Zsére (Žirany)
Részletek
Zsére – r. k. templom (GJ)
Község a Nyitrai járásban, a Tribecs-hegység D-i lejtőin, a Zsibrice-hegy lábánál, a Zoboralján, Nyitrától ÉK-re. L: [1921] – 1008, ebből 972 (96,4%) magyar, 32 (3,2%) szlovák; [2011] – 1355, ebből 669 (49,4%) szlovák, 636 (46,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 706 (52,1%) magyar, 593 (43,8%) szlovák. V: [2011] – 1198 r. k., 6 gör. kat., 5 ev., 2 ref. – Lakosságának fő megélhetési forrása a mészégetés és a mésszel való kereskedés volt, határában jelenleg is mészkövet bányásznak. R. k. (Szt. Miklós-) temploma 1734-ben barokk stílusban épült, 1939-ben átépítették; tájháza 1972-ben létesült. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Zsidó Hírlap 1.
Részletek
Társadalmi, irodalmi és gazdasági hetilap (Kassa, 1921. dec. 1.–1922. máj. 23.). Magyar és részben héber nyelven jelent meg. – Szerk. Friedmann Náthán.
Zsidó Hírlap 2.
Részletek
A csehszl-i orthodox zsidóság független hetilapja (Pozsony, Beregszász, 1937 jan.–1938 szept.). – Szerk. Weisz Dávid, Müller József.
zsidó közösség
A magyarországi fejlődéssel magyarázható, hogy Csehszl. megalakulása után a Szl.-ba került több mint 130 ezer főnyi zsidó vallású lakos jelentős része magyar anyanyelvű volt, s a magyar kultúrához tartozónak vallotta magát. Az első Csehszlovák Köztársaság kedvező viszonyokat teremtett a zsidó hitélet gyakorlásához, a törvények szabad...megnyit →
A magyarországi fejlődéssel magyarázható, hogy Csehszl. megalakulása után a Szl.-ba került több mint 130 ezer főnyi zsidó vallású lakos jelentős része magyar anyanyelvű volt, s a magyar kultúrához tartozónak vallotta magát. Az első Csehszlovák Köztársaság kedvező viszonyokat teremtett a zsidó hitélet gyakorlásához, a törvények szabad...megnyit →
Részletek
A komáromi zsidó hitközösség zsinagógája (SzL)
A magyarországi fejlődéssel magyarázható, hogy Csehszl. megalakulása után a Szl.-ba került több mint 130 ezer főnyi zsidó vallású lakos jelentős része magyar anyanyelvű volt, s a magyar kultúrához tartozónak vallotta magát. Az első Csehszlovák Köztársaság kedvező viszonyokat teremtett a zsidó hitélet gyakorlásához, a törvények szabad teret biztosították egyházi, kulturális és politikai életük kiteljesedéséhez. Több zsidó párt is működött, de a zsidóság jelentős számban képviseltette magát a CSKP-ben és a szociáldemokrata pártokban is. Az állam által biztosított pozitív bánásmódnak is köszönhető, hogy a zsidó vallású polgárok több mint fele zsidó nemzetiségűnek vallotta magát, s csupán kis része magyarnak. Ennek ellenére azonban a két háború közötti Szl.-ban főleg a városokban élő zsidóság továbbra is a magyar kultúra fontos bázisát képezte. A magyarok által lakott D-Szl.-ban jelentősebb zsidó közösségek Pozsonyban, Dunaszerdahelyen, Érsekújvárott, Komáromban, Kassán voltak. Noha a szlovákiai magyar zsidóság döntő többsége a Csehszlovák Köztársaság híve volt, a Szl. autonómiájának kihirdetését követő zsidóellenes intézkedések miatt a D-Szl.-ban élő zsidóság jelentős része üdvözölte az első bécsi döntést. A Szl.-ban maradt és a Mo.-hoz került zsidóság sorsa egyaránt tragikusan alakult, s a holokausztba torkollott. A második vh. után a létszámában jelentősen megfogyatkozott zsidóság (az 1950-es népszámlálás idején Szl.-ban 7,5 ezren vallották magukat zsidónak) életének újrakezdését a többségi lakosság körében tovább élő antiszemitizmus nehezítette, amely számos településen (Nagytapolcsány, Eperjes) zsidóellenes megmozdulásokhoz vezetett. A koncentrációs táborokból D-Szl.-ba hazatérők pedig magyarságuk miatt mentek át újabb megpróbáltatásokon, kerültek a deportáltak (deportálás), kitelepítettek (lakosságcsere-egyezmény) listáira. Mindezek következtében a maradék zsidóság egy része 1948-ban, ill. 1968-ban a kivándorlást választotta. A 2001-es népszámlálás idején Szl.-ban 2310 személy vallotta magát zsidónak, s működő hitközséget csak néhány városban találni. D-Szl.-ban Pozsonyban, Dunaszerdahelyen, Galántán, Érsekújvárott, Komáromban és Rimaszombatban folyik jelenleg hitélet.
Zsidó Újság
Részletek
Társadalmi hetilap (Kassa, 1931). Mindössze 12 száma jelent. – Szerk. Juhász Árpád.
Zsigárd (Žihárec)
Részletek
A zsigárdi csata emlékműve (GJ)
Község a Vágsellyei járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Fekete-víz és a Vág folyása között, Vágsellyétől D-re. L: [1921] – 2663, ebből 2596 (97,5%) magyar, 47 (1,8%) szlovák; [2011] – 1638, ebből 1079 (65,9%) magyar, 512 (31,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1133 (69,2%) magyar, 461 (28,1%) szlovák. V: [2011] – 990 r. k., 353 ref., 81 ev., 1 gör. kat. – A második vh. után, 1947-ben magyar lakosságának közel egyötödét áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. R. k. (Szt. József-) temploma 1728–30-ban barokk, ref. temploma 1784-ben klasszicista, r. k. (Szűz Mária neve) kápolnája 1814-ben ugyancsak klasszicista stílusban épült; az 1849. jún. 16-i ~i csata emlékművét 1999-ben emelték. Az önkormányzat kiadásában 1998 óta jelenik meg a Zsigárdi Újság – Žihárecké noviny c. kétnyelvű lap. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Zsilka Tibor; Žilka
(* 1939. jan. 29. Palást) Nyelvész, irodalomtudós. Ipolyságon érettségizett (1957), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án magyar–szlovák szakos tanári oklevelet szerzett 1962-ben (1968-ban doktorált, 1973-tól a nyelvtudomány kandidátusa). 1962-től a nyitrai Pedagógiai Főiskola magyar tanszéke, 1969-től az Irodalmi Kabinet, 1976-tól a szlovák tanszék oktatója. (1984-től...megnyit →
(* 1939. jan. 29. Palást) Nyelvész, irodalomtudós. Ipolyságon érettségizett (1957), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án magyar–szlovák szakos tanári oklevelet szerzett 1962-ben (1968-ban doktorált, 1973-tól a nyelvtudomány kandidátusa). 1962-től a nyitrai Pedagógiai Főiskola magyar tanszéke, 1969-től az Irodalmi Kabinet, 1976-tól a szlovák tanszék oktatója. (1984-től...megnyit →
Részletek
Zsilka Tibor (csa)
(* 1939. jan. 29. Palást) Nyelvész, irodalomtudós. Ipolyságon érettségizett (1957), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án magyar–szlovák szakos tanári oklevelet szerzett 1962-ben (1968-ban doktorált, 1973-tól a nyelvtudomány kandidátusa). 1962-től a nyitrai Pedagógiai Főiskola magyar tanszéke, 1969-től az Irodalmi Kabinet, 1976-tól a szlovák tanszék oktatója. (1984-től egyetemi docens, 1994-től egyetemi tanár, nagydoktori értekezését 2000-ben védte meg a brünni egyetemen). 1993-tól a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója, jelenleg az egyetem Szlavisztika – Közép-Európa Intézetének vezetője is. Az MTA külső köztestületi tagja. Kutatási területe a stilisztika, a nyelvészeti statisztika, a kommunikációelmélet, a szemiotika, a lexikográfia. Magyar és szlovák folyóiratokban publikál; tankönyveket is írt. 2017-ben a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést kapta meg. – Fm. A stílus hírértéke (tan. 1973); Stilisztika és statisztika (tan,. 1974); Poétikai szótár (1978); Téma a štýl v postmodernizme (tan., 1991); Text a posttext (tan., 1995); Od moderny k postmoderne (tan., 1997); Postmoderná semiotika textu (tan., 2000); (Post)moderná literatúra a film (2006); Vademecum poetiky (2006).
Zsip (Žíp)
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Balog-patak bal partján, Rimaszombattól K–DK-re. L: [1921] – 250, ebből 249 (99,6%) magyar, 1 (0,4%) szlovák; [2011] – 225, ebből 185 (82,2%) magyar, 32 (14,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 191 (84,9%) magyar, 25 (11,1%) szlovák. V:...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Balog-patak bal partján, Rimaszombattól K–DK-re. L: [1921] – 250, ebből 249 (99,6%) magyar, 1 (0,4%) szlovák; [2011] – 225, ebből 185 (82,2%) magyar, 32 (14,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 191 (84,9%) magyar, 25 (11,1%) szlovák. V:...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Balog-patak bal partján, Rimaszombattól K–DK-re. L: [1921] – 250, ebből 249 (99,6%) magyar, 1 (0,4%) szlovák; [2011] – 225, ebből 185 (82,2%) magyar, 32 (14,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 191 (84,9%) magyar, 25 (11,1%) szlovák. V: [2011] – 108 ref., 65 r. k., 2 ev., 1 gör. kat. – Gótikus stílusú ref. temploma a 15. sz.-ban épült román kori alapokon, 1755-ben barokk, 1820-ban klasszicista stílusban alakították át; falfestményei középkori eredetűek. A klasszicista Farkas-kastélyt a 19. sz. közepén emelték.
Zsitvabesenyő; Besenyő (Bešeňov)
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Zsitva folyó bal partján, Érsekújvártól ÉK-re. L: [1921] – 1569, ebből 1477 (94,1%) magyar, 88 (5,6%) szlovák; [2011] – 1695, ebből 1205 (71,1%) magyar, 467 (27,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1346 (79,4%) magyar, 323 (19,1%) szlovák....megnyit →
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Zsitva folyó bal partján, Érsekújvártól ÉK-re. L: [1921] – 1569, ebből 1477 (94,1%) magyar, 88 (5,6%) szlovák; [2011] – 1695, ebből 1205 (71,1%) magyar, 467 (27,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1346 (79,4%) magyar, 323 (19,1%) szlovák....megnyit →
Részletek
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Zsitva folyó bal partján, Érsekújvártól ÉK-re. L: [1921] – 1569, ebből 1477 (94,1%) magyar, 88 (5,6%) szlovák; [2011] – 1695, ebből 1205 (71,1%) magyar, 467 (27,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1346 (79,4%) magyar, 323 (19,1%) szlovák. V: [2011] – 1598 r. k., 16 ev., 15 ref. – Magyar lakosainak egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. R. k. (Szűz Mária születése) temploma 1745-ben épült barokk stílusban, 1809-ben klasszicista stílusban alakították át. Határában bronz-, vas-, római és népvándorlás kori leleteket, 9. sz. végi szláv, 10. sz.-i, valamint kora Árpád-kori magyar köznépi temetőt tártak fel. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Zsitvagyarmat (Žitavce)
Részletek
Község a Nyitrai járásban, a Kisalföldön, a Zsitva folyó bal partján, Verebélytől D-re. L: [1921] – 648, ebből 387 (59,7%) szlovák, 226 (34,9%) magyar; [2011] – 376, ebből 366 (97,3%) szlovák, 4 (1,1%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 360 (95,7%) szlovák, 3 (0,8%) magyar. V: [2011] – 299 r. k., 3 ev., 2 ref., 1 gör. kat. – A 20. sz. elején magát még részben magyarnak valló lakossága a sz. második felére beolvadt a 18. sz.-ban betelepült szlovákságba. R. k. (Szt. István-) temploma 1699-ben késő reneszánsz stílusban épült, 1776-ban klasszicista stílusban alakították át; klasszicista kastélyát a 18. sz. végén emelték.