Monoszlóy Dezső; Macke; Monoszlóy M. Dezső
(* 1923. dec. 28. Budapest [Mo.], † 2012. máj. 1. Bécs [Ausztria]) Költő, prózaíró, hangjátékszerző, műfordító, szerkesztő. Iskoláit szülővárosában végezte, ugyanitt szerzett 1946-ban jogi oklevelet, majd Pozsonyban telepedett le. 1950-ben a Csehszlovák Rádió magyar adásának főszerkesztője, majd kényszermunkatáborba került. Volt tengerész, bányász, kőműves, tanár,...megnyit →
(* 1923. dec. 28. Budapest [Mo.], † 2012. máj. 1. Bécs [Ausztria]) Költő, prózaíró, hangjátékszerző, műfordító, szerkesztő. Iskoláit szülővárosában végezte, ugyanitt szerzett 1946-ban jogi oklevelet, majd Pozsonyban telepedett le. 1950-ben a Csehszlovák Rádió magyar adásának főszerkesztője, majd kényszermunkatáborba került. Volt tengerész, bányász, kőműves, tanár,...megnyit →
Részletek
Monoszlóy Dezső (ST)
(* 1923. dec. 28. Budapest [Mo.], † 2012. máj. 1. Bécs [Ausztria]) Költő, prózaíró, hangjátékszerző, műfordító, szerkesztő. Iskoláit szülővárosában végezte, ugyanitt szerzett 1946-ban jogi oklevelet, majd Pozsonyban telepedett le. 1950-ben a Csehszlovák Rádió magyar adásának főszerkesztője, majd kényszermunkatáborba került. Volt tengerész, bányász, kőműves, tanár, rádiószerkesztő, és az 1960-as évek közepén az Irodalmi Szemle szerkesztője, egy ideig a Szlovák Írószövetség Magyar Tagozatának titkára is. 1968-ban – Jugoszlávián keresztül – nyugatra emigrált; 1969-ben Bécsben telepedett le. Német nyelvre fordított rádiójátékai osztrák, német és svájci rádióállomások keresett szerzőjévé tették. Az 1950–1960-as évek csehszlovákiai magyar irodalmának tevékeny alkotója. Versei, szépprózai munkái, könyv- és színikritikái mellett főleg szlovák és cseh költőket fordított magyarra. Szlovákul is, németül is fél-féltucatnyi könyve jelent meg. – Főbb díjak: Madách Imre-díj (1967); Theodor Körner-díj (Bécs, 1979); professzori cím és az osztrák köztársasági elnök Életműdíja (1986); A Tudományok és Művészetek I. fokú Érdemkeresztje (Bécs, 1993); Hviezdoslav-díj (Pozsony, 1994); A Magyar Köztársaság Érdemrendjének Középkeresztje (1998); Arany János-díj (2001); Márai Sándor-díj (2004). – Fm. Égből üzenek (v., 1942); Gombostűk háborúja (v., 1944); Égetett szienna (r., 1944); Csak egyszer élünk (v., 1959); Virrasztó szerelem (v., 1964); A villamos alatt (elb., 1965); Töltésszimmetria (v., 1965); Csók (v., 1966); Sivatag (elb., 1968); A milliomos halála (r., 1969, 1991); Aranymecset (v., 1971); Menekülés Szodomából (regénytrilógia, 1975, 1994); Utolsó vadászat (elb., 1984); Caligula bár (v., 1990); A szerelem öt évszaka (elb., 1991, 2004); A gödölye dicsérete (kisr., 1994); A halálom utáni napon (kisr., 2000); Gutaütöttek balladája (v., 2002). – Ir. Vajda Barnabás: Monoszlóy Dezső (mon., 2006).
Moravek István
(* 1906. júl. 9. Pozsony † 2001. jan. ?) Sportszervező, atlétaedző, sportszakíró. Fiatal korában versenyszerűen tornázott, az 1930-as évektől a Csehszlovákiai Magyar Atlétikai Szövetség főtitkára. A Pozsonyi (Polgári) Torna Egyesület (PTE) atlétikai szakosztályának vezetőjeként tanítványai 1939–1944 között háromszor nyertek szlovák csapatbajnoki címet. Sport témájú...megnyit →
(* 1906. júl. 9. Pozsony † 2001. jan. ?) Sportszervező, atlétaedző, sportszakíró. Fiatal korában versenyszerűen tornázott, az 1930-as évektől a Csehszlovákiai Magyar Atlétikai Szövetség főtitkára. A Pozsonyi (Polgári) Torna Egyesület (PTE) atlétikai szakosztályának vezetőjeként tanítványai 1939–1944 között háromszor nyertek szlovák csapatbajnoki címet. Sport témájú...megnyit →
Részletek
(* 1906. júl. 9. Pozsony † 2001. jan. ?) Sportszervező, atlétaedző, sportszakíró. Fiatal korában versenyszerűen tornázott, az 1930-as évektől a Csehszlovákiai Magyar Atlétikai Szövetség főtitkára. A Pozsonyi (Polgári) Torna Egyesület (PTE) atlétikai szakosztályának vezetőjeként tanítványai 1939–1944 között háromszor nyertek szlovák csapatbajnoki címet. Sport témájú cikkek szerzője. 1945 után a pozsonyi ŠK Bratislava atlétáinak edzőjeként országos csapatbajnoki címhez segítette tanítványait. – Fm. Atlétika, Népszerű útmutatások (1941).
Móricka
Humoros hetilap (Pozsony, 1926 okt.–1927 júl.). Sok olyan viccet közölt, amely a pozsonyi, nagyszombati, dunaszerdahelyi, komáromi, érsekújvári zsidó társaságokhoz kötődött. A pozsonyi és a Pozsony környéki magyar futballcsapatok (Ligeti, Vasas, Törekvés, PTE, ÉSE, KFC stb.) is gyakori viccforrásául szolgáltak. – Szerk. Alef Péter és...megnyit →
Humoros hetilap (Pozsony, 1926 okt.–1927 júl.). Sok olyan viccet közölt, amely a pozsonyi, nagyszombati, dunaszerdahelyi, komáromi, érsekújvári zsidó társaságokhoz kötődött. A pozsonyi és a Pozsony környéki magyar futballcsapatok (Ligeti, Vasas, Törekvés, PTE, ÉSE, KFC stb.) is gyakori viccforrásául szolgáltak. – Szerk. Alef Péter és...megnyit →
Részletek
Humoros hetilap (Pozsony, 1926 okt.–1927 júl.). Sok olyan viccet közölt, amely a pozsonyi, nagyszombati, dunaszerdahelyi, komáromi, érsekújvári zsidó társaságokhoz kötődött. A pozsonyi és a Pozsony környéki magyar futballcsapatok (Ligeti, Vasas, Törekvés, PTE, ÉSE, KFC stb.) is gyakori viccforrásául szolgáltak. – Szerk. Alef Péter és Kántor Iván.
Móry-Szakmáry Magda; Szakmáryová
(* 1905. szept. 29. Kassa, † 2001. aug. 3. Pozsony) Operaénekesnő, ének- és zeneművész, zenetanár. A gimnáziumot 1921-ben végezte el Kassán, ezt követően Drezdában, Bécsben és Budapesten tanult zongora, ill. ének szakon. 1929-től hangversenykörúton járt Angliában, majd a prágai Neues Deutsche Theater énekese volt....megnyit →
(* 1905. szept. 29. Kassa, † 2001. aug. 3. Pozsony) Operaénekesnő, ének- és zeneművész, zenetanár. A gimnáziumot 1921-ben végezte el Kassán, ezt követően Drezdában, Bécsben és Budapesten tanult zongora, ill. ének szakon. 1929-től hangversenykörúton járt Angliában, majd a prágai Neues Deutsche Theater énekese volt....megnyit →
Részletek
Móry-Szakmáry Magda (csa)
(* 1905. szept. 29. Kassa, † 2001. aug. 3. Pozsony) Operaénekesnő, ének- és zeneművész, zenetanár. A gimnáziumot 1921-ben végezte el Kassán, ezt követően Drezdában, Bécsben és Budapesten tanult zongora, ill. ének szakon. 1929-től hangversenykörúton járt Angliában, majd a prágai Neues Deutsche Theater énekese volt. 1934-től szólóénekesként, ill. zongoraművészként adott hangversenyeket Essenben, Stuttgartban, Berlinben, Budapesten, Prágában. 1953-tól a pozsonyi konzervatórium énektanára volt. Nemzetközi zongora- és énekversenyek díjazottja. 1990-től Érdemes művész.
Moskovics Kálmán; Kálmán Miklós; Kuthy Kálmán
(* 1906. szept. 2. Kassa, † 1972. szept. 15. Pozsony) Kommunista újságíró, politikus és lapszerkesztő. Szülővárosában érettségizett, utána rövid ideig jogot tanult Prágában. 1926–1932-ben két lapot is szerkesztett, a Munkást és a Pravdát. 1933-tól tagja volt a kommunista párt szlovákiai vezetőségének. Az 1936 márc.-tól 1938 okt.-ig megjelenő...megnyit →
(* 1906. szept. 2. Kassa, † 1972. szept. 15. Pozsony) Kommunista újságíró, politikus és lapszerkesztő. Szülővárosában érettségizett, utána rövid ideig jogot tanult Prágában. 1926–1932-ben két lapot is szerkesztett, a Munkást és a Pravdát. 1933-tól tagja volt a kommunista párt szlovákiai vezetőségének. Az 1936 márc.-tól 1938 okt.-ig megjelenő...megnyit →
Részletek
(* 1906. szept. 2. Kassa, † 1972. szept. 15. Pozsony) Kommunista újságíró, politikus és lapszerkesztő. Szülővárosában érettségizett, utána rövid ideig jogot tanult Prágában. 1926–1932-ben két lapot is szerkesztett, a Munkást és a Pravdát. 1933-tól tagja volt a kommunista párt szlovákiai vezetőségének. Az 1936 márc.-tól 1938 okt.-ig megjelenő népfrontos napilapnak, a Magyar Napnak is ő lett a főszerkesztője, s a vezércikkek és a politikai irányvonalat meghatározó írások nagy részét ő írta bele. 1938 őszétől 1939 máj.-ig az illegális kommunista párt szlovákiai főtitkára volt. 1939-ben Londonba emigrált, ahol tagja lett a CSKP vezetőségének. 1945-ben hazatért, s a párt szlovákiai KB elnökségi tagjaként dolgozott. 1951-ben koholt vádak alapján letartóztatták; évekig volt börtönben. Amnesztiával szabadult, s 1963-ban rehabilitálták. – Ir. Varga Rózsa: Keressétek, ami összeköt (1971).
Most–Híd politikai párt
Politikai párt (Pozsony, 2009). A Magyar Koalíció Pártjából kivált politikusok alapították 2009 jún.-ában. Nem tekinti magát etnikai pártnak, hanem a magyar–szlovák együttműködést célul kitűző pártként határozza meg magát. – A 2010-es szlovákiai parlamenti választáson a Polgári Konzervatív Párttal együttműködve 8,13%-nyi szavazatot szerezett, s hét...megnyit →
Politikai párt (Pozsony, 2009). A Magyar Koalíció Pártjából kivált politikusok alapították 2009 jún.-ában. Nem tekinti magát etnikai pártnak, hanem a magyar–szlovák együttműködést célul kitűző pártként határozza meg magát. – A 2010-es szlovákiai parlamenti választáson a Polgári Konzervatív Párttal együttműködve 8,13%-nyi szavazatot szerezett, s hét...megnyit →
Részletek
A Most−Híd alakuló ülése 2009-ben (FI)
Politikai párt (Pozsony, 2009). A Magyar Koalíció Pártjából kivált politikusok alapították 2009 jún.-ában. Nem tekinti magát etnikai pártnak, hanem a magyar–szlovák együttműködést célul kitűző pártként határozza meg magát. – A 2010-es szlovákiai parlamenti választáson a Polgári Konzervatív Párttal együttműködve 8,13%-nyi szavazatot szerezett, s hét magyar és hét szlovák nemzetiségű képviselőt juttatott be a parlamentbe. A párt 2010–2012 között a kormánykoalíció tagja volt, Bugár Béla a parlament alelnöke, Rudolf Chmel a kormány alelnöke, Simon Zsolt mezőgazdasági miniszter, Nagy József környezetvédelmi miniszter volt. – A 2012-es választáson 6,90%-os eredményt ért el, s kilenc magyar és négy szlovák nemzetiségű képviselője jutott mandátumhoz. A párt ellenzékbe vonult, ennek ellenére 2012–2013-ban A. Nagy László személyében ő adta a kisebbségi kormánybiztost. 2013 óta az Európai Néppárt tagja. – A 2014-es Európai Parlamenti választáson Nagy József szerzett mandátumot. – A 2016-os parlamenti választáson 6,50%-nyi szavazattal 11 képviselője lett (7 magyar és 4 szlovák nemzetiségű). – Vezető: Bugár Béla.
Mózsi Ferenc
(* 1924. máj. 3. Pozsony) Egyetemi tanár. A pozsonyi Comenius Egyetemen 1959-ben magyar–történelem és zene–képzőművészet szakos tanári oklevelet, az ELTE-n 1972-ben bölcsészdoktori címet szerzett. Kandidátusi disszertációját az MTA-n 1986-ban védte meg. 1950 és 1960 között a komáromi pedagógiai iskola, később óvónőképző tanára, majd igazgatója...megnyit →
(* 1924. máj. 3. Pozsony) Egyetemi tanár. A pozsonyi Comenius Egyetemen 1959-ben magyar–történelem és zene–képzőművészet szakos tanári oklevelet, az ELTE-n 1972-ben bölcsészdoktori címet szerzett. Kandidátusi disszertációját az MTA-n 1986-ban védte meg. 1950 és 1960 között a komáromi pedagógiai iskola, később óvónőképző tanára, majd igazgatója...megnyit →
Részletek
Mózsi Ferenc (FI)
(* 1924. máj. 3. Pozsony) Egyetemi tanár. A pozsonyi Comenius Egyetemen 1959-ben magyar–történelem és zene–képzőművészet szakos tanári oklevelet, az ELTE-n 1972-ben bölcsészdoktori címet szerzett. Kandidátusi disszertációját az MTA-n 1986-ban védte meg. 1950 és 1960 között a komáromi pedagógiai iskola, később óvónőképző tanára, majd igazgatója volt. 1960-tól 1978-ig a szlovák oktatásügyi minisztérium nemzetiségi osztályát vezette, ezután 1987-ig a pozsonyi Hittudományi Kar tanszékvezető egyetemi tanára. Egyebek mellett a Csehszlovák Tudományos Akadémia pedagógiai-esztétikai bizottságának, ill. az MTA didaktikai albizottságának a tagja volt. A Szocialista Nevelés felelős szerkesztője 1968–1981 között. A kétnyelvűség kérdéskörét kutatta; pedagógiai, oktatáspolitikai és esztétikai tárgyú szakközleményeket, cikkeket írt. Mintegy negyven tankönyve és módszertani kézikönyve jelent meg. – Fm. A magyar–szlovák kulturális kapcsolatok kaleidoszkópja (tan., Bertók Imrével, 1975).
Munkás
Baloldali heti- majd napilap (Kassa, Moravská Ostrava, Pozsony, 1907–1937). Kassai Munkás néven a Felső-Magyarországi Szociáldemokrata Párt lapjaként jelent meg. 1914 aug.-ában háborúellenes közleményei miatt betiltották. 1918 nov.-étől újra megjelent, először ismét hetilapként, majd 1920 febr.-jától napilapként. A CSKP megalakulása után ~ címmel a párt országos...megnyit →
Baloldali heti- majd napilap (Kassa, Moravská Ostrava, Pozsony, 1907–1937). Kassai Munkás néven a Felső-Magyarországi Szociáldemokrata Párt lapjaként jelent meg. 1914 aug.-ában háborúellenes közleményei miatt betiltották. 1918 nov.-étől újra megjelent, először ismét hetilapként, majd 1920 febr.-jától napilapként. A CSKP megalakulása után ~ címmel a párt országos...megnyit →
Részletek
Baloldali heti- majd napilap (Kassa, Moravská Ostrava, Pozsony, 1907–1937). Kassai Munkás néven a Felső-Magyarországi Szociáldemokrata Párt lapjaként jelent meg. 1914 aug.-ában háborúellenes közleményei miatt betiltották. 1918 nov.-étől újra megjelent, először ismét hetilapként, majd 1920 febr.-jától napilapként. A CSKP megalakulása után ~ címmel a párt országos hatáskörű napilapja lett. Szerkesztősége 1927-től Moravská Ostravában, 1929-től Pozsonyban működött. Példányszáma 2500 és 5000 között mozgott. Publikált benne Merényi Gyula és Mihályi Ödön, 1925-től Fábry Zoltán is. Helyet kaptak benne magyarországi és emigráns írók (Balázs Béla, Barta Lajos, Kassák Lajos, Lukács György), közölte a Munkáskönyvtár könyvjegyzékét. 1930-tól ismét hetilappá vált, majd miután 1936-tól megjelent a Magyar Nap, a lap kiadását 1937-ben beszüntették. – Szerk. Surányi Lajos (1907), Drab Sándor (1921), Farkas Gábor (1922), Zamek Ferenc (1925), Moskovics Kálmán (1929).
Munkásújság
Részletek
A Csehszlovák Köztársaság Magyar Szociáldemokrata Munkáspártja hivatalos hetilapja (Pozsony, 1920–1926). Kárpátaljai testvérlapja a Ruszinszkói Népszava volt. Azzal együtt azért szűnt meg, mert a párt beolvadt a Csehszlovák Szociáldemokrata Munkáspártba, s annak hivatalos magyar lapja a Csehszlovákiai Népszava lett. – Szerk. Mayer Samu, Borovszky Géza.
Nagy Gyula
(* 1875. szept. 22. Detk, † 1925. máj. 12. Pozsony) Szerkesztő, politikus, szakszervezeti vezető. A szociáldemokrata pártban kezdett politizálni, majd Csehszl. megalakulását követően egyike a pozsonyi központú magyar–német szociáldemokrácia vezetőinek. Később eltávolodik a szociáldemokráciától. Egyik kezdeményezője az 1920. dec.-i általános sztrájknak, 1921-ben részt vesz...megnyit →
(* 1875. szept. 22. Detk, † 1925. máj. 12. Pozsony) Szerkesztő, politikus, szakszervezeti vezető. A szociáldemokrata pártban kezdett politizálni, majd Csehszl. megalakulását követően egyike a pozsonyi központú magyar–német szociáldemokrácia vezetőinek. Később eltávolodik a szociáldemokráciától. Egyik kezdeményezője az 1920. dec.-i általános sztrájknak, 1921-ben részt vesz...megnyit →
Részletek
(* 1875. szept. 22. Detk, † 1925. máj. 12. Pozsony) Szerkesztő, politikus, szakszervezeti vezető. A szociáldemokrata pártban kezdett politizálni, majd Csehszl. megalakulását követően egyike a pozsonyi központú magyar–német szociáldemokrácia vezetőinek. Később eltávolodik a szociáldemokráciától. Egyik kezdeményezője az 1920. dec.-i általános sztrájknak, 1921-ben részt vesz a CSKP megalakításában. Jelentős szerepe volt a dél-szlovákiai földmunkások mozgalmában. Ő alapította a Népszava c. hetilapot, és szerkesztette A Harc és a Világszabadság c. lapokat. Az 1920-as nemzetgyűlési választásokon a Szlovenszkói Német–Magyar Szociáldemokrata Párt (Csehszlovák Köztársaság Magyar Szociáldemokrata Munkáspártja) színeiben képviselői mandátumot szerzett. A csehszlovák legfelsőbb bíróság azonban 1923-ban megfosztotta állampolgárságától és képviselői mandátumától. Csehszl.-t azonban nem hagyta el. 1925-ben szívroham követekztében halt meg.
Nagy Ildikó; Bába
(* 1952. nov. 25. Komárom) Újságíró. A kassai magyar gimnáziumban érettségizett (1970), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án angol–magyar szakos tanári oklevelet szerzett (1975). A prágai Károly Egyetemen újságírói posztgraduális képzésben vett részt (1981–1983). 1975–1992-ben a Csehszlovák Rádió magyar szerkesztőségének szerkesztője, 1992–2002-ben a Magyar Rádió...megnyit →
(* 1952. nov. 25. Komárom) Újságíró. A kassai magyar gimnáziumban érettségizett (1970), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án angol–magyar szakos tanári oklevelet szerzett (1975). A prágai Károly Egyetemen újságírói posztgraduális képzésben vett részt (1981–1983). 1975–1992-ben a Csehszlovák Rádió magyar szerkesztőségének szerkesztője, 1992–2002-ben a Magyar Rádió...megnyit →
Részletek
nagy ildiko (FI)
(* 1952. nov. 25. Komárom) Újságíró. A kassai magyar gimnáziumban érettségizett (1970), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án angol–magyar szakos tanári oklevelet szerzett (1975). A prágai Károly Egyetemen újságírói posztgraduális képzésben vett részt (1981–1983). 1975–1992-ben a Csehszlovák Rádió magyar szerkesztőségének szerkesztője, 1992–2002-ben a Magyar Rádió pozsonyi tudósítója, 2003–2006-ban a Szlovák Televízió központi igazgatójának nemzetiségi tanácsadója. 2006. aug. 1-jétől 2008. jan. 31-ig a Szlovák Rádió ötödik adójának (Pátria Rádió) az igazgatója. 1995-ben Szabad Sajtó-díjjal, 1997-ben Péchy Blanka-díjjal tüntették ki. – Ir. Ki kicsoda Kassától—Prágáig? (1993); Szlovákiai magyar ki kicsoda. (2001).
Nagy Jenő
(* 1914. márc. 16. Pozsony, † 1992. szept. 8. Pozsony) Újságíró, szerkesztő, rádióriporter. Komáromban érettségizett (1932), Pozsonyban és Prágában jogot hallgatott. 1934–1938, ill. 1949–1969 között a Csehszlovák Rádió magyar adásának szerkesztője, majd főszerkesztője. 1968-ban ő vezette a szovjet megszállás ellen agitáló Gabonaváros rádiót, emiatt...megnyit →
(* 1914. márc. 16. Pozsony, † 1992. szept. 8. Pozsony) Újságíró, szerkesztő, rádióriporter. Komáromban érettségizett (1932), Pozsonyban és Prágában jogot hallgatott. 1934–1938, ill. 1949–1969 között a Csehszlovák Rádió magyar adásának szerkesztője, majd főszerkesztője. 1968-ban ő vezette a szovjet megszállás ellen agitáló Gabonaváros rádiót, emiatt...megnyit →
Részletek
Nagy Jeno (FI)
(* 1914. márc. 16. Pozsony, † 1992. szept. 8. Pozsony) Újságíró, szerkesztő, rádióriporter. Komáromban érettségizett (1932), Pozsonyban és Prágában jogot hallgatott. 1934–1938, ill. 1949–1969 között a Csehszlovák Rádió magyar adásának szerkesztője, majd főszerkesztője. 1968-ban ő vezette a szovjet megszállás ellen agitáló Gabonaváros rádiót, emiatt 1969-ben elbocsátották, és csak 1989-ben rehabilitálták. Hangjátékokat írt, dokumentumfilmeket készített, megteremtette a szlovákiai magyar rádiószínházat, műsoraiban a kulturális és irodalmi élet jeles képviselőit mutatta be. Műsorait a pozsonyi, prágai és budapesti rádió sugározta. – Fm. Emberek és élmények (emlékirat, 1992). – Ir. Ki kicsoda Kassától—Prágáig? (Szekszárd, Babits Kiadó, 1993); A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918—1995. (Pozsony, Madách-Posonium, 1997); A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918—2004. (Pozsony, Madách-Posonium, 2004);
Nagy József 1.
(* 1926. ápr. 2. Pozsonypüspöki, † 2013. jan. 4, Pozsony) Grafikus, illusztrátor, képzőművész. 1953–1959-ben a pozsonyi Képzőművészeti Főiskolán tanult. Pozsonypüspökin élt. Illusztrációit szlovákiai magyar lapok és könyvek, tankönyvek őrzik; szlovák kiadóknak is illusztrált. Alkalmazott grafikáival rendszeresen segítette a Csemadok munkáját. Számos művéhez adta az...megnyit →
(* 1926. ápr. 2. Pozsonypüspöki, † 2013. jan. 4, Pozsony) Grafikus, illusztrátor, képzőművész. 1953–1959-ben a pozsonyi Képzőművészeti Főiskolán tanult. Pozsonypüspökin élt. Illusztrációit szlovákiai magyar lapok és könyvek, tankönyvek őrzik; szlovák kiadóknak is illusztrált. Alkalmazott grafikáival rendszeresen segítette a Csemadok munkáját. Számos művéhez adta az...megnyit →
Részletek
Nagy József (GJ)
(* 1926. ápr. 2. Pozsonypüspöki, † 2013. jan. 4, Pozsony) Grafikus, illusztrátor, képzőművész. 1953–1959-ben a pozsonyi Képzőművészeti Főiskolán tanult. Pozsonypüspökin élt. Illusztrációit szlovákiai magyar lapok és könyvek, tankönyvek őrzik; szlovák kiadóknak is illusztrált. Alkalmazott grafikáival rendszeresen segítette a Csemadok munkáját. Számos művéhez adta az ihletet a Csallóköz világa, ill. az egyetemes magyar irodalom, képzőművészet és történelem. Jelentős gobelinterveket, valamint saját szövésű gobelineket is alkotott. Murális és grafikai kompozícióit több templom is őrzi (Vajkán, Boldogfán, Újfalun, Ipolybalogon, Szinyéren, Szentmárián stb.). 2004-ben elnyerte a Madách Posonium Művészeti Díj Életműdíját. Elméleti munkái: A színek világa (1981); Foltok, vonalak, formák (1988). Számos hazai és külföldi csoportos kiállításon szerepeltek a művei. – Jelentősebb egyéni kiállításai: 1964: Cyprián Majerník kiállítóterem (Pozsony); 1996: Kortárs Magyar Galéria (Dunaszerdahely); 2006: Limes Galéria (Komárom); A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma (Pozsony); 2011: Magyar Kultúra Alapítvány (Budapest). – Jelentősebb csoportos kiállításai: 1961: Fiatal magyar művészek vándorkiállítása (Ekecs; Gombaszög); 1975: Csehszlovák grafika (Budapest); 1996: Tisztelgés a Honfoglalás 1100. évfordulója elött (Budapest); 1998: Kortárs grafika (Budapest); 2011: Duna-menti Színjáték (Brüsszel). A Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társasága tagsági, valamint a Pozsonyi Műtermek kiállításainak rendszeres résztvevője. – Ir. Haltenberger Kinga: Nagy József (Irodalmi Szemle, 1962/2); Duba Gyula: Nagy József (Irodalmi Szemle, 1970/9); Kubička Kucsera Klára: Nagy József. In: Kisgaléria (1977); Koncsol László: Nagy József (Irodalmi Szemle, 1984/8); Kubička Kucsera Klára: Nagy József 80 – Égi és földi (katalógus, 2006); Kalita Gábor: A hetvenkét angyal szentélyében (Kupola, 1995/0).
Nagy József (FI)
Nagy László Endre
(* 1930. szept. 30. Komárom [Mo.] – † 2008. nov. 22., Barcs [Mo.]) Néprajzi szakíró, író, tanár. 1948-ban érettségizett, 1949–1950-ben tanítóként működött. 1954-ben a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán magyar–szlovák szakos diplomát szerzett; 1954–1957-ben gimnáziumi tanár volt Somorján. Az 1956-os eseményekkel kapcsolatos állásfoglalása miatt elbocsátották, ezt...megnyit →
(* 1930. szept. 30. Komárom [Mo.] – † 2008. nov. 22., Barcs [Mo.]) Néprajzi szakíró, író, tanár. 1948-ban érettségizett, 1949–1950-ben tanítóként működött. 1954-ben a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán magyar–szlovák szakos diplomát szerzett; 1954–1957-ben gimnáziumi tanár volt Somorján. Az 1956-os eseményekkel kapcsolatos állásfoglalása miatt elbocsátották, ezt...megnyit →
Részletek
(* 1930. szept. 30. Komárom [Mo.] – † 2008. nov. 22., Barcs [Mo.]) Néprajzi szakíró, író, tanár. 1948-ban érettségizett, 1949–1950-ben tanítóként működött. 1954-ben a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán magyar–szlovák szakos diplomát szerzett; 1954–1957-ben gimnáziumi tanár volt Somorján. Az 1956-os eseményekkel kapcsolatos állásfoglalása miatt elbocsátották, ezt követően különböző munkahelyeken dolgozott. 1964-től újságíró volt Pozsonyban, ahonnan – ezúttal 1968-as magatartása miatt – távoznia kellett. 1988-ban Mo.-ra költözött. Elsősorban a dunai aranymosás emlékeit kutatta, erről számos cikket és több könyvet írt, dokumentumfilmet forgatott. Ismertek mese-, ill. mesefeldolgozás-kötetei is. – Fm. Az eltévedt napsugár (mesék, 1976); A Duna aranya (ismeretterjesztő, 1988); Aranymosás a Kárpát-medencében (mon., 1988); Felvidéki találkozások 1–2. (riportok, 2000); Aranymosás a Dunában (tan., 2001); Istenke legszebb ajándéka (cigány mesék, 2003).
Nagy Zoltán 1.
(* 1940. júl. 7. Nagykapos) Táncos, táncpedagógus, balettmester. 1958-ban tánc szakon végzett a pozsonyi konzervatóriumban; 1975-től táncpedagógus. Előbb a kassai Állami Színház, ill. a prágai Katonai Művészegyüttes táncosa, majd 1966–1986 között a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színház magántáncosa volt. Később a pozsonyi Szépművészeti Akadémia, ill....megnyit →
(* 1940. júl. 7. Nagykapos) Táncos, táncpedagógus, balettmester. 1958-ban tánc szakon végzett a pozsonyi konzervatóriumban; 1975-től táncpedagógus. Előbb a kassai Állami Színház, ill. a prágai Katonai Művészegyüttes táncosa, majd 1966–1986 között a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színház magántáncosa volt. Később a pozsonyi Szépművészeti Akadémia, ill....megnyit →
Részletek
(* 1940. júl. 7. Nagykapos) Táncos, táncpedagógus, balettmester. 1958-ban tánc szakon végzett a pozsonyi konzervatóriumban; 1975-től táncpedagógus. Előbb a kassai Állami Színház, ill. a prágai Katonai Művészegyüttes táncosa, majd 1966–1986 között a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színház magántáncosa volt. Később a pozsonyi Szépművészeti Akadémia, ill. a Balettintézet táncpedagógusa. Több tévéfilmben szerepelt. 1986 óta Érdemes művész.
Nagy Zoltán 2.
Részletek
Nagy Zoltán (SZM)
(* 1961. febr. 23. Losonc) Grafikus, könyvillusztrátor, festő. 1985–1991-ben a pozsonyi Képzőművészeti Főiskolán grafikai és könyvillusztrátori szakot végzett. 1981–1980-ban, majd 1984–1985-ben az Új Ifjúság grafikai szerkesztője. Pozsonyban él. Groteszkjein sajátos látomásos világát, ironikus-kesernyés életérzését kitűnő rajzkészséggel jeleníti meg. Zs. Nagy Lajos több könyvét illusztrálta.
Nagy Zoltán: Hommage a Madách (KKK)
Nap
Független közéleti hetilap (Pozsony, Dunaszerdahely, 1989. dec. 15.–1995 aug.). A Független Magyar Kezdeményezés által alapított lap a második vh. utáni első független szlovákiai sajtótermék volt. Fontos szerepet játszott a bársonyos forradalom és a rendszerváltás folyamatában. Napilapként indult, de hetente csak kétszer jelent meg Pozsonyban...megnyit →
Független közéleti hetilap (Pozsony, Dunaszerdahely, 1989. dec. 15.–1995 aug.). A Független Magyar Kezdeményezés által alapított lap a második vh. utáni első független szlovákiai sajtótermék volt. Fontos szerepet játszott a bársonyos forradalom és a rendszerváltás folyamatában. Napilapként indult, de hetente csak kétszer jelent meg Pozsonyban...megnyit →
Részletek
A Nap c. hetilap címoldala (FI)
Független közéleti hetilap (Pozsony, Dunaszerdahely, 1989. dec. 15.–1995 aug.). A Független Magyar Kezdeményezés által alapított lap a második vh. utáni első független szlovákiai sajtótermék volt. Fontos szerepet játszott a bársonyos forradalom és a rendszerváltás folyamatában. Napilapként indult, de hetente csak kétszer jelent meg Pozsonyban a Nyilvánosság az Erőszak Ellen Koordinációs Bizottsága (1989-től), a Danubius Kiadó (1990-től), majd a Nap Kiadó (1991-től) gondozásában. Később áttért a heti megjelenésre, s a szerkesztőség Dunaszerdahelyre költözött (1993). – Szerk. Hunčík Péter (1989); Balla Kálmán (1990); Barak László (1992–1995).
Nap Kiadó
Könyv- és lapkiadó (Pozsony, 1991-től; Dunaszerdahely, 1993-tól). Szl.-i magyar szerzők műveit gondozza, emellett azonban mo.-i, alkalmanként pedig szl. és cseh szerzők köteteit is megjelenteti. Magyar nyelvű könyveken kívül szl. és cseh eredetieket, vagy ezekre a nyelvekre fordítottakat is megjelentet. Az eddig megjelent kötetek felerészt...megnyit →
Könyv- és lapkiadó (Pozsony, 1991-től; Dunaszerdahely, 1993-tól). Szl.-i magyar szerzők műveit gondozza, emellett azonban mo.-i, alkalmanként pedig szl. és cseh szerzők köteteit is megjelenteti. Magyar nyelvű könyveken kívül szl. és cseh eredetieket, vagy ezekre a nyelvekre fordítottakat is megjelentet. Az eddig megjelent kötetek felerészt...megnyit →
Részletek
Könyv- és lapkiadó (Pozsony, 1991-től; Dunaszerdahely, 1993-tól). Szl.-i magyar szerzők műveit gondozza, emellett azonban mo.-i, alkalmanként pedig szl. és cseh szerzők köteteit is megjelenteti. Magyar nyelvű könyveken kívül szl. és cseh eredetieket, vagy ezekre a nyelvekre fordítottakat is megjelentet. Az eddig megjelent kötetek felerészt szépirodalmi művek, ill. a kiadónak szintén a profilját meghatározó ismeretterjesztő irodalom. Rendszeresen megjelenteti a szl.-i magyar szerzők esszé- és publicisztikai köteteit is. A könyvkiadáson kívül jelentős a szerepe a sajtó területén is. Kiadója volt a Napnak (1991–1995), ill. a Csallóköznek (1991–2009). – Vezető: Balla Kálmán (1991); Barak László (1993).
Németh István 1.
(* 1937. márc. 21. Vereknye, † 2005. jún. 5. Pozsony) Költő, újságíró. Prágában nyomdaipari szakközépiskolában (1957), majd a somorjai gimnáziumban (1958) érettségizett. A pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án magyar–szlovák szakos tanári oklevelet szerzett (1966). 1963–1966-ban a Csemadok KB szakelőadója, 1966–1968-ban a dunaszerdahelyi gimnázium tanára, 1968–1969-ben...megnyit →
(* 1937. márc. 21. Vereknye, † 2005. jún. 5. Pozsony) Költő, újságíró. Prágában nyomdaipari szakközépiskolában (1957), majd a somorjai gimnáziumban (1958) érettségizett. A pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án magyar–szlovák szakos tanári oklevelet szerzett (1966). 1963–1966-ban a Csemadok KB szakelőadója, 1966–1968-ban a dunaszerdahelyi gimnázium tanára, 1968–1969-ben...megnyit →
Részletek
nemeth istvan (SZM)
(* 1937. márc. 21. Vereknye, † 2005. jún. 5. Pozsony) Költő, újságíró. Prágában nyomdaipari szakközépiskolában (1957), majd a somorjai gimnáziumban (1958) érettségizett. A pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án magyar–szlovák szakos tanári oklevelet szerzett (1966). 1963–1966-ban a Csemadok KB szakelőadója, 1966–1968-ban a dunaszerdahelyi gimnázium tanára, 1968–1969-ben a Madách Könyv- és Lapkiadó munkatársa, 1969–1991-ben az Új Ifjúság szerkesztő-riportere. 1991-től vállalkozó volt. Glóbusz címmel rövid életű havilapot jelentetett meg. 1965-től publikált verseket, riportokat, interjúkat, színikritikákat, művészettörténeti írásokat. Szerepelt az Egyszemű éjszaka (1970) c. versantológiában. – Fm. Dőrejárás (v., 2005); Csontváry Kosztka Tivadar családtörténete (mon., 2005).
Németh István László; Németh–Šamorínsky
(* 1896. szept. 9. Somorja, † 1975. jan. 31. Pozsony) Zeneszerző, orgonaművész, zenepedagógus. Előbb Budapesten, a Zeneművészeti Főiskolán tanult zongorázni, hegedülni, ill. zeneszerzést, majd Bécsben végzett zongora- és orgonaszakot (1923), Budapesten tanári oklevelet szerzett (1924). 1921–1942-ben a pozsonyi Városi Zeneiskola tanára, 1921–1953-ban a Szt....megnyit →
(* 1896. szept. 9. Somorja, † 1975. jan. 31. Pozsony) Zeneszerző, orgonaművész, zenepedagógus. Előbb Budapesten, a Zeneművészeti Főiskolán tanult zongorázni, hegedülni, ill. zeneszerzést, majd Bécsben végzett zongora- és orgonaszakot (1923), Budapesten tanári oklevelet szerzett (1924). 1921–1942-ben a pozsonyi Városi Zeneiskola tanára, 1921–1953-ban a Szt....megnyit →
Részletek
(* 1896. szept. 9. Somorja, † 1975. jan. 31. Pozsony) Zeneszerző, orgonaművész, zenepedagógus. Előbb Budapesten, a Zeneművészeti Főiskolán tanult zongorázni, hegedülni, ill. zeneszerzést, majd Bécsben végzett zongora- és orgonaszakot (1923), Budapesten tanári oklevelet szerzett (1924). 1921–1942-ben a pozsonyi Városi Zeneiskola tanára, 1921–1953-ban a Szt. Márton-dóm orgonistája. A második vh. után a pozsonyi Zeneművészeti Főiskola oktatója, docense (1953). A két vh. között tevékenyen részt vett a szlovákiai magyar zenei életben, karnagya volt a Toldy Kör férfikarának, majd a Bartók Béla Dalegyesületnek. Zeneszerzőként száznál több egyházi, ill. vokális, szóló- és kórusművet írt. Az 1950-es évektől különböző szlovákiai magyar együttesek (Népes, Ifjú Szivek, Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara) számára is komponált. – Fm. A szlovákiai magyar zenekultúra mérlege (tan., 1941).
Németh Szilárd
(* 1977. aug. 8. Komárom) Labdarúgó. A pozsonyi magyar gimnáziumban érettségizett (1995). Pályafutását a pozsonyi Slovanban kezdte, majd az FC Košice, a Sparta Praha, az Inter Bratislava, az FC Middlesbrough és a Racing Strassburg csapatához szerződött. Végül az Alemania Aachen játékosa lett. A szlovák...megnyit →
(* 1977. aug. 8. Komárom) Labdarúgó. A pozsonyi magyar gimnáziumban érettségizett (1995). Pályafutását a pozsonyi Slovanban kezdte, majd az FC Košice, a Sparta Praha, az Inter Bratislava, az FC Middlesbrough és a Racing Strassburg csapatához szerződött. Végül az Alemania Aachen játékosa lett. A szlovák...megnyit →
Részletek
(* 1977. aug. 8. Komárom) Labdarúgó. A pozsonyi magyar gimnáziumban érettségizett (1995). Pályafutását a pozsonyi Slovanban kezdte, majd az FC Košice, a Sparta Praha, az Inter Bratislava, az FC Middlesbrough és a Racing Strassburg csapatához szerződött. Végül az Alemania Aachen játékosa lett. A szlovák válogatottban 59 alkalommal szerepelt, és 22 gólt szerzett. 1999-ben Szl.-ban az év játékosává választották.
Nemzeti Bizottságok; Közigazgatás
A Belügyi Megbízotti Hivatal folyóirata a népi közigazgatás számára (Pozsony, 1952–1993). 1952–1972-ben a Národné výbory magyar melléklete volt, 1972-től önálló havilap. 1970-től az SZSZK kormánya adta ki. 1990-től Közigazgatás címmel kéthetente a Verejná správa magyar nyelvű mutációjaként jelent meg az államigazgatásban és az önkormányzatokban...megnyit →
A Belügyi Megbízotti Hivatal folyóirata a népi közigazgatás számára (Pozsony, 1952–1993). 1952–1972-ben a Národné výbory magyar melléklete volt, 1972-től önálló havilap. 1970-től az SZSZK kormánya adta ki. 1990-től Közigazgatás címmel kéthetente a Verejná správa magyar nyelvű mutációjaként jelent meg az államigazgatásban és az önkormányzatokban...megnyit →
Részletek
A Belügyi Megbízotti Hivatal folyóirata a népi közigazgatás számára (Pozsony, 1952–1993). 1952–1972-ben a Národné výbory magyar melléklete volt, 1972-től önálló havilap. 1970-től az SZSZK kormánya adta ki. 1990-től Közigazgatás címmel kéthetente a Verejná správa magyar nyelvű mutációjaként jelent meg az államigazgatásban és az önkormányzatokban dolgozók számára.
Nemzeti Kisebbségek
Kisebbségpolitikai és irodalmi folyóirat (Pozsony, 1922). 4 száma jelent meg. Kisebbségi viszonylatban tekintélyes terjedelmű (55-60 oldalas) számai voltak, s néhány jelentős írás németül is megjelent benne. A szerkesztő a csehszl. állam iránti lojalitást össze tudta egyeztetni a kirívó kisebbségi sérelmek ostorozásával. Könyvszemle c. rovatát...megnyit →
Kisebbségpolitikai és irodalmi folyóirat (Pozsony, 1922). 4 száma jelent meg. Kisebbségi viszonylatban tekintélyes terjedelmű (55-60 oldalas) számai voltak, s néhány jelentős írás németül is megjelent benne. A szerkesztő a csehszl. állam iránti lojalitást össze tudta egyeztetni a kirívó kisebbségi sérelmek ostorozásával. Könyvszemle c. rovatát...megnyit →
Részletek
Kisebbségpolitikai és irodalmi folyóirat (Pozsony, 1922). 4 száma jelent meg. Kisebbségi viszonylatban tekintélyes terjedelmű (55-60 oldalas) számai voltak, s néhány jelentős írás németül is megjelent benne. A szerkesztő a csehszl. állam iránti lojalitást össze tudta egyeztetni a kirívó kisebbségi sérelmek ostorozásával. Könyvszemle c. rovatát Gaál Gábor vezette, aki tanulmányokat és recenziókat írt Walt Whitmanről, Kassák Lajosról, Kosztolányi Dezsőről, Tóth Árpádról, Hatvany Lajosról. – Szerk. Antal Sándor.
Nemzetiségi Dokumentációs Centrum – NDC
Részletek
Dokumentációs, kulturális és közművelődési szervezet (Pozsony, 1991–1993). Célja a szlovákiai magyar nemzeti közösség múltjának és jelenének dokumentálása. Sajtófigyelő lapja a Pressinform. Egy publikációja jelent meg: NDC évkönyv `93 (1993). – Vezető: Varga Sándor (1991–1993).
Népakarat
Részletek
Az Országos Keresztényszocialista Párt ny.-szl.-i hetilapja (Nyitra, Pozsony, 1919–1925). Utódja a Magyar Néplap lett. – Szerk. Pesthy Pál, Máté Ferenc, Reinel János, Tobler János.
Népbíró
Részletek
Havilap (Pozsony, 1951. jan.–1967. dec.). Az Igazságügyi Megbízotti Hivatal havilapja a bíróságok népi ülnökei számára.
Népművelés
A Népművelési Intézet havonta megjelenő folyóirata, módszertani tanácsadója (Pozsony, 1954–1990). Anyagának egy részét az Osveta c. szlovák folyóiratban megjelent írások magyar fordításai alkották. Rendszeresen foglalkozott a kisebbségi magyar népművelés és népművészet kérdéseivel, a műkedvelő csoportok és a Csemadok-szervezetek munkájával. A 60-as években Így élünk...megnyit →
A Népművelési Intézet havonta megjelenő folyóirata, módszertani tanácsadója (Pozsony, 1954–1990). Anyagának egy részét az Osveta c. szlovák folyóiratban megjelent írások magyar fordításai alkották. Rendszeresen foglalkozott a kisebbségi magyar népművelés és népművészet kérdéseivel, a műkedvelő csoportok és a Csemadok-szervezetek munkájával. A 60-as években Így élünk...megnyit →
Részletek
A Népművelési Intézet havonta megjelenő folyóirata, módszertani tanácsadója (Pozsony, 1954–1990). Anyagának egy részét az Osveta c. szlovák folyóiratban megjelent írások magyar fordításai alkották. Rendszeresen foglalkozott a kisebbségi magyar népművelés és népművészet kérdéseivel, a műkedvelő csoportok és a Csemadok-szervezetek munkájával. A 60-as években Így élünk mi, majd Hang c. mellékletet jelentetett meg a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség és a Csemadok keretében működő ifjúsági klubok támogatására. Új hagyományok c. 8 oldalas tanácsadó melléklete (1972-től) a nemzeti bizottságok polgári ügyekkel foglalkozó testületei számára készült. – Szerk. szerkesztőbizottság (1954); Koczka István (1961).
Népnevelő Napló
Részletek
Népnevelők és előadók havi folyóirata (Pozsony, 1957. jan.–dec.). Korábban A Népnevelő Szava (1952–1954) címmel jelent meg az Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága kiadásában.
Néprajzi Közlések
Részletek
A Csemadok Központi Néprajzi Szakbizottsága tagjainak gyűjtéseiből szemelvényeket közreadó periodikum (Pozsony, 1974–1989). Összesen öt kötete látott napvilágot (az első szám még Néprajzi Közlemények címen jelent meg). – Szerk. Ág Tibor, Kaprálik Zsuzsanna, Liszka József, Méry Margit, D. Varga László.
Népszava
Részletek
Politikai hetilap (Pozsony, 1919. aug. 24.–1925 nov.). A Csehszlovák Köztársaság Magyar Szociáldemokrata Munkáspártja, majd a belőle kivált CSKP hivatalos hetilapja. – Szerk. Rékai Károly, Major István.