Danter Izabella
(* 1955. márc. 27. Pozsony) Néprajzkutató, muzeológus. Szencen érettségizett (1974), a pozsonyi Comenius Egyetemen szerzett néprajz szakos diplomát (1978), majd bölcsészdoktori címet (1981). 1978–1985 között a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeum, 1986-tól a galántai Honismereti Múzeum munkatársa. 1999-ben a szlovákiai magyar nyelvterület tájházainak, néprajzi-honismereti gyűjteményeinek szakszerű...megnyit →
(* 1955. márc. 27. Pozsony) Néprajzkutató, muzeológus. Szencen érettségizett (1974), a pozsonyi Comenius Egyetemen szerzett néprajz szakos diplomát (1978), majd bölcsészdoktori címet (1981). 1978–1985 között a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeum, 1986-tól a galántai Honismereti Múzeum munkatársa. 1999-ben a szlovákiai magyar nyelvterület tájházainak, néprajzi-honismereti gyűjteményeinek szakszerű...megnyit →
Részletek
Danter Izabella (ST)
(* 1955. márc. 27. Pozsony) Néprajzkutató, muzeológus. Szencen érettségizett (1974), a pozsonyi Comenius Egyetemen szerzett néprajz szakos diplomát (1978), majd bölcsészdoktori címet (1981). 1978–1985 között a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeum, 1986-tól a galántai Honismereti Múzeum munkatársa. 1999-ben a szlovákiai magyar nyelvterület tájházainak, néprajzi-honismereti gyűjteményeinek szakszerű dokumentálására létrehozta a Mátyusföldi Muzeológiai Társaságot. 2001-ben a Szlovák Nemzeti Múzeum önálló osztályaként létrehozott Magyar Kultúra Dokumentációs Központ vezetőjeként, majd külső munkatársaként meghatározó szerepe volt a pozsonyi Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma állandó kiállításának megvalósításában (2003). Nevéhez fűződik az évente megrendezésre kerülő Musaeum Hungaricum konferenciasorozat megvalósulása. A népi gyógyászat kutatása mellett főleg a zsákmányoló gazdálkodás, ill. a népszokások és a népviselet kutatásával foglalkozik. – Fm. Népi gyógyászat a Kisalföld északi részén (1994).
Dráfi Mátyás
(* 1942. nov. 17. Galánta, † 2025. okt. 20. Komárom) Színész, színházigazgató, rendező. Pozsonyi középiskolai érettségije után került a komáromi Magyar Területi Színházhoz 1959-ben. 1960–1965 között színészdiplomát szerzett a pozsonyi Szépművészeti Akadémián, majd visszatért színházához; 1969–1971 között annak igazgatója is volt. 1980-tól 1982-ig népművelő,...megnyit →
(* 1942. nov. 17. Galánta, † 2025. okt. 20. Komárom) Színész, színházigazgató, rendező. Pozsonyi középiskolai érettségije után került a komáromi Magyar Területi Színházhoz 1959-ben. 1960–1965 között színészdiplomát szerzett a pozsonyi Szépművészeti Akadémián, majd visszatért színházához; 1969–1971 között annak igazgatója is volt. 1980-tól 1982-ig népművelő,...megnyit →
Részletek
Dráfi Mátyás (FI)
(* 1942. nov. 17. Galánta, † 2025. okt. 20. Komárom) Színész, színházigazgató, rendező. Pozsonyi középiskolai érettségije után került a komáromi Magyar Területi Színházhoz 1959-ben. 1960–1965 között színészdiplomát szerzett a pozsonyi Szépművészeti Akadémián, majd visszatért színházához; 1969–1971 között annak igazgatója is volt. 1980-tól 1982-ig népművelő, azután – nyugdíjba vonulásáig – újból a Magyar Területi Színház, ill. jogutódja, a Komáromi Jókai Színház művésze. Az 1980-as évektől a pozsonyi Színművészeti Főiskola oktatójaként is működött. Hangjátékok, vers- és egyéb rádiós műsorok állandó közreműködője, kulturális műsorok műsorvezetője. Előadóművészként is népszerű. Több énekes, verses hanghordozója is megjelent (Dalok, sanzonok; Hazai csokor stb.). Tucatnyi szlovák és magyar filmben szerepelt. – Főbb színházi szerepei: Gyurko (Peter Karvaš: Éjféli mise); Karl Moor (Friedrich Schiller: Haramiák); Godun (Boris Lavrenyov: Leszámolás); Matyi (Fazekas Mihály: Lúdas Matyi); Benvolio (William Shakespeare: Rómeó és Júlia); John Proctor (Arthur Miller: A Salemi boszorkányok); Hus János (Háy Gyula: Isten, császár, paraszt); Platon krecset (Olekszandr Evdokimovics Kornejcsuk: A nagy műtét); Madách Imre (Felkai Ferenc: Madách); Švejk (Jaroslav Hašek: Švejk); Lucifer (Madách Imre: Az ember tragédiája); Othello (William Shakespeare: Othello); kreon (Szophoklesz: Antigoné); Lestyák Mátyás (Mikszáth Kálmán: A beszélő köntös); Polgármester (Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Revizor); Kolhaas Mihály (Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja); Nikosz Kenotafiosz (Ivan Bukovčan: Fatamorgana); Peachun (Bertolt Brecht: Koldusopera); Fekete (Vaszilij Suksin: Energikus emberek); Coriolanus (William Shakespeare: Coriolanus); Professzor (Oldřich Daněk: Jelentés N. város sebészetéről); Tiborc (Katona Józef: Bánk bán); Ádám (Sütő András: Káin és Ábel); Dr. szekeres (Márai Sándor: Kaland); Egnatius (Háy Gyula: CaliguLÓ); Báthory István (Háy Gyula: Mohács); Tevje (Joseph Stein–Jerry Bock: Hegedűs a háztetőn); Szellemfi (Szigligeti Ede: Liliomfi); szalay (Barta Lajos: Szerelem); Tallérosy Zebulon (Jókai Mór: A kőszívű ember fiai); alfred dolittle (Frederick Loewe: My fair lady); Miller (Friedrich Schiller: Ármány és szerelem); Rettegi Fridolin (Horváth Jenő –Szenes Iván–Kellér Dezső–Franz Schönthan–Paul Schönthan: A szabin nők elrablása). – Vendégjátékok: Kisfaludy Színház, Győr. Vígszínház, Budapest. Thália Színház, Kassa. Bárka Színház, Budapest. – Film: Ezeréves méh. A víz íze. A skanzen gondnoka. A szívroham. Átkelő a Dunán. Én népem. – Díjak, elismerések: Érdemes művész (1985); Jászai Mari-díj (2001); Egressy-díj (2003); Nyitott Európáért Díj (1998); A Szlovák Köztársaság Ezüstplakettje; Pribina-kereszt harmadik fokozata (2006); Határon Túli Magyar Színházak V. Fesztiválja, A legjobb férfi alakítás díja (1993); Határon Túli Magyar Színházak X. Fesztiválja, Életműdíj (1998); Szlovák Írószövetség Színházi Szekciója, Életműdíj (2005); Pro Probitate – helytállásért díj (2014); Kulcsár Tibor-díj (2015); Magyar Érdemrend Lovagkeresztje (2017); Kossuth-díj (2023). – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Tóth László (Filep Tamás Gusztávval közösen): A (cseh)szlovákiai magyar színjátszás nyolcvan éve 1918–1989 (1999); Tóth László: Déryné nyomában. A komáromi magyar színjátszás története II. (1998); Kulisszák, ünnepi kiadás (2002); Tarics Péter: A tűzkeresztségtől a kereszttűzig 1952–1997 (1997); Ötvös Anna: Akikkel találkozhat(t)unk (2000); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71- es évadtól 2010/11-ig); Darvay Nagy Adrienne: Színek Kisvárdán (1998); Darvay Nagy Adrienne: A kisvárdai fesztivál (2008).
Dráfi Mátyás (JSZ)
Fórum Kisebbségkutató Intézet
Tudományos intézmény (Dunaszerdahely, Galánta, Somorja, 1996–). A Fórum Alapítvány, ill. a Katedra Alapítvány alapította Dunaszerdahelyen a szl.-i magyarok és a Szl.-ban élő kisebbségek életét (szociológia, demográfia, etnológia, történettudomány, politológia, oktatásügy, kultúra, gazdaság, interetnikus kapcsolatok stb.) kutató szakmai intézményként (1999-ig a megnevezése: Fórum Társadalomtudományi Intézet). Elnöke...megnyit →
Tudományos intézmény (Dunaszerdahely, Galánta, Somorja, 1996–). A Fórum Alapítvány, ill. a Katedra Alapítvány alapította Dunaszerdahelyen a szl.-i magyarok és a Szl.-ban élő kisebbségek életét (szociológia, demográfia, etnológia, történettudomány, politológia, oktatásügy, kultúra, gazdaság, interetnikus kapcsolatok stb.) kutató szakmai intézményként (1999-ig a megnevezése: Fórum Társadalomtudományi Intézet). Elnöke...megnyit →
Részletek
A Fórum Kisebbségkutató Intézet székháza Somorján (FI)
Tudományos intézmény (Dunaszerdahely, Galánta, Somorja, 1996–). A Fórum Alapítvány, ill. a Katedra Alapítvány alapította Dunaszerdahelyen a szl.-i magyarok és a Szl.-ban élő kisebbségek életét (szociológia, demográfia, etnológia, történettudomány, politológia, oktatásügy, kultúra, gazdaság, interetnikus kapcsolatok stb.) kutató szakmai intézményként (1999-ig a megnevezése: Fórum Társadalomtudományi Intézet). Elnöke 1996-tól Öllös László. A ~ nonprofit intézmény, működését alapítványi forrásokból, támogatásokból és saját bevételeiből biztosítja. 2002-ben Somorján építette ki központját és székházát, azóta a szlovákiai magyarok és kisebbségek kultúrájával, írott emlékeinek dokumentálásával foglalkozik, fontos szerepet vállal a multikulturális kutatások és a szlovák–magyar interetnikus kapcsolatok vizsgálatában, konferenciák szervez, kísérleti tankönyveket ad ki, 1999-től negyedévente folyamatosan megjelenteti a Fórum Társadalomtudományi Szemle c. tudományos folyóiratot. Fokozatosan alakította ki kutatási profilját és egyes részlegeit: Szociológiai és Demográfiai Kutatások Részlege (igazgatója Lampl Zsuzsanna), Történeti Kutatások Részlege (igazgatója Simon Attila), Etnológiai Központ (igazgatója Liszka József), Digitalizáló és Internetes Adatbázisok Központja (igazgatója Konkoly László), Szlovákiai Magyar Levéltár (igazgatója Végh László), Kiadói Részleg (igazgatója Csanda Gábor), Bibliotheca Hungarica (igazgatója Roncz Melinda). – Jelentős a könyvkiadói tevékenysége, a folyóirata és az évkönyvei mellett évente közel egy tucat szakmai kiadványt jelentet meg (az elmúlt 20 éveben a könyvsorozataiban több mint 180 könyv látott napvilágot). Szerkesztője a Szlovákiai Magyar Adatbanknak. 2019-ben megkapta a Nagyszombat Megye Önkormányzatának díját. – Vezető: Tóth Károly (1996); Simon Attila (2014).
Galánta (Galanta)
Részletek
Galánta − Esterházy-kastély (GJ)
Város és járási székhely a Kisalföld mátyusföldi részén, a Dudvág és a Vág folyása között, Vágsellyétől Ny–ÉNy-ra. L: [1921] – 3666, ebből 2958 (80,7%) magyar, 472 (12,9%) szlovák, 106 (2,9%) zsidó; [2011] – 15 138, ebből 8833 (58,3%) szlovák, 4623 (30,5%) magyar, 6 (0,04%) zsidó nemzetiségű. A: [2011] – 8573 (56,6%) szlovák, 4822 (31,9%), 6 (0,04%) jiddis. V: [2011] – 8612 r. k., 735 ev., 190 ref., 53 gör. kat., 34 izr. – Egykori mezőváros, amely a 19. sz. második felében elveszített városi rangját 1960-ban kapta vissza. A 18. sz.-tól jelentős számú, lakosságának közel egyharmadát kitevő zsidó közösség lakta. Zsidó lakosságát 1944-ben koncentrációs táborokba hurcolták, magyar lakosainak egy részét a második vh. után, 1947-ben Mo.-ra telepítették, helyükre magyarországi és szlovákiai szlovák telepesek költöztek. Barokk-klasszicista stílusú r. k. (Szt. István-) temploma 1805-ben, ev. temploma 1992-ben épült. A két Esterházy-kastély közül a régebbi a 17. sz. elején reneszánsz stílusban épült, a 18. sz. második felében barokk-klasszicista stílusban alakították át. Az újabb, angol Tudor-stílusú neogótikus kastélyt 1860-ban emelték egy 1633-ban épült reneszánsz kastély alapjain. – A város a Mátyusföld egyik gazdasági, a mátyusföldi magyarság szellemi és kulturális központja. 1925-től 1945-ös felszámolásáig itt volt a szlovákiai magyar szövetkezeti mozgalmat összefogó Hanza Szövetkezeti Áruközpont székhelye, s a szövetkezet kiadásában 1928–44 között ~án jelent meg a Hanza Szövetkezeti Újság. Az 1930-as években Szt. Ágoston Társulat néven r. k. magyar könyvkiadó társaság működött. Itt töltötte gyermekéveit Kodály Zoltán, ~i zenei élményei Galántai táncok c. művének ihletői lettek. A zeneszerző emlékére 1969 óta rendezik meg ~n a Kodály Napokat, a szlovákiai magyar felnőtt és gyermekénekkarok országos fesztiválját. Honismereti Múzeuma 1969-ben létesült. 1960–90 között Víťazná cesta – Győzelmes Út, 1990–91-ben Cesta – Út címmel jelent meg kétnyelvű járási hetilapja, 1992-ben a városi önkormányzat kiadásában indult útjára a Galántai Újság c. társadalmi-kulturális havilap. – A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Kodály Zoltán Alapiskola) és gimnáziummal (Kodály Zoltán Gimnázium, alapítva 1953-ban), valamint vegyes, szlovák–magyar tanítási nyelvű Mezőgazdasági Szaktanintézettel rendelkezett. 1991-ben itt nyílt meg Szl. első – magyar tanítási nyelvű – magángimnáziuma, amely 2000 óta angol-magyar magángimnáziumként működik. Vasúti és közúti csomópont, iparágai közül az élelmiszeripar a legjelentősebb, ezenkívül gép-, fa- és vegyiparral rendelkezik. – 1960-ban közigazgatásilag ~hoz csatolták Hódi, Nemesnebojsza és Javorinka községeket; 1971–90 között hozzá tartozott Taksonyfalva. – Ir. Galanta – Galánta 1899–1999 (1999); Pukkai László (szerk.): Galánta 1237–2007 (2007).
Galánta − Esterházy-kastély (GJ)
Galánta − Szt. István-templom (UZs)
Galánta − a reneszánsz Esterházy-kastély (GJ)
Galánta – Kodály Zoltán szobra (GJ)
Galánta − Esterházy-kastély (GJ)
Galántai Honismereti Múzeum
Járási múzeum (Galánta, 1969). 1970-től az Esterházyak neogótikus kastélya volt a székhelye, ahonnan 1990 után időlegesen áthelyezték egy régi banképületbe. Több kihelyezett állandó néprajzi kiállítást, tájházat is létrehozott, köztük a vágsellyei tájházat (1979), a nemeskosúti munkásmozgalmi emlékházat (1981), ill. a népi és technikai műemlékként...megnyit →
Járási múzeum (Galánta, 1969). 1970-től az Esterházyak neogótikus kastélya volt a székhelye, ahonnan 1990 után időlegesen áthelyezték egy régi banképületbe. Több kihelyezett állandó néprajzi kiállítást, tájházat is létrehozott, köztük a vágsellyei tájházat (1979), a nemeskosúti munkásmozgalmi emlékházat (1981), ill. a népi és technikai műemlékként...megnyit →
Részletek
Galántai Honismereti Múzeum (FI)
Járási múzeum (Galánta, 1969). 1970-től az Esterházyak neogótikus kastélya volt a székhelye, ahonnan 1990 után időlegesen áthelyezték egy régi banképületbe. Több kihelyezett állandó néprajzi kiállítást, tájházat is létrehozott, köztük a vágsellyei tájházat (1979), a nemeskosúti munkásmozgalmi emlékházat (1981), ill. a népi és technikai műemlékként számontartott tallósi Maticza-malmot (1982). Az intézmény fontos szerepet tölt be a Kis-Duna és a Vág alsó folyása vízimolnársága történetének feltárásában és dokumentálásában. Jelentős továbbá régészeti és néprajzi gyűjteménye. Alapvetően szlovák, olykor magyar összefoglalásokkal megtoldott évkönyvét, Spravodaj (= Értesítő) címen 1987-től jelenteti meg. Az évkönyv az 1990–1992-es összevont számtól Studia Galanthensia címen jelenik meg. – Vezető: Keppert József.
Galántai Újság
Városi társadalmi-kulturális havilap (Galánta, 1992). A város önkormányzata adja ki. A galántai járás Győzelmes Út elnevezésű egykori lapjának megszűnése után alapították. –Szerk. Horváth Rudolf (1992); Néma László (1999); Ľubomír Navrátil és Vladislav Kmeť (1999); Keppert József (2000); Horváth Rudolf (2002); Kmeť Valdislav (2002); Aľakša Milan...megnyit →
Városi társadalmi-kulturális havilap (Galánta, 1992). A város önkormányzata adja ki. A galántai járás Győzelmes Út elnevezésű egykori lapjának megszűnése után alapították. –Szerk. Horváth Rudolf (1992); Néma László (1999); Ľubomír Navrátil és Vladislav Kmeť (1999); Keppert József (2000); Horváth Rudolf (2002); Kmeť Valdislav (2002); Aľakša Milan...megnyit →
Részletek
Városi társadalmi-kulturális havilap (Galánta, 1992). A város önkormányzata adja ki. A galántai járás Győzelmes Út elnevezésű egykori lapjának megszűnése után alapították. –Szerk. Horváth Rudolf (1992); Néma László (1999); Ľubomír Navrátil és Vladislav Kmeť (1999); Keppert József (2000); Horváth Rudolf (2002); Kmeť Valdislav (2002); Aľakša Milan (2004); Rybársky Róbert (2010).
Győzelmes Út
Járási hetilap (Galánta, 1960–1989). Először két oldal szlovák, két oldal magyar anyaggal jelent meg. A magyar melléklet 1963. márc. 24-től önállósult, négy oldal terjedelemben. 1967. ápr. 1-jétől megszűnt, 1971 szeptemberében jelent meg újra, előbb kéthetente (hetente váltakozó szlovák és magyar kiadás), majd 1972. szeptember...megnyit →
Járási hetilap (Galánta, 1960–1989). Először két oldal szlovák, két oldal magyar anyaggal jelent meg. A magyar melléklet 1963. márc. 24-től önállósult, négy oldal terjedelemben. 1967. ápr. 1-jétől megszűnt, 1971 szeptemberében jelent meg újra, előbb kéthetente (hetente váltakozó szlovák és magyar kiadás), majd 1972. szeptember...megnyit →
Részletek
Járási hetilap (Galánta, 1960–1989). Először két oldal szlovák, két oldal magyar anyaggal jelent meg. A magyar melléklet 1963. márc. 24-től önállósult, négy oldal terjedelemben. 1967. ápr. 1-jétől megszűnt, 1971 szeptemberében jelent meg újra, előbb kéthetente (hetente váltakozó szlovák és magyar kiadás), majd 1972. szeptember 1-jétől hetente, négy oldalon, önállóan.
Hanza Szövetkezeti Áruközpont
Fogyasztási szövetkezet (Galánta, 1925–1945). A trianoni döntés a Szl.-hoz került magyar vidékeken korábban jól működő szövetkezeti mozgalom visszaesését is magával hozta, s ennek következtében a két háború közötti időszakban Csehszl.-ban működő szövetkezeti mozgalmon belül elkülöníthető típusok közül (hitel-, földműves-, ipari és fogyasztási szövetkezetek) a...megnyit →
Fogyasztási szövetkezet (Galánta, 1925–1945). A trianoni döntés a Szl.-hoz került magyar vidékeken korábban jól működő szövetkezeti mozgalom visszaesését is magával hozta, s ennek következtében a két háború közötti időszakban Csehszl.-ban működő szövetkezeti mozgalmon belül elkülöníthető típusok közül (hitel-, földműves-, ipari és fogyasztási szövetkezetek) a...megnyit →
Részletek
Hanza Szövetkezeti Áruközpont épülete Éberhardon (FI)
Fogyasztási szövetkezet (Galánta, 1925–1945). A trianoni döntés a Szl.-hoz került magyar vidékeken korábban jól működő szövetkezeti mozgalom visszaesését is magával hozta, s ennek következtében a két háború közötti időszakban Csehszl.-ban működő szövetkezeti mozgalmon belül elkülöníthető típusok közül (hitel-, földműves-, ipari és fogyasztási szövetkezetek) a szlovákiai magyarság csupán a fogyasztási szövetkezetek terén tudott erős pozíciókat kivívni magának. Ezt támasztja alá, hogy a Szl. és Kárpátalja területén működő fogyasztási szövetkezeteknek mintegy egynegyede magyar jellegű volt. Trianon előtt a mai Szl. területén működő fogyasztási szövetkezetek a budapesti Hangya Szövetkezeti Központhoz tartoztak. Ez a kapcsolat 1919-ben azonban megszakadt, mivel Csehszl.-ban törvény mondta ki, hogy valamennyi szlovákiai szövetkezetnek a pozsonyi Központi Szövetkezethez kell tartoznia. A Hangyával való kapcsolatok megszűnése nagy gondot jelentett a dél-szlovákiai fogyasztási szövetkezetek számára, mivel a pozsonyi központ nem biztosította a megfelelő áruellátást. Ez volt az oka annak, hogy 1925-ben 35 szövetkezet és 19 magánszemély galántai központtal megalakította a ~ot, amely a két vh. közötti időszak talán legsikeresebb szlovákiai magyar vállalkozásának bizonyult. A ~, amely az összes szlovákiai magyar fogyasztási szövetkezet több mint felét felölelte, 222 (többnyire a szlovákiai magyarság nyugati településterületén található) szövetkezettel volt kapcsolatban. A Nógrádtól keletre eső magyar falvak szövetkezetei ezzel szemben a pozsonyi székhelyű NUPOD (Nákupné ústredie potravinárskych družstiev) szövetkezeti központ zólyomi és kassai kirendeltségénél szerezték be az árut. A Hanza és a NUPOD bár konkurensek voltak, együtt is működtek, s 1936 és 1938 között Centrum néven közös bevásárlási irodát tartottak fenn Pozsonyban. A ~ része volt az 1930-ban alapított Hanza Hitelszövetkezet, amely az áruszövetkezet hitelnyújtó intézményeként működött. A Hanza áruközpont központi raktára mellett malmokat, terményfelvásárló központot, gépparkot, likőrgyárat, agyagbányát, téglagyárat és nyomdát stb. is üzemeltetett, helyi szinten pedig számos iskola, kultúrház s templom építéséhez járult hozzá, és saját dalárdája is volt. 1928-től 1945-ig a Hanza saját lapot adott ki Hanza Szövetkezeti Újság címmel, 1935-től nyolc éven keresztül pedig Hanza Szövetkezeti Naptár címmel naptárt adott ki. Szl. magyarlakta területeinek 1938-as visszacsatolását (első bécsi döntés) követően a ~ tovább működött, s egyes dunántúli községekre is kiterjesztette működését. Az Ipolytól keletre eső térségekben a fogyasztási szövetkezetek a NUPOD helyett ismét a Hangya fennhatósága alá kerültek. A második vh. befejezése és Szl.-nak a trianoni határok közötti felújítása a Hanza megszűnését hozta magával. A Kassán székelő ideiglenes csehszl. kormány 1945. ápr. 12-i rendeletével nemzeti gondnokság alá helyezte, gondnokául pedig a NUPOD-ot nevezte meg, ami gyakorlatilag a ~ megszűnését jelentette. – Vezető: Nagy Ferenc (első elnök). – Ir. Pukkai László: A Hanza Szövetkezeti Áruközpont Galánta. (1994).
Hanza Szövetkezeti Újság
A galántai központú Hanza Szövetkezeti Áruközpont kötelékébe tartozó dél-szl.-i fogyasztási szövetkezetek közlönye. 1928 és 1944 között kéthetente jelent meg Galántán. Felelős szerkesztője az áruközpont igazgatója, Nagy Ferenc volt, váltakozó főszerkesztői Letocha József, Ivánfy Géza, Hantos László és Szőke Péter. Erős társadalmi, népnevelő jellege volt,...megnyit →
A galántai központú Hanza Szövetkezeti Áruközpont kötelékébe tartozó dél-szl.-i fogyasztási szövetkezetek közlönye. 1928 és 1944 között kéthetente jelent meg Galántán. Felelős szerkesztője az áruközpont igazgatója, Nagy Ferenc volt, váltakozó főszerkesztői Letocha József, Ivánfy Géza, Hantos László és Szőke Péter. Erős társadalmi, népnevelő jellege volt,...megnyit →
Részletek
hanza
A galántai központú Hanza Szövetkezeti Áruközpont kötelékébe tartozó dél-szl.-i fogyasztási szövetkezetek közlönye. 1928 és 1944 között kéthetente jelent meg Galántán. Felelős szerkesztője az áruközpont igazgatója, Nagy Ferenc volt, váltakozó főszerkesztői Letocha József, Ivánfy Géza, Hantos László és Szőke Péter. Erős társadalmi, népnevelő jellege volt, s nagy sikert ért el a falusi kultúrházak építésének szorgalmazásával és segítésével. 1937 dec.-ben már 43 000 példányban jelent meg. – Az 1945 utáni jogfosztás idején a Hanza Szövetkezeti Áruközpontot nemzeti gondnokság alá helyezték, s 1949-ben elkobozták a vagyonát. Háborús bűnössé nyilvánított vezetői (Nagy Ferenc, Kúthy Géza és Letocha József) Mo.-ra távoztak. – Ir. Pukkai László: A Hanza Szövetkezeti Áruközpont Galánta (1994).
Józsa Mónika
(* 1959. nov. 30. Vága) Egyetemi oktató, karnagy. Általános iskolai tanulmányait Vágán végezte, a Galántai Magyar Tannyelvű Gimnáziumban érettségizett (1978). A galántai zeneiskolában tanult hegedülni (1975−86). A Pozsonyi Zeneművészeti Főiskola Zene- és Táncművészeti Karán karvezetői diplomát (1992), a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen ének−zene...megnyit →
(* 1959. nov. 30. Vága) Egyetemi oktató, karnagy. Általános iskolai tanulmányait Vágán végezte, a Galántai Magyar Tannyelvű Gimnáziumban érettségizett (1978). A galántai zeneiskolában tanult hegedülni (1975−86). A Pozsonyi Zeneművészeti Főiskola Zene- és Táncművészeti Karán karvezetői diplomát (1992), a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen ének−zene...megnyit →
Részletek
Józsa Mónika (csa)
(* 1959. nov. 30. Vága) Egyetemi oktató, karnagy. Általános iskolai tanulmányait Vágán végezte, a Galántai Magyar Tannyelvű Gimnáziumban érettségizett (1978). A galántai zeneiskolában tanult hegedülni (1975−86). A Pozsonyi Zeneművészeti Főiskola Zene- és Táncművészeti Karán karvezetői diplomát (1992), a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen ének−zene tanári, karvezetői oklevelet (2003) és a Pozsonyi Zeneművészeti Főiskola Zene- és Táncművészeti Karán doktori fokozatot („artis doctor” Art.D, 2013) szerzett. 1992-től a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem oktatója. 1979-től 1989-ig a Csemadok alkalmazottja adminisztrátori munkakörben Galántán, majd 1986-tól 1989-ig a Csemadok Központi Bizottságának ének−zenei szakreferense Pozsonyban. 1986-tól 1993-ig az Ifjú Szívek Magyar Művészegyüttes énekkarának karnagya. 1981-től 1994-ig a Galántai Magyar Tannyelvű Gimnázium Leánykarának karnagya. 1972-től szülőfaluja, Vága község katolikus templomának kántora. 1982-től vezeti a galántai Kodály Zoltán Daloskört, 1980-tól a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusának énekese, szólamvezetője és karnagya, 2006-tól az énekkar művészeti vezetője. 1992-től a nyitrai Konstantin Egyetem Magyar Kórusának a karnagya. Több tanulmány és cikk szerzője, szinte minden szlovákiai magyar lapban készült vele, illetve róla írás, interjú, méltatás. – Díjak, kitüntetések: V. Csengő Énekszó, a legjobb karnagyi teljesítményért járó díj (1983); Békéstarhosi Zenei Napok – karnagyi különdíj (1989); Radius Hungaricus Chor I. Nemzetközi Kóruskarnagyi Versenye, I. díj (1990); XIV. nemzetközi kórusfesztivál Nagyszombat, karnagyi különdíj (2002); Szlovák Köztársaság Ezüstplakettje (2002); Adventi és Karácsonyi Kórusfesztivál, Prága, karnagyi különdíj (2003); Galánta város polgármesteri díja (2006); a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének díja (2009); Vass Lajos-emlékplakett (2009); Szent László király Érdemkereszt (2011); Mikola Anikó-díj (2011); Cirill-Metód emlékplakett (2013); Magyar Arany Érdemkereszt (2013); Harmónia Szlovákiai Magyar Zenei Díj Életműdíja (2022).
Kicsi Hang
Verséneklő együttes (Galánta, 2000). Az együttes tagjai által megzenésített versek gitárra, egy másik kísérőhangszerre és énekhangra készülnek. A kétfős együttes tagjai, Borbély Katalin és Menyhárt József, megalakulásuktól fogva számos hazai és külföldi meghívásnak tettek eleget. Önálló koncerteket is adnak. Az együttesnek eddig nyolc hanghordozója jelent...megnyit →
Verséneklő együttes (Galánta, 2000). Az együttes tagjai által megzenésített versek gitárra, egy másik kísérőhangszerre és énekhangra készülnek. A kétfős együttes tagjai, Borbély Katalin és Menyhárt József, megalakulásuktól fogva számos hazai és külföldi meghívásnak tettek eleget. Önálló koncerteket is adnak. Az együttesnek eddig nyolc hanghordozója jelent...megnyit →
Részletek
Kicsi Hang (FI)
Verséneklő együttes (Galánta, 2000). Az együttes tagjai által megzenésített versek gitárra, egy másik kísérőhangszerre és énekhangra készülnek. A kétfős együttes tagjai, Borbély Katalin és Menyhárt József, megalakulásuktól fogva számos hazai és külföldi meghívásnak tettek eleget. Önálló koncerteket is adnak. Az együttesnek eddig nyolc hanghordozója jelent meg: Egyszerű ez (2003), Ki visz át? (2006), Dúdoló (2008) stb. – Vezető: Menyhárt József.
Kodály Zoltán Daloskör
Kóruskultúrát ápoló együttes (Galánta, 1956). Az alapítók Ág Tibort kérték fel a kórus irányítására. Az énekkar első lépéseit maga Kodály Zoltán egyengette, hozzájárulását adta nevének viseléséhez, és élete végéig figyelemmel kísérte a kórus tevékenységét. A ~nek megalakulása óta a felvidéki kóruskultúra ápolása a célja....megnyit →
Kóruskultúrát ápoló együttes (Galánta, 1956). Az alapítók Ág Tibort kérték fel a kórus irányítására. Az énekkar első lépéseit maga Kodály Zoltán egyengette, hozzájárulását adta nevének viseléséhez, és élete végéig figyelemmel kísérte a kórus tevékenységét. A ~nek megalakulása óta a felvidéki kóruskultúra ápolása a célja....megnyit →
Részletek
Kodály Zoltán Daloskör (FI)
Kóruskultúrát ápoló együttes (Galánta, 1956). Az alapítók Ág Tibort kérték fel a kórus irányítására. Az énekkar első lépéseit maga Kodály Zoltán egyengette, hozzájárulását adta nevének viseléséhez, és élete végéig figyelemmel kísérte a kórus tevékenységét. A ~nek megalakulása óta a felvidéki kóruskultúra ápolása a célja. Repertoárjában főleg magyar, de más nemzetek művei is szerepelnek. Rendszeres résztvevője a Kodály Zoltán Napoknak, ahol mindig előkelő helyezést, minősítést ér el. A kórus a környező országokon kívül szerepelt Izraelben és Olaszországban is. 2004 jan.-jától polgári társulásként működik, melynek célja világi és egyházi kórusművek magas szintű előadása, a hazai és külföldi kórusok közti kapcsolatok ápolása. – Vezető: Ág Tibor (1956), Chenesz Zsuzsa (1959), Józsa Mónika (1982).
Kodály Zoltán Napok
A (cseh)szlovákiai magyar énekkarok három évente megrendezett országos seregszemléje és minősítő versenye (Galánta, 1969). A Csemadok szervezésében valósul meg. Több évtizede fontos szerepet játszik a szlovákiai magyar énekkari mozgalom szervezésében, népszerűsítésében Szl.-ban és külföldön egyaránt. A fesztiválokon több mint húsz hazai kórus vesz részt, a...megnyit →
A (cseh)szlovákiai magyar énekkarok három évente megrendezett országos seregszemléje és minősítő versenye (Galánta, 1969). A Csemadok szervezésében valósul meg. Több évtizede fontos szerepet játszik a szlovákiai magyar énekkari mozgalom szervezésében, népszerűsítésében Szl.-ban és külföldön egyaránt. A fesztiválokon több mint húsz hazai kórus vesz részt, a...megnyit →
Részletek
Kodály Zoltán Napok (FI)
A (cseh)szlovákiai magyar énekkarok három évente megrendezett országos seregszemléje és minősítő versenye (Galánta, 1969). A Csemadok szervezésében valósul meg. Több évtizede fontos szerepet játszik a szlovákiai magyar énekkari mozgalom szervezésében, népszerűsítésében Szl.-ban és külföldön egyaránt. A fesztiválokon több mint húsz hazai kórus vesz részt, a legjobb énekkarok szakmai minősítést kapnak.
Mátyusföldi Lapok
Részletek
Regionális szépirodalmi, közéleti és közgazdasági folyóirat (Galánta, 1919–1921). Győry Dezső, Ölvedi László és Tamás Lajos is a munkatársai közé tartozott. – Szerk. Reinel János és Entresz Ede.
Méhész Újság
Részletek
Havi lap (Galánta, 1919–1933) Az Országos Szlovenszkói és Ruszinszkói Méhészegyesületek mellett nemcsak szl.-i, hanem több mo.-i méhészegyesület (Békésmegyei Méhtenyésztők, Dombóvárvidéki, Győr és Győrvidéki, Szegedvidéki, Zalavármegyei Méhészegyesületek, Budapesti Állami Gépgyári Méhészkör stb.) hivatalos közlönye is volt. – Szerk. Balogh Bálint, Zoller Antal, Koperniczky László.
Mórocz Károly
(* 1938. nov. 14. Pozsonyeperjes) Pedagógus, néprajzi gyűjtő. Galántán érettségizett, majd a pozsonyi Komenský Egyetemen diplomázott. 1962-től nyugdíjba vonulásáig magyar–szlovák szakos gimnáziumi tanár Galántán, ahol az 1960–1970-es években néprajzi szakkört is vezetett. – Fm. Kodály Zoltán nyomában. Galánta környéki népballadák, népdalok, hiedelmek és szokások...megnyit →
(* 1938. nov. 14. Pozsonyeperjes) Pedagógus, néprajzi gyűjtő. Galántán érettségizett, majd a pozsonyi Komenský Egyetemen diplomázott. 1962-től nyugdíjba vonulásáig magyar–szlovák szakos gimnáziumi tanár Galántán, ahol az 1960–1970-es években néprajzi szakkört is vezetett. – Fm. Kodály Zoltán nyomában. Galánta környéki népballadák, népdalok, hiedelmek és szokások...megnyit →
Részletek
(* 1938. nov. 14. Pozsonyeperjes) Pedagógus, néprajzi gyűjtő. Galántán érettségizett, majd a pozsonyi Komenský Egyetemen diplomázott. 1962-től nyugdíjba vonulásáig magyar–szlovák szakos gimnáziumi tanár Galántán, ahol az 1960–1970-es években néprajzi szakkört is vezetett. – Fm. Kodály Zoltán nyomában. Galánta környéki népballadák, népdalok, hiedelmek és szokások (1979).
Neufeld Samu; Németh Gyula
(* 1867. márc. 24. Nagyszőlős [Ukrajna], † 1936. jún. 17. Galánta) Nyomdász, könyv- és lapkiadó. 1890-ben telepedett le Galántán, ahol nyomdát alapított. Hivatalos nyomtatványok és képeslapok mellett kalendáriumokat, szépirodalmi és szakkönyveket, valamint újságokat adott ki (Mátyusföldi Lapok, 1919–1921; Méhészújság, 1919–1933; Hanza – Szövetkezeti Újság,...megnyit →
(* 1867. márc. 24. Nagyszőlős [Ukrajna], † 1936. jún. 17. Galánta) Nyomdász, könyv- és lapkiadó. 1890-ben telepedett le Galántán, ahol nyomdát alapított. Hivatalos nyomtatványok és képeslapok mellett kalendáriumokat, szépirodalmi és szakkönyveket, valamint újságokat adott ki (Mátyusföldi Lapok, 1919–1921; Méhészújság, 1919–1933; Hanza – Szövetkezeti Újság,...megnyit →
Részletek
(* 1867. márc. 24. Nagyszőlős [Ukrajna], † 1936. jún. 17. Galánta) Nyomdász, könyv- és lapkiadó. 1890-ben telepedett le Galántán, ahol nyomdát alapított. Hivatalos nyomtatványok és képeslapok mellett kalendáriumokat, szépirodalmi és szakkönyveket, valamint újságokat adott ki (Mátyusföldi Lapok, 1919–1921; Méhészújság, 1919–1933; Hanza – Szövetkezeti Újság, 1928–1933; Magyar Dalunk, 1935–1937).
Olasz István
(* 1980. nov. 10. Galánta) Színész. Gimnáziumba szülővárosában járt. Diákkorában versmondó versenyek résztvevője, s tagja volt a dunaszerdahelyi Fókusz Diákszínpadnak is. 1999–2003 között színészdiplomát szerzett a pozsonyi Színművészeti Főiskolán, majd a Komáromi Jókai Színházhoz szerződött. Többször vendégszerepelt a Szevasz Színház előadásaiban. 2002-ben Boráros Imrével...megnyit →
(* 1980. nov. 10. Galánta) Színész. Gimnáziumba szülővárosában járt. Diákkorában versmondó versenyek résztvevője, s tagja volt a dunaszerdahelyi Fókusz Diákszínpadnak is. 1999–2003 között színészdiplomát szerzett a pozsonyi Színművészeti Főiskolán, majd a Komáromi Jókai Színházhoz szerződött. Többször vendégszerepelt a Szevasz Színház előadásaiban. 2002-ben Boráros Imrével...megnyit →
Részletek
Olasz István (SZM)
(* 1980. nov. 10. Galánta) Színész. Gimnáziumba szülővárosában járt. Diákkorában versmondó versenyek résztvevője, s tagja volt a dunaszerdahelyi Fókusz Diákszínpadnak is. 1999–2003 között színészdiplomát szerzett a pozsonyi Színművészeti Főiskolán, majd a Komáromi Jókai Színházhoz szerződött. Többször vendégszerepelt a Szevasz Színház előadásaiban. 2002-ben Boráros Imrével az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában vett részt előadói körúton. – Főbb színházi szerepei: Kukorica Jancsi (Kacsóh Pongrác: János vitéz); Chodzko (Spiró György: Az imposztor); Freddie (Alan Jay Lerner–Frederick Loewe: My Fair Lady); Padkaljószin (Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Háztűznéző); Pap (Michel de Ghelderode: Barabbás); Szűköl Makár (Jókai Mór: A gazdag szegények); Aramis (Alexander Dumas: Három a testőr), Von Kalb (Friedrich Schiller: Ármány és szerelem), Szendeffy (Kellér Dezső–Horváth Jenő–Szenec Iván: A szabin nők elrablása), Thuróczy (Lengyel Menyhért: A waterloói csata), Mickey (Arthur Miller: Kanyargó időben), Vőfély – Favágó (Federico García Lorca: Vérnász), Konferanszié (John Kander–Fred Ebb–Bob Fosse: Chicago), Második orvos (Jean-Baptiste Molière: Gömböc úr), Csató (Molnár Ferenc–Kellér Dezső–Zerkovitz Béla: A doktor úr), Fekete (Szép Ernő: Patika), Joey (Martin McDonagh: Macskabaj), Aljosa (Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Karamazov testvérek), Kisbíró (Gárdonyi Géza: A bor); Varjú Virgil (Grimm-testvérek–Albert Péter–Barabás Árpád–Lőrinczy Attila: Hófehérke meg a törpék); Tronkai Vencel báró (Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja); Perry Lascoe, az alapítvány titkára (Noel Coward: Forgószínpad); Ferdinánd főherceg (Kálmán Imre–Stein Leo–Jenbach Béla–Gábor–Békeffi István–Kellér Dezső: Csárdáskirálynő); Karvezető (Szophoklész: Antigoné); Timoteo (Niccolo Machiavelli: Mandragora); Dobos ember (Tamási Áron: Énekes madár); Duncan (Ken Ludwig: Primadonnák); Vlagyimír Karlovics Rode (Anton Pavlovics Csehov: Három nővér); Giovanni, csődbe jutott cukrász (Vajda Katalin–Fábri Péter –Valló Péter: Anconai szerelmesek); Malvolio, Olivia udvarmestere (William Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok); Timót Pál (Csiky Gergely: Lumpok; Tibor (Vaszary Viktor– Fényes Szabolcs–Szenes Iván: Az ördög nem alszik); Jepihodov (Anton Pavlovics Csehov: Cseresznyéskert); Dobrík (Ladislav Ballek: A hentessegéd); Főszámolnok (Faragó Zsuzsa– Laboda Kornél–Zombola Péter: Szegény Dzsoni és Árnika); Tokaji koma (Móricz Zsigmond: Sári bíró); Júdás (Székely János: Caligula helytartója); Dobcsinszkij (Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Revizor); Montgicourt (Georges Feydeau: Egy hölgy a Maximból). – Film: Sántántangó, 2010, r. Molnár Cs.; Ďakujem dobre, (Köszönöm, jól), 2011, r. Prikler M. – Egyéb: Ahogy esik, úgy puffan – improvizációs műsor; Itt és most – improvizációs műsor. – Vendégjátékok: Nick (Edward Albee: Nem félünk a farkastól – Szevasz Színház); Művész (Egressy Zoltán: Sóska, sültkrumpli – Szevasz Színház); István (Orál Morál – Epopteia Színházi Műhely); Ján (Pavol Rankov: Szeptember elsején/ vagy máskor/). – Díjak, elismerések: Ferenczy Anna-díj, 2004. – Ir. Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku. (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig); A Komáromi Jókai Színház archívuma.
Párkány Antal
(* 1927. szept. 16. Galánta, † 2008. nov. 1. Szenc) Gimnáziumi tanár, tankönyvszerző és -fordító. 1951–1956-ban a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán tanári oklevelet, majd 1972-ben a Comenius Egyetemen bölcsészdoktori címet szerzett. A háború után 1951-ig Csehországban volt porcelángyári munkás, majd Hidaskürtön kezdett tanítani. 1953 és...megnyit →
(* 1927. szept. 16. Galánta, † 2008. nov. 1. Szenc) Gimnáziumi tanár, tankönyvszerző és -fordító. 1951–1956-ban a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán tanári oklevelet, majd 1972-ben a Comenius Egyetemen bölcsészdoktori címet szerzett. A háború után 1951-ig Csehországban volt porcelángyári munkás, majd Hidaskürtön kezdett tanítani. 1953 és...megnyit →
Részletek
(* 1927. szept. 16. Galánta, † 2008. nov. 1. Szenc) Gimnáziumi tanár, tankönyvszerző és -fordító. 1951–1956-ban a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán tanári oklevelet, majd 1972-ben a Comenius Egyetemen bölcsészdoktori címet szerzett. A háború után 1951-ig Csehországban volt porcelángyári munkás, majd Hidaskürtön kezdett tanítani. 1953 és 1957 között Galántán középiskolai tanár, 1957–1958-ban az Oktatásügyi Megbízotti Hivatal magyar nemzetiségi ügyekben illetékes központi tanfelügyelője, ezt követően pedig nyugdíjazásáig gimnáziumi tanár volt (1958–1961-ben Szencen, 1961–1963-ban Somorján, majd 1963-tól ismét Szencen). Pedagógiai szakcikkeit, irodalomkritikáit, útleírásait szlovákiai magyar lapok közölték. Közel negyven tankönyv és módszertani kézikönyv jegyzi nevét társszerzőként, ill. fordítóként. Ismertek hangjátékai is. – Fm. Sas Andor helye a csehszlovákiai magyar kulturális életben (mon., 1975).
Pék László
Részletek
(* 1951. jún. 16. Taksonyfalva) Gimnáziumi tanár. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett 1970-ben, 1975-ben matematika–földrajz–informatika szakos tanári oklevelet szerzett a pozsonyi Comenius Egyetemen. 1975-től a galántai magyar gimnázium tanára, 1990-től igazgatója. 2002–2014 között a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke.
Pukkai László
(* 1941. febr. 17. Alsószeli, † 2017. január 3. Galánta) Tanár, helytörténész, publicista. Galántán érettségizett (1958), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett magyar–történelem szakos tanári oklevelet (1962). 1962–1964-ben a nyitrai Pedagógiai Főiskolán, 1964– 1990-ben a galántai magyar gimnáziumban tanított. 1990–1994-ben a Szlovákiai Magyar Pedagógusok...megnyit →
(* 1941. febr. 17. Alsószeli, † 2017. január 3. Galánta) Tanár, helytörténész, publicista. Galántán érettségizett (1958), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett magyar–történelem szakos tanári oklevelet (1962). 1962–1964-ben a nyitrai Pedagógiai Főiskolán, 1964– 1990-ben a galántai magyar gimnáziumban tanított. 1990–1994-ben a Szlovákiai Magyar Pedagógusok...megnyit →
Részletek
(* 1941. febr. 17. Alsószeli, † 2017. január 3. Galánta) Tanár, helytörténész, publicista. Galántán érettségizett (1958), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett magyar–történelem szakos tanári oklevelet (1962). 1962–1964-ben a nyitrai Pedagógiai Főiskolán, 1964– 1990-ben a galántai magyar gimnáziumban tanított. 1990–1994-ben a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke. 1965-től jelennek meg cikkei, publicisztikai és helytörténeti írásai. Közreműködött több falutörténet (Vága, Nemeskajal, Alsószeli) megírásában. Tankönyveket is írt. – Fm. Galánta (mon., 1987); A „Hanza” Szövetkezeti Áruközpont Galánta (mon., 1994); Mátyusföld I. A Galántai járás társadalmi és gazdasági változásai 1945–2000 (mon., 2002); Galánta története (mon., 2008).
Szanyi Mária
(* 1945. szept. 22., Jánok) Néprajzkutató, pedagógus. Szepsiben érettségizett (1962), majd a nyitrai Pedagógiai Főiskola matematika–fizika szakán szerzett diplomát (1965). Előbb Nagytárkányban kezdett tanítani (1965–1969), később elvégezte a budapesti ELTE néprajz szakát (1969–1973). Ezt követően a rozsnyói Bányászati Múzeum (1973–1975), majd a galántai Honismereti...megnyit →
(* 1945. szept. 22., Jánok) Néprajzkutató, pedagógus. Szepsiben érettségizett (1962), majd a nyitrai Pedagógiai Főiskola matematika–fizika szakán szerzett diplomát (1965). Előbb Nagytárkányban kezdett tanítani (1965–1969), később elvégezte a budapesti ELTE néprajz szakát (1969–1973). Ezt követően a rozsnyói Bányászati Múzeum (1973–1975), majd a galántai Honismereti...megnyit →
Részletek
(* 1945. szept. 22., Jánok) Néprajzkutató, pedagógus. Szepsiben érettségizett (1962), majd a nyitrai Pedagógiai Főiskola matematika–fizika szakán szerzett diplomát (1965). Előbb Nagytárkányban kezdett tanítani (1965–1969), később elvégezte a budapesti ELTE néprajz szakát (1969–1973). Ezt követően a rozsnyói Bányászati Múzeum (1973–1975), majd a galántai Honismereti Múzeum néprajzosa (1975–1989). Muzeológusként jelentős kiállításokat hozott létre (Rozsnyó: Gömöri kerámia; Galánta: Kerámia a Galántai járási Honismereti Múzeumban; a vágsellyei és taksonyi tájház berendezése stb.), amelyekért 1985-ben elnyerte a Szlovák Néprajzi Társaság díját. A Csemadok Önkéntes Néprajzgyűjtők Szekciójának elnöke (1974–1989). Éveken át vezette a Csehszlovákiai Magyar Néprajzi Társaság Pedagógiai Munkacsoportját. 1989-től Nagymácsédon, Hidaskürtön, végül nyugdíjazásáig (2005) Galántán tanított matematikát, fizikát. 1990–1992 néprajzi szemináriumot vezetett a nyitrai Pedagógiai Főiskolán. Főleg ismeretterjesztő és adatközlő cikkeket publikál. 2014-ben a Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetésben részesült.
Szent Ágoston Társulat
Kat. magyar könyvkiadó társaság. 1933-ban kezdte meg működését, székhelye Galánta, elnöke Franciscy Lajos nyitrai kanonok, majd Bognár Gergely gútai plébános volt. A Szent Pál Társaságot jóvá nem hagyó hatóságok (a pozsonyi Országos Hivatal és a prágai Iskola- és Művelődésügyi Minisztérium) a kat. egyház illetékes...megnyit →
Kat. magyar könyvkiadó társaság. 1933-ban kezdte meg működését, székhelye Galánta, elnöke Franciscy Lajos nyitrai kanonok, majd Bognár Gergely gútai plébános volt. A Szent Pál Társaságot jóvá nem hagyó hatóságok (a pozsonyi Országos Hivatal és a prágai Iskola- és Művelődésügyi Minisztérium) a kat. egyház illetékes...megnyit →
Részletek
Kat. magyar könyvkiadó társaság. 1933-ban kezdte meg működését, székhelye Galánta, elnöke Franciscy Lajos nyitrai kanonok, majd Bognár Gergely gútai plébános volt. A Szent Pál Társaságot jóvá nem hagyó hatóságok (a pozsonyi Országos Hivatal és a prágai Iskola- és Művelődésügyi Minisztérium) a kat. egyház illetékes vezetőivel való tárgyalások után járultak hozzá a létrehozásához. – Ir. Magyar írószervezkedési kísérletek az első Csehszlovákiában. In: Turczel Lajos: Visszatekintések… (1995).
Talamon Alfonz
(* 1966. máj. 14. Dunaszerdahely, † 1996. szept. 8. Galánta) Író. Galántán érettségizett (1984), a pozsonyi Comenius Egyetemen tanult, de tanulmányait nem fejezte be. 1988-ban a Csemadok KB szakelőadója, 1992-től a Szabad Újság szerkesztője. 1996. febr. 9-én baleset érte, és haláláig kómában volt. Az...megnyit →
(* 1966. máj. 14. Dunaszerdahely, † 1996. szept. 8. Galánta) Író. Galántán érettségizett (1984), a pozsonyi Comenius Egyetemen tanult, de tanulmányait nem fejezte be. 1988-ban a Csemadok KB szakelőadója, 1992-től a Szabad Újság szerkesztője. 1996. febr. 9-én baleset érte, és haláláig kómában volt. Az...megnyit →
Részletek
Talamon Alfonz (FI)
(* 1966. máj. 14. Dunaszerdahely, † 1996. szept. 8. Galánta) Író. Galántán érettségizett (1984), a pozsonyi Comenius Egyetemen tanult, de tanulmányait nem fejezte be. 1988-ban a Csemadok KB szakelőadója, 1992-től a Szabad Újság szerkesztője. 1996. febr. 9-én baleset érte, és haláláig kómában volt. Az Iródia mozgalom nemzedékének és a Próbaút (1986) c. antológiának egyik meghatározó egyénisége volt. A Szlovákiai Magyar Írók Társasága 2006-ban róla elnevezett prózaírói díjat alapított; diószegi szobrát Mag Gyula készítette (2006). 1996-ban Madách Imre-díjat kapott. – Fm. A képzelet szertartásai (elb., 1988); Gályák Imbrium tengerén (r., 1992); Az álomkereskedő utazásai (elb., 1995); Samuel Borkopf: Barátaimnak egy Trianon előtti kocsmából (r., 1998); Talamon Alfonz művei (2001). – Ir. Németh Zoltán: Talamon Alfonz (mon., 2001).
Tóth Lajos
(* 1939. nov. 18. Királyrév, † 2023. nov. 24.) Pedagógus, iskolaalapító. A galántai magyar középiskolában érettségizett, majd a Pozsonyi Pedagógiai Főiskolán földrajz–történelem szakos tanári oklevelet szerzett (1959). 1961-től a Vágsellyei Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola tanára. Alapítója a vágsellyei Vörösmarty Klubnak (1966), aktív szereplője a...megnyit →
(* 1939. nov. 18. Királyrév, † 2023. nov. 24.) Pedagógus, iskolaalapító. A galántai magyar középiskolában érettségizett, majd a Pozsonyi Pedagógiai Főiskolán földrajz–történelem szakos tanári oklevelet szerzett (1959). 1961-től a Vágsellyei Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola tanára. Alapítója a vágsellyei Vörösmarty Klubnak (1966), aktív szereplője a...megnyit →
Részletek
Tóth Lajos (csa)
(* 1939. nov. 18. Királyrév, † 2023. nov. 24.) Pedagógus, iskolaalapító. A galántai magyar középiskolában érettségizett, majd a Pozsonyi Pedagógiai Főiskolán földrajz–történelem szakos tanári oklevelet szerzett (1959). 1961-től a Vágsellyei Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola tanára. Alapítója a vágsellyei Vörösmarty Klubnak (1966), aktív szereplője a klubmozgalomnak, főszervezője az I. Nyári Ifjúsági Művelődési Tábornak Őrsújfalun, amely a csehszl.-i és külföldi fiatal magyar értelmiség fontos találkozóhelye lett és elindítója a táncházmozgalomnak Szl.-ban. Kezdeményezésére alakult meg a Központi Klubtanács Érsekújvárott (1978). 1981-ben Vágsellyén megalapította a Theátrum Irodalmi Társulást, amelyet egy év működés után betiltottak. Egyik szervezője a magyar iskolák megszüntetése ellen fellépő megmozdulásoknak és a romániai falurombolás elleni, ill. a Csehszlovákiai magyarok Memoranduma 1988 ellenzéki dokumentum melletti aláírásgyűjtéseknek. Folyamatos rendőri zaklatásnak volt kitéve, útlevelét bevonták. “A csehszlovákiai magyar értelmiségi lét” címen konferenciát rendezett 1989. november 18-án Vágsellyén, ahol szl.-i magyar értelmiségiek első ízben követelték Esterházy János rehabilitálását. 1989-től a Független Magyar Kezdeményezés vezetőségi tagja. 1991-ben Galántán megalapítója az első magyar 8 éves magángimnáziumnak (1991), 1995-ben kereskedelmi magánakadémiát hoz létre, 2000-ben elindította az első angol–magyar, 2004-ben az ötéves angol–szlovák magángimnáziumot. – Díjak: Szlovák Köztársaság Ezüstplakettje (2004). – Ir. Lukáč, Emil Boleslav: A nagy üzenetváltás (1973); Ruffy Péter: Világaim (1979); Tóth László: Vita és vallomás (1982).