának szakelőadója. Feladatai közé tartozott a szlovákiai magyar énekkari mozgalom szakmai irányítása, módszertani szaktanácsadás, karvezetők központi szakmai továbbképzése, országos énekkari versenyek, fesztiválok – Kodály Napok, Csengő Énekszó – szervezése, énekkari gyűjtemények, módszertani szakkönyvek kiadása, új magyar kórusművek pályázatának meghirdetése, kiadása, szemináriumok szervezése. A témával kapcsolatban publikált napi- és hetilapokban (Új Szó, Hét, Nő, Szabad Földműves). A Szlovák Rádió magyar nyelvű adásának zenei szerkesztője (1985–1992), 1992-től más műsorokat is szerkesztett. Nyugdíjba vonulása után (2002) a Pátria Rádió külső munkatársa lett.
Hubik István
(* 1916. nov. 9. Garamkövesd, † 1994. júl. 7. Pozsony) Műfordító, szerkesztő. 1944-ben végezte el a pécsi egyetem jogi karát. 1950-től Pozsonyban élt; 1954–1979 között különböző könyvkiadókban dolgozott; 1969-től a Madách Könyv- és Lapkiadó főszerkesztője, 1972-től főszerkesztő-helyettese. Műfordításaiért négyszer kapott Madách-díjat (1973, 1978, 1988,...megnyit →
(* 1916. nov. 9. Garamkövesd, † 1994. júl. 7. Pozsony) Műfordító, szerkesztő. 1944-ben végezte el a pécsi egyetem jogi karát. 1950-től Pozsonyban élt; 1954–1979 között különböző könyvkiadókban dolgozott; 1969-től a Madách Könyv- és Lapkiadó főszerkesztője, 1972-től főszerkesztő-helyettese. Műfordításaiért négyszer kapott Madách-díjat (1973, 1978, 1988,...megnyit →
Részletek
(* 1916. nov. 9. Garamkövesd, † 1994. júl. 7. Pozsony) Műfordító, szerkesztő. 1944-ben végezte el a pécsi egyetem jogi karát. 1950-től Pozsonyban élt; 1954–1979 között különböző könyvkiadókban dolgozott; 1969-től a Madách Könyv- és Lapkiadó főszerkesztője, 1972-től főszerkesztő-helyettese. Műfordításaiért négyszer kapott Madách-díjat (1973, 1978, 1988, 1990), s többször nívódíjban részesítették. Cseh és szlovák írók műveit fordította magyarra. Szülőfalujában emléktáblát kapott.
Hulkó Márta
(* 1953. okt. 27. Komárom) Zenetörténész, egyetemi oktató. A pozsonyi konzervatóriumban érettségizett 1973-ban, ezt követően a Comenius Egyetem BTK-án zenetudomány szakot végzett (1978). 1979-ben doktorált, 1981-től az egyetem oktatója (1996-tól docense), 1999-től az SZTA Zenetudományi Intézetének is tudományos munkatársa. Kutatási területe a XVI.–XVII. századi zenekultúra...megnyit →
(* 1953. okt. 27. Komárom) Zenetörténész, egyetemi oktató. A pozsonyi konzervatóriumban érettségizett 1973-ban, ezt követően a Comenius Egyetem BTK-án zenetudomány szakot végzett (1978). 1979-ben doktorált, 1981-től az egyetem oktatója (1996-tól docense), 1999-től az SZTA Zenetudományi Intézetének is tudományos munkatársa. Kutatási területe a XVI.–XVII. századi zenekultúra...megnyit →
Részletek
Hulkó Márta (csa)
(* 1953. okt. 27. Komárom) Zenetörténész, egyetemi oktató. A pozsonyi konzervatóriumban érettségizett 1973-ban, ezt követően a Comenius Egyetem BTK-án zenetudomány szakot végzett (1978). 1979-ben doktorált, 1981-től az egyetem oktatója (1996-tól docense), 1999-től az SZTA Zenetudományi Intézetének is tudományos munkatársa. Kutatási területe a XVI.–XVII. századi zenekultúra a mai Szlovákia területén. – Fm: Tabulatura Vietoris saeculi 17. (1986); Hudobné pramene 17. storočia na území Slovenska (Ferenczi Ilonával, 1986); Ľubický spevník (1988); Hudobné pramene na území Slovenska (1996); Musikalische Kontakte zwischen Zips und Schlezien in 16. und 17. Jahrhundert (2003).
Hushegyi Gábor
(* 1959. nov. 14. Pozsony) Esztéta, művészetkritikus, egyetemi oktató, kutató, kurátor. A pozsonyi magyar gimnáziumban érettségizett, 1985-ben a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án filozófia–esztétika szakon szerzett diplomát. 1987–1990 között a pozsonyi Népművelési Intézet szakelőadója, 1990-től a nyitrai Pedagógiai Főiskola, majd a Comenius Egyetem BTK-a Magyar...megnyit →
(* 1959. nov. 14. Pozsony) Esztéta, művészetkritikus, egyetemi oktató, kutató, kurátor. A pozsonyi magyar gimnáziumban érettségizett, 1985-ben a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án filozófia–esztétika szakon szerzett diplomát. 1987–1990 között a pozsonyi Népművelési Intézet szakelőadója, 1990-től a nyitrai Pedagógiai Főiskola, majd a Comenius Egyetem BTK-a Magyar...megnyit →
Részletek
Hushegyi Gábor (ST)
(* 1959. nov. 14. Pozsony) Esztéta, művészetkritikus, egyetemi oktató, kutató, kurátor. A pozsonyi magyar gimnáziumban érettségizett, 1985-ben a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án filozófia–esztétika szakon szerzett diplomát. 1987–1990 között a pozsonyi Népművelési Intézet szakelőadója, 1990-től a nyitrai Pedagógiai Főiskola, majd a Comenius Egyetem BTK-a Magyar Nyelv és Irodalmi Tanszékének adjunktusa, 1998–1999-ben a Műcsarnok/Kunsthalle kurátora, 2004–2005-ben a nyitrai Konstatin Filozófus Egyetem Közép-Európai Tanulmányok Kara Nemzeti és Nemzetiségi Kultúrák Intézetének tudományos munkatársa, 2005-től a pozsonyi A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának kurátora, gyűjteménykezelője, 2007-től a pozsonyi Képzőművészeti Egyetem óraadó oktatója. 2013-tól a budapesti Szlovák Intézet igazgatója. Főleg 20. századi, ill. kortárs képzőművészettel foglalkozik; közéleti publicisztikát is ír. Szakmai testületek tagja, tisztségviselője, művészeti lexikonok, gyűjteményes kötetek társszerzője (Kortárs Magyar Művészeti Lexikon I–III., 1999–2001; Slovník svetového a slovenského výtvarného umenia druhej polovice 20. storočia, 1999; Magyarok a világban – Kárpát-medence, 2000; Külön világban és külön időben., 2001). – Fm. Németh Ilona (mon., 2001); Bartusz (mon., 2004); Németh (mon., angol–magyar–szlovák, 2008); Transart Communication (angol–magyar–szlovák, Sőrés Zsolttal, 2008); Magyarok a sztálinista Csehszlovákiában 1948–1965 (szerk., 2012).
I-Á
Részletek
Humoros hetilap (Kassa, Pozsony, 1923–1925). Az 1929 dec.-ben induló Vizeslepedő az utódjának tekintette magát. – Szerk. Lukách Gyula.
Ifjú Előre
Részletek
A kommunista ifjúsági politikai, irodalmi és kulturális lap (Pozsony, 1929–1930). A Fiatal Dolgozó megszűnése után, indult. – Szerk. Sefránek Gyula.
Ifjú Harcos
Részletek
Kommunista ifjúsági havi folyóirat (Pozsony, 1934). Alcímében „a fasizmus és az imperialista háború elleni front lapjá”-nak nevezte magát. Valószínűleg csak egy száma jelent meg.
Ifjú Szivek Táncszínház
A kárpát-medencei magyar néptáncmozgalom, a szlovákiai magyar kulturális élet és táncművészet egyik jelentős műhelye (Pozsony, 1955). Magyar Főiskolások Művészegyüttese néven jött létre. 1957. jún. 1-től Ifjú Szivek Magyar Dal és Táncegyüttes, később Ifjú Szivek Magyar Művészegyüttes néven működött. Alapítói főiskolások, egyetemisták, első igazgatója Ág...megnyit →
A kárpát-medencei magyar néptáncmozgalom, a szlovákiai magyar kulturális élet és táncművészet egyik jelentős műhelye (Pozsony, 1955). Magyar Főiskolások Művészegyüttese néven jött létre. 1957. jún. 1-től Ifjú Szivek Magyar Dal és Táncegyüttes, később Ifjú Szivek Magyar Művészegyüttes néven működött. Alapítói főiskolások, egyetemisták, első igazgatója Ág...megnyit →
Részletek
Pillanatkép az Ifjú Szivek Táncszínház előadásából (ISZ)
A kárpát-medencei magyar néptáncmozgalom, a szlovákiai magyar kulturális élet és táncművészet egyik jelentős műhelye (Pozsony, 1955). Magyar Főiskolások Művészegyüttese néven jött létre. 1957. jún. 1-től Ifjú Szivek Magyar Dal és Táncegyüttes, később Ifjú Szivek Magyar Művészegyüttes néven működött. Alapítói főiskolások, egyetemisták, első igazgatója Ág Tibor, művészeti vezetője Takács András volt. Az együttes vállalta a megszüntetett hivatásos magyar együttes, a Csehszlovákiai Magyar Népművészeti Együttes (Népes) küldetésének továbbvitelét. A hármas összetételű, 110–120 tagú, 15–20 hivatásos vezetővel működő ún. félhivatásos együttest vegyes énekkar, tánckar és vonós zenekar alkotta. Az intézmény 1957-től állami költségvetési egységként működik. 1985-ben még két zenei egységgel, a Gaudium ének-zenei együttessel és a Ghymes zenekarral bővült. Kezdetben műsorát népi hagyományokra épült tánc-, ének- és zenei művek alkották, később az énekkar és a zenekar klasszikus műveket is a repertoárjába iktatott. Az 1960–70-es években táncos alkotói szemléletén fokozatosan eluralkodott a népi gyökerektől mindinkább messzebb kerülő stilizálási felfogás, melyben jelentős változást az 1982-ben külső nyomásra kikényszerített koreográfusváltás eredményezett. Ekkor Katona István lett az együttes vezetője. 1988–1995 között az együttem művészeti vezetője Varga Ervin. 1996-ban a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériuma megszüntette az együttes jogi önállóságát, kisajátította a tulajdonát képező székházát, és csekély költségvetési támogatással a Szlovák Nemzeti Népművelési Központ hatáskörébe vonta. 1998-ban az együttes visszakapta jogi és költségvetési önállóságát. 1999-ben Hégli Dusan igazgató kezdeményezésére az együttes hivatásos táncegyüttessé, táncszínházzá vált. 2003—2006 között Grendel Ágota volt az igazgatója. Az együttes mai megnevezése 2010-től hivatalos. A társulat fő érdeme, hogy a Kárpát-medence tradicionális tánc- és zenekultúráját színházi táncelőadásain keresztül társadalmi értékként mutatja fel és erősíti idehaza és külföldön egyaránt. Munkájában kitüntetett figyelmet kap a szlovákiai magyar hagyományos néptánc és népzene színpadi megformálása. Műsorai műfajilag változatosak: a tradicionális tánckultúra formanyelvére épülő táncszínházi darabok (Ördög tánca, Hontalanítás), a táncokat életképszerűen, területek szerint bemutató néptáncelőadások (Szlovákiai és magyar, Pozsonyi táncok) és kimondottan az ifjúság számára készült műsorok (Magyar Tánciskola, Rendhagyó történelemóra) szerepelnek a repertoáron. A társulat évente mutatkozik be új előadással és 4–5 egész estés műsort tart repertoáron. Az együttes célközönsége elsősorban a szlovákiai magyarság, de a szlovákiai magyar tánc- és zenekultúra reprezentánsaként bemutatkozott már a világ legkülönfélébb színpadain. Hagyományos folklórműsorait és táncszínházi előadásait fesztiválokon és önálló turnésorozatok keretén belül tárja a nézőközönség elé a világ számtalan országában. Előadásait különböző televíziócsatornák is rendszeresen műsorukra tűzik. Színházi produkciók alkotása és bemutatása mellett az együttes közművelődésben vállalt szerepe is jelentős – otthont adott a Magyar Táncművészeti Főiskola kihelyezett képzésének, a Pozsonyi Magyar Tanítási nyelvű Gimnázium és Alapiskolával együttműködve néprajzi osztályt hozott létre, valamint aktív közreműködője számos országos rendezvénynek. Tevékenységi köre kiterjed a 20. sz.-ban gyűjtött archív tánc- és zenei felvételek dokumentálására, rendszerezésére és hozzáférhetővé tételére, valamint a hazai néptáncoktatás szerepének megerősítésére. Székházában működik Pozsony egyetlen magyar kőszínháza, mely a város magyar kulturális életének jelentős színhelye. – Vezető: Ág Tibor (1957); Viczay Pál (1962); Kulcsár Tibor (1970); Quittner János (1991); Rusznák Gábor (1993); Varga Ervin (1993); Takács András (1995); Népművelési Központ (1996); Hégli Dusán (1999); Grendel Ágota (2003); Papp Sándor (2006); Hégli Dusán (2007); Dagmar Čerťanská, Karolína Kormúthová, Tatiana Palková (megbízott, 2013/2014); Varsányi László (2014). – Ir. Csanaky Eleonóra: Az Ifjú Szivek 50 éve (2005).
Pillanatkép az Ifjú Szivek Táncszínház előadásából (ISZ)Igazat mondunk a népnek
Részletek
Agitációs kiadvány (Pozsony, 1950–1951). A Pravda Nyomdavállalat adta ki. 1950-ben nyolc, 1951-ben huszonkét száma, s egy, ill. négy rendkívüli száma jelent meg. Az 1. szám címe “Az igazságot mondjuk meg az embereknek” volt.
Irodalmi Élet–Literárny život–Das Literarische Leben
Könyvterjesztési lap (Pozsony, 1927 jan.–1928 ápr.). Csak a címe volt háromnyelvű, egyébként magyarul íródott Weis Lajos könyvkereskedő kiadásában. Fő célja az volt, hogy a kiadó könyvkereskedésében fekvő könyveket kelendővé tegye. A 8 oldalas lap első fele Kázmér recenzióit, másik fele a laptulajdonos könyvhirdetéseit tartalmazta. A...megnyit →
Könyvterjesztési lap (Pozsony, 1927 jan.–1928 ápr.). Csak a címe volt háromnyelvű, egyébként magyarul íródott Weis Lajos könyvkereskedő kiadásában. Fő célja az volt, hogy a kiadó könyvkereskedésében fekvő könyveket kelendővé tegye. A 8 oldalas lap első fele Kázmér recenzióit, másik fele a laptulajdonos könyvhirdetéseit tartalmazta. A...megnyit →
Részletek
Könyvterjesztési lap (Pozsony, 1927 jan.–1928 ápr.). Csak a címe volt háromnyelvű, egyébként magyarul íródott Weis Lajos könyvkereskedő kiadásában. Fő célja az volt, hogy a kiadó könyvkereskedésében fekvő könyveket kelendővé tegye. A 8 oldalas lap első fele Kázmér recenzióit, másik fele a laptulajdonos könyvhirdetéseit tartalmazta. A csehszlovákiai magyar könyvek közül Benjámin Ferenc és Fehér Jenő egy-egy regénye (Ádám és Éva, Ossi Máriusz gyönyörűen komisz élete) kapott méltatást. – Szerk. Kázmér Ernő.
Irodalmi Szemle
Irodalmi, kritikai és társadalomtudományi folyóirat (Pozsony, 1958). A Szlovák Írók Szövetségének folyóirataként indult, 1972-től a Madách Könyv- és Lapkiadó, 1994 ápr.-ától a Madách-Posonium Könyv- és Lapkiadó, majd a Madách Egyesület adja ki. Kezdetben negyedévenként, 1962-től kéthavonként, 1964-től évente tízszer jelent meg, 1992-től havonta jelenik meg....megnyit →
Irodalmi, kritikai és társadalomtudományi folyóirat (Pozsony, 1958). A Szlovák Írók Szövetségének folyóirataként indult, 1972-től a Madách Könyv- és Lapkiadó, 1994 ápr.-ától a Madách-Posonium Könyv- és Lapkiadó, majd a Madách Egyesület adja ki. Kezdetben negyedévenként, 1962-től kéthavonként, 1964-től évente tízszer jelent meg, 1992-től havonta jelenik meg....megnyit →
Részletek
Irodalmi Szemle − 57. évf. (FI)
Irodalmi, kritikai és társadalomtudományi folyóirat (Pozsony, 1958). A Szlovák Írók Szövetségének folyóirataként indult, 1972-től a Madách Könyv- és Lapkiadó, 1994 ápr.-ától a Madách-Posonium Könyv- és Lapkiadó, majd a Madách Egyesület adja ki. Kezdetben negyedévenként, 1962-től kéthavonként, 1964-től évente tízszer jelent meg, 1992-től havonta jelenik meg. 1996 júl.-ától a lap kiadása (összevont lapszámokkal) folyamatossá vált. Az elmúlt évtizedekben jelentős érdemeket szerzett a kisebbségi magyar irodalom és szellemiség szervezésében. A szépirodalmi művek mellett rendszeresen közöl irodalomtudományi és -kritikai írásokat, valamint egyéb társadalomtudományi tanulmányokat (nyelvtudomány, történetírás, néprajz stb.). Kisebbségi képzőművészeti folyóirat híján kezdettől fogva teret adott a kisebbségi magyar képzőművészek, valamint cseh, szlovák és európai művészek alkotásai bemutatásának. Ma már a kisebbségi magyar irodalom négy nemzedékének nyújt közlési lehetőséget. Fábry Zoltán haláláig főmunkatársa volt az ~nek. – Szerk. Dobos László (1958), Duba Gyula (1968), Varga Erzsébet (1983), Grendel Lajos (1990), Tőzsér Árpád (1992), Fónod Zoltán (1996), Tóth László (2011), Szalay Zoltán (2013), Mizser Attila (2016-2024).
Írók Kiadóvállalata (IKVA)
Magántökére épülő baloldali szellemiségű kiadó (Pozsony, 1927–1928). Azon kezdeményezések (Munkáskönyvtár, Pallas-könyvtár, Renaissance-füzetek) egyikeként alakult, melyek „kultúrát és világnézetet" egyaránt akartak terjeszteni. Öt kötetet adott ki, a vállalkozás ezzel megfeneklett. – Vezető: Barta Lajos. – Ir. Schubert Tódor: A felvidéki magyar kultúráért. In: Csatár István–Ölvedi János szerk.:...megnyit →
Magántökére épülő baloldali szellemiségű kiadó (Pozsony, 1927–1928). Azon kezdeményezések (Munkáskönyvtár, Pallas-könyvtár, Renaissance-füzetek) egyikeként alakult, melyek „kultúrát és világnézetet" egyaránt akartak terjeszteni. Öt kötetet adott ki, a vállalkozás ezzel megfeneklett. – Vezető: Barta Lajos. – Ir. Schubert Tódor: A felvidéki magyar kultúráért. In: Csatár István–Ölvedi János szerk.:...megnyit →
Részletek
Magántökére épülő baloldali szellemiségű kiadó (Pozsony, 1927–1928). Azon kezdeményezések (Munkáskönyvtár, Pallas-könyvtár, Renaissance-füzetek) egyikeként alakult, melyek „kultúrát és világnézetet” egyaránt akartak terjeszteni. Öt kötetet adott ki, a vállalkozás ezzel megfeneklett. – Vezető: Barta Lajos. – Ir. Schubert Tódor: A felvidéki magyar kultúráért. In: Csatár István–Ölvedi János szerk.: A visszatért Felvidék adattára (1939); Vass László: A felvidéki magyar irodalom. In: Csatár István–Ölvedi János szerk.: A visszatért Felvidék adattára (1939); Turczel Lajos: Két kor mezsgyéjén (1969).
Ismerjük meg a Szovjetuniót
Részletek
A szovjetbarát szövetség szlovákiai bizottságának havilapja (Pozsony, 1952–1955).
Jabloniczky János
(* 1874. szept. 21. Nagyszombat, † 1950, Szovjetunió) Ügyvéd, politikus. Jogi diplomáját Budapesten szerezte. Az államfordulatelőtt Pozsonyban ügyvéd és különböző gazdasági társulások, egyesületek jogi képviselője. Csehszl. megalakulása után a pozsonyi városi képviselőtestület tagja volt. Az Országos Keresztényszocialista Párt egyik alapítója, a párton belüli német...megnyit →
(* 1874. szept. 21. Nagyszombat, † 1950, Szovjetunió) Ügyvéd, politikus. Jogi diplomáját Budapesten szerezte. Az államfordulatelőtt Pozsonyban ügyvéd és különböző gazdasági társulások, egyesületek jogi képviselője. Csehszl. megalakulása után a pozsonyi városi képviselőtestület tagja volt. Az Országos Keresztényszocialista Párt egyik alapítója, a párton belüli német...megnyit →
Részletek
(* 1874. szept. 21. Nagyszombat, † 1950, Szovjetunió) Ügyvéd, politikus. Jogi diplomáját Budapesten szerezte. Az államfordulatelőtt Pozsonyban ügyvéd és különböző gazdasági társulások, egyesületek jogi képviselője. Csehszl. megalakulása után a pozsonyi városi képviselőtestület tagja volt. Az Országos Keresztényszocialista Párt egyik alapítója, a párton belüli német tagozat vezetője; 1920-ban, 1925-ben és 1929-ben nemzetgyűlési képviselő. A párt első elnöke volt, Lelley Jenő irányvonalával szembefordulva támogatta a Magyar Nemzeti Párt-tal való együttműködést és egyesülést. A második vh. után több szlovákiai magyar politikussal együtt letartóztatták, és a Szovjetunióba hurcolták. Feltehetően egy ottani lágerben halt meg.
Jakab István
(* 1928. szept. 29. Nagyráska, † 2013. nov. 23. Komárom) Nyelvész, szakíró, egyetemi oktató. Sárospatakon érettségizett (1949), a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán szerzett magyar szakos tanári oklevelet 1958-ban (1970-től kandidátus). 1956–1961 között Nagymegyeren volt tanító (1957-től igazgató); 1961-től nyugdíjazásáig (1994) a pozsonyi Comenius Egyetem BTK...megnyit →
(* 1928. szept. 29. Nagyráska, † 2013. nov. 23. Komárom) Nyelvész, szakíró, egyetemi oktató. Sárospatakon érettségizett (1949), a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán szerzett magyar szakos tanári oklevelet 1958-ban (1970-től kandidátus). 1956–1961 között Nagymegyeren volt tanító (1957-től igazgató); 1961-től nyugdíjazásáig (1994) a pozsonyi Comenius Egyetem BTK...megnyit →
Részletek
Jakab István (ST)
(* 1928. szept. 29. Nagyráska, † 2013. nov. 23. Komárom) Nyelvész, szakíró, egyetemi oktató. Sárospatakon érettségizett (1949), a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán szerzett magyar szakos tanári oklevelet 1958-ban (1970-től kandidátus). 1956–1961 között Nagymegyeren volt tanító (1957-től igazgató); 1961-től nyugdíjazásáig (1994) a pozsonyi Comenius Egyetem BTK Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének adjunktusa, docense (1990), 1992–1993-ban megbízott tanszékvezetője volt. A komáromi Selye János Egyetem Ref. Teológiai Karának óraadó tanára. Szaktanulmányai mellett számtalan nyelvművelő és nyelvészeti ismeretterjesztő cikk szerzője; rendszeresen tartott rádióelőadásokat. 1968–1970 között a Csehszlovákiai Magyar Nyelvművelő és Nyelvjáráskutató Társaság tudományos titkára, 1990–1998 között a Csehszlovákiai Magyarok Anyanyelvi Társaságának elnöke volt; 2000-től az MTA köztestületi tagja. Főbb díjai, kitüntetései: Lőrincze Lajos-díj (1996); A Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje (1996); A Szlovák Köztársaság Ezüstplakettje (2002). – Fm. A magyar igekötők állományi vizsgálata (1976); A magyar igekötők szófajtani útjai (1982); Nyelvünkért (cikkek, 1980;) Nyelvünk és mi (cikkek, 1983); Nyelvi vétségek és kétségek (cikkek, 1987); Értsünk szót egymással! (cikkek, 1995); Érthetően, alkalomhoz illően! (cikkek, 2000).
Jaksics Ferenc
(* 1937. aug. 6. Érsekújvár) Grafikus, illusztrátor, festő. 1957–1964 között végezte el a pozsonyi Képzőművészeti Főiskolát. 1964 óta rendszeresen jelentek meg illusztrációi a szlovákiai magyar és részben szlovák gyermeklapokban, ill. számos tan- és mesekönyvet illusztrált. 1965–1991 között a Szlovák Pedagógiai Kiadó képszerkesztője volt. Szakmai...megnyit →
(* 1937. aug. 6. Érsekújvár) Grafikus, illusztrátor, festő. 1957–1964 között végezte el a pozsonyi Képzőművészeti Főiskolát. 1964 óta rendszeresen jelentek meg illusztrációi a szlovákiai magyar és részben szlovák gyermeklapokban, ill. számos tan- és mesekönyvet illusztrált. 1965–1991 között a Szlovák Pedagógiai Kiadó képszerkesztője volt. Szakmai...megnyit →
Részletek
(* 1937. aug. 6. Érsekújvár) Grafikus, illusztrátor, festő. 1957–1964 között végezte el a pozsonyi Képzőművészeti Főiskolát. 1964 óta rendszeresen jelentek meg illusztrációi a szlovákiai magyar és részben szlovák gyermeklapokban, ill. számos tan- és mesekönyvet illusztrált. 1965–1991 között a Szlovák Pedagógiai Kiadó képszerkesztője volt. Szakmai szervezetek tagja, csoportos kiállítások rendszeres résztvevője. Pozsonyban él.
Jančovič, František
(* 1873. okt. 9. Privigye, † 1959. márc. 26. Pozsony) Pedagógus és filozófiai író. A gimnáziumot Privigyén és Vácott, bölcsészeti tanulmányait Budapesten és Berlinben végezte. 1897-től az aradi főreáliskolán tanított, 1911-től az igazgatója volt. Az 1918-as államfordulat után Csehszl.-ba repatriált, s a pozsonyi reálgimnázium igazgatója lett. A...megnyit →
(* 1873. okt. 9. Privigye, † 1959. márc. 26. Pozsony) Pedagógus és filozófiai író. A gimnáziumot Privigyén és Vácott, bölcsészeti tanulmányait Budapesten és Berlinben végezte. 1897-től az aradi főreáliskolán tanított, 1911-től az igazgatója volt. Az 1918-as államfordulat után Csehszl.-ba repatriált, s a pozsonyi reálgimnázium igazgatója lett. A...megnyit →
Részletek
(* 1873. okt. 9. Privigye, † 1959. márc. 26. Pozsony) Pedagógus és filozófiai író. A gimnáziumot Privigyén és Vácott, bölcsészeti tanulmányait Budapesten és Berlinben végezte. 1897-től az aradi főreáliskolán tanított, 1911-től az igazgatója volt. Az 1918-as államfordulat után Csehszl.-ba repatriált, s a pozsonyi reálgimnázium igazgatója lett. A pozsonyi iskolaügyi referátus 1925-től őt bízta meg a szlovákiai magyar középiskolákban a magyar nyelv és irodalom tanításának felügyeletével. 1933-tól a Comenius Egyetem BTK-nak magyar szemináriumában szuplensi minőségben ő tartotta a magyar szakos hallgatóknak az irodalmi előadásokat szlovák nyelven heti 4-5 órában. – 1918 előtt filozófiai tanulmányokat publikált. A Filozófiai írók Tárának 26. kötetében (1913) közölt Condillac-tanulmányt ő fordította magyarra, s bevezetőt írt hozzá. Az Athenaeum folyóiratban megjelent írásai közül a Malebranche helye a filozófiai fejlődés folyamatában c. tanulmánya figyelemre méltó. 1918 után ped. tanulmányokat írt a szlovák szaksajtóba, s két tankönyvet (Psichológia, 1924; Retorika, 1925) készített a magyar középiskolák számára.
Jancsi István; Štefan Janči
(* 1930. nov. 19. Nyitraegerszeg, † 1999. Pozsony) Operaénekes. 1948-ban Nyitrán kereskedelmi érettségit tett. Ezt követően hivatalnok, majd tíz évig a Szlovák Népművészeti Egyesület szólistája, 1959-ben a pozsonyi Új Színpad operett-társulatának énekese. A pozsonyi Szépművészeti Főiskolán 1968-ban végzett ének szakot. Európa több színpadán fellépett....megnyit →
(* 1930. nov. 19. Nyitraegerszeg, † 1999. Pozsony) Operaénekes. 1948-ban Nyitrán kereskedelmi érettségit tett. Ezt követően hivatalnok, majd tíz évig a Szlovák Népművészeti Egyesület szólistája, 1959-ben a pozsonyi Új Színpad operett-társulatának énekese. A pozsonyi Szépművészeti Főiskolán 1968-ban végzett ének szakot. Európa több színpadán fellépett....megnyit →
Részletek
(* 1930. nov. 19. Nyitraegerszeg, † 1999. Pozsony) Operaénekes. 1948-ban Nyitrán kereskedelmi érettségit tett. Ezt követően hivatalnok, majd tíz évig a Szlovák Népművészeti Egyesület szólistája, 1959-ben a pozsonyi Új Színpad operett-társulatának énekese. A pozsonyi Szépművészeti Főiskolán 1968-ban végzett ének szakot. Európa több színpadán fellépett. Számos rádió-, tévé- és hanglemezfelvételt készített.
Janda Iván
(* 1923. júl. 3. Pozsony, † 2007. ápr. 13. Pozsony) Tanár, karnagy. Pozsonyban érettségizett (1944). A pozsonyi Comenius Egyetemen földrajz–testnevelés szakos tanári oklevelet szerzett (1948), a Pedagógiai Főiskolán zenei nevelés szakot végzett (1961). 1958–1986 között a pozsonyi magyar alapiskola és gimnázium igazgatója. Egyik alapítója...megnyit →
(* 1923. júl. 3. Pozsony, † 2007. ápr. 13. Pozsony) Tanár, karnagy. Pozsonyban érettségizett (1944). A pozsonyi Comenius Egyetemen földrajz–testnevelés szakos tanári oklevelet szerzett (1948), a Pedagógiai Főiskolán zenei nevelés szakot végzett (1961). 1958–1986 között a pozsonyi magyar alapiskola és gimnázium igazgatója. Egyik alapítója...megnyit →
Részletek
Janda Iván (GyGy)
(* 1923. júl. 3. Pozsony, † 2007. ápr. 13. Pozsony) Tanár, karnagy. Pozsonyban érettségizett (1944). A pozsonyi Comenius Egyetemen földrajz–testnevelés szakos tanári oklevelet szerzett (1948), a Pedagógiai Főiskolán zenei nevelés szakot végzett (1961). 1958–1986 között a pozsonyi magyar alapiskola és gimnázium igazgatója. Egyik alapítója és karnagya volt az Ifjú Szivek énekkarának (1956), ill. a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkarának (1964). Zenei nevelés tankönyveket írt a magyar alapiskolák számára.
Jankó Zoltán
(* 1871. dec. 30. Baka, † 1941. ápr. 12. Pozsony) Publicista, lapszerkesztő, író. Pozsonyban jogot végzett. 1918-ban Pozsony vármegye kormánybiztosa. A két vh. között a szabadkőműves Filantropia jótékonysági egyesület igazgatója, 1936-tól a Magyar Újság szerkesztője volt. Vezető tagja volt az Uránia tudományos egyesületnek, 1927-ben...megnyit →
(* 1871. dec. 30. Baka, † 1941. ápr. 12. Pozsony) Publicista, lapszerkesztő, író. Pozsonyban jogot végzett. 1918-ban Pozsony vármegye kormánybiztosa. A két vh. között a szabadkőműves Filantropia jótékonysági egyesület igazgatója, 1936-tól a Magyar Újság szerkesztője volt. Vezető tagja volt az Uránia tudományos egyesületnek, 1927-ben...megnyit →
Részletek
(* 1871. dec. 30. Baka, † 1941. ápr. 12. Pozsony) Publicista, lapszerkesztő, író. Pozsonyban jogot végzett. 1918-ban Pozsony vármegye kormánybiztosa. A két vh. között a szabadkőműves Filantropia jótékonysági egyesület igazgatója, 1936-tól a Magyar Újság szerkesztője volt. Vezető tagja volt az Uránia tudományos egyesületnek, 1927-ben megalapította Somorján a Csallóközi Múzeumot. Elbeszéléseket írt. 2006-ban szülőfalujában emléktáblát avattak tiszteletére. – Fm. Távoli hangok (elb., 1935); Mesél a szülőföldem (anekdoták, történetek, 1940).
Jankovich Imre
(* 1928. szept. 9. Ipolyság) Műépítész, városrendező, szakíró. A prágai Cseh Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán műépítészeti szakot végzett 1952-ben. 1974-től a városrendezés tudományos kandidátusa, 1986-tól a műszaki tudományok doktora. 1952–1967 között a Katonai Tervezőintézet építésztervezője. 1964-ben Egyiptomban, 1965-ban Indiában dolgozott mint tervező. 1967–1969 között...megnyit →
(* 1928. szept. 9. Ipolyság) Műépítész, városrendező, szakíró. A prágai Cseh Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán műépítészeti szakot végzett 1952-ben. 1974-től a városrendezés tudományos kandidátusa, 1986-tól a műszaki tudományok doktora. 1952–1967 között a Katonai Tervezőintézet építésztervezője. 1964-ben Egyiptomban, 1965-ban Indiában dolgozott mint tervező. 1967–1969 között...megnyit →
Részletek
Jankovich Imre (ST)
(* 1928. szept. 9. Ipolyság) Műépítész, városrendező, szakíró. A prágai Cseh Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán műépítészeti szakot végzett 1952-ben. 1974-től a városrendezés tudományos kandidátusa, 1986-tól a műszaki tudományok doktora. 1952–1967 között a Katonai Tervezőintézet építésztervezője. 1964-ben Egyiptomban, 1965-ban Indiában dolgozott mint tervező. 1967–1969 között különféle állami vállalat kutatómérnöke, tudományos munkatársa. 1990-től önálló tervező. Szlovák, magyar, ill. nemzetközi szakmai szövetségek, egyesületek tagja. 1975-ben és 1983-ban megkapta a Szlovák Építészek Szövetségének évi díját, 1987-ben pedig a Csehszlovák Tudományos és Műszaki Társaság elismerését. Főleg lakó- és középületeket, iskolákat tervezett, számos épülete áll Szl.-ban és külföldön. Jelentős az elméleti és szakírói munkássága is. Pozsonyban él. Több mint 200 tanulmánya jelent meg mind hazai, mind külföldi szakmai folyóiratokban. – Fm. Výhľady nášho bývania (Hogyan fogunk lakni), Pozsony, 1979; Bytová výstavba a rozvoj bývania (Lakásépítés-lakásfejlesztés), Pozsony, 1979; Modernizácia bytového fondu (A lakásállomány modernizálása), Pozsony, 1983; Bytová výstavba na Slovensku (Lakásépítés Szlovákiában), Pozsony, 1990; Modelling of the Housing Process in Dynamic Allocation of Urban Space, Westhead (GB), 1975 Housing and the Human Establishment. In: Typology and Density, AIA, Washington, 1988.
Jankovich Marcell
(* 1874. nov. 3. Gárdospuszta, † 1949. nov. 12. Budapest [Mo.]) Költő, író, publicista, szakíró, ügyvéd. Jogi tanulmányait követően Pozsonyban volt ügyvéd. 1892–1893-ban Kossuth rokonaként rövid ideig Turinban (Torino) élt a magyar államférfi mellett. 1905-től két cikluson át a függetlenségi párt képviselőjeként a füleki...megnyit →
(* 1874. nov. 3. Gárdospuszta, † 1949. nov. 12. Budapest [Mo.]) Költő, író, publicista, szakíró, ügyvéd. Jogi tanulmányait követően Pozsonyban volt ügyvéd. 1892–1893-ban Kossuth rokonaként rövid ideig Turinban (Torino) élt a magyar államférfi mellett. 1905-től két cikluson át a függetlenségi párt képviselőjeként a füleki...megnyit →
Részletek
(* 1874. nov. 3. Gárdospuszta, † 1949. nov. 12. Budapest [Mo.]) Költő, író, publicista, szakíró, ügyvéd. Jogi tanulmányait követően Pozsonyban volt ügyvéd. 1892–1893-ban Kossuth rokonaként rövid ideig Turinban (Torino) élt a magyar államférfi mellett. 1905-től két cikluson át a függetlenségi párt képviselőjeként a füleki választókerületet képviselte az országgyűlésben. Az államfordulatot követően Pozsonyban maradt, ahol meghatározó szerepet játszott a város kulturális életében. A Kisgazdapárt (Magyar Nemzeti Párt) egyik alapítója volt. 1925 és 1939 között a pozsonyi Toldy Kör elnöke, 1925-től a Magyar Nemzeti Párt egyik alelnöke volt, noha az országos szintű politkától továbbra is távol tartotta magát. 1939-ben Budapestre költözött. Kiváló hegymászó (1918–1927 a Magyar Hegymászók Egyesületének első elnöke), ill. kora egyik legjobb alpinisztikai szakírója volt. Útikönyveket is írt; jelentősek visszaemlékezései. – Fm. Úttalan utakon (útirajz, 1903); Sasfészek (r., 1906); Álmatlan éjszakák (elb., 1926); Magyar porszemek (elb., 1928); Hangok a távolból (v., 1935); Húsz esztendő Pozsonyban (visszaemlékezés, 1939, 2000); Egy század legendái (reg., 1939, 2003); Félszáz névtelen magyar (elb., 1940).
Jánoska Tivadar
(* 1891. márc. 21. Pozsony, † 1960. ápr. 9. Szeged [Mo.]) Festő, grafikus, ipari tervező. 1910–1914-ben a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult. 1914–1918-ban katona volt. 1918–1949 között Pozsonyban élt, majd Szegeden működött, mint pedagógus. Üvegterveivel nemzetközi sikereket ért el. Az 1930-as évek közepén művészeti magániskolát nyitott. Fm: Vál. e....megnyit →
(* 1891. márc. 21. Pozsony, † 1960. ápr. 9. Szeged [Mo.]) Festő, grafikus, ipari tervező. 1910–1914-ben a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult. 1914–1918-ban katona volt. 1918–1949 között Pozsonyban élt, majd Szegeden működött, mint pedagógus. Üvegterveivel nemzetközi sikereket ért el. Az 1930-as évek közepén művészeti magániskolát nyitott. Fm: Vál. e....megnyit →
Részletek
(* 1891. márc. 21. Pozsony, † 1960. ápr. 9. Szeged [Mo.]) Festő, grafikus, ipari tervező. 1910–1914-ben a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult. 1914–1918-ban katona volt. 1918–1949 között Pozsonyban élt, majd Szegeden működött, mint pedagógus. Üvegterveivel nemzetközi sikereket ért el. Az 1930-as évek közepén művészeti magániskolát nyitott. Fm: Vál. e. k.: 1937: Pozsony; 1957, 1960: Szeged.
Jávorka Tamás
(* 1963. szept. 9. Pozsony) Műépítész. 1986-ban fejezte be tanulmányait a pozsonyi Szlovák Műszaki Főiskola Műépítészeti Karán. 1987–1990 között pozsonyi állami tervezőirodákban dolgozott, 1990-ben társalapítója volt az A–plus tervezőirodának Pozsonyban, 1997-től a somorjai ARCHSTUDIO BOBEK – JÁVORKA társtulajdonosa. Fm: Válogatott épületek: 1992: Cserkészek háza (Dunaszerdahely); 1994: Somorja...megnyit →
(* 1963. szept. 9. Pozsony) Műépítész. 1986-ban fejezte be tanulmányait a pozsonyi Szlovák Műszaki Főiskola Műépítészeti Karán. 1987–1990 között pozsonyi állami tervezőirodákban dolgozott, 1990-ben társalapítója volt az A–plus tervezőirodának Pozsonyban, 1997-től a somorjai ARCHSTUDIO BOBEK – JÁVORKA társtulajdonosa. Fm: Válogatott épületek: 1992: Cserkészek háza (Dunaszerdahely); 1994: Somorja...megnyit →
Részletek
(* 1963. szept. 9. Pozsony) Műépítész. 1986-ban fejezte be tanulmányait a pozsonyi Szlovák Műszaki Főiskola Műépítészeti Karán. 1987–1990 között pozsonyi állami tervezőirodákban dolgozott, 1990-ben társalapítója volt az A–plus tervezőirodának Pozsonyban, 1997-től a somorjai ARCHSTUDIO BOBEK – JÁVORKA társtulajdonosa. Fm: Válogatott épületek: 1992: Cserkészek háza (Dunaszerdahely); 1994: Somorja főterének rendezése; 1998: Olasz hadifoglyok emlékhelye (Somorja); 2001: GLOBAL EXPRESS – iroda és nagyraktár (Pozsony); 2003: a Magyar Koalíció Pártjának székháza (Pozsony); 2002: Fórum Kisebbségkutató Intézet, ráépítés (Somorja); 2003: Bőrgyógyászati Klinika (Somorja); 2004: BILLA, Logisztikai központ (Szenc).
Jel
Irodalmi röpirat (Pozsony, 1929. dec. 8–15.). Az országos csehszl.-i magyar könyvhét alkalmából jelent meg. A rövid előszóval együtt 20 írást tartalmazott, többek között Alapy Gyula, Darkó István, Egri Viktor, Győry Dezső, Jarnó József, Simándy Pál, Sziklay Ferenc, Szombathy Viktor, Tamás Mihály, Tichy Kálmán tollából. – Szerk. Darkó...megnyit →
Irodalmi röpirat (Pozsony, 1929. dec. 8–15.). Az országos csehszl.-i magyar könyvhét alkalmából jelent meg. A rövid előszóval együtt 20 írást tartalmazott, többek között Alapy Gyula, Darkó István, Egri Viktor, Győry Dezső, Jarnó József, Simándy Pál, Sziklay Ferenc, Szombathy Viktor, Tamás Mihály, Tichy Kálmán tollából. – Szerk. Darkó...megnyit →
Részletek
jel
Irodalmi röpirat (Pozsony, 1929. dec. 8–15.). Az országos csehszl.-i magyar könyvhét alkalmából jelent meg. A rövid előszóval együtt 20 írást tartalmazott, többek között Alapy Gyula, Darkó István, Egri Viktor, Győry Dezső, Jarnó József, Simándy Pál, Sziklay Ferenc, Szombathy Viktor, Tamás Mihály, Tichy Kálmán tollából. – Szerk. Darkó István.
Jelen Mihály; Jellinek
Részletek
(* 1898. jún. 11. Pozsony, † 1956. febr. 20. Pozsony) Újságíró, szerkesztő. 1920-tól baloldali szlovákiai magyar folyóiratokban (pl. Tűz, Munkásújság, A Reggel, Csehszlovákiai Népszava), 1948-tól az Új Szóban, ill. a Fáklyában publikált. 1929-ben alapítója, majd évekig titkára volt a pozsonyi Munkásakadémiának.
Jó Gazda
Agrárvállalkozók, kertészkedők és állattartók havilapja (Pozsony, 1991). Előbb a Gazda Kiadó jelentette meg, 1994-től a Madách-Posonium Könyv- és Lapkiadó, Agrárgazda Polgári Társulás (2015). Növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozó szakmai írásokat, agrárpiaci és pénzügyi információkat, valamint kertészeti és állattartási szaktanácsokat közöl. – Szerk. Kádek Gábor (1991), T. Szilvássy...megnyit →
Agrárvállalkozók, kertészkedők és állattartók havilapja (Pozsony, 1991). Előbb a Gazda Kiadó jelentette meg, 1994-től a Madách-Posonium Könyv- és Lapkiadó, Agrárgazda Polgári Társulás (2015). Növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozó szakmai írásokat, agrárpiaci és pénzügyi információkat, valamint kertészeti és állattartási szaktanácsokat közöl. – Szerk. Kádek Gábor (1991), T. Szilvássy...megnyit →
Részletek
Jó Gazda (FI)
Agrárvállalkozók, kertészkedők és állattartók havilapja (Pozsony, 1991). Előbb a Gazda Kiadó jelentette meg, 1994-től a Madách-Posonium Könyv- és Lapkiadó, Agrárgazda Polgári Társulás (2015). Növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozó szakmai írásokat, agrárpiaci és pénzügyi információkat, valamint kertészeti és állattartási szaktanácsokat közöl. – Szerk. Kádek Gábor (1991), T. Szilvássy László (2001).
József Attila Ifjúsági Klub – JAIK
A magyar egyetemisták és diákok klubja (Pozsony, 1964). Rendszeres összejövetelein tudományos népszerűsítő előadásokat, műsoros esteket szervezett, foglalkozott az aktuális közéleti kérdésekkel, összefogta a Pozsonyban tanuló hallgatókat, diákokat, az itt élő közéleti értelmiségieket. A hatvanas évek második felében a Népművelés mellékleteként több időszaki kiadványt jelentett...megnyit →
A magyar egyetemisták és diákok klubja (Pozsony, 1964). Rendszeres összejövetelein tudományos népszerűsítő előadásokat, műsoros esteket szervezett, foglalkozott az aktuális közéleti kérdésekkel, összefogta a Pozsonyban tanuló hallgatókat, diákokat, az itt élő közéleti értelmiségieket. A hatvanas évek második felében a Népművelés mellékleteként több időszaki kiadványt jelentett...megnyit →
Részletek
A magyar egyetemisták és diákok klubja (Pozsony, 1964). Rendszeres összejövetelein tudományos népszerűsítő előadásokat, műsoros esteket szervezett, foglalkozott az aktuális közéleti kérdésekkel, összefogta a Pozsonyban tanuló hallgatókat, diákokat, az itt élő közéleti értelmiségieket. A hatvanas évek második felében a Népművelés mellékleteként több időszaki kiadványt jelentett meg (Így Élünk Mi, Hang, Klubfórum). Aktív szervezője volt a Nyári Ifjúsági Táboroknak, a honismereti kerékpártúráknak és a szlovákiai magyar klubmozgalomnak. 1991-ben megszűnt, szerepét a pozsonyi magyar szakmai egyetemi klubok vették át. 2007-től önálló jogi személyként újra működik. – Vezető: Kajla Júlia (1964); Németh István (1965); Duray Miklós (1965); A. Nagy László (1968); Grendel Lajos (1970); Végh László (1971); Samarjay Zoltán (1972); Bába Ildikó (1974); Mihályi Molnár László (1975); Visehradszky Vilmos (1978); Molnár Imre (1979); Zobor Rozália (1980); Braunsteiner Glória (1981); Patus János (1984); Rudas Dóra (1985); Kosár Dezső (1986); Vörös Péter (1988); Somogyi Alfréd (1989); Kosár Dezső (1990–1991); Víglaš Zoltán (2007); Petrik Tamás (2009); Ovšonka Márk (2010); Tóth Kálmán (2010); Rajcsányi Viktor (2012); Reczai Lilla (2013).