Strédl Terézia
(* 1952. aug. 17, Pozsony) Gyógypedagógus, iskolapszichológus, pszichoterapeuta. Dunaszerdahelyen érettségizett (1970), a pozsonyi Comenius Egyetem Pedagógiai Karán szerzett oklevelet (1975), majd a BTK-án doktorált (1990), PhD-fokozatot 2010-ben. A galántai pedagógiai–pszichológiai tanácsadó alapítója és terapeutája (1975–2005), a dunaszerdahelyi gyógypedagógiai tanácsadó központ munkatársa (2006–2014), 2004 óta...megnyit →
(* 1952. aug. 17, Pozsony) Gyógypedagógus, iskolapszichológus, pszichoterapeuta. Dunaszerdahelyen érettségizett (1970), a pozsonyi Comenius Egyetem Pedagógiai Karán szerzett oklevelet (1975), majd a BTK-án doktorált (1990), PhD-fokozatot 2010-ben. A galántai pedagógiai–pszichológiai tanácsadó alapítója és terapeutája (1975–2005), a dunaszerdahelyi gyógypedagógiai tanácsadó központ munkatársa (2006–2014), 2004 óta...megnyit →
Részletek
(* 1952. aug. 17, Pozsony) Gyógypedagógus, iskolapszichológus, pszichoterapeuta. Dunaszerdahelyen érettségizett (1970), a pozsonyi Comenius Egyetem Pedagógiai Karán szerzett oklevelet (1975), majd a BTK-án doktorált (1990), PhD-fokozatot 2010-ben. A galántai pedagógiai–pszichológiai tanácsadó alapítója és terapeutája (1975–2005), a dunaszerdahelyi gyógypedagógiai tanácsadó központ munkatársa (2006–2014), 2004 óta a komáromi Selye János Egyetem docense. Magyarországi minta alapján segített a Down Dada szolgálat elindításában, évekig volt a Rett-szindróma Alapítvány elnöke, a Carissimi folyóirat szakmai tanácsadója. Előadásokat és továbbképzéseket tart pedagógusoknak, segítő szakembereknek, konferenciák, szimpóziumok, ifjúsági táborok, civil szervezetek gyakori meghívottja. Kitüntetések, díjak: Dunaszerdahely város díszpolgára (2019); Femine Fortis – Erős Nők Polgári Társulás Példakép Díja (2022); Felvidéki Magyar Pedagógus Díj (2023). – Fm. Dramatoterapia a jej socializačné možnosti (mon., 2012); Inkluzív pedagógia, avagy a gyógypedagógiáról másképp (mon., 2013); Terápiák és nevelés. A terápia szocializációs hatása a nevelésben (mon., 2017).
Strešňák Gábor
(* 1974. máj. 18., Pozsony) Levéltáros, történész, múzeumigazgató. Gyermekkorát Szencen töltötte, itt végezte általános és között középiskolai tanulmányait (1992). A pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án 1998-ban szerzett levéltáros–történelem szakos oklevelet. 1998–2003 között a pozsonyi Állami Levéltárának, 2003 szeptemberétől 2010. január 15-ig a Nemzeti Emlékezet Hivatala levéltári...megnyit →
(* 1974. máj. 18., Pozsony) Levéltáros, történész, múzeumigazgató. Gyermekkorát Szencen töltötte, itt végezte általános és között középiskolai tanulmányait (1992). A pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án 1998-ban szerzett levéltáros–történelem szakos oklevelet. 1998–2003 között a pozsonyi Állami Levéltárának, 2003 szeptemberétől 2010. január 15-ig a Nemzeti Emlékezet Hivatala levéltári...megnyit →
Részletek
(* 1974. máj. 18., Pozsony) Levéltáros, történész, múzeumigazgató. Gyermekkorát Szencen töltötte, itt végezte általános és között középiskolai tanulmányait (1992). A pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án 1998-ban szerzett levéltáros–történelem szakos oklevelet. 1998–2003 között a pozsonyi Állami Levéltárának, 2003 szeptemberétől 2010. január 15-ig a Nemzeti Emlékezet Hivatala levéltári osztályának munkatársa. 2010 januárjától a szenci Városi Múzeum igazgatója. Levéltárosi és muzeológiai tevékenysége mellett elsősorban címertannal, családtörténeti kutatásokkal, valamint Szenc, Somorja és vidéke helytörténetével foglalkozik. Vezetőségi tagja a Szlovák Levéltárosok Egyesületének és a Mátyusföldi Muzeológiai Társaságnak. Több regionális monográfia, tanulmánykötet társszerzője. Fm.: Szenc. Egy város évszázadai (szerkesztő és szerző, 2013).
Stubendek István
(* 1948. aug. 6. Rozsnyó) Zenetanár, karnagy. A kassai Magyar Tanítási Nyelvű Ipariskolában érettségizett (1967), a nyitrai Pedagógiai Főiskolán zenei nevelés szakot végzett (1971). 1971–1976-ban a bolyi, 1976–1979-ben a királyhelmeci alapiskola, 1979-től a komáromi Művészeti Alapiskola tanára. Különböző iskolai kórusok karnagya volt, 1980-ban Stubendek...megnyit →
(* 1948. aug. 6. Rozsnyó) Zenetanár, karnagy. A kassai Magyar Tanítási Nyelvű Ipariskolában érettségizett (1967), a nyitrai Pedagógiai Főiskolán zenei nevelés szakot végzett (1971). 1971–1976-ban a bolyi, 1976–1979-ben a királyhelmeci alapiskola, 1979-től a komáromi Művészeti Alapiskola tanára. Különböző iskolai kórusok karnagya volt, 1980-ban Stubendek...megnyit →
Részletek
Stubendek István (GJ)
(* 1948. aug. 6. Rozsnyó) Zenetanár, karnagy. A kassai Magyar Tanítási Nyelvű Ipariskolában érettségizett (1967), a nyitrai Pedagógiai Főiskolán zenei nevelés szakot végzett (1971). 1971–1976-ban a bolyi, 1976–1979-ben a királyhelmeci alapiskola, 1979-től a komáromi Művészeti Alapiskola tanára. Különböző iskolai kórusok karnagya volt, 1980-ban Stubendek Lászlóval megalapította a komáromi Egyetértés – Concordia Vegyeskórust, amelynek azóta is vezetője.
Stubendek Katalin
(* 1972. nov. 23. Királyhelmec) Színésznő. Komáromban érettségizett 1991-ben, majd elvégezte a pozsonyi színművészeti főiskolát. Ezt követően a Komáromi Jókai Színház színésze lett, ahonnan Győrbe, később Zalaegerszegre került. 2001-től a Pécsi Nemzeti Színház tagja, 2007-ben közönségdíjas lett. Diákkorában több alkalommal nyert a Duna Menti Tavasz,...megnyit →
(* 1972. nov. 23. Királyhelmec) Színésznő. Komáromban érettségizett 1991-ben, majd elvégezte a pozsonyi színművészeti főiskolát. Ezt követően a Komáromi Jókai Színház színésze lett, ahonnan Győrbe, később Zalaegerszegre került. 2001-től a Pécsi Nemzeti Színház tagja, 2007-ben közönségdíjas lett. Diákkorában több alkalommal nyert a Duna Menti Tavasz,...megnyit →
Részletek
(* 1972. nov. 23. Királyhelmec) Színésznő. Komáromban érettségizett 1991-ben, majd elvégezte a pozsonyi színművészeti főiskolát. Ezt követően a Komáromi Jókai Színház színésze lett, ahonnan Győrbe, később Zalaegerszegre került. 2001-től a Pécsi Nemzeti Színház tagja, 2007-ben közönségdíjas lett. Diákkorában több alkalommal nyert a Duna Menti Tavasz, ill. a Jókai Napok vers- és prózamondó versenyein.
Stubendek László
(* 1953. márc. 26. Rimaszécs) Gépészmérnök, karnagy, közéleti szereplő. A kassai Magyar Tanítási Nyelvű Ipariskolában érettségizett (1972), a brünni Cseh Műegyetemen szerzett mérnöki oklevelet (1977). Diákként a brünni Kazinczy Ferenc Diákklub vezetőségi tagja is volt. 1977–1982-ben a komáromi hajógyár, 1983-tól az Agrokom Mezőgazdasági Gépgyár mérnöke....megnyit →
(* 1953. márc. 26. Rimaszécs) Gépészmérnök, karnagy, közéleti szereplő. A kassai Magyar Tanítási Nyelvű Ipariskolában érettségizett (1972), a brünni Cseh Műegyetemen szerzett mérnöki oklevelet (1977). Diákként a brünni Kazinczy Ferenc Diákklub vezetőségi tagja is volt. 1977–1982-ben a komáromi hajógyár, 1983-tól az Agrokom Mezőgazdasági Gépgyár mérnöke....megnyit →
Részletek
Stubendek László (GJ)
(* 1953. márc. 26. Rimaszécs) Gépészmérnök, karnagy, közéleti szereplő. A kassai Magyar Tanítási Nyelvű Ipariskolában érettségizett (1972), a brünni Cseh Műegyetemen szerzett mérnöki oklevelet (1977). Diákként a brünni Kazinczy Ferenc Diákklub vezetőségi tagja is volt. 1977–1982-ben a komáromi hajógyár, 1983-tól az Agrokom Mezőgazdasági Gépgyár mérnöke. Stubendek Istvánnal 1980-ban megalapította a komáromi Egyetértés – Concordia Vegyeskórust. Komáromi üzemi lapokat (Lodiar – Hajóépítő, Strojár – Gépész) szerkesztett, rendszeresen publikál a regionális sajtóban. 1990-től a komáromi Szent András-templom orgonistája. A Harmonia Sacra Danubiana nemzetközi egyházzenei és egyházművészeti fesztivál létrehozója és szervezője (1992 óta). Komárom város alpolgármestere (1992−1998), önkormányzati képviselő (1990−2014), Nyitra megyei képviselő (2013−). A Csemadok Komáromi Városi Szervezetének elnöke (1998−). 2014-ben Komárom város polgármesterévé választották. Tagja a Magyar Egyházzenei Társaságnak, a Nemzetközi Szent György Lovagrendnek, a Vitézi Rendnek. – Díjak, elismerések: „Pro Urbe Komárom” (2005). – Ir. Lacza Tihamér: Tízéves a brnói Kazinczy Ferenc Diákklub (1982); Ki kicsoda Kassától Prágáig? (1993); Dobi Géza: A szlovákiai zenei élet magyar és magyar származású képviselői (2004).
Stunda István
Részletek
(*1891. szept. 8. Lakárd (Lekárovce), † 1945. Mauthausen [Ausztria]) ev. lelkész, politikus. Az Agrárpárt aktivista (→aktivizmus) politikusa, 1929-től 1939-ig a párt nemzetgyűlési képviselője volt. A második vh. idején részt vett az ellenállásban, ezért a németek letartóztatták. Koncentrációs táborban hunyt el.
Suchoža József
(* 1978. jún. 4. Királyhelmec) Szobrász, intermediális művész. Főiskolai tanulmányait a besztercebányai Képzőművészeti Akadémia szobrász tanszékén végezte Juraj Sapara egyetemi docens műtermében 2003-ban. Posztgraduális tanulmányait 2010-ben fejezte be a besztercebányai akadémián, ahol 2011-ben prodékánnak választották. Az Ars longa, a Rovás Polgári Társulás és a Szlovákiai...megnyit →
(* 1978. jún. 4. Királyhelmec) Szobrász, intermediális művész. Főiskolai tanulmányait a besztercebányai Képzőművészeti Akadémia szobrász tanszékén végezte Juraj Sapara egyetemi docens műtermében 2003-ban. Posztgraduális tanulmányait 2010-ben fejezte be a besztercebányai akadémián, ahol 2011-ben prodékánnak választották. Az Ars longa, a Rovás Polgári Társulás és a Szlovákiai...megnyit →
Részletek
Suchoža József (SZM)
(* 1978. jún. 4. Királyhelmec) Szobrász, intermediális művész. Főiskolai tanulmányait a besztercebányai Képzőművészeti Akadémia szobrász tanszékén végezte Juraj Sapara egyetemi docens műtermében 2003-ban. Posztgraduális tanulmányait 2010-ben fejezte be a besztercebányai akadémián, ahol 2011-ben prodékánnak választották. Az Ars longa, a Rovás Polgári Társulás és a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társaságának tagja. Főleg site specific arttal foglalkozik, amelyen belül egyéni mitológiát épít fel. – Jelentősebb egyéni kiállítások: 2010: Rovás (Prága); 2010: My space (Besztercebánya); 2008: Világok vára II. (Fülek); 2007: Aethereus (Rimaszombat); 2005: Site Specific (Prága). – Jelentősebb csoportos kiállítások: 2005: Loco (Besztercebánya); 2006: Ars tarnatica festival 2005 (Érsekújvár); 2007: Áthidalás (Pozsony); 2008: Kortárs keletszlovákiai képzőművészet 2008 (Kassa); Junk joung art (Poprád); Intersalón AJV 2008 (Passau, Németország); 2009: Nibelungok gyűrűje (Komárom); 2009: Open Art 2008 (Zalaegerszeg).
Sulán Béla
(1916. ápr. 21. Rozsnyó, † 1968. aug. 26. Budapest [Mo.]) Nyelvész. A középiskolát Rozsnyón, az egyetemet Prágában és Budapesten végezte. Egyetemistaként rendszeresen írt a Magyar Újságba, a Lidové novinyba, a Kritický měsíčníkbe. 1937-ben a Magyar Újságban ankétot indított A művészet összeköti az embereket címmel, s ebben...megnyit →
(1916. ápr. 21. Rozsnyó, † 1968. aug. 26. Budapest [Mo.]) Nyelvész. A középiskolát Rozsnyón, az egyetemet Prágában és Budapesten végezte. Egyetemistaként rendszeresen írt a Magyar Újságba, a Lidové novinyba, a Kritický měsíčníkbe. 1937-ben a Magyar Újságban ankétot indított A művészet összeköti az embereket címmel, s ebben...megnyit →
Részletek
(1916. ápr. 21. Rozsnyó, † 1968. aug. 26. Budapest [Mo.]) Nyelvész. A középiskolát Rozsnyón, az egyetemet Prágában és Budapesten végezte. Egyetemistaként rendszeresen írt a Magyar Újságba, a Lidové novinyba, a Kritický měsíčníkbe. 1937-ben a Magyar Újságban ankétot indított A művészet összeköti az embereket címmel, s ebben megszólaltatta a cseh és szlovák irodalom jeles képviselőit is. A bécsi döntés után Mo.-on élt, nyelvészként tevékenykedett. 1950-től a Nyelvtudományi Intézet kutatója, 1958-tól a debreceni egyetem szláv tanszékének professzora, 1961–1963-ban rektora volt. Szerkesztette a Nyelvtani tanulmányok (Budapest, 1961), a Szláv népek és nyelvek (Budapest, 1961) és a Studia Slavica I–IV. (Debrecen, 1961–1964) kiadványokat. – Fm. Jelentéstani jegyzetek (1961); A cseh szókincs magyar elemeinek problematikája (1963); Zu einigen Fragen des Bilinguismus (1963).
Sulán Elemér
(* 1922. nov. 3. Rozsnyó – † 2006 Zólyom) Mérnök, egyetemi oktató. A szlovák szakirodalomban Elemír Šulánként említik. Elemi és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte. 1939-ben a soproni Erdészeti Egyetem Erdőmérnöki Karának hallgatója lett, de a II. vh. miatt csak 1945 után a kassai Agrártudományi...megnyit →
(* 1922. nov. 3. Rozsnyó – † 2006 Zólyom) Mérnök, egyetemi oktató. A szlovák szakirodalomban Elemír Šulánként említik. Elemi és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte. 1939-ben a soproni Erdészeti Egyetem Erdőmérnöki Karának hallgatója lett, de a II. vh. miatt csak 1945 után a kassai Agrártudományi...megnyit →
Részletek
(* 1922. nov. 3. Rozsnyó – † 2006 Zólyom) Mérnök, egyetemi oktató. A szlovák szakirodalomban Elemír Šulánként említik. Elemi és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte. 1939-ben a soproni Erdészeti Egyetem Erdőmérnöki Karának hallgatója lett, de a II. vh. miatt csak 1945 után a kassai Agrártudományi és Erdészeti Főiskolán fejezte be tanulmányait. 1952-től a zólyomi Erdészeti és Faipari Főiskolán oktatott adjunktusként, majd docensként. 1970–1987 között az egyetem Bútor és vegyesipari tanszékének vezetője volt. Az 1971/72-es tanévben vendégtanárként oktatott a soproni egyetemen. 1989-ben vonult nyugdíjba. Tudományos kutató tevékenységének és szakirodalmi munkásságának középpontjában a bútorok, az épületasztalos és egyéb faipari termékek szerkezettana, fejlesztése, gyártástechnológiája állt. Technikatörténettel is foglalkozott. Számos egyetemi jegyzet szerzője volt, 6 szabadalmat jegyeztetett be. Magyar szakkönyveket is fordított cseh és szlovák nyelvre. – Fm. Technológia výroby nábytku (1965).
Sunyovszky Szilvia
(* 1948. febr. 2. Rozsnyó) Színésznő, diplomata, politikai tanácsadó. A gimnáziumot szülővárosában végezte; a pozsonyi Színművészeti Főiskolán szerzett színészdiplomát 1970-ben, majd a Magyar Területi Színház kassaiThália Színpadának tagja lett. 1971-ben Budapestre települt, a Madách Színházhoz szerződött. 1991–1995 között a Pozsonyi Magyar Kulturális Központ igazgatója,...megnyit →
(* 1948. febr. 2. Rozsnyó) Színésznő, diplomata, politikai tanácsadó. A gimnáziumot szülővárosában végezte; a pozsonyi Színművészeti Főiskolán szerzett színészdiplomát 1970-ben, majd a Magyar Területi Színház kassaiThália Színpadának tagja lett. 1971-ben Budapestre települt, a Madách Színházhoz szerződött. 1991–1995 között a Pozsonyi Magyar Kulturális Központ igazgatója,...megnyit →
Részletek
(* 1948. febr. 2. Rozsnyó) Színésznő, diplomata, politikai tanácsadó. A gimnáziumot szülővárosában végezte; a pozsonyi Színművészeti Főiskolán szerzett színészdiplomát 1970-ben, majd a Magyar Területi Színház kassaiThália Színpadának tagja lett. 1971-ben Budapestre települt, a Madách Színházhoz szerződött. 1991–1995 között a Pozsonyi Magyar Kulturális Központ igazgatója, ezután 1997-ig a Miniszterelnökség Határon Túli Magyarok Hivatalának főtanácsosa volt. 1986-tól Jászai Mari-díjas; 2013-ban megkapta a Magyarország Érdemes Művésze díjat, többszörös televíziós nívódíjas. 1998-tól szülővárosa díszpolgára.
Surányi Géza
(* 1890. febr. 7. Kondoros [Mo.] † ?) Publicista, lapszerkesztő. A Magyar Tanácsköztársaság bukását követően emigrált Csehszl.-ba. Bekapcsolódott a csehszlovák szociáldemokrácia munkájába, a kormányt támogató aktivista (aktivizmus) politika vezető képviselője lett. A Masaryk Akadémia titkára és a Magyar Figyelő felelős szerkesztője, 1938-ban a Csehszlovákiai...megnyit →
(* 1890. febr. 7. Kondoros [Mo.] † ?) Publicista, lapszerkesztő. A Magyar Tanácsköztársaság bukását követően emigrált Csehszl.-ba. Bekapcsolódott a csehszlovák szociáldemokrácia munkájába, a kormányt támogató aktivista (aktivizmus) politika vezető képviselője lett. A Masaryk Akadémia titkára és a Magyar Figyelő felelős szerkesztője, 1938-ban a Csehszlovákiai...megnyit →
Részletek
(* 1890. febr. 7. Kondoros [Mo.] † ?) Publicista, lapszerkesztő. A Magyar Tanácsköztársaság bukását követően emigrált Csehszl.-ba. Bekapcsolódott a csehszlovák szociáldemokrácia munkájába, a kormányt támogató aktivista (aktivizmus) politika vezető képviselője lett. A Masaryk Akadémia titkára és a Magyar Figyelő felelős szerkesztője, 1938-ban a Csehszlovákiai Népszava szerkesztője volt, de kormánypárti lapokban is publikált (A Reggel, Magyar Újság). Főleg történeti, irodalomtörténeti jellegű tanulmányokat, ill. novellákat írt. – Fm. Magyar múlt és jelen különös tekintettel a magyar kisebbség helyzetére a Csehszlovák Köztársaságban (Váradi Aladárral, 1928); Masaryk G. T. élete, működése és hatása (Darvas Sándorral, Váradi Aladárral, 1938).
Surányi Lajos; Galgóczy János
(* 1885. júl. 23. Csongrád [Mo.], † 1969. Budapest [Mo.]) Szerkesztő, publicista, politikus. 1904-től 1929-ig Kassán élt, ahol tördelőként és szerkesztőként dolgozott. 1905-ben a kassai székhelyű felsőmagyarországi szociáldemokrata pártszervezet alapítója és vezető tisztségviselője, ill. a Kassai Munkás főszerkesztője volt. Az 1918–1919-es események idején a...megnyit →
(* 1885. júl. 23. Csongrád [Mo.], † 1969. Budapest [Mo.]) Szerkesztő, publicista, politikus. 1904-től 1929-ig Kassán élt, ahol tördelőként és szerkesztőként dolgozott. 1905-ben a kassai székhelyű felsőmagyarországi szociáldemokrata pártszervezet alapítója és vezető tisztségviselője, ill. a Kassai Munkás főszerkesztője volt. Az 1918–1919-es események idején a...megnyit →
Részletek
(* 1885. júl. 23. Csongrád [Mo.], † 1969. Budapest [Mo.]) Szerkesztő, publicista, politikus. 1904-től 1929-ig Kassán élt, ahol tördelőként és szerkesztőként dolgozott. 1905-ben a kassai székhelyű felsőmagyarországi szociáldemokrata pártszervezet alapítója és vezető tisztségviselője, ill. a Kassai Munkás főszerkesztője volt. Az 1918–1919-es események idején a kassai katonatanács, majd a munkástanács egyik vezéralakja. 1920-ban a Csehszlovák Szociáldemokrata Munkáspárt listáján nemzetgyűlési képviselővé választották. 1921 elején részt vett a szlovákiai kommunista párt megalakításában, és annak képviselői klubjába ült át. 1922-ben rendezetlen állampolgársága miatt megfosztották képviselői mandátumától és kiutasították Csehszl.-ból, amelyet azonban csak 1929-ben hagyott el véglegesen. Mo.-n való letelepedését követően Miskolcon, majd Budapestén élt. Történeti jellegű tanulmányokat írt. – Fm. A dunai népek tragédiája és Csehszlovákia (tan., 1929); Masaryk vétke a dunai népek ellen (tan., 1931).
Svoboda Sarolta; Kovarik
(* 1914. aug. 1. Pozsony, † 2001. márc. 15. Pozsony) Gordonkaművész. A magyar elemi iskolát (1920−1924), a magyar reálgimnáziumot (1924−1932), a magyar tanítóképzőt (1932−1933), a gordonka szakot a Zene- és Drámaművészeti Akadémián (1934−1940) Pozsonyban végezte. Tanulmányait a bécsi Zeneakadémián folytatta Paul Grümmernél. Pozsonyban (az...megnyit →
(* 1914. aug. 1. Pozsony, † 2001. márc. 15. Pozsony) Gordonkaművész. A magyar elemi iskolát (1920−1924), a magyar reálgimnáziumot (1924−1932), a magyar tanítóképzőt (1932−1933), a gordonka szakot a Zene- és Drámaművészeti Akadémián (1934−1940) Pozsonyban végezte. Tanulmányait a bécsi Zeneakadémián folytatta Paul Grümmernél. Pozsonyban (az...megnyit →
Részletek
Svoboda Sarolta (csa)
(* 1914. aug. 1. Pozsony, † 2001. márc. 15. Pozsony) Gordonkaművész. A magyar elemi iskolát (1920−1924), a magyar reálgimnáziumot (1924−1932), a magyar tanítóképzőt (1932−1933), a gordonka szakot a Zene- és Drámaművészeti Akadémián (1934−1940) Pozsonyban végezte. Tanulmányait a bécsi Zeneakadémián folytatta Paul Grümmernél. Pozsonyban (az iskola bezárásáig) a magyar evangélikus elemi iskolában tanított (1933−1945). Tagja volt a Szlovák Nemzeti Színház zenekarának (1947−1979). 1941-ben mutatkozott be a Kosima-trióban (később Bratislavské klavírne trio). A trió T. Svoboda művészi irányítása mellett működött. A második világháború alatt egyike volt a legrendszeresebben működő vonósegyüttesnek. 1953-ig, T. Svoboda haláláig működött, ezután már csak elvétve szerepelt a Pozsonyi Rádióban. Tagja volt a Szlovák Női Kamarazenekar (1969−1986). Ő volt az első női gordonkajátékos Szlovákiában. – Ir. Československý slovník osob a institucí II. (1965); Čížik, Vladimír: Slovenskí koncertní umelci. II. (1976).
Szabadi Emőke Bocsárszky Attiláné
(* 1979. február 13. Csíkszereda) Színésznő. Szülővárosában tanult, majd Kolozsváron folytatta tanulmányait a Babes-Bolyai Egyetem Színházi Tanszakán, ahol 2002-ben végzett. 2003-ban szerződött a Kassai Thália Színházhoz. Mesejátékokban, drámai és vígjátéki darabokban és epizódszerepekben játszott. – Főbb színházi szerepei: Sandy (Peter Stone–Mikó István: Van, aki forrón szereti);...megnyit →
(* 1979. február 13. Csíkszereda) Színésznő. Szülővárosában tanult, majd Kolozsváron folytatta tanulmányait a Babes-Bolyai Egyetem Színházi Tanszakán, ahol 2002-ben végzett. 2003-ban szerződött a Kassai Thália Színházhoz. Mesejátékokban, drámai és vígjátéki darabokban és epizódszerepekben játszott. – Főbb színházi szerepei: Sandy (Peter Stone–Mikó István: Van, aki forrón szereti);...megnyit →
Részletek
Szabadi Emőke (TSZA)
(* 1979. február 13. Csíkszereda) Színésznő. Szülővárosában tanult, majd Kolozsváron folytatta tanulmányait a Babes-Bolyai Egyetem Színházi Tanszakán, ahol 2002-ben végzett. 2003-ban szerződött a Kassai Thália Színházhoz. Mesejátékokban, drámai és vígjátéki darabokban és epizódszerepekben játszott. – Főbb színházi szerepei: Sandy (Peter Stone–Mikó István: Van, aki forrón szereti); Vilma (Kisfaludy Károly: Csalódások); Fekete özvegy (Nikosz Kazantzakis: Zorba, a szabad ember); Hortenzia (Cibula Péter: Cirkuszi álom); I. lány (Gál Sándor: A pokol kapujában); Emmi (Egressy Zoltán: Három koporsó); Színészkirálynő (William Shakespeare: Hamlet); Olga (Heltai Jenő: A Tündérlaki lányok); Szofer Lébi lánya (Dobos László–Beke Sándor: Földönfutók); Miss Dennis (William Sommerset Maugham: Imádok férjhez menni); Ágnes (Egressy Zoltán: Angyalkövet); Helén (Csáth Géza: A Janika); Julcsa (Zágon István–Nóti Károly–Eisemann Mihály: Hyppolit, a lakáj); Kitty (Bertolt Brecht: Koldusopera); Kórustag (Karol Wojtyla: Az aranyműves boltja előtt). – Ir. Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Színházi évkönyvek (Budapest); Divadlá na Slovensku [Szlovákiai színházak] (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).
Szabó Adorján Aladár
(* 1868. márc. 12. Kassa, † 1950. ápr. 7. Kassa) Premontrei szerzetes, történész. 1890–1920-ban Rozsnyón, majd Kassán gimnáziumi tanár. 1921–1934-ben a leleszi egyházi levéltár igazgatója. 1934-től Jászón, később Kassán élt. Történészként a Rákóczi-korral és a ferencesek történetével foglalkozott. – Fm. II. Rákóczi Ferenc Kassa...megnyit →
(* 1868. márc. 12. Kassa, † 1950. ápr. 7. Kassa) Premontrei szerzetes, történész. 1890–1920-ban Rozsnyón, majd Kassán gimnáziumi tanár. 1921–1934-ben a leleszi egyházi levéltár igazgatója. 1934-től Jászón, később Kassán élt. Történészként a Rákóczi-korral és a ferencesek történetével foglalkozott. – Fm. II. Rákóczi Ferenc Kassa...megnyit →
Részletek
(* 1868. márc. 12. Kassa, † 1950. ápr. 7. Kassa) Premontrei szerzetes, történész. 1890–1920-ban Rozsnyón, majd Kassán gimnáziumi tanár. 1921–1934-ben a leleszi egyházi levéltár igazgatója. 1934-től Jászón, később Kassán élt. Történészként a Rákóczi-korral és a ferencesek történetével foglalkozott. – Fm. II. Rákóczi Ferenc Kassa múltjában (1909); Abaúj vármegye és Kassa városa az I. Rákóczi Ferenc és a Thököly-féle felkelések korában (1910); A kassai jezsuiták és ferencesek végnapjai és II. József császár Kassán (1913); A kassai ferencesek a régmúlt századokban (1941); Baróti Szabó Dávid kassai társasága (1942); A leleszi prépostság vázlatos története (1944).
Szabó Antal
(* 1915. szept. 12. Losonc, † 2004. júl. 17. Pozsony) Ref. püspökhelyettes, tanulmányíró. 1937– 1976 között ref. lelkész (Munkács, Csicsó, Garamlök, Léva, Kéty, Újbars, Diósförgepatony); 1976-tól haláláig Pozsonyban élt. 1953–1954-ben a prágai egyetem protestáns teológiai karán a ref. hallgatóknak tartott előadásokat. Irányításával újították fel...megnyit →
(* 1915. szept. 12. Losonc, † 2004. júl. 17. Pozsony) Ref. püspökhelyettes, tanulmányíró. 1937– 1976 között ref. lelkész (Munkács, Csicsó, Garamlök, Léva, Kéty, Újbars, Diósförgepatony); 1976-tól haláláig Pozsonyban élt. 1953–1954-ben a prágai egyetem protestáns teológiai karán a ref. hallgatóknak tartott előadásokat. Irányításával újították fel...megnyit →
Részletek
(* 1915. szept. 12. Losonc, † 2004. júl. 17. Pozsony) Ref. püspökhelyettes, tanulmányíró. 1937– 1976 között ref. lelkész (Munkács, Csicsó, Garamlök, Léva, Kéty, Újbars, Diósförgepatony); 1976-tól haláláig Pozsonyban élt. 1953–1954-ben a prágai egyetem protestáns teológiai karán a ref. hallgatóknak tartott előadásokat. Irányításával újították fel a dióspatonyi ref. templomot. Egyházi lapokban publikált.
Szabó Attila
(* 1966. febr. 19. Komárom) Kajakozó, építész. A komáromi magyar tanítási nyelvű építészeti szakközépiskolában érettségizett (1984). 1977-től a komáromi Spartak, 1984-től a prágai Dukla kajak–kenu szakosztályának tagja. 1984-től sokszoros válogatott, országos bajnok K1-es kategóriában. 1989-ben Csehszl. legjobb sportolója. Nemzetközi versenyeken is előkelő helyezéseket ért...megnyit →
(* 1966. febr. 19. Komárom) Kajakozó, építész. A komáromi magyar tanítási nyelvű építészeti szakközépiskolában érettségizett (1984). 1977-től a komáromi Spartak, 1984-től a prágai Dukla kajak–kenu szakosztályának tagja. 1984-től sokszoros válogatott, országos bajnok K1-es kategóriában. 1989-ben Csehszl. legjobb sportolója. Nemzetközi versenyeken is előkelő helyezéseket ért...megnyit →
Részletek
(* 1966. febr. 19. Komárom) Kajakozó, építész. A komáromi magyar tanítási nyelvű építészeti szakközépiskolában érettségizett (1984). 1977-től a komáromi Spartak, 1984-től a prágai Dukla kajak–kenu szakosztályának tagja. 1984-től sokszoros válogatott, országos bajnok K1-es kategóriában. 1989-ben Csehszl. legjobb sportolója. Nemzetközi versenyeken is előkelő helyezéseket ért el. Plovdivban (Bulgária) 1989-ben világbajnoki címet szerzett.
Szabó Béla; Meller Bernard
Részletek
Szabo Bela (FI)
(* 1906. szept. 21. Nagymihály, † 1980. okt. 16. Pozsony) Költő, író. 1949–1970 között az Új Szó szerkesztője. Noha pályája elején verseket is írt, elsősorban prózai művei révén vált ismertté. – Fm. Felszakadt gondolatok (v., 1928); Éhes vagyok! (v., 1931); Érett szegénység (v., 1935); Ezra elindul I–II. (r., 1935); Az első ajándék (elb., 1951); Marci, a csodakapus (ifjúsági r., 1955); A menyasszony (r., 1956); A család kedvence (r., 1958); Ebek lázadása (r., 1964); Hűség (r., 1968); Mindhalálig (r., 1972); Nehéz búcsú (cikkek, elb., 1981). – Ir. Fábry Zoltán: Stószi délelőttök. (1968); Turczel Lajos: Írás és szolgálat. (1965); Szilvássy József: Nehéz búcsú. (Új Szó, 1981); Görömbei András: A csehszlovákiai magyar irodalom 1945—1980. (1982); Szeberényi Zoltán: Magyar irodalom Szlovákiában (1945-1999) I. (2000.); A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918—1995. (1997); A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918—2004. (2004).
Szabó Erzsébet, Štefunková
(* 1941. márc. 27. Vágtornóc) Grafikus, illusztrátor, festő. 1955–1959-ben a pozsonyi Iparművészeti Középiskola diákja, 1960–1966-ban a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola hallgatója grafika és illusztráció szakon. 1966–1992 között Turócszentmártonban, 1992–2004-ig Uherské Hradištěn (Csehország), 2004 óta Brünnben él. 1996 után az Uherské Hradiště-i iparművészeti középiskola cipő- és...megnyit →
(* 1941. márc. 27. Vágtornóc) Grafikus, illusztrátor, festő. 1955–1959-ben a pozsonyi Iparművészeti Középiskola diákja, 1960–1966-ban a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola hallgatója grafika és illusztráció szakon. 1966–1992 között Turócszentmártonban, 1992–2004-ig Uherské Hradištěn (Csehország), 2004 óta Brünnben él. 1996 után az Uherské Hradiště-i iparművészeti középiskola cipő- és...megnyit →
Részletek
Szabó Štefunková Erzsébet (SZM)
(* 1941. márc. 27. Vágtornóc) Grafikus, illusztrátor, festő. 1955–1959-ben a pozsonyi Iparművészeti Középiskola diákja, 1960–1966-ban a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola hallgatója grafika és illusztráció szakon. 1966–1992 között Turócszentmártonban, 1992–2004-ig Uherské Hradištěn (Csehország), 2004 óta Brünnben él. 1996 után az Uherské Hradiště-i iparművészeti középiskola cipő- és bőrdivattervező osztályának szaktanára. Több szakmai szervezet, társaság tagja. Két ízben elnyerte a Szlovák Kortárs Grafikai Biennálén a Művészeti Alap díját. Ismertek murális alkotásai is. Több mint száz jelentős hazai és külföldi csoportos kiállításon vett részt. – Fm. Illusztrált könyvek: Rázusová-Martáková: Pieseň o láske (1973); Gál Sándor: Csikótánc (1975); Simkó Tibor: Tikirikitakarak (1977); Koncsol László: Színmuzsika, fény varázs (1981); A mullók városa (1983); Cesty bohov (1988); J. Pavlovič: Des Contes des Princesses (1990). – Ir. Kubíčka Kucsera Klára: Kisgaléria (1977); Kubíčka Kucsera Klára: Štefunková Szabó Erzsi különös világa (Prágai Tükör, 2004/5).
Szabó G. László
(* 1955. aug. 30. Gúta) Újságíró. A pozsonyi Közgazdasági Főiskolán szerzett mérnöki oklevelet (1978). 1979-től az Új Szó, ill. a Vasárnap munkatársa. Elsősorban a filmmel, színházzal és a táncművészettel foglalkozik. Színműveket is fordít. – Fm. Levetett maszkok (interjúk, 1994); Vasrózsa (életútinterjú Törőcsik Marival, 1998);...megnyit →
(* 1955. aug. 30. Gúta) Újságíró. A pozsonyi Közgazdasági Főiskolán szerzett mérnöki oklevelet (1978). 1979-től az Új Szó, ill. a Vasárnap munkatársa. Elsősorban a filmmel, színházzal és a táncművészettel foglalkozik. Színműveket is fordít. – Fm. Levetett maszkok (interjúk, 1994); Vasrózsa (életútinterjú Törőcsik Marival, 1998);...megnyit →
Részletek
SZABÓ G. László (SZM)
(* 1955. aug. 30. Gúta) Újságíró. A pozsonyi Közgazdasági Főiskolán szerzett mérnöki oklevelet (1978). 1979-től az Új Szó, ill. a Vasárnap munkatársa. Elsősorban a filmmel, színházzal és a táncművészettel foglalkozik. Színműveket is fordít. – Fm. Levetett maszkok (interjúk, 1994); Vasrózsa (életútinterjú Törőcsik Marival, 1998); Kétezer színe-java (színészportrék, 2000); Igyime Prága (Eszenyi Enikővel közösen, 2001). – Ir. A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918—1995. (1997); Szlovákiai magyar ki kicsoda. (2001).
Szabó Géza
Részletek
Szabo Geza (FI)
(* 1940. júl. 5. Pozsony) Közgazdasági szakközépiskolát végzett. 1958 júniusában került az Új Szó szerkesztőségébe. A belpolitikai, majd az ipari rovat munkatársa, később a pártélet rovat szerkesztője. 1992-től a Szabad Földműves Újság, majd 1993-2009-ig a Szabad Újság főszerkesztője.
Szabó Gyula
(* 1907. jún. 7. Budapest [Mo.], † 1972. máj. 25. Prága [Csehország]) Festő, grafikus, költő. A szlovákiai magyar művelődés egyik legkiemelkedőbb egyénisége. Losoncon élt. Magánúton Gyurkovits Ferencnél és Gerő Gusztávnál tanult. A pozsonyi Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság ösztöndíjával 1937-ben Párizsba utazott,...megnyit →
(* 1907. jún. 7. Budapest [Mo.], † 1972. máj. 25. Prága [Csehország]) Festő, grafikus, költő. A szlovákiai magyar művelődés egyik legkiemelkedőbb egyénisége. Losoncon élt. Magánúton Gyurkovits Ferencnél és Gerő Gusztávnál tanult. A pozsonyi Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság ösztöndíjával 1937-ben Párizsba utazott,...megnyit →
Részletek
Szabó Gyula (KS)
(* 1907. jún. 7. Budapest [Mo.], † 1972. máj. 25. Prága [Csehország]) Festő, grafikus, költő. A szlovákiai magyar művelődés egyik legkiemelkedőbb egyénisége. Losoncon élt. Magánúton Gyurkovits Ferencnél és Gerő Gusztávnál tanult. A pozsonyi Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság ösztöndíjával 1937-ben Párizsba utazott, ahol az Academie Julient látogatta. A második vh. alatt többször kiállított Budapesten; 1939-ben elnyerte a Szinnyei Merse Pál Társaság elismerését. A vh. fizikai és pszichikai megpróbáltatásai idegbénulását okozták. 1945 után felépült, és művészi pályája is felívelt. Ezekben az években elsősorban grafikai munkássága vált ismertté. Legfontosabb fametszetsorozatai: 1945–1946: Ecce Homo; 1954: A Föld népe; 1956–57: Emberek a hegyen; 1963: Ecce Vita; 1959: Emberek, vigyázzatok!; 1969: Kozmosz és forma. Emellett sokoldalú életművének egyaránt fontos részét képezik festményei, monotípiái, rajzai, könyvillusztrációi, versei és elméleti írásai is. 1955–1968 között sokat utazott (a Földközi-tenger körüli országokba, valamint Közép- és Kisázsiába, Kínába, Irakba). Élete utolsó korszakában művészetének szintézisére törekedett; festészetében gazdag szimbólumvilág nyilvánul meg. A budapesti Magyar Nemzeti Galéria-beli 1971-es gyűjteményes kiállítása már szinte lezárt életművet mutatott be. 1964-ben Cyprián Majerník-díjjal tüntették ki, 1967-től Érdemes művész. 1948-tól szinte mindegyik csoportos, valamint állami reprezentatív képzőművészeti kiállításon szerepelt idehaza és külföldön egyaránt. – Fm. Ecce homo (grafika, 1975); Betű és forma (v. és rajzok, 1977). – Ir. Kubičková, K.: ~ (mon., 1972); Szabó Gyula Breviárium (2001); Kubička Klára (szerk.): Szabó Gyula 1907–1972 (2007).
Szabó Gyula sírja Losoncon (GJ)
Szabó Gyula: Temetés után (FI)
Szabó Imre
(* 1956. szept. 9. Érsekújvár) Orgonaművész. Orgonatanulmányait Baróti Istvánnál kezdte Budapesten, majd Pozsonyban folytatta, ahol a Zene- és Színházművészeti Főiskolán Ferdinand Klinda tanítványaként szerzett diplomát. 1988 és 2003 között a Pozsonyi Konzervatórium, 1995-től a pozsonyi Zene-, Színház- és Filmművészeti Főiskola orgonatanára, docense. Vendégszerepelt több...megnyit →
(* 1956. szept. 9. Érsekújvár) Orgonaművész. Orgonatanulmányait Baróti Istvánnál kezdte Budapesten, majd Pozsonyban folytatta, ahol a Zene- és Színházművészeti Főiskolán Ferdinand Klinda tanítványaként szerzett diplomát. 1988 és 2003 között a Pozsonyi Konzervatórium, 1995-től a pozsonyi Zene-, Színház- és Filmművészeti Főiskola orgonatanára, docense. Vendégszerepelt több...megnyit →
Részletek
Szabó Imre (SZM)
(* 1956. szept. 9. Érsekújvár) Orgonaművész. Orgonatanulmányait Baróti Istvánnál kezdte Budapesten, majd Pozsonyban folytatta, ahol a Zene- és Színházművészeti Főiskolán Ferdinand Klinda tanítványaként szerzett diplomát. 1988 és 2003 között a Pozsonyi Konzervatórium, 1995-től a pozsonyi Zene-, Színház- és Filmművészeti Főiskola orgonatanára, docense. Vendégszerepelt több nemzetközi orgonafesztiválon. Számos hanglemez-, rádió- és televíziófelvételt készített. Kezdeményezője és művészeti vezetője a pozsonyi Szlovák Rádió már hagyományos orgonahangversenyeinek. A pozsonyi Szlovák Filharmónia új orgonahangképének tervezője (2009).
Szabó Iván
(* 1933. szept. 17. Komárom) Pszichológus, egyetemi oktató. Komáromban érettségizett (1953), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett pszichológusi oklevelet (1961). A szociológiai tudomány kandidátusa (1971). 1961–1966-ban Érsekújvárott pszichológus, 1966–1971-ben az SZTA pozsonyi Pszichológiai Kutatóintézetének munkatársa. 1972-től a nyitrai Pedagógiai Főiskola (Konstantin Filozófus Egyetem) oktatója....megnyit →
(* 1933. szept. 17. Komárom) Pszichológus, egyetemi oktató. Komáromban érettségizett (1953), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett pszichológusi oklevelet (1961). A szociológiai tudomány kandidátusa (1971). 1961–1966-ban Érsekújvárott pszichológus, 1966–1971-ben az SZTA pozsonyi Pszichológiai Kutatóintézetének munkatársa. 1972-től a nyitrai Pedagógiai Főiskola (Konstantin Filozófus Egyetem) oktatója....megnyit →
Részletek
(* 1933. szept. 17. Komárom) Pszichológus, egyetemi oktató. Komáromban érettségizett (1953), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett pszichológusi oklevelet (1961). A szociológiai tudomány kandidátusa (1971). 1961–1966-ban Érsekújvárott pszichológus, 1966–1971-ben az SZTA pozsonyi Pszichológiai Kutatóintézetének munkatársa. 1972-től a nyitrai Pedagógiai Főiskola (Konstantin Filozófus Egyetem) oktatója. Kutatási területe a pszichológia és a pedagógia kapcsolata. Számos egyetemi jegyzetet és tudományos közleményt publikált; ismeretterjesztéssel ugyancsak foglalkozik.
Szabó Károly
(* 1917. jan. 1. Pozsony, † 1988. júl. 28. Budapest [Mo.]) Történész. Pozsonyban és Szegeden jogot végzett, 1940 és 1944 között megyei tisztviselő volt Érsekújvárott. 1947-től a pozsonyi Magyar Meghatalmazott Hivatal vezető tisztviselője, s 1949 szept.-ben utolsóként hagyva el állomáshelyét Mo.-ra költözött. A soproni egyetem üzemtani tanszékén...megnyit →
(* 1917. jan. 1. Pozsony, † 1988. júl. 28. Budapest [Mo.]) Történész. Pozsonyban és Szegeden jogot végzett, 1940 és 1944 között megyei tisztviselő volt Érsekújvárott. 1947-től a pozsonyi Magyar Meghatalmazott Hivatal vezető tisztviselője, s 1949 szept.-ben utolsóként hagyva el állomáshelyét Mo.-ra költözött. A soproni egyetem üzemtani tanszékén...megnyit →
Részletek
(* 1917. jan. 1. Pozsony, † 1988. júl. 28. Budapest [Mo.]) Történész. Pozsonyban és Szegeden jogot végzett, 1940 és 1944 között megyei tisztviselő volt Érsekújvárott. 1947-től a pozsonyi Magyar Meghatalmazott Hivatal vezető tisztviselője, s 1949 szept.-ben utolsóként hagyva el állomáshelyét Mo.-ra költözött. A soproni egyetem üzemtani tanszékén tanítva címzetes egyetemi tanár lett. 1979. évi nyugdíjazása után – Berecz Kálmán és Szőke István közreműködésével – feldolgozta a csehszlovák–magyar lakosságcsere történetét. A mű szerepelt az Akadémiai Kiadó tervében, kiadása azonban elmaradt. – Fm. A csehszlovák–magyar lakosságcsere története (kézirat, MTA kézirattára). – Ir. Molnár Imre–Tóth László szerk.: A hontalanság éveinek irodalma Csehszlovákiában 1945–1949 (1990).
Szabó László; Bősi
Részletek
(* 1954. ápr. 22.) Tanár, nótaénekes. Tornalján érettségizett (1972), a nyitrai Pedagógiai Főiskolán szerzett matematika–testnevelés szakos tanári oklevelet (1976). 1976-tól a bősi alapiskolában tanít. A Bihari János szlovákiai magyar énekversenyen 1989-ben első helyezést ért el. Szólóénekesként rendszeresen fellép különböző rendezvényeken. Számos rádiófelvételt is készített.
Szabó László; Kövesdi László; Garamkövesdi Szabó
(* 1924 Pozsony, † 1988 Budapest [Mo.]) Költő. A gimnáziumot Pozsonyban végezte. 8. osztályos korában két iskolatársával, Hentz Zoltánnal és Stelczer Endrével közös verseskötete jelent meg, melyet tanáruk, Szalatnai Rezső állított össze Válogatott költemények címmel. Két önálló kötetét már Kövesdi László álnéven írta. Versei Babits Mihály költészetének...megnyit →
(* 1924 Pozsony, † 1988 Budapest [Mo.]) Költő. A gimnáziumot Pozsonyban végezte. 8. osztályos korában két iskolatársával, Hentz Zoltánnal és Stelczer Endrével közös verseskötete jelent meg, melyet tanáruk, Szalatnai Rezső állított össze Válogatott költemények címmel. Két önálló kötetét már Kövesdi László álnéven írta. Versei Babits Mihály költészetének...megnyit →
Részletek
(* 1924 Pozsony, † 1988 Budapest [Mo.]) Költő. A gimnáziumot Pozsonyban végezte. 8. osztályos korában két iskolatársával, Hentz Zoltánnal és Stelczer Endrével közös verseskötete jelent meg, melyet tanáruk, Szalatnai Rezső állított össze Válogatott költemények címmel. Két önálló kötetét már Kövesdi László álnéven írta. Versei Babits Mihály költészetének ihletésében születtek, de ez nem epigonság volt, hanem a költői eszménykép módszerének tudatos átvétele saját témákra, érzésekre. 1945 után Mo.-on élt, újságíróként dolgozott. Ottani verskötetei és a Tűztánc antológiában közölt versei Garamkövesdi Szabó név alatt jelentek meg. – Fm. Fény nélkül (v., 1944); Ketten az Istennel (v., 1945); Jégkorszak (v., 1947); Perben az örömért, (v., 1967). – Ir. Sziklay László: Fény nélkül (Új Magyar Múzeum, 1944/2); Mint fészkéből kizavart madár… In: Molnár Imre–Tóth László szerk.: A hontalanság éveinek irodalma Csehszlovákiában 1945–1949 (1990).
Szabó Ottó
(* 1965. márc. 29. Rozsnyó) Festő, grafikus, tanár. Szepsiben érettségizett; 1988–1994-ben a pozsonyi Képzőművészeti Főiskolán tanult. 1994-től Szepsiben rajzot, esztétikát, művészettörténetet és filozófiát tanít a szlovák, ill. a magyar gimnáziumban. Egyik alapító tagja és vezetője a Rovás Polgári Társulásnak (1993), gyermek- és ifjúsági alkotótáborok...megnyit →
(* 1965. márc. 29. Rozsnyó) Festő, grafikus, tanár. Szepsiben érettségizett; 1988–1994-ben a pozsonyi Képzőművészeti Főiskolán tanult. 1994-től Szepsiben rajzot, esztétikát, művészettörténetet és filozófiát tanít a szlovák, ill. a magyar gimnáziumban. Egyik alapító tagja és vezetője a Rovás Polgári Társulásnak (1993), gyermek- és ifjúsági alkotótáborok...megnyit →
Részletek
Szabó Ottó (csa)
(* 1965. márc. 29. Rozsnyó) Festő, grafikus, tanár. Szepsiben érettségizett; 1988–1994-ben a pozsonyi Képzőművészeti Főiskolán tanult. 1994-től Szepsiben rajzot, esztétikát, művészettörténetet és filozófiát tanít a szlovák, ill. a magyar gimnáziumban. Egyik alapító tagja és vezetője a Rovás Polgári Társulásnak (1993), gyermek- és ifjúsági alkotótáborok vezetője. Szakmai szervezetek tagja; 2004-ben az övé lett a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társaságának Nívódíja. Grafikáit a sűrű vonalhálóból kibontakozó alakok jellemzik. A vonal festészetének is fontos építőeleme. Egyre színesebb kompozícióinak témáit a 20. sz.-i ember belső vívódása, ill. a társadalom és az egyén, a férfi és a nő egymáshoz való viszonya adja. 1989-től jelennek meg rajzai, grafikái, 1990-től rendszeres kiállító; könyveket is illusztrál. Installációkat is készít. – Fm. Stációk (képek, 2003). Főbb köztéri munkái: 1995: Oltárkép (Helmecke); 1996: Kassai vértanúk (emléktábla a kassai Premontrei Rendház falán); 1998: Keresztút (Dióspatony); 1999: Via Lucis (Szepsi); 2000: Szent István (oltárkép, Jászó) 2001: Keresztút (Szepsi); 2002: Kármán József (márvány táblakép, magyar tanítási nyelvű alapiskola, Losonc); 2003: Szent László (oltárkép, Szepsi).
Szabó Pál
(* 1968. júl. 7. Kassa) Fizikus, tudományos kutató. Általános és középiskolai tanulmányait Kassán végezte (1986). A kassai P. J. Šafárik Egyetemen fizikusi oklevelet szerzett (1991). 1991-től a SZTA kassai Kísérleti Fizikai Kutató Intézetének tudományos munkatársa, 2010-től az Alacsony Hőmérsékletű Fizika Osztályának vezetője, a Šafárik...megnyit →
(* 1968. júl. 7. Kassa) Fizikus, tudományos kutató. Általános és középiskolai tanulmányait Kassán végezte (1986). A kassai P. J. Šafárik Egyetemen fizikusi oklevelet szerzett (1991). 1991-től a SZTA kassai Kísérleti Fizikai Kutató Intézetének tudományos munkatársa, 2010-től az Alacsony Hőmérsékletű Fizika Osztályának vezetője, a Šafárik...megnyit →
Részletek
Szabó Pál (csa)
(* 1968. júl. 7. Kassa) Fizikus, tudományos kutató. Általános és középiskolai tanulmányait Kassán végezte (1986). A kassai P. J. Šafárik Egyetemen fizikusi oklevelet szerzett (1991). 1991-től a SZTA kassai Kísérleti Fizikai Kutató Intézetének tudományos munkatársa, 2010-től az Alacsony Hőmérsékletű Fizika Osztályának vezetője, a Šafárik Egyetem oktatója. 1998-ben PhD-fokozatot szerzett a magas hőmérsékletű szupravezetőkről írt disszertációjával. 1993–1999-ben ösztöndíjasként a németországi Max Planck Intézetben, a franciaországi CNRS-ben és a Grenoble-i Erős Mágneses Terek Laboratóriu-mában járt tanulmányúton. 2000–2003 között megszakításokkal meghívott kutatóként 9 hónapot töltött a Grenoble-i J. Fourier Egyetemen. 2004–2008 között több ízben vendégkutató volt a madridi UAM Egyetemen. Kutatási területe az alacsony hőmérsékletű fizika, elsősorban a szupravezető anyagok fizikai tulajdonságainak vizsgálata. 2007–2010-ben spanyol kollégákkal közösen alacsony hőmérsékletű pásztázó alagút-elektronmikroszkópot épített a kassai Kísérleti Fizikai Kutató Intézetben. A berendezés segítségével az atomok szintjén vizsgálhatók bizonyos fémes anyagok fizikai tulajdonságai nagyon alacsony hőmérsékleteken és erős mágneses térben. Szlovákiai és külföldi folyóiratokban eddig közel 90 tudományos közleménye jelent meg. Közreműködött a Szlovák Televíziónak az alacsony hőmérsékletű fizikáról készült ismeretterjesztő filmjének elkészítésében (2010). – Díjak, szakmai elismerések: A fiatal fizikusok szlovákiai versenyének többszörös nyertese; Az Év Fiatal Tudósa (2002); a Thomson ISI WOS elismerése, mint a szupravezetés terén gyakran idézett szerző (2003); az SZTA publikációs versenyének 1. helyezettje (2003); az SZTA díja a szupravezetés terén elért kiváló eredményekért; az SZTA díja a tudományos infrastruktúra fejlesztéséért.
Szabó Rezső
(* 1929. máj. 10. Kolozsnéma, † 2018. febr. 17.) Jogász, politikus. A pápai ref. kollégiumban kezdte középiskolai tanulmányait, Komáromban érettségizett (1948). Jogi tanulmányait a pozsonyi Comenius Egyetemen fejezte be (1952). 1951–1954-ben a Csemadok KB szakelőadója, később titkára, majd főtitkára, közben 1959–1961-ben a Hét főszerkesztője....megnyit →
(* 1929. máj. 10. Kolozsnéma, † 2018. febr. 17.) Jogász, politikus. A pápai ref. kollégiumban kezdte középiskolai tanulmányait, Komáromban érettségizett (1948). Jogi tanulmányait a pozsonyi Comenius Egyetemen fejezte be (1952). 1951–1954-ben a Csemadok KB szakelőadója, később titkára, majd főtitkára, közben 1959–1961-ben a Hét főszerkesztője....megnyit →
Részletek
Szabó Rezső (FI)
(* 1929. máj. 10. Kolozsnéma, † 2018. febr. 17.) Jogász, politikus. A pápai ref. kollégiumban kezdte középiskolai tanulmányait, Komáromban érettségizett (1948). Jogi tanulmányait a pozsonyi Comenius Egyetemen fejezte be (1952). 1951–1954-ben a Csemadok KB szakelőadója, később titkára, majd főtitkára, közben 1959–1961-ben a Hét főszerkesztője. 1969–1970-ben a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöke. 1968-ban egyike volt a szlovákiai magyarság követeléseit tételesen megfogalmazó értelmiségieknek. Emiatt 1970-ben kizárták a CSKP-ból és a Csemadokból is. 1971–1974-ben fizikai munkás, 1975–1981-ben egy vállalat szakelőadója, majd jogásza. 1989-ben rehabilitálták, 1990-ben az Együttélés Politikai Mozgalom egyik alapítója, 1990–1992-ben a Szlovák Nemzeti Tanács képviselője. – Fm. A Csemadok és a Prágai Tavasz (tan., 2004).