Szlovákiai Magyar Adatbank » Keresés » Személyiségek Személyiségek – Oldal 12 – Szlovákiai Magyar Adatbank
Lexikonok - Személyiségek
1 10 11 12 13 14 47
47 találat

Esterházy Lujza, grófnő

Részletek

(* 1899. máj. 7. Nyitraújlak (Veľké Zálužie), † 1966. márc. 30. Párizs [Franciaország]) Író, fordító, közéleti személyiség. A pozsonyi felsőlányiskola elvégzése után szociológiai, filozófiai és teológiai tanulmányokat folytatott. A trianoni békeszerződés aláírása után a revíziós mozgalomban tevékenykedett. Magyarországi kapcsolatai miatt 1923-ban letartóztatták, és egyévi börtönbüntetésre ítélték. Az 1930-as évek elejétől tevékenyen részt vállalt a szlovákiai magyar katolikus mozgalmakban (Actio Catholica; Szlovenszkói Katolikus Ifjúsági Egyesület; Prohászka Ottokár Körök Szövetsége), elnöke volt a magyar nők keresztényszocialista egyesületének. Az első szlovák köztársaság idején öccse, Esterházy János gyermekeit nevelte. 1945 elején megpróbálta elérni, hogy testvérét a hatóságok szabadon engedjék. 1946 nyarán Párizsba menekült, ahol segítette a magyar békeküldöttség munkáját. Később a Rideau de Fer (1950–51) és a Réfugié Hongrois (1951–1959) szerkesztőségében dolgozott. – Fm. A huszadik esztendő (1942); Coeurs affronte`s (emlékirat, 1961; magyarul: Szívek az ár ellen, 1991).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésNyitraújlak [Veľké Zálužie]
SzerzőSA - Simon Attila
Rövid URL
ID372891
Módosítás dátuma2024. október 28.

Ethey Gyula

Részletek

(* 1878. nov. 18. Dömös [Mo.] – † 1957. okt. 3. Csejte [Čachtice]) Helytörténész. Eredetileg Kraščenič volt a vezetékneve, ezt 1917-ben belügyminiszteri engedéllyel változtatta meg, miután bizonyítani tudta egyenes ági származását az 1681-ben nemességet kapott töbörétei Ethey-Kraščenič (Krascsenits) Jánostól. Jogot végzett és a vármegyei közigazgatásban dolgozott, árvaszéki alelnök is volt. Az I. vh. után visszavonult szelezsényi birtokára, de ezt 1945 után elkobozták és ekkor költözött felesége rokonaihoz Csejtére. Folyamatosan gyűjtötte a régi nemesi családokra vonatkozó okiratokat, ezek egy része 1945-ben megsemmisült, de a II. vh. után is folytatta a gyűjtőmunkát, elsősorban Vágújhely és Trencsén környékén. Nemcsak gyűjtötte ezeket, hanem különböző cikkekben feldolgozva publikálta is. Gyűjteményének egy részét 1953-ban a trencséni levéltárnak adományozta, de a legrégebbi okiratok közül számos a birtokában maradt, ezek egy része halála után ismeretlen helyre került. Özvegye a pozsonyi állami levéltárnak is átadott mintegy 50 doboznyi iratot. Munkásságát Csanda Sándor irodalomtörténész egy (kéziratban hátrahagyott) tanulmányban ismertette. Ezt a Fórum Társadalomtudományi Szemlében Csanda Gábor adta közre 2005-ben. Érdeklődése kiterjedt a családtörténet mellett a kastélyok, a vendéglátás, a bortermelés, az egykori közigazgatás stb. történetére is. Több tanulmányt szentelt a vágvölgyi magyarság fokozatos térvesztésének, valamint a nemzetiségi kérdésnek a 19. században. – Fm. Alsószelezsény története (1922); Vágújhely története és a szomszédos várak (németül is) (1926); Vágvölgyi krónika (1936); Zoborvidék múltjából (1936); A vágvölgyi magyarság települése és fogyatkozása, é. n.; A Stibor család építkezései (1943); A csejtei uradalom élete (1943). – Ir. Csanda Sándor: Ethey Gyula helytörténet-írói tudományos munkássága (FTSZ 2005/4.).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésCsejte [Čachtice]
SzerzőLT - Lacza Tihamér
Rövid URL
ID494420
Módosítás dátuma2024. október 28.

F. Kováts Piroska

Részletek

(* 1938. aug. 28. Budapest [Mo.] † 2023. okt. 25. ) Tanár, műfordító, szerkesztő. A pozsonyi Pedagógiai Főiskolán magyar–szlovák szakos tanári oklevelet szerzett (1960). 1960–1974 között Rozsnyón, majd Komáromban volt középiskolai tanár. 1974–1992 között a Madách Könyv- és Lapkiadó szerkesztője. 1978 óta fordít szépirodalmat cseh és szlovák nyelvből. – Díj: Madách Imre-díj (1978); többször jutalmazták nívódíjjal. – Fm. Levélbe öltözik a fa. XV–XVI. századi cseh szerelmes versek (2008).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
SzerzőLT - Lacza Tihamér
Rövid URL
ID516171
Módosítás dátuma2024. október 28.

Fábián Nóra; Árvay Alica (szül. Korber)

Részletek

(* 1970. ápr. 11. Komárom) Író. A komáromi magyar gimnáziumban érettségizett (1988). 1994–1997-ben Londonban élt, ahol a Birkbeck College-ban művészettörténetet hallgatott. 1998-ban Mo.-ra költözött. Az ELTE angol nyelv és irodalom bölcsész szakán végzett. Egy ideig nemzetközi üzleti és projektmenedzsment konferenciák szervezésével foglalkozott. Jelenleg nemzetközi kulturális projektek előkészítésén dolgozik és fordít. Fm: Álmok Júdeában (elb., 1994); A nagyváros meséi (elb., 2002). Fordításai: Szerk. Lippincott: Az idő története (Perfect Könyvkiadó, 2002), Steve Fuller: Az entellektüel (Napvilág Könyvkiadó, 2005); James Surowiecki: A tömegek bölcsessége (Napvilág Könyvkiadó, 2007)

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
FejezetSzemélyiségek
TelepülésKomárom [Komárno]
SzerzőLT - Lacza Tihamér
Rövid URL
ID372924
Módosítás dátuma2024. október 28.

Fabó Tibor

Részletek

Fabó Tibor
Fabó Tibor (SZM)

(* 1964. máj. 8. Rozsnyó) Színész, színházigazgató. Szülővárosában érettségizett 1982-ben, majd a komáromi Magyar Területi Színház tagja lett. 1986–2001 között Kassán a Thália Színpad, ill. a Kassai Thália Színház színésze, közben színészdiplomát szerzett a pozsonyi Szépművészeti Főiskolán. 1992–1995 között színházának művészeti vezetője, 1996–1999 között igazgatója. 2001-től a Komáromi Jókai Színház művésze. – Főbb színházi szerepei: Kassai Thália Színház: Von Kalb (Friedrich Schiller: Ármány és szerelem); Bonaventura (John Ford: Kár, hogy ká); Sganarelle (Jean-Baptiste Molière: Don Juan); II. Endre (Katona József: Bánk bán); Hirin, Jaty (Anton Pavlovics Csehov: Csehov tréfái); Beppo (Heltai Jenő: A néma levente); Kamarás (Witold Gombrowicz: Yvonne, burgundi hercegnő); Bernard (Arthur Miller: Az ügynök halála); Trissotin (Jean-Baptiste Molière: A tudós nők); Jim (N. Richard Nash: Esőcsináló); Martini (Dale Wassermann: Kakukkfészek); Weinberg hadnagy (Aaron Sorkin: Semmi és végtelen); Pablo (Tennessee Williams: A vágy villamosa); Caligula (Albert Camus: Caligula), Komáromi Jókai Színház: II. József (Peter Shaffer: Amadeus); Vargányai Guszti (Parti Nagy Lajos: Ibusár); Oberon (William Shakespeare: Szent Iván-éji álom); Kazynski (Spiró György: Az imposztor); Francia király (Petőfi Sándor–Kacsóh Pongrácz: János vitéz); Rántotta (Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Háztűznéző), Heródes (Michel de Ghelderode: Barabbás); Viktor (Hubay Miklós–Vas István–Ránki György: Egy szerelem három éjszakája); Paczal János (Jókai Mór: A gazdag szegények); Kaunitz (Szomory Dezső: II. József); Vitalij (Nyikolaj Koljada: Mese a halott cárkisasszonyról); Lou (Arthur Miller: Kanyargó időben); Amos Hart (Fred Ebb–Bob Fosse–John Kander: Chicago); Gömböc úr (Jean-Baptiste Molière: Gömböc úr); Férfi (Jon Fosse: Őszi álom); Sárkány (Molnár Ferenc: A doktor úr); Göre Gábor (Gárdonyi Géza: A bor); Morgó (Grimm-testvérek–Albert Péter–Barabás Árpád–Lőrinczy Attila: Hófehérke meg a törpék), Kolhaas Mihály (Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja); Bóni gróf (Kálmán Imre–Stein Leó–Jenbach Béla–Gábor Andor–Békeffi István–Kellér Dezső: Csárdáskirálynő); Seress Rezső (Müller Péter–Seress Rezső: Szomorú vasárnap); Préda Máté (Tamási Áron: Énekes madár); Doki (Ken Ludwig: Primadonnák); Süsü, a sárkány (Csukás István–Bergendy István: Süsü, a sárkány); Andrej Szergejevics Prozorov (Anton Pavlovics Csehov: Három nővér); Nemes Böffen Tóbiás (William Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok); Trafina, Mária szegény rokona (Békeffi István–Lajtai Lajos: A régi nyár); Anton Szkvoznyik Dmutranovszkij, polgármester (Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Revizor); Riečan (Ladislav Ballek: A hentessegéd); Sunyi bá (Spiró György: Príma környék); Tügyi koma (Móricz Zsigmond: Sári bíró) – Díj: Jászai-díj (2005); Határon Túli Magyar Színházak XIV. Fesztiválja, a Kisvárdai Várszínház különdíja (2002); Életműdíj (2017) – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig); Darvay Nagy Adrienne: A kisvárdai fesztivál (2008); Ötvös Anna: Akikkel találkozhat(t)unk (2000).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésRozsnyó [Rožňava] / Komárnó [Komárno]
SzerzőTL - Tóth László
Rövid URL
ID372927
Módosítás dátuma2024. október 28.

Fábry István

Részletek

(* 1911. aug. 26. Krasznahorkaváralja, † 1992. júl. 28. Pozsony) Kommunista funkcionárius. Bányászcsaládban született, s maga is bányászként kezdett dolgozni. Már fiatalon bekapcsolódott a baloldali mozgalmakba, 1930-ban belépett a CSKP-ba, s hamarosan a gömöri térség ismert munkásmozgalmi személyisége lett. A hatóságok többször letartóztatták. 1936 és 1939 között részt vett a spanyol polgárháborúban, majd franciaországi internálótáborba került. 1941-ben visszatért Rozsnyóra, ahol az illegális kommunista mozgalomban vállalt tevékenységéért ugyancsak letartóztatták, s munkaszolgálatosként a frontra került. Itt 1944-ben átállt a szovjet hadsereghez. A szlovákiai magyarság elleni jogfosztó intézkedések időszakában, 1945 és 1947 között a kommunista párt tornaljai járási bizottságának titkára volt. majd 1948–1949-ben egyike a Magyar Bizottság tagjainak. 1950–1955 között az SZLKP KB, 1952–1958 között a CSKP KB tagja. 1976-os nyugdíjba vonulásáig magas rangú pártfunkciókat látott el, közben 1970–1977-ben a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöke, 1968–71 között az SZNT Nemzetiségi Bizottságának elnöke is volt. A prágai tavasz elfojtását követően 1971–1972-ben a Csemadok KB elnöke lett: személyéhez kötődnek a normalizáció első időszakában a szervezeten belüli tisztogatások. – Fm. A forradalom katonája (emlékirat, 1978).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésKrasznahorkaváralja [Krásnohorské Podhradie] / Pozsony [Bratislava]
SzerzőSA - Simon Attila
Rövid URL
ID372930
Módosítás dátuma2024. október 28.

Fábry József

Részletek

(* 1909. jún. 4. Krasznahorkaváralja, † 1971. nov. 9. Budapest [Mo.]) Pártmunkás, katonatiszt. Mint építőmunkás fiatalon bekapcsolódott a munkásmozgalomba (Csehszlovákiai Kommunista Ifjúsági Szövetség, Proletár Testnevelési Egyesület), 1930-tól a CSKPnagymihályi területi bizottságának titkára volt. 1937-től Kassán élt. Mozgalmi tevékenységéért mind Csehszl.-ban, mind – az első bécsi döntés után – Mo.-on többször letartóztatták. 1942-ben büntetőszázaddal Ukrajnába vitték, ahol átállt a szovjet hadsereghez. Itt partizánkiképzésen esett át, s 1944-től a Szl. és Mo. területén tevékenykedő Petőfi Sándor partizánosztag tagja, majd parancsnoka lett. 1945 után rövid ideig még Csehszl.-ban tevékenykedett, majd – a szlovákiai magyarok üldöztetése miatt is – áttelepült Mo.-ra. Létrehozta a Szlovákiai Magyar Antifasiszták Szövetsége nevű illegális szervezetet, amely több ízben is tiltakozott a magyarellenes intézkedések ellen. Mo.-n a Magyar Dolgozók Pártjának alkalmazottja, ill. a Magyar Néphadsereg alezredese lett. A Hadtörténeti Intézet munkatársaként az antifasiszta ellenállással kapcsolatos írásokat publikált. – Fm. A szabadságért harcoltunk (emlékirat, 1973).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésKrasznahorkaváralja [Krásnohorské Podhradie]
SzerzőSA - Simon Attila
Rövid URL
ID372933
Módosítás dátuma2024. október 28.

Fábry Viktor

Részletek

(* 1884. dec. 23. Leibic, † 1940. jún. 16. Eperjes) Lapszerkesztő, evangélikus lelkész. Középiskolai tanulmányait Késmárkon, az evangélikus teológiai tanulmányokat Eperjesen végezte. 1917-től haláláig az eperjesi magyar–német ev. egyházközség lelkipásztora, s a helyi magyar kulturális élet egyik irányítója volt. Szerkesztette a Gyülekezeti Életet, az Evangélikus Lapot, a Luthert, rendszeresen publikált a Prágai Magyar Hírlapban. Színműveket is írt.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésEperjes [Prešov]
SzerzőLT - Lacza Tihamér
Rövid URL
ID372939
Módosítás dátuma2024. október 28.

Fábry Zoltán

Részletek

Fábry Zoltán
Fábry Zoltán (csa)

(* 1897. aug. 10. Stósz, † 1970. máj. 31. Stósz) Író, irodalomkritikus, publicista. A rozsnyói ev. főgimnáziumban érettségizett (1915), majd az első vh. különböző frontjain harcolt, ekkori negatív élményei egész életén végigkísérték. 1918-ban a budapesti egyetemen magyar irodalmat hallgatott, ám családi, ill. egészségi okokból tanulmányait félbehagyta. Az 1920-as évektől kezdve rendszeresen publikált, 1930-tól elsősorban a baloldali sajtóban. 1927–1939 között szlovenszkói szerkesztője volt a kolozsvári Korunknak, 1931–1936 között Az Út szerkesztője. A két vh. közötti időszak egyik legjelentősebb szlovákiai magyar irodalomkritikusa volt, de írásaira a baloldali elfogultság is rányomta bélyegét. 1939–1948 között Szl.-ban nem publikálhatott; a második vh. alatt több alkalommal is bebörtönözték. A vádlott megszólal c. 1946-os manifesztuma tiltakozás a szlovákiai magyarok jogfosztása ellen, ám csak 1968-ban jelenhetett meg nyomtatásban. 1948 után haláláig ~ a csehszlovákiai magyar irodalom szinte egyszemélyes intézménynek számító vezéralakja. Munkatársa volt az 1948. dec. 15-én indult Új Szónak, 1958-tól haláláig főmunkatársa az Irodalmi Szemlének. Főbb díjai, kitüntetései: Érdemes művész (1957); a Csehszlovák Írószövetség Nemzetiségi Díja (1964); Madách-díj (1967); Munka Érdemrend (1967); a Magyar Népköztársaság Munka Vörös Zászló Érdemrendje (1967). 1989 után életműve kapcsán heves vita alakult ki a szlovákiai magyar sajtóban. Munkásságát 2009-ben Magyar Örökség díjjal jutalmazták. 1980–2001 között – Fónod Zoltán szerkesztésében – tizenkét kötetes életműkiadása jelent meg(Összegyűjtött írásai I–XII.). – Fm. Korparancs (publicisztika, 1934); Fegyver s vitéz ellen (publicisztika, 1937); A gondolat igaza (publicisztika, 1955); A béke igaza (publicisztika, 1956); Hidak és árkok (publicisztika, 1957); Emberek az embertelenségben (publicisztika, 1962); Harmadvirágzás (irodalmi tan., kritikák, 1963); Kúria, kvaterka, kultúra (irodalmi tan., kritikák, 1964); Európa elrablása (tan., 1966); Stószi délelőttök (tan., publicisztika, 1968); Üresjárat 1945–1948 (napló, 1991). – Ir. Kovács Győző: Fábry Zoltán (mon., 1971); Fónod Zoltán: Perben a történelemmel (mon., 1993).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésStósz [Štós]
SzerzőLT - Lacza Tihamér
Rövid URL
ID372942
Módosítás dátuma2024. október 28.

Faragó Ödön

Részletek

Faragó Ödön
Faragó Ödön (KTA)

(* 1876. júl. 21. Dunaadony, † 1958. júl. 28. Budapest [Mo.]) Színész, rendező, színigazgató, színházi szakíró. A színiakadémia elvégzése után 1896-ban kezdte színészi pályáját Nyíregyházán. Kassán első ízben 1905–1910 között járt Komjáthy János társulatával. 1914-ben lett a kassai színház igazgatója. Az államfordulat után is a városban maradt, az első vh. utáni kassai, ill. csehszlovákiai magyar színészet egyik kiépítője s legfontosabb személyisége. Az új államkeretek közt továbbra is a kassai színház igazgatója maradt, majd 1920–1923, ill. 1924–1926 között a pozsony-kassai színikerület igazgatója. 1932–1934 között, ill. 1936-ban ismét Csehszl.-ban játszott (Földes Dezső, majd Iván Sándor társulatával). 1939–1941 között újból Kassán volt Ivánékkal, ezt követően azonban a háború végéig nem léphetett színpadra. 1933-ban a kárpátaljai színikerület igazgatója, majd 1948-at követően a budapesti Nemzeti Színház rendezője és színművésze volt. Kassai operarendezéseivel a szlovák opera történetébe is beírta a nevét. Színházi szak-, ill. emlékiratíróként fontos könyvek szerzője. – Főbb szerepei: Shylock (William Shakespeare: A velencei kalmár); Lear (William Shakespeare: Lear király); Tokeramo (Lengyel Menyhért: Taifun); Petur bán (Katona József: Bánk bán); Flambeau (Edmond Rostand: A sasfiók); Cigány (Szigligeti Ede: A cigány); Svengáli (Paul M. Potter: Trilby). – Fm. Impresszióim, Budapest, 1912; A vidéki színészet újjáépítése, Kassa, 1918; A szlovenszkói és ruszinszkói magyar színészet 25 éves története (kézirat), OSZK; Írások és emlékek, Ungvár, 1933; Írásaim és emlékeim, Kassa, 1942; A magyar színészet országútján Bp., 1946 – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Kováts Miklós: A magyar színjátszás és drámairodalom Csehszlovákiában (1974).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésKassa [Košice]
SzerzőTL - Tóth László
Rövid URL
ID372954
Módosítás dátuma2024. október 28.

Faragó Sándor

Részletek

(* 1899. máj. 16. Budapest, † 1957. ? Stockholm) Újságíró, író. A húszas évek elején emigránsként jött Csehszlovákiába; a Kassai Naplóban, A Reggelben dolgozott, s szerkesztője volt a rövid életű kassai Az Est c. napilapnak. 1926-ban visszatért Mo.-ra, s az avantgárd színház művelőjeként kb. 25 egyfelvonásost írt. A második vh. kitörése után Svédországba emigrált, ahol – saját műveiből is – filmforgatókönyveket írt, s egy ideig Ingmar Bergman rendező munkatársa volt. – Fm. (csak a Csehszlovákiában írottak) Kannibál próféta (r., 1924); Jószagú Kelemen császár (r., 1926).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésKassa [Košice]
SzerzőTuL - Turczel Lajos
Rövid URL
ID495776
Módosítás dátuma2024. október 28.

Farkas Gyula 1.

Részletek

(* 1888. okt. 12. Dénesd, † 1936. máj. 16. Somorja) Lapszerkesztő, politikus, a somorjai magyar polgári iskola tanára és igazgatója. A csehszl. szociáldemokrata pártban politizált, s egyik hazai exponense volt az emigránsok által szervezett kormánytámogató aktivista csoportnak. A CSMTIMT tudományos alosztályának titkára volt és a Szlovenszkói Magyar Tanügy c. lap felelős szerkesztője volt.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésDénesd [Jánošíková] / Somorja [Šamorín]
SzerzőTuL - Turczel Lajos
Rövid URL
ID495778
Módosítás dátuma2024. október 28.

Farkas Gyula 2.

Részletek

(* 1894. szept. 27. Kismarton, † 1958. ? Göttingen) Történész, irodalomtörténész. A húszas évek első felében a berlini egyetem lektoraként működött, s a magyar kormány megbízásából csehszlovákiai magyar könyvek kiadását szervezte meg a Voggenreiter Verlagnál. A kéziratokról a kassai Kazinczy Társaság vezetője, Sziklay Ferenc gondoskodott. A Prágai Magyar Hírlapban és A Mi Lapunkban publikált, két könyvet írt bontakozó kisebbségi szellemi életünkről. – Fm. Az elszakított Felvidék magyarságának szellemi élete (1927); Mécs László (1929).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
SzerzőTuL - Turczel Lajos
Rövid URL
ID495793
Módosítás dátuma2024. október 28.

Farkas István

Részletek

(* 1900. máj. 18. Turócszentmárton, † 1975. dec. 23. Szentgyörgy) Író, lapszerkesztő, műfordító. Az 1920-as évektől Galántán és Ipolyságon tanított, de lapokat is szerkesztett (A Hét 1929–1934; Magyar Család 1934–1937). Elsősorban novellákat írt, de megpróbálkozott a regénnyel és a drámával is. A szlovák–magyar kapcsolatok ápolása terén jelentős munkát fejtett ki. 1945 után sokáig nem publikálhatott. Több mint ezer oldalas visszaemlékezése kéziratban maradt. – Fm. Tizenhétben (elb., 1925); Lelkek feltámadása (r., 1926); Egyszerű történetek (elb., 1927); Csodálatos vakáció (ifjúsági r., 1932).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésTurócszentmárton [Martin] / Szentgyörgy [Svätý Jur]
SzerzőLT - Lacza Tihamér
Rövid URL
ID372957
Módosítás dátuma2024. október 28.

Farkas Iván

Részletek

Farkas Iván
Farkas Ivan (Somogyi fot.)

(* 1966. jan. 2. Nyitra) Közgazdász, politikus. Az érsekújvári Ipari Szakközépiskolában érettségizett (1984), a prágai Cseh Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán szerzett közgazdasági és vállalatvezetői oklevelet (1989). 2002-től az MKP elnökségének tagja és parlamenti képviselője, 2008-tól pártja országos tanácsának elnöke. 2013-tól Muzsla község polgármestere.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésNyitra [Nitra] / Muzsla [Mužla]
SzerzőLT - Lacza Tihamér
Rövid URL
ID372960
Módosítás dátuma2024. október 28.

Farkas Jenő

Részletek

(* 1922. jan. 18. Szenc, † 1979. szept. 18. Albár) Kat. pap, költő, műfordító. Pozsonyban érettségizett, a teológiát Esztergomban végezte. Pozsonyban, Csicsón, Kiskeszin, Bajtán, Nagymegyeren, Albáron szolgált lelkipásztorként. Az 1950-es évektől jelentek meg versei és műfordításai. 19. és 20. századi szlovák költők műveit fordította magyar nyelvre. – Fm. Csendország (v., 1965); Valaki jár a nyomomban (v., 1969); Ballada és zsoltár (v., 1999). – Ir. Turczel Lajos: Farkas Jenő 1922–1979.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésSzenc [Senec] / Albár [Dolný Bar] / Csicsó [Číčov] / Kiskeszi [Malé Kosihy] / Bajta [Bajtava] / Nagymegyer [Veľký Meder]
SzerzőLT - Lacza Tihamér
Rövid URL
ID372963
Módosítás dátuma2024. október 28.

Farkas Ottó

Részletek

Farkas Ottó
Farkas Ottó (FI)

(* 1951. szept. 13., Dobfenék) Újságíró. Tanulmányait a füleki gimnáziumban és a Mezőgazdasági Technikumban Tornalján végezte, majd a Madách Akadémia távutas hallgatója lett Salgótarjánban. 10 évig volt az almágyi szövetkezetben a bérelszámolási osztály vezetője. Majd 11 évig a feledi terménysiló és tápkészítő üzem vezetője. Különböző újságoknál, szervezeteknél dolgozott. 1990-től főállásban újságíró. Szinte valamennyi szlovákiai magyar lapban publikált – Szabad Földműves, Szabad Földműves Újság, Gömöri Hírlap, Új Szó, Vasárnap.  2012-ben nyugdíjba vonult, majd megjelent első könyve az Ördög János ugratása.   Fm: Ördög János ugratása. Mondák regék, történetek. (2012); Kísértetárnyék. (2013); Honvágy – élet írta történetek. (2013). – Ir. Szlovákiai magyar ki kicsoda. (2001).

 

 

 

 

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésDobfenek [Dubno]
SzerzőVL - Végh László
Rövid URL
ID495487
Módosítás dátuma2024. október 28.

Farkas Pál

Részletek

Farkas Pál
Farkas Pál (SZM)

(* 1876. júl. 6. Budapest, † 1944. ? Kassa) Színész. 1894-ben kezdte színészi pályáját Szigeti Jenő vidéki társulatában. Tizenegy évet Nagyváradon, ötöt Debrecenben töltött. Élete meghatározó városa Kassa maradt. Nagyon népszerű epizódszínész volt. 1937-ben vonult vissza az aktív szerepléstől. Élete során több ízben szerepelt alkalmi társulatokban, s ezzel járta végig Szlovákia magyarlakta településeit. Több ízben maga is vezetett ilyen társulatot. Az 1920–30-as években szerkesztője volt a Kassán kiadott gazdag tartalmú színházi almanachoknak. – Főbb színházi szerepei: Gerő, intéző (Kálmán Imre: Tatárjárás); Színigazgató (Lucian Hervé: Nebáncsvirág); Carnero, gróf (Johann Strauss: A cigánybáró); Tiborc (Katona József: Bánk bán); Öreg komédiás (Zilahy Lajos: Zenebohócok); Goldstein sSzámi (Kövessy Albert: Goldstein Számi); A vén gazember (Mikszáth Kálmán: A vén gazember). – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Kováts Miklós: A magyar színjátszás és drámairodalom Csehszlovákiában (1974); Keller Imre: Jubileumi Album 1918–1928 (1928).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésKassa [Košice]
SzerzőKP - Kolár Péter
Rövid URL
ID493627
Módosítás dátuma2024. október 28.

Farkas Veronika

Részletek

Farkas Veronika
Farkas Veronika (ST)

(* 1943. máj. 21. Losonc) Művészettörténész, pedagógus. 1975-ben művészettörténetet végzett a budapesti ELTE BTK-án (1989-ben doktorált). 1975-től a rimaszombati Gömöri Múzeum, 1978–84 között a komáromi Duna Menti Múzeum művészettörténésze volt. 1989-től 1996-ig a komáromi magyar tanítási nyelvű gimnáziumban tanított, 1996-tól a Schola Comaromiensisen és a soproni Benedek Elek Óvópedagógiai Egyetemen művészettörténetet ad elő. A 2001-ben alapított Limes Galéria vezetője Komáromban, számos tárlatot rendezett, ill. katalógust szerkesztett; Dúdor István műveiből több kiállítást rendezett.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésLosonc [Lučenec] / Komárom [Komárno]
SzerzőKKK - Kubička Kucsera Klára
Rövid URL
ID372966
Módosítás dátuma2024. október 28.

Farkas Zoltán

Részletek

(1881. nov. 4. Erdőbénye – 1945. jan. Auschwitz [Lengyelország]) Jogász, politikus. Jogi tanulmányai elvégzését követően a kassai ügyvédi kamara tagja lett. A két vh. között a szlovákiai magyar szociáldemokrácia egyik vezető személyisége volt. 1929-ben a Csehszlovák Szociáldemokrata Munkáspárt listáján szenátori mandátumot szerzett. A húszas évek második felében tagja volt a városi képviselő-testületnek. Miután 1938-ban Kassa visszakerült Mo.-hoz Kistarcsára internálták, ahol több mint egy évet raboskodott. Szabadulása után Budapesten telepedett le, ahonnan 1944 nyarán Auschwitzba hurcolták. Feltételezhetően a haláltábor evakuálása során, 1945 jan.-jában vesztette életét.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésKassa [Košice]
SzerzőSA - Simon Attila
Rövid URL
ID488431
Módosítás dátuma2024. október 28.

Farnbauer Gábor

Részletek

Farnbauer Gábor
Farnbauer Gábor (FI)

(* 1957. máj. 6. Komárom) Író, költő, fizikus. A komáromi gimnáziumban érettségizett, a prágai Károly Egyetem TTK fizika szakán végzett (1982). 1982–1989-ben az SZTA Fizikai Intézetének kutatója. 1991-ben a Kalligram Könyv- és Lapkiadó egyik alapítója volt, 1992–1998-ban a Kalligram irodalmi folyóirat szerkesztője. Első verseivel az 1980-as évek elején jelentkezett, szerepelt a Próbaút c. antológiában (1986). 1992-ben Madách-díjjal jutalmazták. – Fm. A hiány szorításában (v., 1987); A magány illemtana (v., 1989); Az ibolya illata (v. és szövegek, 1992).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésKomárom [Komárno]
SzerzőLT - Lacza Tihamér
Rövid URL
ID372978
Módosítás dátuma2024. október 28.

Fazekas Imre

Részletek

(* 1919. dec. 26. Barslédec, † 1998. június 1. Komárom) Színész. Pozsonyban érettségizett 1942-ben. Sorkatonai szolgálata letöltése után Léván, Pozsonyban, Aranyosmaróton, végül Komáromban volt biztosítóintézeti tisztviselő. Mindenütt tevékenyen részt vett a műkedvelő színjátszó mozgalomban. 1954 jan.-jában került a Magyar Területi Színházhoz, melynek 1985. jan.-i nyugdíjazásáig tagja maradt. Számos hangjáték és tucatnyi szlovák film szereplője volt. 1969-ben Kiváló Munkáért kitüntetést kapott, 1980-tól Érdemes művész címmel tüntették ki.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésBarslédec [Ladice] / Komárom [Komárno]
SzerzőTL - Tóth László
Rövid URL
ID372984
Módosítás dátuma2024. október 28.

Fazekas József

Részletek

(* 1953. szept. 22. Bodrogszentes) Szerkesztő, műfordító. A királyhelmeci magyar gimnáziumban érettségizett (1972), majd a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett esztétika–magyar szakos tanári oklevelet 1977-ben (1984-től bölcsészdoktor). 1980–1984 között a Csemadok szakelőadója, 1985-től a Madách Könyv- és Lapkiadó szerkesztője (1988-tól az eredeti magyar irodalmi részleg vezetője, 1989 dec.-ében főszerkesztője) volt. Ugyekkor két hónapig a Napfőszerkesztő-helyettese is. 1992–1999 között a Kalligram Könyv- és Lapkiadó főszerkesztője, 1999-től a Fórum Kisebbségkutató Intézet munkatársa, a Fórum Társadalomtudományi Szemle felelős, 2005-től főszerkesztője, ill. a Fórum Kisebbségkutató Intézet kiadói részlegének igazgatója. Szaktudományos munkák fordítója, irodalmi antológiák és tudományos kötetek szerkesztője, összeállítója.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésBodrogszentes [Svätuše] / Dunaszerdahely [Dunajská Streda]
SzerzőLT - Lacza Tihamér
Rövid URL
ID372987
Módosítás dátuma2024. október 28.

Fecsó Pál

Részletek

(* 1933. jan. 2. Kassa, † 2004. jan. 3. Torna) Pedagógus, újságíró, költő. 1953-ban érettségizett a komáromi gimnáziumban. 1955–1978-ban általános iskolai tanító, 1978–1993-ban az Új Szó kelet-szlovákiai tudósítója volt. – Fm. Nyugtalanság (v., 1969); Visszaszámlálás (v., 1998).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésKassa [Košice] / Torna [Turňa nad Bodvou]
SzerzőLT - Lacza Tihamér
Rövid URL
ID372996
Módosítás dátuma2024. október 28.

Fehér Ferenc

Részletek

(* 1885. jún. 10. Salgótarján, † 1952. ápr. 7. Vác) Újságíró, szerkesztő, író. Szegényparaszti családból származott. 1903-ban tagja lett a mo.-i szociáldemokrata pártnak. Az 1910-es évek elején a turócszentmártoni munkásbiztosító pénztár igazgatója volt, itt ismerkedett meg a nemzetiségi problémával. Az első vh. éveit az orosz és az olasz fronton szanitécként élte át. A Magyar Tanácsköztársaság megalakulása után Budapesten részt vett a csehszl. kommunista szekció szervezésében, a Szlovák Tanácsköztársaságnak pedig a belügyi népbiztosa volt. A Tanácsköztársaság bukása után Mo.-on letartóztatták és egyévi börtönbüntetésre ítélték. Szabadulása után Pozsonyban újságíróként dolgozott a szociáldemokrata párt magyar nyelvű sajtójában; 1935 és 1938 között a Csehszlovákiai Népszava főszerkesztője volt. 1938–1945-ben ismét Mo.-on tartózkodott, nagyobbára illegalitásban. 1945 után jelentős politikai tisztségeket töltött be. A koncepciós perek idején őt is letartóztatták, s 1952-ben a váci fegyházban halt meg. Szépprózai és drámai műveket is írt. A Munkásújságban és a Csehszlovákiai Népszavában publikált tárcáit, glosszáit Kanóc András álnéven jegyezte. – Fm. Éljen a háború (1932).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésPozsony [Bratislava]
SzerzőTuL - Turczel Lajos
Rövid URL
ID495797
Módosítás dátuma2024. október 28.

Fehér Jenő

Részletek

(* 1885. okt. 15. Fazekaszsaluzsány, † 1944. márc. 22. Budapest) Író, lapszerkesztő. Selmecbányái tanulmányait abbahagyva újságíró lett. 1918–19-ben részt vett a mo.-i forradalmi mozgalmakban, s bukásuk után emigrált. Rövid bécsi tartózkodás után Pozsonyban több lap munkatársa, s a rövid életű Fáklya főszerkesztője lett. 1938-ban kiutasították Szlovákiából. Budapesten élt, s rövid időre internálták. Több szépirodalmi műve kéziratban maradt. – Fm. Ossi Máriusz gyönyörűen komisz élete (r., 1927).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésPozsony [Bratislava]
SzerzőCsS - Csanda Sándor
Rövid URL
ID495800
Módosítás dátuma2024. október 28.

Fehér Kriszta; Krisztina

Részletek

Fehér Kriszta; Krisztina
Fehér Kriszta (csa)

(* 1979. febr. 23. Vágsellye) Költő, író, fotóművész. Vágsellyén a magyar alapiskolába járt, majd a Pozsonyi Magyar Tannyelvű Gimnáziumban érettségizett (1997), 2002-ben a nyitrai Konstantin Filozófus Egyemen végzett magyar nyelv és irodalom, illetve kulturológia szakon. 2001-től tagja a Szlovákiai Magyar Írók Társaságának, illetve az Anima Társaságnak. Jelenleg projektmenedzseléssel foglalkozik. – Versei, novellái és fotói az Új Holnap, Szőrös Kő, Az Irodalom Visszavág, Terebess, Opus c. folyóiratokban jelennek meg. Szerepelt az Angyalzsugor (1997); A háló könyve (2001) és a Pf. 2002 (2002) c. antológiákban. Fotói a TÍZESET – tízéves a Spanyolnátha művészeti folyóirat (2014) kiállításán jelentek meg. – Fm. Ünneprontás (v., 2001).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésVágsellye [Šaľa]
SzerzőTK - Tóth Károly
Rövid URL
ID495801
Módosítás dátuma2024. október 28.

Fehér Pindes Ivett

Részletek

(* 1967. júl. 29., Nyitranagykér): élelmiszerbiztonsági önálló szaklaboráns, múzeumalapító. A nyitrai Eugen Guderna Gimnáziumban érettségizett (1985), majd különféle továbbképzéseken vett részt, végül a Nyitrai Mezőgazdasági Egyetemen szerzett élelmiszer-biztonsági és -minőségellenőrzési oklevelet (2016). Jelenleg az Állami Állatorvosi és Élelmiszerbiztonsági Intézet Nemzeti Tej- és Tejtermék-ellenőrzési Laboratóriumának szakmunkatársa Nyitrán. Szabad idejében részben történelemmel, ill. a népi kultúrával foglalkozik, különös tekintettel a népviseletekre, népi hímzésre, hímestojásfestésre stb. Férjével, Fehér Sándorral három nyitrai vonatkozású könyv társszerzője (Irodalom Nyitrán, Nyitra az irodalomban; Nyitra sírkövek – séta a nyitrai városi temetőben). Szőlőműveléssel is foglalkozik. A Zoboralja Múzeum társalapítója Alsóbodokon.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésNyitranagykér [Veľký Kýr] / Alsóbodok [Dolné Obdokovce] / Pográny [Pohranice]
SzerzőLJ - Liszka József
Rövid URL
ID518622
Módosítás dátuma2024. október 28.

Fehér Sándor

Részletek

Fehér Sándor
Fehér Sándor (FI)

(* 1967. ápr. 2. Alsóbodok) Agrármérnök, helytörténész, költő, egyetemi docens. 1982–1986 között az Udvardi Mezőgazdasági Szakközépiskolában tanult, majd a nyitrai Mezőgazdasági Egyetemen 1991-ben agrármérnöki oklevelet szerzett. 1996–1999-ben elvégezte a nyitrai Konstantin Egyetem Természettudományi Karán a környezeti ökológia mesterképzést, 1997–2001 között pedig a nyitrai Szlovák Agrártudományi Egyetem Kertészeti és Tájgazdálkodási Karának doktori képzését (tájgazdálkodás, PhD.). Felsőoktatási pedagógusképzésben is részt vett 2004–2005-ben. 2009-ben a gödöllői Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán a környezetgazdálkodás témakörében egyetemi docenssé habilitálták. 1992–1997-ben a nyitrai Közterület- fenntartó Vállalatnál dolgozott. 2001–2002-ben az alsóbodoki Vállalkozói Szakközépiskola óraadó tanára volt, 2002-től a nyitrai Szlovák Agrártudományi Egyetem Kertészeti és Tájgazdálkodási Karának adjunktusa, 2009-től az Európai Tanulmányok és Régiófejlesztési Kar Fenntartható Fejlődés Tanszékének docense. Kutatási területe a fenntartható fejlődés, a természeti erőforrások, a tájhasználat, a biodiverzitás. Számos szakmai csoport, szervezet és társaság tagja, munkatársa. Tudományos dolgozatai számos ország szakfolyóirataiban jelennek meg. Több alkalommal járt külföldi tanulmányúton. Szakmai tevékenysége mellett szépirodalommal és helytörténettel is foglalkozik. Feldolgozta és publikálta több zoboraljai község (Alsóbodok, Babindál, Gímes, Nyitracsehi, Nyitrageszte, Zsére) történetét. Jelenlegi lakóhelyéről, Pogrányról két könyvet is megjelentetett. Több munkáját közösen írta feleségével, Fehér Pindes Ivettel (pl. Nyitrai sírkövek. Séta a nyitrai városi temetőben, 2009; Irodalom Nyitrán, Nyitra az irodalomban, 2012). – Fm. Pográny (1995); Alsóbodok (1997); Nyitrageszte (1997); Cápafogak között (v., 2003); Csehi község monográfiája (Száraz V.-vel, 2013).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésAlsóbodok [Dolné Obdokovce] / Pográny [Pohranice]
SzerzőLJ - Liszka József
Rövid URL
ID373002
Módosítás dátuma2024. október 28.

Fehérváry István

Részletek

(* 1909. ? Rozsnyó, † ?) Újságíró, író. Verseit, elbeszéléseit, riportjait főleg a gömöri lapokban (Sajó-Vidék, Gömör) és a Prágai Magyar Hírlapban közölte. A háború utáni jogfosztottság idején valószínűleg Mo.-ra került, de ottani adatai ismeretlenek. A Magyarok a nyelvhatáron c. könyve a szlovákiai Gömör magyar vidéke kislexikonának tekinthető. – Fm. Könnyes mosolyok (v., 1935); A csavargó és más elbeszélések (1933); Magyarok a nyelvhatáron (1937).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésRozsnyó [Rožňava]
SzerzőTuL - Turczel Lajos
Rövid URL
ID495802
Módosítás dátuma2024. október 28.

1 10 11 12 13 14 47
47 találat