Bögölypatony (Dolná Potôň)
Részletek
1940- ben Diósförgepatonyhoz csatolt község a Dunaszerdahelyi járásban a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől Ny–ÉNy-ra. L: [1921] – 292, ebből 285 (97,6%) magyar, 2 (0,7%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 192 r. k., 81 ref., 14 ev., 5 izr.
Bogya (Bodza)
Részletek
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz K-i részén, Nagymegyertől DK-re. L: [1921] – 839, ebből 839 (100%) magyar; [2011] – 372, ebből 327 (87,9%) magyar, 41 (11%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 339 (91,1%) magyar, 32 (8,6%) szlovák. V: [2011] – 167 ref., 102 r. k. – A ~hoz tartozó Zsemlékes pusztára az első vh.-t követő földbirtokreform során cseh-morva és Trencsén környéki szlovák kolonisták települtek. A kolóniát (Hodžovo) 1926-ban, ~ ÉK-i határrészének tanyavilágát pedig Bogyarét néven 1990-ben szervezték önálló községgé. – 1971–94 között közigazgatásilag hozzá tartozott Gellér.
Bogyarét (Bodzianske Lúky)
Részletek
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz K-i részén, Gútától DNy-ra. L: [2011] – 203, ebből 186 (91,6%) magyar, 14 (6,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 185 (91,8%) magyar, 12 (5,9%) szlovák. V: [2011] – 166 r. k., 22 ref. – Bogya ÉK-i határrészének tanyavilágából 1990-ben vált önálló községgé. – R. k. (Rózsafüzér Királynője) temploma 1889-ben épült.
Bohatá
-> Bagota (Bohatá)
1971-ben Ógyallához csatolt község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Zsitva folyó bal partján, Érsekújvártól D-re. L: [1921] – 1325, ebből 895 (67,5%) magyar, 401 (30,3%) szlovák; [1970] 2017, ebből 1018 (50,5%) magyar, 985 (48,8%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 937 r. k., 361...megnyit →
1971-ben Ógyallához csatolt község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Zsitva folyó bal partján, Érsekújvártól D-re. L: [1921] – 1325, ebből 895 (67,5%) magyar, 401 (30,3%) szlovák; [1970] 2017, ebből 1018 (50,5%) magyar, 985 (48,8%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 937 r. k., 361...megnyit →
Részletek
1971-ben Ógyallához csatolt község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Zsitva folyó bal partján, Érsekújvártól D-re. L: [1921] – 1325, ebből 895 (67,5%) magyar, 401 (30,3%) szlovák; [1970] 2017, ebből 1018 (50,5%) magyar, 985 (48,8%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 937 r. k., 361 ref., 22 izr., 2 ev. – Részben szlovák származású lakossága mellé az első csehszlovák földbirtokreform keretében zajló kolonizáció (Margitpusztára), majd a második vh. utáni belső telepítések és a lakosságcsere során újabb szlovák családok települtek, ezzel párhuzamosan magyar lakosságának egy részét 1948-ban áttelepítették Mo.-ra. R. k. (Szt. Antal-) temploma 1739-ben épült késő barokk stílusban, a 18. sz. végén klasszicista stílusban alakították át; az egykor itt birtokos Ordódy család kúriái a 19. sz.-ban keletkezett klasszicista építmények. Határában újkőkori, bronz-, népvándorlás és honfoglalás kori leleteket, valamint 130-140 síros korai Árpád-kori köznépi temetőt tártak fel.
Bohdanovce
-> Garbócbogdány (Bohdanovce)
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence K-i részén, az Ósva-patak völgyében, Kassától DK-re. L: [1921] – 439, ebből 331 (75,4%) szlovák, 78 (17,8%) magyar; [2011] – 1033, ebből 938 (90,8%) szlovák, 7 (0,7%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 924 (89,4%) szlovák, 13 (1,3%) magyar....megnyit →
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence K-i részén, az Ósva-patak völgyében, Kassától DK-re. L: [1921] – 439, ebből 331 (75,4%) szlovák, 78 (17,8%) magyar; [2011] – 1033, ebből 938 (90,8%) szlovák, 7 (0,7%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 924 (89,4%) szlovák, 13 (1,3%) magyar....megnyit →
Részletek
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence K-i részén, az Ósva-patak völgyében, Kassától DK-re. L: [1921] – 439, ebből 331 (75,4%) szlovák, 78 (17,8%) magyar; [2011] – 1033, ebből 938 (90,8%) szlovák, 7 (0,7%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 924 (89,4%) szlovák, 13 (1,3%) magyar. V: [2011] – 646 r. k., 169 ref., 32 gör. kat., 9 ev. – A 18–19. sz.-ban szlovákokkal újranépesített ~ 20. sz. elején még részben magyar lakossága a sz. közepére szlovákká vált. Ref. temploma 1637-ben reneszánsz, r. k. (Szt. Margit-) temploma 1943–45 között szecessziós stílusban épült.
Boheľov
-> Bögellő (Boheľov)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz középső részén, Dunaszerdahelytől DK-re. L: [1921] – 410, ebből 410 (100%) magyar; [2011] – 351, ebből 333 (94,9%) magyar, 14 (4,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 336 (95,7%) magyar, 12 (3,4%) szlovák. V: [2011] – 181...megnyit →
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz középső részén, Dunaszerdahelytől DK-re. L: [1921] – 410, ebből 410 (100%) magyar; [2011] – 351, ebből 333 (94,9%) magyar, 14 (4,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 336 (95,7%) magyar, 12 (3,4%) szlovák. V: [2011] – 181...megnyit →
Részletek
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz középső részén, Dunaszerdahelytől DK-re. L: [1921] – 410, ebből 410 (100%) magyar; [2011] – 351, ebből 333 (94,9%) magyar, 14 (4,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 336 (95,7%) magyar, 12 (3,4%) szlovák. V: [2011] – 181 ref., 115 r. k., 1 gör. kat – Ref. temploma 1991–95 között épült. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. ~ határában, a 116 ha-os tőzegtelepen védett állat- és növényfajok élnek.
Bohúňovo
-> Lekenye (Bohúňovo)
Község a Rozsnyói járásban, a Rima-medence és a Gömör–Tornai-karszt érintkezésénél, a Sajó folyó bal partján, Tornaljától É–ÉK-re. L: [1921] – 334, ebből 333 (99,7%) magyar; [2011] – 296, ebből 246 (83,1%) magyar, 44 (14,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 260 (87,8%) magyar, 31 (10,5%)...megnyit →
Község a Rozsnyói járásban, a Rima-medence és a Gömör–Tornai-karszt érintkezésénél, a Sajó folyó bal partján, Tornaljától É–ÉK-re. L: [1921] – 334, ebből 333 (99,7%) magyar; [2011] – 296, ebből 246 (83,1%) magyar, 44 (14,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 260 (87,8%) magyar, 31 (10,5%)...megnyit →
Részletek
Község a Rozsnyói járásban, a Rima-medence és a Gömör–Tornai-karszt érintkezésénél, a Sajó folyó bal partján, Tornaljától É–ÉK-re. L: [1921] – 334, ebből 333 (99,7%) magyar; [2011] – 296, ebből 246 (83,1%) magyar, 44 (14,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 260 (87,8%) magyar, 31 (10,5%) szlovák. V: [2011] – 93 r. k., 88 ev., 60 ref., 6 gör. kat. – Ref. temploma a 15. sz. végén késő gótikus stílusban épült. – 1924-ben közigazgatásilag hozzácsatolták Sajótibát.
Boľ
-> Boly (Boľ)
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogköz É-i peremén, a Latorca folyó bal partján, Királyhelmectől É–ÉNy-ra. L: [1921] – 760, ebből 697 (91,7%) magyar, 1 (0,1%) szlovák; [2011] – 725, ebből 607 (83,7%) magyar, 109 (15,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 630 (86,9%)...megnyit →
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogköz É-i peremén, a Latorca folyó bal partján, Királyhelmectől É–ÉNy-ra. L: [1921] – 760, ebből 697 (91,7%) magyar, 1 (0,1%) szlovák; [2011] – 725, ebből 607 (83,7%) magyar, 109 (15,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 630 (86,9%)...megnyit →
Részletek
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogköz É-i peremén, a Latorca folyó bal partján, Királyhelmectől É–ÉNy-ra. L: [1921] – 760, ebből 697 (91,7%) magyar, 1 (0,1%) szlovák; [2011] – 725, ebből 607 (83,7%) magyar, 109 (15,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 630 (86,9%) magyar, 77 (10,6%) szlovák. V: [2011] – 378 r. k., 182 ref., 85 gör. kat. – A faluba a második vh.-t követőbelső telepítések során szlovák családok költöztek. R. k. (Szt. Miklós-) temploma a 13. sz. második felében épült román stílusban, 1828-ban klasszicista stílusban alakították át; ref. templomát 1968–71 között emelték. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. A Gyalmos nevű közeli égeres láperdő növényvilágát 1967-ben természetvédelmi területté nyilvánították.
Boldog
-> Pozsonyboldogfa; Boldogfa (Boldog)
Község a Szenci járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Fekete-víz és a Megye-patak folyása között, Szenctől ÉK-re. L: [1921] – 385, ebből 370 (96,1%) magyar, 8 (2,1%) szlovák; [2011] – 428, ebből 247 (57,7%) magyar, 164 (38,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 258 (60,3%)...megnyit →
Község a Szenci járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Fekete-víz és a Megye-patak folyása között, Szenctől ÉK-re. L: [1921] – 385, ebből 370 (96,1%) magyar, 8 (2,1%) szlovák; [2011] – 428, ebből 247 (57,7%) magyar, 164 (38,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 258 (60,3%)...megnyit →
Részletek
Pozsonyboldogfa − római felirat a kat. templom falában
Község a Szenci járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Fekete-víz és a Megye-patak folyása között, Szenctől ÉK-re. L: [1921] – 385, ebből 370 (96,1%) magyar, 8 (2,1%) szlovák; [2011] – 428, ebből 247 (57,7%) magyar, 164 (38,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 258 (60,3%) magyar, 150 (35,0%) szlovák. V: [2011] – 310 r. k., 63 ref., 2 gör. kat., 1 ev. – R. k. (Szűz Mária mennybevétele) templomát a 12. sz.-ban emelték román stílusban, a 14. sz. második felében gótikus, 1703-ban barokk stílusban építették át. A templom 1976. évi felújítási munkálatai során D-i homlokzatának falában római kori sírfeliratos kőtáblát találtak. A község az 1999-ben alapított Mátyusföldi Muzeológiai Társaság székhelye. – Ir. Püspöki Nagy Péter: Boldogfa (1981).
Pozsonyboldogfa − r. kat. templom (GJ)
Boldogfa
-> Pozsonyboldogfa; Boldogfa (Boldog)
Község a Szenci járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Fekete-víz és a Megye-patak folyása között, Szenctől ÉK-re. L: [1921] – 385, ebből 370 (96,1%) magyar, 8 (2,1%) szlovák; [2011] – 428, ebből 247 (57,7%) magyar, 164 (38,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 258 (60,3%)...megnyit →
Község a Szenci járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Fekete-víz és a Megye-patak folyása között, Szenctől ÉK-re. L: [1921] – 385, ebből 370 (96,1%) magyar, 8 (2,1%) szlovák; [2011] – 428, ebből 247 (57,7%) magyar, 164 (38,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 258 (60,3%)...megnyit →
Részletek
Pozsonyboldogfa − római felirat a kat. templom falában
Község a Szenci járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Fekete-víz és a Megye-patak folyása között, Szenctől ÉK-re. L: [1921] – 385, ebből 370 (96,1%) magyar, 8 (2,1%) szlovák; [2011] – 428, ebből 247 (57,7%) magyar, 164 (38,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 258 (60,3%) magyar, 150 (35,0%) szlovák. V: [2011] – 310 r. k., 63 ref., 2 gör. kat., 1 ev. – R. k. (Szűz Mária mennybevétele) templomát a 12. sz.-ban emelték román stílusban, a 14. sz. második felében gótikus, 1703-ban barokk stílusban építették át. A templom 1976. évi felújítási munkálatai során D-i homlokzatának falában római kori sírfeliratos kőtáblát találtak. A község az 1999-ben alapított Mátyusföldi Muzeológiai Társaság székhelye. – Ir. Püspöki Nagy Péter: Boldogfa (1981).
Pozsonyboldogfa − r. kat. templom (GJ)Boldoghy Katalin
Részletek
(* 1943. febr. 22. Komárom, † 2013. ápr. 21. Komárom) Színésznő, rendező. 1965–1972 között a Magyar Területi Színház színésze, ezt követően 1994-ig a pozsonyi rádió magyar adásának rendezője volt. Előadóművészként, konferansziéként is ismert. 1993–1997 között a Komáromi Jókai Színház segédrendezője, ill. irodalmi titkára.
Boldoghy Olivér
(* 1970. jan. 19. Komárom) Színész. Pozsonyban végezte iskoláit, 1992-ben a pozsonyi Színművészeti Főiskolán szerzett színészdiplomát. Már főiskolásként jelentős szerepekben játszott a Komáromi Jókai Színházban, melynek 1995-ig volt tagja, ezt követően egy évadon át a Kassai Thália Színház színésze, majd pályát módosított. A Ferenczy...megnyit →
(* 1970. jan. 19. Komárom) Színész. Pozsonyban végezte iskoláit, 1992-ben a pozsonyi Színművészeti Főiskolán szerzett színészdiplomát. Már főiskolásként jelentős szerepekben játszott a Komáromi Jókai Színházban, melynek 1995-ig volt tagja, ezt követően egy évadon át a Kassai Thália Színház színésze, majd pályát módosított. A Ferenczy...megnyit →
Részletek
Boldoghy Olivér (ST)
(* 1970. jan. 19. Komárom) Színész. Pozsonyban végezte iskoláit, 1992-ben a pozsonyi Színművészeti Főiskolán szerzett színészdiplomát. Már főiskolásként jelentős szerepekben játszott a Komáromi Jókai Színházban, melynek 1995-ig volt tagja, ezt követően egy évadon át a Kassai Thália Színház színésze, majd pályát módosított. A Ferenczy Anna-díj első jutalmazottja (1993). – Főbb színházi szerepei: II. Lajos király (Háy Gyula.: Mohács); Fekete Péter (Eisemann Mihály–Zágon István–Somogyi Gyula: Fekete Péter); Rádiós (Presser Gábor–Sztevanovity Dusan–Horváth Péter: A padlás); Gérard (Illyés Gyula: Tiszták); Ádám (Madách: Az ember tragédiája); Almaviva gróf (Pierre Beumarchais: Figaro házassága, avagy egy őrült nap); Estragon (Samuel Beckett: Godot-ra várva); János apostol (Tolcsvay László–Müller Péter–Müller Péter Sziámi: Mária evangéliuma); Dawson tizedes (Aaron Sorkin: Semmi és végtelen); Petur bán (Katona József: Bánk bán). – Film: Szabadság, szerelem (r. Gothár P.); Hra pre dvoch (r. Kleis M.) – Díjak, kitüntetések: Ferenczy Anna-díj (1993); Esterházy János Emlékplakett (2013). – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig); Ötvös Anna: Akikkel találkozhat(t)unk (2000).
Bolemant László
Részletek
(* 1968. dec. 3. Ógyalla) Költő, fotóművész, lapszerkesztő. 1992-ben Pozsonyban gépészmérnöki oklevelet szerzett. 1994–1995-ben az Irodalmi Szemle szerkesztője. Jelenleg Budapesten él. – Fm. Üvegszálak (v., 1996); Időszobrok (v., 2003).
Bolgárom (Bulhary)
Részletek
Község a Losonci járásban, a Cseres-hegység É-i részén, a Szuha-patak völgyében, Fülektől ÉK-re. L: [1921] – 289, ebből 217 (75,1%) magyar, 55 (19,0%) roma, 5 (1,7%) szlovák; [2011] – 305, ebből 279 (91,5%) magyar, 17 (5,6%) szlovák, 3 (1%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 288 (94,4%) magyar, 12 (3,9%) szlovák. V: [2011] – 285 r. k., 5 ref. – R. k. (Mindenszentek-) kápolnája 1849-ben klasszicista stílusban épült, barokk berendezése 18. sz.-i. A falu határában bazaltot bányásznak. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. 1988–92 között közigazgatásilag Fülekhez tartozott.
Boľkovce
-> Bolyk (Boľkovce)
Község a Losonci járásban, a Losonci-medencében, az Ipoly folyó jobb partján, Losonctól K-re. L: [1921] – 466, ebből 414 (88,8%) magyar, 45 (9,6%) szlovák; [2011] – 650, ebből 441 (67,8%) szlovák, 125 (19,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 434 (66,8%) szlovák, 130 (20,0%) magyar....megnyit →
Község a Losonci járásban, a Losonci-medencében, az Ipoly folyó jobb partján, Losonctól K-re. L: [1921] – 466, ebből 414 (88,8%) magyar, 45 (9,6%) szlovák; [2011] – 650, ebből 441 (67,8%) szlovák, 125 (19,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 434 (66,8%) szlovák, 130 (20,0%) magyar....megnyit →
Részletek
Község a Losonci járásban, a Losonci-medencében, az Ipoly folyó jobb partján, Losonctól K-re. L: [1921] – 466, ebből 414 (88,8%) magyar, 45 (9,6%) szlovák; [2011] – 650, ebből 441 (67,8%) szlovák, 125 (19,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 434 (66,8%) szlovák, 130 (20,0%) magyar. V: [2011] – 449 r. k., 24 ev. – A második vh. utáni belső telepítések keretében 1946-ban szinóbányai szlovák családokkal telepítették be. A 18. sz. végén emelt klasszicista stílusú r. k. (Szt. Dénes-) templomát a helyi születésű Katona István történetíró építtette.
Boltos
Részletek
A szlovákiai fogyasztási szövetkezetek havilapja (Dunaszerdahely, 1993–1996). Lásd még: Szövetkezeti Újság. – Szerk. Molnár László.
Boltos Magazin
Részletek
A kereskedők és vásárlók havilapja (Dunaszerdahely, 1997 jan.-jától). A Boltos c. lap utódlapja. Felelős kiadó: Kulcsár Lajos, dunaszerdahelyi Jednota COOP. Lásd még: Szövetkezeti Újság. – Szerk. Molnár László.
Boly (Boľ)
Részletek
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogköz É-i peremén, a Latorca folyó bal partján, Királyhelmectől É–ÉNy-ra. L: [1921] – 760, ebből 697 (91,7%) magyar, 1 (0,1%) szlovák; [2011] – 725, ebből 607 (83,7%) magyar, 109 (15,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 630 (86,9%) magyar, 77 (10,6%) szlovák. V: [2011] – 378 r. k., 182 ref., 85 gör. kat. – A faluba a második vh.-t követőbelső telepítések során szlovák családok költöztek. R. k. (Szt. Miklós-) temploma a 13. sz. második felében épült román stílusban, 1828-ban klasszicista stílusban alakították át; ref. templomát 1968–71 között emelték. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. A Gyalmos nevű közeli égeres láperdő növényvilágát 1967-ben természetvédelmi területté nyilvánították.
Bolyk (Boľkovce)
Részletek
Község a Losonci járásban, a Losonci-medencében, az Ipoly folyó jobb partján, Losonctól K-re. L: [1921] – 466, ebből 414 (88,8%) magyar, 45 (9,6%) szlovák; [2011] – 650, ebből 441 (67,8%) szlovák, 125 (19,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 434 (66,8%) szlovák, 130 (20,0%) magyar. V: [2011] – 449 r. k., 24 ev. – A második vh. utáni belső telepítések keretében 1946-ban szinóbányai szlovák családokkal telepítették be. A 18. sz. végén emelt klasszicista stílusú r. k. (Szt. Dénes-) templomát a helyi születésű Katona István történetíró építtette.
Bolyky János
(* 1897. dec. 7. Lucfalva, †. ? Ausztria ?) Költő, újságíró. A gimnáziumot Érsekújvárott és Bp.-en végezte, malomépítő mérnöki oklevelet Németországban szerzett. 1937-től a Magyar Család c. ipolysági folyóirat szerkesztője volt. A két vh. között Udvardon élt, 1939-ben az Egyesült Magyar Párt kormánybiztossá nevezte ki....megnyit →
(* 1897. dec. 7. Lucfalva, †. ? Ausztria ?) Költő, újságíró. A gimnáziumot Érsekújvárott és Bp.-en végezte, malomépítő mérnöki oklevelet Németországban szerzett. 1937-től a Magyar Család c. ipolysági folyóirat szerkesztője volt. A két vh. között Udvardon élt, 1939-ben az Egyesült Magyar Párt kormánybiztossá nevezte ki....megnyit →
Részletek
(* 1897. dec. 7. Lucfalva, †. ? Ausztria ?) Költő, újságíró. A gimnáziumot Érsekújvárott és Bp.-en végezte, malomépítő mérnöki oklevelet Németországban szerzett. 1937-től a Magyar Család c. ipolysági folyóirat szerkesztője volt. A két vh. között Udvardon élt, 1939-ben az Egyesült Magyar Párt kormánybiztossá nevezte ki. 1944-ben Ausztriába távozott, további sorsa ismeretlen. – Fm. Csodavárók (v., 1932); Veszteglő mozdonyon (v., 1935); Költő és népe (1936).
Bölzse (Belža)
Részletek
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence D-i részén, a Szakály- és a Szartos-patakok folyása között, Kassától D-re. L: [1921] – 307, ebből 160 (52,1%) szlovák, 88 (28,7%) magyar, 44 (14,3%) ruszin; [2011] – 379, ebből 353 (93,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 350 (92,3%) szlovák, 1 (0,3%) magyar. V: [2011] – 233 r. k., 96 gör. kat., 7 ref., 1 ev. – Egykor részben magyar és ruszin lakossága a 20. sz. közepére beolvadt a többségi szlovákságba. Gör. kat. (Urunk mennybevétele) temploma 1808-ban barokk-klasszicista stílusban épült.
Boráros Imre
(* 1944. febr. 28. Pozsony) Színész. Középiskolába szülővárosában járt. 1963-ban érettségizett, majd egy évig a pozsonyi Szépművészeti Akadémia színészhallgatója; 1965–1971 között a komáromi Magyar Területi Színház színésze, azután táncdalénekes. 1972-től már ismét a Magyar Területi Színház, ill. jogutódja, a Komáromi Jókai Színház tagja: előbb,...megnyit →
(* 1944. febr. 28. Pozsony) Színész. Középiskolába szülővárosában járt. 1963-ban érettségizett, majd egy évig a pozsonyi Szépművészeti Akadémia színészhallgatója; 1965–1971 között a komáromi Magyar Területi Színház színésze, azután táncdalénekes. 1972-től már ismét a Magyar Területi Színház, ill. jogutódja, a Komáromi Jókai Színház tagja: előbb,...megnyit →
Részletek
Boráros Imre (FI)
(* 1944. febr. 28. Pozsony) Színész. Középiskolába szülővárosában járt. 1963-ban érettségizett, majd egy évig a pozsonyi Szépművészeti Akadémia színészhallgatója; 1965–1971 között a komáromi Magyar Területi Színház színésze, azután táncdalénekes. 1972-től már ismét a Magyar Területi Színház, ill. jogutódja, a Komáromi Jókai Színház tagja: előbb, 1977-ig, a kassai Tháliában, majd újból Komáromban játszott. Fellépett a Theátrum Polgári Társulat néhány előadásában; többször vendégszerepelt magyarországi színházaknál. Számos hangjáték mellett több magyar, szlovák, cseh és egy olasz film szereplője. Monodráma-színreviteleivel, ill. húsz önálló előadói műsorával Szl.-n és Mo.-n kívül nyugat-európai, észak-amerikai és ausztráliai turnékon is részt vett. – Főbb színházi szerepei: Őrnagy (Örkény István: Tóték); Lucifer (Madách Imre: Az ember tragédiája); Cervantes (Don Quiote: La Mancha lovagja); Színész (Molnár Ferenc: A testőr); Puzsér (Molnár Ferenc: Doktor úr); Tarpataky (Zerkovitz Béla: Csókos asszony); Viszockij (Siposhegyi Péter: Mielőtt csillag lettem); Czillei Ulrich (Vörösmarty Mihály: Czillei és a Hunyadiak); Higgins professzor (Alan Jay Lerner–Frederick Loewe: My Fair Lady); Id. Csaholyi Balázs (Hunyadi Sándor: Három Sárkány); A menyasszony apja (Federico García Lorca: Vérnász); Luther Márton (Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja); Félix (Neil Simon: Furcsa pár); Kossuth (Illyés Gyula: Fáklyaláng); Mixi gróf (Szirmai Albert–Bakonyi Károly: Mágnás Miska); Pierre (Francis Veber: Balfácánt vacsorára); Sáfrány ügyvéd (Halász Imre–Békeffi István–Eisemann Mihály: Egy csók és más semmi); du Grélé tábornok (Georges Feydeau: Egy hölgy a Maximból). – Monodrámák, pódiumjátékok: Székely János: Dózsa; Vysockij (Siposhegyi Péter: Mielőtt csillag lettem); Márió (Siposhegyi Péter: A varázsló); Esterházy János passió (Siposhegyi Péter: Hantjával sem takar); Mindszenty bíboros oltárköve (Tarics Péter: Állok Istenért, Egyházért, Hazáért); Nyelvcsapások (zenés irodalmi összeállítás). – Vendégjátékok: Kassai Thália Színház, Székesfehérvári Vörösmarty Színház, József Attila Színház, Miskolci Nemzeti Színház. – Film, TV : Feltámadás (olasz film), Dosztojevszkij – Pszichiáter (olasz film), Želary – Juriga (cseh Oscar-Díjra jelölt film), Čas grímáš – battyányi püspök (szlovák film), arany kenyér (szlovák mese); pribina herceg (szlovák tv-film). – Díjak: Sylvánia-díj (1991); Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja, a legjobb férfi alakítás díja (1990, 1996); A Szlovák Köztársaság ezüstplakettje (2004); a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2004); Esterházy-díj (2007); A Szlovák Irodalmi Alap életműdíja (2006); A Világ Magyarságáért művészeti díj (2012); Kossuth-díj (2014); Esterházy János Emlékplakett (2017). – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Tóth László (Filep Tamás Gusztávval közösen): A (cseh)szlovákiai magyar színjátszás nyolcvan éve 1918–1989 (1999); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig); Darvay Nagy Adrienne: Színek Kisvárdán (1998); Boráros Imre honlapja.
Borbély Alexandra
(*1986. szept. 4. Nyitra) Színésznő. Gyermekkorát Nagycétényben töltötte, itt végezte alapiskolai tanulmányait is. A komáromi Selye János gimnáziumban érettségizett 2004-ben. Pozsonyban és Budapesten is felvételizett a színművészeti egyetemre, végül Budapest mellett döntött. Jordán Tamás felkérésére egy évig a Nemzeti Színház stúdiósaként tevékenykedett, majd 2012-ben...megnyit →
(*1986. szept. 4. Nyitra) Színésznő. Gyermekkorát Nagycétényben töltötte, itt végezte alapiskolai tanulmányait is. A komáromi Selye János gimnáziumban érettségizett 2004-ben. Pozsonyban és Budapesten is felvételizett a színművészeti egyetemre, végül Budapest mellett döntött. Jordán Tamás felkérésére egy évig a Nemzeti Színház stúdiósaként tevékenykedett, majd 2012-ben...megnyit →
Részletek
(*1986. szept. 4. Nyitra) Színésznő. Gyermekkorát Nagycétényben töltötte, itt végezte alapiskolai tanulmányait is. A komáromi Selye János gimnáziumban érettségizett 2004-ben. Pozsonyban és Budapesten is felvételizett a színművészeti egyetemre, végül Budapest mellett döntött. Jordán Tamás felkérésére egy évig a Nemzeti Színház stúdiósaként tevékenykedett, majd 2012-ben Máté Gábor osztályában elvégezve a Színház és Filmművészeti Egyetemet a Katona József Színházhoz szerződött. Eddig közel 35 színdarabban játszott (pl. Nádas Péter: Szirének, Feydeau: A hülyéje, Flaubert: Dilettánsok, Sarkadi Imre: Oszlopos Simeon, Shakespeare: Ahogy tetszik). Filmekben, filmsorozatokban is szerepelt. Az Enyedi Ildikó rendezte, Berlinben Arany Medve-díjjal kitüntetett Testről és lélekről c. filmben nyújtott alakításáért 2017 decemberében elnyerte az Európai Filmakadémia legjobb európai színésznőjének járó díját. Élettársa Nagy Ervin színművész. Ir.: Szabó G. László: Borbély Alexandra, cétényi unikum, Vasárnap, 2015. augusztus 20.
Borbély Borisz
Részletek
Borbély Borisz (csa)
(* 1982. jún. 22. Felsőszeli) Költő. 2000–2002 között a Nyitrai Konstantin Egyetem magyar–angol szakos hallgatója. Verseivel az ArtFALatok c. antológiában tűnt fel. – Fm. Cipőmben kavics (2003).
Bordás Sándor
(* 1952. szept. 9. Ómoravica [Szerbia]) Pszichológus, szakíró, egyetemi oktató. Vegyészeti szakközépiskolában érettségizett Szabadkán. 1972–1977-ben a budapesti ELTE BTK-án pszichológiát tanult. 1978-tól Dunaszerdahelyen él. Szakterülete a szexuálpszichológia és az etnopszichológia. A komáromi Selye János Egyetem oktatója, a székesfehérvári Kodolányi János Főiskola docense. Több kötet...megnyit →
(* 1952. szept. 9. Ómoravica [Szerbia]) Pszichológus, szakíró, egyetemi oktató. Vegyészeti szakközépiskolában érettségizett Szabadkán. 1972–1977-ben a budapesti ELTE BTK-án pszichológiát tanult. 1978-tól Dunaszerdahelyen él. Szakterülete a szexuálpszichológia és az etnopszichológia. A komáromi Selye János Egyetem oktatója, a székesfehérvári Kodolányi János Főiskola docense. Több kötet...megnyit →
Részletek
Bordás Sándor (csa)
(* 1952. szept. 9. Ómoravica [Szerbia]) Pszichológus, szakíró, egyetemi oktató. Vegyészeti szakközépiskolában érettségizett Szabadkán. 1972–1977-ben a budapesti ELTE BTK-án pszichológiát tanult. 1978-tól Dunaszerdahelyen él. Szakterülete a szexuálpszichológia és az etnopszichológia. A komáromi Selye János Egyetem oktatója, a székesfehérvári Kodolányi János Főiskola docense. Több kötet társszerzője. – Fm. Lelkünk útvesztői (tan., 1994); Szexposta (tan., 1997).
Bori (Bory)
Részletek
Bori – ref. templom (FI)
Község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátságon, a Búr-patak völgyében, Lévától K–DK-re. L: [1921] – 372, ebből 321 (86,3%) magyar, 48 (12,9%) szlovák; [2011] – 313, ebből 210 (67,1%) szlovák, 99 (31,6%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 179 (57,2%) szlovák, 122 (39,0%) magyar. V: [2011] – 151 r. k., 92 ref., 30 ev. – A második vh. után túlnyomórészt ref. vallású magyar lakosságának mintegy egynegyedét áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi és szlovákiai szlovákok települtek. Ref. temploma a 17. sz.-i templom alapjain 1932-ben, r. k. (Lisieux-i Kis Szt. Teréz-) temploma 1992-ben épült, két klasszicista stílusú kastélyát a 19. sz. közepén emelték.
Nemesbori – Körmendy György gályarab emléktáblája (GJ)
Bori – 1848-as honvédsír (GJ)
Bôrka
-> Barka (Bôrka)
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt között, a Csermosnya-patak forrásvidékén, Rozsnyótól K–DK-re. L: [1921] – 521, ebből 505 (96,9%) magyar, 13 (2,5%) szlovák; [2011] – 516, ebből 291 (56,4%) roma, 163 (31,6%) magyar, 42 (8,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 311...megnyit →
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt között, a Csermosnya-patak forrásvidékén, Rozsnyótól K–DK-re. L: [1921] – 521, ebből 505 (96,9%) magyar, 13 (2,5%) szlovák; [2011] – 516, ebből 291 (56,4%) roma, 163 (31,6%) magyar, 42 (8,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 311...megnyit →
Részletek
Barka − ref. templom (GJ)
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Gömör–Tornai-karszt között, a Csermosnya-patak forrásvidékén, Rozsnyótól K–DK-re. L: [1921] – 521, ebből 505 (96,9%) magyar, 13 (2,5%) szlovák; [2011] – 516, ebből 291 (56,4%) roma, 163 (31,6%) magyar, 42 (8,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 311 (60,3%) roma, 158 (30,6%) magyar, 27 (5,2%) szlovák. V: [2011] – 408 r. k., 81 ref., 1 ev. – 15. sz.-i gótikus alapokon 1759-ben emelt barokk-klasszicista r. k. (Karmelhegyi Szűz Mária-) temploma búcsújáró hely. Ref. temploma 1794–1804 között épült klasszicista, a Zichy-Ferraris-kastély a 19. sz. végén neobarokk stílusban. Határának ÉK-i része az 1954-ben létrehozott Szádelői-völgyi természetvédelmi terület része.
Borka Géza
(* 1894. júl. 11. Gúta, † 1977. jún. 17. Kaposvár [Mo.]) Tanár, lapszerkesztő, költő, író, színműíró. Középiskolai tanulmányait Komáromban és Győrben, egyetemi tanulmányait a budapesti egyetem bölcsészkarán végezte. 1923–1944 között a komáromi bencés gimnáziumban tanított, segédtankönyveket állított össze, szerkesztette a Szivárvány és a Tábortűz...megnyit →
(* 1894. júl. 11. Gúta, † 1977. jún. 17. Kaposvár [Mo.]) Tanár, lapszerkesztő, költő, író, színműíró. Középiskolai tanulmányait Komáromban és Győrben, egyetemi tanulmányait a budapesti egyetem bölcsészkarán végezte. 1923–1944 között a komáromi bencés gimnáziumban tanított, segédtankönyveket állított össze, szerkesztette a Szivárvány és a Tábortűz...megnyit →
Részletek
(* 1894. júl. 11. Gúta, † 1977. jún. 17. Kaposvár [Mo.]) Tanár, lapszerkesztő, költő, író, színműíró. Középiskolai tanulmányait Komáromban és Győrben, egyetemi tanulmányait a budapesti egyetem bölcsészkarán végezte. 1923–1944 között a komáromi bencés gimnáziumban tanított, segédtankönyveket állított össze, szerkesztette a Szivárvány és a Tábortűz c. lapokat. A komáromi Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesület titkára is volt. 1945-ben Mo.-ra, Kaposvárra került, a helyi gimnáziumban tanított. Népies hangvételű színdarabjait a műkedvelők gyakran játszották. – Fm. Bánatmalom (v.,1920); Karikagyűrű (színmű,1935); A maharadzsa (színmű,1936); Áldomás – Csillagok (színmű, 1937); Muskátlis ablakok (színmű, 1937).
Boronafal
Részletek
Vízszintesen egymásra helyezett, a sarkokban csapolással összekötött szálfákból készült, lakóépületeknél és gazdasági építményeknél egyaránt megfigyelhető fal. A szlovákiai magyar nyelvterületen első sorban a Palócföldre és a Zoborvidékre jellemző.
Boross Béla
(* 1902. máj. 6. Kassa, † 1979. jan. 18. Pécs [Mo.]) Tanító, lapszerkesztő, író. A tanítóképzőt Sárospatakon végezte, 1921–1944 között Szomotoron, majd Alsószeliben volt kántortanító. 1947-ben Mo.-ra telepítették. 1923-tól a Magyar Tanító szerkesztője, 1932–1940 között felelős szerkesztője. Szerkesztette a Csehszlovákiai Magyar Dalosszövetség negyedéves lapját...megnyit →
(* 1902. máj. 6. Kassa, † 1979. jan. 18. Pécs [Mo.]) Tanító, lapszerkesztő, író. A tanítóképzőt Sárospatakon végezte, 1921–1944 között Szomotoron, majd Alsószeliben volt kántortanító. 1947-ben Mo.-ra telepítették. 1923-tól a Magyar Tanító szerkesztője, 1932–1940 között felelős szerkesztője. Szerkesztette a Csehszlovákiai Magyar Dalosszövetség negyedéves lapját...megnyit →
Részletek
(* 1902. máj. 6. Kassa, † 1979. jan. 18. Pécs [Mo.]) Tanító, lapszerkesztő, író. A tanítóképzőt Sárospatakon végezte, 1921–1944 között Szomotoron, majd Alsószeliben volt kántortanító. 1947-ben Mo.-ra telepítették. 1923-tól a Magyar Tanító szerkesztője, 1932–1940 között felelős szerkesztője. Szerkesztette a Csehszlovákiai Magyar Dalosszövetség negyedéves lapját is (Magyar Dalunk). Pedagógiai cikkeket, tankönyveket is írt. – Fm. Búcsú a tavasztól (v., 1927); Az ösvényen (elb., 1928); Nem hal meg a magyar dal, míg magyar tanító van (A szlovákiai országos magyar tanítói énekkar története, 1943).