szüreti felvonulás
Szőlőtermő vidékeken a szüret sikeres befejezése, a jó termés iránti öröm, valamint vélhetően a következő évi gazdag termés mágikus biztosítása érdekében szervezett közösségi jellegű, sokszor maszkos-alakoskodással is kiegészített felvonulás. A 20. századra ismert formák több történeti réteg ötvöződéséből (így a céhes élet némely középkori...megnyit →
Szőlőtermő vidékeken a szüret sikeres befejezése, a jó termés iránti öröm, valamint vélhetően a következő évi gazdag termés mágikus biztosítása érdekében szervezett közösségi jellegű, sokszor maszkos-alakoskodással is kiegészített felvonulás. A 20. századra ismert formák több történeti réteg ötvöződéséből (így a céhes élet némely középkori...megnyit →
Részletek
Szőlőtermő vidékeken a szüret sikeres befejezése, a jó termés iránti öröm, valamint vélhetően a következő évi gazdag termés mágikus biztosítása érdekében szervezett közösségi jellegű, sokszor maszkos-alakoskodással is kiegészített felvonulás. A 20. századra ismert formák több történeti réteg ötvöződéséből (így a céhes élet némely középkori közösségi megnyilvánulásaiból, ill. a 18–19. sz.-i uradalmi cselédek szokásaiból) alakultak ki, miközben akár régebbi mágikus célzatú agrárrítusok maradványait is megőrizhették. D-Szl. szőlőtermesztéssel foglalkozó települései szüreti felvonulásainak karakterisztikus jelmezes főszereplői a 20. sz. első felében a „bírónak” és „bírónénak”, „lovaslegényeknek”, „csőszlányoknak” és „cigányoknak”, „cigány jósnőknek” beöltözött fiatalok voltak. Az aratóünnephez hasonlóan, ebben az esetben egy szőlőfürtökkel, színes szalagokkal ékesített koszorút készítettek, amelyet a szőlősgazda vagy vincellér elé vittek, aki aztán megvendégelte a szüretelő munkásokat. A felvonulást akkor is megtartották, ha nem volt a falunak földesura, ha mindenki saját szőlejét művelte. Ekkor a koszorút a szüreti mulatságon éjféltájban a bíró elárverezte a legények között. A szokást több helyen (így pl. a kisalföldi Köbölkúton és Kürtön) a második vh. után, a helyi földműves szövetkezet keretei között is megrendezték. Az 1980-as évek derekától, de főleg a rendszerváltás után több helyen felújították (pl. Búcs), s bizonyos fokú idegenforgalmi látványosságként is funkcionál.
Szürnyeg (Sirník)
Részletek
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, az Ondava folyó jobb partján, Tőketerebestől D–DK-re. L: [1921] – 542, ebből 495 (91,3%) magyar, 28 (5,2%) szlovák; [2011] – 631, ebből 469 (74,3%) szlovák, 145 (23,0%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 352 (55,8%) szlovák, 273 (43,3%) magyar. V: [2011] – 203 ref., 135 gör. kat., 73 r. k., 1 ev. – Ref. temploma 1816–27 között épült, közös r. k. és gör. kat. (Urunk színeváltozása) templomát 1933–34-ben szecessziós stílusban emelték. – Ir. Géczi Lajos: Az otthonokba szorult anyanyelv nyomában. Ondava menti tűnődések és beszélgetések (1996).
Szútor (Sútor)
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Rima folyó bal oldali mellékvölgyében, Rimaszombattól DK-re. L: [1921] – 301, ebből 301 (100%) magyar; [2011] – 514, ebből 420 (81,7%) roma, 65 (12,6%) magyar, 18 (3,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 486 (94,5%) magyar, 17 (3,3%) szlovák. V: [2011] – 487 r. k., 13 ref. – Ref. temploma 1810-ben épült. A 21. sz. elején 1–4. évfolyamos magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Szütsy Lóránt
Részletek
(* 1914. jún. 26. Pozsony, † 1991. aug. 10. Nagytapolcsány) Vadászíró, tanár. 1936–1945-ben a pozsonyi magyar gimnázium tanára, 1946-tól a tapolcsányi szlovák gimnáziumban francia, német, angol és latin nyelvet tanított. Szlovák–német vadászati szótárt is szerkesztett (1968). – Fm. Boldog vadászévek (emlékezések, 1980).
Szűz Mária Új Virágos Kertje
Részletek
Szuz Maria
Kat. hitbuzgalmi havilap (Érsekújvár, Nyitra, Komárom, 1922–1944). A szlovákiai magyar Máriakongregációk orgánuma. – Szerk. Turányi Margit, Rummel Rezső, Király József, Bíró Lucián Géza.
Szvatkó Pál; Hangafalvi
(* 1901. szept. 9. Zsolnatarnó, † 1959. nov. 17. München [Németország]) Újságíró, publicista, szépíró, a két vh. közötti szlovákiai magyar szellemi élet polgári vonulatának kiemelkedő képviselője. Nagyszombatban nevelkedett, majd a gimnázium befejeztével Budapesten, Prágában és Párizsban járt egyetemre. Bölcsészdoktori oklevele megszerzését követően 1924-től 1938-ig...megnyit →
(* 1901. szept. 9. Zsolnatarnó, † 1959. nov. 17. München [Németország]) Újságíró, publicista, szépíró, a két vh. közötti szlovákiai magyar szellemi élet polgári vonulatának kiemelkedő képviselője. Nagyszombatban nevelkedett, majd a gimnázium befejeztével Budapesten, Prágában és Párizsban járt egyetemre. Bölcsészdoktori oklevele megszerzését követően 1924-től 1938-ig...megnyit →
Részletek
Szvatkó Pál (FI)
(* 1901. szept. 9. Zsolnatarnó, † 1959. nov. 17. München [Németország]) Újságíró, publicista, szépíró, a két vh. közötti szlovákiai magyar szellemi élet polgári vonulatának kiemelkedő képviselője. Nagyszombatban nevelkedett, majd a gimnázium befejeztével Budapesten, Prágában és Párizsban járt egyetemre. Bölcsészdoktori oklevele megszerzését követően 1924-től 1938-ig a Prágai Magyar Hírlap munkatársa volt. Egy ideig a Csehszlovákiai Magyar Népszövetségi Liga titkáraként tevékenykedett. Publicistaként a nyitottság és a más nézetek iránti tolerancia jellemezte. 1931-ben Új Munka címen baloldali szellemiségű lapot indított, amelynek azonban csak egyetlen száma jelent meg. 1937-ben pedig Új Szellem címmel indított nívós folyóiratot, mellyel a szlovákiai magyar szellemi élet egységfrontját akarta megteremteni. Az első bécsi döntés után Budapesten telepedett le, ahol a Felvidéki Magyar Hírlap, majd a Magyarország c. félhivatalos kormánylap főszerkesztője volt. Miután a német hadsereg bevonult Mo.-ra, nyílt angolbarátsága és a demokrácia iránti elkötelezettsége miatt letartóztatták, és a mauthauseni koncentrációs táborba hurcolták. Hazatérte után a Magyar Rádió munkatársa lett. Az 1956-os forradalom bukását követően Németországba ment, ahol haláláig a Szabad Európa Rádió munkatársa volt. – Fm. A visszatért magyarok. A felvidéki magyarság húsz éve (tan., 1938); Indogermán magyarok (tan., közreadta: Szigethy Gábor, 1989); A változás élménye (vál. írások, Filep Tamás Gusztáv és G. Kovács László össz., 1994). – Ir. Fónod Zoltán: Üzenet (mon., 1993, 2002); A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918–1995. (1997); A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918–2004. (2004).
Szvorák Katalin
(* 1958. ápr. 29. Losonc) Népdalénekes, előadóművész. Gyermekéveit Pincen töltötte. Füleken érettségizett, majd az ELTE magyar–könyvtáros szakán szerzett diplomát. 1976-ban, ill. 1978-ban a Tavaszi Szél Vizet Áraszt népdalversenyen első helyezést ért el. 1980-ban elnyerte a Népművészet Ifjú Mestere címet, majd 1982-ben a Röpülj, páva!...megnyit →
(* 1958. ápr. 29. Losonc) Népdalénekes, előadóművész. Gyermekéveit Pincen töltötte. Füleken érettségizett, majd az ELTE magyar–könyvtáros szakán szerzett diplomát. 1976-ban, ill. 1978-ban a Tavaszi Szél Vizet Áraszt népdalversenyen első helyezést ért el. 1980-ban elnyerte a Népművészet Ifjú Mestere címet, majd 1982-ben a Röpülj, páva!...megnyit →
Részletek
Szvorák Katalin (csa)
(* 1958. ápr. 29. Losonc) Népdalénekes, előadóművész. Gyermekéveit Pincen töltötte. Füleken érettségizett, majd az ELTE magyar–könyvtáros szakán szerzett diplomát. 1976-ban, ill. 1978-ban a Tavaszi Szél Vizet Áraszt népdalversenyen első helyezést ért el. 1980-ban elnyerte a Népművészet Ifjú Mestere címet, majd 1982-ben a Röpülj, páva! népzenei verseny első díját. E verseny révén vált itthon is, Mo.-n is közismertté. 1983-tól 2005-ig a budapesti Honvéd Művészegyüttesben énekelt, számos művész CD-jén közreműködött, koncertjeivel bejárta az egész világot. Repertoárján elsősorban magyar népdalok, ill. Közép-Európa nemzeteinek népzenéje és népdalai szerepelnek, de megzenésített verseket és az egyházi ünnepkörökhöz kapcsolódó dalokat is megszólaltat. Eddig 30 önálló hanghordozója jelent meg. – Főbb díjak: Liszt Ferenc-díj (2000); Hungaroton Díj (2001); Kodály Zoltán-díj (2002); Bartók Béla-emlékdíj (2007), Kossuth-díj (2013).
Nagy Myrtil és Szvorák Katalin (FI)
Tábortűz 1.
Katolikus szellemiségű cserkész- és diákfolyóirat, a Csehszlovák Cserkészszövetség magyar tanácsának hivatalos lapja. 1929 szept.-étől 1938 jún.-áig jelent meg, először Pozsonyban, majd Érsekújvárott, végül Komáromban. Első évfolyamát Krendl Gusztáv, a továbbiakat Mrenna József szerkesztette, fő munkatársai Bíró Lucián Géza, Borka Géza és Szombathy Viktor voltak....megnyit →
Katolikus szellemiségű cserkész- és diákfolyóirat, a Csehszlovák Cserkészszövetség magyar tanácsának hivatalos lapja. 1929 szept.-étől 1938 jún.-áig jelent meg, először Pozsonyban, majd Érsekújvárott, végül Komáromban. Első évfolyamát Krendl Gusztáv, a továbbiakat Mrenna József szerkesztette, fő munkatársai Bíró Lucián Géza, Borka Géza és Szombathy Viktor voltak....megnyit →
Részletek
Katolikus szellemiségű cserkész- és diákfolyóirat, a Csehszlovák Cserkészszövetség magyar tanácsának hivatalos lapja. 1929 szept.-étől 1938 jún.-áig jelent meg, először Pozsonyban, majd Érsekújvárott, végül Komáromban. Első évfolyamát Krendl Gusztáv, a továbbiakat Mrenna József szerkesztette, fő munkatársai Bíró Lucián Géza, Borka Géza és Szombathy Viktor voltak. Az A Mi Lapunkellenlapjaként hozták létre, s szerkesztését a komáromi bencés gimnázium paptanárai irányították. Szépirodalmi anyagot is bőven közölt, s állandó rovata volt a diákszerzők számára.
Tábortűz 2.
1968. szept. 12-én alakult hetilap Pozsonyban. Az 1969/70-es tanév 1. számától a csehszlovákiai magyar fiúk és lányok lapjaként jelent meg, később a Szlovákiai Pionírszervezet Központi Tanácsának lapja, majd az 1989/90-es tanév 12. számától a Szocialista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának lapja. A 80-as évektől –...megnyit →
1968. szept. 12-én alakult hetilap Pozsonyban. Az 1969/70-es tanév 1. számától a csehszlovákiai magyar fiúk és lányok lapjaként jelent meg, később a Szlovákiai Pionírszervezet Központi Tanácsának lapja, majd az 1989/90-es tanév 12. számától a Szocialista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának lapja. A 80-as évektől –...megnyit →
Részletek
1968. szept. 12-én alakult hetilap Pozsonyban. Az 1969/70-es tanév 1. számától a csehszlovákiai magyar fiúk és lányok lapjaként jelent meg, később a Szlovákiai Pionírszervezet Központi Tanácsának lapja, majd az 1989/90-es tanév 12. számától a Szocialista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának lapja. A 80-as évektől – a nyári vakáció kivételével – havonta jelenik meg. A rendszerváltás óta a tanulóifjúságot érdeklő kérdésekkel foglalkozik. Rendszeresen közöl irodalmi műveket is, főleg a (cseh)szlovákiai magyar irodalmat népszerűsíti. Főszerkesztői: Petrik József (1968), Seres Vlaszta (1980), Balajti Árpád (1983), Huszárné Seres Vlaszta (1984), Szamák Mihály (1989), Tóth Elemér (1993), Benyák Mária (2000).
Taby Ica
Részletek
Taby Ica (SZM)
(* 1907. márc. 19. Léva, † 1974. júl. 27. Léva) Szobrász, formatervező. 1931–1935-ben a pozsonyi iparművészeti iskolában tanult kerámiát, a szakmai gyakorlatot a modori kerámiagyárban szerezte. Ezt követően szülővárosában szobrászattal, formatervezéssel, plakáttervezéssel, egyéb képzőművészeti tevékenységgel foglalkozott. 1943–1967 között a lévai ónixmárványt megmunkáló vállalatok formatervezője.