Csehszlovákiai Magyar Dalosszövetség
A Kassai Zenekedvelők Dalegylete és a magyar pártok kultúrreferátusának vezetője, Sziklay Ferenc kezdeményezésére 1925-ben alakult meg. Hivatalosan 1927-től működött, székhelye 1930-ig Kassa, utána Pozsony volt. Országos elnöke Giller János volt. 1931-ben 14, 1936-ban 55 tagegyesülete működött. 1930-tól rendszeresen megszervezte az országos dalosünnepséget. A 1935–1938...megnyit →
A Kassai Zenekedvelők Dalegylete és a magyar pártok kultúrreferátusának vezetője, Sziklay Ferenc kezdeményezésére 1925-ben alakult meg. Hivatalosan 1927-től működött, székhelye 1930-ig Kassa, utána Pozsony volt. Országos elnöke Giller János volt. 1931-ben 14, 1936-ban 55 tagegyesülete működött. 1930-tól rendszeresen megszervezte az országos dalosünnepséget. A 1935–1938...megnyit →
Részletek
A Kassai Zenekedvelők Dalegylete és a magyar pártok kultúrreferátusának vezetője, Sziklay Ferenc kezdeményezésére 1925-ben alakult meg. Hivatalosan 1927-től működött, székhelye 1930-ig Kassa, utána Pozsony volt. Országos elnöke Giller János volt. 1931-ben 14, 1936-ban 55 tagegyesülete működött. 1930-tól rendszeresen megszervezte az országos dalosünnepséget. A 1935–1938 között Boross Béla szerkesztésében Magyar Dalunk címmel negyedévenként megjelenő lapot adott ki.
Csehszlovákiai Magyar írók Gazdasági Egyesülete
Részletek
1938 júl.-ában Kassán alakult meg Gömöry János és Darkó István kezdeményezésére. A szervezők számára a mo.-i Magyar írók Gazdasági Egyesülete (népszerű rövidített nevén: IGE) szolgált mintául. A politikai életben bekövetkezett és a bécsi döntéssel tetőző változások miatt már semmilyen tevékenységet nem fejtett ki.
Csehszlovákiai Magyar Társadalmi és Kulturális Egyesületek Szövetsége
Kulturális és közművelődési ernyőszervezet a két vh. közötti években (Rimaszombat, Kassa, 1928). A szövetség feladata az volt, hogy biztosítsa a magyar pártok és a kulturális élet egyes szereplői közötti folyamatos kapcsolatot, ill. befolyást gyakoroljon a szlovákiai magyarok kulturális életére. 1928-ban szervezte meg Sziklay Ferenc szervezte...megnyit →
Kulturális és közművelődési ernyőszervezet a két vh. közötti években (Rimaszombat, Kassa, 1928). A szövetség feladata az volt, hogy biztosítsa a magyar pártok és a kulturális élet egyes szereplői közötti folyamatos kapcsolatot, ill. befolyást gyakoroljon a szlovákiai magyarok kulturális életére. 1928-ban szervezte meg Sziklay Ferenc szervezte...megnyit →
Részletek
Kulturális és közművelődési ernyőszervezet a két vh. közötti években (Rimaszombat, Kassa, 1928). A szövetség feladata az volt, hogy biztosítsa a magyar pártok és a kulturális élet egyes szereplői közötti folyamatos kapcsolatot, ill. befolyást gyakoroljon a szlovákiai magyarok kulturális életére. 1928-ban szervezte meg Sziklay Ferenc szervezte meg, az ellenzéki Magyar pártok kultúrreferátusának vezetője. Alapszabályait 1931-ben hagyta jóvá a prágai belügyminisztérium. Elnöke Törköly József ügyvéd, parlamenti képviselő, főtitkára pedig Márkus László, a Gömör c. hetilap főszerkesztője volt.
Csengettyű Gyermekkórus
Részletek
1968-ban alakult a Kassai Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola és Gimnázium (mai nevén: Márai Sándor Gimnázium és Alapiskola) keretében. A kórus vezetője Homolya Éva volt. A kórus célja és küldetése, hogy megnyerje a gyerekeket a zene és a közös éneklés szépségének. Sokat segített a kórus szakmai színvonalának formálásában a pécsi Leőwey Klára Gimnázium. A ~ Pécsett minden alkalommal részt vett az Éneklő Ifjúság Napokon. Itt több országos hírű énekkarral együtt lépett fel. 2005-ben a privigyei Mládež spieva c. nemzetközi kórusversenyen Ferencei Andreát a legjobb karmesterként ismerték el. – Vezető: Kekeňákné Homolya Szilvia, Ferencei Andrea.
Csermely Kórus
A kassai Csemadok mellett működik (Kassa, 1973). A főleg középiskolás és egyetemista fiatalokból álló kórus megalakulása óta sikeresen tevékenykedik. A XII. Pozsonyi Zenei Ünnepségeken (1975) elnyerte a Szlovák Zenei Alap díját. A háromévente megrendezett galántai Kodály Zoltán Napok háromszoros győztese lett (1978, 1981, 1984)....megnyit →
A kassai Csemadok mellett működik (Kassa, 1973). A főleg középiskolás és egyetemista fiatalokból álló kórus megalakulása óta sikeresen tevékenykedik. A XII. Pozsonyi Zenei Ünnepségeken (1975) elnyerte a Szlovák Zenei Alap díját. A háromévente megrendezett galántai Kodály Zoltán Napok háromszoros győztese lett (1978, 1981, 1984)....megnyit →
Részletek
A kassai Csemadok mellett működik (Kassa, 1973). A főleg középiskolás és egyetemista fiatalokból álló kórus megalakulása óta sikeresen tevékenykedik. A XII. Pozsonyi Zenei Ünnepségeken (1975) elnyerte a Szlovák Zenei Alap díját. A háromévente megrendezett galántai Kodály Zoltán Napok háromszoros győztese lett (1978, 1981, 1984). A Csehszlovák Rádió Kassai Stúdiója 1984-ben felvételt készített a kórus műsorából. Ezt követően is számos hazai és külföldi szereplés, nemzetközi fesztivál és találkozó résztvevője volt. Gazdag repertoárjukat barokk, reneszánsz és klasszikus művek, valamint kortárs zeneszerzők művei alkotják. A kórus munkáját a mellette alapított Csermely Polgári Társulás segíti. – Vezető: Havasi József (1973).
Csordák Lajos; Ľudovít Čordák

(* 1864. febr. 8. Kassa, † 1937. jún. 8. Kassa) Festő. 1883-ban a budapesti Mintarajz-iskolában tanult, a prágai Akadémiát 1895-ben fejezte be. 1893-tól a MÁNES csoport tagja. 1895-től kisebb-nagyobb megszakításokkal (Prága, Szalánc) Kassán élt. Posztimpresszionista, ill. a luminizmushoz sorolható tájképeivel ért el sikereket, megörökítette...megnyit →

(* 1864. febr. 8. Kassa, † 1937. jún. 8. Kassa) Festő. 1883-ban a budapesti Mintarajz-iskolában tanult, a prágai Akadémiát 1895-ben fejezte be. 1893-tól a MÁNES csoport tagja. 1895-től kisebb-nagyobb megszakításokkal (Prága, Szalánc) Kassán élt. Posztimpresszionista, ill. a luminizmushoz sorolható tájképeivel ért el sikereket, megörökítette...megnyit →
Részletek

Csordák Lajos (SZM)
(* 1864. febr. 8. Kassa, † 1937. jún. 8. Kassa) Festő. 1883-ban a budapesti Mintarajz-iskolában tanult, a prágai Akadémiát 1895-ben fejezte be. 1893-tól a MÁNES csoport tagja. 1895-től kisebb-nagyobb megszakításokkal (Prága, Szalánc) Kassán élt. Posztimpresszionista, ill. a luminizmushoz sorolható tájképeivel ért el sikereket, megörökítette a Kassát környező tájak hangulatát, színeit. Alkalomszerűen tanítással is foglalkozott.
Czajlik József

(* 1975. jún. 1. Dunaszerdahely) Színházi rendező, színész. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett 1993-ban. Ezt követően a Kassai Thália Színház, majd 1994–1995-ben a Komáromi Jókai Színház, 1995–1997-ben ismét a Thália tagja lett. 1997–2002 között rendezést tanult Pozsonyban, majd a budapesti Bárka Színház...megnyit →

(* 1975. jún. 1. Dunaszerdahely) Színházi rendező, színész. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett 1993-ban. Ezt követően a Kassai Thália Színház, majd 1994–1995-ben a Komáromi Jókai Színház, 1995–1997-ben ismét a Thália tagja lett. 1997–2002 között rendezést tanult Pozsonyban, majd a budapesti Bárka Színház...megnyit →
Részletek

Czajlik József (TSZA)
(* 1975. jún. 1. Dunaszerdahely) Színházi rendező, színész. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett 1993-ban. Ezt követően a Kassai Thália Színház, majd 1994–1995-ben a Komáromi Jókai Színház, 1995–1997-ben ismét a Thália tagja lett. 1997–2002 között rendezést tanult Pozsonyban, majd a budapesti Bárka Színház főrendezője lett. A Komáromi Jókai Színház-beli Amadeus-rendezése 2001-ben a kisvárdai Határon Túli Magyar Színházi Fesztiválon fődíjat, a budapesti Országos Stúdiószínházi Fesztiválon rendezői különdíjat kapott. Az Amadeusból tévéfilmet is rendezett. 2007-ben Gál Tamással Epopteia néven színházi műhelyt alapított. Jelenleg a Kassai Thália Színház igazgatója. – Rendezései: Komáromi Jókai Színház: Peter Shaffer: Amadeus. Nyikolaj Koljada: Mese a halott cárkisasszonyról. Szophoklész: Antigoné. Kassai Thália Színház: Bengt Ahlfors: Színházkomédia. Bárka színház, Budapest: Tadeusz Slobodzianek: Ilja próféta; Witold Gombrowitz: Operett; Sybille Berg: Helge élete; Friedrich Dürrenmatt: Vak; Slawomir Mrožek: 3 éj; Gyarmati Kata: Orrok; Ivan Holub: Jávor vitéz; Nagy Attila Kristóf: Baudelaire a Léthe vizébe gázol. Dunaszerdahelyi epopteia színházi műhely: Jevgenyij Griškovec: Hogyan ettem kutyát; Orál morál. – Egyéb rendezései: Alexandr Nikolajevič Ostrovskij: Dievča bez vena (VŠMU Pozsony, záróvizsga). Pablo Neruda: Joachima Murietu dícsősége és halála (VŠMU Pozsony). Kenneth Grahame: The wind in the willows (Gárdonyi Géza Színház Eger és a University of Theater Arts Budapest közös produkciója). Bakanóták (Koprodukció a Zsámbéki színházi bázissal). Michail Jurievič Lermontov: Maškaráda (Divadlo Andreja Bagara, Nyitra). Jevgenyij Griškovec: Tél (Divadlo Astorka-Korzo Bratislava – Pozsony). Sofokles: Witold Gombrowicz: Ivona (Štátne Divadlo Košice – Kassa). Anton Pavlovič Čechov: Ivanov (Slovenské Národné Divadlo, Bratislava – Pozsony). Tracy Letts: August na konci Ameriky (Slovenské Komorné Divadlo, Martin). Matei Visniec: History of communism (Teatr im. Boguszlawskiego Kalisz). Federico García Lorca: Krvavá svadba (Novosadsko pozoriste, Novi Sad – Újvidék). – Díjak, elismerések: ZLOMVAZ, Egyetemi Színházak Nemzetközi Fesztiválja, Legjobb előadás, Prága; Stúdiószínházak Fesztiválja, Rendezői Különdíj, Budapest – Ir. Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Ötvös Anna: Akikkel találkozhat(t)unk (2000); Színházi évkönyvek (Budapest); Divadlá na Slovensku [Szlovákiai színházak] (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).
Danyi Irén Szoplák Zoltánné

(* 1963. júl. 21. Fülek) Színésznő. 1969–78 között szülővárosában járt általános iskolába. Füleken érettségizett 1982-ben. Munkásként dolgozott, majd 1983-ban a Magyar Területi Színház kassai Thália Színpadához került. 1990-ben egyike volt azoknak, akik az önállósult Kassai Thália Színház együttesének tagjai voltak. Fő- és epizódszerepekben egyaránt emlékezetes...megnyit →

(* 1963. júl. 21. Fülek) Színésznő. 1969–78 között szülővárosában járt általános iskolába. Füleken érettségizett 1982-ben. Munkásként dolgozott, majd 1983-ban a Magyar Területi Színház kassai Thália Színpadához került. 1990-ben egyike volt azoknak, akik az önállósult Kassai Thália Színház együttesének tagjai voltak. Fő- és epizódszerepekben egyaránt emlékezetes...megnyit →
Részletek

Danyi Irén (TSZA)
(* 1963. júl. 21. Fülek) Színésznő. 1969–78 között szülővárosában járt általános iskolába. Füleken érettségizett 1982-ben. Munkásként dolgozott, majd 1983-ban a Magyar Területi Színház kassai Thália Színpadához került. 1990-ben egyike volt azoknak, akik az önállósult Kassai Thália Színház együttesének tagjai voltak. Fő- és epizódszerepekben egyaránt emlékezetes teljesítményt nyújtott. 1994-ben elhagyta a hívatásos színészi pályát. – Főbb színházi szerepei: Lucinda (Páskándi Géza: Egy ember, aki megunta bőrét); Leány (Karinthy Ferenc: Gellérthegyi álmok); Lena (Georg Büchner: Leonce és Lena), Francia légikisasszony (Marc Camoletti: Leszállás Párizsban); Cica (Németh László: Bodnárné); Mariska (Szigligeti Ede: Liliomfi); Dorothy (John Boynton Priestley: Váratlan vendég); Tóth Flóra (Bródy Sándor: A tanítónő); Eunice (Tennessee Williams A vágy villamosa); Manci (Békeffi István–Lajtai Lajos: Régi nyár); Rablólány (Jevgenyij Svarc–Romhányi József–Lendvay Kamilló: Hókirálynő); Mária Jacobi, Borka (Mészöly Dezső: Harmadnapi győzedelem avagy Legenda a dicsőséges feltámadásról). Hívatásos működésének befejezése után mindmáig nagy sikerrel szerepel a Füleki Zsákszínház előadásaiban, mint például: Mrs. Johnston története, Romlott erkölcsök, Az anya, Ébredés. – Ir. Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Színházi évkönyvek (Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig); Ötvös Anna: Akikkel találkozhat(t)unk (2000).
Darkó István; Székely István

(* 1902. febr. 19. Szentendre [Mo.], † 1972. aug. 6. Budapest [Mo.]) Író, publicista, lapszerkesztő. Gyermekkorát Losoncon töltötte, itt végezte a gimnáziumot is. A két vh. közötti időszak egyik legjelentősebb szlovákiai magyar írója, a szlovákiai magyar kulturális élet egyik fő szervezője, több lap munkatársa,...megnyit →

(* 1902. febr. 19. Szentendre [Mo.], † 1972. aug. 6. Budapest [Mo.]) Író, publicista, lapszerkesztő. Gyermekkorát Losoncon töltötte, itt végezte a gimnáziumot is. A két vh. közötti időszak egyik legjelentősebb szlovákiai magyar írója, a szlovákiai magyar kulturális élet egyik fő szervezője, több lap munkatársa,...megnyit →
Részletek

Darkó István (LA)
(* 1902. febr. 19. Szentendre [Mo.], † 1972. aug. 6. Budapest [Mo.]) Író, publicista, lapszerkesztő. Gyermekkorát Losoncon töltötte, itt végezte a gimnáziumot is. A két vh. közötti időszak egyik legjelentősebb szlovákiai magyar írója, a szlovákiai magyar kulturális élet egyik fő szervezője, több lap munkatársa, ill. főszerkesztője (A Mi Lapunk, Magyar Írás, Figyelő). A Csehszlovák Köztársaság megalakulása után aktív szerepet vállalt a kisebbségi magyar kulturális és irodalmi élet kialakításában: megszervezte – Sziklay Ferenccel együtt – a Kazinczy Könyvbarátok Társaságát, ezt követően pedig a Kazinczy Könyv- és Lapkiadó Szövetkezetet. Ezenkívül a Magyar Írás főszerkesztője és a Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület körzeti titkára volt, továbbá munkatársa a Kassai Naplónak és a Prágai Magyar Hírlapnak. 1939–1944 között a kassai rádió igazgatója volt. 1945-ben rövid időre szovjet fogságba esett, majd szabadulása után Mo.-ra menekült. Itt előbb a Magyar Áttelepülési Kormánybizottság alkalmazottja, majd kollégiumi igazgató volt, 1950-től fizikai munkát végzett. Égő csipkebokor c. regényét 1937-ben csehszlovák Állami Díjjal jutalmazták. – Fm. Két ember, egy árnyék (elb., 1925); A legnagyobb úr (novellák, 1926); Zúzmara (r., 1928); Égő csipkebokor (r., 1935); Deszkaváros (r., 1938); Kassai legenda (novellák, 1941); Magyar hegyek népe (elb., 1943); Romok és fények (vál. elb., 1969). – Ir. Csanda Sándor: Első nemzedék (tan., 1968, 1982); Fónod Zoltán: Üzenet (mon., 1993, 2002); Tóth László: Elfeledett évek (esszék, interjúk, 1993); Turczel Lajos: Visszatekintések a szlovákiai magyar kisebbségi lét első szakaszára (tan., 2002); Gál Éva: Darkó István élete és munkássága (mon., 1999).
Delmár Gábor

(* 1924., † 2009. febr. 7.) Kassáról indult, majd sakkozóként szerzett először országos hírnevet. 1949-től, a háború utáni újraindítástól szerkesztője volt a Csehszlovák Rádió Magyar Adásának. 1986-ban a publicisztikai részleg vezető szerkesztőjeként vonult nyugdíjba. Nyugdíjba vonulása után is közreműködött a komolyzenei és a sportműsorok...megnyit →

(* 1924., † 2009. febr. 7.) Kassáról indult, majd sakkozóként szerzett először országos hírnevet. 1949-től, a háború utáni újraindítástól szerkesztője volt a Csehszlovák Rádió Magyar Adásának. 1986-ban a publicisztikai részleg vezető szerkesztőjeként vonult nyugdíjba. Nyugdíjba vonulása után is közreműködött a komolyzenei és a sportműsorok...megnyit →
Részletek

DELMAR GABOR (FI)
(* 1924., † 2009. febr. 7.) Kassáról indult, majd sakkozóként szerzett először országos hírnevet. 1949-től, a háború utáni újraindítástól szerkesztője volt a Csehszlovák Rádió Magyar Adásának. 1986-ban a publicisztikai részleg vezető szerkesztőjeként vonult nyugdíjba. Nyugdíjba vonulása után is közreműködött a komolyzenei és a sportműsorok szerkesztésében. Hosszú évekig az Új Szó vasárnapi ügyeletes szerkesztője volt. 1957-ben indította el az Új Szó sakkrovatát, melyet 2003 júliusáig szerkesztett. Partikat elemzett, feladványokkal szórakoztatta az olvasókat.
Dénes Ferenc 2.
(*1902. szept. 9. Késmárk, † 1979. okt. 15. Pozsony) Lapszerkesztő, kommunista pártmunkás. A kassai gimnáziumban és ipari iskolában tanult (1916–20). Már diákként bekapcsolódott a munkásmozgalomba, 1921-ben belépett a CSKP-ba, és az 1920–30-as években a kassai, pozsonyi és kárpátaljai pártszervezetekben dolgozott. 1939-ben a Szovjetunióba emigrált....megnyit →
(*1902. szept. 9. Késmárk, † 1979. okt. 15. Pozsony) Lapszerkesztő, kommunista pártmunkás. A kassai gimnáziumban és ipari iskolában tanult (1916–20). Már diákként bekapcsolódott a munkásmozgalomba, 1921-ben belépett a CSKP-ba, és az 1920–30-as években a kassai, pozsonyi és kárpátaljai pártszervezetekben dolgozott. 1939-ben a Szovjetunióba emigrált....megnyit →
Részletek
(*1902. szept. 9. Késmárk, † 1979. okt. 15. Pozsony) Lapszerkesztő, kommunista pártmunkás. A kassai gimnáziumban és ipari iskolában tanult (1916–20). Már diákként bekapcsolódott a munkásmozgalomba, 1921-ben belépett a CSKP-ba, és az 1920–30-as években a kassai, pozsonyi és kárpátaljai pártszervezetekben dolgozott. 1939-ben a Szovjetunióba emigrált. Hazatérése (1949) után magas párt- és állami tisztségeket töltött be Kassán, többek között a Kassai Kerületi Nemzeti Bizottság alelnöke (1952–55) volt. 1954-ben megtették a Szlovák Nemzeti Tanács képviselőjévé, amelynek 1960-ig egyik alelnöki tisztét is ellátta. 1955-től 1968-ig az SZLKP KB tagja és az Új Szó főszerkesztője. A prágai tavasz idején a dogmatikus, reformokkal szembehelyezkedő pártfunkcionáriusok közé tartozott, ezért 1968 tavaszán eltávolították a lap éléről. A normalizáció idején, az 1970-es években a Csehszlovák–Szovjet Baráti Szövetség Szovjetbarát című havilapjának főszerkesztője volt. 1960-ban Munka Érdemrendet kapott.
Dokupil István
Részletek
(* 1908. ?, † ?) Költő, lapszerkesztő. 1947-ig Kassán élt, akkor áttelepítették Sopronba. A Kazinczy Társaság titkára, a Kassán megjelenő A Hét felelős szerkesztője, a Prágai Magyar Hírlap munkatársa volt. – Fm. 22 éves vagyok (v., 1930); Kell a szó (v., 1932). – Ir. Gyüre Lajos szerk.: A magyar kultúra 50 esztendeje Kelet-Szlovákiában (1968).
Dudás Péter

(* 1960. jún. 22. Kassa) Színész. Gimnáziumi tanulmányait szülővárosában végezte, 1979-ben érettségizett. Műkedvelő színjátszóként a kassai Pinceszínpad tagja volt. Érettségi után műszaki főiskolás, majd 1980–1981-ben a Magyar Területi Színház kassai Thália Színpadának színpadtechnikusa, 1985-től, ill. 1990-től a Kassai Thália Színház színésze (közben két alkalommal is...megnyit →

(* 1960. jún. 22. Kassa) Színész. Gimnáziumi tanulmányait szülővárosában végezte, 1979-ben érettségizett. Műkedvelő színjátszóként a kassai Pinceszínpad tagja volt. Érettségi után műszaki főiskolás, majd 1980–1981-ben a Magyar Területi Színház kassai Thália Színpadának színpadtechnikusa, 1985-től, ill. 1990-től a Kassai Thália Színház színésze (közben két alkalommal is...megnyit →
Részletek

Dudás Péter (TSZA)
(* 1960. jún. 22. Kassa) Színész. Gimnáziumi tanulmányait szülővárosában végezte, 1979-ben érettségizett. Műkedvelő színjátszóként a kassai Pinceszínpad tagja volt. Érettségi után műszaki főiskolás, majd 1980–1981-ben a Magyar Területi Színház kassai Thália Színpadának színpadtechnikusa, 1985-től, ill. 1990-től a Kassai Thália Színház színésze (közben két alkalommal is művészeti vezetője). – Főbb színházi szerepei: Az államtanács elnöke (Georg Büchner: Leonce és Léna); Robert (Marc Camoletti: Leszállás Párizsban); Bodnár Péter (Németh László: Bodnárné); Liliomfi (Szigligeti Ede: Liliomfi); Gerald Croft (John Boynton Priestley: Váratlan vendég); Ferdinánd (Friedrich Schiller: Ármány és szerelem); File (N. Richard Nash: Az esőcsináló); Don Baker (Leonard Gershe: A pillangók szabadok); Vaněk (Václav Havel: Audiencia); George (John Steinbeck: Egerek és emberek); Ifj. Nagy (Bródy Sándor: A tanítónő); Aj (Robert Thomas: Szegény Dániel); Páris (William Shakespeare: Rómeó és Júlia); don Casello (Márai Sándor: Szerep – Családi kérdés); Ross hadnagy (Aaron Sorkin: Semmi és végtelen); Biberach (Katona József: Bánk bán); Técsey gróf (Bakonyi Károly–Szirmai Albert: Mágnás Miska); Décse (Ratkó József: Segítsd a királyt); Ignác király (Witold Gombrowicz: Yvonne, burgundi hercegnő); Gróf, doktor úr (Móricz Zsigmond: Csibe); Polonius (William Shakespeare: Hamlet); Csil (Dés László–Geszti Péter–Békés Pál: A dzsungel könyve); Anzelm (Jean-Baptiste Molière: A fösvény); Tomaji (Örkény István: Tóték); Félix (Neil Simon: Furcsa pár); Schneider Mátyás (Zágon István–Nóti Károly–Eisemann Mihály: Hyppolit, a lakáj); Simon Péter (Dés László–Nemes István: Valahol Európában); S. B O ́ Donell (Brian Friel: Philadelphia, nincs más út!); Aranyműves (Karol Wojtyla: Az aranyműves boltja előtt); Marc (Yasmina Reza: „Művészet”). – Vendégszereplések: Leonardus (Márai S.: Kassai polgárok) / Komáromi Bástya Színház), Horatio (Shakespeare: Hamlet / Kassai Állami Színház), Ján (Vášová-Varga-Hammel: Külvárosi Cyrano / Kassai Állami Színház). – Főbb rendezései: Thália Színház Kassa: Márai S.: Vendégjáték Bolzanóban. Benedek Miklós–Orosz István: Budapest Orfeum. – Díjak, elismerések: Az Emberi Erőforrások Minisztériuma különdíja, Magyar Színházak XXIV. Kisvárdai Fesztiválja, Kisvárda, 2012; Magyar Arany Érdemkereszt (2021). – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Ötvös Anna: Akikkel találkozhat(t)unk (2000); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig); Kisvárdai Várszínház Archívuma.
Duncsák Attila

(* 1940. márc. 2. Ungvár [Ukrajna], † 2024. dec. 05. Kassa) Festő. A leningrádi Iparművészeti Főiskola üveg- és kerámiaszakán végzett 1967-ben. 1968–1973-ban az ungvári Művészeti Szakközépiskola tanára volt, majd murális munkákat tervezett és kivitelezett szülővárosában. 1982-ben áttelepült Ungvárról, azóta Kassán él. Míg odahaza főleg...megnyit →

(* 1940. márc. 2. Ungvár [Ukrajna], † 2024. dec. 05. Kassa) Festő. A leningrádi Iparművészeti Főiskola üveg- és kerámiaszakán végzett 1967-ben. 1968–1973-ban az ungvári Művészeti Szakközépiskola tanára volt, majd murális munkákat tervezett és kivitelezett szülővárosában. 1982-ben áttelepült Ungvárról, azóta Kassán él. Míg odahaza főleg...megnyit →
Részletek

Duncsák Attila (SZM)
(* 1940. márc. 2. Ungvár [Ukrajna], † 2024. dec. 05. Kassa) Festő. A leningrádi Iparművészeti Főiskola üveg- és kerámiaszakán végzett 1967-ben. 1968–1973-ban az ungvári Művészeti Szakközépiskola tanára volt, majd murális munkákat tervezett és kivitelezett szülővárosában. 1982-ben áttelepült Ungvárról, azóta Kassán él. Míg odahaza főleg murális feladatokkal és üvegművészettel foglakozott, az utóbbi negyedszázadban készült festményein a színház, a karnevál, maskarák világa, az álarc alá rejtőzés tematikája és groteszksége dominál. Több művésztelepnek is résztvevője volt Mo.-n, Franciaországban.
Dusza János

(* 1952. okt. 14. Sajógömör) Tud. kutató, egyetemi tanár. A tornaljai gimnáziumban érettségizett. A budapesti ELTE TTK-a fizika szakán szerzett oklevelet 1976-ban. Ezt követően az SZTA Anyagszerkezeti Kutatóintézetének munkatársa volt, 1996-tól a kassai Műszaki Egyetem docense, 2004-től professzora. 2007 szept.-étől az MTA külső tagja....megnyit →

(* 1952. okt. 14. Sajógömör) Tud. kutató, egyetemi tanár. A tornaljai gimnáziumban érettségizett. A budapesti ELTE TTK-a fizika szakán szerzett oklevelet 1976-ban. Ezt követően az SZTA Anyagszerkezeti Kutatóintézetének munkatársa volt, 1996-tól a kassai Műszaki Egyetem docense, 2004-től professzora. 2007 szept.-étől az MTA külső tagja....megnyit →
Részletek

Dusza János (SZM)
(* 1952. okt. 14. Sajógömör) Tud. kutató, egyetemi tanár. A tornaljai gimnáziumban érettségizett. A budapesti ELTE TTK-a fizika szakán szerzett oklevelet 1976-ban. Ezt követően az SZTA Anyagszerkezeti Kutatóintézetének munkatársa volt, 1996-tól a kassai Műszaki Egyetem docense, 2004-től professzora. 2007 szept.-étől az MTA külső tagja. Kutatási területe a szilícium-nitrid alapú kerámiák törésvizsgálata. Külföldi egyetemek vendégtanára, hazai és nemzetközi szakmai társaságok tagja, nemzetközi tanácskozások előadója (többek között a Mindentudás Egyeteme c. ismeretterjesztő előadássorozatnak egyik előadója volt). A Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács elnöke (2013-).
Eckerdt Sándor

(* 1932. júl. 6. Kassa, † 1992. aug. 24. Kassa) Festő, grafikus. 1958-ban végzett a pozsonyi Képzőművészeti Főiskolán. 1958–1959-ben A Hét grafikusa volt, 1960–1964 között tanított, 1964-től szabadfoglalkozású művészként működött szülővárosában. Litográfiáit a leegyszerűsített figurális motívumok mellett kubisztikusan absztrakt formák jellemzik. Ugyanez érvényes kultúrált...megnyit →

(* 1932. júl. 6. Kassa, † 1992. aug. 24. Kassa) Festő, grafikus. 1958-ban végzett a pozsonyi Képzőművészeti Főiskolán. 1958–1959-ben A Hét grafikusa volt, 1960–1964 között tanított, 1964-től szabadfoglalkozású művészként működött szülővárosában. Litográfiáit a leegyszerűsített figurális motívumok mellett kubisztikusan absztrakt formák jellemzik. Ugyanez érvényes kultúrált...megnyit →
Részletek

Eckerdt Sándor (SZM)
(* 1932. júl. 6. Kassa, † 1992. aug. 24. Kassa) Festő, grafikus. 1958-ban végzett a pozsonyi Képzőművészeti Főiskolán. 1958–1959-ben A Hét grafikusa volt, 1960–1964 között tanított, 1964-től szabadfoglalkozású művészként működött szülővárosában. Litográfiáit a leegyszerűsített figurális motívumok mellett kubisztikusan absztrakt formák jellemzik. Ugyanez érvényes kultúrált színvilágú festészetére is. Illusztrációval is foglalkozott, monumentális munkákat is készített.
Esti Újság 1.
Nemzeti és keresztény szellemiségű napilap (Kassa, 1919–1921). 1921 jan.-tól Esti Újság Vasárnapja címen irodalmi melléklete volt, ezt Sziklay Ferenc szerkesztette, s többek között Fábry Zoltán, Mécs László, Tamás Mihály és Tilkovszky Béla voltak a munkatársai. A lap 1919 előtt Felvidéki Újság néven létezett; Fischer-Colbrie...megnyit →
Nemzeti és keresztény szellemiségű napilap (Kassa, 1919–1921). 1921 jan.-tól Esti Újság Vasárnapja címen irodalmi melléklete volt, ezt Sziklay Ferenc szerkesztette, s többek között Fábry Zoltán, Mécs László, Tamás Mihály és Tilkovszky Béla voltak a munkatársai. A lap 1919 előtt Felvidéki Újság néven létezett; Fischer-Colbrie...megnyit →
Részletek
Nemzeti és keresztény szellemiségű napilap (Kassa, 1919–1921). 1921 jan.-tól Esti Újság Vasárnapja címen irodalmi melléklete volt, ezt Sziklay Ferenc szerkesztette, s többek között Fábry Zoltán, Mécs László, Tamás Mihály és Tilkovszky Béla voltak a munkatársai. A lap 1919 előtt Felvidéki Újság néven létezett; Fischer-Colbrie Ágost püspök alapította. – Szerk. Katona János, Patak László, Sziklay Ferenc.
Fáklya 1.
Részletek
A Szlovenszkói Német-Magyar Szociáldemokrata Párt kérészéletű hetilapja volt (Kassa, 1922. máj. 1.–szept. 30.). 23 száma jelent meg. Tartósabb életű testvérlapja a pozsonyi Munkásújság volt. – Szerk. Borovszky Géza.
Faragó Ödön

(* 1876. júl. 21. Dunaadony, † 1958. júl. 28. Budapest [Mo.]) Színész, rendező, színigazgató, színházi szakíró. A színiakadémia elvégzése után 1896-ban kezdte színészi pályáját Nyíregyházán. Kassán első ízben 1905–1910 között járt Komjáthy János társulatával. 1914-ben lett a kassai színház igazgatója. Az államfordulat után is a...megnyit →

(* 1876. júl. 21. Dunaadony, † 1958. júl. 28. Budapest [Mo.]) Színész, rendező, színigazgató, színházi szakíró. A színiakadémia elvégzése után 1896-ban kezdte színészi pályáját Nyíregyházán. Kassán első ízben 1905–1910 között járt Komjáthy János társulatával. 1914-ben lett a kassai színház igazgatója. Az államfordulat után is a...megnyit →
Részletek

Faragó Ödön (KTA)
(* 1876. júl. 21. Dunaadony, † 1958. júl. 28. Budapest [Mo.]) Színész, rendező, színigazgató, színházi szakíró. A színiakadémia elvégzése után 1896-ban kezdte színészi pályáját Nyíregyházán. Kassán első ízben 1905–1910 között járt Komjáthy János társulatával. 1914-ben lett a kassai színház igazgatója. Az államfordulat után is a városban maradt, az első vh. utáni kassai, ill. csehszlovákiai magyar színészet egyik kiépítője s legfontosabb személyisége. Az új államkeretek közt továbbra is a kassai színház igazgatója maradt, majd 1920–1923, ill. 1924–1926 között a pozsony-kassai színikerület igazgatója. 1932–1934 között, ill. 1936-ban ismét Csehszl.-ban játszott (Földes Dezső, majd Iván Sándor társulatával). 1939–1941 között újból Kassán volt Ivánékkal, ezt követően azonban a háború végéig nem léphetett színpadra. 1933-ban a kárpátaljai színikerület igazgatója, majd 1948-at követően a budapesti Nemzeti Színház rendezője és színművésze volt. Kassai operarendezéseivel a szlovák opera történetébe is beírta a nevét. Színházi szak-, ill. emlékiratíróként fontos könyvek szerzője. – Főbb szerepei: Shylock (William Shakespeare: A velencei kalmár); Lear (William Shakespeare: Lear király); Tokeramo (Lengyel Menyhért: Taifun); Petur bán (Katona József: Bánk bán); Flambeau (Edmond Rostand: A sasfiók); Cigány (Szigligeti Ede: A cigány); Svengáli (Paul M. Potter: Trilby). – Fm. Impresszióim, Budapest, 1912; A vidéki színészet újjáépítése, Kassa, 1918; A szlovenszkói és ruszinszkói magyar színészet 25 éves története (kézirat), OSZK; Írások és emlékek, Ungvár, 1933; Írásaim és emlékeim, Kassa, 1942; A magyar színészet országútján Bp., 1946 – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Kováts Miklós: A magyar színjátszás és drámairodalom Csehszlovákiában (1974).
Faragó Sándor
(* 1899. máj. 16. Budapest, † 1957. ? Stockholm) Újságíró, író. A húszas évek elején emigránsként jött Csehszlovákiába; a Kassai Naplóban, A Reggelben dolgozott, s szerkesztője volt a rövid életű kassai Az Est c. napilapnak. 1926-ban visszatért Mo.-ra, s az avantgárd színház művelőjeként kb. 25 egyfelvonásost írt....megnyit →
(* 1899. máj. 16. Budapest, † 1957. ? Stockholm) Újságíró, író. A húszas évek elején emigránsként jött Csehszlovákiába; a Kassai Naplóban, A Reggelben dolgozott, s szerkesztője volt a rövid életű kassai Az Est c. napilapnak. 1926-ban visszatért Mo.-ra, s az avantgárd színház művelőjeként kb. 25 egyfelvonásost írt....megnyit →
Részletek
(* 1899. máj. 16. Budapest, † 1957. ? Stockholm) Újságíró, író. A húszas évek elején emigránsként jött Csehszlovákiába; a Kassai Naplóban, A Reggelben dolgozott, s szerkesztője volt a rövid életű kassai Az Est c. napilapnak. 1926-ban visszatért Mo.-ra, s az avantgárd színház művelőjeként kb. 25 egyfelvonásost írt. A második vh. kitörése után Svédországba emigrált, ahol – saját műveiből is – filmforgatókönyveket írt, s egy ideig Ingmar Bergman rendező munkatársa volt. – Fm. (csak a Csehszlovákiában írottak) Kannibál próféta (r., 1924); Jószagú Kelemen császár (r., 1926).
Farkas Pál

(* 1876. júl. 6. Budapest, † 1944. ? Kassa) Színész. 1894-ben kezdte színészi pályáját Szigeti Jenő vidéki társulatában. Tizenegy évet Nagyváradon, ötöt Debrecenben töltött. Élete meghatározó városa Kassa maradt. Nagyon népszerű epizódszínész volt. 1937-ben vonult vissza az aktív szerepléstől. Élete során több ízben szerepelt alkalmi...megnyit →

(* 1876. júl. 6. Budapest, † 1944. ? Kassa) Színész. 1894-ben kezdte színészi pályáját Szigeti Jenő vidéki társulatában. Tizenegy évet Nagyváradon, ötöt Debrecenben töltött. Élete meghatározó városa Kassa maradt. Nagyon népszerű epizódszínész volt. 1937-ben vonult vissza az aktív szerepléstől. Élete során több ízben szerepelt alkalmi...megnyit →
Részletek

Farkas Pál (SZM)
(* 1876. júl. 6. Budapest, † 1944. ? Kassa) Színész. 1894-ben kezdte színészi pályáját Szigeti Jenő vidéki társulatában. Tizenegy évet Nagyváradon, ötöt Debrecenben töltött. Élete meghatározó városa Kassa maradt. Nagyon népszerű epizódszínész volt. 1937-ben vonult vissza az aktív szerepléstől. Élete során több ízben szerepelt alkalmi társulatokban, s ezzel járta végig Szlovákia magyarlakta településeit. Több ízben maga is vezetett ilyen társulatot. Az 1920–30-as években szerkesztője volt a Kassán kiadott gazdag tartalmú színházi almanachoknak. – Főbb színházi szerepei: Gerő, intéző (Kálmán Imre: Tatárjárás); Színigazgató (Lucian Hervé: Nebáncsvirág); Carnero, gróf (Johann Strauss: A cigánybáró); Tiborc (Katona József: Bánk bán); Öreg komédiás (Zilahy Lajos: Zenebohócok); Goldstein sSzámi (Kövessy Albert: Goldstein Számi); A vén gazember (Mikszáth Kálmán: A vén gazember). – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Kováts Miklós: A magyar színjátszás és drámairodalom Csehszlovákiában (1974); Keller Imre: Jubileumi Album 1918–1928 (1928).
Farkas Zoltán
(1881. nov. 4. Erdőbénye – 1945. jan. Auschwitz [Lengyelország]) Jogász, politikus. Jogi tanulmányai elvégzését követően a kassai ügyvédi kamara tagja lett. A két vh. között a szlovákiai magyar szociáldemokrácia egyik vezető személyisége volt. 1929-ben a Csehszlovák Szociáldemokrata Munkáspárt listáján szenátori mandátumot szerzett. A húszas...megnyit →
(1881. nov. 4. Erdőbénye – 1945. jan. Auschwitz [Lengyelország]) Jogász, politikus. Jogi tanulmányai elvégzését követően a kassai ügyvédi kamara tagja lett. A két vh. között a szlovákiai magyar szociáldemokrácia egyik vezető személyisége volt. 1929-ben a Csehszlovák Szociáldemokrata Munkáspárt listáján szenátori mandátumot szerzett. A húszas...megnyit →
Részletek
(1881. nov. 4. Erdőbénye – 1945. jan. Auschwitz [Lengyelország]) Jogász, politikus. Jogi tanulmányai elvégzését követően a kassai ügyvédi kamara tagja lett. A két vh. között a szlovákiai magyar szociáldemokrácia egyik vezető személyisége volt. 1929-ben a Csehszlovák Szociáldemokrata Munkáspárt listáján szenátori mandátumot szerzett. A húszas évek második felében tagja volt a városi képviselő-testületnek. Miután 1938-ban Kassa visszakerült Mo.-hoz Kistarcsára internálták, ahol több mint egy évet raboskodott. Szabadulása után Budapesten telepedett le, ahonnan 1944 nyarán Auschwitzba hurcolták. Feltételezhetően a haláltábor evakuálása során, 1945 jan.-jában vesztette életét.
Fejér István; Fejsze István
(* 1911. ápr. 25. Kassa, † 1976. febr. 26. Budapest) Újságíró, szerkesztő, színigazgató. Prágában szerzett oklevelet a műszaki főiskolán. 1934-től E. Burian D34 nevű prágai színházában dolgozott. 1936-ban megalapította a prágai Petőfi Kör nevű népfrontos művelődési egyletet. 1936–1938-ban cikkei és fordításai jelentek meg a Munkásban és a...megnyit →
(* 1911. ápr. 25. Kassa, † 1976. febr. 26. Budapest) Újságíró, szerkesztő, színigazgató. Prágában szerzett oklevelet a műszaki főiskolán. 1934-től E. Burian D34 nevű prágai színházában dolgozott. 1936-ban megalapította a prágai Petőfi Kör nevű népfrontos művelődési egyletet. 1936–1938-ban cikkei és fordításai jelentek meg a Munkásban és a...megnyit →
Részletek
(* 1911. ápr. 25. Kassa, † 1976. febr. 26. Budapest) Újságíró, szerkesztő, színigazgató. Prágában szerzett oklevelet a műszaki főiskolán. 1934-től E. Burian D34 nevű prágai színházában dolgozott. 1936-ban megalapította a prágai Petőfi Kör nevű népfrontos művelődési egyletet. 1936–1938-ban cikkei és fordításai jelentek meg a Munkásban és a Magyar Napban. 1940-től Mo.-on élt, munkásmozgalmi tevékenységéért üldözték. 1945 után a Munkás Kultúrszövetség egyik vezetője, 1948-tól több lap (Művelt Nép, Színház és Mozi, Film, Színház, Muzsika) szerkesztője, 1958 és 1967 között a Vidám Színpad igazgatója volt. Egyedül és társszerzőkkel több vígjátékot, bohózatot írt.
Feld Lajos; Ľudovít Feld

(* 1904. márc. 19. Kassa, † 1991. máj. 18. Kassa) Festő, grafikus. 1922–1925-ben magántanulmányokat folytatott Kassán Krón Jenőnél, 1925–1933 között a Képzőművészeti Főiskolán tanult. 1933-tól rendszeresen kiállított. 1935-től magániskolát vezetett. 1944-ben Auschwitzba deportálták. 1946–1949-ben Pozsonyban élt a nővérénél, filozófiai és természettudományi tanulmányokat folytatott. 1949-ben...megnyit →

(* 1904. márc. 19. Kassa, † 1991. máj. 18. Kassa) Festő, grafikus. 1922–1925-ben magántanulmányokat folytatott Kassán Krón Jenőnél, 1925–1933 között a Képzőművészeti Főiskolán tanult. 1933-tól rendszeresen kiállított. 1935-től magániskolát vezetett. 1944-ben Auschwitzba deportálták. 1946–1949-ben Pozsonyban élt a nővérénél, filozófiai és természettudományi tanulmányokat folytatott. 1949-ben...megnyit →
Részletek

Feld Lajos (SZM)
(* 1904. márc. 19. Kassa, † 1991. máj. 18. Kassa) Festő, grafikus. 1922–1925-ben magántanulmányokat folytatott Kassán Krón Jenőnél, 1925–1933 között a Képzőművészeti Főiskolán tanult. 1933-tól rendszeresen kiállított. 1935-től magániskolát vezetett. 1944-ben Auschwitzba deportálták. 1946–1949-ben Pozsonyban élt a nővérénél, filozófiai és természettudományi tanulmányokat folytatott. 1949-ben véglegesen visszatért Kassára. Rajzain, akvarelljein, rézkarcain, litográfiáin városrészleteket örökített meg, ismertek szénrajz-portréi.
Fényes Samu
(* 1863. okt. 28. Tállya, † 1937. aug. 29. Bécs) Író, publicista, lapszerkesztő. Jogot végzett, 1907-ig Kassán volt ügyvéd. 1908-ban Budapesten megindította az Úttörő c. lapot, s egyik megalapítója volt a Galilei-körnek. Kassán a szociáldemokrata sajtóban publikált. Aktívan részt vett az 1918–19-es mo.-i forradalmakban. 1919-ben rövid időre...megnyit →
(* 1863. okt. 28. Tállya, † 1937. aug. 29. Bécs) Író, publicista, lapszerkesztő. Jogot végzett, 1907-ig Kassán volt ügyvéd. 1908-ban Budapesten megindította az Úttörő c. lapot, s egyik megalapítója volt a Galilei-körnek. Kassán a szociáldemokrata sajtóban publikált. Aktívan részt vett az 1918–19-es mo.-i forradalmakban. 1919-ben rövid időre...megnyit →
Részletek
(* 1863. okt. 28. Tállya, † 1937. aug. 29. Bécs) Író, publicista, lapszerkesztő. Jogot végzett, 1907-ig Kassán volt ügyvéd. 1908-ban Budapesten megindította az Úttörő c. lapot, s egyik megalapítója volt a Galilei-körnek. Kassán a szociáldemokrata sajtóban publikált. Aktívan részt vett az 1918–19-es mo.-i forradalmakban. 1919-ben rövid időre visszatért Kassára, s néhány írása megjelent a Kassai Munkásban. 1920-tól Bécsben élt, gyakran átjárt Pozsonyba, s Diogenes c. lapjában szlovákiai magyar könyveket is ismertetett. Számos cikke, elbeszélése jelent meg A Reggelben.
Filléres Újság
Részletek
Társadalmi hetilap (Kassa, 1936. ápr. 6.–máj. 2.). – Szerk. Zelleny Viktor.
Fischer-Colbrie Ágoston

(* 1863. okt. 16. Zselíz, † 1925. máj. 17. Kassa) Teológiával és filozófiával foglalkozó író, tanár, kassai megyéspüspök. Teológiai tanulmányait Bécsben végezte, majd budapesti, ill. esztergomi szolgálatát követően a bécsi Pazmaneum tanára, később rektora lett. 1904-től segédpüspök, 1907-től haláláig pedig megyéspüspök Kassán. Elsőként fordította...megnyit →

(* 1863. okt. 16. Zselíz, † 1925. máj. 17. Kassa) Teológiával és filozófiával foglalkozó író, tanár, kassai megyéspüspök. Teológiai tanulmányait Bécsben végezte, majd budapesti, ill. esztergomi szolgálatát követően a bécsi Pazmaneum tanára, később rektora lett. 1904-től segédpüspök, 1907-től haláláig pedig megyéspüspök Kassán. Elsőként fordította...megnyit →
Részletek

Fischer-Colbrie Ágoston (FI)
(* 1863. okt. 16. Zselíz, † 1925. máj. 17. Kassa) Teológiával és filozófiával foglalkozó író, tanár, kassai megyéspüspök. Teológiai tanulmányait Bécsben végezte, majd budapesti, ill. esztergomi szolgálatát követően a bécsi Pazmaneum tanára, később rektora lett. 1904-től segédpüspök, 1907-től haláláig pedig megyéspüspök Kassán. Elsőként fordította magyarra a Rerum Novarum c. pápai enciklikát. Az államfordulat előtt több ízben is fellépett a kormány érzéketlen nemzetiségi politikájával szemben. Csehszl. megalakulását követően az egyetlen püspök volt, aki az új államban is a helyén maradt, s folytathatta főpásztori tevékenységét. Ám hamarosan szembekerült az új hatalommal, mivel bírálta annak egyház- és nemzetiségi politikáját. Az Országos Keresztényszocialista Párt egyik megszervezője. Főpásztori tevékenysége mellett a formálódó szlovákiai magyar szellemi élet egyik meghatározó alakja volt: több mint 25 egyesületet hozott létre, továbbá számos szociális létesítmény (pl. Szent József Szegénygyermekek Otthona, Kassai Patronage, Átmeneti Fiú Otthon, Leánymenhely, Katholikus Tanonc Otthon), ill. több újság elindítója volt. – Fm. Társadalmi problémák (tan., 1919); Népjóléti kérdések (tan., 1919); Beszédei és beszédvázlatai (1928)
Fleischmann Gyula
(* 1889. szept. 21. Kassa, † 1969. jún. 27. Tihany [Mo.]) Politikus, publicista. Budapesten szerzett magyar–latin–német szakos tanári képesítést, majd a kassai főreáliskolában tanított. Az államfordulatután állásából elbocsátották. Az Országos Keresztényszocialista Párt (OKP) egyik megszervezője, egy ideig kerületi főtitkára, 1928–1935 között tartományi képviselője volt....megnyit →
(* 1889. szept. 21. Kassa, † 1969. jún. 27. Tihany [Mo.]) Politikus, publicista. Budapesten szerzett magyar–latin–német szakos tanári képesítést, majd a kassai főreáliskolában tanított. Az államfordulatután állásából elbocsátották. Az Országos Keresztényszocialista Párt (OKP) egyik megszervezője, egy ideig kerületi főtitkára, 1928–1935 között tartományi képviselője volt....megnyit →
Részletek
(* 1889. szept. 21. Kassa, † 1969. jún. 27. Tihany [Mo.]) Politikus, publicista. Budapesten szerzett magyar–latin–német szakos tanári képesítést, majd a kassai főreáliskolában tanított. Az államfordulatután állásából elbocsátották. Az Országos Keresztényszocialista Párt (OKP) egyik megszervezője, egy ideig kerületi főtitkára, 1928–1935 között tartományi képviselője volt. Szerkesztette az OKP A Nép, ill. Keresztény munkás c. lapjait, valamint ezek szlovák nyelvű változatait. 1939-től Budapesten a Vallás- és Közoktatási Minisztérium tanácsosa volt. – Fm. A szocializmus fejlődése (é. n.); Az olasz fasizmus (1927); Csehszl. művelődéspolitikája és a magyar kisebbség (1939).
Flórián Károly
(* 1878. jan. 26. Eperjes, † 1941. aug. 15. Kassa) Jogász, útleírások szerzője. Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, a kolozsvári egyetemen 1900-ban szerzett jogi doktori oklevelet. 1901–1914 között az eperjesi Jogi Akadémia tanára volt, 1914-ben a berlini egyetemen is előadott. Az I. vh.-ban orosz hadifogságba...megnyit →
(* 1878. jan. 26. Eperjes, † 1941. aug. 15. Kassa) Jogász, útleírások szerzője. Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, a kolozsvári egyetemen 1900-ban szerzett jogi doktori oklevelet. 1901–1914 között az eperjesi Jogi Akadémia tanára volt, 1914-ben a berlini egyetemen is előadott. Az I. vh.-ban orosz hadifogságba...megnyit →
Részletek
(* 1878. jan. 26. Eperjes, † 1941. aug. 15. Kassa) Jogász, útleírások szerzője. Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, a kolozsvári egyetemen 1900-ban szerzett jogi doktori oklevelet. 1901–1914 között az eperjesi Jogi Akadémia tanára volt, 1914-ben a berlini egyetemen is előadott. Az I. vh.-ban orosz hadifogságba került. Megtanult oroszul és a harkovi egyetemen közgazdaságtant adott elő. 1918-ban tért vissza Mo.-ra és a kassai magyar oktatási nyelvű jogakadémia tanára lett. 1922-ben az akadémia bezárását követően nyugdíjba vonult és visszatért Eperjesre. 1924–1928 között Eperjes polgármestere. A Magyarországi Kárpát Egyesület eperjesi osztályának választmányi tagja, 1936–1939 között a Karpathenverein alelnöki tisztét is betöltötte. Egyik alapítója volt a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaságnak. Hamvait Kassáról Eperjesre szállították és ott temették el. Két tátrai és egy alpesi hegyi túráról könyvet is írt. – Fm: Három nap a Magas-Tátrában (1904); Barangolások a Magas-Tátrában (1905); A tiroli hegyek között (1904). Szocializmus és magántulajdon (1901); A törvényhatóságok és az önkéntes adófizetés ex-lex-ben (1903); Az adománygyűjtés a magyar közigazgatási jogban (1904); A magyar– horvát pénzügyi egyezmény (1905); Az adóreform (1912).
