Zobor Hangja Vegyeskar
Részletek
1971-ben alakult Kolonban. Kulturális, közművelődési tevékenységet folytat. Célja a népdalok, kórusénekek feldolgozása és előadása, ezek megszerettetése a fiatalokkal. A vegyeskar a XIII. Kodály-napokon aranykoszorús minősítést ért el. 2006 óta társszervezője a Zoboralji Nemzetközi Kórusfesztiválnak.
Zobor (Zombor)
Részletek
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medence K-i részén, Nagykürtöstől DK-re. L: [1921] – 272, ebből 257 (94,5%) szlovák, 11 (4,0%) magyar; [1991] 122, ebből 105 (86,1%) szlovák, 15 (12,3%) magyar; [2011] – 144, ebből 120 (83,3%) szlovák, 6 (4,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 119 (82,6%) szlovák, 5 (3,5%) magyar. V: [2011] – 71 r. k., 43 ev. – Ev. temploma 1841–45 között klasszicista stílusban épült.
Zoboralja
-> Zoborvidék
Néprajzi tájegység. A Nyitra környéki, a Zobor, Zsibrice, Tribecs, Piliske hegyek tövében fekvő magyar nyelvszigethez tizenhárom település tartozik (Alsócsitár, Alsóbodok, Bábindal, Béd, Gerencsér, Geszte, Ghymes, Kolon, Lédec, Menyhe, Nyitraegerszeg, Pográny, Vicsápapáti, Zsére), bár vannak, akik jóval tágabban értelmezik a ~et. A szakirodalom és a...megnyit →
Néprajzi tájegység. A Nyitra környéki, a Zobor, Zsibrice, Tribecs, Piliske hegyek tövében fekvő magyar nyelvszigethez tizenhárom település tartozik (Alsócsitár, Alsóbodok, Bábindal, Béd, Gerencsér, Geszte, Ghymes, Kolon, Lédec, Menyhe, Nyitraegerszeg, Pográny, Vicsápapáti, Zsére), bár vannak, akik jóval tágabban értelmezik a ~et. A szakirodalom és a...megnyit →
Részletek
Zsére – menyasszonyi viselet (GJ)
Néprajzi tájegység. A Nyitra környéki, a Zobor, Zsibrice, Tribecs, Piliske hegyek tövében fekvő magyar nyelvszigethez tizenhárom település tartozik (Alsócsitár, Alsóbodok, Bábindal, Béd, Gerencsér, Geszte, Ghymes, Kolon, Lédec, Menyhe, Nyitraegerszeg, Pográny, Vicsápapáti, Zsére), bár vannak, akik jóval tágabban értelmezik a ~et. A szakirodalom és a helyi népnyelv többféleképpen is emlegeti e falucsoportot. Leggyakoribb a Zoboralja vagy ~ megnevezés. A zoborvidéki magyar községeket egyrészt a közös származástudat (honfoglalás kori pogány magyarok ide menekült ivadékai, ill. székely határőrök leszármazottai), másrészt az alapvetően közös viselet, harmadrészt pedig a nyelvi elszigeteltség (az őket körülvevő „szláv gyűrű”) alapján szokás körülhatárolni. Ezzel szemben egy sor kulturális jelenség (így viseletelem is) túlmutat a nyelvi határon, és a szomszédos szlovákság körében is ismert, miközben a ~ belsőleg is tovább tagolható. Három, földrajzilag meghatározott egységre osztható tovább a zoborvidéki magyar nyelvsziget: egyrészt a Zobor hegytől keletre elterülő falvakra, másodrészt a hegy északi oldalán fekvő Bédre és Menyhére (hegymegiek), ill. a Nyitra folyón túli két településre (Nyitraegerszeg, Vicsápapáti). Ez utóbbiakat vízmegieknek nevezik. Bár területileg Barslédecet a ~hez szokás sorolni, viselete alapján különbözik a térség többi településétől. A térség hegyes-dombos, erdőkkel borított vidék. Erdei a fakitermelés, mészkőtartalmú hegyei pedig a szénégetés kialakulását eredményezték. Ugyanitt jelentős a szőlőtermesztés is, és Szent Orbánnak, a szőlősgazdák patrónusának kultusza napjainkig megfigyelhető. Déli, délkeleti része lapályosabb, ami a szántóföldi földművelésnek kedvez. Magyar lakossága egy sor régies népszokást őrzött meg szinte napjainkig. Ilyenek a kiszehajtás, a villőzés és sárdózás, ill. a szentiváni tűzugrás. Ezek kései fennmaradása, ill. revitalizálódása annak is köszönhető, hogy a folkloristák viszonylag korán (a 19. sz. közepétől) fokozott érdeklődést tanúsítottak a vidék folklórja iránt, korán megszülettek a terület néprajzát bemutató publikációk, s a különféle folklórmozgalmak (tánc- és hagyományőrző csoportok) is régtől tevékenykednek a ~ legtöbb településén. – Ir. Liszka József: Populáris kultúra (2010).
A Millenniumi emlék maradványai a Zobor-hegyen (GJ)
Zoborvidéki népviselet − Zsére (FI)
Zoborvidék
Néprajzi tájegység. A Nyitra környéki, a Zobor, Zsibrice, Tribecs, Piliske hegyek tövében fekvő magyar nyelvszigethez tizenhárom település tartozik (Alsócsitár, Alsóbodok, Bábindal, Béd, Gerencsér, Geszte, Ghymes, Kolon, Lédec, Menyhe, Nyitraegerszeg, Pográny, Vicsápapáti, Zsére), bár vannak, akik jóval tágabban értelmezik a ~et. A szakirodalom és a...megnyit →
Néprajzi tájegység. A Nyitra környéki, a Zobor, Zsibrice, Tribecs, Piliske hegyek tövében fekvő magyar nyelvszigethez tizenhárom település tartozik (Alsócsitár, Alsóbodok, Bábindal, Béd, Gerencsér, Geszte, Ghymes, Kolon, Lédec, Menyhe, Nyitraegerszeg, Pográny, Vicsápapáti, Zsére), bár vannak, akik jóval tágabban értelmezik a ~et. A szakirodalom és a...megnyit →
Részletek
Zsére – menyasszonyi viselet (GJ)
Néprajzi tájegység. A Nyitra környéki, a Zobor, Zsibrice, Tribecs, Piliske hegyek tövében fekvő magyar nyelvszigethez tizenhárom település tartozik (Alsócsitár, Alsóbodok, Bábindal, Béd, Gerencsér, Geszte, Ghymes, Kolon, Lédec, Menyhe, Nyitraegerszeg, Pográny, Vicsápapáti, Zsére), bár vannak, akik jóval tágabban értelmezik a ~et. A szakirodalom és a helyi népnyelv többféleképpen is emlegeti e falucsoportot. Leggyakoribb a Zoboralja vagy ~ megnevezés. A zoborvidéki magyar községeket egyrészt a közös származástudat (honfoglalás kori pogány magyarok ide menekült ivadékai, ill. székely határőrök leszármazottai), másrészt az alapvetően közös viselet, harmadrészt pedig a nyelvi elszigeteltség (az őket körülvevő „szláv gyűrű”) alapján szokás körülhatárolni. Ezzel szemben egy sor kulturális jelenség (így viseletelem is) túlmutat a nyelvi határon, és a szomszédos szlovákság körében is ismert, miközben a ~ belsőleg is tovább tagolható. Három, földrajzilag meghatározott egységre osztható tovább a zoborvidéki magyar nyelvsziget: egyrészt a Zobor hegytől keletre elterülő falvakra, másodrészt a hegy északi oldalán fekvő Bédre és Menyhére (hegymegiek), ill. a Nyitra folyón túli két településre (Nyitraegerszeg, Vicsápapáti). Ez utóbbiakat vízmegieknek nevezik. Bár területileg Barslédecet a ~hez szokás sorolni, viselete alapján különbözik a térség többi településétől. A térség hegyes-dombos, erdőkkel borított vidék. Erdei a fakitermelés, mészkőtartalmú hegyei pedig a szénégetés kialakulását eredményezték. Ugyanitt jelentős a szőlőtermesztés is, és Szent Orbánnak, a szőlősgazdák patrónusának kultusza napjainkig megfigyelhető. Déli, délkeleti része lapályosabb, ami a szántóföldi földművelésnek kedvez. Magyar lakossága egy sor régies népszokást őrzött meg szinte napjainkig. Ilyenek a kiszehajtás, a villőzés és sárdózás, ill. a szentiváni tűzugrás. Ezek kései fennmaradása, ill. revitalizálódása annak is köszönhető, hogy a folkloristák viszonylag korán (a 19. sz. közepétől) fokozott érdeklődést tanúsítottak a vidék folklórja iránt, korán megszülettek a terület néprajzát bemutató publikációk, s a különféle folklórmozgalmak (tánc- és hagyományőrző csoportok) is régtől tevékenykednek a ~ legtöbb településén. – Ir. Liszka József: Populáris kultúra (2010).
A Millenniumi emlék maradványai a Zobor-hegyen (GJ)Zoborvidéki népviselet − Zsére (FI)Zólyom (Zvolen; Altsohl)
Részletek
A zólyomi vár (FI)
Város és járási székhely a Zólyomi-medencében, a Garam folyó bal partján, Besztercebányától D-re. L: [1921] – 8917, ebből 8294 (93,0%) szlovák, 283 (3,2%) magyar, 132 (1,5%) német, 101 (1,1%) zsidó; [2011] – 43 318, ebből 36 201 (83,5%) szlovák, 372 (0,9%) cseh és morva, 343 (0,8%) roma, 158 (0,4%) magyar, 16 (0,04%) német, 6 (0,01%) zsidó nemzetiségű. A: [2011] – 36 208 (83,6%) szlovák, 398 (0,9%) cseh, 233 (0,5%) magyar, 127 (0,3%) roma, 23 (0,1%) német, 3 (0,01%) jiddis. V: [2011] – 18 724 r. k., 5038 ev., 313 gör. kat., 166 metodista, 135 jehovista, 121 gör. kel., 47 ref., 17 izr. – A középkorban jobbára német polgársággal rendelkező város a 18. sz.-ig Zólyom vármegye székhelye volt. 1243-ban szabad királyi város, 1876-ban rendezett tanácsú város lett, 1922-ben elvesztett városi címét 1960-ban kapta vissza. 1923–28 között a Zólyomi zsupa székhelye volt. – Legjelentősebb műemléke az 1350–70 között épült, a 16. sz. második felében reneszánsz stílusban átalakított, s a török elleni végvárrendszer részévé vált Zólyom vára, Balassi Bálint szülőhelye. R. k. (Szt. Erzsébet-) temploma 1381–90 között gótikus stílusban épült, a reneszánsz alapokon álló városháza 17. sz.-i építmény. Ev. püspöki székhely, Honismereti Múzeuma 1944-ben, a Jozef Gregor Tajovský Színház 1949-ben, Műszaki Egyeteme (1991-ig Erdészeti és Faipari Főiskola) 1946-ban létesült. A város Szl. egyik legnagyobb vasúti csomópontja, iparosodása a 19. sz. második felében, vasútvonalai átadása után kezdődött. Jelenleg jelentékeny fafeldolgozó, gép-, élelmiszer- és építőanyag-iparral rendelkezik. – Az 1970–80-as években közigazgatásilag ~hoz csatoltak számos környező települést.
A zólyomi vár (GJ)
Zólyomi Antal; Jacobs Ervin
(* 1902. jún. 24. Zólyom, † 1986. jún. 8. Pozsony) Műfordító. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett jogi oklevelet 1926-ban. 1946-tól élt Csehszl.-ban. Cseh és szlovák írók műveit fordította magyarra. A pozsonyi Új Színpad bemutatta szlovák nyelvű operettjét (Isten veled szerelem, 1959). – Fm....megnyit →
(* 1902. jún. 24. Zólyom, † 1986. jún. 8. Pozsony) Műfordító. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett jogi oklevelet 1926-ban. 1946-tól élt Csehszl.-ban. Cseh és szlovák írók műveit fordította magyarra. A pozsonyi Új Színpad bemutatta szlovák nyelvű operettjét (Isten veled szerelem, 1959). – Fm....megnyit →
Részletek
(* 1902. jún. 24. Zólyom, † 1986. jún. 8. Pozsony) Műfordító. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett jogi oklevelet 1926-ban. 1946-tól élt Csehszl.-ban. Cseh és szlovák írók műveit fordította magyarra. A pozsonyi Új Színpad bemutatta szlovák nyelvű operettjét (Isten veled szerelem, 1959). – Fm. Sírkő a padláson (r., 1971.
Zombor
-> Zobor (Zombor)
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medence K-i részén, Nagykürtöstől DK-re. L: [1921] – 272, ebből 257 (94,5%) szlovák, 11 (4,0%) magyar; [1991] 122, ebből 105 (86,1%) szlovák, 15 (12,3%) magyar; [2011] – 144, ebből 120 (83,3%) szlovák, 6 (4,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] –...megnyit →
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medence K-i részén, Nagykürtöstől DK-re. L: [1921] – 272, ebből 257 (94,5%) szlovák, 11 (4,0%) magyar; [1991] 122, ebből 105 (86,1%) szlovák, 15 (12,3%) magyar; [2011] – 144, ebből 120 (83,3%) szlovák, 6 (4,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] –...megnyit →
Részletek
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medence K-i részén, Nagykürtöstől DK-re. L: [1921] – 272, ebből 257 (94,5%) szlovák, 11 (4,0%) magyar; [1991] 122, ebből 105 (86,1%) szlovák, 15 (12,3%) magyar; [2011] – 144, ebből 120 (83,3%) szlovák, 6 (4,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 119 (82,6%) szlovák, 5 (3,5%) magyar. V: [2011] – 71 r. k., 43 ev. – Ev. temploma 1841–45 között klasszicista stílusban épült.
Zonc (Zonc)
Részletek
1943-ban Zonctorony néven Dunatoronnyal egyesített község a Szenci járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Fekete-víz jobb partján, Szenctől D-re. L: [1921] – 239, ebből 236 (98,7%) magyar, 3 (1,3%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 239 r. k.
Zonctorony (Tureň)
1943-ban Zonc és Dunatorony egyesítésével létrejött község a Szenci járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Fekete-víz jobb partján, Szenctől D-re. L: [2011] – 983, ebből 575 (58,5%) magyar, 361 (36,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 608 (61,9%) magyar, 315 (32,0%) szlovák. V: [2011] –...megnyit →
1943-ban Zonc és Dunatorony egyesítésével létrejött község a Szenci járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Fekete-víz jobb partján, Szenctől D-re. L: [2011] – 983, ebből 575 (58,5%) magyar, 361 (36,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 608 (61,9%) magyar, 315 (32,0%) szlovák. V: [2011] –...megnyit →
Részletek
1943-ban Zonc és Dunatorony egyesítésével létrejött község a Szenci járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Fekete-víz jobb partján, Szenctől D-re. L: [2011] – 983, ebből 575 (58,5%) magyar, 361 (36,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 608 (61,9%) magyar, 315 (32,0%) szlovák. V: [2011] – 793 r. k., 20 ev., 5 gör. kat., 5 ref. – Lakossága 1984-ben egységesen fellépett a magyar iskolák tervezett leépítése ellen, amiért a Helytállásért Társulás 1995-ben a falunak adományozta a Pro probitate – Helytállásért díjat. – A 21. sz. elején 1–4. évfolyamos magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Zs. Nagy Lajos
(* 1935. szept. 28. Szklabonya, † 2005. jún. 11. Nagykürtös) Költő, újságíró. Komáromban érettségizett (1954). Egyetemi tanulmányait nem fejezte be, 1958–1960-ban a Csehszlovák Rádió magyar adásának szerkesztője, 1960–1963-ban az Új Szó, 1963–1995-ben A Hét riportere. 1958-ban szerepelt a Fiatal szlovákiai magyar költők c. antológiában; költészete...megnyit →
(* 1935. szept. 28. Szklabonya, † 2005. jún. 11. Nagykürtös) Költő, újságíró. Komáromban érettségizett (1954). Egyetemi tanulmányait nem fejezte be, 1958–1960-ban a Csehszlovák Rádió magyar adásának szerkesztője, 1960–1963-ban az Új Szó, 1963–1995-ben A Hét riportere. 1958-ban szerepelt a Fiatal szlovákiai magyar költők c. antológiában; költészete...megnyit →
Részletek
Zs. Nagy Lajos (FI)
(* 1935. szept. 28. Szklabonya, † 2005. jún. 11. Nagykürtös) Költő, újságíró. Komáromban érettségizett (1954). Egyetemi tanulmányait nem fejezte be, 1958–1960-ban a Csehszlovák Rádió magyar adásának szerkesztője, 1960–1963-ban az Új Szó, 1963–1995-ben A Hét riportere. 1958-ban szerepelt a Fiatal szlovákiai magyar költők c. antológiában; költészete a szlovákiai magyar irodalom jelentős teljesítménye. 1998-ban otthagyta Pozsonyt, és hazaköltözött Zsélybe. – Főbb díjak: Madách Imre-díj (1969); Posonium Díj (2005). – Fm. Ének a tisztaságról (v., 1964); Tériszony (v., 1968); Üzenet a barlangból (v., 1971); Emberke, küzdj! (elb., tárcák, szatírák, 1975); Isapur dalai (v., 1977); Rendetlen napló (humoros írások, 1985); Megfogtam a tündér sarkát (gyermekv., 1986); Nagyképűtlenségek (v., 1992); Szárnyas történetek (tárcák, szatírák,, 1993); Hamu Laci és az Eretnek (gyermekv., 1995); Mellékhatás (vál. prózai írások, 2006). – Ir. Dusza István: Zs. Nagy Lajos (mon., 2001).