Szőcs Ferenc
(* 1935. aug. 22. Ebed, † 2022. okt. 08. Ebed) Fizikus, tudományos kutató. Gimnáziumi tanulmányait 1947–1950-ben Budapesten végezte, majd Komáromban fejezte be (1953). A pozsonyi Comenius Egyetem TTK-án szerzett fizikusi oklevelet (1958). 1958–1961-ban a pozsonyi Hegesztési Kutatóintézet, 1961-től az SZTA Polimer Intézetének tudományos munkatársa....megnyit →
(* 1935. aug. 22. Ebed, † 2022. okt. 08. Ebed) Fizikus, tudományos kutató. Gimnáziumi tanulmányait 1947–1950-ben Budapesten végezte, majd Komáromban fejezte be (1953). A pozsonyi Comenius Egyetem TTK-án szerzett fizikusi oklevelet (1958). 1958–1961-ban a pozsonyi Hegesztési Kutatóintézet, 1961-től az SZTA Polimer Intézetének tudományos munkatársa....megnyit →
Részletek
Szőcs Ferenc (KI)
(* 1935. aug. 22. Ebed, † 2022. okt. 08. Ebed) Fizikus, tudományos kutató. Gimnáziumi tanulmányait 1947–1950-ben Budapesten végezte, majd Komáromban fejezte be (1953). A pozsonyi Comenius Egyetem TTK-án szerzett fizikusi oklevelet (1958). 1958–1961-ban a pozsonyi Hegesztési Kutatóintézet, 1961-től az SZTA Polimer Intézetének tudományos munkatársa. Pályája kezdetén nagyfrekvenciás elektromosságtannal és vákuumfizikával foglalkozott, később a spektroszkópiai anyagszerkezet-vizsgálat és a polimerekben keletkező szabadgyökök megfigyelése lett a fő kutatási területe. Többször töltött hosszabb időt külföldi kutatóintézetekben (Szentpétervár, 1962; Darmstadt, 1968–1969). Az 1980-as évek elején három évig a Bagdadi Egyetem Fizikokémiai Intézetének docense és Kőolajkutató Központjának tudományos munkatársa volt. 1967-től a kémiai tudomány kandidátusa, 1986-tól a kémiai tudomány doktora. Hazai és nemzetközi tudományos folyóiratokban publikál. 2004-ben Jedlik Ányos-díjjal tüntették ki.
Szódó
-> Szodó; Szódó (Svodov)
1976-ban Zselízhez csatolt község a Lévai járásban, a Kisalföld K-i részén, a Garam folyó jobb partján, Zselíztől É-ra. L: [1921] – 390, ebből 370 (94,9%) magyar, 12 (3,1%) szlovák; [1970] 550, ebből 334 (60,7%) szlovák, 212 (38,5%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 198 ref.,...megnyit →
1976-ban Zselízhez csatolt község a Lévai járásban, a Kisalföld K-i részén, a Garam folyó jobb partján, Zselíztől É-ra. L: [1921] – 390, ebből 370 (94,9%) magyar, 12 (3,1%) szlovák; [1970] 550, ebből 334 (60,7%) szlovák, 212 (38,5%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 198 ref.,...megnyit →
Részletek
1976-ban Zselízhez csatolt község a Lévai járásban, a Kisalföld K-i részén, a Garam folyó jobb partján, Zselíztől É-ra. L: [1921] – 390, ebből 370 (94,9%) magyar, 12 (3,1%) szlovák; [1970] 550, ebből 334 (60,7%) szlovák, 212 (38,5%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 198 ref., 173 r. k., 12 izr., 1 ev. A második vh. után magyar lakosságának kétötödét áttelepítették Mo.-ra, helyükre szlovák telepesek költöztek. Gótikus alapokon álló r. k. (Szentolvasó Királynője) temploma 1781-ben barokk-klasszicista, ref. temploma 1784-ben klasszicista, a Berinkey-kúria 1860-ban késő klasszicista stílusban épült.
Szodó; Szódó (Svodov)
Részletek
1976-ban Zselízhez csatolt község a Lévai járásban, a Kisalföld K-i részén, a Garam folyó jobb partján, Zselíztől É-ra. L: [1921] – 390, ebből 370 (94,9%) magyar, 12 (3,1%) szlovák; [1970] 550, ebből 334 (60,7%) szlovák, 212 (38,5%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 198 ref., 173 r. k., 12 izr., 1 ev. A második vh. után magyar lakosságának kétötödét áttelepítették Mo.-ra, helyükre szlovák telepesek költöztek. Gótikus alapokon álló r. k. (Szentolvasó Királynője) temploma 1781-ben barokk-klasszicista, ref. temploma 1784-ben klasszicista, a Berinkey-kúria 1860-ban késő klasszicista stílusban épült.
Szőgyén (Svodín)
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Garammenti-hátság K-i lejtőin, Párkánytól ÉNy-ra. L: [1921] – 3768, ebből 3733 (99,1%) magyar, 13 (0,3%) szlovák; [2011] – 2574, ebből 1808 (70,2%) magyar, 600 (23,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1927 (74,9%) magyar, 499 (19,4%) szlovák. V:...megnyit →
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Garammenti-hátság K-i lejtőin, Párkánytól ÉNy-ra. L: [1921] – 3768, ebből 3733 (99,1%) magyar, 13 (0,3%) szlovák; [2011] – 2574, ebből 1808 (70,2%) magyar, 600 (23,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1927 (74,9%) magyar, 499 (19,4%) szlovák. V:...megnyit →
Részletek
Szőgyén − Görgey Artúr mellszobra (GJ)
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Garammenti-hátság K-i lejtőin, Párkánytól ÉNy-ra. L: [1921] – 3768, ebből 3733 (99,1%) magyar, 13 (0,3%) szlovák; [2011] – 2574, ebből 1808 (70,2%) magyar, 600 (23,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1927 (74,9%) magyar, 499 (19,4%) szlovák. V: [2011] – 2168 r. k., 36 ref., 18 ev., 14 gör. kat. – Magyar lakosságának egy részét a második vh. után, 1948-ban áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. Az egykori Németszőgyén régebbi alapokon álló r. k. (Nagyboldogasszony-) temploma 1799-ben klasszicista stílusban épült, Magyarszőgyén 13. sz.-i román stílusú r. k. (Szt. Mihály-) temploma 1945 óta romokban áll. A helyi hagyomány szerint temetőjében nyugszik a Petőfi Sándor által megénekelt Pathó Pál magyarszőgyéni jegyző, Esztergom vármegye egykori alszolgabírója, akinek a községháza előtt álló szobrát 1999-ben avatták fel. A határában lévő Busahegyen az 1971–83 közötti ásatások során újkőkori, valamint réz-, bronz- és vaskori régészeti leleteket tártak fel, a falu 2005-ben alapított tájházában régészeti kiállítás is található. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Csongrády Lajos Alapiskola) és vegyes, szlovák–magyar tanítási nyelvű Magán Szakmunkásképző Intézettel rendelkezett. – Ir. Gábris József: Szőgyén (1995); Laczkó Gábor: Fénnyel írott történelem. XX. századi szőgyéni életképek (2008).
Szőgyén − Pathó Pál sírja (GJ)
Szőke Béla
(* 1913. febr. 26. Malacka – † 1961. nov. 29. Győr [Mo.]) Régész, múzeumi igazgató, gimnáziumi tanár. Az I. vh. után szülei Érsekújvárott telepedtek le. A helyi gimnáziumban érettségizett 1932-ben. 1932–1935 között a brünni egyetemen jogot hallgatott, majd átlépett a pozsonyi Comenius Egyetemre, ahol...megnyit →
(* 1913. febr. 26. Malacka – † 1961. nov. 29. Győr [Mo.]) Régész, múzeumi igazgató, gimnáziumi tanár. Az I. vh. után szülei Érsekújvárott telepedtek le. A helyi gimnáziumban érettségizett 1932-ben. 1932–1935 között a brünni egyetemen jogot hallgatott, majd átlépett a pozsonyi Comenius Egyetemre, ahol...megnyit →
Részletek
(* 1913. febr. 26. Malacka – † 1961. nov. 29. Győr [Mo.]) Régész, múzeumi igazgató, gimnáziumi tanár. Az I. vh. után szülei Érsekújvárott telepedtek le. A helyi gimnáziumban érettségizett 1932-ben. 1932–1935 között a brünni egyetemen jogot hallgatott, majd átlépett a pozsonyi Comenius Egyetemre, ahol történelem–magyar szakos tanárjelölt lett, végül 1940-ben a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen fejezte be tanulmányait. 1940-től előbb Nagysurányban, majd Érsekújvárott volt gimnáziumi tanár. Még diákként egyik kezdeményezője volt az érsekújvári múzeum létrehozásának. 1938 után a városban megalapították a Kis-Alföld-kutató Intézetet, amely kiadta régészeti ásatásainak (Érsekújvár– Téglagyár, Bajcs–Ragonya, Naszvad–Anyala, Komját, Zsitvabesenyő, Pozsonyvezekény) eredményeit. 1946-ban Magyarországra települt, 1948-ban a szegedi tudományegyetemen bölcsészdoktori címet szerzett. 1946–1961 között a Győri Múzeum munkatársa, majd igazgatója volt. Ebben a minőségében sok ismerettel gazdagította a Dunántúl és a Kisalföld kora középkori régészetét, településtörténetét és néprajzát. A magyar–szlovák tudományos kapcsolatok ápolásában is tevékenyen közreműködött. Súlyos tüdőbaja sem gátolta a kutatásban, de a történettudomány kandidátusa fokozatot már csak halála után tudták odaítélni neki. – Fm. Honfoglaláskori sírok Naszvadon (1941); Honfoglaláskori sírok Pozsonyvezekényen (1944); Az érsekújvári régi halászat emlékei (1948); Fejezetek Győr kora középkori történetéből (1959); A honfoglaló és kora árpádkori magyarság régészeti emlékei (1962).
Szőke Edit; Kiss Edit
(* 1954. márc. 12. Pozsony) Szerkesztő, műfordító. A pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett magyar–szlovák szakos tanári oklevelet 1981-ben. 1980–1986-ban, az Irodalmi Szemle és a Madách-Posonium Könyv- és Lapkiadó szerkesztője, 1989–1995-ben a A Nap, 1996–1998-ban az Életünk c. hetilap szerkesztője, 1997–1998 főszerkesztője. 1999-ben a Mai...megnyit →
(* 1954. márc. 12. Pozsony) Szerkesztő, műfordító. A pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett magyar–szlovák szakos tanári oklevelet 1981-ben. 1980–1986-ban, az Irodalmi Szemle és a Madách-Posonium Könyv- és Lapkiadó szerkesztője, 1989–1995-ben a A Nap, 1996–1998-ban az Életünk c. hetilap szerkesztője, 1997–1998 főszerkesztője. 1999-ben a Mai...megnyit →
Részletek
(* 1954. márc. 12. Pozsony) Szerkesztő, műfordító. A pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett magyar–szlovák szakos tanári oklevelet 1981-ben. 1980–1986-ban, az Irodalmi Szemle és a Madách-Posonium Könyv- és Lapkiadó szerkesztője, 1989–1995-ben a A Nap, 1996–1998-ban az Életünk c. hetilap szerkesztője, 1997–1998 főszerkesztője. 1999-ben a Mai Lap szerkesztője. 2000–2007 között a Madách-Posonium pozsonyi Kultúra Könyvesboltjának vezetője volt. Cseh és szlovák szerzők munkáit fordítja magyar nyelvre.
Szőke Erika
(* 1977. okt. 5. Surány) Festő. Tanulmányait 2005-ben fejezte be a nyitrai Konstantin Egyetem rajztanári szakát, majd négy évet Spanyolországban élt és alkotott. A 2010-es Photoespana fotóblogján az „Objetos alterados“ (Átváltozott objektumok) c. fotóverseny győztese lett. Jelenleg a Besztercebányai Művészeti Akadémia Képzőművészeti Karán doktorandusz hallgató...megnyit →
(* 1977. okt. 5. Surány) Festő. Tanulmányait 2005-ben fejezte be a nyitrai Konstantin Egyetem rajztanári szakát, majd négy évet Spanyolországban élt és alkotott. A 2010-es Photoespana fotóblogján az „Objetos alterados“ (Átváltozott objektumok) c. fotóverseny győztese lett. Jelenleg a Besztercebányai Művészeti Akadémia Képzőművészeti Karán doktorandusz hallgató...megnyit →
Részletek
Szőke Erika (SZM)
(* 1977. okt. 5. Surány) Festő. Tanulmányait 2005-ben fejezte be a nyitrai Konstantin Egyetem rajztanári szakát, majd négy évet Spanyolországban élt és alkotott. A 2010-es Photoespana fotóblogján az „Objetos alterados“ (Átváltozott objektumok) c. fotóverseny győztese lett. Jelenleg a Besztercebányai Művészeti Akadémia Képzőművészeti Karán doktorandusz hallgató Igor Benca festőművész vezetésével. Sajátos technikák keresése jellemzi a művészetét. Ennek egyik eredménye az „altípia“ nevezetű technikája, az alternatív fényképészet és a monotípia összevonásával. – Jelentősebb egyéni kiállítások: 2005: “La novia desnudada por sus solteros” (Javea, Spanyolország); 2006: “La llama” (Javea, Spanyolország); 2006: “Dones: 1. el cuerpo, 2. la pasión” (Guadix, Spanyolország); 2007: “Paráfrasis I.”, La Galeria (Javea, Spanyolország); 2008: “Paráfrasis II.” (Valencia, Spanyolország); 2008: “Juegos femeninos” (Valencia, Spanyolország); 2011: “Fotoszintézis/Fotosyntéza” (Dunaszerdahely). – Jelentősebb csoportos kiállítások: 2008: Sala Unesco (Alcoi, Spanyolország); 2008: “Art nostre 2008” II. Bienal de Artes Plásticas (Spanyolország); 2010: 3. Bienále voľného výtvarného umenia (Pozsony).
Szőke István 3.
(* 1925. jan. 17. Homonna, † 2006. máj. 27. Kassa) Bábszínházi rendező, bábjáték-író, szakíró, fogorvos. 1944-ben érettségizett Kassán, 1955-ben ugyanott fogorvosi oklevelet szerzett. Ezt követően fogorvosként, majd a kassai Egészségügyi Középiskola tanáraként, végül nyugdíjazásáig, 1985-ig egy kassai kórház főorvosaként működött. A második vh. utáni...megnyit →
(* 1925. jan. 17. Homonna, † 2006. máj. 27. Kassa) Bábszínházi rendező, bábjáték-író, szakíró, fogorvos. 1944-ben érettségizett Kassán, 1955-ben ugyanott fogorvosi oklevelet szerzett. Ezt követően fogorvosként, majd a kassai Egészségügyi Középiskola tanáraként, végül nyugdíjazásáig, 1985-ig egy kassai kórház főorvosaként működött. A második vh. utáni...megnyit →
Részletek
Szőke István (TSZA)
(* 1925. jan. 17. Homonna, † 2006. máj. 27. Kassa) Bábszínházi rendező, bábjáték-író, szakíró, fogorvos. 1944-ben érettségizett Kassán, 1955-ben ugyanott fogorvosi oklevelet szerzett. Ezt követően fogorvosként, majd a kassai Egészségügyi Középiskola tanáraként, végül nyugdíjazásáig, 1985-ig egy kassai kórház főorvosaként működött. A második vh. utáni szlovákiai magyar bábmozgalom egyik kezdeményezője, elindítója. Már egyetemi évei alatt kétnyelvű műkedvelő bábegyüttest alapított Kassán (Jas – Derű), később szlovák nyelvű középiskolai bábcsoportot vezetett (Zdravotník). 1968-ban a kassai magyar ipariskolásokból megalapította az 1970-es évek első feléig működő – csehszlovákiai és magyarországi szemléken, valamint a Jókai Napokon többször is eredményesen szereplő – Glóbusz bábegyüttest, melynek műsorai (Mese a répáról; Kicsi vagyok én; Táncoló szívek; Székely népballadák; Dobrotka úr esetei) példát teremtettek a szlovákiai magyar bábjátszás számára. Az 1980-as években ismét szlovák csoporttal dolgozott. Az 1970-es évektől bábjátszó-tanfolyamok előadója. Szlovák nyelvű egészségügyi középiskolai tankönyveket írt; több ismeretterjesztő rövidfilm létrehozásában működött közre. Ismertek szlovák nyelven írt bábjátékai, forgatókönyvei. – Főbb rendezései: Mese a répáról (a legnagyobb hazai, valamint nemzetközi elismerést is kiváltó műve és rendezése.) Kicsi vagyok én, táncoló szívek, Székely népballadák, Dobrotka úr esetei. – Fm. A bábjátszás művészete (1978). A bábszínházi rendező abc-je (1979). A bábjátszás ábécéje (Az ujjaktól a marionettig – Gyurcsó István Füzetek 12. 1998) – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Szőke József – Viczián János: Ki kicsoda Kassától-Prágáig? (1993).
Szőke István 1.
(* 1888. aug. 29. Pálfala, † 1936. nov. 28. Rozsnyó) Történész, egyházi író, lapszerkesztő. A rimaszombati gimnáziumban és a sárospataki ref. teológiai akadémián tanult. A leghosszabb ideig Rozsnyón volt lelkész. 1928-ban meghívták a losonci ref. teológiai szemináriumba a történelemszak előadójának. 1934-től püspökhelyettes, 1935-ben átvette a Református Egyház és...megnyit →
(* 1888. aug. 29. Pálfala, † 1936. nov. 28. Rozsnyó) Történész, egyházi író, lapszerkesztő. A rimaszombati gimnáziumban és a sárospataki ref. teológiai akadémián tanult. A leghosszabb ideig Rozsnyón volt lelkész. 1928-ban meghívták a losonci ref. teológiai szemináriumba a történelemszak előadójának. 1934-től püspökhelyettes, 1935-ben átvette a Református Egyház és...megnyit →
Részletek
(* 1888. aug. 29. Pálfala, † 1936. nov. 28. Rozsnyó) Történész, egyházi író, lapszerkesztő. A rimaszombati gimnáziumban és a sárospataki ref. teológiai akadémián tanult. A leghosszabb ideig Rozsnyón volt lelkész. 1928-ban meghívták a losonci ref. teológiai szemináriumba a történelemszak előadójának. 1934-től püspökhelyettes, 1935-ben átvette a Református Egyház és Iskola c. lap szerkesztését, s ebben gyakran publikált. – Fm. Kálvinista öntudat (1928); Bethlen Gábor (1930); Történelmi átértékelés (1930); Egy sorsdöntő pillanat egyházunk életében (1932); Ráday Pál (1934): Egyetemes egyháztörténet 1–2 (1935–1936).
Szőke István 2.
(* 1922. jan. 4. Érsekújvár) Nyelvész, szerkesztő. Szülővárosában érettségizett, a jogfosztottság idején megszakadt bölcsészeti tanulmányait később fejezte be. 1947-től a pozsonyi Magyar Meghatalmazott Hivatalának tisztviselője volt, s a lakosságcsere végén őt is Mo.-ra telepítették. Nyugdíjazásáig a budapesti Nyelvtudományi Intézetben dolgozott, emellett az Élet és Tudomány...megnyit →
(* 1922. jan. 4. Érsekújvár) Nyelvész, szerkesztő. Szülővárosában érettségizett, a jogfosztottság idején megszakadt bölcsészeti tanulmányait később fejezte be. 1947-től a pozsonyi Magyar Meghatalmazott Hivatalának tisztviselője volt, s a lakosságcsere végén őt is Mo.-ra telepítették. Nyugdíjazásáig a budapesti Nyelvtudományi Intézetben dolgozott, emellett az Élet és Tudomány...megnyit →
Részletek
(* 1922. jan. 4. Érsekújvár) Nyelvész, szerkesztő. Szülővárosában érettségizett, a jogfosztottság idején megszakadt bölcsészeti tanulmányait később fejezte be. 1947-től a pozsonyi Magyar Meghatalmazott Hivatalának tisztviselője volt, s a lakosságcsere végén őt is Mo.-ra telepítették. Nyugdíjazásáig a budapesti Nyelvtudományi Intézetben dolgozott, emellett az Élet és Tudomány olvasószerkesztője volt. A Nyelvtudományi Intézet munkatársaként részt vett a hétkötetes értelmező szótár és a kétkötetes Nyelvművelő kézikönyv szerkesztésében. A 80-as években Berecz Kálmánnal együtt közreműködött Szabó Károly: A csehszlovák-magyar lakosságcsere története c. művének megírásában. – Fm. Az önképzőkör a népi gondolat sodrában (1942); Magyar értelmező kéziszótár 1–2 (szerk., 1974); Gyula László: Bibliography 1928–1994 (szerk., 1995). – Ir. Turczel Lajos: Érsekújvár és a Sarló (Irodalmi Szemle, 1989/6); Mint fészkéből kizavart madár… In: Molnár Imre–Tóth László szerk.: A hontalanság éveinek irodalma Csehszlovákiában 1945–1949 (1990).