Bártfai László; Koncsek
(* 1905. ápr. 6. Margonya, † 1980. dec. 19. Pozsony) Újságíró, szerkesztő, műfordító. A szegedi tudományegyetem természettudományi karán tanult, majd a Délmagyarország, később az ungvári Kárpáti Híradó felelős szerkesztője volt. A II. vh. vége felé a szovjet csapatok civilként elhurcolták, szabadulását követően Csehszl.-ban telepedett le. Kiadói, ill....megnyit →
(* 1905. ápr. 6. Margonya, † 1980. dec. 19. Pozsony) Újságíró, szerkesztő, műfordító. A szegedi tudományegyetem természettudományi karán tanult, majd a Délmagyarország, később az ungvári Kárpáti Híradó felelős szerkesztője volt. A II. vh. vége felé a szovjet csapatok civilként elhurcolták, szabadulását követően Csehszl.-ban telepedett le. Kiadói, ill....megnyit →
Részletek
(* 1905. ápr. 6. Margonya, † 1980. dec. 19. Pozsony) Újságíró, szerkesztő, műfordító. A szegedi tudományegyetem természettudományi karán tanult, majd a Délmagyarország, később az ungvári Kárpáti Híradó felelős szerkesztője volt. A II. vh. vége felé a szovjet csapatok civilként elhurcolták, szabadulását követően Csehszl.-ban telepedett le. Kiadói, ill. lapszerkesztő volt Pozsonyban. Cseh és szlovák szerzőket fordított magyarra.
Bártfay Gyula
(* 1888. szept. 28. Nyitra, † 1979. aug. 25. Pozsony) Szobrász. Pályáját mint fafaragó és műbútorasztalos kezdte. 1920 és 1930 között Párizsban, Rómában, majd újra Párizsban tanult. Nyitrán élt. Különböző személyiségekről – Beethoven, Michelangelo, Mózes, Jób – imaginatív portrékat készített. Főbb díjai, kitüntetései: Kiváló...megnyit →
(* 1888. szept. 28. Nyitra, † 1979. aug. 25. Pozsony) Szobrász. Pályáját mint fafaragó és műbútorasztalos kezdte. 1920 és 1930 között Párizsban, Rómában, majd újra Párizsban tanult. Nyitrán élt. Különböző személyiségekről – Beethoven, Michelangelo, Mózes, Jób – imaginatív portrékat készített. Főbb díjai, kitüntetései: Kiváló...megnyit →
Részletek
Bártfay Gyula (SZM)
(* 1888. szept. 28. Nyitra, † 1979. aug. 25. Pozsony) Szobrász. Pályáját mint fafaragó és műbútorasztalos kezdte. 1920 és 1930 között Párizsban, Rómában, majd újra Párizsban tanult. Nyitrán élt. Különböző személyiségekről – Beethoven, Michelangelo, Mózes, Jób – imaginatív portrékat készített. Főbb díjai, kitüntetései: Kiváló Munkáért (1967); Munka Érdemrend (1968).
Bartusz György
(* 1933. okt. 23. Kéménd, † 2025. szept. 25. Kassa) Képzőművész. 1954 és 1961 között elvégezte Prágában az Iparművészeti Főiskolát és a Képzőművészeti Akadémiát. 1962–1990 között, majd 1999-től ismét Kassán él. 1990–1999-ban a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola Szabad kreativitás műtermének vezetője, 1999-től a kassai Műszaki...megnyit →
(* 1933. okt. 23. Kéménd, † 2025. szept. 25. Kassa) Képzőművész. 1954 és 1961 között elvégezte Prágában az Iparművészeti Főiskolát és a Képzőművészeti Akadémiát. 1962–1990 között, majd 1999-től ismét Kassán él. 1990–1999-ban a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola Szabad kreativitás műtermének vezetője, 1999-től a kassai Műszaki...megnyit →
Részletek
Bartusz György (FI)
(* 1933. okt. 23. Kéménd, † 2025. szept. 25. Kassa) Képzőművész. 1954 és 1961 között elvégezte Prágában az Iparművészeti Főiskolát és a Képzőművészeti Akadémiát. 1962–1990 között, majd 1999-től ismét Kassán él. 1990–1999-ban a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola Szabad kreativitás műtermének vezetője, 1999-től a kassai Műszaki Egyetem Művészeti Kara Szabadművészetek Tanszékének vezetője. 2004-ben Munkácsy-díjjal tüntették ki. A képzőművészet szinte minden hagyományos és modern területén kipróbálta magát (szobrászat, festészet, grafika, illusztráció, arculattervezés, akciófestészet, akcióművészet, fényművészet, számítógépes grafika, video). Egyik fő szervezője volt a kassai Kelet-szlovákiai Vasmű által megrendezett Nemzetközi Vasszimpóziumoknak (ez időből valók monumentális fémplasztikái). A normalizáció éveiben is az alternatív művészet egyik fő képviselője, magánakciókon vett részt, egyéni kiállításai voltak Csehországban, Lengyelországban, Mo.-on. Nemzetközileg elismert művész. – Főbb díjak: Ľudovít Štúr Érdemrend II. fokozata (2024); Szlovák Kormány Ezüst Plakettje (2003); Munkácsy Mihály-díj (2004) – Fm. Főbb köztéri munkái: 1963–1971: A korompai felkelés emlékműve, Korompa; 1979: Energia, Kassa; 1982–1990: Anatómiai modulus, Kassa, Orvosi Egyetem; 1995: Baróti Szabó Dávid-emléktábla, Kassa,; 1977–1980: Jakoby Gyula szobra, Erzsébet utca, Kassa; 2002: Andy Warhol szobra, Mezőlaborc. – Ir. Bodnárová, Jana: Juraj Bartusz (szamizdat, 1985); Hushegyi Gábor: Bartusz (2004).
Bartusz Gyula
(* 1930. márc. 23. Kéménd, † 2003. dec. 7. Párkány) Építészmérnök, szakfordító. A Budapesti Műszaki Egyetemen, majd a Pozsonyi Műszaki Főiskolán tanult (1949–1954). 1954–1956: a poprádi ércbányában építésvezető; 1956–1960: a párkányi járási építővállalat üzemvezetője; 1960–1977: a párkányi papírgyár beruházási osztályának vezetője; 1978–1981: a gömörhorkai papírgyár műszaki igazgatóhelyettese;...megnyit →
(* 1930. márc. 23. Kéménd, † 2003. dec. 7. Párkány) Építészmérnök, szakfordító. A Budapesti Műszaki Egyetemen, majd a Pozsonyi Műszaki Főiskolán tanult (1949–1954). 1954–1956: a poprádi ércbányában építésvezető; 1956–1960: a párkányi járási építővállalat üzemvezetője; 1960–1977: a párkányi papírgyár beruházási osztályának vezetője; 1978–1981: a gömörhorkai papírgyár műszaki igazgatóhelyettese;...megnyit →
Részletek
(* 1930. márc. 23. Kéménd, † 2003. dec. 7. Párkány) Építészmérnök, szakfordító. A Budapesti Műszaki Egyetemen, majd a Pozsonyi Műszaki Főiskolán tanult (1949–1954). 1954–1956: a poprádi ércbányában építésvezető; 1956–1960: a párkányi járási építővállalat üzemvezetője; 1960–1977: a párkányi papírgyár beruházási osztályának vezetője; 1978–1981: a gömörhorkai papírgyár műszaki igazgatóhelyettese; 1981–1991: a párkányi papírgyár irányítástechnikai főosztályvezetője; 1991–1992: a párkányi Kerületi Hivatal régiófejlesztési osztályvezetője; 1992–2003: a Déli Régió Ipartestületének titkára. Számos tankönyvet fordított magyar nyelvre.
Bastrnák Ferenc
Részletek
(* 1936. febr. 23. Gúta) Sebész főorvos, szakíró. 1960-ban a pozsonyi Comenius Egyetem Orvostudományi Karán orvosdoktori oklevelet szerzett. 1960-tól Komáromban a Járási Népegészségügyi Központ sebészorvosa, 1964-tól szakorvosa, 1983-tól főorvosa. Kutatási területe: érsebészet, baleseti sebészet. Főbb kitüntetései: Dérer-emlékérem (2002), Magyar Sebészetért Emlékérem (2004).
Bastrnák Tibor
(* 1964. nov. 17. Ipolyság) Nőgyógyász, politikus, polgármester. Az ipolysági magyar gimnáziumban érettségizett (1982), a brünni Purkyně Egyetem Orvostudományi Karán szerzett oklevelet (1988). 1991–1999-ben a komáromi kórház nőgyógyásza. 1999–2002-ben a Nyitrai Kerületi Hivatal helyettes elöljárója. 2002–2010-ben az MKP parlamenti képviselője, ill. Komárom polgármestere. 2009-ben...megnyit →
(* 1964. nov. 17. Ipolyság) Nőgyógyász, politikus, polgármester. Az ipolysági magyar gimnáziumban érettségizett (1982), a brünni Purkyně Egyetem Orvostudományi Karán szerzett oklevelet (1988). 1991–1999-ben a komáromi kórház nőgyógyásza. 1999–2002-ben a Nyitrai Kerületi Hivatal helyettes elöljárója. 2002–2010-ben az MKP parlamenti képviselője, ill. Komárom polgármestere. 2009-ben...megnyit →
Részletek
Bastrnák Tibor-P (ST)
(* 1964. nov. 17. Ipolyság) Nőgyógyász, politikus, polgármester. Az ipolysági magyar gimnáziumban érettségizett (1982), a brünni Purkyně Egyetem Orvostudományi Karán szerzett oklevelet (1988). 1991–1999-ben a komáromi kórház nőgyógyásza. 1999–2002-ben a Nyitrai Kerületi Hivatal helyettes elöljárója. 2002–2010-ben az MKP parlamenti képviselője, ill. Komárom polgármestere. 2009-ben részt vett a Most-Híd párt megalapításában, a párt elnökségi tagja, 2010-től a párt országgyűlési képviselője.
Baťa-cipős magyarok
Csehszl. megalapítása utáni megnevezés a szlovákiai magyarokra. A köznyelvben gyökeret nem nyert kifejezés az 1938-as határmódosítás tájékán bukkan fel, és a Baťa-cipő metaforájával azt hivatott kifejezni, hogy a szlovákiai magyarok az elmúlt időszak alatt, a szétfejlődés következtében más nyelvi, kulturális és mentalitásbeli jegyeket mutatnak,...megnyit →
Csehszl. megalapítása utáni megnevezés a szlovákiai magyarokra. A köznyelvben gyökeret nem nyert kifejezés az 1938-as határmódosítás tájékán bukkan fel, és a Baťa-cipő metaforájával azt hivatott kifejezni, hogy a szlovákiai magyarok az elmúlt időszak alatt, a szétfejlődés következtében más nyelvi, kulturális és mentalitásbeli jegyeket mutatnak,...megnyit →
Részletek
Csehszl. megalapítása utáni megnevezés a szlovákiai magyarokra. A köznyelvben gyökeret nem nyert kifejezés az 1938-as határmódosítás tájékán bukkan fel, és a Baťa-cipő metaforájával azt hivatott kifejezni, hogy a szlovákiai magyarok az elmúlt időszak alatt, a szétfejlődés következtében más nyelvi, kulturális és mentalitásbeli jegyeket mutatnak, mint a magyarországi, romániai stb. magyarok. – Ir.: Liszka József: Újabb szempontok és közelítések az 1920 utáni magyarság néprajzi kutatásában. Néprajzi Látóhatár 9, 2000/1–2, 89–95. p.
Bátka (Bátka)
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Balog-patak jobb partján, Rimaszombattól K-re. L: [1921] – 406, ebből 398 (98,0%) magyar, 7 (1,7%) szlovák; [2011] – 968, ebből 700 (72,3%) magyar, 206 (21,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 773 (79,9%) magyar, 158 (16,3%) szlovák; V:...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Balog-patak jobb partján, Rimaszombattól K-re. L: [1921] – 406, ebből 398 (98,0%) magyar, 7 (1,7%) szlovák; [2011] – 968, ebből 700 (72,3%) magyar, 206 (21,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 773 (79,9%) magyar, 158 (16,3%) szlovák; V:...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Balog-patak jobb partján, Rimaszombattól K-re. L: [1921] – 406, ebből 398 (98,0%) magyar, 7 (1,7%) szlovák; [2011] – 968, ebből 700 (72,3%) magyar, 206 (21,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 773 (79,9%) magyar, 158 (16,3%) szlovák; V: [2011] – 449 ref., 285 r. k., 20 ev., 9 gör. kat. – Klasszicista stílusú ref. temploma 1808-ban, a Bornemissza-kúria a 17. sz.-ban, a neoklasszicista Bornemissza-kastély 1895-ben épült. A 21. sz. elején közös, szlovák–magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – 1964–90 között közigazgatásilag ~hoz tartozott Dúlháza.
Bátky Attila
Részletek
(* 1973. Bős) Kötöttfogású birkózó, a szakág kiemelkedő szlovákiai egyénisége. 1991-ben a junior világbajnokságon ezüst-, 2003-ban a felnőtt világbajnokságon bronzérmet szerzett. Trencsénben él.
Bátky László
Részletek
(* 1919. febr. 1. Bős, † 1980. márc. 31. Pozsony) Újságíró, szerkesztő. A két vh. között vidéki lapokban publikált (Csallóközi Lapok, Komáromi Lapok, Somorja és Vidéke). 1950-től újságíró volt Pozsonyban (Új Szó). 1952–1955 között a Fáklya főszerkesztője lett.