Szlovákiai Magyar Adatbank » Keresés » A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig – Oldal 143 – Szlovákiai Magyar Adatbank
Lexikonok - A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig

Ha valakinek észrevétele, kiegészítése lenne az egyes szócikkekkel kapcsolatban, jelezze a bibliohungarica@gmail.com címen.

1 141 142 143 144 145 153
4588 találat

Urbán Zsolt

Részletek

(* 1959. szept. 17. Zalaba) Szerkesztő. A magyar tanítási nyelvű gimnáziumban végzett Zselizen (1978), majd a Szlovák Műszaki Egyetemen gépészmérnöki szakán szerzett diplomát (1983). A Szlovák Pedagógiai Kiadó Magyar szerkesztőségében 1985-től szerkesztőként, majd 2000-től főszerkesztőként dolgozik. Főszerkesztője volt annak a 2014-ben megjelent lexikonnak, amely ennek az internetes verziónak az alapjául szolgált. 1980–1988 között a Szőttesben táncolt. – Fm. A (Cseh)Szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig (főszerk., 2014).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésZalaba [Zalaba] / Pozsony [Bratislava]
SzerzőTK - Tóth Károly
Rövid URL
ID515117
Módosítás dátuma2024. október 28.

Ürge Mária

Részletek

(* 1952. szept. 19. Somorja, † 1991. máj. 27. Somorja) Pedagógus, néprajzkutató. Somorján érettségizett (1972), a nyitrai Pedagógiai Főiskolán szerzett tanítói oklevelet (1976); ezt követően – autóbaleset miatt bekövetkezett haláláig – a nagylégi alapiskolában tanított. Néprajzi gyűjtéssel foglalkozott, a somorjai Csalló parasztzenekar másodhegedűse volt; a zenekarral 1983-ban és 1985-ben első díjat nyert a Tavaszi szél vizet áraszt… országos népzenei és népdalversenyen. 1984-ben Jókai Máriával közösen végzett gyermekjátékgyűjtése második díjat nyert a Szlovák Néprajzi Társaság pályázatán. Néprajzi témájú tanulmányai mellett zenei nevelés tankönyveket és módszertani segédkönyveket is írt. – Fm. A Kolonyi templom előtt. Válogatás Ürge Mária népzenegyűjtéséből (2004).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésSomorja [Šamorín] / Nagylég [Veľký Lég]
SzerzőHI - Hornyák István
Rövid URL
ID380892
Módosítás dátuma2024. október 28.

Ürmény (Mojmírovce)

Részletek

Község a Nyitrai járásban, a Kisalföld É-i részén, a Cabaj-patak mentén, Nyitrától D-re. L: [1921] – 3545, ebből 3223 (90,9%) szlovák, 136 (3,8%) magyar, 114 (3,2%) zsidó; [2011] – 2838, ebből 2641 (93,1%) szlovák, 17 (0,6%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 2637 (92,9%) szlovák, 16 (0,6%) magyar. V: [2011] – 2231 r. k., 48 ev., 15 gör. kat., 4 ref. – Gótikus alapokon álló r. k. (Szt. László-) temploma 1718–21 között barokk, zsinagógája 1820-ban klasszicista stílusban épült. Az 1721-ben késő barokk stílusban emelt Hunyady-kastélyt a 18. sz. végén klasszicista stílusban alakították át, az 1812-ben épült Ürményi-kúria klasszicista építmény. – Számos pusztája közül, amelyekre az 1920-as években cseh-morva és szlovák kolonisták települtek, Tarányt (Taraň, 1948-tól Štefanovičová) 1935-ben, Mezőkeszit (Poľný Kesov) 1940-ben, Nagyvölgyet (Veľká Dolina) 1956-ban önálló községgé szervezték.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések
TelepülésÜrmény [Mojmírovce]
SzerzőPÁ - Popély Árpád
Rövid URL
ID380895
Módosítás dátuma2024. október 28.

Urr György

Részletek

(* 1900 Kassa, † 1979 Kassa) Publicista, bibliográfus. 1918 után a Négergyarmat, majd a Jövőnk c. lapot szerkesztette. A 2. vh. alatt munkatársa volt a Magyar Albumnak. 1945 után ritkán publikált, de ő írta a Gyüre Lajos szerkesztette A magyar kultúra 50 éve Kelet-Szlovákiában c. mű bibliográfiai részét. Bibliográfiai jellegű írásokat a sajtóban is közölt. – Fm. Az ifjúság és a keresztényszocializmus (1923); Új államrendszer (1925); A magyar munkásság nemzeti alapon való szervezkedésének fontossága (1927); A parlamentarizmus válsága (1929); A szlovenszkói magyar politika tíz esztendeje (1930); Kisebbségi sorsunk húsz esztendejéből (1939).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésKassa [Košice]
SzerzőCsS - Csanda Sándor
Rövid URL
ID515047
Módosítás dátuma2024. október 28.

Urr Ida

Részletek

(* 1904. nov. 24. Kassa, † 1989. aug. 2. Budapest [Mo.]) Költő. Kassán érettségizett (1922), Budapesten szerzett orvosi diplomát (1929), ahol 1941-ben telepedett le. Orvostudományi cikkeket is publikált. – Fm. Zokogások (v., 1923); Kormozott lámpással (v., 1927); Szent pokol (v., 1928); Nincs kenyér (v., 1936); A fényrács mágiája (v., 1980); Hernád parti himnuszok (v., 1985).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
FejezetSzemélyiségek
TelepülésKassa [Košice]
SzerzőLT - Lacza Tihamér
Rövid URL
ID380898
Módosítás dátuma2024. október 28.

Úszor (Kvetoslavov)

Részletek

Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, Somorjától ÉK-re. L: [1921] – 326, ebből 315 (96,6%) magyar, 2 (0,6%) szlovák; [2011] – 949, ebből 576 (60,7%) szlovák, 310 (32,7%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 574 (60,5%) szlovák, 314 (33,1%) magyar. V: [2011] – 543 r. k., 48 ev., 27 ref., 5 gör. kat. – A két vh. közötti földbirtokreform keretében zajló kolonizáció során, 1926-ban az ~hoz tartozó Fakópusztára, a Pongrácz család felosztott nagybirtokára cseh-morva és szlovák telepesek költöztek. A második vh. után magyar lakosságának egyharmadát áttelepítették Mo.-ra, helyükre újabb szlovák családok költöztek. R. k. (Szűz Mária mennybevétele) kápolnája 1883-ban neogótikus stílusban épült. – Ir. Presinszky Lajos: Múltról a jelennek. Fejezetek Úszor történelméből (2006).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések
TelepülésÚszor [Kvetoslavov]
SzerzőPÁ - Popély Árpád
Rövid URL
ID380901
Módosítás dátuma2024. október 28.

Úti falu

Részletek

Egy utcából álló település, ahol az utca két oldalán a telkek merőlegesen kapcsolódnak az utca vonalára (pl. Kisújfalu).

 

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Néprajz
SzerzőLJ - Liszka József
Rövid URL
ID518634
Módosítás dátuma2024. október 28.

Utolsó Óra projektum

Részletek

Az ~ a 20. század legnagyobb értékmentő hangszeres népzenei gyűjtése, melyben 1997 szept.-e és 2001 karácsonya között 112 zenekart rögzítettek, felvett zenéjük majd 1250 órányi dallamot jelent. 1999 tavaszától Agócs Gergely néprajzkutatónak köszönhetően a gyűjtés 25 felvidéki együttessel folytatódott. A szlovákiai magyar, szlovák, gorál és ruszin csoportok megszervezését és gyűjtését ő végezte, teljessé téve ezzel az igen hiányosan kutatott falvak és területek gyűjtését is. Ezek a felvételek az Új Pátria sorozatban, 16 CD-n jelentek meg 2010-ben. Az Új Pátria lemezsorozatban közreműködő szlovákiai magyar, ill. cigányzenészek, együttesek: 1. Csallóközi népzene – Gúta, Nagymegyer, Nemesócsa: Farkas János „Manus” és Vontszemű Vilmos „Rókusz” zenekarai; 2. Mátyusföldi népzene – Pered, Diószeg: Kovács Lajos „Pavel” és Döme Ernő „Trafikos” zenekara; 3. Zoboralji népzene – Zsére: Bihari József „Tina” zenekara; 4. Vág-Garam közi népzene – Kürt, Farkas „Dankó” Rudolf, „Bocska Rezsi” és Anyalai „Pepes” Sándor zenekarai; 5. Alsó-Garam menti népzene – Garamszőlős: Fekecs János „Bínyai” zenekara; 6. Ipoly menti népzene – Ipolypásztó, Ipolyhídvég: Kozák Tibor „Buna” zenekara; 7. Medvesalji népzene – „Savanyáék” Fülekről: Balogh Zoltán „Savanya” zenekara, közreműködnek Mag Deme Ilona és Mag Tamás István énekesek; 8. Gömöri népzene – Alsókálosa, Sandríkék: Molnár Géza „Sandrík” zenekara; 9. Gömöri népzene – Hanva, Sajógömör, Lőkös, Felsőrás, Farkas Elemér „Imi”, valamint Brindzák Tibor „Grúner” zenekarai, Laczkó János és Cselényi József pásztorok közreműködésével; 10. Felső-Bódva menti népzene – Szepsi és Saca, Bastyúr Vilmos és zenekara; 11. Kassa vidéki népzene – Abaújszina és Magyarbőd, Potta Géza zenekara, valamint Kocák Andrásné Mihók Jolán, Ceranko Istvánné Mihók Margit magyarbődi énekesek; 12. Bodrogközi népzene – Pólyány, Oláh „Nyiki-Nyaka” Árpád zenekara. Oláh Árpád zenekarával a hatvanas évektől részt vett a helyi folklórcsoportok, néptáncegyüttesek munkájában, és a kilencvenes évek elejétől gyakori vendége volt a szlovákiai, majd magyarországi táncházmozgalom különféle rendezvényeinek. Oláh „Nyaka” Árpád és zenekara muzsikáját az MTA Zenetudományi Intézet Kodály Termében, a Magyar Rádió stúdiójában, majd a Fonó Budai Zeneház „Utolsó Óra” programjának keretében is rögzítették.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Néprajz
SzerzőNM - Nagy Myrtil
Rövid URL
ID488517
Módosítás dátuma2024. október 28.

Úttörő

Részletek

A Csehszlovák Köztársaság Magyar Szociáldemokrata Munkáspárt magyar nyelvű hivatalos szakszervezeti közlönye (Prága, 1919–1938). – Szerk. T. M. Dugovič, Krsiak Mátyás, Tayerle Rudolf.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Intézmények
SzerzőTuL - Turczel Lajos
Rövid URL
ID515050
Módosítás dátuma2024. október 28.

Uzapanyit (Uzovská Panica)

Részletek

Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence É-i részén, a Balog-patak bal parti teraszán, Rimaszombattól K–ÉK-re. L: [1921] – 783, ebből 772 (98,6%) magyar, 10 (1,3%) szlovák; [2011] – 709, ebből 332 (46,8%) magyar, 162 (22,8%) roma, 146 (20,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 502 (70,8%) magyar, 120 (16,9%) szlovák, 13 (1,8%) roma. V: [2011] – 505 r. k., 77 ref., 11 ev., 1 gör. kat. – Ref. temploma 1848–52 között klasszicista, r. k. (Szűz Mária mennybevétele) temploma 1872-ben historizáló, a Szentmiklóssy-kúria a 19. sz. második felében késő klasszicista stílusban épült. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – 1964–90 között közigazgatásilag ~hoz tartozott Rakottyás.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések
TelepülésUzapanyit [Uzovská Panica]
SzerzőPÁ - Popély Árpád
Rövid URL
ID380910
Módosítás dátuma2024. október 28.

Uzovská Panica

Részletek

Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence É-i részén, a Balog-patak bal parti teraszán, Rimaszombattól K–ÉK-re. L: [1921] – 783, ebből 772 (98,6%) magyar, 10 (1,3%) szlovák; [2011] – 709, ebből 332 (46,8%) magyar, 162 (22,8%) roma, 146 (20,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 502 (70,8%) magyar, 120 (16,9%) szlovák, 13 (1,8%) roma. V: [2011] – 505 r. k., 77 ref., 11 ev., 1 gör. kat. – Ref. temploma 1848–52 között klasszicista, r. k. (Szűz Mária mennybevétele) temploma 1872-ben historizáló, a Szentmiklóssy-kúria a 19. sz. második felében késő klasszicista stílusban épült. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – 1964–90 között közigazgatásilag ~hoz tartozott Rakottyás.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések
TelepülésUzapanyit [Uzovská Panica]
SzerzőPÁ - Popély Árpád
Rövid URL
ID380910
Módosítás dátuma2024. október 28.

V. Szabó Rózsi

Részletek

V. Szabó Rózsi
Szabó Rózsi (TSZA)

(* 1935. jún. 4. Magyarbél) 1956-tól az Állami Faluszínház magyar tagozata, majd annak felszámolása után, 1959-től a komáromi Magyar Területi Színház, később, alapításától, 1969-től 1989-es nyugdíjazásáig a Kassai Thália Színház színésze. A Szlovák Irodalmi Alap nívódíját s a legjobb női alakítás díját nyerte el 1973-ban. A Csehszlovák Rádió magyar adásának többtucatnyi hangjátékában, ill. néhány szlovák és magyar filmben is szerepelt. – Főbb színházi szerepei: Máli (Kisfaludy Károly: A kérők); Piroska (Mikszáth Kálmán–Gyárfás Miklós–Örkény István–Tibor Andrašovan: Különös házasság); Zsuzsi (Móricz Zsigmond: Kismadár); Amélia (Federico García Lorca: Bernarda Alba háza); Terus (Illyés Gyula: Bolhabál); Lewis (Arthur Miller: A salemi boszorkányok); Smeraldina (Carlo Goldoni: Két úr szolgája); Leni (Jean Paul Sartre: Altona foglyai); Lady Bracknell (Oscar Wilde: Hazudj igazat); Regina (Tamási Áron: Énekes madár); Dajka (Karnauth-Brauszevics: Mese a tűzpiros virágról); Siratóasszony (Tamási Áron: Vitéz lélek); Libera (Carlo Goldoni: A chioggiai csetepaté); Asszony (Kopányi György: Igazolatlan ősz); Anna Petrovna (Vlagyimír Konsztantyinov–Borisz Racer: Tíz nap szerelemért); Szalayné (Bartha Lajos: Szerelem); Rablómama (Jevgenyij Svarc–Romhányi József–Lendvay Kamilló: Hókirálynő); Annamarie (Henrik Ibsen: Babaotthon); Ilma (Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde); Tótné (Örkény István: Tóték); Fjokla Ivanovna (Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Leánynéző); Bódogné (Szakonyi Károly: Adáshiba); Andrejevna (Anton Pavlovics Csehov: Sirály); Prenell asszony (Jean-Baptiste Molière: Tartuffe); Anya (Karel Čapek: Az anya). – Film: Fekete rózsa (Budapest) – Díjak, elismerések: Szlovák Irodalmi Alap, Nívódíj, 1973; legjobb női alakítás díja. – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Tóth László: Déryné nyomában. A komáromi magyar színjátszás története II. (1998); Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Ötvös Anna: Akikkel találkozhat(t)unk (2000); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésMagyarbél [Veľký Biel] / Kassa [Košice]
SzerzőTL - Tóth László
Rövid URL
ID379590
Módosítás dátuma2024. október 28.

Vadas

Részletek

A párkányi Vadas termálfürdőt több mint félmillió látogató keresi fel évente, elsősorban a nyári idényben. 39,7 °C-os termálvize 130 m mélységből tör fel. A nyolc medencével rendelkező termálfürdő a közel 25 ha területével az ország egyik legnagyobb fürdőkomplexuma. A fürdő egyedülálló különlegessége a tengeröböl alakú, óriási hullámmedence – a 3800 m2-en elterülő „Lagúna”. A termálfürdő a napi 12 500 fős befogadóképességével és magas színvonalú szolgáltatásaival ideális lehetőségeket nyújt a víz és a nap szerelmeseinek.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Egyéb
SzerzőLG - Lelkes Gábor
Rövid URL
ID378243
Módosítás dátuma2024. október 28.

Vadász Ferenc

Részletek

(* 1916. jún. 22. Komárom, † 2009. júl. 21. Budapest [Mo.]) Író, újságíró. 18 éves korától tagja volt a CSKP-nak. Cikkeket, riportokat írt a Munkásba, majd a Magyar Napba. A bécsi döntés után Mo.-on többször volt internálva és bebörtönözve. 1945 után különböző pártfunkciókat töltött be, 1949-től a Szabad Nép, majd a Népszabadság állandó munkatársa volt. Életrajzi jellegű regényeiben számos csehszl. vonatkozás van. – Fm. Csillagbörtön (emlékirat, 1949); A harcnak nincs vége (emlékirat, 1952); Harcunk a magyar pokollal (emlékirat, 1961); Ketten a Remete utcából (r. 1962); Föld alól a fénybe (r., 1969); Tenyérnyi égbolt (emlékirat, 1970); A védő (r., 1975).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésKomárom [Komárno]
SzerzőCsS - Csanda Sándor
Rövid URL
ID515059
Módosítás dátuma2024. október 28.

Vadász; Vadászlap

Részletek

Vadászati, vadvédelmi, ebtenyésztési és lövészeti szaklap (Pozsony, 1927–1938). Kéthetente jelent meg, 1932-től Vadászlap címen. – Szerk. Rajcsányi Gyula, Cseh Cyprián, Jurán Vidor.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Intézmények
TelepülésPozsony [Bratislava]
SzerzőTuL - Turczel Lajos
Rövid URL
ID515058
Módosítás dátuma2024. október 28.

Vadkerty Katalin

Részletek

Vadkerty Katalin
Vadkerty Katalin (ST)

(* 1928. ápr. 21. Érsekújvár) Történész. Kisvárdán érettségizett (1946), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett történészi oklevelet (1955); 1963 óta a történettudomány kandidátusa. 1953–1958-ban a pozsonyi Pedagógiai Főiskola oktatója, rövid ideig a Dolgozó Nő kulturális rovatának szerkesztője. 1960–1987 között az SZTA Történettudományi Intézetének munkatársa. Kutatási területe: a 19. századi és az 1867 utáni Mo. gazdaságtörténete; 1990-től a szlovákiai magyarság 1945–1948 közötti üldöztetésének története. Főbb díjai, kitüntetései: Fábry Zoltán-díj (1996), Dominik Tatarka-díj (2003), Bethlen Gábor-díj (2003); Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (2008). – Fm. Dejiny cukrovarníckeho priemyslu a pestovania cukrovej repy na Slovensku 1800–1918 (tan., 1965); A reszlovakizáció (tan., 1993); A deportálások (tan., 1996); A belső telepítések és a lakosságcsere (tan., 1999); A kitelepítéstől a reszlovakizációig. Trilógia a csehszlovákiai magyarság 1945–1948 közötti történetéről (az előző három kötet együttes kiadása, 2001; ugyanez szlovákul is: Maďarská otázka v Československu 1945–1948, 2002).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Személyiségek
TelepülésÉrsekújvár [Nové Zámky]
SzerzőLT - Lacza Tihamér
Rövid URL
ID380916
Módosítás dátuma2024. október 28.

Vág (Váh)

Részletek

Szl. leghosszabb folyója, hossza 403 km, a Duna bal oldali mellékfolyója. Vízgyűjtő területe kb. 20 ezer km², hajózható szakasza mintegy 40 km, átlagos vízhozama 196 m³/s. A Fehér-Vág és a Fekete-Vág egyesülésével jön létre Királylehotánál (Kráľovská Lehota) a Liptói-medencében. A múltban gyakori árvizeinek megfékezésére több víztározót és vízierőművet építettek rajta, melyek éves szinten megközelítőleg a 2 millió MWh energiát termelnek. A folyó Zsolnát elhagyva délnek fordul, és több jelentős szlovákiai város (Liptószentmiklós, Rózsahegy, Zsolna, Trencsén, Pöstyén, Galgóc, Vágsellye) mellett elhaladva Gútánál éri el a Kis-Dunát, innen a komáromi torkolatáig Vág-Duna a neve. A folyón Trencsénnél és Pöstyénnél kirándulóhajókkal találkozhatunk.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Földrajz
SzerzőUZs - Urbán Zsolt
Rövid URL
ID518605
Módosítás dátuma2024. október 28.

Vág és Garam köze

Részletek

Néprajzi tájegység. Délről a Duna, nyugat felől a Csallóköz és a Mátyusföld határolja, keleti határát a Garam völgye alkotja, északról pedig a magyar–szlovák nyelvhatár keskenyebb-szélesebb sávja zárja. Déli része természetföldrajzilag a Duna menti árterekre jellemző vizenyős terület volt még a 20. sz. elején is. Egy hírlapi tudósításból tudjuk, hogy 1938 tavaszán „valóságos tavak keletkeztek” a Garam menti települések szántóföldjein. Az ártéri, vízjárta terület jellegzetes példája Martos. Itt a házakat rendszerint dombokra építették, ami alapvetően meghatározta a falu településszerkezetét. Az árvízmentesítés előtt évente 3–6 esetben is elöntötte a falut a víz. Ilyenkor csónakkal közlekedtek, csónakkal mentek a szomszédba, csónakkal vitték ki a halottat a temetőbe. A Páris patak mentén (elsősorban Köbölkút és Kisújfalu környékén) hatalmas nádasok alakultak ki, s a nád kitermelése és értékesítése (a 20. sz. elején még a halászat is) fontos keresetkiegészítést jelentett az ottlakók számára. A lápos, mocsaras tavat, amelynek úszó szigeteiről először Bél Mátyás tudósít, az elmúlt évszázadok során több alkalommal is lecsapolták, hogy szántóföldet nyerjenek. Mára feltöltődött, és 1990 óta természetvédelmi terület. A térség középső részén, nagyjából az Érsekújvár–Komáromszentpéter–Udvard háromszögben hatalmas löszdombok tarkítják a táj képét, alkalmassá téve azt homokibor készítésére. Ez a terület a zöldségtermesztésnek is kedvez. A 20. sz. közepéig híresek voltak a naszvadi takácsok, akik szőtteseikkel ellátták a szélesebb környéket. – Ir. Agócs Gergely – Gombai Tamás: Kürti bandák. A Vág–Garam köze népzenéje (2004); Liszka József: Populáris kultúra (2010).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Néprajz
SzerzőLJ - Liszka József
Rövid URL
ID380919
Módosítás dátuma2024. október 28.

Vága (Váhovce)

Részletek

Község a Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Vág folyó jobb partján, a vágkirályfai-víztározó mellett, Galántától ÉK-re. L: [1921] – 2071, ebből 2029 (98,0%) magyar, 13 (0,6%) szlovák; [2011] – 2083, ebből 1344 (64,5%) magyar, 685 (32,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1432 (68,7%) magyar, 606 (29,1%) szlovák. V: [2011] – 1878 r. k., 9 ev., 4 ref., 1 gör. kat. – Régebbi alapokon álló r. k. (Szt. Miklós-) temploma 1788-ban épült késő barokk stílusban. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – Ir. Pukkai László (összeáll.): Vága község története (1994).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések
TelepülésVága [Váhovce]
SzerzőPÁ - Popély Árpád
Rövid URL
ID380922
Módosítás dátuma2024. október 28.

Vágfarkasd; Farkasd (Vlčany)

Részletek

Vágfarkasd; Farkasd (Vlčany)
A vágfarkasdi komp (GJ)

Község a Vágsellyei járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Vág folyó jobb partján, Vágsellyétől D–DK-re. L: [1921] – 5356, ebből 5066 (94,4%) magyar, 156 (2,9%) szlovák, 116 (2,2%) zsidó; [2011] – 3328, ebből 2284 (68,6%) magyar, 951 (28,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 2323 (69,8%) magyar, 877 (26,4%) szlovák. V: [2011] – 1387 r. k., 1024 ref., 111 ev., 5 gör. kat. – A második vh. után magyar lakosságának közel egynegyedét áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. Klasszicista stílusú r. k. (Szt. József-) temploma 1803-ban épült, 1785-ben emelt ref. templomát 1937-ben építették át. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – Ir. Novák Veronika (összeállította): Farkasd (2002); Danter Izabella (összeállította): Hagyományos gazdálkodás a Kisalföld északi részén. Farkasd, Negyed (2005).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések
TelepülésVágfarkasd [Vlčany]
SzerzőPÁ - Popély Árpád
Rövid URL
ID380925
Módosítás dátuma2024. október 28.

Vágfüzes (Vrbová nad Váhom)

Részletek

Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Vág-Duna bal partján, Komáromtól É-ra. L: [2011] – 559, ebből 451 (80,7%) magyar, 83 (14,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 487 (87,1%) magyar, 49 (8,8%) szlovák. V: [2011] – 387 r. k., 36 ref., 9 ev., 1 gör. kat. – R. k. (Szt. Gellért-) temploma 1993–96 között épült. A határában található Levelesi-tó vízi és mocsári növénytársulása védett terület. A 21. sz. elején 1–4. évfolyamos magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – ~t Keszegfalva, Martos és Naszvad Vág és Nyitra folyó közötti tanyavilágából (Agyagospuszta, Csörgőpuszta, Kingyespuszta) 1968-ban szervezték önálló községgé.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések
TelepülésVágfüzes [Vrbová nad Váhom]
SzerzőPÁ - Popély Árpád
Rövid URL
ID380928
Módosítás dátuma2024. október 28.

Vághosszúfalu; Hosszúfalu (Dlhá nad Váhom)

Részletek

Vághosszúfalu; Hosszúfalu (Dlhá nad Váhom)
Vághosszúfalu (TP)

Község a Vágsellyei járásban, a Kisalföldön, a Vág folyó bal partján, Vágsellyétől É-ra. L: [1921] – 937, ebből 883 (94,2%) magyar, 37 (3,9%) szlovák; [2011] – 865, ebből 513 (59,3%) magyar, 335 (38,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 541 (62,5%) magyar, 311 (36,0%) szlovák. V: [2011] – 703 r. k., 13 ref., 3 ev., 1 gör. kat. – R. k. (Szentháromság-) temploma 1800-ban empire stílusban épült. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – Ir. Izsóf József (összeállította): Vághosszúfalu. Dlhá nad Váhom 1113–1993 (1993).

Vághosszúfalu (Videó)
Product of TIRINDA Family (Peter, Andrea & Adrian), 2015. márc. 7.

 

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések
TelepülésVághosszúfalu [Dlhá nad Váhom]
SzerzőPÁ - Popély Árpád
Rövid URL
ID380931
Módosítás dátuma2024. október 28.

Vágkirályfa; Királyfa (Kráľová nad Váhom)

Részletek

Község a Vágsellyei járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Vág folyó jobb partján, Vágsellyétől ÉNy-ra. L: [1921] – 1669, ebből 1635 (98,0%) magyar, 31 (1,8%) szlovák; [2011] – 1691, ebből 1149 (67,9%) magyar, 485 (28,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1191 (70,4%) magyar, 442 (26,1%) szlovák. V: [2011] – 1332 r. k., 19 ev., 11 ref. – Barokk stílusú r. k. (Szt. Erzsébet-) temploma 1732-ben épült, 1927-ben oldalhajókkal bővítették ki; a helyi születésű Janics Kálmán mellszobrát 2006-ban avatták fel. Az 1970–80-as években a Vág folyón, a falutól É-ra megépült vágkirályfai-víztározó kedvelt üdülőhely. A 21. sz. elején 1–4. évfolyamos magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések
TelepülésVágkirályfa [Kráľová nad Váhom]
SzerzőPÁ - Popély Árpád
Rövid URL
ID380934
Módosítás dátuma2024. október 28.

vágkirályfai-víztározó

Részletek

A Vág folyó egyik legnagyobb víztározója (12 km hosszú és 2 km széles), amely a Vágsellye melletti Vágkirályfa község szomszédságában épült fel. A víztározó a nyári hónapok során közkedvelt célpont a vízi sportok kedvelői körében.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Egyéb
SzerzőLG - Lelkes Gábor
Rövid URL
ID380937
Módosítás dátuma2024. október 28.

Vágköz

Részletek

Gyakorlatilag elfeledett tájnév. 13. sz.-i okleveleink (1239, 1243, 1267, 1270, 1274) viszont élő tájnévként emlegetik. Püspöki Nagy Péter szerint a 13. sz.-ban a mai Csallóköz területének Csicsó és Apácaszakállas vonalától keletre fekvő, 1923-ig Komárom megyéhez tartozó része volt. Egy 1552-ben, Wolfgang Lazius által szerkesztett, majd Michael Zimmermann által 1556-ben Bécsben kiadott térkép (Regni Hungariae descriptio vera) viszont Gútától északra, északnyugatra, Nagyfödémestől keletre jelöli. Ez utóbbi területet más források Vízköz néven is emlegetik.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Néprajz
FejezetNéprajz
SzerzőLJ - Liszka József
Rövid URL
ID380940
Módosítás dátuma2024. október 28.

Vágsellye (Šaľa)

Részletek

Vágsellye (Šaľa)
Vágsellye − erődkastély (UZs)

Város és járási székhely a Kisalföld mátyusföldi részén, a Vág folyó jobb partján, Galántától K–DK-re. L: [1921] – 4046, ebből 2472 (61,1%) szlovák, 1248 (30,8%) magyar, 271 (6,7%) zsidó; [2011] – 23 554, ebből 17 147 (72,8%) szlovák, 3333 (14,2%) magyar, 130 (0,6%) cseh és morva, 1 zsidó nemzetiségű. A: [2011] – 16 847 (71,5%) szlovák, 3533 (15,0%) magyar, 144 (0,6%) cseh, 3 (0,01%) jiddis. V: [2011] – 13 310 r. k., 730 ev., 337 ref., 83 gör. kat., 9 izr. – Egykori mezőváros, 1960-ig és 1996-tól járási székhely, amely a 19. sz. második felében elveszített városi rangját 1960-ban kapta vissza. A török háborúk után már a 17–18. sz.-ban főként szlovákokkal újranépesített ~re a 20. sz. második felének erőteljes iparosítása során újabb nagy számú szlovák települt, ami a korábban kétnyelvű város etnikai arculatának gyökeres átalakulásához vezetett. 1958–63 között épült fel ~n a Duslo műtrágyagyár, ami a várost Szl. egyik legnagyobb vegyipari központjává tette. Vegyipara mellett jelentékeny ruházati iparral rendelkezik, s jelentős közúti és vasúti csomópont. – Az eredetileg a török elleni erősségként szolgáló erődítményszerű kastélyát a 16. sz. második felében emelték reneszánsz stílusban, majd a 18. sz.-ban barokkosították. Klasszicista stílusú r. k. (Szt. Margit-) temploma 1823–37 között épült, a Mátyusföld hagyományos lakáskultúráját bemutató tájháza 1979-ben létesült. A ~hez tartozó Hetmény neoklasszicista kastélyát a 19. sz. végén, szecessziós r. k. (Szűz Mária-) templomát 1898-ban emelték. A város közelében, a Vág medrének szabályozása során neandervölgyi típusú ember koponyatöredékére találtak, határában réz- és bronzkori, vaskori kelta leleteket, 7–8. sz.-i avar temetőt és honfoglalás kori magyar lakott hely nyomait és sírleleteket tártak fel. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Pázmány Péter Magyar Tanítási nyelvű Alapiskola) és magyar nyelven is oktató Vegyészeti Szakközépiskolával rendelkezett. – 1960-ban közigazgatásilag hozzácsatolták Vágvecsét. – Ir. Novák Veronika (összeállította): Vágsellye 1002–2002 (2002).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések
TelepülésVágsellye [Šaľa]
SzerzőPÁ - Popély Árpád
Rövid URL
ID380943
Módosítás dátuma2024. október 28.

Vágsellye és Vidéke Polgári Társulás

Részletek

Vágsellye és Vidéke Polgári Társulás
Rákóczi Szövetség (FI)

Mo.-i társadalmi szervezet, amely a csehországi, szl.-i és kárpátaljai magyarság érdekeit képviseli, ill. a Mo.-ra elszármazott felvidéki magyarok és leszármazottaik összefogását segíti (Budapest, 1989–). A ~ Szl.-ban, Kárpátalján és Mo.-n számos helyen hozott létre helyi alapszervezetet. Szl.-i tevékenységének jelentős részét a D-Szl. 25 régiójában létrehozott ún. célalaphálózat végzi. A ~ céljai hatékonyabb elérése és anyagi hátterének biztosítása érdekében hozta létre 1990-ben a Csehországi és Szlovákiai Magyar Kultúráért Alapítványt (korábban a Csehszlovákiai Magyar Kultúráért Alapítvány), mely 2000-től kiemelten közhasznú szervezetként támogatja a csehországi, szlovákiai és kárpátaljai magyarság társadalmi, gazdasági és kulturális életét. Az alapítvány a célalapokon keresztül juttatja el anyagi támogatását az adott régiókba. 2000-től az Alapítvány a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségével együtt szervezője a Felvidéken folyó iskolai beiratkozási programnak. Ennek célja, hogy sokrétű szervezőmunkával elérje a magyar iskolába beiratkozó diákok számarányának növelését. Ez a kezdeményezés azóta beiskolázási támogatásként beépült a Magyar Országgyűlés által elfogadott kedvezménytörvénybe is. – Vezető: Dobossy László (1989), Halzl József (1990).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Intézmények
SzerzőNM - Nagy Myrtil
Rövid URL
ID488497
Módosítás dátuma2024. október 28.

Vágsellyei járás

Részletek

Vágsellyei járás
A Vágsellyei járás térképe (CsT)

A járás elődjének tekinthető, 1923-ban megalakult ~ a mai járás területével hasonló nagyságú volt, csupán É-i határa tért el a mostanitól. 1938 és 1945 között Vágsellye és a tőle D-re eső területek Mo.-hoz tartoztak. 1949 és 1960 között a járás mai területével szinte teljesen megegyező területe volt a járásnak, csupán az északi Köpösd (Hájske) község tartozott Szeredhez. 1960-ban a ~ megszűnt, Mocsonok és Királyi községek kivételével az összes települést a Galántai járáshoz csatolták (az említetteket pedig a Nyitrai járáshoz). A terület 1960 és 1990 között a Nyugat-szlovákiai kerületbe volt besorolva. A ~ az 1996-os területi átszervezést követően jött létre ismét, és a Nyitrai kerületbe sorolták. A járás a Kisalföld középső részén terül el, a Dunamenti-dombvidék határán (ÉK-i részére nyúlik be a dombság). A jan.-i középhőmérséklete –2,2 °C, a júl.-i 20,6 °C. A csapadék évi átlagos mennyisége 568 mm (a legtöbb csapadék júl.-ban – 64 mm, a legkevesebb jan.-ban hull le – 35–40 mm). Területe 355,9 km2. Népessége a 2011. évi népszámláláskor 53 286 fő volt, melyből a magyar nemzetiségű lakosok száma 16 717 fő volt. A népesség korösszetétele kedvezőtlenebb az országos átlagnál, de a szlovák–magyar határmentén található járások közt viszonylag kedvező értékkel rendelkezik. Népességét az életkor alapján kettősség jellemzi: a 80-as években tetőző betelepülés miatt rendkívül kedvező demográfiai képet mutat Vágsellye a vidéki községekkel ellentétben. A települések száma 13, melyek közt egy város található: Vágsellye (23 554). A ~ közlekedési fekvése kedvező. A gazdasági élet és az ipari termelés a járási székhelyre összpontosul, ezért ott a munkanélküliségi és bérezési mutatók magasan kedvezőbbek a vidéki települések azonos mutatóitól. A munkanélküliségi ráta az országostól 2,11%-kal alacsonyabb (2013. júl. 31-én 11,88%), míg a bérek az országos átlagtól mintegy 15%-kal alacsonyabbak. A ~ gazdaságában a legmeghatározóbb elem a földgáz-feldolgozással foglalkozó Duslo vegyipari vállalat (több mint 2000 dolgozót foglalkoztat), melynek termelési profiljához a különféle szilárd és cseppfolyós műtrágyák, gumiipari, ill. vulkanizációs alapanyagok és termékek gyártása tartozik (a termékek több mint 80%-a kivitelre kerül). A női munkaerő foglalkoztatásából a legnagyobb mértékben a textilipar veszi ki részét. A mezőgazdasági termelés természeti feltételei is jók, mezőgazdasági művelés alatt a járás területének 83,5%-a áll, a szántók aránya 78,46%, ami országos összehasonlításban az egyik legmagasabb érték. Az idegenforgalmi vonzerőben meghatározó szereppel bír a Vág folyó, a vágkirályfai vízerőmű részét képző vágkirályfai-víztározó, valamint a Deákiban található termálfürdő (a 67 °C-os ásványi anyagokban gazdag termálvíz a reuma és egyéb mozgássérülési betegségek kezelésére alkalmas).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Egyéb
SzerzőLG - Lelkes Gábor
Rövid URL
ID380949
Módosítás dátuma2024. október 28.

Vágtornóc

Részletek

Község a Vágsellyei járásban, a Kisalföldön, a Vág folyó bal partján, Vágsellyétől K-re. L: [1921] – 2850, ebből 1830 (64,2%) magyar, 960 (33,7%) szlovák; [2011] – 2652, ebből 2018 (76,1%) szlovák, 469 (17,7%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1961 (73,9%) szlovák, 501 (18,9%) magyar. V: [2011] – 1784 r. k., 51 ref., 43 ev., 9 gör. kat. – A már a 18. sz.-ban részben szlovákokkal újranépesített községbe és pusztáira az első csehszlovák földreform keretében zajló kolonizáció során, 1927-ben újabb szlovák és cseh-morva kolonisták települtek. R. k. (Urunk színeváltozása) temploma a 18. sz. végén barokk-klasszicista, ref. temploma 1786-ban klasszicista stílusban épült. A ~hoz tartozó Felsőjattó puszta klasszicista stílusú r. k. (Szt. László-) templomát a 19. sz.-ban, eredetileg reneszánsz kastélyát a 17. sz.-ban emelték. Felsőjattón neolitikum, vas-, római és népvándorlás kori régészeti leleteket, kelta és avar sírokat, valamint 10. sz.-i köznépi temetőt tártak fel. – Ir. Novák Veronika–Gál Margit (összeáll.): Trnovec nad Váhom. Tornóc 1113–1993 (1993).

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések
TelepülésTornóc [Trnovec nad Váhom]
SzerzőPÁ - Popély Árpád
Rövid URL
ID380610
Módosítás dátuma2024. október 28.

Vágvecse; Vecse (Veča)

Részletek

1960-ban Vágsellyéhez csatolt község a Vágsellyei járásban, a Kisalföldön, a Vág folyó bal partján, Vágsellye központjától ÉK-re. L: [1921] – 1195, ebből 835 (69,9%) magyar, 290 (24,3%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 1114 r. k., 72 izr., 5 ref., 4 ev. A 18. sz.-ban részben szlovákokkal újranépesített falu lakossága a 20. sz. második felére többségében szlovákká vált. Régebbi alapokon álló r. k. (Keresztelő Szt. János-) temploma 1805-ben klasszicista, r. k. kápolnája a 19. sz. második felében neogótikus stílusban épült. Az Angyalka majorban 10–11. sz.-i köznépi temető 90 sírját tárták fel.

KategóriaA (cseh)szlovákiai magyarok lexikona Csehszlovákia megalakulásától napjainkig / Települések
TelepülésVágvecse [Veča]
SzerzőPÁ - Popély Árpád
Rövid URL
ID380955
Módosítás dátuma2024. október 28.

1 141 142 143 144 145 153
4588 találat