A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig

Tóth Elemér (FI)

(* 1940. jan. 14. Hanva,  † 2018. febr. 15. Pozsony) Költő, író, műfordító, szerkesztő. Tornalján érettségizett (1958), a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán magyar–testnevelés szakon tanult, de tanulmányait nem fejezte be. 1961-től a Szabad Földműves, majd az Új Ifjúság, azután pedig a Tábortűz szerkesztője, főszerkesztője. 1959-től publikál; műfordítóként főleg kortárs szlovák írók műveit fordította magyarra. – Főbb díjak: Madách Imre-díj (1981); Posonium Irodalmi Díj Szülőföld Díj (2008). – Fm. A halak mélyben úsznak (v., 1965); Ketten (v., 1966); Kérgek (v., 1969); Sárga, mint a Nap (elb., 1975); Csillagménes (gyermekv., 1976); Tegnapelőtt, kiskedden (gyermekv., 1982); Szivárvány(gyermekv., 1996); Mese az aranykalapácsról (mesék, 2002); Tölgyek (v., 2007); Magányom erdejében (v., 2010); Keserű leltár (v., 2010); A bátor nyúl (v., 2010); Dúdoló (v., 2015); Gyermekkorom emlékcserepei (m., 2016) .

Tóth Éva (TSZA)

(* 1971. márc. 9. Losonc) Színésznő, művészeti titkár. Az általános iskolát szülővárosában végezte, majd a füleki gimnáziumban érettségizett 1989-ben. 1990-ben került a Kassai Thália Színház társulatához. Elsősorban epizódszerepeket formált meg emlékezetesen. 2004–2007 között a Kassai Thália Színház művészeti titkára is volt. 2000–2005 között a besztercebányai Bél Mátyás Egyetemen szerzett tolmács–fordító szakon oklevelet. – Főbb színházi szerepei: Vittoria (Carlo Goldoni–Rudolf Hoffmeister–Jaroslav Ježek: Kávéház Velencében); Kitty (Békeffi István–Lajtai Lajos: Régi nyár); Elza (Jevgenyij Svarc–Romhányi József–Lendvay Kamilló: Hókirálynő); Izabella (Karel Čapek: A szerelem végzetes játéka); Henriette (Jean-Baptiste Molière: Tudós nők); Szobalány (Noel Coward: Vidám kísértet); Bianca (William Shakespeare: A makrancos hölgy); Lucia (Eduardo de Filippo: Házasság olasz módra); Iboly (Vasary Gábor: Klotild néni); Nakamura nővér (Dale Wassermann: Kakukkfészek); Gizus (Tersánszky Józsi Jenő–Örkény István–Szakcsi Lakatos Béla–Csemer Géza: Kakuk Marci szerencséje); Gianetta (Heltai Jenő: A néma levente); Táncoslány (Gál Sándor: A pokol kapujában). – Ir. Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); A Kassai Thália Színház archívuma. Színházi évkönyvek (Budapest); Divadlá na Slovensku [Szlovákiai színházak]  (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig); Ötvös Anna: Akikkel találkozhat(t)unk (2000).

Tóth János (csa)

(* 1962. jan. 4. Érsekújvár) Matematikus, rektor. Általános és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte (1981). A pozsonyi Comenius Egyetemen matematika– fizika szakos tanári oklevelet szerzett (1986). 1986–1989-ben az érsekújvári gimnázium tanára, 1989–2001-ben a nyitrai Pedagógiai Főiskola adjunktusa, docense (1998). 1991-ben megszerezte a doktori címet. 2001–2009-ben az Ostravai Egyetem docense, 2004-től a komáromi Selye János Egyetem docense, majd rektora (2008), címzetes professzora. Elsősorban algebrával, számelmélettel, függvénytannal, fuzzy és univerzális mértékekkel, a matematika oktatásának elméletével foglalkozik. Eddig mintegy 60 tudományos közleménye jelent meg szlovákiai és nemzetközi folyóiratokban. Több nemzetközi tudományos projekt résztvevője, ill. fő kivitelezője. Eredményeiről számos külföldi egyetemen tartott előadást. Több tankönyv, segédlet szerzője, ill. társszerzője (Polinomok, egyenletek, egyenletrendszerek, 2000; Bevezetés a számelméletbe, 2000; A matematika alapjai az alsó tagozatos tanító szakos hallgatók részére, 2001). – Fm: (valamennyi társszerzővel) Asymptotic density of A Ì N and density of the ratio set R(A) (1998); Corrigendum to Theorem 5 of the paper „Asymptotic density of ACN and density of the ratio set R(A) (1998); On asymptotic behaviour of universal fuzzy measures (2006); Dependence of densities on a parameter (2009); Insertion of Ep (l) to L¥ for the best approximation in Haar‘ s system of functions if 0<p<1 (1992); On cardinality of sets of metrics generating spaces of prescribed properties (1992); Metric space of metrics defined on a given set (1992/93); On the class of functions having infinite limit on a given set (1994); The logaritmic mean in the power mean of positive numbers (1994); On density of ratio sets of powers of primes (1995); On radii of convergence of power series (1994–1995); An typical property of functions (1995); On some properties of dispersion of block sequences of positive integers (2004).

Tóth József (SZM)

(* 1979. febr. 27. Kassa.) Festőművész. Tanulmányait a Besztercebányai Művészeti Akadémián František Hodonský műtermében végezte (1999–2005). 2003-tól a Rovás Polgári Társulás, 2005-től a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társaságának tagja. 2006-tól 2011-ig a Kassai Márai Sándor Gimnázium művészeti osztályának művészeti vezetője. 2008-tól restaurátorként is dolgozik a Kassai Szent Erzsébet dómon.2014-től napjainkig Skandináviában dolgozik – festőként az airbrush technikával. Főként festészettel foglalkozik, de készített akciókat, videoinstallációkat is. – Fm.2005: Imák (Kassa). – Csoportos kiállítások: 2004: Ecce HOMO – IKON (Nyitra); 2007: Kétfajta megközelítés (Fülek); 2008: Nibelungok gyűrűje (Budapest); 2010: Szabó, Suchoža, Tóth (Prága); 2010: JRD Art camp (Méhi); 2010: Oravec and friends (Kassa); 2011: Énekek éneke (Szepsi); 2012:Kassai négyes,Somogyi galéria (Pápa); 2012: Kálvária I. (Torna); 2013:Kálvária II. (Csécs); 2013: Új port fesztivál ,Dig galéria (Kassa); 2014: Mindennapi kenyerünket… (Buzita-Malom).

Tóth Károly (FI)

(* 1959. febr. 27. Vágsellye, † 2016. szept. 10. Somorja) Irodalomkritikus, szerkesztő, politikus, intézményszervező. Vághosszúfaluhoz kötődik a gyermekkora. Iskoláit Vághosszúfalun, Vágsellyén, ill. a galántai magyar gimnáziumban végezte (1978). Egyetemi tanulmányait 1983-ban fejezte be a pozsonyi Comenius Egyetem BTK magyar nyelv és irodalom, ill. történelem szakán. 1983 és 1987 között segédmunkás, majd a Madách Könyv- és Lapkiadó szakszerkesztője. Részt vett az amatőr színházi mozgalomban, a vágsellyei és a pozsonyi klubéletben, Csehszlovákiai magyarok Memoranduma 1988 szervezésében és aláírásában, a  Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottsága munkájában, az Iródia és a Magyar P.E.N. Club Pozsony alapító tagja. 1989-ben a Független Magyar Kezdeményezés egyik alapítója (1989), 1990–1991 között elnöke, majd alelnöke, 1998-ig pedig a Magyar Polgári Párt alelnöke, ill. pártigazgatója. Aktívan részt vett a civil szektor munkájában, több alapítvány alapítója és kurátora, trénerként a civil szektort segítő szervezetekben dolgozik. A Fórum Kisebbségkutató Intézet alapító igazgatója (1996−2014), majd munkatársa. Több könyvsorozat, ill. tudományos kiadvány szerkesztője, társszerzője (Ezredforduló, 2001; Nemzeti és etnikai kisebbségek Szlovákiában 2003−2006; Magyarok Szlovákiában. Kultúra, 2006; Magyarok Szlovákiában. Oktatásügy, 2006; Emlékkönyv Arany A. László tiszteletére, 2007). 2007-től az MTA külső köztestületi tagja. − Díjak: In memoriam Anton Srholec-díj (2022); In memoriam Ľudovít Štúr Érdemrend III. fokozata (2021); Pro Urbe, Somorja (2016); Magyar Érdemrend tisztikeresztje (2014); Arany János Emlékérem (2009); Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (2007); A Szlovák Köztársaság Kormányának Ezüstplakettje (2003). – Fm. Leányvári ébredés (tan., 1994).

Tóth Lajos (csa)

(* 1939. nov. 18. Királyrév, † 2023. nov. 24.) Pedagógus, iskolaalapító. A galántai magyar középiskolában érettségizett, majd a Pozsonyi Pedagógiai Főiskolán földrajz–történelem szakos tanári oklevelet szerzett (1959). 1961-től a Vágsellyei Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola tanára. Alapítója a vágsellyei Vörösmarty Klubnak (1966), aktív szereplője a klubmozgalomnak, főszervezője az I. Nyári Ifjúsági Művelődési Tábornak Őrsújfalun, amely a csehszl.-i és külföldi fiatal magyar értelmiség fontos találkozóhelye lett és elindítója a táncházmozgalomnak Szl.-ban. Kezdeményezésére alakult meg a Központi Klubtanács Érsekújvárott (1978). 1981-ben Vágsellyén megalapította a Theátrum Irodalmi Társulást, amelyet egy év működés után betiltottak. Egyik szervezője a magyar iskolák megszüntetése ellen fellépő megmozdulásoknak és a romániai falurombolás elleni, ill. a Csehszlovákiai magyarok Memoranduma 1988 ellenzéki dokumentum melletti aláírásgyűjtéseknek. Folyamatos rendőri zaklatásnak volt kitéve, útlevelét bevonták. “A csehszlovákiai magyar értelmiségi lét” címen konferenciát rendezett 1989. november 18-án Vágsellyén, ahol szl.-i magyar értelmiségiek első ízben követelték Esterházy János rehabilitálását. 1989-től a Független Magyar Kezdeményezés vezetőségi tagja. 1991-ben Galántán megalapítója az első magyar 8 éves magángimnáziumnak (1991), 1995-ben kereskedelmi magánakadémiát hoz létre, 2000-ben elindította az első angol–magyar, 2004-ben az ötéves angol–szlovák magángimnáziumot. – Díjak: Szlovák Köztársaság Ezüstplakettje (2004). – Ir. Lukáč, Emil Boleslav: A nagy üzenetváltás (1973); Ruffy Péter: Világaim (1979); Tóth László: Vita és vallomás (1982).

Tóth László (FI)

(* 1949. szept. 26. Budapest) Költő, író, művelődéstörténész, szerkesztő. Ötéves korában került Csehszl.-ba. A komáromi gimnáziumban érettségizett (1967), főiskolai tanulmányait félbehagyva a Kis Építő (1969), majd a Csallóköz (1969–1975), ill. az Irodalmi Szemle (1975–1981) szerkesztője, 1983–1985-ben a komáromi Magyar Területi Színház dramaturgja. 1986-tól Mo.-on, 2006-tól újból Szl.-ban, 2008-tól Dunaszerdahelyen él. Mo.-n többek közt a Széphalom Könyvműhely igazgatója, az Új Forrás főszerkesztő-helyettese, továbbá a Magyar Nemzet, az Új Magyarország stb. munkatársa, 1997–2000, ill. 2002–2004 között a Kalligram Könyvkiadó budapesti irodavezetője volt; Regio címmel 1990-ben kisebbségtudományi lapot, Ister néven 1997-ben kiadót alapított. 1967-től publikál. Harmincöt önálló kötetet, háromtucatnyi általa összeállított antológiát, tucatnyi műfordításkötetet jelentetett meg. Foglalkozott a csehszlovákiai magyarság 1945 utáni üldöztetése dokumentumainak feltárásával (Mint fészkéből kizavart madár, 1990; „Hívebb emlékezésül…” 1995 stb.), Filep Tamás Gusztávval négykötetes, többszerzős művelődéstörténeti tanulmánygyűjteményt (A [cseh]szlovákiai magyar művelődés története I–IV.), Peéry Rezső műveiből háromkötetes életmű-válogatást adott ki, feldolgozta a komáromi magyar nyelvű színjátszás történetét, írói interjúit három, (nép)mesefeldolgozásait öt kötetben adta közre stb. A Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja 2021-től. Főbb díjai: Fábry Zoltán-díj (1992); József Attila-díj (1994); Az Év Könyve jutalom (1996); Esterházy János Emlékplakett (1996); Forbáth Imre-díj (2004); Péterfi Vilmos-díj (2010); Madách Imre Irodalmi és Művészeti Díja Különdíja (2010); Arany Opus Díj (2013); Nagy Gáspár Irodalmi és Művészeti Díj (2015); Simkó Tibor-díj (2015); Kortárs-díj (2015); Magyar Művészeti Akadémia irodalmi díja (2019); Turczel Lajos-díj (2021); Magyar Érdemrend Lovagkeresztje (2022); Dobos László-életműdíj (2024) . – Fm. A hangok utánzata (v., 1971); Ithakából Ithakába (v., 1975); Átkelés (v., 1977); Istentelen színjáték (v., 1983); Ötödik emelet, avagy egy éden bugyrai (v., 1985); Párhuzamok, kitérők (tan., 1991); Elfeledett évek (esszék, interjúk, 1993); Hármaskönyv (v., 1994); Köz – művelődés – történet (tan., 2000); Átváltozás avagy az „itt” és az „ott” (összegyűjtött v. és értelmezések, 2003); A boszorkány porszívója (meser., 204); Kötélen, avagy Amint az ég… (v., 2008); Egy öngyűjtő feljegyzései… (esszék, vallomások, 2009); Amikor az író olvas : Előadások, értelmezések, vallomások. (vál., 2016); Bábel tornyában liftboy : versek, aforizmák, esszék, tanulmányok, levelek (vál., 2017); Megkötni az időt : válogatott beszélgetések írókkal 1977-2010 (beszélgetések, 2019); A guillotine nyílása, avagy élet ÉS irodalom : széljegyzetek elszelelt napokhoz, évekhez : 2003-2019 (esszék, publ.,2019)