Magántökére épülő baloldali szellemiségű kiadó (Pozsony, 1927–1928). Azon kezdeményezések (Munkáskönyvtár, Pallas-könyvtár, Renaissance-füzetek) egyikeként alakult, melyek „kultúrát és világnézetet” egyaránt akartak terjeszteni. Öt kötetet adott ki, a vállalkozás ezzel megfeneklett. – Vezető:  Barta Lajos. – Ir. Schubert Tódor: A felvidéki magyar kultúráért. In: Csatár István–Ölvedi János szerk.: A visszatért Felvidék adattára (1939); Vass László: A felvidéki magyar irodalom. In: Csatár István–Ölvedi János szerk.: A visszatért Felvidék adattára (1939); Turczel Lajos: Két kor mezsgyéjén (1969).

A szovjetbarát szövetség szlovákiai bizottságának havilapja (Pozsony, 1952–1955).

Gyermekcsoport (Dunaszerdahely, 1987–1997; 2003). Ifjúsági csoporttá alakulása után hozta létre Kraus Ágota 1987-ben. A csoport 1997-ig, vezetőjük távozásáig működött, majd 2003-ban Kraus Ágota újraszervezte a csoportot, s azóta folyamatosan működik. Főként a Csallóköz hagyományos néptánckulturáját dolgozzák fel, de szívesen nyúlnak Kárpát-medence más táncdialektusaihoz is. – Díj: Többször nyert különböző országos és nemzetközi versenyeken fő- és nívódíjakat, első helyezést. – Vezető: Kraus Ágota (1978).

A Duna Menti Múzeum értesítője (Komárom, 1979). A megjelenő Tájékoztató (Spravodaj) 5. füzetétől ~ címmel jelenik meg többé-kevésbé rendszeresen. Régészeti, történeti, művészettörténeti, néprajzi, természetrajzi tematikájú tanulmányokat, kisebb közleményeket közöl. A korábbi számokban inkább szlovákul, magyar rezümékkel, később vegyesen, szlovák és magyar nyelven. – Szerk. Mácza Mihály (1979–1998).

A magyar egyetemisták és diákok klubja (Pozsony, 1964). Rendszeres összejövetelein tudományos népszerűsítő előadásokat, műsoros esteket szervezett, foglalkozott az aktuális közéleti kérdésekkel, összefogta a Pozsonyban tanuló hallgatókat, diákokat, az itt élő közéleti értelmiségieket. A hatvanas évek második felében a Népművelés mellékleteként több időszaki kiadványt jelentett meg (Így Élünk Mi, Hang, Klubfórum). Aktív szervezője volt a Nyári Ifjúsági Táboroknak, a honismereti kerékpártúráknak és a szlovákiai magyar klubmozgalomnak. 1991-ben megszűnt, szerepét a pozsonyi magyar szakmai egyetemi klubok vették át. 2007-től önálló jogi személyként újra működik. – Vezető: Kajla Júlia (1964); Németh István (1965); Duray Miklós (1965); A. Nagy László (1968); Grendel Lajos (1970); Végh László (1971); Samarjay Zoltán (1972); Bába Ildikó (1974); Mihályi Molnár László (1975); Visehradszky Vilmos (1978); Molnár Imre (1979); Zobor Rozália (1980); Braunsteiner Glória (1981); Patus János (1984); Rudas Dóra (1985); Kosár Dezső (1986); Vörös Péter (1988); Somogyi Alfréd (1989); Kosár Dezső (1990–1991); Víglaš Zoltán (2007); Petrik Tamás (2009); Ovšonka Márk (2010); Tóth Kálmán (2010); Rajcsányi Viktor (2012); Reczai Lilla (2013).

A polgári csehszl. állam törvénnyel szervezett népművelésének járási szerve. Az állampolgári nevelésről szóló 1919. évi 67. sz. törvény rendelte el, hogy a lakosság körében ingyenes tanfolyamokat kell rendezni, melyeken hozzáértő előadók ismertetik az állam fölépítését, jellegét, törvényeit, az állampolgárok jogait és kötelességeit. E tanfolyamok rendezésével és irányításával a járási közművelődési testületeket és a helyi bizottságokat (HB) bízták meg. A ~-k vegyes összetételű, a politikai pártok és a kulturális egyesületek küldötteiből alakított szervek voltak, s az említett tanfolyamok rendezésén kívül más nagy fontosságú hatáskörük is volt: ők osztották ki a kulturális egyesületek számára az állami és községi segélyeket, továbbá adó- és illetékmentességet biztosítottak az általuk jóváhagyott kulturális rendezvényeknek. A magyar ellenzéki pártok a ~-k és HB-k létesítését a magyarlakta területeken könnyelműen elhanyagolták, a magyar kulturális egyesületek ezért nagy anyagi lehetőségtől estek el. 1928-ban az egész államban 569 ~ működött, ebből 298 volt cseh, 82 szlovák, 177 német, 8 ruszin, 3 lengyel és csak 1 magyar. A 30-as évek derekán a helyzet némileg javult, de 1937 végén is csak 14 magyar ~ létezett, holott 41 alapítására lett volna lehetőség. 1936 elején külön szövetséget (Magyar Közművelődési Szövetség) létesítettek, melynek az volt a feladata, hogy a magyar ~-k és HB-k alakítását mindenfelé propagálja és megszervezze. A régi és az új testületek és bizottságok működését sokszor megnehezítette a különböző pártállású tagok közti súrlódás és viszály, de voltak olyan ~-k is, melyek példamutató munkásságot fejtettek ki. Pl. a Schubert Tódor irányította lévai ~ 1936–1937-ben olyan előadás-sorozatot rendezett, melynek során élvonalbeli kisebbségi értelmiségiek értekeztek a csehszl. magyarság helyzetéről és problémáiról. Ez az előadássorozat, ill. a belőle összeállított könyv (Kisebbségi problémák, 1937) a kisebbségi élet komplex felmérésére irányuló értékes kísérletnek tekinthető. 1935–1936-ban a magyar ~-k és községi közkönyvtárak tájékoztatása, irányítása céljából lap is megjelent Közművelődés – Könyvtárélet címmel. – Ir. Surányi Géza–Váradi Antal: Magyar múlt és jelen (1928); Vájlok Sándor: A szlovenszkói magyar népművelés és problémái (Magyar Írás, 1936/5).

Jedlik Ányos szellemi hagyatékának ápolását felvállaló társulás (Szímő, 1999). Fenntartja a Jedlik Ányos-emlékszobát, gyűjti a feltalálóhoz fűződő dokumentumokat, tárgyi emlékeket. Részt vesz a Jedlik Ányos-díj odaítélésében, a díjkiosztó ünnepség megrendezője. – Vezető: Bób János.

A Csehországba deportált magyarok számára kiadott hetilap (Prága, 1948. júl. 28.–1949. ápr. 10.). A Földművelésügyi és Népjóléti Minisztérium kiadásában jelent meg. A lapot amellett, hogy jótékonyan segítette az elszakított családok, családtagok megkeresését, az a szándék vezette, hogy a csehszl. kormány politikájának megfelelően rávegye a Cseh- és Morvaországba deportált magyarokat a cseh határvidéken való letelepedésre s a mezőgazdasági munkákban való részvételre. – Szerk. Szily Imre.

Szocialista szellemiségű képes gyermeklap (Beregszász, 1927–1929). Aktívabb munkatársai Demjén Ferenc, llku Pál és Farkas Antal voltak. Móra Ferenctől meglepően sok írást közölt. – Szerk. Czabán Samu.

Kulturális és közművelődési szervezet (Komárom, 1991). Feladata a szlovákiai magyar színházművészet fejlesztése (különös tekintettel a Komáromi Jókai Színházra), a fiatal tehetségek támogatása és időszakos színházi témájú sajtótermékek kiadása. Az évente 5-10-szer megjelenő Kulisszák c. színházi lap kiadója. – Vezető: Dobai Tibor.

Kulturális társaság (Komárom, 1911). Főként Jókai Mór emlékének ápolásával foglalkozott. Az államfordulat után, már 1919 őszén felújította tevékenységét. Kultúrháza, múzeuma, könyvtára, szépművészeti osztálya volt, s igen sok előadást és kulturális akciót rendezett. Vezetésében keresztény-nemzeti szellem uralkodott. Vezetői közé tartoztak: Alapy Gyula, Erdélyi Pál, Hajdú Lukács, Fülöp Zsigmond, Szombathy Viktor, Baranyay József, Borka Géza, Gaál Gyula. 1937-ben közadakozásból felállította Jókai szobrát, Berecz Gyula komáromi művész alkotását (1937). Együttműködött a Szlovenszkói Magyar Kultúregyesülettel. Tevékenysége a 30-as évek végén kibővült, a következő szakosztályai voltak: múzeumi, irodalmi, közművelődési, képzőművészeti, zeneművészeti, könyvtári. Legnagyobb országos rendezvénye az 1925. évi Jókai-emlékünnepély volt. Ebből az alkalomból adták ki a Jókai Emlékkönyvet (szerk. Alapy Gyula és Fülöp Zsigmond, 1925). Az egyesület tevékenysége 1939 és 1944 között élénk volt, az 1945 utáni jogfosztás idején viszont beszüntették. 2000-ben ~ néven polgári társulásként újjáalakult Komáromban. Szénássy Zoltán kezdeményezte és lett a tiszteletbeli elnöke. – Vezető: Beöthy Zsolt (1911); Szijj Ferenc (1922–1945); Keszegh Margit (2000).

Kulturális társaság (Komárom, 1911). Főként Jókai Mór emlékének ápolásával foglalkozott. Az államfordulat után, már 1919 őszén felújította tevékenységét. Kultúrháza, múzeuma, könyvtára, szépművészeti osztálya volt, s igen sok előadást és kulturális akciót rendezett. Vezetésében keresztény-nemzeti szellem uralkodott. Vezetői közé tartoztak: Alapy Gyula, Erdélyi Pál, Hajdú Lukács, Fülöp Zsigmond, Szombathy Viktor, Baranyay József, Borka Géza, Gaál Gyula. 1937-ben közadakozásból felállította Jókai szobrát, Berecz Gyula komáromi művész alkotását (1937). Együttműködött a Szlovenszkói Magyar Kultúregyesülettel. Tevékenysége a 30-as évek végén kibővült, a következő szakosztályai voltak: múzeumi, irodalmi, közművelődési, képzőművészeti, zeneművészeti, könyvtári. Legnagyobb országos rendezvénye az 1925. évi Jókai-emlékünnepély volt. Ebből az alkalomból adták ki a Jókai Emlékkönyvet (szerk. Alapy Gyula és Fülöp Zsigmond, 1925). Az egyesület tevékenysége 1939 és 1944 között élénk volt, az 1945 utáni jogfosztás idején viszont beszüntették. 2000-ben ~ néven polgári társulásként újjáalakult Komáromban. Szénássy Zoltán kezdeményezte és lett a tiszteletbeli elnöke. – Vezető: Beöthy Zsolt (1911); Szijj Ferenc (1922–1945); Keszegh Margit (2000).

Kulturális társaság (Komárom, 1911). Főként Jókai Mór emlékének ápolásával foglalkozott. Az államfordulat után, már 1919 őszén felújította tevékenységét. Kultúrháza, múzeuma, könyvtára, szépművészeti osztálya volt, s igen sok előadást és kulturális akciót rendezett. Vezetésében keresztény-nemzeti szellem uralkodott. Vezetői közé tartoztak: Alapy Gyula, Erdélyi Pál, Hajdú Lukács, Fülöp Zsigmond, Szombathy Viktor, Baranyay József, Borka Géza, Gaál Gyula. 1937-ben közadakozásból felállította Jókai szobrát, Berecz Gyula komáromi művész alkotását (1937). Együttműködött a Szlovenszkói Magyar Kultúregyesülettel. Tevékenysége a 30-as évek végén kibővült, a következő szakosztályai voltak: múzeumi, irodalmi, közművelődési, képzőművészeti, zeneművészeti, könyvtári. Legnagyobb országos rendezvénye az 1925. évi Jókai-emlékünnepély volt. Ebből az alkalomból adták ki a Jókai Emlékkönyvet (szerk. Alapy Gyula és Fülöp Zsigmond, 1925). Az egyesület tevékenysége 1939 és 1944 között élénk volt, az 1945 utáni jogfosztás idején viszont beszüntették. 2000-ben ~ néven polgári társulásként újjáalakult Komáromban. Szénássy Zoltán kezdeményezte és lett a tiszteletbeli elnöke. – Vezető: Beöthy Zsolt (1911); Szijj Ferenc (1922–1945); Keszegh Margit (2000).

A Komáromi Jókai Színház épülete (FI)

Szlovákiai magyar színház (Komárom, ill. Kassa, 1952). – Magyar Területi Színház (Matesz). 1952. okt. 1-jével alakult. Első bemutatóját (Urbán Ernő: Tűzkeresztség) 1953. jan. 31-én tartotta az egykori Katolikus Legényegylet erre a célra átalakított épületében. A Fellegi István által létrehozott társulat tagjai egyfelől az Állami Faluszínház magyar tagozatának „átigazolt” színészei, másfelől az e célból meghirdetett színészfelvételin jól szerepeltek voltak. A színház kezdetben a szlovák színházi szakmától kapott segítséget (rendezőket, díszlet- és jelmeztervezőket, a műszaki és segédszemélyzet néhány tagját stb.). A szlovákiai színházak rendszerében a kerületi színházakkal volt rokonítható, de tájolási körzete jóval nagyobb volt. Hosszú időn keresztül jeles szlovák és magyarországi vendégrendezőkkel dolgozott. Az 1959-ben megszüntetett Állami Faluszínház magyar tagozata beolvadt a színházba. Az első jelentősebb koncepció-, érték- és nemzedékváltásra az 1960-as években került sor a színházban. Krivošík István működése idején az intézmény szervezetileg összefogottabbá vált, világszemléletében megújult, átgondoltabb és a kortárs drámairodalom értékeire is nyitottabb lett a dramaturgiája, s úgy-ahogy kilépett egyre érzékelhetőbb elszigeteltségéből, és átfogó fiatalítás indult el a falai között (ekkor kerültek Komáromba első, szépművészeti főiskolát végzett fiataljai is (Beke Sándor, Dráfi Mátyás, Csendes László, Boráros Imre, Németh Ica, Galán Géza, Thirring Viola). Fellépéseik, kezdeményezéseik ösztönzőleg hatottak a csehszlovákiai magyar irodalmi színpadi (kisszínpadi), ill. műkedvelő színjátszó mozgalomra, és a színház is kapott utánpótlást az évtized végére megizmosodott kisszínpadi, ill. műkedvelő színjátszó mozgalomtól. A hetvenes évek közepén Kmeczkó Mihály személyében állandó dramaturgot kapott a színház, szorosabb lett a színház és a csehszlovákiai magyar írók, lapok, ill. közélet kapcsolata. Nem sikerült megoldani a színészutánpótlás kérdését: 1975 és 1985 között a színház egy kisebb kamaratársulatra elegendő frissen végzett fiatal színésze nem tért vissza a budapesti színművészeti főiskoláról. Az 1980-as évek második fele hozott jelentősebb változást e tekintetben. Változott a komáromi társulat tájolási „filozófiája” is, fokozatosan megszüntette vendégjátékait a kisebb játékhelyeken, 1987-ben beköltözhetett az újonnan elkészült színházépületbe, amelyet 1990-től tulajdonba is kapott. – 1969-ben létrehozta a Thália Színpadot Kassán. A kassai társulat Carlo Goldoni Két úr szolgája c., Beke Sándor rendezte komédiájával 1969. nov. 19-én Gömörhorkán mutatkozott be. A későbbiekben magyarországi és szlovákiai viszonylatban is több sikeres bemutatót tartott. 1978-ban Beke Sándor távozni kényszerült a színpad éléről. A nyolcvanas évek elején Takács Emőd igazgató Gágyor Pétert rendezőnek, Szigeti Lászlót dramaturgnak hívta meg Kassára. Összmagyar viszonylatban is felfigyeltető bemutatóik voltak. A kassai Thália Színpad 1990. júl. 1-jével Kassai Thália Színház néven önállósodott. – A Magyar Területi Színház 1990-ben vette fel az új, ~ nevet. A 90-es évek elején (Beke Sándor igazgatósága alatt) olyan nagymérvű változások történtek a színház életében, mint korábban soha: a színház újragondolta a helyét a szlovákiai, a szlovákiai magyar és az összmagyar (színházi) kultúrában, ami számottevő hangsúlyeltolódásokkal járt együtt; lényegi változásokat eszközölt műsorszerkezetében, játékrendjében, a közönségszervezés mikéntjében; felülvizsgálta gazdálkodásának addigi kereteit és szerkezetét, létrehozta a Jókai Alapítványt és a Bástya Színházat; a pályakezdők képzésére stúdiót szervezett; új szemléletet hozó fiatalításnak engedett teret stb. Olyan előadásokkal lépett elő, amelyek újból a szakmai és a közfigyelem középpontjába helyezték. 1996. júl. 1-jei hatállyal a ~ az újonnan konstruált Duna Menti Kulturális Központba való becsatolásával elvesztette jogalanyiságát, amelyet csak 1999-ben kapta vissza. Közben az átmeneti bizonytalanságok következtében számos fiatal és jól képzett színész elpártolt a színháztól, ill. a frissen végzettek nem Komáromba szerződtek, s ezt a folyamatot csupán az amatőr színjátszó mozgalomból jött Kiss Péntek József igazgatósága idején sikerült megfordítani. Jelentős szakmai áttörést hozó siker ebből az időszakból Czajlik József Amadeus- (2001) és Telihay Péter Tartuffe-rendezése (2001). Ebben az időben koncepciózusabbá vált a dramaturgiai tervezés (Varga Emese frissen végzett dramaturg színházhoz kerülésével), s a fiatalok is visszatértek a társulathoz. A sikersorozat folytatódott a 2002–2003-as évadban.  2003-ban Pro Probitate – Helytállásért-díjat kapott. – Vezető: Fellegi István (1952); Krivošík István (1963); Dráfi Mátyás (1968); Krivošík István (1971); Konrád József (1977); Takáts Emőd (1979); Beke Sándor (1990); Holocsy István (1994–1996); Kiss Péntek József (1999); Tóth Tibor (2004); Gál Tamás (2020). – Ir. Szilvássy József: 20 éves a Magyar Területi Színház (Irodalmi Szemle, 1973/2); Tóth László: Párhuzamok, kitérők (1991); Tóth László: Déryné nyomában. A komáromi magyar színjátszás története II. 1945-től napjainkig (1998); Tóth László–Filep Tamás Gusztáv szerk.: A (cseh)szlovákiai magyar művelődés története 1918–1998. III. kötet (1999); Tóth László: Köz–művelődés–történet (2000); Hizsnyan Géza: A színházi élet. In: Fazekas József–Hunčík Péter szerk.: Magyarok Szlovákiában. Összefoglaló jelentés 1989–2004 (2004); Hizsnyan Géza: Színházak – színházi élet. In: Csanda Gábor–Tóth Károly szerk.: Magyarok Szlovákiában. Kultúra (2006).

Előadás a Komáromi Jókai Színházban (Gogol: Revizor) (JSZ)

Kulturális és szakmai intézmény (Komárom, 1996). Célja az idős és arra rászorult művészek anyagi segítése, a magyar nyelv ápolása és szoros kapcsolat kialakítása a Komáromi Jókai Színházzal, közös rendezvények és megemlékezések megszervezése.

Az egyházat és a hitéletet segítő intézmény (Komárom, 1990). Célja a Szl.-ban működő magyar katolikus papság, hitoktatók, ill. ifjúsággal foglakozó szervezetek segítése. Az 1990-től évente megrendezett Komáromi Imanap főszervezője. – Vezető: Sztyahula János (1990).

Gazdasági, szépirodalmi, társadalmi és ifj. folyóirat (Kassa, 1921. jan. 15.–1922. márc. 31.). Fő munkatársai közé tartoztak: Darkó István, Ölvedi László, Urr Ida. Ez volt az első csehszlovákiai magyar egyetemista lapkezdeményezés. – Szerk. Urr György és Bányai János.

A magyar egyetemisták és diákok klubja (Pozsony, 1964). Rendszeres összejövetelein tudományos népszerűsítő előadásokat, műsoros esteket szervezett, foglalkozott az aktuális közéleti kérdésekkel, összefogta a Pozsonyban tanuló hallgatókat, diákokat, az itt élő közéleti értelmiségieket. A hatvanas évek második felében a Népművelés mellékleteként több időszaki kiadványt jelentett meg (Így Élünk Mi, Hang, Klubfórum). Aktív szervezője volt a Nyári Ifjúsági Táboroknak, a honismereti kerékpártúráknak és a szlovákiai magyar klubmozgalomnak. 1991-ben megszűnt, szerepét a pozsonyi magyar szakmai egyetemi klubok vették át. 2007-től önálló jogi személyként újra működik. – Vezető: Kajla Júlia (1964); Németh István (1965); Duray Miklós (1965); A. Nagy László (1968); Grendel Lajos (1970); Végh László (1971); Samarjay Zoltán (1972); Bába Ildikó (1974); Mihályi Molnár László (1975); Visehradszky Vilmos (1978); Molnár Imre (1979); Zobor Rozália (1980); Braunsteiner Glória (1981); Patus János (1984); Rudas Dóra (1985); Kosár Dezső (1986); Vörös Péter (1988); Somogyi Alfréd (1989); Kosár Dezső (1990–1991); Víglaš Zoltán (2007); Petrik Tamás (2009); Ovšonka Márk (2010); Tóth Kálmán (2010); Rajcsányi Viktor (2012); Reczai Lilla (2013).

Zsidó hetilap (Pozsony, 1925. márc.–máj.). A Szombat c. korábbi zsidó lap folytatásának tekinthető. Ahhoz hasonlóan a zsidó nemzeti öntudat propagálója, a zsidó állam eszményítője volt, emellett feltétlen lojalitást tanúsított a csehszl. polgári rendszer iránt. Nemzetpolitikai jellegű közleményei nagy részét a szerkesztő írta. Csak zsidó írókat szerepeltető irodalmi és művészeti rovatában többek között Antal Sándor, Faragó Sándor, Herczeg Gábor, Kaczér Illés, Komlós Aladár, Patai József, Salamon László, Sebesi Ernő, Somlyó Zoltán, Szenes Erzsi, Telekes Béla, Újvári Imre és Újvári Péter írásaival találkozunk. – Szerk. Újvári Péter.

Magyar főiskolások és egyetemisták klubja (Nyitra, 1964). A nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem és a Mezőgazdasági Egyetem magyar hallgatóinak a klubja. A Csemadok égisze alatt működött, s tagja volt a Népművelési Intézet mellett létrehozott klubtanácsnak. 1988-ban alapító tagja volt a Felvidéki Diáktanácsnak, majd 1991-ben a Diákhálózatnak. A Szlovákiai Magyar Ösztöndíjtanács tagként részt vesz az ösztöndíjpályázatok elbírálásában. Tagjai számára kulturális programokat, előadásokat, sportrendezvényeket szervez, Akadémia Est c. előadássorozatot, amelyen a hazai és magyarországi előadók ismertetik meg a hallgatókat a magyar kultúrával, történelemmel, irodalommal. A nyitrai magyar kulturális élet egyik fő szervezője. Évente megrendezett főbb rendezvényei közé tartozik a Gímesi Művelődési Tábor, a Jugyik-bál, az Ifjúsági Napok. Színjátszócsoportja a Nyitrai Magyar Egyetemisták Kínjátszó Köre.

Magyar főiskolások és egyetemisták klubja (Nyitra, 1964). A nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem és a Mezőgazdasági Egyetem magyar hallgatóinak a klubja. A Csemadok égisze alatt működött, s tagja volt a Népművelési Intézet mellett létrehozott klubtanácsnak. 1988-ban alapító tagja volt a Felvidéki Diáktanácsnak, majd 1991-ben a Diákhálózatnak. A Szlovákiai Magyar Ösztöndíjtanács tagként részt vesz az ösztöndíjpályázatok elbírálásában. Tagjai számára kulturális programokat, előadásokat, sportrendezvényeket szervez, Akadémia Est c. előadássorozatot, amelyen a hazai és magyarországi előadók ismertetik meg a hallgatókat a magyar kultúrával, történelemmel, irodalommal. A nyitrai magyar kulturális élet egyik fő szervezője. Évente megrendezett főbb rendezvényei közé tartozik a Gímesi Művelődési Tábor, a Jugyik-bál, az Ifjúsági Napok. Színjátszócsoportja a Nyitrai Magyar Egyetemisták Kínjátszó Köre.

Kéthetenként megjelenő szépirodalmi diáklap (Komárom, 1919). Hat száma jelent meg, kézzel írták és sokszorosították. – Szerk. Polgár Ferenc, Fuchs György.

Kulturális, közművelődési, tájékoztatási, oktatási, szakmai intézmény (Pozsony, 1997–2011). Célja a közép-európai régió kulturális, művelődési és tudományos kapcsolatainak támogatása, oktatási programok szervezése, művész- és tudóstalálkozók, szimpóziumok szervezése, jogi elemzések készítése. – Vezető: Prikler Lídia (1997).

Konyv- és lapkiadó (Pozsony, 1991). Az 1992-es budapesti könyvhéten néhány kiadvánnyal mutatkozott be, de a 90-es évek közepén már 50 publikációt jelentetett meg évente. A szlovákiai magyar szerzőkön kívül magyarországi, szlovák, cseh, lengyel, szerb és osztrák írókat is bemutat. Programjában a szépirodalom mellett megkülönböztetett helyet biztosít a társadalomtudományoknak. A kortárs magyar próza és költészet a kiadói program részét képezi. Könyvsorozataiban (29 könyvsorozata van) olyan műveket jelentet meg, amelyek hiányoznak a magyar könyvpiacról. A Csallóközi Kiskönyvtár sorozatban (Koncsol László szerkesztésében) a régióról szóló hely- és művelődéstörténeti műveket adja ki. A Mercurius Könyvek sorozat a szlovákiai magyarság történetének sorsfordulóira, ill. jelenlegi problémáira összpontosít. A Tegnap és ma sorozatban kortárs magyar írókat bemutató kismonográfiák, A XX. századi amerikai próza sorozatban a posztmodern irodalom legfontosabb művei jelennek meg. A Dominó Könyvek sorozat a közép-európai gondolat erősítését tűzte ki célul, a térség legjobb szakembereinek bevonásával. A Visegrádi Könyvek sorozatot a magyaron kívül más nyelveken is kiadta. 1991 és 2003 között kb. 300 művet jelentettek meg, 2001-től erőteljesen növekedett a más nyelvű (szlovák, esetenként cseh, angol) kiadványok száma. A kiadó felvállalta a különböző zsánerű (politikai, esztétikai, filozófiai stb.) sikerkönyvek más nyelvű kiadását is. Gazdagon illusztrált gyermekkönyveket is megjelentet. 1992-től kiadja a Kalligram magyar nyelvű irodalmi és művészeti folyóiratot; 1997-ben OS névvel társadalomtudományi havilapot indított szlovák nyelven, 2004-től pedig gondozásában jelenik meg az Anthropos című, szlovák nyelvű filozófiai folyóirat. Mo.-on a Pesti Kalligram Könyvkiadó és Könyvterjesztő Kft.-én keresztül van jelen. – Vezető: Szigeti László (1991).