A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig

Lexikonunk a Csehszlovákiában, ill. Szlovákiában élő magyarokkal kapcsolatos információk, adatok lehető legszélesebb körű összegyűjtésére vállalkozott. Címéből adódóan a szerkesztők, illetve a szerzők azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy a lexikon feldolgozza a Csehszlovákia megalakulásától napjainkig terjedő időszakot. A 2014-ben azonos címen megjelent könyv bővített változata.
1 457 458 459 460
4594 találat

Zsére (Žirany)

Részletek

Zsére (Žirany)
Zsére – r. k. templom (GJ)

Község a Nyitrai járásban, a Tribecs-hegység D-i lejtőin, a Zsibrice-hegy lábánál, a Zoboralján, Nyitrától ÉK-re. L: [1921] – 1008, ebből 972 (96,4%) magyar, 32 (3,2%) szlovák; [2011] – 1355, ebből 669 (49,4%) szlovák, 636 (46,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 706 (52,1%) magyar, 593 (43,8%) szlovák. V: [2011] – 1198 r. k., 6 gör. kat., 5 ev., 2 ref. – Lakosságának fő megélhetési forrása a mészégetés és a mésszel való kereskedés volt, határában jelenleg is mészkövet bányásznak. R. k. (Szt. Miklós-) temploma 1734-ben barokk stílusban épült, 1939-ben átépítették; tájháza 1972-ben létesült. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések
TelepülésZsére [Žirany]
SzerzőPÁ - Popély Árpád
Rövid URL
ID381684
Módosítás dátuma2015. december 14.

Zsidó Hírlap 1.

Részletek

Társadalmi, irodalmi és gazdasági hetilap (Kassa, 1921. dec. 1.–1922. máj. 23.). Magyar és részben héber nyelven jelent meg. – Szerk. Friedmann Náthán.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Intézmények
TelepülésKassa [Košice]
SzerzőTuL - Turczel Lajos
Rövid URL
ID515095
Módosítás dátuma2019. december 19.

Zsidó Hírlap 2.

Részletek

A csehszl-i orthodox zsidóság független hetilapja (Pozsony, Beregszász, 1937 jan.–1938 szept.). – Szerk. Weisz Dávid, Müller József.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Intézmények
TelepülésPozsony [Bratislava]
SzerzőTuL - Turczel Lajos
Rövid URL
ID515096
Módosítás dátuma2019. december 19.

zsidó közösség

Részletek

zsidó közösség
A komáromi zsidó hitközösség zsinagógája (SzL)

A magyarországi fejlődéssel magyarázható, hogy Csehszl. megalakulása után a Szl.-ba került több mint 130 ezer főnyi zsidó vallású lakos jelentős része magyar anyanyelvű volt, s a magyar kultúrához tartozónak vallotta magát. Az első Csehszlovák Köztársaság kedvező viszonyokat teremtett a zsidó hitélet gyakorlásához, a törvények szabad teret biztosították egyházi, kulturális és politikai életük kiteljesedéséhez. Több zsidó párt is működött, de a zsidóság jelentős számban képviseltette magát a CSKP-ben és a szociáldemokrata pártokban is. Az állam által biztosított pozitív bánásmódnak is köszönhető, hogy a zsidó vallású polgárok több mint fele zsidó nemzetiségűnek vallotta magát, s csupán kis része magyarnak. Ennek ellenére azonban a két háború közötti Szl.-ban főleg a városokban élő zsidóság továbbra is a magyar kultúra fontos bázisát képezte. A magyarok által lakott D-Szl.-ban jelentősebb zsidó közösségek Pozsonyban, Dunaszerdahelyen, Érsekújvárott, Komáromban, Kassán voltak. Noha a szlovákiai magyar zsidóság döntő többsége a Csehszlovák Köztársaság híve volt, a Szl. autonómiájának kihirdetését követő zsidóellenes intézkedések miatt a D-Szl.-ban élő zsidóság jelentős része üdvözölte az első bécsi döntést. A Szl.-ban maradt és a Mo.-hoz került zsidóság sorsa egyaránt tragikusan alakult, s a holokausztba torkollott. A második vh. után a létszámában jelentősen megfogyatkozott zsidóság (az 1950-es népszámlálás idején Szl.-ban 7,5 ezren vallották magukat zsidónak) életének újrakezdését a többségi lakosság körében tovább élő antiszemitizmus nehezítette, amely számos településen (Nagytapolcsány, Eperjes) zsidóellenes megmozdulásokhoz vezetett. A koncentrációs táborokból D-Szl.-ba hazatérők pedig magyarságuk miatt mentek át újabb megpróbáltatásokon, kerültek a deportáltak (deportálás), kitelepítettek (lakosságcsere-egyezmény) listáira. Mindezek következtében a maradék zsidóság egy része 1948-ban, ill. 1968-ban a kivándorlást választotta. A 2001-es népszámlálás idején Szl.-ban 2310 személy vallotta magát zsidónak, s működő hitközséget csak néhány városban találni. D-Szl.-ban Pozsonyban, Dunaszerdahelyen, Galántán, Érsekújvárott, Komáromban és Rimaszombatban folyik jelenleg hitélet.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Történelem
SzerzőSA - Simon Attila
Rövid URL
ID488523
Módosítás dátuma2015. május 14.

Zsigárd (Žihárec)

Részletek

Zsigárd (Žihárec)
A zsigárdi csata emlékműve (GJ)

Község a Vágsellyei járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Fekete-víz és a Vág folyása között, Vágsellyétől D-re. L: [1921] – 2663, ebből 2596 (97,5%) magyar, 47 (1,8%) szlovák; [2011] – 1638, ebből 1079 (65,9%) magyar, 512 (31,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1133 (69,2%) magyar, 461 (28,1%) szlovák. V: [2011] – 990 r. k., 353 ref., 81 ev., 1 gör. kat. – A második vh. után, 1947-ben magyar lakosságának közel egyötödét áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. R. k. (Szt. József-) temploma 1728–30-ban barokk, ref. temploma 1784-ben klasszicista, r. k. (Szűz Mária neve) kápolnája 1814-ben ugyancsak klasszicista stílusban épült; az 1849. jún. 16-i ~i csata emlékművét 1999-ben emelték. Az önkormányzat kiadásában 1998 óta jelenik meg a Zsigárdi Újság – Žihárecké noviny c. kétnyelvű lap. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések
TelepülésZsigárd [Žihárec]
SzerzőPÁ - Popély Árpád
Rövid URL
ID381690
Módosítás dátuma2015. december 11.

Zsilka Tibor; Žilka

Részletek

Zsilka Tibor; Žilka
Zsilka Tibor (csa)

(* 1939. jan. 29. Palást) Nyelvész, irodalomtudós. Ipolyságon érettségizett (1957), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án magyar–szlovák szakos tanári oklevelet szerzett 1962-ben (1968-ban doktorált, 1973-tól a nyelvtudomány kandidátusa). 1962-től a nyitrai Pedagógiai Főiskola magyar tanszéke, 1969-től az Irodalmi Kabinet, 1976-tól a szlovák tanszék oktatója. (1984-től egyetemi docens, 1994-től egyetemi tanár, nagydoktori értekezését 2000-ben védte meg a brünni egyetemen). 1993-tól a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója, jelenleg az egyetem Szlavisztika – Közép-Európa Intézetének vezetője is. Az MTA külső köztestületi tagja. Kutatási területe a stilisztika, a nyelvészeti statisztika, a kommunikációelmélet, a szemiotika, a lexikográfia. Magyar és szlovák folyóiratokban publikál; tankönyveket is írt.  2017-ben a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést kapta meg. – Fm. A stílus hírértéke (tan. 1973); Stilisztika és statisztika (tan,. 1974); Poétikai szótár (1978); Téma a štýl v postmodernizme (tan., 1991); Text a posttext (tan., 1995); Od moderny k postmoderne (tan., 1997); Postmoderná semiotika textu (tan., 2000); (Post)moderná literatúra a film (2006); Vademecum poetiky (2006).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésPalást [Plášťovce]
SzerzőLT - Lacza Tihamér
Rövid URL
ID381693
Módosítás dátuma2019. december 16.

Zsip (Žíp)

Részletek

Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Balog-patak bal partján, Rimaszombattól K–DK-re. L: [1921] – 250, ebből 249 (99,6%) magyar, 1 (0,4%) szlovák; [2011] – 225, ebből 185 (82,2%) magyar, 32 (14,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 191 (84,9%) magyar, 25 (11,1%) szlovák. V: [2011] – 108 ref., 65 r. k., 2 ev., 1 gör. kat. – Gótikus stílusú ref. temploma a 15. sz.-ban épült román kori alapokon, 1755-ben barokk, 1820-ban klasszicista stílusban alakították át; falfestményei középkori eredetűek. A klasszicista Farkas-kastélyt a 19. sz. közepén emelték.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések
TelepülésZsip [Žíp]
SzerzőPÁ - Popély Árpád
Rövid URL
ID381696
Módosítás dátuma2015. december 14.

Zsitvabesenyő; Besenyő (Bešeňov)

Részletek

Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Zsitva folyó bal partján, Érsekújvártól ÉK-re. L: [1921] – 1569, ebből 1477 (94,1%) magyar, 88 (5,6%) szlovák; [2011] – 1695, ebből 1205 (71,1%) magyar, 467 (27,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1346 (79,4%) magyar, 323 (19,1%) szlovák. V: [2011] – 1598 r. k., 16 ev., 15 ref. – Magyar lakosainak egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. R. k. (Szűz Mária születése) temploma 1745-ben épült barokk stílusban, 1809-ben klasszicista stílusban alakították át. Határában bronz-, vas-, római és népvándorlás kori leleteket, 9. sz. végi szláv, 10. sz.-i, valamint kora Árpád-kori magyar köznépi temetőt tártak fel. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések
TelepülésZsitvabesenyő [Bešeňov]
SzerzőPÁ - Popély Árpád
Rövid URL
ID381699
Módosítás dátuma2015. december 14.

Zsitvagyarmat (Žitavce)

Részletek

Község a Nyitrai járásban, a Kisalföldön, a Zsitva folyó bal partján, Verebélytől D-re. L: [1921] – 648, ebből 387 (59,7%) szlovák, 226 (34,9%) magyar; [2011] – 376, ebből 366 (97,3%) szlovák, 4 (1,1%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 360 (95,7%) szlovák, 3 (0,8%) magyar. V: [2011] – 299 r. k., 3 ev., 2 ref., 1 gör. kat. – A 20. sz. elején magát még részben magyarnak valló lakossága a sz. második felére beolvadt a 18. sz.-ban betelepült szlovákságba. R. k. (Szt. István-) temploma 1699-ben késő reneszánsz stílusban épült, 1776-ban klasszicista stílusban alakították át; klasszicista kastélyát a 18. sz. végén emelték.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések
TelepülésZsitvagyarmat [Žitavce]
SzerzőPÁ - Popély Árpád
Rövid URL
ID381702
Módosítás dátuma2015. december 14.

1 457 458 459 460
4594 találat