A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig

Flórián Róbert Szabolcs (TSZA)

(* 1977. szept. 26. Gyergyószentmiklós) Színész. Szülővárosában tanult, majd Kolozsváron folytatta tanulmányait a Babes-Bolyai Egyetem színházi szakán, ahol 2002-ben végzett. 2003-ban szerződött a Kassai Thália Színházhoz. Mesejátékokban, drámai és vígjátéki darabokban és epizódszerepekben játszott. Rendezőasszisztensként is dolgozott. – Főbb színházi szerepei: Kolozsvár: Egressy Zoltán: Kék, kék, kék – Indigó , Kassai Thália Színház: Álmodi és szellemi (Cibula Péter: Cirkuszi álom); Rodolpho (Arthur Miller: Pillantás a hídról); Milan Rastislav (Gál Sándor: A pokol kapujában); Rosencrantz (William Shakespeare: Hamlet); Kertész, Manó (Gyüre Lajos: Rózsa és Ibolya); Katocs, kisbíró (Dobos László–Beke Sándor: Földönfutók); Tömörkény (Dékány András–Baróti Géza–Moravetz Levente: Dankó Pista); Farkas, Majom, Vadász, (Dés László–Geszti Péter–Békés Pál: A dzsungel könyve); Valér (Jean-Baptiste Molière: A fösvény), Kalderon (Szigligeti Ede: II. Rákóczi Ferenc fogságai); Mr. Abraham (William Sommerset Maugham: Imádok férjhez menni); Lajt tulajdonos (Örkény István: Tóték); Vinnie (Neil Simon: Furcsa pár); II.András, Henrik (Egressy Zoltán: Angyalkövet); Schwarcz (Csáth Géza: A Janika); Mojchelesz (Nyikolaj Vasziljevics Gogol: A revizor); Üteg (Presser Gábor–Horváth Péter–Sztevanovity Dusán: A padlás); Tróger (Dés László–Nemes István: Valahol Európában); István báró (Kálmán Imre: Marica grófnő); Fekete angyal (Karol Wojtyla: Az aranyműves boltja előtt); Csihua, dél-amerikai sámán (Böszörményi Gyula–Lakatos Róbert–Müller Péter Sziámi: Gergő és az álomfogó). – Ir. Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Színházi évkönyvek (Budapest); Divadlá na Slovensku [Szlovákiai színházak] (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).

Gadus Erika (TSZA)

(* 1970. nov. 19. Kassa) Díszlet- és jelmeztervező. Az általános iskolába szülővárosában járt. Középfokú tanulmányait a Kassai Iparművészeti Középiskola fényképész szakán végezte. 1997-ben a pozsonyi Film és Színházművészeti Főiskola kosztüm- és díszlettervezői szakán szerzett diplomát. Ezt követően szerződött a Kassai Thália Színházhoz. 2002-től szabadfoglalkozású. – Főbb munkái: Nap a hálóban (Slnko v sieti) fődíjas  Az áldozat (Obeť) c. film (jelmez). Witold Gombrowicz: Yvonne burgundi hercegnő. (díszlet és jelmez). Peter Shaffer: Amadeus (díszlet és jelmez). Michel de Ghelderode: Vörös mágia (díszlet). T. Tadeusz Slobodzianek: Ilja próféta (díszlet). Sarah Kane: 4.48 Pszichózis (díszlet és jelmez). Szomory Dezső: II. József (jelmez). Verebes István: Várva (díszlet és jelmez). Visnjec: A kommunizmus története elmebetegeknek elmesélve (díszlet és jelmez). Ladislav Ballek–Ondrej Šulaj: A hentessegéd (jelmez). Dacia Maraini: A királynő teste (díszlet). Eugéne Ionesco: A kopasz énekesnő (jelmez). John Millington Synge: a Nyugat Hőse (díszlet). Kazantzakis Nikos.: A szabad ember, avagy Zorba, a görög (díszlet). Bertolt Brecht: Állítsátok meg arturo Uit! (jelmez). Heinrich von Kleists: Amphitryon (jelmez). Szophoklész: Antigoné (díszlet). Chantelle Keatley: Anyám azt mondta, hogy ne! (díszlet). Móricz Zsigmond: Árvácska (díszlet). Csokonai Vitéz Mihály: Dorottya (díszlet). Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja (jelmez). Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Éjjeli menedékhely (díszlet). Peter Shaffer: Equus (díszlet). Ödön von Horváth: Istentelen ifjúság (díszlet). Carlo Goldoni: Két úr szolgája (jelmez). Maxim Gorkij: Kicsik és polgárok (jelmez). George Bernard Shaw: My Fair lady (jelmez). Verebes Ernő: Sardaffass, a hímboszorkány – a lidérc, mint megvilágosodás (jelmez). Benght Ahlfors: Színházkomédia (díszlet). William Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok (jelmez). – Díjak, elismerések: A Határon Túli Magyar Színházak IX. Fesztiválja, Kisvárda város Önkormányzatának különdíja, Kisvárda, 1997. – Ir. Ötvös Anna: Akikkel találkozhat(t)unk (2000); Kulisszák, ünnepi kiadás (2002); Darvay Nagy Adrienne: A kisvárdai fesztivál (2008); Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Színházi évkönyvek (Budapest); Divadlá na Slovensku [Szlovákiai színházak] (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).

Gágyor Péter (ST)

(* 1946. ápr. 6. Ipolyság) Színházi rendező, drámaíró, színműfordító, publicista. A komáromi gépipari szakközépiskolában érettségizett 1964-ben. 1979-ben magyar–szlovák szakos tanári képesítést szerzett Nyitrán. 1968-tól újságíró volt (Új Szó, Nő, Hlas Stavieb). 1974-ben megalakította a kassai Szép Szó Irodalmi Színpadot, mellyel szlovák, ill. magyarországi viszonylatban is számottevő eredményeket ért el. 1980-tól a Magyar Területi Színház kassai Thália Színpadának rendezője, ám két sikeres évad után – politikai okokból – kénytelen volt távozni a színházból. Ezt követően Mo.-on rendezett Kecskeméten, Szolnokon és Győrött, majd 1987-ben Ny-Németországba emigrációba kémyszerült. 2000 óta visszajár Mo-ra, és rendszeresen Komáromban (Koppánymonostor városrészben) tartózkodik. Megkapta a Márai Sándor Alapítvány Nyitott Európáért-díját és a szlovákiai miniszterelnökség ezüst plakettjét. Senkik című regényéért Madách-díjjal tüntették ki. 2002-ben a komáromi RÉV Polgári Társulás keretén belül színtársulatot alapított, ebből szervezte meg a kamara Szevasz Színházat. Színpadi művei és átiratai több színház műsorán szerepeltek. – Rendezései: Matesz Kassai Thália Színpad: Gyurkó László: A Búsképű lovag don Quijote. Örkény István: Kulcskeresők. Gágyor Péter: Szélkötő Kalamona. Kocsis István: Bolyai János estéje. Kocsis István: Árva Bethlen Kata. Tóth László: Az áldozat. RÉV – Magyar Kultúra Háza, Szevasz Színház: Gágyor Péter: Kocsonya Mihály házassága. Alexander Gelman: Magasfeszültség. Alex Koenigsmark: A régi jó zenekar. Edward Albee: Nem félünk a farkastól. William Shakespeare–Gágyor Péter: Othello. Petőfi Sándor: A helység kalapácsa. Francois Villon: Szegény Francois. Egressy Zoltán: Sóska, sült krumpli. Gágyor Péter: Két királynő. Komáromi Jókai Színház: Gágyor Péter: Isten veled, Monarchia. Gágyor Péter: Piaf és Simone. A nap árnyéka. Gilgames. Kalevala. Bertold Brecht–Kurt Weill: Koldusjáték a koldusoperából. Koszovói leányka. – Fm.: Verskötetek: Koptok (2009), Ez volt (2012), Volt városom (2013); Versfordítások: Szupermarket (2012), Tengernyi agyvelő (2013); Regények: Ezek (2006), Senkik (2008); Drámakötetek: Isten veled, Monarchia (2004); Mesedrámák (2007). Színpadi művek (2012); Antológiák: Táltosjáték (Mesejáték, 1975). Korabeli táncok (Drámafordítás) – Díjak: Nyitott Európáért Díj. – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Tóth László (Filep Tamás Gusztávval közösen): A (cseh)szlovákiai magyar színjátszás nyolcvan éve 1918–1989 (1999); Tóth László: Déryné nyomában. A komáromi magyar színjátszás története II. (1998); Kulisszák, ünnepi kiadás (2002); Tarics Péter: A tűzkeresztségtől a kereszttűzig 1952–1997 (1997); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).

Gál Sándor (GJ)

(* 1937. nov. 29. Búcs – † 2021. máj. 29., Kassa) Költő, író, publicista. A komáromi mezőgazdasági szakközépiskolában. érettségizett (1959). 1959–1969 között újságíró (Szabad Földműves, Új Szó). 1969–1971-ben az újonnan alakult kassaiThália Színpad dramaturgja, 1970-től 1990-ig újból újságíró: A Hét kassai munkatársa volt. 1990-ben megalapította és 1994-es megszűnéséig szerkesztette a Keleti Napló havilapot. – Riportokat, publicisztikát, kritikákat, verseket, elbeszéléseket, szociográfiát, irodalmi tanulmányokat, meséket, hangjátékokat egyaránt ír. Eddig csaknem 50 kötete látott napvilágot. Az AB-ART Könyvkiadó 2000-től jelenteti meg életműsorozatát. Bemutatták mesejátékát, színművét. Pályafutása során évtizedeken keresztül aktív közéleti szerepet is vállalt (Csemadok, Anyanyelvi Konferencia, Tokaji Írótábor Kuratóriuma), egyik kezdeményezője volt a Fábry Zoltán Irodalmi és Kulturális Napoknak. – Főbb díjak: Madách Imre-díj (1970, 2005), József Attila-díj (1994), Berzsenyi-díj (1995), A Magyar Köztársaság Elnökének Arany Emlékérme (1997); a Szlovák Köztársaság Kormányának ezüstplakettje (2002); Szabó Zoltán-díj (2002); a Posonium Díj Életműdíja (2002); Pullitzer-életműdíj (2009). – Fm. Arc nélküli szobrok (v., 1964); Napéjegyenlőség (v., 1966); Nem voltam szent (elb., 1968); Múmia a fűben (elb., 1969); Kőlapok (v., 1973); Első osztályú magány (elb., 1974); Folyó (v., 1978); Kavicshegyek (elb., 1979); Mesét mondok, valóságot (szociográfia, 1980); Az Éden és a Golgota között (v., 1984); Mélyutak (szociográfiák, 1985); Egyetlen idő (v., 1988); Függőleges hullámzás (publicisztika, 1992); Írott beszéd (publicisztika, 1993); A megtorlás békéje (publicisztika, 1993); Szél (poéma, 1995); Két óceán között Szép világ (hangjátékok, színművek (úti jegyzetek, 1997); A Kerek Nagy, asszonyhoz címzett fogadó (r., 1999); A piramisok megmaradnak (publicisztika, 2004); Smink nélkül (tan. a Thália Színházról, 2004); Új végtelen (v., 2005); A Keleti Napló története (mon., 2007); Kihalt évszakok (v. 2007); A rák évada (v.,  2010); Fábry galaxis (2010); Mintha mindig alkonyat lenne (napló, 2011). – Ir. Szeberényi Zoltán: Magyar irodalom Szlovákiában (1945–1999) I. (2000–2001); Bodnár Gyula – Tóth László: Nyomkereső (1994); Szeberényi Zoltán: Magyar irodalom Szlovákiában (1945–1999) I. (2000–2001); Ki kicsoda Kassától—Prágáig? (1993); A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918—1995. (1997); Szlovákiai magyar ki kicsoda. (2001); A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918—2004. (2004).

Gazdag József (ST)

(* 1977. máj. 3. Kassa) Író, szerkesztő. A kassai gimnáziumban érettségizett (1995), a Pécsi Tudományegyetemen szerzett magyar–filozófia szakos tanári oklevelet (2005). 2004–2007 között a Kalligram Könyvkiadó, majd az Új Szó sportrovatának szerkesztője. 2004-ben ő volt a budapesti Európai Elsőkönyvesek Fesztiváljának magyar szereplője. 2023 szeptemberétől a Vasárnap hetilap megbízott főszerkesztője.  – Díjak: Madách Imre-díj (2005); Bródy Sándor-díj (2005); Talamon Alfonz-díj (2016). – Fm. Kilátás az ezüstfenyőkre (elb., 2004, 2012); Egy futballfüggő naplójából (2015).

Gombos Ilona (TSZA)

(* 1936. ápr. 10. Sajóbesenyő) Színésznő. 1947-ben került szüleivel Csehszl.-ba. 1951-től az Állami Faluszínház magyar tagozatának színésze, s onnan ment át annak megszűnése után, 1959-ben a komáromi Magyar Területi Színházhoz. 1969-ben az alakuló Thália Színpadot választotta ő is, s azóta Kassán játszott (nyugdíjba vonulása után az önállósodott Kassai Thália Színházban, ill. a Komáromi Jókai Színházban is vállalt vendégszerepléseket). Rendszeres szereplője volt a Szlovák Rádió magyar adása hangjátékainak. – Főbb színházi szerepei: Állami faluszínház: Gustina (Július Fučík); Amália (Hamupipőke); Palčík Mara (Jozef Gregor Tajovský: Zavaros örökség); Toinette (Jean-Baptiste Molière: Képzelt beteg); Szabó Júlia (Ezer év); Éva (Jozef Hollý: Kubo); Samanova Mária (Tánya); Vojnárné (Alois Jirásek: Vojnárné). Matesz: Barbara (Peter Bejach–Guido Masanetz: A lehetetlen nő); Lucia (Renato Lelli: Éjféltől reggelig); Júlia (Gabriela Zápolská: Finom úriház); Hírnöknő (Arisztophanész: Liszisztraté); Lökiné (Móricz Zsigmond: Kismadár); Beatrice (Arthur Miller: Pillantás a hídról); Narrátor (Fejes Endre: Rozsdatemető); Gaby (Robert Thomas: Nyolc nő); Mária Jozefa (Federico García Lorca: Bernarda Alba háza); Capuletné (William Shakespeare: Rómeó és Júlia), Hortanse (Maurice Maeterlinck: Szent Antal csodája); Katica (Vörösmarty Mihály–Görgey Gábor–Stark Tibor: Handabasa, vagy A fátyol titka). Kassai Thália Színpad: Alvingné (Henrik Ibsen: Kísértetek); Miss Prism (Oscar Wilde: Hazudj igazat!); Yvonne (Jean Cocteau: Rettenetes szülők); Donna Rita Rosanna (Thomas Brandon–Halász Rudolf–Nádas György: Szerelmem Donna Rita); Eszter (Tamási Áron: Énekes madár); Mirigy (Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde); Zsófi (Sarkadi Imre: Az elveszett paradicsom); Repnyikovné (Alekszandr Vasziljevics Vampilov: Búcsúzás júniusban); Erzsike néni (Loyicsek Béla: Tűzvirág); Gizi Gézáné (Örkény István: Tóték); Sári (Tamási Áron: Vitéz lélek); Pasqua (Carlo Goldoni: A chioggiai csetepaté); Nelli (Barta Lajos: Szerelem); Arkagyina (Anton Pavlovics Csehov: Sirály); Warrenné (Bernard Shaw: Warrenné mestersége); Bethlen Kata (Kocsis István: Árva Bethlen Kata, monodráma); Lindéné (Henrik Ibsen: Babaotthon); Karnyóné (Csokonai Vitéz Mihály: Karnyóné); Vera néni (Ľubomír Feldek: Ennivaló nagynéni); Ambra (Aldo Nicolaj: Hárman a padon); Bodnárné (Németh László: Bodnárné); Szarkalábné (Samo Chalupka: A vén szerelmes); Kamilla (Szigligeti Ede: Liliomfi); Sybil (John Boynton Priestley: Váratlan vendég); Júlia (Leonyid Zorin: Házasságtörés); Millerné (Friedrich Schiller: Ármány és szerelem). Kassai Thália Színház: Mrs. Baker (Leonard Gershe: A pillangók szabadok); Csontosné (Dunai Ferenc: A nadrág); Nagyasszony (Bródy Sándor: A tanítónő); Az ápolónő (Robert Thomas: Szegény Dániel); Mimóza (Békeffi István–Lajtai Lajos: A régi nyár); Olympe Ferraillon (George Feydeau: Bolha a fülbe); Nagymama (Jevgenyij Svarc–Romhányi József–Lendvay Kamilló: Hókirálynő); Belíza (Jean-Baptiste Molière: A tudós nők); Grófnő, FIóra (Márai Sándor: Szerep – Családi kérdés); Rosalia Solimene (Eduardo de Filippo: Házasság olasz módra). – Díjak, elismerések: A Szlovák Köztársaság ezüstplakettje – Ir. Tóth László: Déryné nyomában. A komáromi magyar színjátszás története II. (1998); Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Ötvös Anna: Akikkel találkozhat(t)unk (2000).

Gyenes Gábor (SZM)

(* 1984. ápr. 10. Kassa) Grafikus. A pozsonyi Műszaki Egyetem építész karán kezdte főiskolás tanulmányait. Az alapszint elvégzését követően 2006-ban felvételt nyert a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola grafika szakára, ahol Vojtech Kolenčík volt a mestere. A Rovás Polgári Társulás és a Szlovákai Magyar Képzőművészek Társaságának tagja. Digitális és klasszikus grafikai technikákat egyaránt alkalmaz, objektumokat is készít, legjellemzőbbek azonban a nagyméretű, színes mélynyomású grafikái. Könyvillusztrációval is foglalkozik. – Fontosabb egyéni kiállításai: 2008: (Kovácspatak); 2010: (Pozsony); 2010: (Selmecbánya); 2011: (Győr). – Csoportos kiállítások: 2008: Szlovákiai magyar illusztrációs biennálé, „legszebb könyv díj“ (Dunaszerdahely); 2008: Vörös terem, Millenáris (Budapest); 2009: Niebelungok gyűrűje (Komárom, Fülek); 2010, 2011: Győri Nemzetközi Művésztelep kiállítása (Győr); 2011: Miskolci nemzetközi grafikai triennálé (Miskolc); 2011: Énekek éneke (Fáj). – Illusztrációk: Mátyás királysága (2007); Juhász János: Pókhálóban (2007); Szászi Zoltán: Kamasz (2009); Keresetlen szavak (2010); Karikatúrák, Új Szó (2006–2011); Hizsnyai Ildikó, Marianna Sitárova Husárikova: Magyarnyelv kezdőknek (2010). – Ir. Irodalmi Szemle, 2010/febr.

Gyure Lajos (Somogyi foto)

(* 1931. márc. 20. Mokcsakerész,  † 2018. febr. 15., Kassa) Költő, író, színműíró, irodalomtörténész, tanár. 1955-ben érettségizett a kassai Felsőipari Technikumban. 1959-ben tanári oklevelet szerzett a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán, ettől kezdve nyugdíjazásáig Kassán volt tanár. 1986–1990-ben a kassai Thália Színpad művészeti vezetője és dramaturgja. Verseivel 1958-ban a Fiatal szlovákiai magyar költők c. antológiában jelentkezett először. Színműveket és hangjátékokat is írt, antológiákat, gyűjteményes köteteket állított össze (pl. Márai Sándor írásaiból is: Japán kert, 2004). – Fm. Meditáció esőben (v., 1968); Üvegharang (v., 1975); Kassai Napló 1918–1929 (mon., 1986); A kutyaházi legény (mesék, 1998); Majális (gyermekv., 1999); Rózsa és Ibolya (három mesejáték, 2001); Márai Sándor a Kassai Naplóban (mon., 2004); Pacsirta (v., 2004); Hol kél fel a nap (mesék, 2005).

Gyurkovics Mihály (TSZA)

(* 1926. jan. 29. Tótkomlós [Mo.]) Színész. Tizenkét éves korában lépett először műkedvelő színpadra. 1947-ben került Pozsonyba; 1950-től az Állami Faluszínház magyar tagozata, 1952-től a komáromi Magyar Területi Színház, 1969-től 1982-ben egészségi okokból történt nyugdíjazásáig a kassaiThália Színpad színésze (de ezt követően is visszatért egy-egy szerepre színházához, ill. annak önállósodása után a Kassai Thália Színházhoz is). Számos hangjátékban szerepelt. 1993-ban a kisvárdai Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja díjával, 1997-ben a szlovák Irodalmi Alap Életműdíjával tüntették ki. – Főbb színházi szerepei: Faluszínház: Beluskin (Alexej Arbuzov: Hat szerelmes); Anton (Alois Jirásek: Az apa). Matesz: Ható Imre (Urbán Ernő: Tűzkeresztség); La Fléche (Jean-Baptiste Molière: A fösvény); Ordas Péter (Csiky Gergely–Békés István: Ingyenélők); Breville (Guy de Maupassant–Fritz Hochvälder: Fogadó a határszélen); Von Kalb (Friedrich Schiller: Ármány és szerelem); Púcsik Jóska (Ivan Stodola: Púcsik Jóska karrierje); Ifj. Csendes Imre (Dobozy Imre: szélvihar); Szélházy (Kisfaludy Károly: A kérők); Vőlegény (Simon Magda: Százházas lakodalom); Karel (Vratislav Blažek: Karácsonyi vőlegény); Apa (Dávid Teréz: A vidor család); Bodnár János (Tóth Miklós: Nem olyan világot élünk); Iván (Egri Viktor: Szarkafészek); Szerkesztő (Dávid Teréz: Az asszony és a halál); Péksegéd (Sós György: A pék); Zbysko (Gabriela Zápolská: Finom úriház); Beppo (Heltai Jenő: A néma levente); Lőrinc barát (William Shakespeare: Rómeó és Júlia). Kassai Thália Színpad: Lombardi doktor (Carlo Goldoni: Két úr szolgája); Lane (Oscar Wilde: Hazudj igazat!); Apa (Jean Cocteau: Rettenetes szülők); Galiba Géza (Ján Solovič: Kolduskaland); Forlipopoli (Carlo Goldoni: Mirandolina); Kuligin (Alekszandr Nyikolajevics Osztrovszkij: Vihar); Tudós (Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde); Sebők Imre (Sarkadi Imre: Elveszett paradicsom); Főjegyző (Lovicsek Béla: Tűzvirág); A lajt tulajdonosa (Örkény István: Tóték); Podkoljoszin (Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Leánynéző); Ambrus (Tamási Áron: Vitéz lélek); Vincenzo (Carlo Goldoni:A chioggiai csetepaté); Bódog (Szakonyi Károly: Adáshiba); Gara (Osvald Záhradník: Apróhirdetés); Nicomaco (Niccolo Machiavelli: Clízia); Gardner (Bernard Shaw: Warrenné mestersége); Rank doktor (Henrik Ibsen: Babaotthon); Nagyapa (Karel Čapek: Az anya); Luigi Lapaglia (Aldo Nicolaj: Hárman a padon). Kassai Thália Színház : Patikárius (William Shakespeare: Rómeó és Júlia); Baptistin (Georges Feydeau: Bolha a fülbe); Közjegyző (Jean-Baptiste Molière: A tudós nők); Barakiás zsidó főpap (Székely János: Caligula helytartója); Gremio (William Shakespeare: A makrancos hölgy); Randolph százados (Aaron Sorkin: Semmi és végtelen); Matterson (Dale Wassernann: Kakukkfészek); Revunov (Anton Pavlovics Csehov: Csehov tréfái – Lakodalom); Nusbaum bácsi (Görgey Gábor: Galopp a vérmezőn). –Díjak, elismerések: Határon Túli Magyar színházak V. Fesztiválja, Életműdíj, Kisvárda, 1993; a Szlovák Irodalmi Alap életműdíja, 2007 – Ir. Tóth László (Filep Tamás Gusztávval közösen): A (cseh)szlovákiai magyar színjátszás nyolcvan éve 1918–1989 (1999); Kulisszák, ünnepi kiadás (2002); Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig); Ötvös Anna: Akikkel találkozhat(t)unk (2000).

Halász-Hradil Elemér (SZM)

(* 1873. ápr. 18. Miskolc [Mo.], † 1948. dec. 9. Kassa) Festő. 1899-ben a Müncheni Akadémián, 1904-ben Párizsban, később újra Münchenben tanult. Négy éven át látogatta a nagybányai művésztelepet. Katonai szolgálata révén került Kassára, ahol végleg letelepedett. Munkássága középpontjában eleinte a sötét tónusú, „akadémikus” portréfestészet állt, ám rövid szecessziós korszak után fokozatosan áttért a nagybányai plein-air szellemében készült tájképfestészetre. Kassán művészetoktatást is vállalt, több tanítványa vált később jeles festővé (pl. Jakoby Gyula, Bauer Szilárd). 1897-től kiállító művész. – Ir. Brogyányi Kálmán: Festőművészet Szlovenszkón (1931).

Haščák József (TSZA)

(* 1948. febr. 18. Kassa, † 2012. febr. 2. Kassa) Grafikus, festő, illusztrátor, díszlet-, jelmez- és formatervező. Haščák József grafikus, festő, illusztrátor, díszlet- és formatervező a kassai sokoldalú képzőművészekhez tartozott. Művészi tevékenységét mind Szlovákiában, mint külföldön egyaránt elismerték. A festészet és grafika alapjait Kassán Feld Lajosnál és Eckerdt Sándornál sajátította el, majd Pozsonyban folytatta tanulmányait a Szépművészeti Főiskolán szabad grafika és könyvillusztráció szakon, Vincent Hložník osztályában. Haščák József mindvégig Kassán élt és alkotott. Több színházban dolgozott, ezek között a Kassai Thália Színházban is. A Kassai Műszaki Egyetem Formatervezési Tanszékének oktatója, majd docense lett. – Főbb színházi munkái: Kassai Thália Színpad: Lovicsek Béla: Tűzvirág (jelmez). Alekszej Arbuzov: Jó reggelt boldogság (jelmez). Kassai Thália Színház: Csukás István: Ágacska (díszlet, jelmez). Robert Thomas: Szegény Dániel (díszlet, jelmez). Tennessee Williams: A vágy villamosa (díszlet). Jevgenyij Svarc–Romhányi József–Lendvay Kamilló: Hókirálynő (díszlet, jelmez). Jean-Baptiste Molière: Tudós nők (díszlet, jelmez). Noel Coward: Vidám kísértet (díszlet, jelmez). Székely János: Caligula helytartója (jelmez). Mészöly Dezső: Harmadnapi győzedelem (díszlet, jelmez). Csendes László irodalmi összeállítása: Kávéházi menü (díszlet, jelmez). Márai Sándor: Szerep – Családi kérdés (játéktér). Benedek Miklós–Orosz István: Budapest Orfeum (díszlet, jelmez). Ratkó József: Segítsd a királyt (díszlet). Jean Genet: Cselédek (díszlet). Móricz Zsigmond: Csibe (díszlet). Marc Camoletti: Hatan pizsamában (díszlet). Peter Stone–Mikó István: Van, aki forrón szereti (díszlet). Peter Cibula: Cirkuszi álom (díszlet), Arthur Miller: Pillantás a hídról (díszlet). William Shakespeare: Hamlet (díszlet). Jean-Baptiste Molière: A fösvény (díszlet). Albert Camus: Caligula (díszlet, jelmez). William Sommerset Maugham: Imádok férjhez menni (díszlet). Peter Shaffer: Equus (díszlet). Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek (díszlet, jelmez). – Díjak, elismerések: Martin Benka Művészeti díj, 1987; Kassa Megyei Önkormányzat elnökének díja, 2008. – Ir. Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Színházi évkönyvek (Budapest); Divadlá na Slovensku [Szlovákiai színházak] (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).

Havasi József (TSZA)

(* 1947. ápr. 27. Kassa) Operaénekes, karmester. Alapiskolába és középiskolába a kassai magyar tannyelvű iskolákba járt. A pozsonyi Zeneművészeti Főiskolán ének szakán végzett 1969-ben. A Kassai Állami Színház operatársulatában kórustagként majd szólistaként szerepelt. 1971–73 között a pozsonyi Katonai Művészegyüttesben szolgált, majd visszatért a Kassai Állami Színházba. 1976 és 1986 között a kassai Szent Erzsébet-dóm egyházkarnagya. Egyházkarnagyként számos zenekari misét mutatott be a kassai székesegyház kórusával. 1987-től a kassai operaház mindmáig egyetlen magyar ajkú szólistája. Többször szerepelt a Kassai Thália Színház társulatában prózai és zenés szerepekben. Énekelt: Magyarországon, Csehországban, Ausztriában, Németországban, Olaszországban. 1973 őszén megalapította a kassai Csermely Kórust, amelynek máig a vezetője. A kassai premontrei templom karnagyaként is működik. – Főbb színházi szerepei: Krušina (Bedřich Smetana: Eladott menyasszony); Loredano (Giuseppe Verdi: A két Foscari); Sharples (Giacomo Puccini: Pillangókisasszony); Revírnik (Leoš Janáček: Príhody líšky bystroušky); Nabucco (Giuseppe Verdi: Nabucco); Schaunard (Giacomo Puccini: Bohémélet); Alcindoro (Giuseppe Verdi: Végzet hatalma); Márki Calatrava (Giuseppe Verdi: Traviata); Douphal báró (Gioacchino Rossini: Sevillai borbély); Bartolo, Tonio, Tadeo (Ruggero Leoncavallo: Komédiások); Korláthy gróf (Szirmai Albert: Mágnás Miska); Weps báró (Karl Zeller: Madarász); Király (Giuseppe Verdi: Aida); Zaremba (Oscar Nedbal: Lengyel vér); Notre Dame főpapja (Franz Schmidt: Notre Dame); Morales (Georges Bizet: Carmen); Frank (Johann Strauss: Denevér); Rigoletto (Giuseppe Verdi: Rigoletto); Angelotti (Giacomo Puccini: Tosca); Miniszter (Ifj. Johann strauss: bécsi vér); zeta (lehár ferenc: víg özvegy); erdész (antonín dvořák: rusalka); bíró (giuseppe verdi: álarcosbál). – Díjak, elismerések: Kassa város főpolgármesterének díja, 2008; Kassa Megye Önkormányzatának díja, 2011 – Ir. Divadlá na Slovensku [Szlovákiai színházak]  (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).

Havasi Péter (csa)

(* 1950. febr. 11. Kassa) Szerkesztő, újságíró. Tanulmányait Kassán és Pozsonyban végezte: Kassai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola (1965), Kassai Magyar Gimnázium (1968), szakérettségi könyvtáros szak (Kassa, 1970). 1971-ben a Csehszlovák Rádió pozsonyi magyar szerkesztőségében kezdte újságírói pályáját, majd Kassán a Járási Művelődési Központ Felnőttképzési Osztályán dolgozott szakelőadóként, később a művészeti osztály vezetőjeként. – 1974-től tagja a Csehszlovák, majd a Szlovák Újságírók Szövetségének. Alapítója a Pinceszínpadnak. Kezdettől részt vesz az Egressy Béni Országos Színjátszó Fesztivál szervezésében és szakmai zsűrijében. 1990-ben alapító tagja volt a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom kassai alapszervezetének, melynek 1998-ig az elnöke volt. 1994–98 között Kassa Óváros önkormányzatának képviselője és a Kulturális Bizottság elnöke. 1995-től nyugdíjba vonulásáig a Patria Rádió kassai szerkesztőségében dolgozott. – 2003-ban megalapította a kassai székhelyű Hernád Magyar Lap- és Könyvkiadót. A Kassai Figyelő főszerkesztője. – Díjak: Gáspár Fejérpataky-Belopotocký emlékérem (1980); Magyar Újságírók Szövetsége Aranytoll életmű díja (2011); Magyar Érdemrend lovagkeresztje (2013); Szüllő Géza-díj (2015). – Fm. Havasi Péter–Halász György: Az elveszett város (2006); Bartal Károly Tamás: Aggodalommal, mégis reménységgel (társzerző, 2006); Nagy Géza: A titokzatos tokaji bor (társzerző, 2012); A Thália Színház 40 éve (társzerző).