A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig

1964-ben Kálosa néven Alsókálosával egyesített község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence É-i részén, a Kálosa-(Vály-)patak völgyében, Tornaljától Ny-ra. L: [1921] – 115, ebből 115 (100%) magyar; [1961] 128, ebből 87 (68,0%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 93 ref., 21 r. k., 1 gör. kat. Magyar lakosainak egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek.

1975-ben Rimaszombathoz csatolt község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i lejtőin, a Rima-folyó völgyében, Rimaszombattól É-ra. L: [1921] – 328, ebből 313 (95,4%) szlovák, 7 (2,1%) magyar; [1930] 320, ebből 287 (89,7%) szlovák, 33 (10,3%) magyar; [1970] 225, ebből 216 (96,0%) szlovák, 9 (4,0%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 287 ev., 26 r. k., 8 izr., 7 ref. – Ev. temploma 1797-ben, harangtornya a 19. sz. közepén épült klasszicista stílusban.

Község a Lévai járásban, a Kisalföld ÉK-i részén, a Garam folyó jobb partján, Lévától D-re. L: [1921] – 264, ebből 255 (96,6%) magyar, 7 (2,6%) szlovák; [2011] – 177, ebből 86 (48,6%) magyar, 83 (46,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 98 (55,4%) magyar, 63 (35,6%) szlovák. V: [2011] – 63 ref., 51 r. k., 3 ev. – Magyar lakossága mellé a második vh. utáni belső telepítések során szlovák telepesek költöztek. Ref. temploma 1793-ban klasszicista stílusban épült.

1968- ban Kassához csatolt község a Kassai-medencében, a Hernád folyó bal partján, Kassa központjától DK-re. L: [1921] – 280, ebből 222 (79,3%) szlovák, 56 (20,0%) magyar; [2011] – 1629, ebből 1350 (82,9%) szlovák, 27 (1,7%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1336 (82,0%) szlovák, 41 (2,5%) magyar. V: [2011] – 888 r. k., 106 gör. kat., 55 ev., 25 ref.

Felsővály − erődtemplom (GJ)

Község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Rima-medence találkozásánál, a Vály- (Kálosa) patak völgyében, Tornaljától ÉNy-ra. L: [1921] – 326, ebből 324 (99,4%) magyar, 1 (0,3%) szlovák; [2011] – 331, ebből 260 (78,5%) magyar, 28 (8,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 280 (84,6%) magyar, 20 (6,0%) szlovák. V: [2011] – 160 ref., 90 r. k., 8 ev. – A 15. sz.-ban gótikus stílusban emelt ref. erődtemplomát 1620–22 között reneszánsz stílusban építették át, mellette 17. sz.-i, 1777 után felújított reneszánsz fa harangtorony áll. 1971-ben Alsóvállyal és Gömörmihályfalvával egyesítették Vály néven; 1990-ben újból önállósult, s 1995-ben ismét hozzácsatolták az 1924 óta hozzá tartozó, 1990 után azonban közigazgatásilag Válynál maradt Kisgergelyfalvát. – Ir. B. Kovács István: Vály-völgy (1991).

1943-ban Vámosbalog néven Alsóbaloggal egyesített község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Balog-patak völgyében, Rimaszombattól ÉK-re. L: [1921] – 852, ebből 826 (96,9%) magyar, 21 (2,5%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 532 ref., 252 r. k., 47 ev., 17 izr. – Az eredetileg barokk stílusú Koháry-Coburg-kastély 1720-ban épült a 17. sz.-i reneszánsz Wesselényi-kastély helyén, 1817–22 között kibővítették és klasszicista stílusban átalakították, 1958 óta szociális otthon működik benne. A kastély körüli 200 holdas vadaskertben, a községtől 3 km-re É–ÉK-re találhatók a 17. sz. végén elpusztult Balogvár romjai.

Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence DK-i részén, az Ósva-patak jobb partján, Kassától K–DK-re. L: [1921] – 335, ebből 209 (62,4%) szlovák, 117 (34,9%) magyar; [2011] – 309, ebből 295 (95,5%) szlovák, 5 (1,6%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 295 (95,5%) szlovák, 5 (1,6%) magyar. V: [2011] – 143 ref., 138 r. k., 7 ev., 1 gör. kat. – A 18–19. sz.-ban részben szlovákokkal újranépesített falu 20. sz. elején még részben magyar lakossága a sz. második felére szlovákká vált. Klasszicista stílusú ref. temploma a 18. sz. végén, r. k. (Fájdalmas Szűzanya) kápolnája 1952-ben épült.

1991-ben Perényhímhez csatolt község a Kassa-környéki járásban, a Cserehát É-i lejtőin, az Ida-patak völgyében, Szepsitől DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 320, ebből 299 (93,4%) magyar, 1 (0,3%) szlovák; [1991] 276, ebből 201 (72,8%) magyar, 74 (26,8%) szlovák nemzetiségű. V: [1991] – 148 r. k., 118 ref., 7 gör. kat. – R. k. (Szűz Mária-) temploma 1776-ban barokk-klasszicista stílusban épült.

Község a Kassa-környéki járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység K-i részén, a Bódva folyó felső folyása mentén, Kassától Ny-ra. L: [1921] – 1521, ebből 647 (42,5%) német, 392 (25,8%) szlovák, 297 (19,5%) magyar; [2011] – 535, ebből 444 (83,0%) szlovák, 57 (10,7%) német, 2 (0,4%) magyar, 1 (0,2%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 381 (71,2%) szlovák, 58 (10,8%) német, 54 (10,1%) roma, 8 (1,5%) magyar. V: [2011] – 374 r. k., 10 gör. kat., 3 ev., 1 ref. – Elzászi és stájerországi németek által a 14. sz. elején alapított bányásztelepülés. Lakosai a szomszédos (Alsó)Mecenzéffel szemben, ahol elsősorban a hámoripar vert gyökeret, nagyrészt vasércbányászattal foglalkoztak. Ún. mánta német lakosainak jelentős részét 1945 után kitelepítették Németországba. R. k. (Szt. Mária Magdolna-) temploma 1773-ban barokk-klasszicista, az egykori városháza a 17. sz. közepén reneszánsz stílusban épült. 1960–99 között közigazgatásilag Mecenzéf heztartozott.