Magyar Színházi Napok
Képes műsorfüzet (Pozsony, 1941, 1942). Egy-egy száma jelent meg a júl. első felében tartott pozsonyi magyar műkedvelő színi szezon alkalmából. A 44, ill. 88 oldalas kiadvány a műsor részletes ismertetésén kívül a színházzal kapcsolatos cikkeket, emlékezéseket, interjúkat, anekdotákat, verseket és képeket közölt. – Szerk. Rehorovszky...megnyit →
Képes műsorfüzet (Pozsony, 1941, 1942). Egy-egy száma jelent meg a júl. első felében tartott pozsonyi magyar műkedvelő színi szezon alkalmából. A 44, ill. 88 oldalas kiadvány a műsor részletes ismertetésén kívül a színházzal kapcsolatos cikkeket, emlékezéseket, interjúkat, anekdotákat, verseket és képeket közölt. – Szerk. Rehorovszky...megnyit →
Részletek
Képes műsorfüzet (Pozsony, 1941, 1942). Egy-egy száma jelent meg a júl. első felében tartott pozsonyi magyar műkedvelő színi szezon alkalmából. A 44, ill. 88 oldalas kiadvány a műsor részletes ismertetésén kívül a színházzal kapcsolatos cikkeket, emlékezéseket, interjúkat, anekdotákat, verseket és képeket közölt. – Szerk. Rehorovszky Jenő.
Magyar Szó 2.
Németbarát és antiszemita szellemiségű napilap (Pozsony, 1945. febr. 10.–márc. 29.). A lap elindításának előzményét Esterházy János lemondatása jelentette a Szlovenszkói Magyar Párt éléről, amelynek következtében a párt sajtóorgánuma, a Magyar Néplap is beszüntette megjelenését. A ~ kiadását a nyilas kormányzat pozsonyi megbízottja, Ferber Viktor kezdeményezte. A lap kiadója...megnyit →
Németbarát és antiszemita szellemiségű napilap (Pozsony, 1945. febr. 10.–márc. 29.). A lap elindításának előzményét Esterházy János lemondatása jelentette a Szlovenszkói Magyar Párt éléről, amelynek következtében a párt sajtóorgánuma, a Magyar Néplap is beszüntette megjelenését. A ~ kiadását a nyilas kormányzat pozsonyi megbízottja, Ferber Viktor kezdeményezte. A lap kiadója...megnyit →
Részletek
Németbarát és antiszemita szellemiségű napilap (Pozsony, 1945. febr. 10.–márc. 29.). A lap elindításának előzményét Esterházy János lemondatása jelentette a Szlovenszkói Magyar Párt éléről, amelynek következtében a párt sajtóorgánuma, a Magyar Néplap is beszüntette megjelenését. A ~ kiadását a nyilas kormányzat pozsonyi megbízottja, Ferber Viktor kezdeményezte. A lap kiadója hivatalosan az SS (SS Standardte „Kurt Eggers” Kommando Slowakei) pozsonyi parancsnoksága. A lapban többek között Duka Zólyomi Norbert is publikált. Felelős szerkesztője Klöne Henrik. – Szerk. Brogyányi Kálmán.
Magyar Tanügy
Tanügypolitikai lap, amelyet a Szlovenszkói Magyar Tanítók Haladó Csoportja adott ki. 1925-től 1928-ig Szlovenszkói Magyar Tanügy, 1928-tól 1933-ig pedig ~ néven jelent meg. Elsősorban a Szlovenszkói Általános Magyar Tanítóegyesület ellenzékét alkotó pedagógusok hozták létre. Fő követelésük a felekezeti iskolák teljes államosítása és a Tanítóegyesület,...megnyit →
Tanügypolitikai lap, amelyet a Szlovenszkói Magyar Tanítók Haladó Csoportja adott ki. 1925-től 1928-ig Szlovenszkói Magyar Tanügy, 1928-tól 1933-ig pedig ~ néven jelent meg. Elsősorban a Szlovenszkói Általános Magyar Tanítóegyesület ellenzékét alkotó pedagógusok hozták létre. Fő követelésük a felekezeti iskolák teljes államosítása és a Tanítóegyesület,...megnyit →
Részletek
Tanügypolitikai lap, amelyet a Szlovenszkói Magyar Tanítók Haladó Csoportja adott ki. 1925-től 1928-ig Szlovenszkói Magyar Tanügy, 1928-tól 1933-ig pedig ~ néven jelent meg. Elsősorban a Szlovenszkói Általános Magyar Tanítóegyesület ellenzékét alkotó pedagógusok hozták létre. Fő követelésük a felekezeti iskolák teljes államosítása és a Tanítóegyesület, valamint a Magyar Tanító c. lap Pozsonyba való áthelyezése volt. A szociáldemokráciához közel álló lapra egyformán jellemző volt az antikommunista és az antiklerikális hozzáállás. – Szerk. Farkas Gyula, Dezső Zoltán.
Magyar Ujság 1.
Politikai napilap (Pozsony, 1919–1928). 1919–1924-ben a nyomdatulajdonos Angermayer család független lapjaként a mérsékelt liberális szellemiség jellemezte. Nagy figyelmet szentelt a magyar–szlovák kulturális kapcsolatoknak. 1925–1926-ban, amikor a Országos Magyar Kisgazda, Iparos és Munkáspárt érdekkörébe tartozott, nemzeti szempontból radikálisabb lett, de liberális irányultságát végig megőrizte. Irodalmi...megnyit →
Politikai napilap (Pozsony, 1919–1928). 1919–1924-ben a nyomdatulajdonos Angermayer család független lapjaként a mérsékelt liberális szellemiség jellemezte. Nagy figyelmet szentelt a magyar–szlovák kulturális kapcsolatoknak. 1925–1926-ban, amikor a Országos Magyar Kisgazda, Iparos és Munkáspárt érdekkörébe tartozott, nemzeti szempontból radikálisabb lett, de liberális irányultságát végig megőrizte. Irodalmi...megnyit →
Részletek
Politikai napilap (Pozsony, 1919–1928). 1919–1924-ben a nyomdatulajdonos Angermayer család független lapjaként a mérsékelt liberális szellemiség jellemezte. Nagy figyelmet szentelt a magyar–szlovák kulturális kapcsolatoknak. 1925–1926-ban, amikor a Országos Magyar Kisgazda, Iparos és Munkáspárt érdekkörébe tartozott, nemzeti szempontból radikálisabb lett, de liberális irányultságát végig megőrizte. Irodalmi rovatában a magyarországi írók mellett helyet biztosított a kibontakozóban lévő Sarló mozgalom tagjainak is. – Szerk. (egymást váltva) Angermayer Károly, Szent-Ivány József, Kárpáthy Béla, Gál István, Moravek Gyula és Benyovszky Károly.
Magyar Ujság 2.
Aktivista politikai napilap (Pozsony, 1933. ápr. 16.–1938. okt. 14.). A két vh. közötti korszak egyik legszínvonalasabb lapja volt, amely mérsékelt kormánypártisága ellenére a kisebbségi sérelmeknek is gyakran hangot adott. A cseh–szlovák–magyar kulturális kapcsolatoknak állandó figyelmet szentelt; megszólaltatta a cseh és szlovák szellemi élet számos jeles...megnyit →
Aktivista politikai napilap (Pozsony, 1933. ápr. 16.–1938. okt. 14.). A két vh. közötti korszak egyik legszínvonalasabb lapja volt, amely mérsékelt kormánypártisága ellenére a kisebbségi sérelmeknek is gyakran hangot adott. A cseh–szlovák–magyar kulturális kapcsolatoknak állandó figyelmet szentelt; megszólaltatta a cseh és szlovák szellemi élet számos jeles...megnyit →
Részletek
A Magyar Ujság fejléce (FI)
Aktivista politikai napilap (Pozsony, 1933. ápr. 16.–1938. okt. 14.). A két vh. közötti korszak egyik legszínvonalasabb lapja volt, amely mérsékelt kormánypártisága ellenére a kisebbségi sérelmeknek is gyakran hangot adott. A cseh–szlovák–magyar kulturális kapcsolatoknak állandó figyelmet szentelt; megszólaltatta a cseh és szlovák szellemi élet számos jeles képviselőjét. Fénykorát a 30-as évek második felében élte, amikor erőteljesen szorgalmazta a demokratikus és antifasiszta rétegek összefogását, népszerűsítette a népfrontos kulturális szervezeteket. Az irodalmi és kulturális anyagoknak tág teret nyújtott, vasárnapi számai felértek egy irodalmi folyóirattal. Magyarországi, cseh, szlovák és külföldi szerzőktől is sok anyagot közölt. – Szerk. Dzurányi László, Győry Dezső, Jankó Zoltán.
Magyar Vidék
Részletek
Regionális kulturális és közéleti hetilap (Pozsony, 1932. dec. 31.–1933. ápr. 15.). 15 száma jelent meg. Alcíme szerint „Nyugat- és Dél-Szlovenszkó magyar lakossága részére” készült. – Szerk. Császár István.
Mai Lap
Független napilap (Pozsony, 1999. jún. 1.–nov. 30.). Indulásakor hetente kétszer, a 30. számtól naponta jelent meg, a Nový Trhák/Trhák magyar nyelvű mutációja. Tiszavirágéletű próbálkozás volt egy bulvárlap magyar nyelvű kiadására. A Horizont Slovakia Értékpapír-forgalmazó Rt. adta ki Somogyi Szilárd igazgatóhelyettes vezetésével. – Szerk. D....megnyit →
Független napilap (Pozsony, 1999. jún. 1.–nov. 30.). Indulásakor hetente kétszer, a 30. számtól naponta jelent meg, a Nový Trhák/Trhák magyar nyelvű mutációja. Tiszavirágéletű próbálkozás volt egy bulvárlap magyar nyelvű kiadására. A Horizont Slovakia Értékpapír-forgalmazó Rt. adta ki Somogyi Szilárd igazgatóhelyettes vezetésével. – Szerk. D....megnyit →
Részletek
A Mai Lap címoldala (FI)
Független napilap (Pozsony, 1999. jún. 1.–nov. 30.). Indulásakor hetente kétszer, a 30. számtól naponta jelent meg, a Nový Trhák/Trhák magyar nyelvű mutációja. Tiszavirágéletű próbálkozás volt egy bulvárlap magyar nyelvű kiadására. A Horizont Slovakia Értékpapír-forgalmazó Rt. adta ki Somogyi Szilárd igazgatóhelyettes vezetésével. – Szerk. D. Kovács József.
Major István
(* 1887. dec. 13. Verebély, † 1963. szept. 19. Pozsony) Politikus. A modori tanítóképző elvégzését követően Nagykéren, Nevigyén, Özdögén és Nagyhinden tanított. Csehszl. megalakulása után kapcsolatba került a munkásmozgalommal: 1920-tól csatlakozott a formálódó kommunista mozgalomhoz. 1921 elején a CSKP által kiadott Népszava c. hetilap...megnyit →
(* 1887. dec. 13. Verebély, † 1963. szept. 19. Pozsony) Politikus. A modori tanítóképző elvégzését követően Nagykéren, Nevigyén, Özdögén és Nagyhinden tanított. Csehszl. megalakulása után kapcsolatba került a munkásmozgalommal: 1920-tól csatlakozott a formálódó kommunista mozgalomhoz. 1921 elején a CSKP által kiadott Népszava c. hetilap...megnyit →
Részletek
Major István (FI)
(* 1887. dec. 13. Verebély, † 1963. szept. 19. Pozsony) Politikus. A modori tanítóképző elvégzését követően Nagykéren, Nevigyén, Özdögén és Nagyhinden tanított. Csehszl. megalakulása után kapcsolatba került a munkásmozgalommal: 1920-tól csatlakozott a formálódó kommunista mozgalomhoz. 1921 elején a CSKP által kiadott Népszava c. hetilap szerkesztője lett, s fokozatosan a szlovákiai kommunista mozgalom egyik meghatározó alakjává vált: különösen a délnyugat-szlovákiai agrárproletariátus körében volt jelentős befolyása. 1923-tól 1925-ig Pozsony képviselő-testületének tagja, 1925-től 1929-ig a CSKP nemzetgyűlési képviselője volt. 1931-től a CSKP KB tagja, 1930-ban a CSKP össz-szlovákiai titkára. 1931-ben a nemeskosúti sortűz kapcsán indított perben 18 havi fogházbüntetésre ítélték, majd a Ľudový dennník (Néplap) c. lapot szerkesztette, később egy időre a Szovjetunióba távozott. 1935-ben újból nemzetgyűlési képviselővé választották, de mandátumáról lemondott. Az 1938 őszén Kassán és Vágtornócon rendezett antifasiszta manifesztációk egyik fő szervezője és szónoka. Miután Szl.-ban 1938 okt.-ében betiltották a CSKP-ot, Moszkvába távozott, ahol a Kommunista Internacionálé apparátusában, később a Moszkvai Rádió szlovák adásának szerkesztőjeként dolgozott. 1945 jún.-ában visszatért Csehszl.-ba, de magyar nemzetisége miatt nem kapott párttisztséget, így a Pravda nyomdaipari vállalat igazgatója lett (1951-ig). 1948-tól 1954-ig nemzetgyűlési képviselő, 1949-tól 1954-ig a CSKP KB tagja, 1950-től 1963-ig pedig SZLKP KB-ának a tagja volt. 1948–1949-ben tagja a SZLKP KB mellett működő Magyar Bizottságnak; 1951-től 1957-es nyugdíjba vonulásáig Csehszl. magyarországi nagykövete. 1955-ben Köztársasági Érdemrendet, 1957-ben pedig Klement Gottwald Érdemrendet kapott. – Ir. Kiss József: Major István (mon., 1978).
Major Tímea
Részletek
(* 1974. okt. 2. Pozsony) Fitneszversenyző. Amatőr világ- és Európa-bajnok (1977). Az Arnold Classic-viadalon (2000) második, a Ms. Olimpián (1999) negyedik helyet szerzett. 2001-ben Hungarian Pro Fitness első helyezett. Jelenleg Santa Monicában (USA) él.
Malinák István
(* 1950. dec. 28. Kassa) Kassán érettségizett 1968-ban. Egyetemi tanulmányait levelező tagozaton Budapesten, Prágában és Pozsonyban végezte. Öt évig (1969—1974) a Dunatáj című komáromi járási lap szerkesztője volt. 1974-től dolgozik az Új Szó szerkesztőségében többféle poszton és területen. Eközben vagy másfél évtizedig napi rendszerességgel...megnyit →
(* 1950. dec. 28. Kassa) Kassán érettségizett 1968-ban. Egyetemi tanulmányait levelező tagozaton Budapesten, Prágában és Pozsonyban végezte. Öt évig (1969—1974) a Dunatáj című komáromi járási lap szerkesztője volt. 1974-től dolgozik az Új Szó szerkesztőségében többféle poszton és területen. Eközben vagy másfél évtizedig napi rendszerességgel...megnyit →
Részletek
Malinák Istvan (FI)
(* 1950. dec. 28. Kassa) Kassán érettségizett 1968-ban. Egyetemi tanulmányait levelező tagozaton Budapesten, Prágában és Pozsonyban végezte. Öt évig (1969—1974) a Dunatáj című komáromi járási lap szerkesztője volt. 1974-től dolgozik az Új Szó szerkesztőségében többféle poszton és területen. Eközben vagy másfél évtizedig napi rendszerességgel írta a rádiókommentárokat, több magyarországi napi- és hetilapnak volt állandó tudósítója–hírmagyarázója, természetesen álnéven.
Márai Sándor Alapítvány
Közművelődési alapítvány (Pozsony, 1990–2004). A Független Magyar Kezdeményezés politikai tömörülés alapította. Székhelyét később áthelyezte Dunaszerdahelyre. Közéleti, kulturális, tudományos, szociális segítségnyújtási tevékenységet folytatott a Kárpát-medencében élő népek, népcsoportok közti jobb kommunikáció elősegítése céljából kutatások és rájuk épülő kommunikációs tréningek segítségével. Kutatómunkát végzett, melyek eredményeit konferenciák, publikációk...megnyit →
Közművelődési alapítvány (Pozsony, 1990–2004). A Független Magyar Kezdeményezés politikai tömörülés alapította. Székhelyét később áthelyezte Dunaszerdahelyre. Közéleti, kulturális, tudományos, szociális segítségnyújtási tevékenységet folytatott a Kárpát-medencében élő népek, népcsoportok közti jobb kommunikáció elősegítése céljából kutatások és rájuk épülő kommunikációs tréningek segítségével. Kutatómunkát végzett, melyek eredményeit konferenciák, publikációk...megnyit →
Részletek
Közművelődési alapítvány (Pozsony, 1990–2004). A Független Magyar Kezdeményezés politikai tömörülés alapította. Székhelyét később áthelyezte Dunaszerdahelyre. Közéleti, kulturális, tudományos, szociális segítségnyújtási tevékenységet folytatott a Kárpát-medencében élő népek, népcsoportok közti jobb kommunikáció elősegítése céljából kutatások és rájuk épülő kommunikációs tréningek segítségével. Kutatómunkát végzett, melyek eredményeit konferenciák, publikációk formájában ismertette. Az eredmények felhasználásával tréningeket szervezett a közéleti személyiségek számára Szl.-ban, Mo.-n és Romániában. Fontos feladatának tekintette Márai Sándor életművének ápolását is. – Fm. Ellenpróbák (1995); Slovensko 1995 (1996); Bordás Sándor–Hunčík Péter: FER (szlovákul és angolul, is1999); Confidence building in the Carpatian basin (1999); Márai, Sándor: Košická pochôdzka. Košickí mešťania (2000). – Vezető: Hunčík Péter. – Ir. Hunčík Péter: A Márai Sándor Alapítvány (Fórum Társadalomtudományi Szemle, 2001/2).
Marcinka Darina
(* 1935. júl. 20. Hanva) Antroplógus, egyetemi docens, a tudományok kandidátusa. 1961-ben a pozsonyi Comenius Egyetemen szerzett biológia–földrajz szakos tanári oklevelet. 1961–1999-ben a nyitrai Pedagógiai Főiskola (jelenleg Konstantin Filozófus Egyetem) Biológia Tanszékének oktatója volt, 1999-től a pozsonyi Szent Erzsébet Főiskola Szociális Munka és Egészségtan...megnyit →
(* 1935. júl. 20. Hanva) Antroplógus, egyetemi docens, a tudományok kandidátusa. 1961-ben a pozsonyi Comenius Egyetemen szerzett biológia–földrajz szakos tanári oklevelet. 1961–1999-ben a nyitrai Pedagógiai Főiskola (jelenleg Konstantin Filozófus Egyetem) Biológia Tanszékének oktatója volt, 1999-től a pozsonyi Szent Erzsébet Főiskola Szociális Munka és Egészségtan...megnyit →
Részletek
(* 1935. júl. 20. Hanva) Antroplógus, egyetemi docens, a tudományok kandidátusa. 1961-ben a pozsonyi Comenius Egyetemen szerzett biológia–földrajz szakos tanári oklevelet. 1961–1999-ben a nyitrai Pedagógiai Főiskola (jelenleg Konstantin Filozófus Egyetem) Biológia Tanszékének oktatója volt, 1999-től a pozsonyi Szent Erzsébet Főiskola Szociális Munka és Egészségtan Tanszékén oktat. Az MTA külső köztestületi tagja.
Máthis Krisztián
(* 1977. aug. 15. Pozsony) Fizikus, egyetemi docens. Komáromban a magyar tannyelvű gimnáziumban érettségizett 1995-ben. 1995–2000 között a prágai Károly Egyetem Matematika-fizika Karának hallgatója volt, ahol szilárdtest-fizikából szerzett oklevelet. 2000–2003-ban Prágában a Károly Egyetem, és ezzel párhuzamosan 2000–2004-ben Budapesten az ELTE doktori iskolájában szilárdtest-fizikai...megnyit →
(* 1977. aug. 15. Pozsony) Fizikus, egyetemi docens. Komáromban a magyar tannyelvű gimnáziumban érettségizett 1995-ben. 1995–2000 között a prágai Károly Egyetem Matematika-fizika Karának hallgatója volt, ahol szilárdtest-fizikából szerzett oklevelet. 2000–2003-ban Prágában a Károly Egyetem, és ezzel párhuzamosan 2000–2004-ben Budapesten az ELTE doktori iskolájában szilárdtest-fizikai...megnyit →
Részletek
(* 1977. aug. 15. Pozsony) Fizikus, egyetemi docens. Komáromban a magyar tannyelvű gimnáziumban érettségizett 1995-ben. 1995–2000 között a prágai Károly Egyetem Matematika-fizika Karának hallgatója volt, ahol szilárdtest-fizikából szerzett oklevelet. 2000–2003-ban Prágában a Károly Egyetem, és ezzel párhuzamosan 2000–2004-ben Budapesten az ELTE doktori iskolájában szilárdtest-fizikai és anyagtudományi szakirányú képzésben vett részt. 2004–2005-ben Grenobleban volt posztdoktori ösztöndíjas. 2005–2007-ben az Európai Bizottság energetikai kutatóközpontjának tudományos munkatársa a hollandiai Pettenben. 2007-től a Károly Egyetem szilárdtest-fizikai tanszékén egyetemi adjunktus, 2013 egyetemi docens. Kutatási területe elsősorban a szilárd testek anyagszerkezetének, deformációinak, a nanokristályos és kompozitanyagok mikroszerkezetének és mechanikai tulajdonságainak a vizsgálata akusztikus emisszióval és neutron diffrakcióval. Az MTA köztestületi tagja (2004), a Csehországi Modern Anyagok és Technológiák Egyesület bizottsági tagja (2009). Szabadidejében zenél – a prágai Bum Kamarazenekar hegedűse, 1995–2000 között a Prágai Diákzenekar, illetve a komáromi Comorra Kamarazenekar tagjaként két lemezen, valamint több rádió- és televízió-felvételen is közreműködött. Több tucat dolgozata jelent meg nemzetközi szakfolyóiratokban és tanulmányai konferenciakötetekben.
Matuštík Munk Kyra
(* 1959. aug. 5. Pozsony) Festő, textil- és multimediális művész. 1987–1992 között a budapesti Magyar Iparművészeti Főiskola hallgatója volt, 1992–1994-ben uo. elvégezte a Mesterképző Intézetet. 1992-ben tíz hónapot töltött az Amerikai Egyesült Államokban. 1994 óta Pozsonyban él. Nemzetközi és szlovákiai szakmai szervezetek tagja, nemzetközi...megnyit →
(* 1959. aug. 5. Pozsony) Festő, textil- és multimediális művész. 1987–1992 között a budapesti Magyar Iparművészeti Főiskola hallgatója volt, 1992–1994-ben uo. elvégezte a Mesterképző Intézetet. 1992-ben tíz hónapot töltött az Amerikai Egyesült Államokban. 1994 óta Pozsonyban él. Nemzetközi és szlovákiai szakmai szervezetek tagja, nemzetközi...megnyit →
Részletek
Matuštík Munk Kyra (SZM)
(* 1959. aug. 5. Pozsony) Festő, textil- és multimediális művész. 1987–1992 között a budapesti Magyar Iparművészeti Főiskola hallgatója volt, 1992–1994-ben uo. elvégezte a Mesterképző Intézetet. 1992-ben tíz hónapot töltött az Amerikai Egyesült Államokban. 1994 óta Pozsonyban él. Nemzetközi és szlovákiai szakmai szervezetek tagja, nemzetközi szimpóziumok résztvevője. Pályája kezdetén textillel dolgozott, önálló textil alkotásokat is készített. Néhány éve figyelme a zsidó hagyományok felé fordult.
Mayer Erzsébet; Güntherné
(* 1905. okt. 13. Pozsony – † 1973. nov. 12. Pozsony) Művészettörténész, muzeológus, egyetemi docens. Pozsonyi gimnáziumi tanulmányai után festészetet tanult, majd a bécsi iparművészeti iskola hallgatója lett. Ezzel párhuzamosan művészettörténetet és régészetet hallgatott a pozsonyi egyetemen. Szépen ívelő pályája az 1950-es években politikai...megnyit →
(* 1905. okt. 13. Pozsony – † 1973. nov. 12. Pozsony) Művészettörténész, muzeológus, egyetemi docens. Pozsonyi gimnáziumi tanulmányai után festészetet tanult, majd a bécsi iparművészeti iskola hallgatója lett. Ezzel párhuzamosan művészettörténetet és régészetet hallgatott a pozsonyi egyetemen. Szépen ívelő pályája az 1950-es években politikai...megnyit →
Részletek
Mayer Erzsébet; Güntherné (FI)
(* 1905. okt. 13. Pozsony – † 1973. nov. 12. Pozsony) Művészettörténész, muzeológus, egyetemi docens. Pozsonyi gimnáziumi tanulmányai után festészetet tanult, majd a bécsi iparművészeti iskola hallgatója lett. Ezzel párhuzamosan művészettörténetet és régészetet hallgatott a pozsonyi egyetemen. Szépen ívelő pályája az 1950-es években politikai okokból megszakadt. 1952-ben el kellett hagynia szülővárosát. Eredetileg a guszonai földműves szövetkezetben jelöltek ki számára munkahelyet, végül barátai közbenjárására fiával és unokatestvérével Betlérbe került, ahol az egykori Andrássy-kastély, valamint a krasznahorkai vár gondnoka lett. Feladata a kastély és a krasznahorkai vár leltárának felállítása és feldolgozása volt. 1953-ban feldolgozta a textilből, porcelánból, üvegből és kerámiából készült alkotásokat, valamint a grafikai műveket és a bútorokat. Betlérben olyan alapos és fontos munkát végzett a gyűjtemények rendszerezése és feldolgozása terén, hogy az általa létesített gyarapodási könyv a jelenlegi múzeum alapdokumentációját képezi. A szaktevékenység mellett kidolgoztatta a kastély és a vár geometriai alaprajzát, elkészítette a tárlatvezetői szövegeket, s lehetővé tette, hogy a kastély egész évben látogatható legyen. Már abban az időben is 70 ezer látogatót számlált évente a két épület. Ettől számítódik a Főúri lakáskultúra a 18–19. században c. állandó tárlat a kastélyban, a várban pedig a történelmi kiállítás megnyitása. Tanulmányozta Rozsnyó műemlékeit és a városban fellelhető művészeti alkotásokat. Több tanulmányban foglalkozott a város és a környék kimagasló értékű műemlékeivel. Ő írta a Szl. műemlékeinek három kötetes összeírásában a Rozsnyóval kapcsolatos szócikkeket. 1955-től haláláig ismét Pozsonyban élt, ahol a Comenius Egyetem Bölcsészkarán és a Képzőművészeti Főiskolán a bizánci és a reneszánsz művészetről és az iparművészet történetéről tartott előadásokat. – Fm. Štátny kaštieľ Betliar a okolie (1954); Štátny hrad Krásna Hôrka a okolie (1954); Z minulosti Rožňavy a jej pamiatok (1961).
Mayer Imre
(* 1884. nov. 4. Kolozsvár [Románia], † 1961. okt. 11. Pozsony) Nyelvész, tanár. Kolozsvárott szerzett magyar–latin–német szakos tanári oklevelet (1907). Előbb szülővárosában, majd Pozsonyban tanított a Kereskedelmi Akadémián (1913–1945). 1950– 1959-ben a pozsonyi Pedagógiai Főiskola magyar tanszékének tanára. A két vh. között, ill. a...megnyit →
(* 1884. nov. 4. Kolozsvár [Románia], † 1961. okt. 11. Pozsony) Nyelvész, tanár. Kolozsvárott szerzett magyar–latin–német szakos tanári oklevelet (1907). Előbb szülővárosában, majd Pozsonyban tanított a Kereskedelmi Akadémián (1913–1945). 1950– 1959-ben a pozsonyi Pedagógiai Főiskola magyar tanszékének tanára. A két vh. között, ill. a...megnyit →
Részletek
(* 1884. nov. 4. Kolozsvár [Románia], † 1961. okt. 11. Pozsony) Nyelvész, tanár. Kolozsvárott szerzett magyar–latin–német szakos tanári oklevelet (1907). Előbb szülővárosában, majd Pozsonyban tanított a Kereskedelmi Akadémián (1913–1945). 1950– 1959-ben a pozsonyi Pedagógiai Főiskola magyar tanszékének tanára. A két vh. között, ill. a második vh. alatti önálló Szlovák Köztársaságban a kisebbségi magyar szellemi élet tevékeny résztvevője. Ekkor elsősorban honismereti írásai jelentek meg, 1950-től főleg nyelvészeti és nyelvművelő munkákat publikált. Több alap- és középiskolai tankönyv szerzője. – Fm. Édes anyanyelvünk (tan., 1941); Szlovákia neves magyar szülöttei 1–3 (tan., 1942–1943); Bevezetés a nyelvtudományba (Orbán Gáborral, 1956).
Mayer Judit
(* 1923. júl. 14. Pozsony, † 2015. júl. 23. Pozsony) Szerkesztő, műfordító. Pozsonyban érettségizett (1941). Egyetemi tanulmányait Budapesten kezdte és a pozsonyi Pedagógiai Főiskola magyar szakán fejezte be (1960). 1954-től nyugdíjazásáig (1986) különböző csehszlovákiai magyar könyvkiadók szerkesztője. Cseh és szlovák írók műveit, továbbá számos...megnyit →
(* 1923. júl. 14. Pozsony, † 2015. júl. 23. Pozsony) Szerkesztő, műfordító. Pozsonyban érettségizett (1941). Egyetemi tanulmányait Budapesten kezdte és a pozsonyi Pedagógiai Főiskola magyar szakán fejezte be (1960). 1954-től nyugdíjazásáig (1986) különböző csehszlovákiai magyar könyvkiadók szerkesztője. Cseh és szlovák írók műveit, továbbá számos...megnyit →
Részletek
Mayer Judit (ST)
(* 1923. júl. 14. Pozsony, † 2015. júl. 23. Pozsony) Szerkesztő, műfordító. Pozsonyban érettségizett (1941). Egyetemi tanulmányait Budapesten kezdte és a pozsonyi Pedagógiai Főiskola magyar szakán fejezte be (1960). 1954-től nyugdíjazásáig (1986) különböző csehszlovákiai magyar könyvkiadók szerkesztője. Cseh és szlovák írók műveit, továbbá számos ismeretterjesztő munkát fordított magyar nyelvre. Tevékeny nyelvművelő. – Főbb díjak: Madách Imre-díj (1985, 1995); Esterházy János Emlékplakett (1994); Ľudovít Štúr Érdemrend III. fokozata (2001); Posonium Irodalmi Díj Életműdíja (2003); A Szlovák Köztársaság Kormányának Ezüstplakettje (2003); Samuel Zoch-díj (2004). – Fm. Anyanyelvi hibanapló (tan., 1990); Magyarosan magyarul (tan., 2003).
Mercurius Társadalomtudományi Kutatócsoport
Kutatóműhely (Pozsony, 1992). Tagjai társadalomkutatással foglalkozó szakemberek. A szlovákiai magyarsággal kapcsolatos kutatásokat végez. Az interetnikus kapcsolatokat vizsgálják a történelem, a szociológia, a demográfia, a társadalomstatisztika, a szociolingvisztika, a politológia, nyelvészet szempontjából. Kutatási eredményeiket a Kalligram Könyv- és Lapkiadó gondozásában megjelenő Mercurius Könyvek c. sorozatban...megnyit →
Kutatóműhely (Pozsony, 1992). Tagjai társadalomkutatással foglalkozó szakemberek. A szlovákiai magyarsággal kapcsolatos kutatásokat végez. Az interetnikus kapcsolatokat vizsgálják a történelem, a szociológia, a demográfia, a társadalomstatisztika, a szociolingvisztika, a politológia, nyelvészet szempontjából. Kutatási eredményeiket a Kalligram Könyv- és Lapkiadó gondozásában megjelenő Mercurius Könyvek c. sorozatban...megnyit →
Részletek
Kutatóműhely (Pozsony, 1992). Tagjai társadalomkutatással foglalkozó szakemberek. A szlovákiai magyarsággal kapcsolatos kutatásokat végez. Az interetnikus kapcsolatokat vizsgálják a történelem, a szociológia, a demográfia, a társadalomstatisztika, a szociolingvisztika, a politológia, nyelvészet szempontjából. Kutatási eredményeiket a Kalligram Könyv- és Lapkiadó gondozásában megjelenő Mercurius Könyvek c. sorozatban jelentetik meg. Elnöke Turczel Lajos (1992), Vadkerty Katalin (2003). – Vezető: Gyurgyík László (1992). – Ir. Kocsis Aranka: A Mercurius Társadalomtudományi Kutatócsoport (Fórum Társadalomtudományi Szemle, 2000/2).
Mészáros Lajos
(* 1955. ápr. 3. Jóka) Alkotmányjogász, ügyvéd. Szencen érettségizett, majd a pozsonyi Comenius Egyetem Jogtudományi Karán szerzett diplomát (1978). Ezután ügyvédként dolgozott. 1992-ben a Szövetségi Gyűlés Népi Kamarájának képviselője, az alkotmányjogi bizottság tagja volt. 1998–2000 között a szlovák parlament képviselője, az alkotmányjogi bizottság elnöke....megnyit →
(* 1955. ápr. 3. Jóka) Alkotmányjogász, ügyvéd. Szencen érettségizett, majd a pozsonyi Comenius Egyetem Jogtudományi Karán szerzett diplomát (1978). Ezután ügyvédként dolgozott. 1992-ben a Szövetségi Gyűlés Népi Kamarájának képviselője, az alkotmányjogi bizottság tagja volt. 1998–2000 között a szlovák parlament képviselője, az alkotmányjogi bizottság elnöke....megnyit →
Részletek
(* 1955. ápr. 3. Jóka) Alkotmányjogász, ügyvéd. Szencen érettségizett, majd a pozsonyi Comenius Egyetem Jogtudományi Karán szerzett diplomát (1978). Ezután ügyvédként dolgozott. 1992-ben a Szövetségi Gyűlés Népi Kamarájának képviselője, az alkotmányjogi bizottság tagja volt. 1998–2000 között a szlovák parlament képviselője, az alkotmányjogi bizottság elnöke. 2000 jan.-jától, ill. 2007 febr.-jától a Szlovák Köztársaság Alkotmánybíróságának a tagja. – Fm. Jogi kalauz mindenkinek. Családjog (1994).
Mezei Gábor; Walla Frigyes; Tanya Pál
(* 1903. júl. 24. Pozsony, † 1988. márc. 1. Pozsony) Újságíró, lapszerkesztő, zene- és irodalomkritikus. A középiskolát Pozsonyban, Kassán, Budapesten végezte, s rövid ideig a prágai német egyetem angol–német szakos hallgatója volt. 1945 előtt újságíróként dolgozott a Híradóban, a Prágai Magyar Hírlapban, az Új Hírekben, a Magyar...megnyit →
(* 1903. júl. 24. Pozsony, † 1988. márc. 1. Pozsony) Újságíró, lapszerkesztő, zene- és irodalomkritikus. A középiskolát Pozsonyban, Kassán, Budapesten végezte, s rövid ideig a prágai német egyetem angol–német szakos hallgatója volt. 1945 előtt újságíróként dolgozott a Híradóban, a Prágai Magyar Hírlapban, az Új Hírekben, a Magyar...megnyit →
Részletek
(* 1903. júl. 24. Pozsony, † 1988. márc. 1. Pozsony) Újságíró, lapszerkesztő, zene- és irodalomkritikus. A középiskolát Pozsonyban, Kassán, Budapesten végezte, s rövid ideig a prágai német egyetem angol–német szakos hallgatója volt. 1945 előtt újságíróként dolgozott a Híradóban, a Prágai Magyar Hírlapban, az Új Hírekben, a Magyar Hírlapban (1941–1945), s felelős szerkesztője és kiadója volt a Magyar Minervának. 1950-től a magyar könyvkiadásban működött, s 1970-ben a Madách Kiadó munkatársaként ment nyugdíjba. – Polgári neve Walla Frigyes, de ezt publikációs tevékenységében ritkán használta; cikkeit, kritikáit és novelláit 1945 előtt Mezei Gábor, 1945 után Tanya Pál néven írta. Publikációi közül a zenekritikák, azok közül pedig a Bartókot és Kodályt népszerűsítő s a klasszikus hagyományt értékelő írások emelkednek ki. – Ir. Turczel Lajos: A Magyar Minerva helye a két háború közötti irodalmi sajtónkban (In: uő: Visszatekintések…, 1995).
Mezőgazdasági Termelés
Részletek
Szaklap (Pozsony, 1965. jan.–1966. dec.). Havonta jelent meg a Földművelési Megbízotti Hivatal kiadásában.
Microgramma Stúdió
Részletek
Kiadó, honlapkészítő, arculattervező magáncég (Pozsony, 1993). Könyveket, hanghordozókat, videókat jelentet meg, honlapkészítéssel, nyomdai előkészítéssel foglalkozik. Novellásköteteket, gyermekmeséket, regényeket és nyelvkönyvet ad ki. Működtetője a Magyar Interaktív Televíziónak. – Vezető: Haraszti Gyula.
Miklósi Péter
(* 1946. júl. 4. Pozsony, † 2024. aug. 31. Csenke) Újságíró, szerkesztő, műfordító. 1963-ban érettségizett a pozsonyi magyar gimnáziumban. 1964–1971-ben az Új Szó riportere, amikor politikai okból elbocsátották; egy ideig munkanélküli volt, majd 1972–1973-ban a Csemadok KB színházi szakelőadójaként dolgozott, 1974–1975-ben A Hét riportere,...megnyit →
(* 1946. júl. 4. Pozsony, † 2024. aug. 31. Csenke) Újságíró, szerkesztő, műfordító. 1963-ban érettségizett a pozsonyi magyar gimnáziumban. 1964–1971-ben az Új Szó riportere, amikor politikai okból elbocsátották; egy ideig munkanélküli volt, majd 1972–1973-ban a Csemadok KB színházi szakelőadójaként dolgozott, 1974–1975-ben A Hét riportere,...megnyit →
Részletek
Miklós Péter (FI)
(* 1946. júl. 4. Pozsony, † 2024. aug. 31. Csenke) Újságíró, szerkesztő, műfordító. 1963-ban érettségizett a pozsonyi magyar gimnáziumban. 1964–1971-ben az Új Szó riportere, amikor politikai okból elbocsátották; egy ideig munkanélküli volt, majd 1972–1973-ban a Csemadok KB színházi szakelőadójaként dolgozott, 1974–1975-ben A Hét riportere, 1975–1978-ban a Csemadok KB alkalmazottja, 1978–1990-ben ismét a Hét riportere. 1990-ben rehabilitálták. 1990-ben az Együttélés Politikai Mozgalom választási kampányának sajtófőnöke. 1990–1993-ban az Új Szó főmunkatársa, főszerkesztő-helyettese. 1993–1996-ban a Vasárnap vezető szerkesztője. 1998–2003-ban a kormányhivatal munkatársa, Csáky Pál miniszterelnök-helyettes szóvivője. 2003-tól szabadfoglalkozású újságíró. 1963– 1966-ban a csehszlovák kardvívó-válogatott tagja. 1995-től a Szlovákiai Magyar Értelmiségi Fórum ügyvivője, 1999–2003-ban a Csemadok OT-ának alelnöke. 2000-ben egyik alapítója a pozsonyi Petőfi Sándor Emlékműbizottságnak. A szlovákiai lapok mellett a Szlovák Rádió magyar adásának is tevékeny munkatársa. Az 1970-es években számos szlovák színpadi művet, regényt, tanulmányt fordított magyarra. Több kötetet összeállítóként, szerkesztőként jegyez (A mi Petőfink – emlékalbum, 2004; Örökhagyók – Szl. Kormányának Ezüst- és Aranyplakettjével kitüntetett személyek önvallomásai, 2006; Fotóvilág – a szlovákiai magyar sajtófotóról, 2007). – Fm. Huroktánc (interjúk, 1993); Terefere (reflexiók, 1996); Hosszútávfutás (interjúk, jegyzetek, 1998); (Vasár)Napjaink (jegyzetek, 2007); Faggató 1 (2013), Faggató 2 (2014).
Mikó Jenő
(* 1931. máj. 17. Felsőhutka, † 2004. júl. 1. Pozsony) Ref. püspök. Lelkészi oklevelét Prágában szerezte, majd Bázelben folytatott posztgraduális tanulmányokat. 1988-ban a pozsonyi Comenius Egyetemen doktorált. 1954-től többek között Rimaszombatban, Érsekújvárott, Vágfarkasdon és Pozsonyban volt lelkipásztor. 1981 és 1996 között a Kálvinista Szemle...megnyit →
(* 1931. máj. 17. Felsőhutka, † 2004. júl. 1. Pozsony) Ref. püspök. Lelkészi oklevelét Prágában szerezte, majd Bázelben folytatott posztgraduális tanulmányokat. 1988-ban a pozsonyi Comenius Egyetemen doktorált. 1954-től többek között Rimaszombatban, Érsekújvárott, Vágfarkasdon és Pozsonyban volt lelkipásztor. 1981 és 1996 között a Kálvinista Szemle...megnyit →
Részletek
(* 1931. máj. 17. Felsőhutka, † 2004. júl. 1. Pozsony) Ref. püspök. Lelkészi oklevelét Prágában szerezte, majd Bázelben folytatott posztgraduális tanulmányokat. 1988-ban a pozsonyi Comenius Egyetemen doktorált. 1954-től többek között Rimaszombatban, Érsekújvárott, Vágfarkasdon és Pozsonyban volt lelkipásztor. 1981 és 1996 között a Kálvinista Szemle szerkesztője. 1990–1996 között a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke. 1990 és 1994 között az Együttélés Politikai Mozgalom parlamenti képviselője. 1991-től a csehszlovákiai Egyházak Ökumenikus Tanácsának az elnöke és a Magyar Ref. Világszövetség alelnöke. Jelentős szerepe volt a komáromi Kálvin János Ref. Teológiai Akadémia megalapításában, ahol a Rendszeres Teológia Tanszékének a vezetője volt. Egyházi lapokban és kiadványokban publikált.
Mikola Anikó
(* 1944. júl. 29. Jóka, † 1996. szept. 22. Pozsony) Költő, műfordító. A zselízi magyar gimnáziumban érettségizett (1961), de 1963-ban Tornalján mezőgazdasági szakérettségit is tett. 1964–1970-ben a Kis Építő, majd a Nő munkatársa. 1970–1980-ban szabadfoglalkozású író, ezt követően haláláig a Szlovák Rádió magyar adásának...megnyit →
(* 1944. júl. 29. Jóka, † 1996. szept. 22. Pozsony) Költő, műfordító. A zselízi magyar gimnáziumban érettségizett (1961), de 1963-ban Tornalján mezőgazdasági szakérettségit is tett. 1964–1970-ben a Kis Építő, majd a Nő munkatársa. 1970–1980-ban szabadfoglalkozású író, ezt követően haláláig a Szlovák Rádió magyar adásának...megnyit →
Részletek
Mikola Anikó (FI)
(* 1944. júl. 29. Jóka, † 1996. szept. 22. Pozsony) Költő, műfordító. A zselízi magyar gimnáziumban érettségizett (1961), de 1963-ban Tornalján mezőgazdasági szakérettségit is tett. 1964–1970-ben a Kis Építő, majd a Nő munkatársa. 1970–1980-ban szabadfoglalkozású író, ezt követően haláláig a Szlovák Rádió magyar adásának munkatársa volt. Első verse 1962-ben jelent meg; egyaránt szerepelt a nemzedéke költőit és prózaíróit bemutató antológiákban (Egyszemű éjszaka, 1970; Fekete szél, 1972). Nemzedéke egyik jeles alkotója volt. Latinamerikai irodalmat és indián népköltészetet fordított (A jaguár fiai, 1995; Az Arany-patak, 2001). Tisztelői emlékének megőrzésére 2007-ben Mikola Anikó-díjat alapítottak. – Fm. Tüst és füst között (v., 1971); Fák és hajók a szélben (v., 1976); Versek (vál. v., 1994);A menekülés(összegyűjtött elb., 2006).
Molnár János
(* 1938. jan. 16. Garammikola) Vallástörténész, lelkész, egyetemi oktató. Párkányban érettségizett (1957), a prágai Károly Egyetem Comenius Evangélikus Teológiai Karán végezte a teológiát (1963), 1961-től szemitológiát és arabisztikát is hallgatott, ezeket a tanulmányait Pozsonyban fejezte be (1968). 1965–1968-ban segédlelkész Pozsonyban, 1968–1985-ben a pozsonyi Egyetemi...megnyit →
(* 1938. jan. 16. Garammikola) Vallástörténész, lelkész, egyetemi oktató. Párkányban érettségizett (1957), a prágai Károly Egyetem Comenius Evangélikus Teológiai Karán végezte a teológiát (1963), 1961-től szemitológiát és arabisztikát is hallgatott, ezeket a tanulmányait Pozsonyban fejezte be (1968). 1965–1968-ban segédlelkész Pozsonyban, 1968–1985-ben a pozsonyi Egyetemi...megnyit →
Részletek
Molnár János (csa)
(* 1938. jan. 16. Garammikola) Vallástörténész, lelkész, egyetemi oktató. Párkányban érettségizett (1957), a prágai Károly Egyetem Comenius Evangélikus Teológiai Karán végezte a teológiát (1963), 1961-től szemitológiát és arabisztikát is hallgatott, ezeket a tanulmányait Pozsonyban fejezte be (1968). 1965–1968-ban segédlelkész Pozsonyban, 1968–1985-ben a pozsonyi Egyetemi Könyvtár tudományos munkatársa. 1985–1990-ben a Közel-Keleten tolmács, szakértő. 1992–1995-ben a prágai ev. teológia adjunktusa, 1995–1998-ban a pozsonyi Comenius Egyetemen vallástörténetet oktatott. 1994-től a komáromi Calvin János Teológiai Akadémia tanára, majd dékánja (1997-től). A Selye János Egyetem Teológiai Karának is dékánja (2004-től). Feldolgozta és publikálta a pozsonyi Egyetemi Könyvtár tulajdonában lévő judaista, valamint arab–török és perzsa nyomtatványokat. – Fm. A keresztyénség, a keresztyén vallások és felekezetek vallástörténeti szempontból (habilitációs munka, 2004).
Molnár Jenő
(* 1882. febr. 15. Felsőapáti, † 1952. szept. 5. Pozsony) Könyvkiadó, könyvterjesztő, lapszerkesztő. 1910-től Eperjesen volt könyvkereskedő. 1918 után különböző kiadóvállalatok társtulajdonosa, ő jelentette meg az első mélynyomású szlovák lapot (Slovenský svet), valamint a Cseh-Szlovák Törvények és Rendeletek Gyűjteményét. Egyik alapítója (1937– 1938-ban) és...megnyit →
(* 1882. febr. 15. Felsőapáti, † 1952. szept. 5. Pozsony) Könyvkiadó, könyvterjesztő, lapszerkesztő. 1910-től Eperjesen volt könyvkereskedő. 1918 után különböző kiadóvállalatok társtulajdonosa, ő jelentette meg az első mélynyomású szlovák lapot (Slovenský svet), valamint a Cseh-Szlovák Törvények és Rendeletek Gyűjteményét. Egyik alapítója (1937– 1938-ban) és...megnyit →
Részletek
(* 1882. febr. 15. Felsőapáti, † 1952. szept. 5. Pozsony) Könyvkiadó, könyvterjesztő, lapszerkesztő. 1910-től Eperjesen volt könyvkereskedő. 1918 után különböző kiadóvállalatok társtulajdonosa, ő jelentette meg az első mélynyomású szlovák lapot (Slovenský svet), valamint a Cseh-Szlovák Törvények és Rendeletek Gyűjteményét. Egyik alapítója (1937– 1938-ban) és főrészvényese volt a Tátra Könyv- és Lapkiadó Társaságnak és a Tátra c. lapnak. Egy könyvkiadó emlékiratai c. kéziratának lelőhelye ismeretlen.
Molnár László 1.
(* 1921. nov. 29. Érsekújvár, † 2005. okt. 6. Pozsony) Kutatóvegyész, vadászati szakíró. Érsekújvárott érettségizett (1940). Vegyészmérnöki tanulmányait Budapesten végezte (1940). 1946–1952-ben a galgóci Slovakofarma kutatóvegyésze. 1953–1982-ben az SZTA pozsonyi Kémiai Intézetének, majd Kísérleti Gyógyszertani Intézetének kutatója, 1970–1982-ben ez utóbbi igazgatója. Kutatási területe a...megnyit →
(* 1921. nov. 29. Érsekújvár, † 2005. okt. 6. Pozsony) Kutatóvegyész, vadászati szakíró. Érsekújvárott érettségizett (1940). Vegyészmérnöki tanulmányait Budapesten végezte (1940). 1946–1952-ben a galgóci Slovakofarma kutatóvegyésze. 1953–1982-ben az SZTA pozsonyi Kémiai Intézetének, majd Kísérleti Gyógyszertani Intézetének kutatója, 1970–1982-ben ez utóbbi igazgatója. Kutatási területe a...megnyit →
Részletek
Molnár László (SZM)
(* 1921. nov. 29. Érsekújvár, † 2005. okt. 6. Pozsony) Kutatóvegyész, vadászati szakíró. Érsekújvárott érettségizett (1940). Vegyészmérnöki tanulmányait Budapesten végezte (1940). 1946–1952-ben a galgóci Slovakofarma kutatóvegyésze. 1953–1982-ben az SZTA pozsonyi Kémiai Intézetének, majd Kísérleti Gyógyszertani Intézetének kutatója, 1970–1982-ben ez utóbbi igazgatója. Kutatási területe a polarográfia és az elektrokémiai módszerek alkalmazása a gyógyszer-analitikában. Magyar nyelvre fordította a Nobel-díjas J. Heyrovský egyik fontos munkáját (Bevezetés a gyakorlati polarográfiába, 1955). Számos tudományos közleménye jelent meg. Nyugdíjba vonulása után vadászati témájú cikkeket és könyveket publikált szlovák és magyar nyelven – Fm. Naše polovníctvo (Š. Terennel, 1984); Lov a zver vo výtvarnom prejave (Š. Terennel és J. Rusinával, 1989); Danielia zver, chov a lov (P. Krajniakkal), 1991); Gróf Forgách Károly élete és családjának története (mon., Motesíky Árpáddal, 2000); Vadászősök tisztelete (Fáczányi Ödönnel, 2005).
Molnár László 2.
(* 1951. máj. 12. Pozsony, † 2025. okt. 19.) Újságíró, szerkesztő, előadóművész. Pozsonyban érettségizett (1969). 1973–1989-ben a Csemadok KB szakelőadója. 1989–1993-ban a Szövetkezeti Újság (a Družstevné noviny c. szlovák kétheti lap magyar változata), 1993–2001-ben a Boltos c. havilap felelős szerkesztője. 1990-től a Szlovák Rádió...megnyit →
(* 1951. máj. 12. Pozsony, † 2025. okt. 19.) Újságíró, szerkesztő, előadóművész. Pozsonyban érettségizett (1969). 1973–1989-ben a Csemadok KB szakelőadója. 1989–1993-ban a Szövetkezeti Újság (a Družstevné noviny c. szlovák kétheti lap magyar változata), 1993–2001-ben a Boltos c. havilap felelős szerkesztője. 1990-től a Szlovák Rádió...megnyit →
Részletek
(* 1951. máj. 12. Pozsony, † 2025. okt. 19.) Újságíró, szerkesztő, előadóművész. Pozsonyban érettségizett (1969). 1973–1989-ben a Csemadok KB szakelőadója. 1989–1993-ban a Szövetkezeti Újság (a Družstevné noviny c. szlovák kétheti lap magyar változata), 1993–2001-ben a Boltos c. havilap felelős szerkesztője. 1990-től a Szlovák Rádió magyar adásának (Pátria Rádió) bemondója és rendezője. Verses összeállítások előadójaként, esztrádműsorok közreműködőjeként is ismert.
Molnár Norbert
(*1969, Zselíz ) Újságíró, szerkesztő. Iskoláit Párkányban és Pozsonyban végezte, ahol a Comenius Tudományegyetem Bölcsészkarán tanári oklevelet szerzett. Pályája kezdetén a Pátria Rádió munkatársa volt, miközben a Duna televíziónak is dolgozott, illetve tudósított a Magyar Narancs és a Magyar Hírlap olvasóit is. 1998-tól az Új...megnyit →
(*1969, Zselíz ) Újságíró, szerkesztő. Iskoláit Párkányban és Pozsonyban végezte, ahol a Comenius Tudományegyetem Bölcsészkarán tanári oklevelet szerzett. Pályája kezdetén a Pátria Rádió munkatársa volt, miközben a Duna televíziónak is dolgozott, illetve tudósított a Magyar Narancs és a Magyar Hírlap olvasóit is. 1998-tól az Új...megnyit →
Részletek
Molnar Norbert (Somogyi foto)
(*1969, Zselíz ) Újságíró, szerkesztő. Iskoláit Párkányban és Pozsonyban végezte, ahol a Comenius Tudományegyetem Bölcsészkarán tanári oklevelet szerzett. Pályája kezdetén a Pátria Rádió munkatársa volt, miközben a Duna televíziónak is dolgozott, illetve tudósított a Magyar Narancs és a Magyar Hírlap olvasóit is. 1998-tól az Új Szó belpolitikai rovatának volt a munkatársa. 2005-tól 2016-ig pedig az Új Szó főszerkesztője, ezt követően pedig a lap online kiadásának a felelőse. 2017-től a Kisebbségi Kulturális Alap igazgatója.