Antalffy Vilmos
(* 1878. máj. 19. Kassa, † 1946. jún. 2. Pozsony) Tanár, karmester, zeneszerző. Budapesten klasszikafilológiát, ill. zeneszerzést és éneklést tanult. 1901-től a pozsonyi magyar gimnázium tanára, 1921–1946 között a pozsonyi jezsuita templom Salvator énekkarának karnagya volt. Kritikákat, recenziókat írt, egyházi zeneművei kéziratban maradtak. A...megnyit →
(* 1878. máj. 19. Kassa, † 1946. jún. 2. Pozsony) Tanár, karmester, zeneszerző. Budapesten klasszikafilológiát, ill. zeneszerzést és éneklést tanult. 1901-től a pozsonyi magyar gimnázium tanára, 1921–1946 között a pozsonyi jezsuita templom Salvator énekkarának karnagya volt. Kritikákat, recenziókat írt, egyházi zeneművei kéziratban maradtak. A...megnyit →
Részletek
Antalffy Vilmos (csa)
(* 1878. máj. 19. Kassa, † 1946. jún. 2. Pozsony) Tanár, karmester, zeneszerző. Budapesten klasszikafilológiát, ill. zeneszerzést és éneklést tanult. 1901-től a pozsonyi magyar gimnázium tanára, 1921–1946 között a pozsonyi jezsuita templom Salvator énekkarának karnagya volt. Kritikákat, recenziókat írt, egyházi zeneművei kéziratban maradtak. A pozsonyi jezsuita templomban emléktáblája van.
Arany Albert László; Arany A. László
(* 1909. szept. 19. Betlér, † 1967. okt. 13. Rozsnyó) Nyelvész, tanár, néprajzkutató. Rozsnyón érettségizett, majd a pozsonyi Comenius Egyetemen szlovák nyelvészetet és filozófiát tanult. 1937-ben doktori címet szerzett, ezután évekig a pozsonyi magyar gimnázium tanára volt. 1937-től a Šafárik Tudós Társaság nyelvtudományi szekciója...megnyit →
(* 1909. szept. 19. Betlér, † 1967. okt. 13. Rozsnyó) Nyelvész, tanár, néprajzkutató. Rozsnyón érettségizett, majd a pozsonyi Comenius Egyetemen szlovák nyelvészetet és filozófiát tanult. 1937-ben doktori címet szerzett, ezután évekig a pozsonyi magyar gimnázium tanára volt. 1937-től a Šafárik Tudós Társaság nyelvtudományi szekciója...megnyit →
Részletek
Arany Albert László (FI)
(* 1909. szept. 19. Betlér, † 1967. okt. 13. Rozsnyó) Nyelvész, tanár, néprajzkutató. Rozsnyón érettségizett, majd a pozsonyi Comenius Egyetemen szlovák nyelvészetet és filozófiát tanult. 1937-ben doktori címet szerzett, ezután évekig a pozsonyi magyar gimnázium tanára volt. 1937-től a Šafárik Tudós Társaság nyelvtudományi szekciója mellett működő magyar bizottság vezetőjeként a szlovákiai magyar nyelvjárások gyűjtését irányította. 1943–1946 között az SZTA kutatója. Jozef Orlovskýval közösen megírta az első szlovák nyelvű strukturalista grammatikát (Gramatika jazyka slovenského, 1946). 1946-ban magyar nemzetisége miatt elbocsátották állásából. 1947-ben bekapcsolódott a Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetség munkájába. 1949-ben letartóztatták, és a jáchymovi munkatáborba nyolc évi kényszermunkára ítélték. 1955-ben elnöki amnesztiával szabadult. 1955 és 1958 között a Rozsnyói Bányászati Múzeum igazgatója, 1958-tól pozsonyi munkahelyeken egy ideig fizikai munkás, majd a munkatáborban szerzett súlyos betegsége miatt visszaköltözött Rozsnyóra. Utolsó éveiben ismét nyelvészeti kutatásokat folytatott. Érintőlegesen a szlovákiai magyarok néprajzával is foglalkozott. 1942–43-ban több száz szociofotót készített Zoborvidék falvairól. – Fm. Psychologické základy javov bilingvistických (tan., 1939); A szlovákiai magyarság néprajza (1941); Kolon nyelvjárásának fonológiai rendszere. Bevezetés a szerkezeti nyelvjárástanba (1944); Az ősmagyar nyelv szerkezetrendje és érvénytelenítése (tan., 1967). – Ir. Tóth Károly–Végh László (szerk.): Emlékkönyv Arany A. László tiszteletére (2007).
Archleb Levicky Dániel; Upor Tonu-zaba
(* 1975. júl. 3. Pozsony) Író, szerkesztő, fordító. Az ELTE Tanárképző Főiskolai Karán, biológia szakon szerzett oklevelet (1998). 1997-től publikál rendszeresen. Fordításai, film-, irodalom- és zenekritikái különböző napilapokban és magazinokban jelentek meg magyarul és szlovákul egyaránt. Fm. Aua és Atua (r., 2002). Ir. Keserű József:...megnyit →
(* 1975. júl. 3. Pozsony) Író, szerkesztő, fordító. Az ELTE Tanárképző Főiskolai Karán, biológia szakon szerzett oklevelet (1998). 1997-től publikál rendszeresen. Fordításai, film-, irodalom- és zenekritikái különböző napilapokban és magazinokban jelentek meg magyarul és szlovákul egyaránt. Fm. Aua és Atua (r., 2002). Ir. Keserű József:...megnyit →
Részletek
(* 1975. júl. 3. Pozsony) Író, szerkesztő, fordító. Az ELTE Tanárképző Főiskolai Karán, biológia szakon szerzett oklevelet (1998). 1997-től publikál rendszeresen. Fordításai, film-, irodalom- és zenekritikái különböző napilapokban és magazinokban jelentek meg magyarul és szlovákul egyaránt. Fm. Aua és Atua (r., 2002). Ir. Keserű József: Nietzsche, Rousseau, Schwarzenegger (In. H. Nagy Péter szerk.: Disputák között., 2004).
Ardamica Ferenc
(* 1941. nov. 30. Losonc, † 2023. aug. 4. Besztercebánya) Író, újságíró, műfordító. Az alapiskolát Losoncon, a gimnáziumot esti tagozaton Füleken végezte 1967-ben, közben volt kertészeti segédmunkás és raktáros is, majd 1972-ig pénzügyi előadó a losonci városházán. Az 1968 utáni tisztogatások során elbocsátották állásából;...megnyit →
(* 1941. nov. 30. Losonc, † 2023. aug. 4. Besztercebánya) Író, újságíró, műfordító. Az alapiskolát Losoncon, a gimnáziumot esti tagozaton Füleken végezte 1967-ben, közben volt kertészeti segédmunkás és raktáros is, majd 1972-ig pénzügyi előadó a losonci városházán. Az 1968 utáni tisztogatások során elbocsátották állásából;...megnyit →
Részletek
Ardamica Ferenc (GJ)
(* 1941. nov. 30. Losonc, † 2023. aug. 4. Besztercebánya) Író, újságíró, műfordító. Az alapiskolát Losoncon, a gimnáziumot esti tagozaton Füleken végezte 1967-ben, közben volt kertészeti segédmunkás és raktáros is, majd 1972-ig pénzügyi előadó a losonci városházán. Az 1968 utáni tisztogatások során elbocsátották állásából; volt munkanélküli is, utána a füleki zománcgyárban, majd a losonci közegészségügyi állomáson dolgozott. 1990-től újságíró, 1992-től szabadfoglalkozású író. 2014 óta Losoncon a Moyzes utca járdájának kockakövei közé süllyesztve tábla jelzi nevét és az Anyám udvarlói könyvcímet. Rádiójátékokat (Részvéttáviratok, 1988; Életem első cigarettája, 1990; Fekete karácsony, 1999) és regényeket is írt, szlovák írók műveit fordította magyarra. Szlovák fordításban is jelent meg könyve (Matkini nápadníci, 2001). – Főbb díjak: AOSS Nívódíja (1998); Losonc Város Díja (1998); Losonc Város Polgármesterének Díja (2001); Aranytoll (Újságírók Országos Szövetsége, 2006); Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (2012). – Fm. A rokon cseléd (elb., 1970); Anyám udvarlói (elb., 1989); Tejszínhabos halál (elb., 1991); Piszokul felhergelve (elb., 1993); Görbe tükör előtt (irodalmi paródiák, 1994); Kalandor születik (r., 1997); Szerelem nélkül (elb., 1999); A hetedik (elb. és egy kisr., 2000); Az akasztott ember kötele (elb., 2001); Hedvig sír (drámák, 2002); Dögkeselyű (vál. elb., 2002); Nem loptam én életemben (vál. elb., 2005).
Ardamica Zorán
(* 1970. nov. 4. Losonc) Költő, műfordító, irodalomkritikus, zenész. A besztercebányai Bél Mátyás Tudományegyetem Hungarisztikai Tanszékének adjunktusa, majd óraadó tanára (Mgr. 1993, PhDr. 2005, Ph.D. 2008). A Plectrum Kiadó igazgatója. Magyar műveket fordít szlovákra, ill. szlovák műveket magyarra. A füleki Művészeti Alapiskola oktatója. Füleken...megnyit →
(* 1970. nov. 4. Losonc) Költő, műfordító, irodalomkritikus, zenész. A besztercebányai Bél Mátyás Tudományegyetem Hungarisztikai Tanszékének adjunktusa, majd óraadó tanára (Mgr. 1993, PhDr. 2005, Ph.D. 2008). A Plectrum Kiadó igazgatója. Magyar műveket fordít szlovákra, ill. szlovák műveket magyarra. A füleki Művészeti Alapiskola oktatója. Füleken...megnyit →
Részletek
Ardamica Zorán (ST)
(* 1970. nov. 4. Losonc) Költő, műfordító, irodalomkritikus, zenész. A besztercebányai Bél Mátyás Tudományegyetem Hungarisztikai Tanszékének adjunktusa, majd óraadó tanára (Mgr. 1993, PhDr. 2005, Ph.D. 2008). A Plectrum Kiadó igazgatója. Magyar műveket fordít szlovákra, ill. szlovák műveket magyarra. A füleki Művészeti Alapiskola oktatója. Füleken él. – Díj: Madách-díj (2020); – Fm. A Romlás Virágai: Fúzió (MC, 1996); Moslékrondó (v., 1998); Egyétek (tan., 2004); Heterotexxxtualitás (versek, 2005); Diszharmónia harcmezején (tan., 2007); Perspektívaváltás a szlovákiai magyar irodalomban (mon., 2008); Műfordítás-elméleti ismeretek (egyetemi jegyzet, 2011); Egyirányú zsákutca (különvélemények 2008–2011, 2011); Fejezetek a műfordítás elméletéből. (Mon., 2012); Bőre kétezer. (v., 2013); Örökországi és más történetek. (Próza, 2014); Barbárrá hülyülés 2.0 avagy határok és keselyűk (2018); Belülről csupa vér (2019).
Arkauer István
Részletek
(* 1886. márc. 8. Pozsony, † 1940. márc. 12. Pozsony) Laptulajdonos, szerkesztő. Középiskolai és jogakadémiai tanulmányait Pozsonyban végezte. 1910-től a Nyugatmagyarországi Híradó felelős szerk.-je, 1914-től tulajdonosa volt. Lapja 1919-től Híradó címmel jelent meg.
Ásgúthy Erzsébet
(* 1895. szept. 9. Eperjes, † 1984. jan. 25. Eperjes) Költő, próza- és drámaíró. Tanítóképzőt végzett, 1918 után az eperjesi magyar kulturális élet tevékeny résztvevője, neve műkedvelő színielőadások primadonnájaként országosan ismertté vált. A második vh. alatt a pozsonyi Magyar Néplap kelet-szlovákiai szerkesztője volt. Simor...megnyit →
(* 1895. szept. 9. Eperjes, † 1984. jan. 25. Eperjes) Költő, próza- és drámaíró. Tanítóképzőt végzett, 1918 után az eperjesi magyar kulturális élet tevékeny résztvevője, neve műkedvelő színielőadások primadonnájaként országosan ismertté vált. A második vh. alatt a pozsonyi Magyar Néplap kelet-szlovákiai szerkesztője volt. Simor...megnyit →
Részletek
(* 1895. szept. 9. Eperjes, † 1984. jan. 25. Eperjes) Költő, próza- és drámaíró. Tanítóképzőt végzett, 1918 után az eperjesi magyar kulturális élet tevékeny résztvevője, neve műkedvelő színielőadások primadonnájaként országosan ismertté vált. A második vh. alatt a pozsonyi Magyar Néplap kelet-szlovákiai szerkesztője volt. Simor Miklóssal írt két drámáját (Talán, Gázmérgezés a Domb utcában) 1936–1938 között a győri, a debreceni és a szegedi színházban is bemutatták. 1945 után sokáig nem publikálhatott. – Fm. Most én táncolok a kötélen… (v., 1935); Talán (színmű, bemutató: Győr, 1936); Ne kérdezd… (v., 1941); Üres bölcső (mesék, 1943). – Ir. Turczel Lajos: Egy alig ismert írónőnk – Ásgúthy Erzsébet írói pályája. In: Visszatekintések… (1995).
Asztély Sándor
(* 1909. okt. 27. Miskolc, † 1996. ?.) Közgazdasági szakíró. A pozsonyi ev. líceum elvégzése után a bécsi Közgazdasági Egyetemen szerzett diplomát (1936). Részt vett a sarlós mozgalomban, ennek közgazdasági szemináriumát vezette. A harmincas években cellulóz- és papíripari vállalatoknál, ill. egy osztrák zeneműkiadónál dolgozott...megnyit →
(* 1909. okt. 27. Miskolc, † 1996. ?.) Közgazdasági szakíró. A pozsonyi ev. líceum elvégzése után a bécsi Közgazdasági Egyetemen szerzett diplomát (1936). Részt vett a sarlós mozgalomban, ennek közgazdasági szemináriumát vezette. A harmincas években cellulóz- és papíripari vállalatoknál, ill. egy osztrák zeneműkiadónál dolgozott...megnyit →
Részletek
(* 1909. okt. 27. Miskolc, † 1996. ?.) Közgazdasági szakíró. A pozsonyi ev. líceum elvégzése után a bécsi Közgazdasági Egyetemen szerzett diplomát (1936). Részt vett a sarlós mozgalomban, ennek közgazdasági szemináriumát vezette. A harmincas években cellulóz- és papíripari vállalatoknál, ill. egy osztrák zeneműkiadónál dolgozott magántisztviselőként. A bécsi döntés után a fasiszta veszély elől Svédországba emigrált, ahol néhány évig a textiliparban dolgozott, majd 1951–1969-ben a göteborgi Közgazdasági Egyetem oktatója volt. Szakkönyvei jelentek meg és számos szakcikket, tanulmányt közölt német és svéd nyelven.
B. Kovács Ildikó
(* 1967. máj. 15. Rimaszombat) Színésznő. Gyermekkora Fülekhez köti; itt végezte alap- és közép-, ill. zeneiskolai tanulmányait is. Érettségi után, 1985-ben a komáromi Magyar Területi Színház tagja lett; a rákövetkező évben felvételt nyert a pozsonyi Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol 1990-ben megkapta színművész diplomáját. Ezt követően...megnyit →
(* 1967. máj. 15. Rimaszombat) Színésznő. Gyermekkora Fülekhez köti; itt végezte alap- és közép-, ill. zeneiskolai tanulmányait is. Érettségi után, 1985-ben a komáromi Magyar Területi Színház tagja lett; a rákövetkező évben felvételt nyert a pozsonyi Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol 1990-ben megkapta színművész diplomáját. Ezt követően...megnyit →
Részletek
B. Kovacs Ildiko (családi archivum)
(* 1967. máj. 15. Rimaszombat) Színésznő. Gyermekkora Fülekhez köti; itt végezte alap- és közép-, ill. zeneiskolai tanulmányait is. Érettségi után, 1985-ben a komáromi Magyar Területi Színház tagja lett; a rákövetkező évben felvételt nyert a pozsonyi Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol 1990-ben megkapta színművész diplomáját. Ezt követően a Komáromi Jókai Színház társulatához szerződött, ahol drámák, vígjátékok és zenés produkciók főszerepeit alakította. Az 1995/96-os évadban a Kassai Thália Színház színésznője lett. A Szlovák Rádió magyar adása hangjátékainak, irodalmi műsorainak rendszeres szereplője volt. Főbb szerepei: Aranka (Schwajda Gy.: Segítség); Kornél (Szép Ernő: Vőlegény); Ameana (Háy Gy.: CAliguLó); Anna (Márai S.: Kaland); Rica Vica (Zerkovitz B. – Szilágyi L.: Csókos asszony, operett); Bianca (T. Rózewicz: Fehér házasság); Mária királyné (Háy Gy.: Mohács); Colette (Eisemann – Zágon – Somogyi: Fekete Péter, operett); Ophélia (Ébert Tibor: Esterházy); Azalais (Illyés Gyula: Tiszták); Süni (Presser – Sztevanovity – Horvát: A padlás); Melinda (Katona J.: Bánk bán); Joanne Galloway (Aaron Shorkin: Semmi és végtelen).
B. Kovács István
(* 1953. júl. 4. Rimaszombat) Régész, néprajzkutató, gömörológus. Kassán érettségizett, majd a budapesti ELTE BTK-án néprajzból és régészetből szerzett diplomát (1977), később ugyanott bölcsészdoktori oklevelet (1985). A rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeum régész-muzeológusa (1977–1988), majd a rimaszécsi Honismereti Ház vezetője volt (1988–1990). 1990-től 1994-ig a Gömör-Kishonti...megnyit →
(* 1953. júl. 4. Rimaszombat) Régész, néprajzkutató, gömörológus. Kassán érettségizett, majd a budapesti ELTE BTK-án néprajzból és régészetből szerzett diplomát (1977), később ugyanott bölcsészdoktori oklevelet (1985). A rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeum régész-muzeológusa (1977–1988), majd a rimaszécsi Honismereti Ház vezetője volt (1988–1990). 1990-től 1994-ig a Gömör-Kishonti...megnyit →
Részletek
B. Kovács István (ST)
(* 1953. júl. 4. Rimaszombat) Régész, néprajzkutató, gömörológus. Kassán érettségizett, majd a budapesti ELTE BTK-án néprajzból és régészetből szerzett diplomát (1977), később ugyanott bölcsészdoktori oklevelet (1985). A rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeum régész-muzeológusa (1977–1988), majd a rimaszécsi Honismereti Ház vezetője volt (1988–1990). 1990-től 1994-ig a Gömör-Kishonti Múzeum igazgatója, ezután a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem tanára (1995–1999). Később (2000–2002) a Gömör-Kishonti Múzeum régésze. 2002-től a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház rimaszombati Tudományos Gyűjteményeinek igazgatója. A Gömör-Kishonti Múzeum Egyesület újraindítója és elnöke (1990–), a Gömörország folyóirat alapító főszerkesztője. Régészeti ásatásai közül kiemelkedik a Méhi határában levő rézkori temető feltárása. Népköltészeti vizsgálatai az egyéniségkutatás területén hoztak eredményeket. Főbb díjai – Tornalja Város Díja (2023); Illyés Gyula-díjat (MMA Irodalmi-díj, 2022); Magyar Örökség Díj (2013); Posonium Irodalmi Díj (2004); Szlovák Köztársaság Kormányának Ezüstplakettje (2003); budapesti Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Széchényi Ferenc-díja (2001). – Fm. Baracai népköltészet. Tóth Balázsné Csák Margit előadásában (1994); B. Kovács István: Szőlő-Szűlt-Kálmány. Öt gömöri hősmese (1998); Agyagkenyér. Fejezetek az agyagművesség történetéből Gömörben és Kishontban (2001); A méhi istentriász és népe (2002); Gömörológia. Írások a történelmi Gömör és Kishont vármegye múltjáról és jelenéről (2003); Gömörország. Egy tájhaza arcvonásai tényekben, képekben és gondolatokban (2004); Gemersko. Črty tváre regionálnej vlasti vo faktoch, obrazoch a myšlienkach (2005); Álomtitkárságom története avagy: „Pisti a vérzivatarban”. Adalékok egy értelmiségi közéleti szolgálatához (2009); Rimaszombat. Várostörténeti barangolások I–II. (2010–2012).
Bábi Tibor; Poczkody
(* 1925. okt. 30. Báb (Báb), † 1978. jún. 23. Pozsony) Költő, szerkesztő, műfordító. Érsekújvárott és Budapesten járt gimnáziumba. 1949-ben a prágai Közgazdasági Főiskola, majd 1951-ben a pozsonyi Pedagógia Főiskola hallgatója, de tanulmányait félbehagyta. Pozsonyi magyar lapok (Szabad Földműves, Fáklya, A Hét, Irodalmi Szemle)...megnyit →
(* 1925. okt. 30. Báb (Báb), † 1978. jún. 23. Pozsony) Költő, szerkesztő, műfordító. Érsekújvárott és Budapesten járt gimnáziumba. 1949-ben a prágai Közgazdasági Főiskola, majd 1951-ben a pozsonyi Pedagógia Főiskola hallgatója, de tanulmányait félbehagyta. Pozsonyi magyar lapok (Szabad Földműves, Fáklya, A Hét, Irodalmi Szemle)...megnyit →
Részletek
Bábi Tibor (FI)
(* 1925. okt. 30. Báb (Báb), † 1978. jún. 23. Pozsony) Költő, szerkesztő, műfordító. Érsekújvárott és Budapesten járt gimnáziumba. 1949-ben a prágai Közgazdasági Főiskola, majd 1951-ben a pozsonyi Pedagógia Főiskola hallgatója, de tanulmányait félbehagyta. Pozsonyi magyar lapok (Szabad Földműves, Fáklya, A Hét, Irodalmi Szemle) szerkesztője lett, 1969-től haláláig az Új Szó munkatársa volt. 1966-ban Madách-díjat kapott. Rendszeresen fordított cseh és szlovák irodalmat. – Fm. Ez a te néped (v., 1954); Vándormadár (v., 1960); A forrás éneke (v., 1965); Könny a mikroszkóp alatt (v., 1966); Európából Európába (útirajzok, 1973); Patak és forrás (elb., 1976); Író, költő, művész dolga (tan., 1979). – Ir. Tóth László: Bábi Tibor (ISz, 1978); Búcsú Bábi Tibortól (Kritika, 1978); Görömbei András: A csehszlovákiai magyar irodalom 1945—1980 (1982); Bodnár Gyula–Tóth László: Nyomkereső (1994); Szeberényi Zoltán: Magyar irodalom Szlovákiában 1945-1999 I. (2000); A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918—1995. (1997); A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918—2004. (2004).
Babos László
(* 1924. febr. 16. Vágkirályfa, † ?.) Újságíró, költő, műfordító. Kisparaszti családból származott. A pozsonyi magyar gimnáziumban folytatott tanulmányait az 1942–43-as iskolai évben hetedik osztályosként megszakította. Utána hosszú időn át alkalmi munkákat végzett. Az 50-es években a Fáklyában, majd a Hétben volt szerkesztő; az 56-os...megnyit →
(* 1924. febr. 16. Vágkirályfa, † ?.) Újságíró, költő, műfordító. Kisparaszti családból származott. A pozsonyi magyar gimnáziumban folytatott tanulmányait az 1942–43-as iskolai évben hetedik osztályosként megszakította. Utána hosszú időn át alkalmi munkákat végzett. Az 50-es években a Fáklyában, majd a Hétben volt szerkesztő; az 56-os...megnyit →
Részletek
(* 1924. febr. 16. Vágkirályfa, † ?.) Újságíró, költő, műfordító. Kisparaszti családból származott. A pozsonyi magyar gimnáziumban folytatott tanulmányait az 1942–43-as iskolai évben hetedik osztályosként megszakította. Utána hosszú időn át alkalmi munkákat végzett. Az 50-es években a Fáklyában, majd a Hétben volt szerkesztő; az 56-os mo.-i népfelkelés illegális népszerűsítéséért bebörtönözték és eltiltották a publikálástól. Az 1968-as reformmozgalom bukása után Izraelbe emigrált. – Versei az Új Szóban, a Fáklyában, a Hétben és az Új Ifjúságban jelentek meg. 1956-ban Két asszonyt szeretek címmel verses kéziratot adott át a Szlovák Szépirodalmi Könyvkiadó magyar szerkesztőségének, de a kötet bebörtönzése után nem jelenhetett meg. Illegálisan terjesztett versei közül a Magyar zsoltár c. tűnt ki.
Bacskai Béla
(* 1935. júl. 26. Perse, † 1980. nov. 7. Guszona) Festő. 1953-ban a füleki zománcgyár műlakatosa és öntőmestere. Magánúton Szabó Gyulánál, majd 1955–1962-ben a pozsonyi képzőművészeti főiskolán festészetet tanul. 1965-től szülőföldjén élt (Perse, Deresk, Egyházasbást, Guszona). Gazdag hagyatékának sorsa a mai napig megoldatlan. –...megnyit →
(* 1935. júl. 26. Perse, † 1980. nov. 7. Guszona) Festő. 1953-ban a füleki zománcgyár műlakatosa és öntőmestere. Magánúton Szabó Gyulánál, majd 1955–1962-ben a pozsonyi képzőművészeti főiskolán festészetet tanul. 1965-től szülőföldjén élt (Perse, Deresk, Egyházasbást, Guszona). Gazdag hagyatékának sorsa a mai napig megoldatlan. –...megnyit →
Részletek
Bacskai Béla (SZM)
(* 1935. júl. 26. Perse, † 1980. nov. 7. Guszona) Festő. 1953-ban a füleki zománcgyár műlakatosa és öntőmestere. Magánúton Szabó Gyulánál, majd 1955–1962-ben a pozsonyi képzőművészeti főiskolán festészetet tanul. 1965-től szülőföldjén élt (Perse, Deresk, Egyházasbást, Guszona). Gazdag hagyatékának sorsa a mai napig megoldatlan. – Ir. Tőzsér A., Koncsol L., Keszeli F., Sóoky L.: Búcsú Bacskai Bélától, Irodalmi Szemle 1980/10.; Kubičková K.: Bacskai Béla (mon., 1983).
Badin Ádám
Részletek
(* 1965. ápr. 10. Rozsnyó) Mesemondó, rendező, bábjátékos. 1992-ben diplomázott a prágai Károly Egyetemen. 1993-tól a Kecskeméti Ciróka Bábszínház ügyvezető igazgatója, 1997-ben Rozsnyón Meseszínházat alakított, 2003-tól a Kassai Bábszínház rendezője. A Palóc Mesemondó mozgalom egyik megálmodója és szakmai gondozója.
Bajcsi Lajos
(* 1961. okt. 10. Érsekújvár) Színész. Gyermekkorától Gútán élt; mezőgazdasági szakközépiskolában érettségizett 1981-ben Udvardon, majd a gútai földműves-szövetkezet alkalmazottja lett. 1984-től a kassai Thália Színpad, 1987-től a Magyar Területi Színház, ill. jogutódja: a Komáromi Jókai Színház tagja. Szerepelt néhány hangjátékban; irodalmi műsorok szereplője, társszerkesztője és...megnyit →
(* 1961. okt. 10. Érsekújvár) Színész. Gyermekkorától Gútán élt; mezőgazdasági szakközépiskolában érettségizett 1981-ben Udvardon, majd a gútai földműves-szövetkezet alkalmazottja lett. 1984-től a kassai Thália Színpad, 1987-től a Magyar Területi Színház, ill. jogutódja: a Komáromi Jókai Színház tagja. Szerepelt néhány hangjátékban; irodalmi műsorok szereplője, társszerkesztője és...megnyit →
Részletek
(* 1961. okt. 10. Érsekújvár) Színész. Gyermekkorától Gútán élt; mezőgazdasági szakközépiskolában érettségizett 1981-ben Udvardon, majd a gútai földműves-szövetkezet alkalmazottja lett. 1984-től a kassai Thália Színpad, 1987-től a Magyar Területi Színház, ill. jogutódja: a Komáromi Jókai Színház tagja. Szerepelt néhány hangjátékban; irodalmi műsorok szereplője, társszerkesztője és -rendezője. 1993-ban Egerbe szerződött, de néhány évad után pályát módosított. Főbb szerepei Kassán és Komáromban: Fiú (Karinthy F.: Gellérthegyi álmok); Bertalan (Molnár F. – Kellér D. – Zerkovitz B.: A doktor úr); Szalkai László (Háy Gy.: Mohács).
Bajnok István
(* 1941. jan. 15. Ipolyság, † 2013. szept. 20. Komárom) Gyermek- és elmegyógyász. Általános és középiskolai tanulmányait Ipolyságon végezte (1947–1958). A prágai Károly Egyetem Orvostudományi Karán szerzett oklevelet (1965). 1965–1976-ban Rimaszombatban orvos, 1976–1989 közt a komáromi alkoholelvonó rendelő vezetője volt. Gyermekpszichiátriai szakrendelést is folytatott....megnyit →
(* 1941. jan. 15. Ipolyság, † 2013. szept. 20. Komárom) Gyermek- és elmegyógyász. Általános és középiskolai tanulmányait Ipolyságon végezte (1947–1958). A prágai Károly Egyetem Orvostudományi Karán szerzett oklevelet (1965). 1965–1976-ban Rimaszombatban orvos, 1976–1989 közt a komáromi alkoholelvonó rendelő vezetője volt. Gyermekpszichiátriai szakrendelést is folytatott....megnyit →
Részletek
Bajnok István (FI)
(* 1941. jan. 15. Ipolyság, † 2013. szept. 20. Komárom) Gyermek- és elmegyógyász. Általános és középiskolai tanulmányait Ipolyságon végezte (1947–1958). A prágai Károly Egyetem Orvostudományi Karán szerzett oklevelet (1965). 1965–1976-ban Rimaszombatban orvos, 1976–1989 közt a komáromi alkoholelvonó rendelő vezetője volt. Gyermekpszichiátriai szakrendelést is folytatott. A bilingvizmus neurotizáló hatásáról és kezeléséről számos szakcikket, továbbá ismeretterjesztő írásokat publikált. 1961–1965-ben a prágai Ady Endre Diákkör elnöke volt, 1965-től a Csemadokban fejtett ki aktív tevékenységet. 1990-től a Csehszlovákiai Magyar Tudományos Társaság tagja. 1990–1998-ban az Együttélés Politikai Mozgalom helyi, járási és országos szerveiben tevékenykedett. Összegyűjtött írásai és a vele készült riportok, beszélgetések 2010-ban a Diagnózisok (I–IV.) című könyvben jelentek meg. Munkásságát Komárom Város Önkormányzata Pro Urbe díjjal jutalmazta 2001-ben, a Csemadok részéről pedig Életmű Díjban részesült 2010-ben. 2012-ben megkapta a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztjét.
Bakos József
(* 1912. febr. 2. Vilypuszta [Mo.]) Nyelvész, középiskolai tanár, néprajzi gyűjtő. Egyetemi tanulmányait Debrecenben végezte (1936), ezután középiskolai tanár, 1938–1945 között az érsekújvári Pázmány Péter Gimnáziumban, ahol a diákok számára népismereti jellegű önképzőkört indított. Növendékei néprajzi gyűjtéseit önképzőköri füzetekben jelentette meg. Ezekből, saját gyűjtéseivel kiegészítve lásd...megnyit →
(* 1912. febr. 2. Vilypuszta [Mo.]) Nyelvész, középiskolai tanár, néprajzi gyűjtő. Egyetemi tanulmányait Debrecenben végezte (1936), ezután középiskolai tanár, 1938–1945 között az érsekújvári Pázmány Péter Gimnáziumban, ahol a diákok számára népismereti jellegű önképzőkört indított. Növendékei néprajzi gyűjtéseit önképzőköri füzetekben jelentette meg. Ezekből, saját gyűjtéseivel kiegészítve lásd...megnyit →
Részletek
(* 1912. febr. 2. Vilypuszta [Mo.]) Nyelvész, középiskolai tanár, néprajzi gyűjtő. Egyetemi tanulmányait Debrecenben végezte (1936), ezután középiskolai tanár, 1938–1945 között az érsekújvári Pázmány Péter Gimnáziumban, ahol a diákok számára népismereti jellegű önképzőkört indított. Növendékei néprajzi gyűjtéseit önképzőköri füzetekben jelentette meg. Ezekből, saját gyűjtéseivel kiegészítve lásd az Új Magyar Népköltési Gyűjtemény 7. köteteként a Mátyusföldi gyermekjátékok c. összeállítását (Bp., 1953). A második vh. után az egri tanárképző főiskolán tanított.
Balajti Árpád
(* 1947. jan. 8. Felsővály, † 1999. nov. 19. Pozsony) Újságíró, pedagógus, szerkesztő. 1965-ben érettségizett a tornaljai magyar gimnáziumban. 1971-ben a nyitrai Pedagógiai Főiskolán magyar-történelem szakon tanári oklevelet szerzett. 1971—72 között a nagymagyari alapiskola, majd 1972—75-ben a szenci magyar gimnázium tanára. 1975—90 között a Kis Építő,...megnyit →
(* 1947. jan. 8. Felsővály, † 1999. nov. 19. Pozsony) Újságíró, pedagógus, szerkesztő. 1965-ben érettségizett a tornaljai magyar gimnáziumban. 1971-ben a nyitrai Pedagógiai Főiskolán magyar-történelem szakon tanári oklevelet szerzett. 1971—72 között a nagymagyari alapiskola, majd 1972—75-ben a szenci magyar gimnázium tanára. 1975—90 között a Kis Építő,...megnyit →
Részletek
Balajti Árpád_(SZM)
(* 1947. jan. 8. Felsővály, † 1999. nov. 19. Pozsony) Újságíró, pedagógus, szerkesztő. 1965-ben érettségizett a tornaljai magyar gimnáziumban. 1971-ben a nyitrai Pedagógiai Főiskolán magyar-történelem szakon tanári oklevelet szerzett. 1971—72 között a nagymagyari alapiskola, majd 1972—75-ben a szenci magyar gimnázium tanára. 1975—90 között a Kis Építő, 1991-től a Tücsök című lap munkatársa. Iskola tárgyú cikkei, riportjai, tudósításai, megemlékezései jelentek meg különbőző lapokban (Hét, Tábortűz, Új Szó, Új Ifjúság). – Fm. Az életmentő sárgarépa. (mesegyűjtemény, 2009). – Ir. Ki kicsoda Kassától—Prágáig? (1993).
Balaskó Edit
(* 1976. szept. 10. Dunaszerdahely) Színésznő, súgó, rendező munkatársa. Az általános iskolát és a gimnáziumot Dunaszerdahelyen végezte (1994). A Fókusz Irodalmi Színpad tagja volt évekig. 1995-ben került a Komáromi Jókai Színházhoz. – Jelentősebb előadások: Csukás István–Bergendy István: Süsü, a sárkány. Ladislav Ballek–Ondrej Šulaj: A hentessegéd....megnyit →
(* 1976. szept. 10. Dunaszerdahely) Színésznő, súgó, rendező munkatársa. Az általános iskolát és a gimnáziumot Dunaszerdahelyen végezte (1994). A Fókusz Irodalmi Színpad tagja volt évekig. 1995-ben került a Komáromi Jókai Színházhoz. – Jelentősebb előadások: Csukás István–Bergendy István: Süsü, a sárkány. Ladislav Ballek–Ondrej Šulaj: A hentessegéd....megnyit →
Részletek
(* 1976. szept. 10. Dunaszerdahely) Színésznő, súgó, rendező munkatársa. Az általános iskolát és a gimnáziumot Dunaszerdahelyen végezte (1994). A Fókusz Irodalmi Színpad tagja volt évekig. 1995-ben került a Komáromi Jókai Színházhoz. – Jelentősebb előadások: Csukás István–Bergendy István: Süsü, a sárkány. Ladislav Ballek–Ondrej Šulaj: A hentessegéd. Vajda Katalin–Fábri Péter–Valló Péter: Anconai szerelmesek; Vaszary Viktor–Fényes Szabolcs–Szenes Iván: Az ördög nem alszik. Anton Pavlovics Csehov: Cseresznyéskert. Ernst Theodor Amadeus Hoffmann: Diótörő. Tamási Áron: Énekes madár. Kodály Zoltán: Háry János. John Kander–Fredd Ebb–Bob Fosse: Chicago; Csiky Gergely: Lumpok. Martin McDonagh: Macskabaj. Móricz Zsigmond: Sári bíró. Lázár Ervin: Szegény Dzsoni és Árnika. Müller Péter–Seress Rezső: Szomorú vasárnap. Ken Ludwig: Primadonnák. – Színészként közreműködött: Glauxné (Georges Feydeau: Egy hölgy a Maximból); Egy a falu népéből (Gárdonyi Géza: A bor); Mona (John Kander–Fredd Ebb–Bob Fosse: Chicago); Apácák (Dumas Alexander: Három a testőr), Nimfa (Háy Gyula: Mandragóra), Szundi (Grimm-testvérek–Albert Péter–Barabás Árpád–Lőrinczy Attila: Hófehérke meg a törpék), Pepita egér I. (Urban Gyula: Minden egér szereti a sajtot), Nyoszolyólány (Federico García Lorca: Vérnász), Vadas Rózsika (Szász Péter–Aldobolyi Nagy György–Verebes István: Whisky esővízzel). – Rendezőasszisztens: Müller Péter–Seress Rezső: Szomorú vasárnap. – Ir. Kulisszák, ünnepi kiadás (2002); Színházi évkönyvek (Budapest); Divadlá na Slovensku [Szlovákiai színházak] (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).
Balassa Géza
(* 1914. márc. 10. Felsőbaka, † 1994. Pozsony) Régész, történetíró. Körmöcbányán érettségizett, majd Pozsonyban előbb történelem–földrajz szakos tanári (1935), 1949-ben gimnáziumi tanári képesítést szerzett. 1935–1948-ban Zólyombereznán, Nagyszalatnán, Zólyomban tanár, 1948–1952-ben a radványi Mezőgazdasági Levéltár vezetője, 1952–1962-ben a besztercebányai Kerületi Múzeum régészeti osztályának vezetője; itt...megnyit →
(* 1914. márc. 10. Felsőbaka, † 1994. Pozsony) Régész, történetíró. Körmöcbányán érettségizett, majd Pozsonyban előbb történelem–földrajz szakos tanári (1935), 1949-ben gimnáziumi tanári képesítést szerzett. 1935–1948-ban Zólyombereznán, Nagyszalatnán, Zólyomban tanár, 1948–1952-ben a radványi Mezőgazdasági Levéltár vezetője, 1952–1962-ben a besztercebányai Kerületi Múzeum régészeti osztályának vezetője; itt...megnyit →
Részletek
Balassa Géza (FI)
(* 1914. márc. 10. Felsőbaka, † 1994. Pozsony) Régész, történetíró. Körmöcbányán érettségizett, majd Pozsonyban előbb történelem–földrajz szakos tanári (1935), 1949-ben gimnáziumi tanári képesítést szerzett. 1935–1948-ban Zólyombereznán, Nagyszalatnán, Zólyomban tanár, 1948–1952-ben a radványi Mezőgazdasági Levéltár vezetője, 1952–1962-ben a besztercebányai Kerületi Múzeum régészeti osztályának vezetője; itt több fontos vaskori ásatást vezetett: Zólyom, Pereszlény, Ipolyság, Gyűgy, Karvaly, Nagyszalatna (Zvolenská Slatina), Besztercebánya, Méhi, Derezsnye, Várgede. 1962–1977-ben a Közép-szlovákiai Műemlékvédelmi Hivatal osztályvezetője, Körmöcbányán és Besztercebányán végzett ekkor középkori ásatásokat és feltárásokat. 1977-től Pozsonyban élt. A magyarok őstörténetéről írt szlovák nyelvű tanulmánya kéziratban maradt. – Fm. Mi? My? (1943); Praveké osídlenie stredného Slovenska (tan., 1960); Gömör az őskorban (tan., 1971); Súpis hnuteľných pamiatok stredoslovenského kraja (1972).
Balassa Zoltán
(* 1949. jún. 28. Besztercebánya) Vegyészmérnök, újságíró, szakíró. Besztercebányán érettségizett (1967), a prágai Vegyipari Egyetemen szerzett mérnöki oklevelet (1972). 1973–1979-ben a Kelet-szlovákiai Vasmű mérnöke, 1978–1990-ben a kassai Kelet-szlovákiai Vízművek alkalmazottja. 1990–1994-ben az Együttélés Politikai Mozgalom kassai ügyvivője. 1994-től szabadfoglalkozású újságíró, művelődéstörténeti, helytörténeti írások szerzője....megnyit →
(* 1949. jún. 28. Besztercebánya) Vegyészmérnök, újságíró, szakíró. Besztercebányán érettségizett (1967), a prágai Vegyipari Egyetemen szerzett mérnöki oklevelet (1972). 1973–1979-ben a Kelet-szlovákiai Vasmű mérnöke, 1978–1990-ben a kassai Kelet-szlovákiai Vízművek alkalmazottja. 1990–1994-ben az Együttélés Politikai Mozgalom kassai ügyvivője. 1994-től szabadfoglalkozású újságíró, művelődéstörténeti, helytörténeti írások szerzője....megnyit →
Részletek
(* 1949. jún. 28. Besztercebánya) Vegyészmérnök, újságíró, szakíró. Besztercebányán érettségizett (1967), a prágai Vegyipari Egyetemen szerzett mérnöki oklevelet (1972). 1973–1979-ben a Kelet-szlovákiai Vasmű mérnöke, 1978–1990-ben a kassai Kelet-szlovákiai Vízművek alkalmazottja. 1990–1994-ben az Együttélés Politikai Mozgalom kassai ügyvivője. 1994-től szabadfoglalkozású újságíró, művelődéstörténeti, helytörténeti írások szerzője. Esterházy János Emlékéremmel jutalmazták (1999). Alapítója és vezetője volt a Kassai Magyarok Baráti Társaságának, 1972–1980-ban a kassai Pinceszínpad tagja, 1980–1983-ban a Parázs Kisszínpad vezetője. – Fm. Pilóta a viharban (mon. Esterházy Jánosról, 1994).
Balázs András
(1911 – ?) Érsekújvárban született. Itt végezte a gimnáziumot is. Később jogot tanult Pozsonyban. A Sarló mozgalom személyiségei közé tartozott. 1931-ben a berlini kommunista ifjúmunkások kulturális és sportéletével foglalkozott. Tudását a Sarlóban, valamint a Vörös Barátság nevű proletár testedző szervezetben hasznosította. 1939 és 1944...megnyit →
(1911 – ?) Érsekújvárban született. Itt végezte a gimnáziumot is. Később jogot tanult Pozsonyban. A Sarló mozgalom személyiségei közé tartozott. 1931-ben a berlini kommunista ifjúmunkások kulturális és sportéletével foglalkozott. Tudását a Sarlóban, valamint a Vörös Barátság nevű proletár testedző szervezetben hasznosította. 1939 és 1944...megnyit →
Részletek
(1911 – ?) Érsekújvárban született. Itt végezte a gimnáziumot is. Később jogot tanult Pozsonyban. A Sarló mozgalom személyiségei közé tartozott. 1931-ben a berlini kommunista ifjúmunkások kulturális és sportéletével foglalkozott. Tudását a Sarlóban, valamint a Vörös Barátság nevű proletár testedző szervezetben hasznosította. 1939 és 1944 rendőri felügyelet alatt állt. 1945 után Mo.-ra költözött.
Balázs Béla
(* 1931. jún. 5. Hárskút - † 2020. júl. 18. Pozsony) Szerkesztő, újságíró. 1953-ban a pozsonyi magyar gimnáziumban érettségizett. Budapesten 1965—71-ben az ELTE szociológiai szakán szerzett diplomat. 1951-55 között a pozsonyi Szakszervezeti Közlöny munkatársa. 1953-tól az Új Szó riportere, majd 1960-81 között ugyanitt rovatvezető. 1981-90...megnyit →
(* 1931. jún. 5. Hárskút - † 2020. júl. 18. Pozsony) Szerkesztő, újságíró. 1953-ban a pozsonyi magyar gimnáziumban érettségizett. Budapesten 1965—71-ben az ELTE szociológiai szakán szerzett diplomat. 1951-55 között a pozsonyi Szakszervezeti Közlöny munkatársa. 1953-tól az Új Szó riportere, majd 1960-81 között ugyanitt rovatvezető. 1981-90...megnyit →
Részletek
Balazs Bela (FI)
(* 1931. jún. 5. Hárskút – † 2020. júl. 18. Pozsony) Szerkesztő, újságíró. 1953-ban a pozsonyi magyar gimnáziumban érettségizett. Budapesten 1965—71-ben az ELTE szociológiai szakán szerzett diplomat. 1951-55 között a pozsonyi Szakszervezeti Közlöny munkatársa. 1953-tól az Új Szó riportere, majd 1960-81 között ugyanitt rovatvezető. 1981-90 között a Hét munkatársa, helyettes főszerkesztője, 1990-től riportere. Publicistaként főleg a Csemadokhoz kötődő népművelési kérdésekkel foglalkozott. Több ismeretterjesztő gyűjtemény társszerzője vagy összeállítója (Mielőtt elfelejtenénk, 1973; Együtt, egymásért , 1974). Cikkei különböző újságokban jelent meg: Fáklya, Hét, Magyar Nemzet, Népművelés, Népszabadság, Szabad Földműves, Szakszervezeti Közlöny, Új Ifjúság, Új Szó. 1974-ben a Kiváló Munkáért, 1981-ben a Kultúra Érdemes Dolgozója, 1986-ban a Kultúra Példás Dolgozója kitüntetést kapta. Álnevei és jegyei: (-a), (-alá-), Balázs A. Béla, Balázs Alfonz, B.A.B., B.B., (b), (bab), Honai Béla, H.B., Szerényi Sándor, (zsa). – Publ. „Költők“ és a „költői mesterségek“. (Új Szó, 1960); A szocialista realizmusról. (Új Szó, 1961); A szocialista realizmus a világirodalomban. (Új Szó, 1961): A realizmus és a szoc. realizmus); Az Új Szó indulása és szerepe kult. életünkben. (ISz, 1973). – M. Közös hazában. (tan., 1972); Életünk. (tan, 1973); Mielőtt elfelejtenénk… . ( össz., 1973); Együtt, egymásért. (össz., 1974). – Ir. Ki kicsoda Kassától—Prágáig? (1993); A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918—1995. (1997); Szlovákiai magyar ki kicsoda. (2001); A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918—2004. (2004).
Balázs F. Attila
(* 1954. jan. 15. Marosvásárhely [Románia]) Író, költő, szerkesztő. 1990-ben települt át Romániából Csehszl.-ba. Ditrón érettségizett (1973), 1976-ig a gyulafehérvári Hittudományi Főiskola hallgatója volt. Elvégezte a marosvásárhelyi bábszínészképzőt (1976), majd könyvtárosnak tanult Bukarestben (1982). 1990-ben rövid ideig újságíró Pozsonyban, majd a Madách-Posonium Könyv- és...megnyit →
(* 1954. jan. 15. Marosvásárhely [Románia]) Író, költő, szerkesztő. 1990-ben települt át Romániából Csehszl.-ba. Ditrón érettségizett (1973), 1976-ig a gyulafehérvári Hittudományi Főiskola hallgatója volt. Elvégezte a marosvásárhelyi bábszínészképzőt (1976), majd könyvtárosnak tanult Bukarestben (1982). 1990-ben rövid ideig újságíró Pozsonyban, majd a Madách-Posonium Könyv- és...megnyit →
Részletek
Balázs F. Attila (FI)
(* 1954. jan. 15. Marosvásárhely [Románia]) Író, költő, szerkesztő. 1990-ben települt át Romániából Csehszl.-ba. Ditrón érettségizett (1973), 1976-ig a gyulafehérvári Hittudományi Főiskola hallgatója volt. Elvégezte a marosvásárhelyi bábszínészképzőt (1976), majd könyvtárosnak tanult Bukarestben (1982). 1990-ben rövid ideig újságíró Pozsonyban, majd a Madách-Posonium Könyv- és Lapkiadó munkatársa (1991–1993). 1994-ben Haraszti Máriával létrehozta az AB-ART Kiadót, amely 1997-től megjelenteti a Szőrös Kő c. irodalmi kéthavilapot is. 1999–2001 között a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának elnöke volt. Maszkok c. kötetéért 1993-ban Madách Imre nívódíjat kapott. 2021-ben Forbáth-díjat kapott. – Fm. Maszkok (v.,1992); A macska leve (elb., 1992); Meztelen lovagok (vál. és új v., 2002); Casanova átváltozásai (elb., 2007), Menekülés a gettóból (műfordítások, 2008), KÉK (új versek, 2011).
Balázs István
Részletek
Balázs István (SZM)
(* 1958. febr. 6. Podbrezová) Festő, grafikus. 1979–1985 között elvégezte a pozsonyi Képzőművészeti Főiskolán a festészeti szakot. Rimaszombatban él. 1995 óta a besztercebányai Bél Mátyás Egyetemen tanít. 1995-ben elnyerte az V. akvarelltriennálé díját Losoncon.
Balázs János
-> P. Balázs János
(* 1910. nov. 14. Pozsony, † 1990. jan. 1. Budapest) Nyelvész. Gimnáziumi és magyar-latin szakos egyetemi tanulmányait szülővárosában végezte, majd 1944 végéig Érsekújvárott tanított. 1947-ben Mo.-ra telepítették, ahol 1953-tól az MTA Nyelvtudományi Intézetének munkatársa volt. Az intézetben a nagyszótár osztályon dolgozott, a Magyar értelmező...megnyit →
(* 1910. nov. 14. Pozsony, † 1990. jan. 1. Budapest) Nyelvész. Gimnáziumi és magyar-latin szakos egyetemi tanulmányait szülővárosában végezte, majd 1944 végéig Érsekújvárott tanított. 1947-ben Mo.-ra telepítették, ahol 1953-tól az MTA Nyelvtudományi Intézetének munkatársa volt. Az intézetben a nagyszótár osztályon dolgozott, a Magyar értelmező...megnyit →
Részletek
(* 1910. nov. 14. Pozsony, † 1990. jan. 1. Budapest) Nyelvész. Gimnáziumi és magyar-latin szakos egyetemi tanulmányait szülővárosában végezte, majd 1944 végéig Érsekújvárott tanított. 1947-ben Mo.-ra telepítették, ahol 1953-tól az MTA Nyelvtudományi Intézetének munkatársa volt. Az intézetben a nagyszótár osztályon dolgozott, a Magyar értelmező kéziszótár munkálataiban is részt vett. A magyar kódexszövegek latin forrásaival foglalkozott. A Codices Hungarici sorozat VIII. számában megjelent Jókai-kódex latin szövegeit ő fedezte fel. Ir. Büky Béla: P. B. J. (Magyar Nyelvőr 1990/1–2).
Balázsy Géza
Részletek
(* 1959. márc. 25. Párkány) Festő, grafikus. 1985-ben orosz–rajz szakos tanári diplomát szerzett Nyitrán. Főleg gyermekeknek szóló publikációk (folyóiratok, tankönyvek, mesék) illusztrálásával foglalkozik. Komáromban él.
Bálint Aladár; Vándor Pál
(* 1897. jan. 13. Budapest [Mo.], † 1945. koncentrációs tábor) Orvos, író. Egyetemi tanulmányait Prágában, Bécsben és Berlinben végezte, majd Kassán volt orvos. Szakcikkei mellett elbeszéléseket, karcolatokat is publikált. Regényével megnyerte a Kazinczy Társaság és a Prágai Magyar Hírlap pályázatát. – Fm. M.U.Dr. Darvas...megnyit →
(* 1897. jan. 13. Budapest [Mo.], † 1945. koncentrációs tábor) Orvos, író. Egyetemi tanulmányait Prágában, Bécsben és Berlinben végezte, majd Kassán volt orvos. Szakcikkei mellett elbeszéléseket, karcolatokat is publikált. Regényével megnyerte a Kazinczy Társaság és a Prágai Magyar Hírlap pályázatát. – Fm. M.U.Dr. Darvas...megnyit →
Részletek
(* 1897. jan. 13. Budapest [Mo.], † 1945. koncentrációs tábor) Orvos, író. Egyetemi tanulmányait Prágában, Bécsben és Berlinben végezte, majd Kassán volt orvos. Szakcikkei mellett elbeszéléseket, karcolatokat is publikált. Regényével megnyerte a Kazinczy Társaság és a Prágai Magyar Hírlap pályázatát. – Fm. M.U.Dr. Darvas (r., 1931).
Bálint Lajos
(* 1937. nov. 20. Nyitranagykér) Pedagógus, tudományos kutató. 1960-ban a pozsonyi Comenius Egyetemen matematika–fizika szakos tanári oklevelet szerzett. 1960–1962-ben a királyhelmeci általános középiskola tanára, 1962–1979-ben a nyitrai Pedagógiai Főiskola matematika tanszékének tanársegéde, majd adjunktusa. 1979– 1994-ben a pozsonyi Pedagógiai Kutatóintézet munkatársa (1988–1990-ben igazgatója), 1994-től...megnyit →
(* 1937. nov. 20. Nyitranagykér) Pedagógus, tudományos kutató. 1960-ban a pozsonyi Comenius Egyetemen matematika–fizika szakos tanári oklevelet szerzett. 1960–1962-ben a királyhelmeci általános középiskola tanára, 1962–1979-ben a nyitrai Pedagógiai Főiskola matematika tanszékének tanársegéde, majd adjunktusa. 1979– 1994-ben a pozsonyi Pedagógiai Kutatóintézet munkatársa (1988–1990-ben igazgatója), 1994-től...megnyit →
Részletek
(* 1937. nov. 20. Nyitranagykér) Pedagógus, tudományos kutató. 1960-ban a pozsonyi Comenius Egyetemen matematika–fizika szakos tanári oklevelet szerzett. 1960–1962-ben a királyhelmeci általános középiskola tanára, 1962–1979-ben a nyitrai Pedagógiai Főiskola matematika tanszékének tanársegéde, majd adjunktusa. 1979– 1994-ben a pozsonyi Pedagógiai Kutatóintézet munkatársa (1988–1990-ben igazgatója), 1994-től az Állami Pedagógiai Intézet alkalmazottja. Számos pedagógiai szakcikke és oktatáspolitikai írása jelent meg magyar és szlovák nyelven. Mintegy harminc főiskolai jegyzet, gimnáziumi és alapiskolai tankönyv, valamint módszertani kézikönyv szerzője, társszerzője, ill. fordítója volt. – Fm. Matematikai tételek és fogalmak (László Bélával, főiskolai jegyzet, 1967); Aritmetika v príkladoch (többekkel, főiskolai jegyzet, 1976); Teória vyučovania matematiky (többekkel, főiskolai jegyzet, 1979).
Balkó Irén
(* 1941. márc. 15. Nyitra - † 2021. szept. 21. Kolon) Történész, egyetemi docens. A pozsonyi Comenius Egyetemen 1964-ben szerzett magyar–történelem szakos tanári oklevelet, 1974-ben a moszkvai Lomonoszov Egyetemen, 1985–1986-ban Prágában a politikai főiskolán tanult, 1984-től docens. 1964 és 1970 között a kassai magyar...megnyit →
(* 1941. márc. 15. Nyitra - † 2021. szept. 21. Kolon) Történész, egyetemi docens. A pozsonyi Comenius Egyetemen 1964-ben szerzett magyar–történelem szakos tanári oklevelet, 1974-ben a moszkvai Lomonoszov Egyetemen, 1985–1986-ban Prágában a politikai főiskolán tanult, 1984-től docens. 1964 és 1970 között a kassai magyar...megnyit →
Részletek
(* 1941. márc. 15. Nyitra – † 2021. szept. 21. Kolon) Történész, egyetemi docens. A pozsonyi Comenius Egyetemen 1964-ben szerzett magyar–történelem szakos tanári oklevelet, 1974-ben a moszkvai Lomonoszov Egyetemen, 1985–1986-ban Prágában a politikai főiskolán tanult, 1984-től docens. 1964 és 1970 között a kassai magyar gimnázium tanára, 1970-től 1988-ig a kassai műszaki főiskola előadója volt. 1988-ban a nyitrai Pedagógiai Főiskola tanára lett, 1991–2006 között az egyetemmé fejlődött főiskola magyar nyelv és irodalom tanszékén gyermekirodalmat és görög mitológiát oktatott.