Judea
Zsidó hetilap (Pozsony, 1925. márc.–máj.). A Szombat c. korábbi zsidó lap folytatásának tekinthető. Ahhoz hasonlóan a zsidó nemzeti öntudat propagálója, a zsidó állam eszményítője volt, emellett feltétlen lojalitást tanúsított a csehszl. polgári rendszer iránt. Nemzetpolitikai jellegű közleményei nagy részét a szerkesztő írta. Csak zsidó írókat...megnyit →
Zsidó hetilap (Pozsony, 1925. márc.–máj.). A Szombat c. korábbi zsidó lap folytatásának tekinthető. Ahhoz hasonlóan a zsidó nemzeti öntudat propagálója, a zsidó állam eszményítője volt, emellett feltétlen lojalitást tanúsított a csehszl. polgári rendszer iránt. Nemzetpolitikai jellegű közleményei nagy részét a szerkesztő írta. Csak zsidó írókat...megnyit →
Részletek
Zsidó hetilap (Pozsony, 1925. márc.–máj.). A Szombat c. korábbi zsidó lap folytatásának tekinthető. Ahhoz hasonlóan a zsidó nemzeti öntudat propagálója, a zsidó állam eszményítője volt, emellett feltétlen lojalitást tanúsított a csehszl. polgári rendszer iránt. Nemzetpolitikai jellegű közleményei nagy részét a szerkesztő írta. Csak zsidó írókat szerepeltető irodalmi és művészeti rovatában többek között Antal Sándor, Faragó Sándor, Herczeg Gábor, Kaczér Illés, Komlós Aladár, Patai József, Salamon László, Sebesi Ernő, Somlyó Zoltán, Szenes Erzsi, Telekes Béla, Újvári Imre és Újvári Péter írásaival találkozunk. – Szerk. Újvári Péter.
Juhász János; Hvozdzik, Hvozdík
(* 1888. márc. 31. Parnó (Parchovany), † 1956. Bécs [Ausztria]) Nyelvész, tanár, politikus, író, szótáríró. 1919–1935 között a kassai magyar gimnázium tanára volt, ezt követően Pozsonyban tanított (1938-ig). 1939–1945-ben Pozsonyban, 1945-től Bécsben élt. Andrej Hlinka Szlovák Néppártja tagjaként 1925–1927-ben parlamenti képviselő volt. 1935-ben átlépett...megnyit →
(* 1888. márc. 31. Parnó (Parchovany), † 1956. Bécs [Ausztria]) Nyelvész, tanár, politikus, író, szótáríró. 1919–1935 között a kassai magyar gimnázium tanára volt, ezt követően Pozsonyban tanított (1938-ig). 1939–1945-ben Pozsonyban, 1945-től Bécsben élt. Andrej Hlinka Szlovák Néppártja tagjaként 1925–1927-ben parlamenti képviselő volt. 1935-ben átlépett...megnyit →
Részletek
(* 1888. márc. 31. Parnó (Parchovany), † 1956. Bécs [Ausztria]) Nyelvész, tanár, politikus, író, szótáríró. 1919–1935 között a kassai magyar gimnázium tanára volt, ezt követően Pozsonyban tanított (1938-ig). 1939–1945-ben Pozsonyban, 1945-től Bécsben élt. Andrej Hlinka Szlovák Néppártja tagjaként 1925–1927-ben parlamenti képviselő volt. 1935-ben átlépett az Agrárpártba, 1939 után együttműködött a Horthy-rendszerrel. – Fm. Magyar–szlovák szótár (1933); Szlovák–magyar szótár (1937); Pókhálóban (reg., 1956, 2007).
Kaczér Illés
(* 1887. okt. 12. Szatmárnémeti [Románia], † 1980. márc. 20. Tel-Aviv [Izrael]) Író, újságíró. Az 1918–1919-es magyarországi forradalmak résztvevője, ezek bukása után, 1920-tól emigrációban élt, többek közt Pozsonyban is megfordult, ahol 1933-ban telepedett le, és a Magyar Újság szerkesztője lett. 1938 végén Londonba emigrált, 1945-ben Izraelbe költözött....megnyit →
(* 1887. okt. 12. Szatmárnémeti [Románia], † 1980. márc. 20. Tel-Aviv [Izrael]) Író, újságíró. Az 1918–1919-es magyarországi forradalmak résztvevője, ezek bukása után, 1920-tól emigrációban élt, többek közt Pozsonyban is megfordult, ahol 1933-ban telepedett le, és a Magyar Újság szerkesztője lett. 1938 végén Londonba emigrált, 1945-ben Izraelbe költözött....megnyit →
Részletek
(* 1887. okt. 12. Szatmárnémeti [Románia], † 1980. márc. 20. Tel-Aviv [Izrael]) Író, újságíró. Az 1918–1919-es magyarországi forradalmak résztvevője, ezek bukása után, 1920-tól emigrációban élt, többek közt Pozsonyban is megfordult, ahol 1933-ban telepedett le, és a Magyar Újság szerkesztője lett. 1938 végén Londonba emigrált, 1945-ben Izraelbe költözött. Néhány színdarabját a szlovákiai magyar színtársulatok is sikerrel játszották. – Fm: A király aludni akar (elb., 1917); Dr. Hulla (elb., 1926); Ikongo nem hal meg (r., 1936); Kőtojásból kőmadár (mesék, 1937); Gödölyét, gödölyét (mesék, 1937); Zsidó legendárium (r. tetralógia, 1953–1956); Ne félj, szolgám, Jákob (két r., 2003).
Kádasi Lajos
(* 1952. márc. 20. Ipolyvisk) Humángenetikus, tudományos kutató, egyetemi docens. Általános és középiskolai tanulmányait Ipolyságon végezte (1970). 1970–1975-ben a pozsonyi Comenius Egyetem Természettudományi Karán biológiát tanult, szakterülete a humángenetika. 1975-ben megszerezte a természettudomány doktora címet, 1983-ban lett a biológiai tudomány kandidátusa, 1994-ben a biológiai tudomány doktora....megnyit →
(* 1952. márc. 20. Ipolyvisk) Humángenetikus, tudományos kutató, egyetemi docens. Általános és középiskolai tanulmányait Ipolyságon végezte (1970). 1970–1975-ben a pozsonyi Comenius Egyetem Természettudományi Karán biológiát tanult, szakterülete a humángenetika. 1975-ben megszerezte a természettudomány doktora címet, 1983-ban lett a biológiai tudomány kandidátusa, 1994-ben a biológiai tudomány doktora....megnyit →
Részletek
Kádasi Lajos (csa)
(* 1952. márc. 20. Ipolyvisk) Humángenetikus, tudományos kutató, egyetemi docens. Általános és középiskolai tanulmányait Ipolyságon végezte (1970). 1970–1975-ben a pozsonyi Comenius Egyetem Természettudományi Karán biológiát tanult, szakterülete a humángenetika. 1975-ben megszerezte a természettudomány doktora címet, 1983-ban lett a biológiai tudomány kandidátusa, 1994-ben a biológiai tudomány doktora. 1975–1985-ben a pozsonyi Egyetemi Kórház Klinikai Genetika Részlegének, 1985-től az SZTA Molekuláris Fiziológia és Genetika Intézetének munkatársa, jelenleg a Genetikai Laboratórium vezetője. 1994–2001-ben a Szlovák Posztgraduális Orvosi Akadémia adjunktusa, 2005-től a pozsonyi Comenius Egyetemen a molekuláris biológia docense. Szakterülete a humángenetika, kutatásai elsősorban az emberi genom örökletes betegségekkel kapcsolatos molekuláris genetikai változásainak a feltárására és elemzésére irányulnak. 1985-ben alapító tagja volt az SZTA keretében létrejött Genetikai Kutatócsoportnak, amely az akkori Csehszl.-ban elsőként alkalmazta a DNS-analízist az örökletes betegségek genetikai hátterének a feltárására. Különböző hazai és külföldi projektek felelős kutatójaként részt vett a Szl.-ban leggyakoribb monogénesen öröklődő betegségek DNS-analízisében. Az elért eredményeknek köszönhetően munkatársaival kidolgozta és bevezette olyan súlyos és gyakori betegségek, mint a mukoviszcidózis, a fenilketonuria, a Duchenne és Becker típusú izomdisztrófia, a hemofília A, a Huntington chorea, a szpinális izomatrófia, a süketség, a Wilson-kór, a Charcot-Marie-Tooth szindróma stb. DNS-analízisen alapuló mutáció specifikus diagnosztikáját Szlovákiában. Kutatócsoportja identifikált két génkárosodást, amelyek a szlovákiai roma populációban elterjedt, vaksághoz vezető szemrendellenességet okoznak. A Szlo.-ban gyakori alkaptonuria (világviszonylatban a második legmagasabb előfordulás) kialakulásáért felelős gén komplex analízise alapján feltárta az előforduló összes génkárosodást, és munkatársaival kidolgozta a mindennapi rutin használatra alkalmas egyszerű diagnosztikai módszereket. Eddig mintegy 80 tudományos közleménye jelent meg, több mint 150 előadást tartott hazai és külföldi konferenciákon. Számos tudományos társaság és szervezet tagja, a Szlovák Orvosgenetikai Társaság elnöke. – Díjak: Hrdlička-díj (1975); A Szlovák Orvostársaság díja a legjobb tudományos publikációkért az orvosgenetika terén (1988, 1990, 1993, 1994, 2005); A Szlovák Orvostársaság Viliam Izakovič-emlékérme (2006); a Szlovák Orvostársaság Ezüst-emlékérme (2007); az SZTA tudománynépszerűsítő díja (2008); a szímői önkormányzat Jedlik Ányos-díja (2010). – Fm: Molekulárna genetika vybraných monogénne dedičných ochorení (2005); A szem fejlődési rendellenességei. Magyarországi gyakoriságuk, genetikai és külső kórokaik, megelőzési lehetőségeik (társszerzők: Vogt G., Czeizel E., 2009).
Kadosa Pál 1.
(* 1881. márc. 18. Mohol, † ?) Bankár, közgazdász, író. A gimnáziumot Szegeden, a felső kereskedelmi iskolát Budapesten végezte. 1910-ben a pozsonyi Nyugatmagyarországi Bank alkalmazottja lett; az 1918-as államfordulat után is Pozsonyban maradt, magas beosztásokban működött a Duna Bankban. – A közgazdasági és pénzügyi sajtóban...megnyit →
(* 1881. márc. 18. Mohol, † ?) Bankár, közgazdász, író. A gimnáziumot Szegeden, a felső kereskedelmi iskolát Budapesten végezte. 1910-ben a pozsonyi Nyugatmagyarországi Bank alkalmazottja lett; az 1918-as államfordulat után is Pozsonyban maradt, magas beosztásokban működött a Duna Bankban. – A közgazdasági és pénzügyi sajtóban...megnyit →
Részletek
(* 1881. márc. 18. Mohol, † ?) Bankár, közgazdász, író. A gimnáziumot Szegeden, a felső kereskedelmi iskolát Budapesten végezte. 1910-ben a pozsonyi Nyugatmagyarországi Bank alkalmazottja lett; az 1918-as államfordulat után is Pozsonyban maradt, magas beosztásokban működött a Duna Bankban. – A közgazdasági és pénzügyi sajtóban már 1918 előtt publikált, akkor és később könyve is megjelent. A Masaryk Akadémia tud. osztályának tagja volt. A Kazinczy Társaság és a Prágai Magyar Hírlap által 1931-ben szervezett nagyméretű ir. és tud. pályázaton „Kadosa Pál-díj” (5000 korona) is szerepelt. – Fm. A kultúra hatása a kereskedelemre (pályamunka Beck Józseffel együtt, 1906); Áralakulás, árképződmény (1935).
Kalligram
Irodalmi és művelődési folyóirat (Pozsony, 1992). Alcíme: Művészet és Gondolat. Havonta jelenik meg a Kalligram Könyv- és Lapkiadó gondozásában. A közép-európai népek, nemzetek irodalmáról, művészetéről, társadalomtudományáról és közgondolkodásáról ad képet. 2004-től tartalmában és formájában megváltozott. Tematikusan szerkesztett, magazin jellegűvé vált a folyóirat, főleg magyarországi,...megnyit →
Irodalmi és művelődési folyóirat (Pozsony, 1992). Alcíme: Művészet és Gondolat. Havonta jelenik meg a Kalligram Könyv- és Lapkiadó gondozásában. A közép-európai népek, nemzetek irodalmáról, művészetéről, társadalomtudományáról és közgondolkodásáról ad képet. 2004-től tartalmában és formájában megváltozott. Tematikusan szerkesztett, magazin jellegűvé vált a folyóirat, főleg magyarországi,...megnyit →
Részletek
A Kalligram folyóirat címlapja (FI)
Irodalmi és művelődési folyóirat (Pozsony, 1992). Alcíme: Művészet és Gondolat. Havonta jelenik meg a Kalligram Könyv- és Lapkiadó gondozásában. A közép-európai népek, nemzetek irodalmáról, művészetéről, társadalomtudományáról és közgondolkodásáról ad képet. 2004-től tartalmában és formájában megváltozott. Tematikusan szerkesztett, magazin jellegűvé vált a folyóirat, főleg magyarországi, cseh és külföldi szerzőkkel. 2005-től a folyóirat áttért a kéthavonkénti megjelenésre. – Szerk. Grendel Lajos (1992); Hizsnyai Zoltán (1994); Csehy Zoltán (2004); Németh Zoltán (2007); Mészáros Sándor (2008).
Kalligram Alapítvány
Részletek
Kulturális, közművelődési, tájékoztatási, oktatási, szakmai intézmény (Pozsony, 1997–2011). Célja a közép-európai régió kulturális, művelődési és tudományos kapcsolatainak támogatása, oktatási programok szervezése, művész- és tudóstalálkozók, szimpóziumok szervezése, jogi elemzések készítése. – Vezető: Prikler Lídia (1997).
Kalligram Könyv- és Lapkiadó
Konyv- és lapkiadó (Pozsony, 1991). Az 1992-es budapesti könyvhéten néhány kiadvánnyal mutatkozott be, de a 90-es évek közepén már 50 publikációt jelentetett meg évente. A szlovákiai magyar szerzőkön kívül magyarországi, szlovák, cseh, lengyel, szerb és osztrák írókat is bemutat. Programjában a szépirodalom mellett megkülönböztetett...megnyit →
Konyv- és lapkiadó (Pozsony, 1991). Az 1992-es budapesti könyvhéten néhány kiadvánnyal mutatkozott be, de a 90-es évek közepén már 50 publikációt jelentetett meg évente. A szlovákiai magyar szerzőkön kívül magyarországi, szlovák, cseh, lengyel, szerb és osztrák írókat is bemutat. Programjában a szépirodalom mellett megkülönböztetett...megnyit →
Részletek
Konyv- és lapkiadó (Pozsony, 1991). Az 1992-es budapesti könyvhéten néhány kiadvánnyal mutatkozott be, de a 90-es évek közepén már 50 publikációt jelentetett meg évente. A szlovákiai magyar szerzőkön kívül magyarországi, szlovák, cseh, lengyel, szerb és osztrák írókat is bemutat. Programjában a szépirodalom mellett megkülönböztetett helyet biztosít a társadalomtudományoknak. A kortárs magyar próza és költészet a kiadói program részét képezi. Könyvsorozataiban (29 könyvsorozata van) olyan műveket jelentet meg, amelyek hiányoznak a magyar könyvpiacról. A Csallóközi Kiskönyvtár sorozatban (Koncsol László szerkesztésében) a régióról szóló hely- és művelődéstörténeti műveket adja ki. A Mercurius Könyvek sorozat a szlovákiai magyarság történetének sorsfordulóira, ill. jelenlegi problémáira összpontosít. A Tegnap és ma sorozatban kortárs magyar írókat bemutató kismonográfiák, A XX. századi amerikai próza sorozatban a posztmodern irodalom legfontosabb művei jelennek meg. A Dominó Könyvek sorozat a közép-európai gondolat erősítését tűzte ki célul, a térség legjobb szakembereinek bevonásával. A Visegrádi Könyvek sorozatot a magyaron kívül más nyelveken is kiadta. 1991 és 2003 között kb. 300 művet jelentettek meg, 2001-től erőteljesen növekedett a más nyelvű (szlovák, esetenként cseh, angol) kiadványok száma. A kiadó felvállalta a különböző zsánerű (politikai, esztétikai, filozófiai stb.) sikerkönyvek más nyelvű kiadását is. Gazdagon illusztrált gyermekkönyveket is megjelentet. 1992-től kiadja a Kalligram magyar nyelvű irodalmi és művészeti folyóiratot; 1997-ben OS névvel társadalomtudományi havilapot indított szlovák nyelven, 2004-től pedig gondozásában jelenik meg az Anthropos című, szlovák nyelvű filozófiai folyóirat. Mo.-on a Pesti Kalligram Könyvkiadó és Könyvterjesztő Kft.-én keresztül van jelen. – Vezető: Szigeti László (1991).
Kálvinista Szemle
A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház hivatalos havilapja (Pozsony, Komárom, 1951). Az egyház Zsinati Elnöksége jelenteti meg. Szlovák változatát Kalvínske hlasy címmel 1930-ban alapították, s 1949–1951-ben a Služba maďarským sborom c. mellékletet adták ki a magyar hívők számára. – A hivatalos anyagok közlésén túl tudósít az egyházi eseményekről,...megnyit →
A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház hivatalos havilapja (Pozsony, Komárom, 1951). Az egyház Zsinati Elnöksége jelenteti meg. Szlovák változatát Kalvínske hlasy címmel 1930-ban alapították, s 1949–1951-ben a Služba maďarským sborom c. mellékletet adták ki a magyar hívők számára. – A hivatalos anyagok közlésén túl tudósít az egyházi eseményekről,...megnyit →
Részletek
A Kálvinista Szemle címoldala (FI)
A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház hivatalos havilapja (Pozsony, Komárom, 1951). Az egyház Zsinati Elnöksége jelenteti meg. Szlovák változatát Kalvínske hlasy címmel 1930-ban alapították, s 1949–1951-ben a Služba maďarským sborom c. mellékletet adták ki a magyar hívők számára. – A hivatalos anyagok közlésén túl tudósít az egyházi eseményekről, rövid hírekkel szolgál. Állandó és mozgórovataiban bemutatja a gyülekezeteket; évfordulós megemlékezéseket, bizonyságtételeket, útirajzokat, recenziókat, elmélkedéseket, rövidebb előadásokat stb. közöl. Igei mondanivalójában az egyházi évet követi. – Szerk. Varga Imre (1951); Mikó Jenő (1981); Erdélyi Géza (1997); Fazekas László (2010).
Kantár Csaba
Részletek
(* 1978. nov. 2. Szímő, † 2003. jan. 15. Pozsony) Költő, performer. Magyar–politológia szakot végzett Nyitrán (2002). Performerként többször szerepelt a Transart Communication fesztiválon. – Fm. Rozsdát jövendölve (v., 2000); Öntörvény(alkotás) (prózai írások, 2003); Összegyűjtött művei (2007).
Karaba Gyula
(* 1942. ápr. 15. Galgóc) Előadóművész, karmester. Hatévesen kezdett zongorázni, 1956–61-ben a Pozsonyi Konzervatóriumban J. M. Dobrodinský, J. Križan és K. Schimpl tanítványaként, a Pozsonyi Zeneművészeti Főiskolán pedig Rajter Lajos vezetésével sajátította el a zenekari dirigálást. Kórusvezénylést Strelec professzornál és J. Haluzickýnál tanult, az...megnyit →
(* 1942. ápr. 15. Galgóc) Előadóművész, karmester. Hatévesen kezdett zongorázni, 1956–61-ben a Pozsonyi Konzervatóriumban J. M. Dobrodinský, J. Križan és K. Schimpl tanítványaként, a Pozsonyi Zeneművészeti Főiskolán pedig Rajter Lajos vezetésével sajátította el a zenekari dirigálást. Kórusvezénylést Strelec professzornál és J. Haluzickýnál tanult, az...megnyit →
Részletek
Karaba Gyula (csa)
(* 1942. ápr. 15. Galgóc) Előadóművész, karmester. Hatévesen kezdett zongorázni, 1956–61-ben a Pozsonyi Konzervatóriumban J. M. Dobrodinský, J. Križan és K. Schimpl tanítványaként, a Pozsonyi Zeneművészeti Főiskolán pedig Rajter Lajos vezetésével sajátította el a zenekari dirigálást. Kórusvezénylést Strelec professzornál és J. Haluzickýnál tanult, az operazenekari dirigálást T. Frešo és Ľ. Holoubek irányításával sajátította el. Művészi pályafutása az Ifjú Szivek együttesében indult, amellyel számos egész estét betöltő hangversenyt adott, több hangfelvételt készített és számos külföldi turnén vett részt. 1966–1968-ban a pozsonyi Nálepka Százados Katonai Művészegyüttes (VUS kpt. Nálepku) karmestere volt. A Slniečko együttessel együttműködve az első szlovák musical, Milan Novák: „Hra, v ktorej sa spí” című művének karmestere volt. 1976-tól a pozsonyi Szlovák Rádió állandó munkatársa volt. 1985 óta tanít a pozsonyi konzervatóriumban vezénylést. 1989 óta vezeti a konzervatórium vonószenekarát, 1991-től pedig a szimfonikus zenekarát. 1998 óta az ifjúsági hangversenyek keretében rendszeresen fellép a Szlovák Filharmóniában. Rendszeresen készít felvételeket a Szlovák Rádió és Televízió részére szlovák zeneszerzők műveiből. – Ir. Dobi Géza: A szlovákiai zenei élet magyar és magyar származású képviselői (2004).
Karátsony Imre
(* 1928. jún. 24. Réte, † 1985. ápr. 3. Pozsony) Zenepedagógus, karnagy. Rétén nevelkedett. Szencen, Komáromban, Érsekújvárott és Pozsonyban tanult. A karnagyképzőt a pozsonyi Kerületi Népművelési Intézetben végezte el. 1951-ben Bátorkeszire került, haláláig a magyar tannyelvű alapiskola pedagógusa volt. Kezdetben felső tagozatos tanulókból alapított éneklőcsoportot....megnyit →
(* 1928. jún. 24. Réte, † 1985. ápr. 3. Pozsony) Zenepedagógus, karnagy. Rétén nevelkedett. Szencen, Komáromban, Érsekújvárott és Pozsonyban tanult. A karnagyképzőt a pozsonyi Kerületi Népművelési Intézetben végezte el. 1951-ben Bátorkeszire került, haláláig a magyar tannyelvű alapiskola pedagógusa volt. Kezdetben felső tagozatos tanulókból alapított éneklőcsoportot....megnyit →
Részletek
Karátsony Imre (csa)
(* 1928. jún. 24. Réte, † 1985. ápr. 3. Pozsony) Zenepedagógus, karnagy. Rétén nevelkedett. Szencen, Komáromban, Érsekújvárott és Pozsonyban tanult. A karnagyképzőt a pozsonyi Kerületi Népművelési Intézetben végezte el. 1951-ben Bátorkeszire került, haláláig a magyar tannyelvű alapiskola pedagógusa volt. Kezdetben felső tagozatos tanulókból alapított éneklőcsoportot. 1958-tól foglalkozott aktívan karvezetéssel. Alapító és élete végéig állandó tagja volt a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkarának. – Ir. A bátorkeszi alapiskola 50 éve (2001).
Kardos Oszkár
Részletek
(* 1921. jan. 31. Nagykürtös, † 1996. szept. 16. Pozsony) Műfordító, szerkesztő. Pozsonyban érettségizett (1939). 1953–1961-ben kiadói szerkesztő, 1962–1981 között lapszerkesztő (Csehszlovákiai Sport, ill. Sportvilág; Nemzeti Bizottságok). Cseh és szlovák írók műveit fordította magyarra.
Katholikus Lelkipásztor
Részletek
Havonta megjelenő elméleti és gyakorlati papi folyóirat (Pozsony, 1923. okt. l.–1938. okt. 29.). Katholikus Hitszónok és Katholikus Akció címen mellékletei is voltak. – Szerk. Kőhegyi József (1923). – Ir. Turczel Lajos: Magyar nyelvű katolikus sajtó Szlovákiában 1945 előtt (Remény, 1990/11–13.).
Kázmér Ernő; Klein
(* 1892. okt. 5. Máramarossziget, † 1941. jún. ? Pancsova) Kritikus. Budapesten érettségizett, s egy ideig az ottani bölcsészkarnak is hallgatója volt. A Hétben vált ismertté, ahol 1914 és 1919 között számos kritikája jelent meg. 1920 máj.-ban Csehszl.-ba jött, s Pozsonyban telepedett le. Kritikusként több lapnak (Kassai...megnyit →
(* 1892. okt. 5. Máramarossziget, † 1941. jún. ? Pancsova) Kritikus. Budapesten érettségizett, s egy ideig az ottani bölcsészkarnak is hallgatója volt. A Hétben vált ismertté, ahol 1914 és 1919 között számos kritikája jelent meg. 1920 máj.-ban Csehszl.-ba jött, s Pozsonyban telepedett le. Kritikusként több lapnak (Kassai...megnyit →
Részletek
(* 1892. okt. 5. Máramarossziget, † 1941. jún. ? Pancsova) Kritikus. Budapesten érettségizett, s egy ideig az ottani bölcsészkarnak is hallgatója volt. A Hétben vált ismertté, ahol 1914 és 1919 között számos kritikája jelent meg. 1920 máj.-ban Csehszl.-ba jött, s Pozsonyban telepedett le. Kritikusként több lapnak (Kassai Napló, Magyar Újság, Magyar Minerva, A Reggel stb.) volt a munkatársa. A 30-as évek elején Jugoszláviába távozott, ahol főleg a Kalangyába írt. De a Magyar Minervában rendszeresen publikált. 1936-tól Belgrádban élt, s 1941 ápr.-ban családostul eltűnt. – Fm. Idegen portrék (1917); Levelek Szirmai Károlyhoz (1975).
Kemény Lajos
(* 1864. aug. 8. Károlyháza, † 1948. febr. 2. Pozsony) Publicista, történész. Bátorkeszin nevelkedett; iskolái elvégzése után, húszéves korában került Pozsonyba, 1894–1924 között a város főszámvevője. Nyugdíjazása után, 1924-től Pozsony és környéke művészettörténeti és történeti emlékeivel foglalkozott; helybeli magyar és német lapokban publikált. –...megnyit →
(* 1864. aug. 8. Károlyháza, † 1948. febr. 2. Pozsony) Publicista, történész. Bátorkeszin nevelkedett; iskolái elvégzése után, húszéves korában került Pozsonyba, 1894–1924 között a város főszámvevője. Nyugdíjazása után, 1924-től Pozsony és környéke művészettörténeti és történeti emlékeivel foglalkozott; helybeli magyar és német lapokban publikált. –...megnyit →
Részletek
(* 1864. aug. 8. Károlyháza, † 1948. febr. 2. Pozsony) Publicista, történész. Bátorkeszin nevelkedett; iskolái elvégzése után, húszéves korában került Pozsonyba, 1894–1924 között a város főszámvevője. Nyugdíjazása után, 1924-től Pozsony és környéke művészettörténeti és történeti emlékeivel foglalkozott; helybeli magyar és német lapokban publikált. – Fm. Pozsony a XVII. században (monográfia, folytatásokban a Híradóban 1927-ben); A pozsonyi vár és váralja (1933).
Kempelen Farkas Társaság
Részletek
Tudományos, szakmai és érdekvédelmi szervezet (Pozsony, 2000). Célja a szlovákiai magyar doktoranduszhallgatók összefogása és támogatása, szakmai konferenciák szervezése. – Vezető: Bara Zoltán (2000).
Képes Sportlap
Heti sportújság (Pozsony, 1930. márc. 15.–1935. aug. 3.). Alcímében a Csehszlovákiai Magyar Testnevelő Szövetség, a Csehszlovákiai Magyar Atlétikai Szövetség, a Magyar Labdarúgó Szövetség, a Csehszlovákiai Magyar Úszószövetség, a Csehszlovákiai Magyar Jéghockey Szövetség, a Csehszlovákiai Magyar Tenisz Szövetség és Asztalitenisz Szövetség hivatalos lapjának tüntette fel...megnyit →
Heti sportújság (Pozsony, 1930. márc. 15.–1935. aug. 3.). Alcímében a Csehszlovákiai Magyar Testnevelő Szövetség, a Csehszlovákiai Magyar Atlétikai Szövetség, a Magyar Labdarúgó Szövetség, a Csehszlovákiai Magyar Úszószövetség, a Csehszlovákiai Magyar Jéghockey Szövetség, a Csehszlovákiai Magyar Tenisz Szövetség és Asztalitenisz Szövetség hivatalos lapjának tüntette fel...megnyit →
Részletek
Heti sportújság (Pozsony, 1930. márc. 15.–1935. aug. 3.). Alcímében a Csehszlovákiai Magyar Testnevelő Szövetség, a Csehszlovákiai Magyar Atlétikai Szövetség, a Magyar Labdarúgó Szövetség, a Csehszlovákiai Magyar Úszószövetség, a Csehszlovákiai Magyar Jéghockey Szövetség, a Csehszlovákiai Magyar Tenisz Szövetség és Asztalitenisz Szövetség hivatalos lapjának tüntette fel magát. Figyelme minden sportágra és minden sportkerületre kiterjedt, s gondosan beszámolt a bajnokságok eredményeiről. Nevének megfelelően a képanyaga is gazdag volt. – Szerk. Niederhauser Károly (1930). – Ir. Turczel Lajos: Magyar sportélet Csehszlovákiában 1918–1938 (1992).
Képes Újság
Részletek
Képes társadalmi és irodalmi hetilap (Pozsony, 1934). Két 24 oldalas száma jelent meg. Barta Lajos vállalkozása volt. Széles népfrontos nyitottságának megfelelően egyazon számban közölt képet a pozsonyi május elsejéről és a köbölkúti elsőáldozók ünnepéről. – Szerk. Kardos Ferenc (1934).
Képes Világ
Illusztrált szépirodalmi hetilap (Pozsony, 1919. okt. 19.–1921. jún. 12.). Angermayer Károly kiadásában jelent meg. Alapításában és szerkesztésében az Árkádia irodalmi asztaltársaság tagjai is részt vettek. Mo.-i írók (Babits Mihály, Cholnoky László, Csáth Géza, Gellért Oszkár, Karinthy Frigyes, Király György, Kosztolányi Dezső, Krúdy Gyula, Laczkó Géza,...megnyit →
Illusztrált szépirodalmi hetilap (Pozsony, 1919. okt. 19.–1921. jún. 12.). Angermayer Károly kiadásában jelent meg. Alapításában és szerkesztésében az Árkádia irodalmi asztaltársaság tagjai is részt vettek. Mo.-i írók (Babits Mihály, Cholnoky László, Csáth Géza, Gellért Oszkár, Karinthy Frigyes, Király György, Kosztolányi Dezső, Krúdy Gyula, Laczkó Géza,...megnyit →
Részletek
Illusztrált szépirodalmi hetilap (Pozsony, 1919. okt. 19.–1921. jún. 12.). Angermayer Károly kiadásában jelent meg. Alapításában és szerkesztésében az Árkádia irodalmi asztaltársaság tagjai is részt vettek. Mo.-i írók (Babits Mihály, Cholnoky László, Csáth Géza, Gellért Oszkár, Karinthy Frigyes, Király György, Kosztolányi Dezső, Krúdy Gyula, Laczkó Géza, Molnár Ferenc, Móricz Zsigmond, Schöpflin Aladár, Somlyó Zoltán, Szép Ernő, Szomory Dezső, Tersánszky Józsi Jenő, Zilahy Lajos stb.) alkotásait is közölte. – Szerk. Herczeg Gábor, Seidl Sándor.
Keresztényszocialista Diákok Szabad Szervezete
A csehszl.-i magyar értelmiségi ifjúsági mozgalom első próbálkozása volt a szervezeti életre. 1918 okt.-től Kassán (Urr György), Eperjesen (Takács István), Léván (Féja Géza) és Pozsonyban (Floch István) szerveződött, elveit és követeléseit a Szózat Szlovenszkó Diákságához c. röpiratában tette közzé. Egyebek között követelte minden nemzetiség...megnyit →
A csehszl.-i magyar értelmiségi ifjúsági mozgalom első próbálkozása volt a szervezeti életre. 1918 okt.-től Kassán (Urr György), Eperjesen (Takács István), Léván (Féja Géza) és Pozsonyban (Floch István) szerveződött, elveit és követeléseit a Szózat Szlovenszkó Diákságához c. röpiratában tette közzé. Egyebek között követelte minden nemzetiség...megnyit →
Részletek
A csehszl.-i magyar értelmiségi ifjúsági mozgalom első próbálkozása volt a szervezeti életre. 1918 okt.-től Kassán (Urr György), Eperjesen (Takács István), Léván (Féja Géza) és Pozsonyban (Floch István) szerveződött, elveit és követeléseit a Szózat Szlovenszkó Diákságához c. röpiratában tette közzé. Egyebek között követelte minden nemzetiség számára az anyanyelvű közép- és szakiskolákat, a pozsonyi egyetemen a magyar hallgatók részére minden fakultáson a magyar nyelvű oktatást, Prágában pedig magyar nyelvi és irodalmi tanszék felállítását. Működését a csehszl. hatóságok betiltották, s pótlására alakult meg Pozsonyban a Magyar Ifjak Pozsonyi Szövetsége (MIPSZ). – Ir. Sinkó Ferenc: A felvidéki ifjúsági mozgalmak kezdetei Trianon után (Regio, 1990/2).
Kéve
Ifjúsági lap (Pozsony, 1937 jan.–1938 szept.). A csehszlovákiai ifjúsági népfront országos magyar szervezetének, a Magyar Fiatalok Szövetségének folyóirataként jelent meg. Írógéppel írt, stencillel sokszorosított lap volt. Feladatának a szövetségbe tartozó tagegyesületek népfrontszellemű politikai tájékoztatását, valamint a színjátszó csoportok és énekkarok műsoranyaggal való ellátását tartotta....megnyit →
Ifjúsági lap (Pozsony, 1937 jan.–1938 szept.). A csehszlovákiai ifjúsági népfront országos magyar szervezetének, a Magyar Fiatalok Szövetségének folyóirataként jelent meg. Írógéppel írt, stencillel sokszorosított lap volt. Feladatának a szövetségbe tartozó tagegyesületek népfrontszellemű politikai tájékoztatását, valamint a színjátszó csoportok és énekkarok műsoranyaggal való ellátását tartotta....megnyit →
Részletek
Ifjúsági lap (Pozsony, 1937 jan.–1938 szept.). A csehszlovákiai ifjúsági népfront országos magyar szervezetének, a Magyar Fiatalok Szövetségének folyóirataként jelent meg. Írógéppel írt, stencillel sokszorosított lap volt. Feladatának a szövetségbe tartozó tagegyesületek népfrontszellemű politikai tájékoztatását, valamint a színjátszó csoportok és énekkarok műsoranyaggal való ellátását tartotta. A spanyol polgárháború eseményeinek is folyamatos figyelmet szentelt, és kottával együtt közölte a Les Companias de Acero c. spanyol indulót. – Szerk. Keleti Ferenc.
Kis Építő
A 6-11 éves magyar kisiskolások színes képeslapja (Pozsony, 1952. szept. 1.–1990 dec.). Évente 20 száma jelent meg 16 oldalon a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség kiadásában, a Smena Kiadóvállalat gondozásában. 1991 jan.-jától Tücsök címmel jelenik meg. – Szerk. Beňo Antal (1952), Korbuly Mária (1953), Varga Magda (1953), Csikmák Imre...megnyit →
A 6-11 éves magyar kisiskolások színes képeslapja (Pozsony, 1952. szept. 1.–1990 dec.). Évente 20 száma jelent meg 16 oldalon a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség kiadásában, a Smena Kiadóvállalat gondozásában. 1991 jan.-jától Tücsök címmel jelenik meg. – Szerk. Beňo Antal (1952), Korbuly Mária (1953), Varga Magda (1953), Csikmák Imre...megnyit →
Részletek
A 6-11 éves magyar kisiskolások színes képeslapja (Pozsony, 1952. szept. 1.–1990 dec.). Évente 20 száma jelent meg 16 oldalon a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség kiadásában, a Smena Kiadóvállalat gondozásában. 1991 jan.-jától Tücsök címmel jelenik meg. – Szerk. Beňo Antal (1952), Korbuly Mária (1953), Varga Magda (1953), Csikmák Imre (1962), Batta György (1976).
Kiss József
(* 1944. ápr. 28. Nagykapos, † 2013. szept. 3. Pozsony) Történész, publicista. Nagykaposon érettségizett (1961), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett levéltárosi oklevelet (1967). A történelemtudomány kandidátusa (1978). 1969-ben a Csemadok levéltárosa, 1970–1986 között a Párttörténeti Intézet munkatársa, 1986–1990-ben az Új Szó főszerkesztője, majd...megnyit →
(* 1944. ápr. 28. Nagykapos, † 2013. szept. 3. Pozsony) Történész, publicista. Nagykaposon érettségizett (1961), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett levéltárosi oklevelet (1967). A történelemtudomány kandidátusa (1978). 1969-ben a Csemadok levéltárosa, 1970–1986 között a Párttörténeti Intézet munkatársa, 1986–1990-ben az Új Szó főszerkesztője, majd...megnyit →
Részletek
Kiss József (ST)
(* 1944. ápr. 28. Nagykapos, † 2013. szept. 3. Pozsony) Történész, publicista. Nagykaposon érettségizett (1961), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett levéltárosi oklevelet (1967). A történelemtudomány kandidátusa (1978). 1969-ben a Csemadok levéltárosa, 1970–1986 között a Párttörténeti Intézet munkatársa, 1986–1990-ben az Új Szó főszerkesztője, majd szerkesztője (1995-ig). 1996-tól az SZTA Politológiai Kabinetjének, 2000-től Politikatudományi Intézetének munkatársa. Kutatási területe Csehszl. 20. századi története. 2004-től Fábry-díjas. – Fm. Major István (életrajz, 1978, szlovák nyelven 1979); Múltfaggatás és kisebbségi önértéktudat (publicisztika, 1996); Kötődések és távlatok (publicisztika, 2002); Irodalom – társadalmi-politikai erőtérben (publicisztika, 2004). – Ir. Ki kicsoda Kassától–Prágáig? (1993); A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918–1995. (1997); Szlovákiai magyar ki kicsoda. (2001); A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918–2004. (2004).
Kiss-Szemán Zsófia
(* 1964. júl. 17. Salgótarján [Mo.]) Művészettörténész. 1982–1987-ben végezte tanulmányait a pozsonyi Comenius Egyetem művészettörténet–esztétika szakán. 1987–1988-ban a szentendrei Ferenczy Múzeum munkatársa. 1988–1991-ben az MTA ösztöndíjasaként a pozsonyi SZTA Művészettörténeti Intézetében Mednyánszky-kutatásokat folytatott. 1997-től a Pozsonyi Városi Galéria kurátora. 2001–2005 között a Magyar Köztársaság...megnyit →
(* 1964. júl. 17. Salgótarján [Mo.]) Művészettörténész. 1982–1987-ben végezte tanulmányait a pozsonyi Comenius Egyetem művészettörténet–esztétika szakán. 1987–1988-ban a szentendrei Ferenczy Múzeum munkatársa. 1988–1991-ben az MTA ösztöndíjasaként a pozsonyi SZTA Művészettörténeti Intézetében Mednyánszky-kutatásokat folytatott. 1997-től a Pozsonyi Városi Galéria kurátora. 2001–2005 között a Magyar Köztársaság...megnyit →
Részletek
(* 1964. júl. 17. Salgótarján [Mo.]) Művészettörténész. 1982–1987-ben végezte tanulmányait a pozsonyi Comenius Egyetem művészettörténet–esztétika szakán. 1987–1988-ban a szentendrei Ferenczy Múzeum munkatársa. 1988–1991-ben az MTA ösztöndíjasaként a pozsonyi SZTA Művészettörténeti Intézetében Mednyánszky-kutatásokat folytatott. 1997-től a Pozsonyi Városi Galéria kurátora. 2001–2005 között a Magyar Köztársaság pozsonyi Kulturális Intézetének igazgatóhelyettese. 2006 jan.-jától a Pozsonyi Városi Galéria főkurátora. Számos kiállítást rendezett, fő kutatási területe a 19. és 20. sz. fordulója, ill. a két vh. közötti időszak művészetének története Közép-Európában. 1998-ban Martin Benka-díjat kapott.
Klimits Lajos 1.
Részletek
(* 1884. aug. 23. Somorja, † 1951. jún. 2. Somorja) Költő, jogász. A kereskedelmi akadémia elvégzése után 1902-től 1945-ig a pozsonyi városháza hivatalnoka. Közben jogot végzett (1935) a pécsi egyetemen. – Fm. Rohan az élet (v., 1927); Kacagj Bajazzo! (v., 1932); Hozsánna néked (v., 1940).
Klimits Lajos 2.
(* 1935. márc. 27. Pozsony, † 1996. ápr. 15. Pozsony) Drámaíró, dramaturg, rendező. Pozsonyban érettségizett (1953), ugyanitt végezte el a Szépművészeti Akadémia dramaturgiai szakát (1959). Ezt követően rövid ideig a komáromi Magyar Területi Színház dramaturgja és rendezője, majd 1959–1979 között a Szlovák Rádió magyar...megnyit →
(* 1935. márc. 27. Pozsony, † 1996. ápr. 15. Pozsony) Drámaíró, dramaturg, rendező. Pozsonyban érettségizett (1953), ugyanitt végezte el a Szépművészeti Akadémia dramaturgiai szakát (1959). Ezt követően rövid ideig a komáromi Magyar Területi Színház dramaturgja és rendezője, majd 1959–1979 között a Szlovák Rádió magyar...megnyit →
Részletek
(* 1935. márc. 27. Pozsony, † 1996. ápr. 15. Pozsony) Drámaíró, dramaturg, rendező. Pozsonyban érettségizett (1953), ugyanitt végezte el a Szépművészeti Akadémia dramaturgiai szakát (1959). Ezt követően rövid ideig a komáromi Magyar Területi Színház dramaturgja és rendezője, majd 1959–1979 között a Szlovák Rádió magyar adásának dramaturgja és rendezője. 1980–1987-ben a kulturális minisztérium osztályvezetője, 1987–1989-ben a Madách Könyv- és Lapkiadó igazgatója. A Vad áradás és a Végzetes út c. drámájából tévéfilm készült. – Fm. Vad áradás (drámák, 1985).
Kollár József
Részletek
Kollar Jozsef (FI)
(* 1919. márc. 12. Pozsony) Pozsonyban végezte az iskoláit. Miután a kereskedelmi akadémián leérettségizett, tényleges katonai szolgálatra kellett bevonulnia. Leszerelése után hosszú éveken keresztül a külkereskedelemben dolgozott. 1958-ban került az Új Szóhoz, ahol a sportrovatot szerkesztette.
Koncsol László
(* 1936. jún. 1. Deregnyő - † 2023. febr. 17. Komárom) Szerkesztő, kritikus, helytörténész, író, költő. Komáromban érettségizett (1954). A pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án végzett magyar–szlovák szakon (1959), ezután 1963-ig a rimaszombati gimnáziumban, majd a gömörújfalui alapiskolában tanított. 1963–1966-ban a Szlovákiai Szépirodalmi Kiadó, 1966–1974-ben...megnyit →
(* 1936. jún. 1. Deregnyő - † 2023. febr. 17. Komárom) Szerkesztő, kritikus, helytörténész, író, költő. Komáromban érettségizett (1954). A pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án végzett magyar–szlovák szakon (1959), ezután 1963-ig a rimaszombati gimnáziumban, majd a gömörújfalui alapiskolában tanított. 1963–1966-ban a Szlovákiai Szépirodalmi Kiadó, 1966–1974-ben...megnyit →
Részletek
Koncsol László (ST)
(* 1936. jún. 1. Deregnyő – † 2023. febr. 17. Komárom) Szerkesztő, kritikus, helytörténész, író, költő. Komáromban érettségizett (1954). A pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án végzett magyar–szlovák szakon (1959), ezután 1963-ig a rimaszombati gimnáziumban, majd a gömörújfalui alapiskolában tanított. 1963–1966-ban a Szlovákiai Szépirodalmi Kiadó, 1966–1974-ben az Irodalmi Szemle szerkesztője, 1975–1985 között szabadfoglalkozású író, 1985-től a dióspatonyi szövetkezet alkalmazásában a község és környékének helytörténésze. 1999-től a Pro Patria Honismereti Szövetség elnöke. 2001–2003-ban a Szlovákiai Magyar Írók Társasága elnöke. 2002–2005-ben a Szlovákiai Ref. Keresztyén Egyház világi főgondnoka. – 1954-től publikál; irodalomkritikusként az 1960–1980-as években volt aktív, azóta főleg helytörténeti tanulmányokat és könyveket ír, szerkeszt. A Csallóközi Kiskönyvtár sorozat elindítója és felelős szerkesztője. Jelentős műfordítói munkássága is. – Főbb díjai: Madách Imre-díj (1979, 1991); Fábry Zoltán-díj (1993); Bethlen Gábor-díj (1994); A Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (2001), A Szlovák Köztársaság Ezüstplakettje (2002), Posonium Irodalmi Díj Fődíja (2004), Pro Probitate – A Helytállásért Díj (2005); Posonium Díj Életműdíja (2006); József Attila-díj (2008); Tőkés László-díj (2009); Magyar Örökség-díj (2014); Pro Patria díj (2021). – Fm. Kísérletek és elemzések (tan., 1978); Ívek és pályák (tan., 1981); Színmuzsika, fényvarázs (gyermekv., 1981); Vizesnapló (gyermekv., 1984); Nemzedékem útjain (esszék, tanulmányok, emlékezések,1988); Ütemező (v., 1990, 2003); Válogatott kritikai dolgozatok (1995); Csontok (versek, Dunaszerdahely, 2000); Vallató (interjúk, cikkek, 2002); A Csallóköz városai és falvai I–III. (2002–2005); Tegnap a Holnap után (tan., 2006); Csallóközi merülések (tanulmányok, esszék, 2007).
Koncsol László (FI)
Kondrót, Vojtech
(* 1940. nov. 27. Pozsony, † 2003. jan. 19. Pozsony) Szovák költő, műfordító, ifjúsági író, szerkesztő. Középiskoláit 1954–57-ben Szencen, főiskolai tanulmányait 1957–62-ben Pozsonyban végezte. 1962-ben matematika–fizika szakos tanári oklevelet szerez, s utána hosszú évekig matematika szakos középiskolai tanár. 1980–86-ban a Slovenský spisovateľ könyvkiadó szerkesztője,...megnyit →
(* 1940. nov. 27. Pozsony, † 2003. jan. 19. Pozsony) Szovák költő, műfordító, ifjúsági író, szerkesztő. Középiskoláit 1954–57-ben Szencen, főiskolai tanulmányait 1957–62-ben Pozsonyban végezte. 1962-ben matematika–fizika szakos tanári oklevelet szerez, s utána hosszú évekig matematika szakos középiskolai tanár. 1980–86-ban a Slovenský spisovateľ könyvkiadó szerkesztője,...megnyit →
Részletek
(* 1940. nov. 27. Pozsony, † 2003. jan. 19. Pozsony) Szovák költő, műfordító, ifjúsági író, szerkesztő. Középiskoláit 1954–57-ben Szencen, főiskolai tanulmányait 1957–62-ben Pozsonyban végezte. 1962-ben matematika–fizika szakos tanári oklevelet szerez, s utána hosszú évekig matematika szakos középiskolai tanár. 1980–86-ban a Slovenský spisovateľ könyvkiadó szerkesztője, majd 1986–89-ben a Mladé letá ifjúsági kiadó főszerkesztője, aztán megint középiskolai tanár. – E. B. Lukáč, Ján Smrek és Valentín Beniak után ő a magyar költészet legavatottabb és legtermékenyebb szlovák tolmácsolója. Önálló kötetekkel mutatta be a szlovák olvasóközönségnek Kassák Lajost, Weöres Sándort, Babits Mihályt, Illyés Gyulát, Tóth Árpádot, Nagy Lászlót, Veres Miklóst. Társfordítója volt a Mužný vek (Férfikor, 1980) és a Doporučené listy (Ajánlott levelek, 1981) c. szlovák nyelvű magyar versantológiáknak.