Bátorfalu (Bátorová)
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly jobb oldali mellékvölgyében, Nagykürtöstől DNy-ra. L: [1921] – 313, ebből 136 (43,5%) magyar, 125 (39,9%) szlovák; [2011] – 362, ebből 294 (81,2%) szlovák, 59 (16,3%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 192 (53,0%) szlovák; 151 (41,7%) magyar....megnyit →
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly jobb oldali mellékvölgyében, Nagykürtöstől DNy-ra. L: [1921] – 313, ebből 136 (43,5%) magyar, 125 (39,9%) szlovák; [2011] – 362, ebből 294 (81,2%) szlovák, 59 (16,3%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 192 (53,0%) szlovák; 151 (41,7%) magyar....megnyit →
Részletek
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly jobb oldali mellékvölgyében, Nagykürtöstől DNy-ra. L: [1921] – 313, ebből 136 (43,5%) magyar, 125 (39,9%) szlovák; [2011] – 362, ebből 294 (81,2%) szlovák, 59 (16,3%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 192 (53,0%) szlovák; 151 (41,7%) magyar. V: [2011] – 315 r. k., 20 ev. – R. k. (Szt. Teréz-) temploma 1926-ban szecessziós stílusban épült.
Bátorkeszi (Bátorove Kosihy)
Részletek
Bátorkeszi − r. k. templom (GJ)
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, Komáromtól K–ÉK-re. L: [1921] – 3485, ebből 3372 (96,8%) magyar, 61 (1,8%) szlovák; [2011] – 3415, ebből 2671 (78,2%) magyar, 614 (18,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 2840 (83,2%) magyar, 468 (13,7%) szlovák. V: [2011] – 2136 r. k., 754 ref., 47 ev., 8 gör. kat. – ~re, ill. a hozzá tartozó Miklósháza pusztára az első csehszlovák földreform keretében zajló kolonizáció során 1929-ben, majd a második vh. utáni belső telepítések során szlovák telepesek költöztek. Barokk stílusú r. k. (Sarlós Boldogasszony-) temploma egy korábbi templom alapjain a 18. sz. első felében, ref. temploma 1785–88 között, a barokk Pálffy-kastély pedig a 18. sz. közepén épült. 2000 óta jelenik meg a Bátorkeszi aLap c. kiadvány. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Kováts József Magyar Tanítási nyelvű Alapiskola) rendelkezett. Határában avar és honfoglalás kori magyar sírokat tártak fel. Helytállásért Társulás 1998-ben a falunak adományozta a Pro Probitate – Helytállásért díjat.
Bátorkeszi − kopjafa (GJ)
Bátorkeszi − r. k. templom (GJ)
Bátorová
-> Bátorfalu (Bátorová)
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly jobb oldali mellékvölgyében, Nagykürtöstől DNy-ra. L: [1921] – 313, ebből 136 (43,5%) magyar, 125 (39,9%) szlovák; [2011] – 362, ebből 294 (81,2%) szlovák, 59 (16,3%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 192 (53,0%) szlovák; 151 (41,7%) magyar....megnyit →
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly jobb oldali mellékvölgyében, Nagykürtöstől DNy-ra. L: [1921] – 313, ebből 136 (43,5%) magyar, 125 (39,9%) szlovák; [2011] – 362, ebből 294 (81,2%) szlovák, 59 (16,3%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 192 (53,0%) szlovák; 151 (41,7%) magyar....megnyit →
Részletek
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly jobb oldali mellékvölgyében, Nagykürtöstől DNy-ra. L: [1921] – 313, ebből 136 (43,5%) magyar, 125 (39,9%) szlovák; [2011] – 362, ebből 294 (81,2%) szlovák, 59 (16,3%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 192 (53,0%) szlovák; 151 (41,7%) magyar. V: [2011] – 315 r. k., 20 ev. – R. k. (Szt. Teréz-) temploma 1926-ban szecessziós stílusban épült.
Bátorove Kosihy
-> Bátorkeszi (Bátorove Kosihy)
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, Komáromtól K–ÉK-re. L: [1921] – 3485, ebből 3372 (96,8%) magyar, 61 (1,8%) szlovák; [2011] – 3415, ebből 2671 (78,2%) magyar, 614 (18,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 2840 (83,2%) magyar, 468 (13,7%) szlovák. V: [2011] – 2136 r....megnyit →
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, Komáromtól K–ÉK-re. L: [1921] – 3485, ebből 3372 (96,8%) magyar, 61 (1,8%) szlovák; [2011] – 3415, ebből 2671 (78,2%) magyar, 614 (18,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 2840 (83,2%) magyar, 468 (13,7%) szlovák. V: [2011] – 2136 r....megnyit →
Részletek
Bátorkeszi − r. k. templom (GJ)
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, Komáromtól K–ÉK-re. L: [1921] – 3485, ebből 3372 (96,8%) magyar, 61 (1,8%) szlovák; [2011] – 3415, ebből 2671 (78,2%) magyar, 614 (18,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 2840 (83,2%) magyar, 468 (13,7%) szlovák. V: [2011] – 2136 r. k., 754 ref., 47 ev., 8 gör. kat. – ~re, ill. a hozzá tartozó Miklósháza pusztára az első csehszlovák földreform keretében zajló kolonizáció során 1929-ben, majd a második vh. utáni belső telepítések során szlovák telepesek költöztek. Barokk stílusú r. k. (Sarlós Boldogasszony-) temploma egy korábbi templom alapjain a 18. sz. első felében, ref. temploma 1785–88 között, a barokk Pálffy-kastély pedig a 18. sz. közepén épült. 2000 óta jelenik meg a Bátorkeszi aLap c. kiadvány. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Kováts József Magyar Tanítási nyelvű Alapiskola) rendelkezett. Határában avar és honfoglalás kori magyar sírokat tártak fel. Helytállásért Társulás 1998-ben a falunak adományozta a Pro Probitate – Helytállásért díjat.
Bátorkeszi − kopjafa (GJ)Bátorkeszi − r. k. templom (GJ)
Batsányi Kör
Közművelődési klub, 1965-ben alakult Kassán. Az előadók sorában megtalálható volt Petneházy Ferenc, Keresztúry Dezső, Illyés Gyula, Németh László, Bartók Béla özvegye Pásztory Ditta, Kovács Kálmán, Vargyas Lajos, Forbáth Imre, Fábry Zoltán és további szlovákiai magyar írók. Kezdeményezője volt II. Rákóczi Ferenc emléktáblája visszahelyezésének a...megnyit →
Közművelődési klub, 1965-ben alakult Kassán. Az előadók sorában megtalálható volt Petneházy Ferenc, Keresztúry Dezső, Illyés Gyula, Németh László, Bartók Béla özvegye Pásztory Ditta, Kovács Kálmán, Vargyas Lajos, Forbáth Imre, Fábry Zoltán és további szlovákiai magyar írók. Kezdeményezője volt II. Rákóczi Ferenc emléktáblája visszahelyezésének a...megnyit →
Részletek
Béres József
Közművelődési klub, 1965-ben alakult Kassán. Az előadók sorában megtalálható volt Petneházy Ferenc, Keresztúry Dezső, Illyés Gyula, Németh László, Bartók Béla özvegye Pásztory Ditta, Kovács Kálmán, Vargyas Lajos, Forbáth Imre, Fábry Zoltán és további szlovákiai magyar írók. Kezdeményezője volt II. Rákóczi Ferenc emléktáblája visszahelyezésének a kassai dóm északi falára, ill. a Kazinczy Nyelvművelő Napoknak. Ösztönzőleg hatott a klubmozgalom kibontakozására. Az 1970-es években a tevékenysége megszűnt. – Vezető: Béres József, Görcsös Mihály. – Ir. Turczel Lajos szerk.: A kassai Batsányi-kör évkönyve 1965–1968 (1969); Máté László: A kassai Batsányi-kör. Béres József emlékezése (2012).
Batta György
(* 1943. jan. 10. Rimaszombat) Költő, színműíró, szerkesztő. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett (1961), Nyitrán magyar–szlovák szakos tanári oklevelet szerzett (1966). 1966–1976-ban az Új Ifjúság szerkesztője, 1976–1993 között a Kis Építő, ill. a Tücsök főszerkesztője, 1993–1994-ben a Hajrá c. sportlap főszerkesztője. 1995-től...megnyit →
(* 1943. jan. 10. Rimaszombat) Költő, színműíró, szerkesztő. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett (1961), Nyitrán magyar–szlovák szakos tanári oklevelet szerzett (1966). 1966–1976-ban az Új Ifjúság szerkesztője, 1976–1993 között a Kis Építő, ill. a Tücsök főszerkesztője, 1993–1994-ben a Hajrá c. sportlap főszerkesztője. 1995-től...megnyit →
Részletek
Batta Gyorgy (FI)
(* 1943. jan. 10. Rimaszombat) Költő, színműíró, szerkesztő. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett (1961), Nyitrán magyar–szlovák szakos tanári oklevelet szerzett (1966). 1966–1976-ban az Új Ifjúság szerkesztője, 1976–1993 között a Kis Építő, ill. a Tücsök főszerkesztője, 1993–1994-ben a Hajrá c. sportlap főszerkesztője. 1995-től szabadfoglalkozású újságíró, 2006-tól az Itthon főszerkesztője. Bemutatták színműveit (Kakastánc, 1978; Töklámpás, 1980; A fürjtojás, 1987), hangjátékait. – Fm. Virágot nyit a puskacső (v., 1965); Testamentum (v., 1969); Tizenöt sportriport (1973); Huszadik világháború (v., 1974); Gólok és érmek (sportriportok, 1989); Színek Fábry Zoltán portréjához (tan.,1990); Kolbászfurulya (gyermekv., 1997); Tobozházikó (mesék, 1998). – Ir. Görömbei András: A csehszlovákiai magyar irodalom 1945—1980. (1982); Szeberényi Zoltán: Magyar irodalom Szlovákiában (1945—1999) I. (2000); Ki kicsoda Kassától—Prágáig? (1993); A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918—1995. (1997); Szlovákiai magyar ki kicsoda. (2001); A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918—2004. (2004)
Batta István
(* 1955. jan. 15. Sajógömör, † 2014. júl. 4. Gelle) Lelkész, politikus, zsinati tanácsos. Rimaszombatban érettségizett. Főiskolai tanulmányait a brünni Mezőgazdasági Egyetemen, a budapesti ELTE-n, valamint a komáromi Selye János Egyetemen végezte. A rendszerváltás időszakában az Együttélés Politikai Mozgalom, illetve az Együttélés és a...megnyit →
(* 1955. jan. 15. Sajógömör, † 2014. júl. 4. Gelle) Lelkész, politikus, zsinati tanácsos. Rimaszombatban érettségizett. Főiskolai tanulmányait a brünni Mezőgazdasági Egyetemen, a budapesti ELTE-n, valamint a komáromi Selye János Egyetemen végezte. A rendszerváltás időszakában az Együttélés Politikai Mozgalom, illetve az Együttélés és a...megnyit →
Részletek
(* 1955. jan. 15. Sajógömör, † 2014. júl. 4. Gelle) Lelkész, politikus, zsinati tanácsos. Rimaszombatban érettségizett. Főiskolai tanulmányait a brünni Mezőgazdasági Egyetemen, a budapesti ELTE-n, valamint a komáromi Selye János Egyetemen végezte. A rendszerváltás időszakában az Együttélés Politikai Mozgalom, illetve az Együttélés és a Magyar Kereszténydemokarata Mozgalom koalíciójának jelentős személyisége, 1990–1992 között a prágai Szövetségi Gyűlés tagja volt. A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház szóvivője, külügyi tanácsnoka volt. Haláláig Somorján segédlelkészként dolgozott.
Battyán (Boťany)
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogköz ÉK-i szegletében, a Latorca folyó bal parti síkságán, Királyhelmectől K–ÉK-re, a szlovák-ukrán határ közelében. L: [1921] – 989, ebből 953 (96,4%) magyar, 1 (0,1%) szlovák; [2011] – 1256, ebből 824 (65,6%) magyar, 228 (18,2%) roma, 159...megnyit →
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogköz ÉK-i szegletében, a Latorca folyó bal parti síkságán, Királyhelmectől K–ÉK-re, a szlovák-ukrán határ közelében. L: [1921] – 989, ebből 953 (96,4%) magyar, 1 (0,1%) szlovák; [2011] – 1256, ebből 824 (65,6%) magyar, 228 (18,2%) roma, 159...megnyit →
Részletek
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogköz ÉK-i szegletében, a Latorca folyó bal parti síkságán, Királyhelmectől K–ÉK-re, a szlovák-ukrán határ közelében. L: [1921] – 989, ebből 953 (96,4%) magyar, 1 (0,1%) szlovák; [2011] – 1256, ebből 824 (65,6%) magyar, 228 (18,2%) roma, 159 (12,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1094 (87,1%) magyar, 114 (9,1%) szlovák. V: [2011] – 893 r. k., 94 ref., 89 gör. kat., 1 ev. –Határába a két vh. közötti földbirtokreform során 1929-ben cseh-morva kolonisták, 1945 után szlovák telepesek költöztek. R. k. (Jézus szíve) temploma 1907-ben épült neogótikus stílusban egy 17. sz.-i reneszánsz templom alapjain. A 21. sz. elején 1-4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. A Latorca folyó mentén 55 ha területen két természetvédelmi terület létesült.
Bauer Edit
(* 1946. aug. 30. Somorja) Szociológus, politikus. A somorjai magyar gimnáziumban érettségizett (1963), a pozsonyi Közgazdasági Egyetemen diplomázott (1968). 1969–1989-ben a pozsonyi Életszínvonal-kutató Intézet, 1990-től az SZTA Prognosztikai Intézetének munkatársa, 1972–1980-ban az SZTA Szociológiai Intézetének aspiránsa. Kutatási területe: életmódkutatás, a nők életmódja, a szabadidő...megnyit →
(* 1946. aug. 30. Somorja) Szociológus, politikus. A somorjai magyar gimnáziumban érettségizett (1963), a pozsonyi Közgazdasági Egyetemen diplomázott (1968). 1969–1989-ben a pozsonyi Életszínvonal-kutató Intézet, 1990-től az SZTA Prognosztikai Intézetének munkatársa, 1972–1980-ban az SZTA Szociológiai Intézetének aspiránsa. Kutatási területe: életmódkutatás, a nők életmódja, a szabadidő...megnyit →
Részletek
Bauer Edit (GJ)
(* 1946. aug. 30. Somorja) Szociológus, politikus. A somorjai magyar gimnáziumban érettségizett (1963), a pozsonyi Közgazdasági Egyetemen diplomázott (1968). 1969–1989-ben a pozsonyi Életszínvonal-kutató Intézet, 1990-től az SZTA Prognosztikai Intézetének munkatársa, 1972–1980-ban az SZTA Szociológiai Intézetének aspiránsa. Kutatási területe: életmódkutatás, a nők életmódja, a szabadidő eltöltésének és a munkanélküliségnek a problémája. 1990-től aktívan politizál. Az Együttélés Politikai Mozgalom (1990–1998), majd az MKP parlamenti képviselője (1998–2004), közben a Munka-, Család- és Szociális Ügyi Minisztérium államtitkára (1998–2002). 2004-2014 között az Európai Parlament képviselője. 2017-ben a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetésben részesült.
Bauer Ferenc
(* 1950. nov. 12. Magyarbél) Orvos, gyermekgyógyász, egyetemi tanár. Általános iskolai tanulmányait szülőfalujában és Érsekújvárott végezte (1966), az érsekújvári gimnáziumban érettségizett 1969-ben. A prágai Károly Egyetem Orvosi Karán szerzett oklevelet (1975). 1975–1978-ban különböző afrikai országokban működött, 1979-től az érsekújvári kórház újszülöttosztályának orvosa (1982-től főorvosa)....megnyit →
(* 1950. nov. 12. Magyarbél) Orvos, gyermekgyógyász, egyetemi tanár. Általános iskolai tanulmányait szülőfalujában és Érsekújvárott végezte (1966), az érsekújvári gimnáziumban érettségizett 1969-ben. A prágai Károly Egyetem Orvosi Karán szerzett oklevelet (1975). 1975–1978-ban különböző afrikai országokban működött, 1979-től az érsekújvári kórház újszülöttosztályának orvosa (1982-től főorvosa)....megnyit →
Részletek
Bauer Ferenc (csa)
(* 1950. nov. 12. Magyarbél) Orvos, gyermekgyógyász, egyetemi tanár. Általános iskolai tanulmányait szülőfalujában és Érsekújvárott végezte (1966), az érsekújvári gimnáziumban érettségizett 1969-ben. A prágai Károly Egyetem Orvosi Karán szerzett oklevelet (1975). 1975–1978-ban különböző afrikai országokban működött, 1979-től az érsekújvári kórház újszülöttosztályának orvosa (1982-től főorvosa). 1998-tól az Újszülöttklinika vezető főorvosa. A PhD-fokozatot 2002-ben szerezte meg, 2005-től egyetemi docens, 2007-től három egyetem, illetve főiskola (a pozsonyi Szlovák Egészségügyi Egyetem és Szent Erzsébet Főiskola, valamint a Nagyszombati Egyetem) professzora. Kutatási területe a születés előtti (prenatális) kor és a koraszülött csecsemők problémája: a neonatológiai intenzív-újraélesztési terápián belül az éretlen újszülöttek lélegeztetési módjai és stratégiái, valamint a respirációs terápia hatásának követése. Közel 60 tudományos közleménye jelent meg külföldi, és közel 120 dolgozata szlovákiai szakfolyóiratokban, 12 monográfia társszerzője. A szlovákiai újszülöttgyógyászok szakfolyóiratának (Neonatologické zvesti) alapítója (1994) és főszerkesztője, további szakfolyóiratok (a Detský lekár, a Pediatria pre prax és az International Journal of Prenatal and Perinatal Psychology and Medicine) szerkesztőbizottsági tagja. A gyógyító és kutató munka mellett pregraduális orvosés nővér, valamint posztgraduális újszülöttgyógyász-szakorvos és szaknővér képzéssel is foglalkozik. A Szlovákiai Újszülöttgyógyászok Társaságának 1990 óta több alkalommal újraválasztott elnöke. Egyetemistaként a prágai Ady Endre Diákkör irodalmi színpadának egyik vezetője volt. – Díjak: Baby Frendly Hospital Iniciative (Unicef 1997); Érsekújvár Pro Urbe-díja (1999); Szlovák Orvosi Társaság bronzérme (2000), a Szlovák Irodalmi Alap díja (2001); a szímői önkormányzat Jedlik Ányos-díja (2001); Szent Erzsébet Főiskola ezüst érme (2007).