Bártfai László; Koncsek
(* 1905. ápr. 6. Margonya, † 1980. dec. 19. Pozsony) Újságíró, szerkesztő, műfordító. A szegedi tudományegyetem természettudományi karán tanult, majd a Délmagyarország, később az ungvári Kárpáti Híradó felelős szerkesztője volt. A II. vh. vége felé a szovjet csapatok civilként elhurcolták, szabadulását követően Csehszl.-ban telepedett le. Kiadói, ill....megnyit →
(* 1905. ápr. 6. Margonya, † 1980. dec. 19. Pozsony) Újságíró, szerkesztő, műfordító. A szegedi tudományegyetem természettudományi karán tanult, majd a Délmagyarország, később az ungvári Kárpáti Híradó felelős szerkesztője volt. A II. vh. vége felé a szovjet csapatok civilként elhurcolták, szabadulását követően Csehszl.-ban telepedett le. Kiadói, ill....megnyit →
Részletek
(* 1905. ápr. 6. Margonya, † 1980. dec. 19. Pozsony) Újságíró, szerkesztő, műfordító. A szegedi tudományegyetem természettudományi karán tanult, majd a Délmagyarország, később az ungvári Kárpáti Híradó felelős szerkesztője volt. A II. vh. vége felé a szovjet csapatok civilként elhurcolták, szabadulását követően Csehszl.-ban telepedett le. Kiadói, ill. lapszerkesztő volt Pozsonyban. Cseh és szlovák szerzőket fordított magyarra.
Bártfay Gyula
(* 1888. szept. 28. Nyitra, † 1979. aug. 25. Pozsony) Szobrász. Pályáját mint fafaragó és műbútorasztalos kezdte. 1920 és 1930 között Párizsban, Rómában, majd újra Párizsban tanult. Nyitrán élt. Különböző személyiségekről – Beethoven, Michelangelo, Mózes, Jób – imaginatív portrékat készített. Főbb díjai, kitüntetései: Kiváló...megnyit →
(* 1888. szept. 28. Nyitra, † 1979. aug. 25. Pozsony) Szobrász. Pályáját mint fafaragó és műbútorasztalos kezdte. 1920 és 1930 között Párizsban, Rómában, majd újra Párizsban tanult. Nyitrán élt. Különböző személyiségekről – Beethoven, Michelangelo, Mózes, Jób – imaginatív portrékat készített. Főbb díjai, kitüntetései: Kiváló...megnyit →
Részletek
Bártfay Gyula (SZM)
(* 1888. szept. 28. Nyitra, † 1979. aug. 25. Pozsony) Szobrász. Pályáját mint fafaragó és műbútorasztalos kezdte. 1920 és 1930 között Párizsban, Rómában, majd újra Párizsban tanult. Nyitrán élt. Különböző személyiségekről – Beethoven, Michelangelo, Mózes, Jób – imaginatív portrékat készített. Főbb díjai, kitüntetései: Kiváló Munkáért (1967); Munka Érdemrend (1968).
Bartusz György
(* 1933. okt. 23. Kéménd, † 2025. szept. 25. Kassa) Képzőművész. 1954 és 1961 között elvégezte Prágában az Iparművészeti Főiskolát és a Képzőművészeti Akadémiát. 1962–1990 között, majd 1999-től ismét Kassán él. 1990–1999-ban a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola Szabad kreativitás műtermének vezetője, 1999-től a kassai Műszaki...megnyit →
(* 1933. okt. 23. Kéménd, † 2025. szept. 25. Kassa) Képzőművész. 1954 és 1961 között elvégezte Prágában az Iparművészeti Főiskolát és a Képzőművészeti Akadémiát. 1962–1990 között, majd 1999-től ismét Kassán él. 1990–1999-ban a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola Szabad kreativitás műtermének vezetője, 1999-től a kassai Műszaki...megnyit →
Részletek
Bartusz György (FI)
(* 1933. okt. 23. Kéménd, † 2025. szept. 25. Kassa) Képzőművész. 1954 és 1961 között elvégezte Prágában az Iparművészeti Főiskolát és a Képzőművészeti Akadémiát. 1962–1990 között, majd 1999-től ismét Kassán él. 1990–1999-ban a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola Szabad kreativitás műtermének vezetője, 1999-től a kassai Műszaki Egyetem Művészeti Kara Szabadművészetek Tanszékének vezetője. 2004-ben Munkácsy-díjjal tüntették ki. A képzőművészet szinte minden hagyományos és modern területén kipróbálta magát (szobrászat, festészet, grafika, illusztráció, arculattervezés, akciófestészet, akcióművészet, fényművészet, számítógépes grafika, video). Egyik fő szervezője volt a kassai Kelet-szlovákiai Vasmű által megrendezett Nemzetközi Vasszimpóziumoknak (ez időből valók monumentális fémplasztikái). A normalizáció éveiben is az alternatív művészet egyik fő képviselője, magánakciókon vett részt, egyéni kiállításai voltak Csehországban, Lengyelországban, Mo.-on. Nemzetközileg elismert művész. – Főbb díjak: Ľudovít Štúr Érdemrend II. fokozata (2024); Szlovák Kormány Ezüst Plakettje (2003); Munkácsy Mihály-díj (2004) – Fm. Főbb köztéri munkái: 1963–1971: A korompai felkelés emlékműve, Korompa; 1979: Energia, Kassa; 1982–1990: Anatómiai modulus, Kassa, Orvosi Egyetem; 1995: Baróti Szabó Dávid-emléktábla, Kassa,; 1977–1980: Jakoby Gyula szobra, Erzsébet utca, Kassa; 2002: Andy Warhol szobra, Mezőlaborc. – Ir. Bodnárová, Jana: Juraj Bartusz (szamizdat, 1985); Hushegyi Gábor: Bartusz (2004).
Bartusz Gyula
(* 1930. márc. 23. Kéménd, † 2003. dec. 7. Párkány) Építészmérnök, szakfordító. A Budapesti Műszaki Egyetemen, majd a Pozsonyi Műszaki Főiskolán tanult (1949–1954). 1954–1956: a poprádi ércbányában építésvezető; 1956–1960: a párkányi járási építővállalat üzemvezetője; 1960–1977: a párkányi papírgyár beruházási osztályának vezetője; 1978–1981: a gömörhorkai papírgyár műszaki igazgatóhelyettese;...megnyit →
(* 1930. márc. 23. Kéménd, † 2003. dec. 7. Párkány) Építészmérnök, szakfordító. A Budapesti Műszaki Egyetemen, majd a Pozsonyi Műszaki Főiskolán tanult (1949–1954). 1954–1956: a poprádi ércbányában építésvezető; 1956–1960: a párkányi járási építővállalat üzemvezetője; 1960–1977: a párkányi papírgyár beruházási osztályának vezetője; 1978–1981: a gömörhorkai papírgyár műszaki igazgatóhelyettese;...megnyit →
Részletek
(* 1930. márc. 23. Kéménd, † 2003. dec. 7. Párkány) Építészmérnök, szakfordító. A Budapesti Műszaki Egyetemen, majd a Pozsonyi Műszaki Főiskolán tanult (1949–1954). 1954–1956: a poprádi ércbányában építésvezető; 1956–1960: a párkányi járási építővállalat üzemvezetője; 1960–1977: a párkányi papírgyár beruházási osztályának vezetője; 1978–1981: a gömörhorkai papírgyár műszaki igazgatóhelyettese; 1981–1991: a párkányi papírgyár irányítástechnikai főosztályvezetője; 1991–1992: a párkányi Kerületi Hivatal régiófejlesztési osztályvezetője; 1992–2003: a Déli Régió Ipartestületének titkára. Számos tankönyvet fordított magyar nyelvre.
Bastrnák Ferenc
Részletek
(* 1936. febr. 23. Gúta) Sebész főorvos, szakíró. 1960-ban a pozsonyi Comenius Egyetem Orvostudományi Karán orvosdoktori oklevelet szerzett. 1960-tól Komáromban a Járási Népegészségügyi Központ sebészorvosa, 1964-tól szakorvosa, 1983-tól főorvosa. Kutatási területe: érsebészet, baleseti sebészet. Főbb kitüntetései: Dérer-emlékérem (2002), Magyar Sebészetért Emlékérem (2004).
Bastrnák Tibor
(* 1964. nov. 17. Ipolyság) Nőgyógyász, politikus, polgármester. Az ipolysági magyar gimnáziumban érettségizett (1982), a brünni Purkyně Egyetem Orvostudományi Karán szerzett oklevelet (1988). 1991–1999-ben a komáromi kórház nőgyógyásza. 1999–2002-ben a Nyitrai Kerületi Hivatal helyettes elöljárója. 2002–2010-ben az MKP parlamenti képviselője, ill. Komárom polgármestere. 2009-ben...megnyit →
(* 1964. nov. 17. Ipolyság) Nőgyógyász, politikus, polgármester. Az ipolysági magyar gimnáziumban érettségizett (1982), a brünni Purkyně Egyetem Orvostudományi Karán szerzett oklevelet (1988). 1991–1999-ben a komáromi kórház nőgyógyásza. 1999–2002-ben a Nyitrai Kerületi Hivatal helyettes elöljárója. 2002–2010-ben az MKP parlamenti képviselője, ill. Komárom polgármestere. 2009-ben...megnyit →
Részletek
Bastrnák Tibor-P (ST)
(* 1964. nov. 17. Ipolyság) Nőgyógyász, politikus, polgármester. Az ipolysági magyar gimnáziumban érettségizett (1982), a brünni Purkyně Egyetem Orvostudományi Karán szerzett oklevelet (1988). 1991–1999-ben a komáromi kórház nőgyógyásza. 1999–2002-ben a Nyitrai Kerületi Hivatal helyettes elöljárója. 2002–2010-ben az MKP parlamenti képviselője, ill. Komárom polgármestere. 2009-ben részt vett a Most-Híd párt megalapításában, a párt elnökségi tagja, 2010-től a párt országgyűlési képviselője.
Bátky Attila
Részletek
(* 1973. Bős) Kötöttfogású birkózó, a szakág kiemelkedő szlovákiai egyénisége. 1991-ben a junior világbajnokságon ezüst-, 2003-ban a felnőtt világbajnokságon bronzérmet szerzett. Trencsénben él.
Bátky László
Részletek
(* 1919. febr. 1. Bős, † 1980. márc. 31. Pozsony) Újságíró, szerkesztő. A két vh. között vidéki lapokban publikált (Csallóközi Lapok, Komáromi Lapok, Somorja és Vidéke). 1950-től újságíró volt Pozsonyban (Új Szó). 1952–1955 között a Fáklya főszerkesztője lett.
Batta György
(* 1943. jan. 10. Rimaszombat) Költő, színműíró, szerkesztő. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett (1961), Nyitrán magyar–szlovák szakos tanári oklevelet szerzett (1966). 1966–1976-ban az Új Ifjúság szerkesztője, 1976–1993 között a Kis Építő, ill. a Tücsök főszerkesztője, 1993–1994-ben a Hajrá c. sportlap főszerkesztője. 1995-től...megnyit →
(* 1943. jan. 10. Rimaszombat) Költő, színműíró, szerkesztő. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett (1961), Nyitrán magyar–szlovák szakos tanári oklevelet szerzett (1966). 1966–1976-ban az Új Ifjúság szerkesztője, 1976–1993 között a Kis Építő, ill. a Tücsök főszerkesztője, 1993–1994-ben a Hajrá c. sportlap főszerkesztője. 1995-től...megnyit →
Részletek
Batta Gyorgy (FI)
(* 1943. jan. 10. Rimaszombat) Költő, színműíró, szerkesztő. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett (1961), Nyitrán magyar–szlovák szakos tanári oklevelet szerzett (1966). 1966–1976-ban az Új Ifjúság szerkesztője, 1976–1993 között a Kis Építő, ill. a Tücsök főszerkesztője, 1993–1994-ben a Hajrá c. sportlap főszerkesztője. 1995-től szabadfoglalkozású újságíró, 2006-tól az Itthon főszerkesztője. Bemutatták színműveit (Kakastánc, 1978; Töklámpás, 1980; A fürjtojás, 1987), hangjátékait. – Fm. Virágot nyit a puskacső (v., 1965); Testamentum (v., 1969); Tizenöt sportriport (1973); Huszadik világháború (v., 1974); Gólok és érmek (sportriportok, 1989); Színek Fábry Zoltán portréjához (tan.,1990); Kolbászfurulya (gyermekv., 1997); Tobozházikó (mesék, 1998). – Ir. Görömbei András: A csehszlovákiai magyar irodalom 1945—1980. (1982); Szeberényi Zoltán: Magyar irodalom Szlovákiában (1945—1999) I. (2000); Ki kicsoda Kassától—Prágáig? (1993); A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918—1995. (1997); Szlovákiai magyar ki kicsoda. (2001); A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918—2004. (2004)
Batta István
(* 1955. jan. 15. Sajógömör, † 2014. júl. 4. Gelle) Lelkész, politikus, zsinati tanácsos. Rimaszombatban érettségizett. Főiskolai tanulmányait a brünni Mezőgazdasági Egyetemen, a budapesti ELTE-n, valamint a komáromi Selye János Egyetemen végezte. A rendszerváltás időszakában az Együttélés Politikai Mozgalom, illetve az Együttélés és a...megnyit →
(* 1955. jan. 15. Sajógömör, † 2014. júl. 4. Gelle) Lelkész, politikus, zsinati tanácsos. Rimaszombatban érettségizett. Főiskolai tanulmányait a brünni Mezőgazdasági Egyetemen, a budapesti ELTE-n, valamint a komáromi Selye János Egyetemen végezte. A rendszerváltás időszakában az Együttélés Politikai Mozgalom, illetve az Együttélés és a...megnyit →
Részletek
(* 1955. jan. 15. Sajógömör, † 2014. júl. 4. Gelle) Lelkész, politikus, zsinati tanácsos. Rimaszombatban érettségizett. Főiskolai tanulmányait a brünni Mezőgazdasági Egyetemen, a budapesti ELTE-n, valamint a komáromi Selye János Egyetemen végezte. A rendszerváltás időszakában az Együttélés Politikai Mozgalom, illetve az Együttélés és a Magyar Kereszténydemokarata Mozgalom koalíciójának jelentős személyisége, 1990–1992 között a prágai Szövetségi Gyűlés tagja volt. A Szlovákiai Református Keresztyén Egyház szóvivője, külügyi tanácsnoka volt. Haláláig Somorján segédlelkészként dolgozott.
Bauer Edit
(* 1946. aug. 30. Somorja) Szociológus, politikus. A somorjai magyar gimnáziumban érettségizett (1963), a pozsonyi Közgazdasági Egyetemen diplomázott (1968). 1969–1989-ben a pozsonyi Életszínvonal-kutató Intézet, 1990-től az SZTA Prognosztikai Intézetének munkatársa, 1972–1980-ban az SZTA Szociológiai Intézetének aspiránsa. Kutatási területe: életmódkutatás, a nők életmódja, a szabadidő...megnyit →
(* 1946. aug. 30. Somorja) Szociológus, politikus. A somorjai magyar gimnáziumban érettségizett (1963), a pozsonyi Közgazdasági Egyetemen diplomázott (1968). 1969–1989-ben a pozsonyi Életszínvonal-kutató Intézet, 1990-től az SZTA Prognosztikai Intézetének munkatársa, 1972–1980-ban az SZTA Szociológiai Intézetének aspiránsa. Kutatási területe: életmódkutatás, a nők életmódja, a szabadidő...megnyit →
Részletek
Bauer Edit (GJ)
(* 1946. aug. 30. Somorja) Szociológus, politikus. A somorjai magyar gimnáziumban érettségizett (1963), a pozsonyi Közgazdasági Egyetemen diplomázott (1968). 1969–1989-ben a pozsonyi Életszínvonal-kutató Intézet, 1990-től az SZTA Prognosztikai Intézetének munkatársa, 1972–1980-ban az SZTA Szociológiai Intézetének aspiránsa. Kutatási területe: életmódkutatás, a nők életmódja, a szabadidő eltöltésének és a munkanélküliségnek a problémája. 1990-től aktívan politizál. Az Együttélés Politikai Mozgalom (1990–1998), majd az MKP parlamenti képviselője (1998–2004), közben a Munka-, Család- és Szociális Ügyi Minisztérium államtitkára (1998–2002). 2004-2014 között az Európai Parlament képviselője. 2017-ben a Magyar Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetésben részesült.
Bauer Ferenc
(* 1950. nov. 12. Magyarbél) Orvos, gyermekgyógyász, egyetemi tanár. Általános iskolai tanulmányait szülőfalujában és Érsekújvárott végezte (1966), az érsekújvári gimnáziumban érettségizett 1969-ben. A prágai Károly Egyetem Orvosi Karán szerzett oklevelet (1975). 1975–1978-ban különböző afrikai országokban működött, 1979-től az érsekújvári kórház újszülöttosztályának orvosa (1982-től főorvosa)....megnyit →
(* 1950. nov. 12. Magyarbél) Orvos, gyermekgyógyász, egyetemi tanár. Általános iskolai tanulmányait szülőfalujában és Érsekújvárott végezte (1966), az érsekújvári gimnáziumban érettségizett 1969-ben. A prágai Károly Egyetem Orvosi Karán szerzett oklevelet (1975). 1975–1978-ban különböző afrikai országokban működött, 1979-től az érsekújvári kórház újszülöttosztályának orvosa (1982-től főorvosa)....megnyit →
Részletek
Bauer Ferenc (csa)
(* 1950. nov. 12. Magyarbél) Orvos, gyermekgyógyász, egyetemi tanár. Általános iskolai tanulmányait szülőfalujában és Érsekújvárott végezte (1966), az érsekújvári gimnáziumban érettségizett 1969-ben. A prágai Károly Egyetem Orvosi Karán szerzett oklevelet (1975). 1975–1978-ban különböző afrikai országokban működött, 1979-től az érsekújvári kórház újszülöttosztályának orvosa (1982-től főorvosa). 1998-tól az Újszülöttklinika vezető főorvosa. A PhD-fokozatot 2002-ben szerezte meg, 2005-től egyetemi docens, 2007-től három egyetem, illetve főiskola (a pozsonyi Szlovák Egészségügyi Egyetem és Szent Erzsébet Főiskola, valamint a Nagyszombati Egyetem) professzora. Kutatási területe a születés előtti (prenatális) kor és a koraszülött csecsemők problémája: a neonatológiai intenzív-újraélesztési terápián belül az éretlen újszülöttek lélegeztetési módjai és stratégiái, valamint a respirációs terápia hatásának követése. Közel 60 tudományos közleménye jelent meg külföldi, és közel 120 dolgozata szlovákiai szakfolyóiratokban, 12 monográfia társszerzője. A szlovákiai újszülöttgyógyászok szakfolyóiratának (Neonatologické zvesti) alapítója (1994) és főszerkesztője, további szakfolyóiratok (a Detský lekár, a Pediatria pre prax és az International Journal of Prenatal and Perinatal Psychology and Medicine) szerkesztőbizottsági tagja. A gyógyító és kutató munka mellett pregraduális orvosés nővér, valamint posztgraduális újszülöttgyógyász-szakorvos és szaknővér képzéssel is foglalkozik. A Szlovákiai Újszülöttgyógyászok Társaságának 1990 óta több alkalommal újraválasztott elnöke. Egyetemistaként a prágai Ady Endre Diákkör irodalmi színpadának egyik vezetője volt. – Díjak: Baby Frendly Hospital Iniciative (Unicef 1997); Érsekújvár Pro Urbe-díja (1999); Szlovák Orvosi Társaság bronzérme (2000), a Szlovák Irodalmi Alap díja (2001); a szímői önkormányzat Jedlik Ányos-díja (2001); Szent Erzsébet Főiskola ezüst érme (2007).
Bauer Győző
(* 1942. máj. 31. Érsekújvár, † 2018. máj. 12. Somorja) Orvos, farmakológus, diplomata. Galántán érettségizett (1959), a pozsonyi Comenius Egyetem Orvostudományi Karán szerzett orvosi oklevelet (1965). 1966–1972 között a Csehszlovák Tudományos Akadémia prágai Farmakológiai Intézetében dolgozott, 1972-től az SZTA pozsonyi Kísérleti Gyógyszerkutató Intézet tudományos...megnyit →
(* 1942. máj. 31. Érsekújvár, † 2018. máj. 12. Somorja) Orvos, farmakológus, diplomata. Galántán érettségizett (1959), a pozsonyi Comenius Egyetem Orvostudományi Karán szerzett orvosi oklevelet (1965). 1966–1972 között a Csehszlovák Tudományos Akadémia prágai Farmakológiai Intézetében dolgozott, 1972-től az SZTA pozsonyi Kísérleti Gyógyszerkutató Intézet tudományos...megnyit →
Részletek
Bauer Győző (GJ)
(* 1942. máj. 31. Érsekújvár, † 2018. máj. 12. Somorja) Orvos, farmakológus, diplomata. Galántán érettségizett (1959), a pozsonyi Comenius Egyetem Orvostudományi Karán szerzett orvosi oklevelet (1965). 1966–1972 között a Csehszlovák Tudományos Akadémia prágai Farmakológiai Intézetében dolgozott, 1972-től az SZTA pozsonyi Kísérleti Gyógyszerkutató Intézet tudományos munkatársa, 1990–1998 között igazgatója. 1990-ben a Szlovák Nemzeti Tanács képviselője. 1991–1996 között a Csemadok OV elnöke, 2003–2007 között Szl. törökországi nagykövete. Kutatási területe a neurofarmakológia, több, nemzetközileg is elismert tudományos eredmény fűződik nevéhez. Számos tudományos dolgozata, ill. ismeretterjesztő cikke jelent meg. 1987-től az SZTA levelező, 1998-tól rendes tagja, az MTA külső tagja. Főbb díjai, kitüntetései: Klement Gottwald Állami Díj (1987); A Magyar Köztársaság Elnökének Aranyérme (2000); a Pribina-kereszt II. fokozata (2001); A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2001); Kemény Zsigmond-díj (2003); Arany János-díj (életműdíj tudományos munkásságáért, 2008). – Fm. Farmakológia zažívacieho traktu (1988).
Beke Sándor
(* 1939. febr. 26. Csilizradvány) Rendező, színházigazgató, színész, színházi szakíró. 1958-ban befejezte a pozsonyi magyar tanítóképzőt. Ezt követően a komáromi Magyar Területi Színház tagja lett; 1959–1963 között elvégezte a pozsonyi színművészeti főiskola színész szakát, 1963–1968 között rendezői képesítést szerzett Budapesten. Az 1960-as évek derekán...megnyit →
(* 1939. febr. 26. Csilizradvány) Rendező, színházigazgató, színész, színházi szakíró. 1958-ban befejezte a pozsonyi magyar tanítóképzőt. Ezt követően a komáromi Magyar Területi Színház tagja lett; 1959–1963 között elvégezte a pozsonyi színművészeti főiskola színész szakát, 1963–1968 között rendezői képesítést szerzett Budapesten. Az 1960-as évek derekán...megnyit →
Részletek
(* 1939. febr. 26. Csilizradvány) Rendező, színházigazgató, színész, színházi szakíró. 1958-ban befejezte a pozsonyi magyar tanítóképzőt. Ezt követően a komáromi Magyar Területi Színház tagja lett; 1959–1963 között elvégezte a pozsonyi színművészeti főiskola színész szakát, 1963–1968 között rendezői képesítést szerzett Budapesten. Az 1960-as évek derekán több irodalmi műsort rendezett; a csehszlovákiai magyar kisszínpadi mozgalom megalapítói közé tartozik. Ezt követően visszatért Komáromba, 1969-ben megalakította a kassai Thália Színpadot, melynek 1976-ig volt vezető személyisége és rendezője. Ezután Mo.-ra települt. Itt különböző színházak rendezője (Miskolc, Kecskemét, Eger – itt igazgató is volt; Budapest: Népszínház, Kamaraszínház). Az 1989-es rendszerváltás után azonnal vendégrendezést vállal Kassán, majd Komáromban. 1990–1994 között a Magyar Területi Színház igazgatója, mely neki köszönhetően vette fel a Komáromi Jókai Színház nevet. Szerepe volt a Kassai Thália Színház önállóvá válásában is. Később – főrendezőként, művészeti vezetőként – többször visszatért Kassára. Komáromban létrehozta a Bástya Színházat (1991). – Főbb rendezései: Matesz: William Shakespeare: Rómeó és Júlia. Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde. Dobozy Imre: Szélvihar. Kassai Thália Színpad: Henrik Ibsen: Kísértetek. Gál Sándor: Szürke ló. Osvald Záhradník: Kinek üt a toronyóra. Szakonyi Károly: Adáshiba. Jean-Paul Sartre: Altonai foglyok. Tersánszky Józsi Jenő: Kakuk Marci. Tamási Áron: Énekes madár. Sarkadi Imre: Elveszett paradicsom. Jean Cocteau: Rettenetes szülők. Komáromi Jókai Színház: Alfred de Musset: Lorenzaccio. Sütő András.: Kain és Ábel. Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: A félkegyelmű. Örkény István: Macskajáték. Örkény István: Tóték, Molière: A fösvény. Háy Gyula: Mohács. Tadeusz Rózewicz: Fehér házasság. Madách Imre: Az ember tragédiája. Kassai Thália Színház: N. Richard Nash: Esőcsináló. Tennessee Williams: A vágy villamosa. Dobos László.: Földönfutók. William Shakespeare: Hamlet. Csurka István: Döglött aknák. Friedrich Schiller: Ármány és szerelem. Gál Sándor: A pokol tornáca. Ratkó József: Segítsd a királyt. Márai Sándor.: A gyertyák csonkig égnek. – Fm. A rendezés története (1974); Korunk és költészetünk – irodalmi összeállítás. – Díjak, elismerések: Magyar Művészeti Akadémia Színházművészeti díja (2019); Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (2005); Határon Túli Magyar színházak V. Fesztiválja, A legjobb rendezés díja (1993). – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Tóth László (Filep Tamás Gusztávval közösen): A (cseh)szlovákiai magyar színjátszás nyolcvan éve 1918–1989 (1999); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig); Darvay Nagy Adrienne: Színek Kisvárdán (1998); Ötvös Anna: Akikkel találkozhat(t)unk (2000).
Beke Zsolt
(* 1973. okt. 25. Dunaszerdahely) Irodalomtörténész és -kritikus, szerkesztő. A pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án magyar–esztétika szakon végzett (1998), ugyanitt irodalomtudományból doktorált. 2004–2014 között a Kalligram folyóirat szerkesztője. A Dunszt polgári társulás alapítója, a dunszt.sk irodalmi-művészeti portál főszerkesztője – az online folyóirat öt és fél év működés után 2021 decemberéig...megnyit →
(* 1973. okt. 25. Dunaszerdahely) Irodalomtörténész és -kritikus, szerkesztő. A pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án magyar–esztétika szakon végzett (1998), ugyanitt irodalomtudományból doktorált. 2004–2014 között a Kalligram folyóirat szerkesztője. A Dunszt polgári társulás alapítója, a dunszt.sk irodalmi-művészeti portál főszerkesztője – az online folyóirat öt és fél év működés után 2021 decemberéig...megnyit →
Részletek
Beke Zsolt (LA)
(* 1973. okt. 25. Dunaszerdahely) Irodalomtörténész és -kritikus, szerkesztő. A pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án magyar–esztétika szakon végzett (1998), ugyanitt irodalomtudományból doktorált. 2004–2014 között a Kalligram folyóirat szerkesztője. A Dunszt polgári társulás alapítója, a dunszt.sk irodalmi-művészeti portál főszerkesztője – az online folyóirat öt és fél év működés után 2021 decemberéig frissült. 2022-től a Napunk című független magyar hírportál szerkesztője. Fm: „Jel”-en lét. A vizuális költészet írásmódjáról (tan., 2004); Az irónia hurka (tan., 2007); Az identitás esélyei (esszék, 2016).
Békés János
Részletek
(* 1925. máj. 12. Pozsony) Gépészmérnök, egyetemi oktató. A pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetemen gépészmérnöki oklevelet szerzett (1951). Nyugdíjaztatásáig (1995) itt tanított. 1995–2005-ben a nagyszombati egyetem előadója volt. Az emberi alkotómunka kérdéseivel foglalkozik.
Bellyei László; Zapf
(* 1910. febr. 25. Beregszász [Ukrajna] † 1995. jan. 6. Kaposvár [Mo.]) Kritikus, publicista. Egyetemi tanulmányait Pozsonyban és Prágában végezte, magyar–német szakos tanári oklevelet szerzett (1933). A kisebbségi magyar egyetemi mozgalom egyik irányítója, különböző csehszlovákiai magyar lapok munkatársa, fontos tanulmányok szerzője. 1939-től Kaposváron élt,...megnyit →
(* 1910. febr. 25. Beregszász [Ukrajna] † 1995. jan. 6. Kaposvár [Mo.]) Kritikus, publicista. Egyetemi tanulmányait Pozsonyban és Prágában végezte, magyar–német szakos tanári oklevelet szerzett (1933). A kisebbségi magyar egyetemi mozgalom egyik irányítója, különböző csehszlovákiai magyar lapok munkatársa, fontos tanulmányok szerzője. 1939-től Kaposváron élt,...megnyit →
Részletek
(* 1910. febr. 25. Beregszász [Ukrajna] † 1995. jan. 6. Kaposvár [Mo.]) Kritikus, publicista. Egyetemi tanulmányait Pozsonyban és Prágában végezte, magyar–német szakos tanári oklevelet szerzett (1933). A kisebbségi magyar egyetemi mozgalom egyik irányítója, különböző csehszlovákiai magyar lapok munkatársa, fontos tanulmányok szerzője. 1939-től Kaposváron élt, az ottani Tanítóképző Főiskola tanára volt.
Belucz János
(* 1940. márc. 14. Nagymegyer) Agrármérnök, szakíró. 1956–1960-ban a komáromi (gadóci) mezőgazdasági szakközépiskolában tanult és érettségizett. 1960–1965 között a nyitrai Mezőgazdasági Főiskola hallgatója. Kertészmérnöki oklevelének megszerzését követően 1965–1980 között a nyárasdi földműves szövetkezet agronómusa, 1980–1988 között a nagymegyeri gyümölcstermesztési kísérleti állomás vezetője. 1979-ben a...megnyit →
(* 1940. márc. 14. Nagymegyer) Agrármérnök, szakíró. 1956–1960-ban a komáromi (gadóci) mezőgazdasági szakközépiskolában tanult és érettségizett. 1960–1965 között a nyitrai Mezőgazdasági Főiskola hallgatója. Kertészmérnöki oklevelének megszerzését követően 1965–1980 között a nyárasdi földműves szövetkezet agronómusa, 1980–1988 között a nagymegyeri gyümölcstermesztési kísérleti állomás vezetője. 1979-ben a...megnyit →
Részletek
(* 1940. márc. 14. Nagymegyer) Agrármérnök, szakíró. 1956–1960-ban a komáromi (gadóci) mezőgazdasági szakközépiskolában tanult és érettségizett. 1960–1965 között a nyitrai Mezőgazdasági Főiskola hallgatója. Kertészmérnöki oklevelének megszerzését követően 1965–1980 között a nyárasdi földműves szövetkezet agronómusa, 1980–1988 között a nagymegyeri gyümölcstermesztési kísérleti állomás vezetője. 1979-ben a morvaországi Lednicén az ottani Mezőgazdasági Főiskola Kertészeti Karán megszerezte az agrártudomány kandidátusa fokozatot. 1988-tól 1990-ig az ekecsi földműves szövetkezet agronómusa, 1990–2005 között a nagymegyeri Agromarkt magánvállalat munkatársa. Ismeretterjesztő írások szerzője, szlovák és magyar nyelvű videokazettákat készített az alma, az őszibarack és a bogyósok termesztéséről. A csallóközi kiskertészek nagymegyeri és járási szervezetének vezetőségi tagja, egy időben elnöke volt. Évente termékbemutatókat, zöldség- és gyümölcstermesztési kiállításokat szervez. – Fm. Gyümölcstermesztés kertészkedőknek (2007).
Benczúr Vilmos
Részletek
(* 1873. dec. 17. Kassa, † 1940. Kassa) Történészként főleg szülővárosa történetével foglalkozott, a Kassai Takarékpénztár tisztviselője volt. Fm: A kassai szabadkőművesség (tan., 1914); Kassai játékszín (tan., 1924); A kassai evangélikusok régi temetője (tan., 1937).
Bende István
(* 1938. jún. 29. Pozsony) Publicista, szerkesztő. Iskoláit szülővárosában végezte (1944–1953), uo. tanítói oklevelet szerzett a Magyar Tannyelvű Pedagógiai Középiskolában (1957). Levelező tagozaton magyar–történelem szakos tanári képesítést szerzett a nyitrai Pedagógiai Főiskolán (1966), uo. doktorált (1982). 1958–1962-ben Marcelházán tanított, 1962 és 1990 között részt...megnyit →
(* 1938. jún. 29. Pozsony) Publicista, szerkesztő. Iskoláit szülővárosában végezte (1944–1953), uo. tanítói oklevelet szerzett a Magyar Tannyelvű Pedagógiai Középiskolában (1957). Levelező tagozaton magyar–történelem szakos tanári képesítést szerzett a nyitrai Pedagógiai Főiskolán (1966), uo. doktorált (1982). 1958–1962-ben Marcelházán tanított, 1962 és 1990 között részt...megnyit →
Részletek
(* 1938. jún. 29. Pozsony) Publicista, szerkesztő. Iskoláit szülővárosában végezte (1944–1953), uo. tanítói oklevelet szerzett a Magyar Tannyelvű Pedagógiai Középiskolában (1957). Levelező tagozaton magyar–történelem szakos tanári képesítést szerzett a nyitrai Pedagógiai Főiskolán (1966), uo. doktorált (1982). 1958–1962-ben Marcelházán tanított, 1962 és 1990 között részt vett Komárom és környéke kulturális életének szervezésében és irányításában, helytörténeti kiadványokat, újságot szerkeszt, kiállításokat rendez. – Fm. Komárno fejlődése 1945–1975 között (1975).
Benes Ildikó
(* 1952. szept. 24. Érsekújvár) Színésznő. Galántán érettségizett 1971-ben, majd Pozsonyban éneket és színészetet tanult, egyidejűleg rádióbemondó, ill. az Ifjú Szivek énekese volt. 1972-től a kassai Thália Színpad, 1974–2004 között a Magyar Területi Színház, ill. jogutódja, a Komáromi Jókai Színház színésze (itt közönségszervező is)....megnyit →
(* 1952. szept. 24. Érsekújvár) Színésznő. Galántán érettségizett 1971-ben, majd Pozsonyban éneket és színészetet tanult, egyidejűleg rádióbemondó, ill. az Ifjú Szivek énekese volt. 1972-től a kassai Thália Színpad, 1974–2004 között a Magyar Területi Színház, ill. jogutódja, a Komáromi Jókai Színház színésze (itt közönségszervező is)....megnyit →
Részletek
(* 1952. szept. 24. Érsekújvár) Színésznő. Galántán érettségizett 1971-ben, majd Pozsonyban éneket és színészetet tanult, egyidejűleg rádióbemondó, ill. az Ifjú Szivek énekese volt. 1972-től a kassai Thália Színpad, 1974–2004 között a Magyar Területi Színház, ill. jogutódja, a Komáromi Jókai Színház színésze (itt közönségszervező is). 1968-ban országos magyar táncdalversenyt nyert. Hang- és mesejátékok, továbbá szerkesztett műsorok szereplője, s fellépett a Teátrum Polgári Társulás előadásaiban is.
Benjámin Ferenc
(* 1880. márc. 2. Debrecen [Mo.], † 1968. nov. London [Nagy-Britannia]) Költő, író, publicista. Az első vh. előtt Pozsonyban élt, majd Budapesten dolgozott. A Magyar Tanácsköztársaság bukása után Pozsonyban újságíró. 1938-ban Angliába emigrált. – Fm. Egy dalt, egy újat (v., 1907); Örökzöld (v., 1922);...megnyit →
(* 1880. márc. 2. Debrecen [Mo.], † 1968. nov. London [Nagy-Britannia]) Költő, író, publicista. Az első vh. előtt Pozsonyban élt, majd Budapesten dolgozott. A Magyar Tanácsköztársaság bukása után Pozsonyban újságíró. 1938-ban Angliába emigrált. – Fm. Egy dalt, egy újat (v., 1907); Örökzöld (v., 1922);...megnyit →
Részletek
(* 1880. márc. 2. Debrecen [Mo.], † 1968. nov. London [Nagy-Britannia]) Költő, író, publicista. Az első vh. előtt Pozsonyban élt, majd Budapesten dolgozott. A Magyar Tanácsköztársaság bukása után Pozsonyban újságíró. 1938-ban Angliába emigrált. – Fm. Egy dalt, egy újat (v., 1907); Örökzöld (v., 1922); A föld (r., 1922); A pont (r., 1926); Virinatus – A jövő csodálatos embere (r., 1930); Asszonyéhség (r., 1934); Ultimátum (v., 1938).
Benkő Géza
(* 1969. okt. 28. Kiskövesd, † 2017. nov. 19. Szerencs (Mo.)) Színész, rendező. Királyhelmecen érettségizett, majd színészdiplomát szerzett Pozsonyban. Szabadfoglalkozású. A szlovákiai magyar színházak (Komáromi Jókai Színház, Kassai Thália Színház, SZEVASZ Színház) mellett évadokat játszott Győrben, Nagyszombatban, de másutt is szívesen látott vendég. Több...megnyit →
(* 1969. okt. 28. Kiskövesd, † 2017. nov. 19. Szerencs (Mo.)) Színész, rendező. Királyhelmecen érettségizett, majd színészdiplomát szerzett Pozsonyban. Szabadfoglalkozású. A szlovákiai magyar színházak (Komáromi Jókai Színház, Kassai Thália Színház, SZEVASZ Színház) mellett évadokat játszott Győrben, Nagyszombatban, de másutt is szívesen látott vendég. Több...megnyit →
Részletek
Benkő Géza (csa)
(* 1969. okt. 28. Kiskövesd, † 2017. nov. 19. Szerencs (Mo.)) Színész, rendező. Királyhelmecen érettségizett, majd színészdiplomát szerzett Pozsonyban. Szabadfoglalkozású. A szlovákiai magyar színházak (Komáromi Jókai Színház, Kassai Thália Színház, SZEVASZ Színház) mellett évadokat játszott Győrben, Nagyszombatban, de másutt is szívesen látott vendég. Több szlovák filmben kapott nagyobb szerepeket is. Beckett Godot-ra várva című abszurdjában nyújtott teljesítményéért a kisvárdai Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválján elnyerte a legjobb alakítás díját. Sándor György humoralista írásaiból az 1990-es évek közepén két műsort szerkesztett. – Főbb színházi szerepei: Venticello (Peter Shaffer: Amadeus); Csongor (Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde); Orgon (Molière: Tartuffe); Bajkhállóy Richard huszárkapitány/Kleisermann Mihály jegyvizsgáló (Parti Nagy Lajos: Ibusár); Portos (Alexander Dumas: A három testőr); Őrnagy (Örkény István.: Tóték); Partjelző, szappan (Egressy Zoltán.: Sóska, sült krumpli), Postás (Örkény István: Tóték), Lucky (Samuel Becket: Godotra várva), Truffaldino (Carlo Goldoni: Két úr szolgája), Ripafratta lovag (Carlo Goldoni: Mirandolina), Billy (Dale Wassermann: Kakukkfészek), Edmund Tyrone (Eugene ONeill: Utazás az éjszakába), Schweizer (Friedrich Schiller: Haramiák), Színész (Milan Lasica–Július Satinský: Barátunk René). Monodráma: Samko Tale (Daniela Kapitáňová: Temetőkönyv). – Szerkesztett műsor: Csak egy menet (George Carlin és Bill Hicks írásaiból). – TV, Film: (a csak szlovák nyelven feltüntetett műveknek nincs hivatalos műfordításuk) Neha (r. M. Šulík), Krajinec (r. M. Šulík), Spoveď (r. M. Luther), Na Bukovovom dvore (r. M. Luther).; Amadeus (színházi közvetítés). Indul a bakterház (tv-film). – Díjak, kitüntetések: Határon Túli Magyar Színházak VI. Fesztiválja – Legjobb férfi epizódalakítás díja, Kisvárda, 1994. – Ir. Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Ötvös Anna: Akikkel találkozhat(t)unk (2000); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig); Darvay Nagy Adrienne: Színek Kisvárdán (1998);, Darvay Nagy Adrienne: A kisvárdai fesztivál (2008).
Benyó Máté
(*1928. júl. 9. Perbete, † 1990. okt. 1. Perbete) Pedagógus, kommunista funkcionárius. Az érsekújvári gimnáziumban érettségizett (1945), majd a Comenius Egyetem Tanárképző Karán magyar–történelem szakos tanári oklevelet szerzett (1956). 1954–64-ben a perbetei magyar alapiskola igazgatóhelyettese, 1964–69-ben a perbetei helyi nemzeti bizottság elnöke. Ezt követően...megnyit →
(*1928. júl. 9. Perbete, † 1990. okt. 1. Perbete) Pedagógus, kommunista funkcionárius. Az érsekújvári gimnáziumban érettségizett (1945), majd a Comenius Egyetem Tanárképző Karán magyar–történelem szakos tanári oklevelet szerzett (1956). 1954–64-ben a perbetei magyar alapiskola igazgatóhelyettese, 1964–69-ben a perbetei helyi nemzeti bizottság elnöke. Ezt követően...megnyit →
Részletek
(*1928. júl. 9. Perbete, † 1990. okt. 1. Perbete) Pedagógus, kommunista funkcionárius. Az érsekújvári gimnáziumban érettségizett (1945), majd a Comenius Egyetem Tanárképző Karán magyar–történelem szakos tanári oklevelet szerzett (1956). 1954–64-ben a perbetei magyar alapiskola igazgatóhelyettese, 1964–69-ben a perbetei helyi nemzeti bizottság elnöke. Ezt követően magas párt- és állami tisztségeket töltött be: 1969–71 között az SZLKP Komáromi járási bizottságának titkára, 1971–76 között a Komáromi járási Nemzeti Bizottság elnöke, 1976–83 között az Szlovák Nemzeti Tanács képviselője és alelnöke, 1983–90 között pedig a Szlovák Nemzeti Front KB elnökségi tagja és titkára volt. 1987-ben Munka Érdemrenddel tüntették ki.
Benyovszky Károly
(* 1886. júl. 4. Pozsony, † 1962. jan. 6. Bad Ischl [Ausztria]) Történész, újságíró. Iskoláit Pozsonyban végezte. 1916-tól pozsonyi magyar és német lapok szerkesztője (Pressburger Zeitung, Magyar Újság, Grenzbote). Elsősorban színház-, zene- és helytörténettel foglalkozott. 1945-től Ausztriában élt. – Fm. Schodel Rozália, az első...megnyit →
(* 1886. júl. 4. Pozsony, † 1962. jan. 6. Bad Ischl [Ausztria]) Történész, újságíró. Iskoláit Pozsonyban végezte. 1916-tól pozsonyi magyar és német lapok szerkesztője (Pressburger Zeitung, Magyar Újság, Grenzbote). Elsősorban színház-, zene- és helytörténettel foglalkozott. 1945-től Ausztriában élt. – Fm. Schodel Rozália, az első...megnyit →
Részletek
(* 1886. júl. 4. Pozsony, † 1962. jan. 6. Bad Ischl [Ausztria]) Történész, újságíró. Iskoláit Pozsonyban végezte. 1916-tól pozsonyi magyar és német lapok szerkesztője (Pressburger Zeitung, Magyar Újság, Grenzbote). Elsősorban színház-, zene- és helytörténettel foglalkozott. 1945-től Ausztriában élt. – Fm. Schodel Rozália, az első magyar drámai „dalnoknő” (1927); A pozsonyi magyar színészet története 1867-ig (1928); A szlovenszkói magyar színészet vázlatos története (1933).
Benyovszky Krisztián
(* 1975. márc. 22. Ipolyság) Irodalomtörténész, műfordító, szerkesztő. A nyitrai Konstantin Egyetemen szerzett magyar–szlovák szakos tanári diplomát 1998-ban. A Partitúra irodalomtudományi folyóirat főszerkesztője, a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének oktatója. – Díj: Posonium Különdíj (2002); Madách Imre-díj (2011). –...megnyit →
(* 1975. márc. 22. Ipolyság) Irodalomtörténész, műfordító, szerkesztő. A nyitrai Konstantin Egyetemen szerzett magyar–szlovák szakos tanári diplomát 1998-ban. A Partitúra irodalomtudományi folyóirat főszerkesztője, a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének oktatója. – Díj: Posonium Különdíj (2002); Madách Imre-díj (2011). –...megnyit →
Részletek
(* 1975. márc. 22. Ipolyság) Irodalomtörténész, műfordító, szerkesztő. A nyitrai Konstantin Egyetemen szerzett magyar–szlovák szakos tanári diplomát 1998-ban. A Partitúra irodalomtudományi folyóirat főszerkesztője, a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének oktatója. – Díj: Posonium Különdíj (2002); Madách Imre-díj (2011). – Fm. Rácsmustra (tan., 2001); A jelek szerint (tan., 2003); Bevezetés a krimi olvasásába (tan., 2007); Kriptománia (tan., 2008).
Bereck József
(* 1945. márc. 9. Albár, † 2013. jan. 16. Dunaszerdahely) Író, szerkesztő, műfordító. Dunaszerdahelyen érettségizett (1963), 1963– 1966 között a nyitrai Pedagógiai Főiskolán alsó tagozatos zene szakos tanári oklevelet szerzett. 1966–1970 között különböző munkahelyeken dolgozott, A Fekete szél antológia egyik szerzője (1972), folyamatosan publikált...megnyit →
(* 1945. márc. 9. Albár, † 2013. jan. 16. Dunaszerdahely) Író, szerkesztő, műfordító. Dunaszerdahelyen érettségizett (1963), 1963– 1966 között a nyitrai Pedagógiai Főiskolán alsó tagozatos zene szakos tanári oklevelet szerzett. 1966–1970 között különböző munkahelyeken dolgozott, A Fekete szél antológia egyik szerzője (1972), folyamatosan publikált...megnyit →
Részletek
Bereck József (ST)
(* 1945. márc. 9. Albár, † 2013. jan. 16. Dunaszerdahely) Író, szerkesztő, műfordító. Dunaszerdahelyen érettségizett (1963), 1963– 1966 között a nyitrai Pedagógiai Főiskolán alsó tagozatos zene szakos tanári oklevelet szerzett. 1966–1970 között különböző munkahelyeken dolgozott, A Fekete szél antológia egyik szerzője (1972), folyamatosan publikált különböző lapokban. 1970-től a Csallóköz regionális hetilap szerkesztője, 1993-tól főszerkesztője, majd vezető szerkesztője. Cseh és szlovák szerzők műveit fordította magyarra. – Kitüntetések: Szlovákiai Irodalmi Alap nívódíja (1974, 1994), Madách-díj (1998). – Fm. Vihar előtt (elb., 1974); Öregem, az utolsó (r., 1977); Vereség (elb.,1981); Indulatos ébredés (publicisztika, 1988); Biliárd néhány hős emlékének (1995); A galambszelídítő (elb., 1997); Meseenciklop, avagy a foltozóvarga (2004); Pásztorórák (elb., 2010). – Ir. Görömbei András: A csehszlovákiai magyar irodalom 1945—1980. (1982); Bodnár Gyula–Tóth László: Nyomkereső (1994); Szeberényi Zoltán: Magyar irodalom Szlovákiában 1945—1999 II. (2001); Benyovszky Krisztián: Kifigurázás. Somorjai disputa 1. (2003).
Berecz Gyula
(* 1894. okt. 20. Komárom, † 1951. okt. 7. Budapest [Mo.]) Szobrász. Iskoláit Komáromban, ill. Győrben a Fa- és Fémipari Középiskolában végezte. 1923-ban fejezte be ötvösművészi és szobrászati tanulmányait a budapesti Iparművészeti Iskolán, majd visszatért Komáromba. Ezután1927-ig Budapesten főleg mellszobrok mintázásával foglalkozott. 1926-ban a...megnyit →
(* 1894. okt. 20. Komárom, † 1951. okt. 7. Budapest [Mo.]) Szobrász. Iskoláit Komáromban, ill. Győrben a Fa- és Fémipari Középiskolában végezte. 1923-ban fejezte be ötvösművészi és szobrászati tanulmányait a budapesti Iparművészeti Iskolán, majd visszatért Komáromba. Ezután1927-ig Budapesten főleg mellszobrok mintázásával foglalkozott. 1926-ban a...megnyit →
Részletek
Berecz Gyula (DMA)
(* 1894. okt. 20. Komárom, † 1951. okt. 7. Budapest [Mo.]) Szobrász. Iskoláit Komáromban, ill. Győrben a Fa- és Fémipari Középiskolában végezte. 1923-ban fejezte be ötvösművészi és szobrászati tanulmányait a budapesti Iparművészeti Iskolán, majd visszatért Komáromba. Ezután1927-ig Budapesten főleg mellszobrok mintázásával foglalkozott. 1926-ban a Jókai Egyesület ösztöndíjával négyhónapos tanulmányúton volt (Róma, Firenze). 1948-ig Komáromban élt, ekkor Mo.-ra telepítették át. Legismertebb alkotása a komáromi Jókai-szobor (1924). További munkái a hősi halottak emlékműve (Komárom); hadi emlékművek Nemesócsán, Megyeren, Barsfűzön. – Ir. Mácza Mihály: A komáromi Jókai-szobor története (Limes, 1993/3–4.); Dr. Szénássy Z.: Emlékeim ~ról, a szobrászról (Atelier, 2001/3., Irodalmi Szemle,1975/4.).
Berecz Kálmán
(* 1907. jún. 25. Tardoskedd, † 1983. márc. 19. Budapest [Mo.]) Publicista, jogász. A pozsonyi egyetemen végzett jogot (1929), majd a közigazgatásban dolgozott. Érsekújvárott telepedett le, részt vette a helyi és az országos közéletben (Sarló, Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület, Tavaszi Parlament, a Csehszlovákiai Magyar Tudományos,...megnyit →
(* 1907. jún. 25. Tardoskedd, † 1983. márc. 19. Budapest [Mo.]) Publicista, jogász. A pozsonyi egyetemen végzett jogot (1929), majd a közigazgatásban dolgozott. Érsekújvárott telepedett le, részt vette a helyi és az országos közéletben (Sarló, Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület, Tavaszi Parlament, a Csehszlovákiai Magyar Tudományos,...megnyit →
Részletek
(* 1907. jún. 25. Tardoskedd, † 1983. márc. 19. Budapest [Mo.]) Publicista, jogász. A pozsonyi egyetemen végzett jogot (1929), majd a közigazgatásban dolgozott. Érsekújvárott telepedett le, részt vette a helyi és az országos közéletben (Sarló, Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület, Tavaszi Parlament, a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság). A második vh. idején baloldali nézetei miatt üldözték. 1946-tól a magyar kormány pozsonyi megbízottjaként a lakosságcsere egyik irányítója, 1947-ben a kitelepítendő szlovákiai magyarok érdekvédelmét ellátó Meghatalmazotti Hivatal vezetője. 1948 után vállalati jogász lett Budapesten. – Fm. A kisebbségi kérdés megoldása. In: A Sarló jegyében (1932); A kisebbségi kérdés mai állása. In: Kisebbségi problémák (1937).