Weyde Gizella
(* 1894. aug. 6. Kassa, † 1984. ? Halle an der Salle [Németország]) Művészettörténész, festő, restaurátor. Pozsonyban érettségizett. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán végzett, majd Budapesten, ill. Bécsben folytatott régészeti és művészeti tanulmányokat, 1921–1928 között a pozsonyi városi múzeum művészettörténésze, főleg a pozsonyi barokk művészet foglalkoztatta. Később...megnyit →
(* 1894. aug. 6. Kassa, † 1984. ? Halle an der Salle [Németország]) Művészettörténész, festő, restaurátor. Pozsonyban érettségizett. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán végzett, majd Budapesten, ill. Bécsben folytatott régészeti és művészeti tanulmányokat, 1921–1928 között a pozsonyi városi múzeum művészettörténésze, főleg a pozsonyi barokk művészet foglalkoztatta. Később...megnyit →
Részletek
(* 1894. aug. 6. Kassa, † 1984. ? Halle an der Salle [Németország]) Művészettörténész, festő, restaurátor. Pozsonyban érettségizett. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán végzett, majd Budapesten, ill. Bécsben folytatott régészeti és művészeti tanulmányokat, 1921–1928 között a pozsonyi városi múzeum művészettörténésze, főleg a pozsonyi barokk művészet foglalkoztatta. Később férjhez ment Fritz Leweke templomfestőhoz; Halléba költöztek, ahol főleg restaurátorként működött.
Wick Béla
(* 1873. nov. 10. Kisszeben, † 1955. dec. 25. Kassa) R. k. pap, történész. Teológiai tanulmányait Kassán és Kolozsvárott végezte. 1921–1944 között a kassai teológiai főiskola tanára, 1939–1944-ben rektora. Elsősorban Kassa múltjával, műemlékeivel foglalkozott. Hitbuzgalmi írásokat, fiatal korában elbeszéléseket is írt. – Fm. Az...megnyit →
(* 1873. nov. 10. Kisszeben, † 1955. dec. 25. Kassa) R. k. pap, történész. Teológiai tanulmányait Kassán és Kolozsvárott végezte. 1921–1944 között a kassai teológiai főiskola tanára, 1939–1944-ben rektora. Elsősorban Kassa múltjával, műemlékeivel foglalkozott. Hitbuzgalmi írásokat, fiatal korában elbeszéléseket is írt. – Fm. Az...megnyit →
Részletek
(* 1873. nov. 10. Kisszeben, † 1955. dec. 25. Kassa) R. k. pap, történész. Teológiai tanulmányait Kassán és Kolozsvárott végezte. 1921–1944 között a kassai teológiai főiskola tanára, 1939–1944-ben rektora. Elsősorban Kassa múltjával, műemlékeivel foglalkozott. Hitbuzgalmi írásokat, fiatal korában elbeszéléseket is írt. – Fm. Az eperjesi Kálvária (tan., 1919); A 300 éves kassai Orbán-torony (tan., 1928); A kassai Szent Erzsébet Dóm (tan., 1936); Kassa története és műemlékei (tan., 1941).
Wimberger Anna; Pozsonyi
(* 1901. márc. 31. Sármellék [Mo.], † 1992. dec. 16. Budapest [Mo.]) Költő, író, kritikus. Pozsonyban érettségizett. 1945 után Mo.-on élt. Írásait főleg pozsonyi magyar lapokban (Új Auróra, Híradó, Esti Újság, Magyar Hírlap), ill. a Magyar Minervában publikálta. Több műve (köztük A háromszínű város...megnyit →
(* 1901. márc. 31. Sármellék [Mo.], † 1992. dec. 16. Budapest [Mo.]) Költő, író, kritikus. Pozsonyban érettségizett. 1945 után Mo.-on élt. Írásait főleg pozsonyi magyar lapokban (Új Auróra, Híradó, Esti Újság, Magyar Hírlap), ill. a Magyar Minervában publikálta. Több műve (köztük A háromszínű város...megnyit →
Részletek
(* 1901. márc. 31. Sármellék [Mo.], † 1992. dec. 16. Budapest [Mo.]) Költő, író, kritikus. Pozsonyban érettségizett. 1945 után Mo.-on élt. Írásait főleg pozsonyi magyar lapokban (Új Auróra, Híradó, Esti Újság, Magyar Hírlap), ill. a Magyar Minervában publikálta. Több műve (köztük A háromszínű város c. 1942-ben írt regénye) kéziratban maradt. – Fm. Versek (1929); Aranykert (r., 1939); Útközben (v., 1941); Ének a hegyen (elb., 1944).
Winkler Oszkár
(* 1909. ápr. 29. Zólyom, † 1970. ápr. 6. Losonc) Építész. 1933-ban a prágai Műszaki Egyetemen végezte el az építészeti szakot. 1935-ig a pozsonyi Székely bútorgyár tervezője, 1935–1941-ben önálló tervezőirodát működtetett Losoncon. 1942–1944 között munkaszolgálatos volt. Hazatérése után családjával együtt gettóba zárták, ahonnan megszökött....megnyit →
(* 1909. ápr. 29. Zólyom, † 1970. ápr. 6. Losonc) Építész. 1933-ban a prágai Műszaki Egyetemen végezte el az építészeti szakot. 1935-ig a pozsonyi Székely bútorgyár tervezője, 1935–1941-ben önálló tervezőirodát működtetett Losoncon. 1942–1944 között munkaszolgálatos volt. Hazatérése után családjával együtt gettóba zárták, ahonnan megszökött....megnyit →
Részletek
(* 1909. ápr. 29. Zólyom, † 1970. ápr. 6. Losonc) Építész. 1933-ban a prágai Műszaki Egyetemen végezte el az építészeti szakot. 1935-ig a pozsonyi Székely bútorgyár tervezője, 1935–1941-ben önálló tervezőirodát működtetett Losoncon. 1942–1944 között munkaszolgálatos volt. Hazatérése után családjával együtt gettóba zárták, ahonnan megszökött. 1945–1948-ban önálló műterme volt. 1948-tól 1958-ig állami alkalmazott, ekkor egészségi okokból nyugdíjazták. 1965–1970-ben a losonci magyar tanítási nyelvű Építészeti Ipariskola tanára volt. Az általa tervezett lakó- és családi házak legfőbb jellemzője a fukcionalizmus. – Ir. Klára Kubičková: Jeden z neznámych: Architekt Oskár Winkler (1909–1970). / One of the Unknown: Architect Oskár Winkler (1909–1970). Architektúra&Urbanizmus, 2000/1–2.
Wojatsek Károly
(* 1916. szept. 29. Udvard – † 2008. jan. 7. Victoria [Kanada]) Nyelvész, történész. Egyetemi tanulmányait Brünnben, Pozsonyban, Debrecenben végezte, majd középiskolákban tanított. 1948-ban Svájcba, majd Kanadába ment, kanadai és amerikai egyetemek oktatója volt. Magyar, angol, francia nyelvű tanulmányokat, könyveket írt a Rákóczi-szabadságharc irodalmáról,...megnyit →
(* 1916. szept. 29. Udvard – † 2008. jan. 7. Victoria [Kanada]) Nyelvész, történész. Egyetemi tanulmányait Brünnben, Pozsonyban, Debrecenben végezte, majd középiskolákban tanított. 1948-ban Svájcba, majd Kanadába ment, kanadai és amerikai egyetemek oktatója volt. Magyar, angol, francia nyelvű tanulmányokat, könyveket írt a Rákóczi-szabadságharc irodalmáról,...megnyit →
Részletek
(* 1916. szept. 29. Udvard – † 2008. jan. 7. Victoria [Kanada]) Nyelvész, történész. Egyetemi tanulmányait Brünnben, Pozsonyban, Debrecenben végezte, majd középiskolákban tanított. 1948-ban Svájcba, majd Kanadába ment, kanadai és amerikai egyetemek oktatója volt. Magyar, angol, francia nyelvű tanulmányokat, könyveket írt a Rákóczi-szabadságharc irodalmáról, Madách Imréről, Arany Jánosról, a klasszikus magyar irodalom hatásáról a szomszéd népek irodalmára, angol nyelvű könyvben elemzi a csehszlovákiai magyarság sorsát Trianontól a bécsi döntésig. – Fm. From Trianon to the First Vienna Arbitral Award, The Hungarian Minority in the First Czechoslovak Republic 1918–1939 (1981).
Ybl Miklós Klub
Részletek
Magyar diákklub Pozsonyban (röv.: YMK). 1989-ben a Műszaki Egyetem Építő- és Építészmérnöki Karának magyar hallgatói hozták létre. Ifjúsági, kulturális, közművelődési, tudományos szakmai tevékenységet folytat. Tagja a Diákhálózat klubhálózatának (→József Attila Ifjúsági Klub).
Z. Németh István
(* 1969. márc. 28. Komárom) Költő, író, színműíró Komáromban érettségizett (1987), a nyitrai Pedagógiai Főiskolán szerzett tanítói oklevelet (1991). Rövid komáromi tanítóskodás után az Irodalmi Szemle, majd az AB-ART Kiadó, később az Atelier folyóirat szerkesztője lett. 1997–1998 között befektetési tanácsadó volt, 2000-től újból pedagógus....megnyit →
(* 1969. márc. 28. Komárom) Költő, író, színműíró Komáromban érettségizett (1987), a nyitrai Pedagógiai Főiskolán szerzett tanítói oklevelet (1991). Rövid komáromi tanítóskodás után az Irodalmi Szemle, majd az AB-ART Kiadó, később az Atelier folyóirat szerkesztője lett. 1997–1998 között befektetési tanácsadó volt, 2000-től újból pedagógus....megnyit →
Részletek
Z. Németh István (FI)
(* 1969. márc. 28. Komárom) Költő, író, színműíró Komáromban érettségizett (1987), a nyitrai Pedagógiai Főiskolán szerzett tanítói oklevelet (1991). Rövid komáromi tanítóskodás után az Irodalmi Szemle, majd az AB-ART Kiadó, később az Atelier folyóirat szerkesztője lett. 1997–1998 között befektetési tanácsadó volt, 2000-től újból pedagógus. Csicsón él. Humoros, groteszk versei, prózai írásai, gyermekversei, meséi, paródiái az 1990-es évek elejétől jelennek meg; hangjátékait, kabaréjeleneteit a Szlovák Rádió magyar adása sugározta. Főbb díj: Magyar Arany Érdemkereszt (2024); Arany Opus Díj (2022, 2019, 2018); Talamon Alfonz-díj (2021); Forbáth-díj (2020). – Fm. Rózsa és rúzs (v., 1992); Hétre hét, hóra hó (gyermekv., 1992); Könnyűnek hitt ébredés (v., 1993); Hócompóc bohócai (gyermekszínművek, 1994); Alfa felügyelő színre lép (krimiparódia, 1995); Noémi bárkája (elb., 1996); Feküdj végig a csillagokon (r., 1997); Lélegzet (v., 1999); Rulett (v., 2001); Nincs meneqés (paródiák, 2001); Tündérvirág (gyermekv., 2003); Anticitrom (v., 2006); Kis magyar cyberpunk (2007).
Z. Urbán Aladár
(* 1946. máj. 22. Nagyzellő) Tanár, művelődésszervező, helytörténész. 1968-tól az ipolyvarbói alapiskola tanára. A Palóc Társaság alapítója (1989) és vezetője. Honismereti írásai, pedagógiai tárgyú cikkei az 1960-as évektől jelennek meg. Helytörténeti és honismereti füzetek szerzője, szerkesztette a Palóc Társaság hírmondóját, a Jó Palócokat. –...megnyit →
(* 1946. máj. 22. Nagyzellő) Tanár, művelődésszervező, helytörténész. 1968-tól az ipolyvarbói alapiskola tanára. A Palóc Társaság alapítója (1989) és vezetője. Honismereti írásai, pedagógiai tárgyú cikkei az 1960-as évektől jelennek meg. Helytörténeti és honismereti füzetek szerzője, szerkesztette a Palóc Társaság hírmondóját, a Jó Palócokat. –...megnyit →
Részletek
Z. Urbán Aladár (FI)
(* 1946. máj. 22. Nagyzellő) Tanár, művelődésszervező, helytörténész. 1968-tól az ipolyvarbói alapiskola tanára. A Palóc Társaság alapítója (1989) és vezetője. Honismereti írásai, pedagógiai tárgyú cikkei az 1960-as évektől jelennek meg. Helytörténeti és honismereti füzetek szerzője, szerkesztette a Palóc Társaság hírmondóját, a Jó Palócokat. – Fm. Kubányi Lajos élete és munkássága 1855–1912 (tan., 1992); A szklabonyai Mikszáth Emlékház (tan., 1993).
Zachariaš István
(* 1953. febr. 20. Szepsi) Villamosmérnök, polgármester, politikus. A kassai szlovák elektronikai ipariskolában érettségizett (1972), a prágai Cseh Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán szerzett mérnöki oklevelet (1977). 1990-2014 között Szepsi polgármestere. – Egyetemistaként a prágai Ady Endre Diákkör tagja volt, 1977-től a Csemadok szepsi alapszervezetében fejt...megnyit →
(* 1953. febr. 20. Szepsi) Villamosmérnök, polgármester, politikus. A kassai szlovák elektronikai ipariskolában érettségizett (1972), a prágai Cseh Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán szerzett mérnöki oklevelet (1977). 1990-2014 között Szepsi polgármestere. – Egyetemistaként a prágai Ady Endre Diákkör tagja volt, 1977-től a Csemadok szepsi alapszervezetében fejt...megnyit →
Részletek
Zachariaš István (FI)
(* 1953. febr. 20. Szepsi) Villamosmérnök, polgármester, politikus. A kassai szlovák elektronikai ipariskolában érettségizett (1972), a prágai Cseh Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán szerzett mérnöki oklevelet (1977). 1990-2014 között Szepsi polgármestere. – Egyetemistaként a prágai Ady Endre Diákkör tagja volt, 1977-től a Csemadok szepsi alapszervezetében fejt ki fontos művelődésszervezői tevékenységet (1980– 1986-ban annak elnökeként). 1990-ben az Együttélés Politikai Mozgalom egyik alapítója volt. 1999-től a Magyar Koalíció Pártja (MKP) elnökségének tagja, 2001-től a Kassa Megyei Önkormányzat képviselője, 2007-től az Európa Parlament tanácsadó testületének, a Régiók Bizottságának rendes tagja, 2010-től az MKP Kassa Megyei Tanácsának az elnöke.
Zacharovce
-> Zeherje (Zacharovce)
Község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Rima-medence határán, Rimaszombattól ÉK-re. L: [1921] – 346, ebből 337 (97,4%) magyar, 6 (1,7%) szlovák; [2011] – 420, ebből 276 (65,7%) szlovák, 133 (31,7%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 261 (62,1%) szlovák, 154 (36,7%) magyar. V:...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Rima-medence határán, Rimaszombattól ÉK-re. L: [1921] – 346, ebből 337 (97,4%) magyar, 6 (1,7%) szlovák; [2011] – 420, ebből 276 (65,7%) szlovák, 133 (31,7%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 261 (62,1%) szlovák, 154 (36,7%) magyar. V:...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Rima-medence határán, Rimaszombattól ÉK-re. L: [1921] – 346, ebből 337 (97,4%) magyar, 6 (1,7%) szlovák; [2011] – 420, ebből 276 (65,7%) szlovák, 133 (31,7%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 261 (62,1%) szlovák, 154 (36,7%) magyar. V: [2011] – 225 r. k., 42 ref., 3 ev. – A második vh. után túlnyomórészt ref. vallású magyar lakosságának jelentős részét áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. A 15. sz.-ban emelt, eredetileg gótikus stílusú ref. templomát a 19. sz.-ban átépítették. – 1976–90 között közigazgatásilag Rimaszombathoz tartozott.
Zádiel
-> Szádelő (Zádiel)
Község a Kassa-környéki járásban, a Gömör–Tornai-karszt DK-i peremén, a Szádelői-völgy bejáratánál, Szepsitől Ny-ra. L: [1921] – 197, ebből 195 (99,0%) magyar; [2011] – 168, ebből 133 (79,2%) magyar, 34 (20,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 146 (86,9%) magyar, 21 (12,5%) szlovák. V: [2011] –...megnyit →
Község a Kassa-környéki járásban, a Gömör–Tornai-karszt DK-i peremén, a Szádelői-völgy bejáratánál, Szepsitől Ny-ra. L: [1921] – 197, ebből 195 (99,0%) magyar; [2011] – 168, ebből 133 (79,2%) magyar, 34 (20,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 146 (86,9%) magyar, 21 (12,5%) szlovák. V: [2011] –...megnyit →
Részletek
Község a Kassa-környéki járásban, a Gömör–Tornai-karszt DK-i peremén, a Szádelői-völgy bejáratánál, Szepsitől Ny-ra. L: [1921] – 197, ebből 195 (99,0%) magyar; [2011] – 168, ebből 133 (79,2%) magyar, 34 (20,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 146 (86,9%) magyar, 21 (12,5%) szlovák. V: [2011] – 121 ref., 37 r. k., 2 gör. kat. – Ref. temploma a 18. sz. végén klasszicista stílusban épült. A kanyonszerű Szádelői-völgyet 1954-ben 199 ha-on természetvédelmi területté nyilvánították. – 1964-ben Szádudvarnok és Méhész falvakkal Szádelőudvarnok (Zádielske Dvorníky) néven egyesítették, 1990 óta ismét önálló község.
Szádelő völgye
Zádor
-> Zádorháza (Zádor)
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence D-i részén, a Balog-patak bal partján, Rimaszombattól DK-re. L: [1921] – 167, ebből 167 (100%) magyar; [2011] – 142, ebből 124 (87,3%) magyar, 18 (12,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 128 (90,1%) magyar, 14 (9,9%) szlovák. V: [2011]...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence D-i részén, a Balog-patak bal partján, Rimaszombattól DK-re. L: [1921] – 167, ebből 167 (100%) magyar; [2011] – 142, ebből 124 (87,3%) magyar, 18 (12,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 128 (90,1%) magyar, 14 (9,9%) szlovák. V: [2011]...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence D-i részén, a Balog-patak bal partján, Rimaszombattól DK-re. L: [1921] – 167, ebből 167 (100%) magyar; [2011] – 142, ebből 124 (87,3%) magyar, 18 (12,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 128 (90,1%) magyar, 14 (9,9%) szlovák. V: [2011] – 87 ref., 44 r. k. – Ref. temploma 1968-ban épült.
Zádor András; Dénes Endre
(* 1912. dec. 22. Breznóbánya, † 2008. ápr. 22. Prága [Csehország]) Műfordító, irodalomtörténész. 1938-ban szerzett jogi diplomát a prágai Károly Egyetemen. 1939–1943-ban jogász, 1943-ban munkaszolgálatos; 1944–1945-ben koncentrációs táborban volt. A második vh. után, 1970-es nyugdíjazásáig a cseh Kulturális Minisztérium munkatársa, 1950–1961-ben a budapesti Csehszlovák...megnyit →
(* 1912. dec. 22. Breznóbánya, † 2008. ápr. 22. Prága [Csehország]) Műfordító, irodalomtörténész. 1938-ban szerzett jogi diplomát a prágai Károly Egyetemen. 1939–1943-ban jogász, 1943-ban munkaszolgálatos; 1944–1945-ben koncentrációs táborban volt. A második vh. után, 1970-es nyugdíjazásáig a cseh Kulturális Minisztérium munkatársa, 1950–1961-ben a budapesti Csehszlovák...megnyit →
Részletek
(* 1912. dec. 22. Breznóbánya, † 2008. ápr. 22. Prága [Csehország]) Műfordító, irodalomtörténész. 1938-ban szerzett jogi diplomát a prágai Károly Egyetemen. 1939–1943-ban jogász, 1943-ban munkaszolgálatos; 1944–1945-ben koncentrációs táborban volt. A második vh. után, 1970-es nyugdíjazásáig a cseh Kulturális Minisztérium munkatársa, 1950–1961-ben a budapesti Csehszlovák Kulturális Központ igazgatója. A cseh irodalom egyik legjelentősebb 20. századi magyar fordítója, ill. népszerűsítője volt; több antológiát állított össze a cseh irodalomból. Áttekintő tanulmányokat, ill. monográfiákat publikált, műfordításköteteinek száma több tucatnyi. 1989-ben a Magyar Köztársaság Csillagrendjével tüntették ki. – Fm. Olbracht (1967); Karel Čapek (1984).
Zádor Margit; Kallus
(* 1923. máj. 7. Munkács [Ukrajna]) Könyvtáros, műfordító. 1942-ben érettségizett a munkácsi magyar gimnáziumban. 1944-ben Miskolcon tanítónői oklevelet szerzett. 1944–1945-ben koncentrációs táborban volt, 1945-től Prágában él. 1950–1961-ben a budapesti Csehszlovák Kulturális Központ munkatársa, 1962–1982-ben a Prágai Városi Könyvtár módszertani főosztályának helyettes vezetője. 1950-től rendszeresen...megnyit →
(* 1923. máj. 7. Munkács [Ukrajna]) Könyvtáros, műfordító. 1942-ben érettségizett a munkácsi magyar gimnáziumban. 1944-ben Miskolcon tanítónői oklevelet szerzett. 1944–1945-ben koncentrációs táborban volt, 1945-től Prágában él. 1950–1961-ben a budapesti Csehszlovák Kulturális Központ munkatársa, 1962–1982-ben a Prágai Városi Könyvtár módszertani főosztályának helyettes vezetője. 1950-től rendszeresen...megnyit →
Részletek
(* 1923. máj. 7. Munkács [Ukrajna]) Könyvtáros, műfordító. 1942-ben érettségizett a munkácsi magyar gimnáziumban. 1944-ben Miskolcon tanítónői oklevelet szerzett. 1944–1945-ben koncentrációs táborban volt, 1945-től Prágában él. 1950–1961-ben a budapesti Csehszlovák Kulturális Központ munkatársa, 1962–1982-ben a Prágai Városi Könyvtár módszertani főosztályának helyettes vezetője. 1950-től rendszeresen fordít cseh írókat. 2001-ben a Magyar Köztársaság Érdemrend Lovagkeresztjével tüntették ki. – Fm. Emlékfoszlányok (emlékirat, 2003).
Zádorháza (Zádor)
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence D-i részén, a Balog-patak bal partján, Rimaszombattól DK-re. L: [1921] – 167, ebből 167 (100%) magyar; [2011] – 142, ebből 124 (87,3%) magyar, 18 (12,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 128 (90,1%) magyar, 14 (9,9%) szlovák. V: [2011] – 87 ref., 44 r. k. – Ref. temploma 1968-ban épült.
Záhorce
-> Erdőszelestény (Záhorce)
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medence K-i részén, az Ipoly folyó jobb partján, a Kürtös-patak torkolatánál, Nagykürtöstől D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 883, ebből 705 (79,8%) szlovák, 90 (10,2%) magyar; [2011] – 677, ebből 631 (93,2%) szlovák, 30 (4,4%) magyar nemzetiségű. A:...megnyit →
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medence K-i részén, az Ipoly folyó jobb partján, a Kürtös-patak torkolatánál, Nagykürtöstől D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 883, ebből 705 (79,8%) szlovák, 90 (10,2%) magyar; [2011] – 677, ebből 631 (93,2%) szlovák, 30 (4,4%) magyar nemzetiségű. A:...megnyit →
Részletek
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medence K-i részén, az Ipoly folyó jobb partján, a Kürtös-patak torkolatánál, Nagykürtöstől D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 883, ebből 705 (79,8%) szlovák, 90 (10,2%) magyar; [2011] – 677, ebből 631 (93,2%) szlovák, 30 (4,4%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 622 (91,9%) szlovák, 35 (5,2%) magyar. V: [2011] – 307 r. k., 303 ev., 4. gör. kat., 4 ref. – A 20. sz. elején Erdőmeg és Szelestény egyesülésével hozták létre. Klasszicista stílusú ev. temploma a 18. sz. végén, r. k. (Hétfájdalmú Szűzanya) temploma 2000-ben épült.
Zahovay Ernő
(* 1913. jan. 23. Párkány, † 1998. máj. 29. Párkány) Zeneszerző, előadóművész. Tanulmányait szülővárosában kezdte, majd az esztergomi bencés gimnáziumba járt, később kántornak tanult, tánczenekarokat vezetett, több táncdala nyert díjat a különböző pályázatokon, versenyeken, egy-egy műve széles körben ismert slágerré vált. 1959-ben négyéves karmesterképző...megnyit →
(* 1913. jan. 23. Párkány, † 1998. máj. 29. Párkány) Zeneszerző, előadóművész. Tanulmányait szülővárosában kezdte, majd az esztergomi bencés gimnáziumba járt, később kántornak tanult, tánczenekarokat vezetett, több táncdala nyert díjat a különböző pályázatokon, versenyeken, egy-egy műve széles körben ismert slágerré vált. 1959-ben négyéves karmesterképző...megnyit →
Részletek
Zahovay Ernő (csa)
(* 1913. jan. 23. Párkány, † 1998. máj. 29. Párkány) Zeneszerző, előadóművész. Tanulmányait szülővárosában kezdte, majd az esztergomi bencés gimnáziumba járt, később kántornak tanult, tánczenekarokat vezetett, több táncdala nyert díjat a különböző pályázatokon, versenyeken, egy-egy műve széles körben ismert slágerré vált. 1959-ben négyéves karmesterképző tanfolyamot végzett Pozsonyban. 1959–1975 között a párkányi, az érsekújvári, majd a komáromi művelődési ház zenei szakelőadója volt. Nyugdíjasként Párkányban élt. Táncdalokat, operetteket, kórusműveket, magyar nótákat írt, verseket is megzenésített; több hanglemeze is megjelent. – Fm. 40 év a zongora mellett (visszaemlékezés, 1992).
Zakariás Sándor
(* 1870. júl. 8. Fehérgyarmat [Mo.], † 1957. okt. 27. Kassa) Író, történész. A századelőig Kolozsvárott és Szegeden hivatalnok, majd kassai könyvkereskedő és a Kazinczy Társaság igazgatója volt. Munkatársa a prágai Nagyasszony c. lapnak, s más hazai magyar lapokban is publikált. Olasz művészettörténeti könyveket fordított magyarra. –...megnyit →
(* 1870. júl. 8. Fehérgyarmat [Mo.], † 1957. okt. 27. Kassa) Író, történész. A századelőig Kolozsvárott és Szegeden hivatalnok, majd kassai könyvkereskedő és a Kazinczy Társaság igazgatója volt. Munkatársa a prágai Nagyasszony c. lapnak, s más hazai magyar lapokban is publikált. Olasz művészettörténeti könyveket fordított magyarra. –...megnyit →
Részletek
(* 1870. júl. 8. Fehérgyarmat [Mo.], † 1957. okt. 27. Kassa) Író, történész. A századelőig Kolozsvárott és Szegeden hivatalnok, majd kassai könyvkereskedő és a Kazinczy Társaság igazgatója volt. Munkatársa a prágai Nagyasszony c. lapnak, s más hazai magyar lapokban is publikált. Olasz művészettörténeti könyveket fordított magyarra. – Fm. Regék a drágakövekről (1903); Várregék 1–2 (1904–1908); A Vág eredete (1905); Sóvár (1907); Torna (1908); Művészettörténeti tanulmányok (1908); Bolyongások Olaszországban (1909); Erdélyi várregék (1940). – Ir. Gyüre Lajos szerk.: A magyar kultúra 50 éve Kelet-Szlovákiában (1968).
Zalaba (Zalaba)
Részletek
Község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság D-i részén, a Szikince-patak bal partján, Zselíztől D–DK-re. L: [1921] – 362, ebből 355 (98,1%) magyar, 7 (1,9%) szlovák; [2011] – 177, ebből 152 (85,9%) magyar, 25 (14,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 155 (87,6%) magyar, 22 (12,4%) szlovák. V: [2011] – 95 r. k., 67 ref., 3 ev., 2 gör. kat. – Klasszicista stílusú ref. temploma 1789-ben, tornya 1845-ben épült. Csontos Vilmos, költő egykori lakóházában emlékszobát rendeztek be.
Zalaba Zsuzsa
(* 1970. jún. 2. Párkány) Költő, író, performer, újságíró. 1990–2002 között előbb a Nap, a Szabad Újság, a Cserkész Magazin, az Ifi Magazin, az Új Szó és a Vasárnap munkatársa, riportere. Jelenleg Bécsben él. Ismertek performance-ai, költészeti térjátékai is. 2003-tól Csutkamanó címmel internetes honlapot...megnyit →
(* 1970. jún. 2. Párkány) Költő, író, performer, újságíró. 1990–2002 között előbb a Nap, a Szabad Újság, a Cserkész Magazin, az Ifi Magazin, az Új Szó és a Vasárnap munkatársa, riportere. Jelenleg Bécsben él. Ismertek performance-ai, költészeti térjátékai is. 2003-tól Csutkamanó címmel internetes honlapot...megnyit →
Részletek
(* 1970. jún. 2. Párkány) Költő, író, performer, újságíró. 1990–2002 között előbb a Nap, a Szabad Újság, a Cserkész Magazin, az Ifi Magazin, az Új Szó és a Vasárnap munkatársa, riportere. Jelenleg Bécsben él. Ismertek performance-ai, költészeti térjátékai is. 2003-tól Csutkamanó címmel internetes honlapot működtet gyermekeknek. – Fm. Érintések (v., 1997); Átkelés (v., 2001); Hét lakat alatt (mesék, 2003); A varázstoll (mesék, 2008).
Zalabai Zsigmond
(* 1948. jan. 29. Ipolypásztó, † 2003. dec. 26. Somorja) Kritikus, irodalomtörténész, szerkesztő, egyetemi oktató. Ipolyságon érettségizett (1966), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett angol–magyar szakos tanári oklevelet 1972-ben (1988-tól kandidátus, 1995-től az MTA doktora). 1972–1975-ben az Irodalmi Szemle, 1975–1989-ben a Madách Könyv- és...megnyit →
(* 1948. jan. 29. Ipolypásztó, † 2003. dec. 26. Somorja) Kritikus, irodalomtörténész, szerkesztő, egyetemi oktató. Ipolyságon érettségizett (1966), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett angol–magyar szakos tanári oklevelet 1972-ben (1988-tól kandidátus, 1995-től az MTA doktora). 1972–1975-ben az Irodalmi Szemle, 1975–1989-ben a Madách Könyv- és...megnyit →
Részletek
Zalabai Zsigmond (FI)
(* 1948. jan. 29. Ipolypásztó, † 2003. dec. 26. Somorja) Kritikus, irodalomtörténész, szerkesztő, egyetemi oktató. Ipolyságon érettségizett (1966), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett angol–magyar szakos tanári oklevelet 1972-ben (1988-tól kandidátus, 1995-től az MTA doktora). 1972–1975-ben az Irodalmi Szemle, 1975–1989-ben a Madách Könyv- és Lapkiadó szerkesztője, 1988-tól főszerkesztő-helyettese. 1988-tól a Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének adjunktusa, majd docense, 1990–1992-ben tanszékvezető. Az 1960-as évek második felében indult írónemzedék hangadó kritikusa. Irodalom- és művelődésszervezői tevékenysége is jelentős; több irodalmi, publicisztikai antológia, válogatás szerkesztője, kezdeményezője volt az Új Mindenes Gyűjtemény c. sorozatnak. Megalapította a somorjai Bibliotheca Hungaricát. – Főbb díjak: Madách Imre-díj (1981, 1990); Marcelháza község díszpolgára (1995);Szlovákiai Írószervezetek Társulásának Díja (1996); Ipolypásztó díszpolgára (1998); Márton Áron Emlékérem (1999). Halála után Somorján a városi könyvtár az ő nevét vette fel. – Fm. A vers túloldalán (tan., 1974); Mérlegpróba (tan.,1975); Tűnődés a trópusokon (mon., 1981, 1986, 1998); Mindenekről számot adok (Ipolypásztó mon., 1. rész, 1984, 1988); Hazahív a harangszó (Ipolypásztó mon., 2. rész, 1985, 1988); Verstörténés (tan., 1995); Irodalom és „iroda-lom” (tan., publ., 1997); Koszorúk (tan., publ. 1998). – Ir. Filep Tamás Gusztáv: Z. Zs. (mon., 1998; 2. bővített kiadás: 2004).
Žarnov
-> Zsarnó (Žarnov)
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence Ny-i részén, a Bódva folyó bal partján, Szepsitől DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 482, ebből 450 (93,4%) magyar, 1 (0,2%) szlovák; [2011] – 405, ebből 282 (69,6%) magyar, 106 (26,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 325...megnyit →
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence Ny-i részén, a Bódva folyó bal partján, Szepsitől DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 482, ebből 450 (93,4%) magyar, 1 (0,2%) szlovák; [2011] – 405, ebből 282 (69,6%) magyar, 106 (26,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 325...megnyit →
Részletek
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence Ny-i részén, a Bódva folyó bal partján, Szepsitől DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 482, ebből 450 (93,4%) magyar, 1 (0,2%) szlovák; [2011] – 405, ebből 282 (69,6%) magyar, 106 (26,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 325 (80,2%) magyar, 66 (16,3%) szlovák. V: [2011] – 248 r. k., 104 ref., 11 gör. kat., 1 ev. – Ref. temploma 1810-ben, r. k. (Szentháromság-) temploma 1822–33 között, a Koós-kastély 1822-ben épült klasszicista stílusban. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Zászlós Gábor
(* 1951. ápr. 7. Pozsony) Jogász, politikus. Előbb erdészeti szakmunkásképzőben tanult (1966–1968), majd a Pozsonyi Magyar Tanítási Nyelvű Gimnáziumban érettségizett (1972). A Prágai Károly Egyetem Jogi Karán szerzett oklevelet (1978), 1981-ben doktorált. 1980–1990 között vállalati jogász, 1990 febr.-jától jún.-ig az Független Magyar Kezdeményezés jelöltjeként a...megnyit →
(* 1951. ápr. 7. Pozsony) Jogász, politikus. Előbb erdészeti szakmunkásképzőben tanult (1966–1968), majd a Pozsonyi Magyar Tanítási Nyelvű Gimnáziumban érettségizett (1972). A Prágai Károly Egyetem Jogi Karán szerzett oklevelet (1978), 1981-ben doktorált. 1980–1990 között vállalati jogász, 1990 febr.-jától jún.-ig az Független Magyar Kezdeményezés jelöltjeként a...megnyit →
Részletek
Zászlós Gábor (FI)
(* 1951. ápr. 7. Pozsony) Jogász, politikus. Előbb erdészeti szakmunkásképzőben tanult (1966–1968), majd a Pozsonyi Magyar Tanítási Nyelvű Gimnáziumban érettségizett (1972). A Prágai Károly Egyetem Jogi Karán szerzett oklevelet (1978), 1981-ben doktorált. 1980–1990 között vállalati jogász, 1990 febr.-jától jún.-ig az Független Magyar Kezdeményezés jelöltjeként a Szlovák Nemzeti Tanács képviselője és alelnöke, 1990 jún.-ától 1992-ig a szlovák kormány alelnöke volt. Az ország kettéválása után Prágában, ill. Budapesten élt, 1995-től a magyarországi TriGránit részvénytársaság szlovákiai elnöke.
Zatín
-> Zétény (Zatín)
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Ticce patak mentén, Királyhelmectől ÉNy-ra. L: [1921] – 805, ebből 768 (95,4%) magyar, 5 (0,6%) szlovák; [2011] – 823, ebből 670 (81,4%) magyar, 122 (14,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 706 (85,8%) magyar, 93 (11,3%)...megnyit →
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Ticce patak mentén, Királyhelmectől ÉNy-ra. L: [1921] – 805, ebből 768 (95,4%) magyar, 5 (0,6%) szlovák; [2011] – 823, ebből 670 (81,4%) magyar, 122 (14,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 706 (85,8%) magyar, 93 (11,3%)...megnyit →
Részletek
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Ticce patak mentén, Királyhelmectől ÉNy-ra. L: [1921] – 805, ebből 768 (95,4%) magyar, 5 (0,6%) szlovák; [2011] – 823, ebből 670 (81,4%) magyar, 122 (14,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 706 (85,8%) magyar, 93 (11,3%) szlovák. V: [2011] – 520 r. k., 90 ref., 69 gör. kat., 2 ev. – A 14. sz. végén emelt gótikus stílusú r. k. (Szt. István-) templomát 1877-ben építették át; a 17. sz.-ban egy középkori várkastély helyén épült Klobusitzky-kastély a 20. sz. második felében elpusztult. A 21. sz. elején 1–4. évolyamos magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Zbrojníky
-> Kétfegyvernek; Fegyvernek (Zbrojníky)
1944-ben Alsófegyvernek és Felsőfegyvernek egyesítésével létrejött község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság Ny-i peremén, a Garamba ömlő Szikince-patak bal partján, Zselíztől É–ÉK-re. L: [2011] – 504, ebből 352 (69,8%) szlovák, 148 (29,4%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 321 (63,7%) szlovák, 165 (32,8%) magyar. V:...megnyit →
1944-ben Alsófegyvernek és Felsőfegyvernek egyesítésével létrejött község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság Ny-i peremén, a Garamba ömlő Szikince-patak bal partján, Zselíztől É–ÉK-re. L: [2011] – 504, ebből 352 (69,8%) szlovák, 148 (29,4%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 321 (63,7%) szlovák, 165 (32,8%) magyar. V:...megnyit →
Részletek
1944-ben Alsófegyvernek és Felsőfegyvernek egyesítésével létrejött község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság Ny-i peremén, a Garamba ömlő Szikince-patak bal partján, Zselíztől É–ÉK-re. L: [2011] – 504, ebből 352 (69,8%) szlovák, 148 (29,4%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 321 (63,7%) szlovák, 165 (32,8%) magyar. V: [2011] – 265 r. k., 89 ev., 59 ref. – A második vh. után, 1947-ben magyar lakosságának mintegy egynegyedét áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek.
Zeherje (Zacharovce)
Község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Rima-medence határán, Rimaszombattól ÉK-re. L: [1921] – 346, ebből 337 (97,4%) magyar, 6 (1,7%) szlovák; [2011] – 420, ebből 276 (65,7%) szlovák, 133 (31,7%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 261 (62,1%) szlovák, 154 (36,7%) magyar. V:...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Rima-medence határán, Rimaszombattól ÉK-re. L: [1921] – 346, ebből 337 (97,4%) magyar, 6 (1,7%) szlovák; [2011] – 420, ebből 276 (65,7%) szlovák, 133 (31,7%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 261 (62,1%) szlovák, 154 (36,7%) magyar. V:...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Rima-medence határán, Rimaszombattól ÉK-re. L: [1921] – 346, ebből 337 (97,4%) magyar, 6 (1,7%) szlovák; [2011] – 420, ebből 276 (65,7%) szlovák, 133 (31,7%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 261 (62,1%) szlovák, 154 (36,7%) magyar. V: [2011] – 225 r. k., 42 ref., 3 ev. – A második vh. után túlnyomórészt ref. vallású magyar lakosságának jelentős részét áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. A 15. sz.-ban emelt, eredetileg gótikus stílusú ref. templomát a 19. sz.-ban átépítették. – 1976–90 között közigazgatásilag Rimaszombathoz tartozott.
Zelenyák János
(* 1860. jún. 16. Szepesalmás, † 1929. nov. 23. Wels [Ausztria]) R. k. pap, természetgyógyász, szakíró. Gimnáziumi tanulmányait Lőcsén és Egerben végezte, a bécsi Pázmáneumban szerzett teológiai doktorátust. 1887–1897 között a Szepesi Káptalan (Spišská Kapitula) tanítóképzőjében filozófia-, később teológiatanár. 1897-től Barsbese, majd Lekér plébánosa....megnyit →
(* 1860. jún. 16. Szepesalmás, † 1929. nov. 23. Wels [Ausztria]) R. k. pap, természetgyógyász, szakíró. Gimnáziumi tanulmányait Lőcsén és Egerben végezte, a bécsi Pázmáneumban szerzett teológiai doktorátust. 1887–1897 között a Szepesi Káptalan (Spišská Kapitula) tanítóképzőjében filozófia-, később teológiatanár. 1897-től Barsbese, majd Lekér plébánosa....megnyit →
Részletek
(* 1860. jún. 16. Szepesalmás, † 1929. nov. 23. Wels [Ausztria]) R. k. pap, természetgyógyász, szakíró. Gimnáziumi tanulmányait Lőcsén és Egerben végezte, a bécsi Pázmáneumban szerzett teológiai doktorátust. 1887–1897 között a Szepesi Káptalan (Spišská Kapitula) tanítóképzőjében filozófia-, később teológiatanár. 1897-től Barsbese, majd Lekér plébánosa. A katolikus Néppárt lőcsei, 1910–1918-ig pedig újbányai választókerületének országgyűlési képviselője. 1928-ban részt vett az amerikai eucharisztikus kongresszuson, és négy hónapon keresztül előadásokat tartott a természetes gyógymódról. Az út olyannyira megviselte, hogy 1929 őszén misézés közben összeesett. Egy osztrák kórházban hunyt el. 1911 és 1914 között Erő és egészség címen a természetes gyógymódot népszerűsítő lapot adott ki. – Fm. A gyógynövények hatása és használata (1908); Az elhájasodottak és cukorbetegek kezelése természetes étrendi alapon (tan., 1912); A természetes gyógymód (tan., 1925).
Želiezovce
-> Zseliz; Zselíz (Želiezovce)
Város a Lévai járásban, a Kisalföld K-i részén, a Garam folyó jobb partján, Lévától D–DK-re. L: [1921] – 2681, ebből 2316 (83,4%) magyar, 262 (9,8%) szlovák; [2011] – 7186, ebből 3550 (49,4%) szlovák, 3501 (48,7%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 3645 (50,7%) magyar, 3358...megnyit →
Város a Lévai járásban, a Kisalföld K-i részén, a Garam folyó jobb partján, Lévától D–DK-re. L: [1921] – 2681, ebből 2316 (83,4%) magyar, 262 (9,8%) szlovák; [2011] – 7186, ebből 3550 (49,4%) szlovák, 3501 (48,7%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 3645 (50,7%) magyar, 3358...megnyit →
Részletek
Zseliz − Esterházy-kastély (GJ)
Város a Lévai járásban, a Kisalföld K-i részén, a Garam folyó jobb partján, Lévától D–DK-re. L: [1921] – 2681, ebből 2316 (83,4%) magyar, 262 (9,8%) szlovák; [2011] – 7186, ebből 3550 (49,4%) szlovák, 3501 (48,7%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 3645 (50,7%) magyar, 3358 (46,7%) szlovák. V: [2011] – 4161 r. k., 819 ref., 321 ev., 18 gör. kat. – 1923–60 között járási székhely volt, városi címet 1960-ban kapott. Magyar lakosságának egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre a lakosságcsere keretében magyarországi, az ún. belső telepítések során szlovákiai szlovák családok települtek. A 14. sz. elején eredetileg gótikus stílusban emelt, a második vh. végén azonban felrobbantott r. k. (Szt. Jakab-) templomát 1954-ben építették újjá (a szentély körül található nevezetes, 14. sz.-i freskók Becsei Vesszős György megítéltetését ábrázolják); az 1720-ban barokk stílusban épült Esterházy-kastélyt a 19. sz. elején klasszicista stílusban alakították át. A kastély parkja mellett álló ún. Bagolyvárban, ahol 1818-ban és 1824-ben Franz Schubert lakott, Schubert-emlékszobát rendeztek be. A város és környéke jelentős régészeti lelőhely: újkőkori leleteiről önálló kultúrát (~i kultúra) neveztek el. A Csemadok 1957–59 között ~en rendezte meg az Országos Dal- és Táncünnepélyeket, 1961-ben a csehszlovákiai magyar ének- és zenekarok első országos fesztiválját, 1969–91 között pedig az Országos Népművészeti Fesztiválokat. Az 1950-es években Smelšie vpred – Bátrabban Előre címmel kétnyelvű járási hetilapja jelent meg, 1993-ban Zselízi Hírmondó – Želiezovský spravodajca címmel indult havilapja. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával és gimnáziummal (Comenius Gimnázium, alapítva 1956-ban) rendelkezett. – 1967-ben közigazgatásilag ~hez csatolták Garammikolát, 1976-ban Szódót, 1986–92 között hozzá tartozott a Nagypeszek és Tergenye egyesítésével létrehozott Sikenica község. – Ir. Püspöki Nagy Péter: Zseliz város címere (1976); Horváth Géza: Franz Schubert Zselízen (2000).
Zseliz − freskó a Szt. Jakab-templomban (MÁ)
Zseliz − Schubert-múzeum (az ún. Bagolyvár) (MÁ)
Zseliz − Országos Népművészeti Fesztivál (FI)
Želovce
-> Zsély (Želovce)
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, a Kürtös-patak völgyében, Nagykürtöstől D-re. L: [1921] – 1018, ebből 909 (89,3%) magyar, 90 (8,8%) szlovák; [2011] – 1331, ebből 1063 (79,9%) szlovák, 175 (13,1%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 921 (69,2%) szlovák, 315 (23,7%) magyar. V: [2011]...megnyit →
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, a Kürtös-patak völgyében, Nagykürtöstől D-re. L: [1921] – 1018, ebből 909 (89,3%) magyar, 90 (8,8%) szlovák; [2011] – 1331, ebből 1063 (79,9%) szlovák, 175 (13,1%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 921 (69,2%) szlovák, 315 (23,7%) magyar. V: [2011]...megnyit →
Részletek
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, a Kürtös-patak völgyében, Nagykürtöstől D-re. L: [1921] – 1018, ebből 909 (89,3%) magyar, 90 (8,8%) szlovák; [2011] – 1331, ebből 1063 (79,9%) szlovák, 175 (13,1%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 921 (69,2%) szlovák, 315 (23,7%) magyar. V: [2011] – 1088 r. k., 67 ev., 3 gör. kat. – R. k. (Szt. Imre-) temploma 1771-ben klasszicista, Zichy Ferenc győri püspök által emeltetett kastélya 1772-ben barokk-klasszicista stílusban épült; 1858–1940 között e kastélyban őrizték a Zichy család gazdag levéltárát, jelenleg a Zsélyi Helytörténeti és Néprajzi Múzeumnak ad helyet. A közeli Sósár gyógyforrásai mellett a 19. sz.-ban létesített gyógyfürdő, amelyben légzőszervi megbetegedéseket és anyagcsere-bántalmakat gyógyítottak, a 20. sz. közepéig működött, jelenleg romos állapotban van. A falu határában az 1963–68 között végzett ásatások során rendkívül gazdag, 867 sírból álló, s mintegy 10 ezer leletet tartalmazó 7–8. sz.-i avar temetőt tártak fel.
Zeman László
(* 1928. nov. 7. Eperjes, † 2019. máj. 17., Pozsony) Nyelvész, hungarológus. Eperjesen érettségizett (1948), a pozsonyi Comenius Egyetem TTK-án biológia–filozófia–természetrajz szakos tanári oklevelet (1953), majd a Pedagógiai Főiskolán magyar szakos diplomát szerzett (1955). 1953–1958-ban a pozsonyi Pedagógiai Főiskola magyar tagozatán biológiát oktatott, 1958-tól...megnyit →
(* 1928. nov. 7. Eperjes, † 2019. máj. 17., Pozsony) Nyelvész, hungarológus. Eperjesen érettségizett (1948), a pozsonyi Comenius Egyetem TTK-án biológia–filozófia–természetrajz szakos tanári oklevelet (1953), majd a Pedagógiai Főiskolán magyar szakos diplomát szerzett (1955). 1953–1958-ban a pozsonyi Pedagógiai Főiskola magyar tagozatán biológiát oktatott, 1958-tól...megnyit →
Részletek
Zeman László (ST)
(* 1928. nov. 7. Eperjes, † 2019. máj. 17., Pozsony) Nyelvész, hungarológus. Eperjesen érettségizett (1948), a pozsonyi Comenius Egyetem TTK-án biológia–filozófia–természetrajz szakos tanári oklevelet (1953), majd a Pedagógiai Főiskolán magyar szakos diplomát szerzett (1955). 1953–1958-ban a pozsonyi Pedagógiai Főiskola magyar tagozatán biológiát oktatott, 1958-tól a kassai, 1960-tól pedig a pozsonyi magyar gimnáziumban tanított. 1962–1989 között a Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének adjunktusa. 1971-ben doktorált Prágában Vladimír Skaličkánál. Elsősorban nyelvészeti és műfordítás-elméleti kérdésekkel foglalkozott, de művelődéstörténeti tanulmányokat is írt. Lefordította František Miko Az epikától a líráig (2000) c. munkáját. – Főbb díjak: Madách Imre-díj (2000). – Fm. Stílus és fordítás (vál. tan., 1993); Gymnasiologia (művelődéstörténeti tan., 2003); Visszalapozások (tan., 2008). – Ir. Fazekas József: Zeman László a tudós és tanár. Fórum Társadalomtudományi Szemle, 2003/4.; Emlékkönyv Zeman László 80. születésnapjára (2008).