Szontagh Miklós, ifj.
(* 1882. aug. 10. Újtátrafüred [Nový Smokovec]– † 1963. júl. 25. Lőcse) Orvos, hegymászó, az újtátrafüredi szanatórium főorvosa. A lőcsei gimnáziumban érettségizett, orvosi tanulmányait Strassburgban és Budapesten végezte, 1905-ben doktorált Budapesten. Ezt követően néhány hónapot gyakornokoskodott Kéthly Károly budapesti klinikáján, majd további pár hónapot...megnyit →
(* 1882. aug. 10. Újtátrafüred [Nový Smokovec]– † 1963. júl. 25. Lőcse) Orvos, hegymászó, az újtátrafüredi szanatórium főorvosa. A lőcsei gimnáziumban érettségizett, orvosi tanulmányait Strassburgban és Budapesten végezte, 1905-ben doktorált Budapesten. Ezt követően néhány hónapot gyakornokoskodott Kéthly Károly budapesti klinikáján, majd további pár hónapot...megnyit →
Részletek
(* 1882. aug. 10. Újtátrafüred [Nový Smokovec]– † 1963. júl. 25. Lőcse) Orvos, hegymászó, az újtátrafüredi szanatórium főorvosa. A lőcsei gimnáziumban érettségizett, orvosi tanulmányait Strassburgban és Budapesten végezte, 1905-ben doktorált Budapesten. Ezt követően néhány hónapot gyakornokoskodott Kéthly Károly budapesti klinikáján, majd további pár hónapot Turzófalván és két nyári szezonban fürdőorvos volt Stubnyafürdőn. 1909-ben átvette az újtátrafüredi szanatórium vezetését. Feleségével együtt nagy lelkesedéssel fogott hozzá a stagnáló szanatórium újraélesztéséhez, ismét bevezette a téli szezont, kibővítette a szanatórium kapacitását. Nagy összeget fektetett az orvosi műszerek modernizációjába. A fejlesztést az I. vh. megszakította, ő is két évig katonaorvosként szolgált, majd 1917-ben a davosi szanatóriumok mintájára egy tüdőszanatórium építésébe fogott, amelyet azonban csak 1925-re sikerült befejeznie. Az 1920-as években kitört világgazdasági válság miatt az intézményt kénytelen volt átengedni a hitelező prágai Általános Nyugdíjintézetnek, de 1945-ig ő maradt a vezetője. A II. vh. után ugyan Csehszl.-ban maradhatott (a szepességi németek és magyarok legnagyobb részét kitelepítették), de nem engedélyezték számára, hogy továbbra is a szanatóriumban dolgozzon. A lőcsei kórház belgyógyászatán segédorvosként működött. Felkán temették el lánya mellé. Orvosi munkája mellett fontos szerepet játszott a tátrai turizmus fejlesztésében. Fiatal korában hegymászóként is kiváló eredményeket ért el. Hegyi mentéssel is foglalkozott. 1933–1938 között a Karpathenverein elnöke volt. Igyekezett az egyletet a politikán kívül tartani, ami Hitler hatalomra jutása után nem volt egyszerű. Amikor úgy látta, hogy erre már nincs lehetősége, lemondott az elnökségről és elhatárolta magát az egylet működésétől. Időnként tátrai témájú cikkeket is publikált.
Szőnyi Endre
(* 1885. okt. 13. Jászberény [Mo.], † 1968. aug. 23. Pozsony) Műépítész, művészeti író. Családja 1900-ban költözött Pozsonyba. 1903–1907 között elvégezte a zürichi kanton építészeti technikumát Winterthurban, utána svájci tervezőirodákban dolgozott. Később Párizsban tartózkodott, építészetet és művészettörténetet tanult. 1915–1918 között a hadsereg építészeti osztagában...megnyit →
(* 1885. okt. 13. Jászberény [Mo.], † 1968. aug. 23. Pozsony) Műépítész, művészeti író. Családja 1900-ban költözött Pozsonyba. 1903–1907 között elvégezte a zürichi kanton építészeti technikumát Winterthurban, utána svájci tervezőirodákban dolgozott. Később Párizsban tartózkodott, építészetet és művészettörténetet tanult. 1915–1918 között a hadsereg építészeti osztagában...megnyit →
Részletek
(* 1885. okt. 13. Jászberény [Mo.], † 1968. aug. 23. Pozsony) Műépítész, művészeti író. Családja 1900-ban költözött Pozsonyba. 1903–1907 között elvégezte a zürichi kanton építészeti technikumát Winterthurban, utána svájci tervezőirodákban dolgozott. Később Párizsban tartózkodott, építészetet és művészettörténetet tanult. 1915–1918 között a hadsereg építészeti osztagában dolgozott Olaszország területén. 1918-ban visszatért Pozsonyba, 1919-től közös tervezőirodát létesített Wimmer Ferenc műépítésszel. Különböző pályázatokon vett részt, tervei főleg Pozsonyban (35 épület), Pöstyénben, Somorján és más városokban valósultak meg. A Forum folyóirat kiadója és foszerkesztője, más szakmai társaságok mellett vezetőségi tagja volt a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaságnak; pozsonyi Káptalan utcai házában kiállítótermet működtetett. Építészeti tevékenysége főleg a két vh. közötti időszakban volt jelentős. Munkásságában egyaránt kimutatható a mediterrán építészetre utaló klasszicizáló vonulat és az 1920-as évek modern építészetének hatása. 1938–1953 között a pöstyéni Rózsa-malom építészeti tanácsadója, tervezője majd beruházó hivatalnoka, 1953–1958 között a pozsonyi Malmok és Pékségek vállalat alkalmazottja. Nyugdíjas éveiben építészettörténeti kutatással és tanulmányokkal foglalkozott. 1966-tól Érdemes művész. – Fm. Tak rástla Bratislava (1967); Pozsonytól Kassáig. Felső-Mo. építészete 1848–1918 között. (1996).
Szőrös Kő
Irodalmi, művészeti, kritikai folyóirat. Egyetemisták lapjaként indult. A lap kezdetben negyedévente jelent meg, 2004 óta nyolcvan oldalon kéthavonta lát napvilágot. A pályakezdő és neves képzőművészeket egyaránt rendszeresen bemutató fórum. A műhelymunka keretében a lap bemutatókat, szerzői esteket, továbbképzéseket biztosít a fiatal irodalom színvonalának és...megnyit →
Irodalmi, művészeti, kritikai folyóirat. Egyetemisták lapjaként indult. A lap kezdetben negyedévente jelent meg, 2004 óta nyolcvan oldalon kéthavonta lát napvilágot. A pályakezdő és neves képzőművészeket egyaránt rendszeresen bemutató fórum. A műhelymunka keretében a lap bemutatókat, szerzői esteket, továbbképzéseket biztosít a fiatal irodalom színvonalának és...megnyit →
Részletek
Irodalmi, művészeti, kritikai folyóirat. Egyetemisták lapjaként indult. A lap kezdetben negyedévente jelent meg, 2004 óta nyolcvan oldalon kéthavonta lát napvilágot. A pályakezdő és neves képzőművészeket egyaránt rendszeresen bemutató fórum. A műhelymunka keretében a lap bemutatókat, szerzői esteket, továbbképzéseket biztosít a fiatal irodalom színvonalának és rangjának emeléséért. Kiadja az AB-ART Könyvkiadó. Főszerkesztője: H. Nagy Péter.
Szoroskő
Részletek
Látkép Szoroskőről (GJ)
Az egykori Gömör–Tornai karsztvidék egyik nevezetes átkelési pontja, amely (nehézkes) átjárási lehetőséget biztosított Gömörből Torna irányában. Vízválasztó, s a két egykori megye között éghajlati és kulturális szempontból is határvonalat képez.
Szőttes Kamara Néptáncegyüttes
1969-ben alakult Pozsonyban Szőttes Népművészeti Együttes néven. Alapítója és 1996-ig fenntartója a Csemadok KB-a. Alapító koreográfusa Quittner János. Megalakulásától kezdve a néptánc, a népzene minél hitelesebb megjelenítését és megszólaltatását tartja küldetésének. A felvidéki, ill. a Kárpát-medencei magyar hagyományos tánc-, dal-, zene-, szokás- és viseletkultúra...megnyit →
1969-ben alakult Pozsonyban Szőttes Népművészeti Együttes néven. Alapítója és 1996-ig fenntartója a Csemadok KB-a. Alapító koreográfusa Quittner János. Megalakulásától kezdve a néptánc, a népzene minél hitelesebb megjelenítését és megszólaltatását tartja küldetésének. A felvidéki, ill. a Kárpát-medencei magyar hagyományos tánc-, dal-, zene-, szokás- és viseletkultúra...megnyit →
Részletek
A Szőttes fellépése (FI)
1969-ben alakult Pozsonyban Szőttes Népművészeti Együttes néven. Alapítója és 1996-ig fenntartója a Csemadok KB-a. Alapító koreográfusa Quittner János. Megalakulásától kezdve a néptánc, a népzene minél hitelesebb megjelenítését és megszólaltatását tartja küldetésének. A felvidéki, ill. a Kárpát-medencei magyar hagyományos tánc-, dal-, zene-, szokás- és viseletkultúra színpadra állítását, valamint színpadon és táncházakban való terjesztését tartja fontosnak. A kamara jellegű együttes 6-8 pár táncosból, 3-5 tagú zenekarból áll. Az együttes, főleg a felvidéki magyarság részére évente 35-45 fellépést valósít meg, rendszeresen szerepel Mo.-n is, de vendégszerepelt már Ausztriában, Németországban, Portugáliában, Venezuelában, Svájcban, Olaszországban, Ausztráliában is. Goriziában 1986-ban, a XXI. Nemzetközi Folklórfesztiválról Aranyérmet és Eccelente (Kiváló Együttes) díjat kapott. 1996-ban a Martin György Néptáncszövetség által kiírt minősítő versenyen Kiválóan Minősült Együttes címet nyert, melyet 1998-ban, 2000-ben, 2002-ben, 2004-ben és 2012-ben megvédett, és így elnyerte a Martin György Emlékplakettet. A Molnár István koreográfiai versenyen 2002-ben, 2003-ban és 2005-ben II. és III. díjat kapott. Gyakori szereplője a budapesti Néptáncantológiának. Legmagasabb kitüntetése a Szlovák Köztársaság Ezüstplakettje (2000). Az együttes eddig 22 egész esti műsort mutatott be. Utánpótlását az Apró Szőttes Gyermek Néptáncegyüttes biztosítja. 2000-től kibővítette tevékenységét, havi rendszerességgel rendez a Pozsonyban tanuló diákok számára táncházat és a gyermekeknek játszóházat. Iskolai nevelőkoncertjeivel a magyar tanítási nyelvű alapiskolákat látogatja. 2005-ben rendezte meg első néptánc táborát, mely közkedvelt a hazai, a csehországi és magyarországi fiatalok körében. Művészeti vezetői: Quittner János (1969–1982), Varga Ervin (1983–1988), Richtarcsík Mihály (1988–1992), Hégli Dusán (1992–1996), Németh Ildikó és Szabó Szilárd (1999–2008), Gémesi Zoltán (2008). Az 1996–1999 közötti időszakban az együttest Füzék György, majd 2000-től 2008-ig Konkoly László és Nagy Myrtil vezette. Az együttes szervező- és művészeti titkára, gazdásági vezetője 1971-től Reicher Gellért. – Ir. Kuklis Katalin (szerk.): A Szőttes 40 éve (2009).
Szövetkezeti Termelés
Részletek
Szaklap (Pozsony, 1951–1956). Az egységes földműves szövetkezetek számára kiadott havilap.
Szövetkezeti Újság
Részletek
A Jednota fogyasztási szövetkezet havilapja (Dunaszerdahely, 1969–2001). Kezdetben a Družstevné noviny mellékleteként jelent meg, később önállósodott. Utódja 1993-tól Boltos címmel jelent meg, majd 1997-től Boltos Magazinként. – Szerk. Szarkáné Lévay Erzsébet (1969), Molnár László (1989).
Szövetség a Közös Célokért
Részletek
2001-ben alakult Pozsonyban. Alapítói a Magyar Koalíció Pártja, a Csemadok, a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége. D-Szl.-ban tizenkét irodája működik, melyek a magyarországi státustörvény nyújtotta lehetőségekről tájékoztatják az érdeklődőket. Elnöke Mézes Rudolf, igazgatója Pogány Erzsébet.
Szovjetbarát
Képes havi folyóirat (Pozsony, 1970–1989) A Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség Szlovákiai Központi Bizottságának a kiadványa. 1980-tól a Priateľ ZSSR magyar változataként jelent meg. Az egykori Szovjetunió gazdasági, tudományos, irodalmi és kulturális eredményeit népszerűsítette, időnként csehszlovákiai magyar írók szovjetunióbeli élménybeszámolóit is közölte. – Szerk. Dénes Ferenc...megnyit →
Képes havi folyóirat (Pozsony, 1970–1989) A Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség Szlovákiai Központi Bizottságának a kiadványa. 1980-tól a Priateľ ZSSR magyar változataként jelent meg. Az egykori Szovjetunió gazdasági, tudományos, irodalmi és kulturális eredményeit népszerűsítette, időnként csehszlovákiai magyar írók szovjetunióbeli élménybeszámolóit is közölte. – Szerk. Dénes Ferenc...megnyit →
Részletek
Képes havi folyóirat (Pozsony, 1970–1989) A Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség Szlovákiai Központi Bizottságának a kiadványa. 1980-tól a
Priateľ ZSSR magyar változataként jelent meg. Az egykori Szovjetunió gazdasági, tudományos, irodalmi és kulturális eredményeit népszerűsítette, időnként csehszlovákiai magyar írók szovjetunióbeli élménybeszámolóit is közölte. – Szerk. Dénes Ferenc (1970); Karol Šavel (1977); Jozef Gál (1979).
Szovjetföld
Részletek
A Szovjetbarátok Szövetségének havilapja (Pozsony, 1935 okt.–1936 dec.). A hazai magyar írók közül Fábry Zoltán, Forbáth Imre, Ilku Pál és Sellyei József írtak bele, a szovjet írók közül Gorkij, Ehrenburg és Pervomajszkij szerepelt a leggyakrabban. – Szerk. Farkas István.