Új Szó 3.
Szlovákiai magyar napilap (Pozsony, 1948. dec. 15-től). Az első magyar sajtótermék a jogfosztottság után. A csehszlovákiai magyar dolgozók hetilapjaként indult. 1949. máj. 1-jétől politikai napilap, 1952. máj. 21-től az SZLKP napilapja, 1960. szept. 1-től az SZLKP KB sajtóorgánuma, 1990. jan. 2-tól csehszlovákiai magyar baloldali...megnyit →
Szlovákiai magyar napilap (Pozsony, 1948. dec. 15-től). Az első magyar sajtótermék a jogfosztottság után. A csehszlovákiai magyar dolgozók hetilapjaként indult. 1949. máj. 1-jétől politikai napilap, 1952. máj. 21-től az SZLKP napilapja, 1960. szept. 1-től az SZLKP KB sajtóorgánuma, 1990. jan. 2-tól csehszlovákiai magyar baloldali...megnyit →
Részletek
Az Új Szó címoldala 1949-ből (FI)
Szlovákiai magyar napilap (Pozsony, 1948. dec. 15-től). Az első magyar sajtótermék a jogfosztottság után. A csehszlovákiai magyar dolgozók hetilapjaként indult. 1949. máj. 1-jétől politikai napilap, 1952. máj. 21-től az SZLKP napilapja, 1960. szept. 1-től az SZLKP KB sajtóorgánuma, 1990. jan. 2-tól csehszlovákiai magyar baloldali napilap, 1990. febr. 28-tól csehszlovákiai magyar, ill. független napilap. 1994. nov. 2-tól „szlovákiai magyar napilap”-nak nevezi magát. – Indulásakor elemi erejű volt az iránta való érdeklődés, példányszáma az első hónapokban elérte a 90 ezret. Munkatársai szerkesztették a negyedévenként megjelenő Tavasz, Nyár, Ősz, Tél c. magazinszerű kiadványokat (1950–1951). 1949. máj. 7-től Ifjúsági Szemle címmel kétoldalas melléklete jelent meg hetente, ez pótolta az akkor még hiányzó ifjúsági lapot. Az első irodalmi pályázat is az Ifjúsági Szemle hasábjain jelent meg. – Az ~ indulásától kezdve meghatározó szerepet játszott a csehszlovákiai magyar irodalom és szellemiség szervezésében. Kulturális rovata maga köré tömörítette a tapasztalt írástudókat, ösztönözte a fiatal tehetségeket, tájékoztatott a kulturális és népművelő munka eredményeiről, gondjairól. 1990 után a lap belső tagolása megváltozott, 2000 után különböző mellékletekkel (Pénzvilág, Szülőföldünk, Könyvjelző, Gondolat, Ízvilág, Családi Kör, Egészségünk, Nagyszünet, Szalon stb.) színesítik a lap profilját. A Vasárnapi ~ a napilap mellékleteként 1968 dec.-étől 1975 végéig jelent meg gazdag kulturális-irodalmi anyaggal. Ezt követően (1990. ápr. 30-ig) az ~ vasárnapi száma, önálló hetilap jelleggel, irodalmi, kulturális és magazinszerű anyagokkal jelent meg. 1956 és 1960 között (az 1956-os magyar forradalom iránti szimpátia miatt), majd az 1968-as Prágai Tavaszt követő konszolidáció esztendeiben 1970 és 1989 között a kisebbségi írók egy részét diszkriminálták, politikai okokból megfosztották őket a lap hasábjain való szereplés lehetőségétől. A szerkesztőség több munkatársát 1968-as magatartása miatt megbélyegezték, egy részüket elbocsátották, több magyar újságírót hivatása gyakorlásának a lehetőségétől is megfosztottak. Akik sérelmet szenvedtek, azokat 1989 után rehabilitálták. – Szerk. Lőrincz Gyula (1948), Dénes Ferenc (1955), Lőrincz Gyula (1968), Rabay Zoltán (1975), Kiss József (1986), Szilvássy József (1990), Lovász Attila (1998), Grendel Ágota (1998), Szilvássy József (2001), Kocur László (2004), Molnár Norbert (2005), Szalay Zoltán (2016), Lajos P. János (2018), Sidó H. Zoltán (2019), Nyerges Csaba (2019).
.
Az Új Szó címoldala napjainkban (FI)
Új Társaság – Neue Gesellschaft
Közművelődési és társadalmi folyóirat (Kassa, 1925–1928). Szabálytalan időközökben jelent. Csak a címe volt kétnyelvű, egyébként magyarul íródott. Közleményei két csoportra oszthatók: ismeretterjesztő írásokra és szépirodalmi, kritikai anyagokra. Az ismeretterjesztő anyagban a földrajzi és turisztikai jellegű írások (útleírások, vártörténetek, turisztikai és régészeti cikkek) dominálnak. Szépirodalmi...megnyit →
Közművelődési és társadalmi folyóirat (Kassa, 1925–1928). Szabálytalan időközökben jelent. Csak a címe volt kétnyelvű, egyébként magyarul íródott. Közleményei két csoportra oszthatók: ismeretterjesztő írásokra és szépirodalmi, kritikai anyagokra. Az ismeretterjesztő anyagban a földrajzi és turisztikai jellegű írások (útleírások, vártörténetek, turisztikai és régészeti cikkek) dominálnak. Szépirodalmi...megnyit →
Részletek
Közművelődési és társadalmi folyóirat (Kassa, 1925–1928). Szabálytalan időközökben jelent. Csak a címe volt kétnyelvű, egyébként magyarul íródott. Közleményei két csoportra oszthatók: ismeretterjesztő írásokra és szépirodalmi, kritikai anyagokra. Az ismeretterjesztő anyagban a földrajzi és turisztikai jellegű írások (útleírások, vártörténetek, turisztikai és régészeti cikkek) dominálnak. Szépirodalmi és kritikai anyagában ismert írók mellett dilettánsokkal is gyakran találkozunk. Képanyagában néhány író (Farkas István, Darkó István, Győry Dezső stb.) arcképét is megtaláljuk. 1926-tól A cserkész címmel ifj. melléklete is megjelent. – Szerk. Farkas István, Lukinich Frigyes, Rainer Brúnó.
Új Út
Részletek
Baloldali hetilap (Pozsony, 1990 jún.–1990 dec.). Az Apollopress adta ki. 29 szám után megszűnt. – Szerk. Mázsár László.
Új Világ
Regionális közéleti, gazdasági és ir. hetilap (Eperjes, 1920 jan.–1940 febr.). Politikailag közel állt a magyar ellenzéki pártokhoz, de a városi zsidó párttal is jó kapcsolatot tartott. Ir. anyagában több helyi szerző is szerepel. Az ismert írók és publicisták közül főleg az eperjesi Flórián Károly,...megnyit →
Regionális közéleti, gazdasági és ir. hetilap (Eperjes, 1920 jan.–1940 febr.). Politikailag közel állt a magyar ellenzéki pártokhoz, de a városi zsidó párttal is jó kapcsolatot tartott. Ir. anyagában több helyi szerző is szerepel. Az ismert írók és publicisták közül főleg az eperjesi Flórián Károly,...megnyit →
Részletek
Regionális közéleti, gazdasági és ir. hetilap (Eperjes, 1920 jan.–1940 febr.). Politikailag közel állt a magyar ellenzéki pártokhoz, de a városi zsidó párttal is jó kapcsolatot tartott. Ir. anyagában több helyi szerző is szerepel. Az ismert írók és publicisták közül főleg az eperjesi Flórián Károly, Gömöry János, Maléter István, Sebesi Ernő. Aránylag sok művelődéstörténeti anyagot jelentetett meg Eperjes és Sáros múltjából. – Szerk. Spányi Artúr, Böhm Bertalan, Szepesházy Bertalan.
Új Zemplén
-> Dél-zempléni Élet
Járási hetilap (Tőketerebes, 1960. ápr. 16.–1967. márc. 23.). Szlovákia Kommunista Pártja és a Járási Nemzeti Bizottság adta ki 3000 példányban; 4 oldala volt szlovák (Život južného Zemplína), 4 oldala magyar nyelvű. 1968. júl. 8-tól Slovo Zemplína – Zempléni Szó címmel adtak ki kétnyelvű újságot...megnyit →
Járási hetilap (Tőketerebes, 1960. ápr. 16.–1967. márc. 23.). Szlovákia Kommunista Pártja és a Járási Nemzeti Bizottság adta ki 3000 példányban; 4 oldala volt szlovák (Život južného Zemplína), 4 oldala magyar nyelvű. 1968. júl. 8-tól Slovo Zemplína – Zempléni Szó címmel adtak ki kétnyelvű újságot...megnyit →
Részletek
Járási hetilap (Tőketerebes, 1960. ápr. 16.–1967. márc. 23.). Szlovákia Kommunista Pártja és a Járási Nemzeti Bizottság adta ki 3000 példányban; 4 oldala volt szlovák (Život južného Zemplína), 4 oldala magyar nyelvű. 1968. júl. 8-tól Slovo Zemplína – Zempléni Szó címmel adtak ki kétnyelvű újságot (2-2 oldalon); 1970. ápr. 30-tól 1990 dec.-ig a magyar változat önállóan jelent meg 4 oldalon, 4400 példányban. 1990 dec.-től 1991 jan.-ig Zempléni Változások címmel adtak ki járási újságot. 1992-től Új Zemplén címmel jelenik meg független regionális hetilap a Nika-Bre kiadásában; példányszáma 1994-ben meghaladta a kétezret.
Újbars (Nový Tekov)
Részletek
Község a Lévai járásban, a Garammenti-hátság K-i lejtőin, a Garam folyó jobb partján, Lévától ÉNy-ra. L: [1921] – 1288, ebből 1044 (81,1%) magyar, 234 (18,2%) szlovák; [2011] – 826, ebből 717 (86,8%) szlovák, 92 (11,1%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 715 (86,6%) szlovák, 102 (12,3%) magyar. V: [2011] – 470 r. k., 98 ev., 69 ref., 3 gör. kat. – A második vh. után, 1947-ben magyar lakosságának közel egyharmadát, túlnyomórészt a ref.-okat, áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi és a belső telepítések keretében szlovákiai szlovák családok települtek. 15. sz.-i gótikus alapokon álló r. k. (Borromei Szt. Károly-) temploma 1811-ben barokk-klasszicista, ref. temploma 1791-ben klasszicista stílusban épült. – 1968-ban közigazgatásilag ~hoz csatolták Marosfalvát.
Újfalu
-> Balogújfalu; Újfalu (Vieska nad Blhom)
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Balog-patak jobb partján, Rimaszombattól K–DK-re. L: [1921] – 158, ebből 157 (99,4%) magyar, 1 (0,6%) szlovák; [2011] – 164, ebből 149 (90,9%) magyar, 10 (6,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 156 (95,1%) magyar, 5 (3,0%) szlovák. V:...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Balog-patak jobb partján, Rimaszombattól K–DK-re. L: [1921] – 158, ebből 157 (99,4%) magyar, 1 (0,6%) szlovák; [2011] – 164, ebből 149 (90,9%) magyar, 10 (6,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 156 (95,1%) magyar, 5 (3,0%) szlovák. V:...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Balog-patak jobb partján, Rimaszombattól K–DK-re. L: [1921] – 158, ebből 157 (99,4%) magyar, 1 (0,6%) szlovák; [2011] – 164, ebből 149 (90,9%) magyar, 10 (6,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 156 (95,1%) magyar, 5 (3,0%) szlovák. V: [2011] – 88 r. k., 50 ref., 6 gör. kat. – Ref. temploma 1872-ben épült neoklasszicista stílusban.
Újgyalla (Dulovce)
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Garammenti-hátság DNy-i lejtőin, Komáromtól ÉK-re. L: [1921] – 1305, ebből 922 (70,7%) magyar, 379 (29,0%) szlovák; [2011] – 1813, ebből 1494 (82,4%) szlovák, 195 (10,8%) roma, 46 (2,5%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1607 (88,6%) szlovák, 115...megnyit →
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Garammenti-hátság DNy-i lejtőin, Komáromtól ÉK-re. L: [1921] – 1305, ebből 922 (70,7%) magyar, 379 (29,0%) szlovák; [2011] – 1813, ebből 1494 (82,4%) szlovák, 195 (10,8%) roma, 46 (2,5%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1607 (88,6%) szlovák, 115...megnyit →
Részletek
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Garammenti-hátság DNy-i lejtőin, Komáromtól ÉK-re. L: [1921] – 1305, ebből 922 (70,7%) magyar, 379 (29,0%) szlovák; [2011] – 1813, ebből 1494 (82,4%) szlovák, 195 (10,8%) roma, 46 (2,5%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1607 (88,6%) szlovák, 115 (6,3%) magyar, 15 (0,8%) roma. V: [2011] – 1582 r. k., 18 ev., 11 ref., 4 gör. kat. – A török háborúk pusztításait követően, a 18. sz. elején szlovákokkal újranépesített falu, amelybe a két vh. közötti földbirtokreform során, 1922-ben újabb szlovák telepesek költöztek. A 20. sz. elején magát túlnyomórészt magyarnak valló lakossága a sz. második felére ismét szlovákká vált. R. k. (Szt. Lukács-) temploma 1872-ben neoklasszicista stílusban épült.
Újhely
-> Szlovákújhely; Újhely (Slovenské Nové Mesto)
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Zempléni-szigethegység D-i lábánál, a Ronyva-patak bal partján, Királyhelmectől Ny–DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 522, ebből 266 (51,0%) szlovák, 83 (15,9%) magyar, 56 (10,7%) ruszin; [2011] – 1086, ebből 829 (76,3%) szlovák, 106 (9,8%) roma, 98...megnyit →
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Zempléni-szigethegység D-i lábánál, a Ronyva-patak bal partján, Királyhelmectől Ny–DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 522, ebből 266 (51,0%) szlovák, 83 (15,9%) magyar, 56 (10,7%) ruszin; [2011] – 1086, ebből 829 (76,3%) szlovák, 106 (9,8%) roma, 98...megnyit →
Részletek
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Zempléni-szigethegység D-i lábánál, a Ronyva-patak bal partján, Királyhelmectől Ny–DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 522, ebből 266 (51,0%) szlovák, 83 (15,9%) magyar, 56 (10,7%) ruszin; [2011] – 1086, ebből 829 (76,3%) szlovák, 106 (9,8%) roma, 98 (9,0%) magyar, 4 (0,4%) ruszin és ukrán nemzetiségű. A: [2011] – 832 (76,6%) szlovák, 199 (18,3%) magyar, 7 (0,6%) ruszin és ukrán, 5 (0,5%) roma. V: [2011] – 456 r. k., 173 gör. kat., 151 ref., 3 ev. – Sátoraljaújhely Csehszl.-hoz csatolt, s az 1920-as évek elején szlovák telepesekkel benépesített Ronyva bal parti településrészeiből: a város vasútállomásából, valamint a közeli Karlatanyából és Kistanyából vált önálló községgé. A magyar közigazgatás idején, 1938–44 között ismét Sátoraljaújhelyhez tartozott. R. k. (Szt. Cirill és Metód-) temploma a 19. sz. első felében klasszicista stílusban épült. Vasúti csomópont, vasúti és közúti határátkelőhely Mo. felé.
Újhelyjóka (Nová Jelka)
Részletek
1960-ban Jókához csatolt község a Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Kis-Duna bal partján, Galántától Ny–DNy-ra. L: [1921] – 434, ebből 426 (98,2%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 408 r. k., 3 ref. – Magyar lakosainak egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek.
Újlót (Veľké Lovce)
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Garammenti-hátság Ny-i peremén, Érsekújvártól ÉK-re. L: [1921] – 1990, ebből 1530 (76,9%) szlovák, 414 (20,8%) magyar; [2011] – 1955, ebből 1638 (83,8%) szlovák, 175 (9,0%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1626 (83,2%) szlovák, 176 (9,0%) magyar. V:...megnyit →
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Garammenti-hátság Ny-i peremén, Érsekújvártól ÉK-re. L: [1921] – 1990, ebből 1530 (76,9%) szlovák, 414 (20,8%) magyar; [2011] – 1955, ebből 1638 (83,8%) szlovák, 175 (9,0%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1626 (83,2%) szlovák, 176 (9,0%) magyar. V:...megnyit →
Részletek
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Garammenti-hátság Ny-i peremén, Érsekújvártól ÉK-re. L: [1921] – 1990, ebből 1530 (76,9%) szlovák, 414 (20,8%) magyar; [2011] – 1955, ebből 1638 (83,8%) szlovák, 175 (9,0%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1626 (83,2%) szlovák, 176 (9,0%) magyar. V: [2011] – 1570 r. k., 182 ref., 12 ev., 1 gör. kat. – Magyar lakossága a 20. sz.-ra nagyrészt beolvadt a 18. sz.-ban betelepült szlovákságba. Ref. temploma 1882-ben, r. k. (Szűz Mária anyasága) temploma 1907–10 között épült; a közeli Máriacsalád-pusztán a pálosok barokk stílusú egykori templomának és zárdájának romjai találhatók. Belterületén 1931-ben kora Árpád-kori sírokat találtak.
Újságírók Újságja
A Csehszlovákiai Magyar Újságírók Szindikátusának alkalmi lapja (Kassa, 1926. dec. 9.). Egyetlen száma jelent meg 120 nagy formátumú oldalon. Meglepően gazdag és változatos anyaga volt. Az újságírással kapcsolatos tanulmányokon kívül értékes publicisztikai, közgazdasági, művelődéstörténeti, irodalomtörténeti, irodalomkritikai és művelődési írásokat közölt; gazdag ízelítőt adott a...megnyit →
A Csehszlovákiai Magyar Újságírók Szindikátusának alkalmi lapja (Kassa, 1926. dec. 9.). Egyetlen száma jelent meg 120 nagy formátumú oldalon. Meglepően gazdag és változatos anyaga volt. Az újságírással kapcsolatos tanulmányokon kívül értékes publicisztikai, közgazdasági, művelődéstörténeti, irodalomtörténeti, irodalomkritikai és művelődési írásokat közölt; gazdag ízelítőt adott a...megnyit →
Részletek
A Csehszlovákiai Magyar Újságírók Szindikátusának alkalmi lapja (Kassa, 1926. dec. 9.). Egyetlen száma jelent meg 120 nagy formátumú oldalon. Meglepően gazdag és változatos anyaga volt. Az újságírással kapcsolatos tanulmányokon kívül értékes publicisztikai, közgazdasági, művelődéstörténeti, irodalomtörténeti, irodalomkritikai és művelődési írásokat közölt; gazdag ízelítőt adott a kisebbségi lírából és novellisztikából, s kitekintett a kortárs mo.-i és a világirodalomra. – Szerk. Sikora Emil.
Újvár
Részletek
Újvári Újság
Részletek
Szociáldemokrata szellemiségű független közéleti hetilap (Érsekújvár, 1928 aug.–1933 ápr.). Folyamatosan tájékoztatott a helyi magyar munkásakadémia működéséről, s a helyi Kassák-kultusz fő istápolója volt. – Szerk. Szegheő József, Kalisch Mór, Benjámin Ferenc.
Újvároska; Lipótvár (Leopoldov)
Részletek
A lipótvári erőd (GJ)
Város a Galgóci járásban, a Kisalföld É-i nyúlványában, a Vág folyó jobb partján, Galgóctól ÉNy-ra. L: [1921] – 2072, ebbol 1793 (86,5%) szlovák, 180 (8,7%) magyar; [2011] – 4162, ebbol 3944 (94,8%) szlovák, 4 (0,1%) magyar nemzetiségu. A: [2011] – 3953 (95,0%) szlovák, 8 (0,2%) magyar. V: [2011] – 3068 r. k., 97 ev., 3 gör. kat. – A 19. sz. második feléig mezovárosi kiváltságokkal rendelkezett, ekkor elveszített városi címét 1971-ben kapta vissza. ~ a Vág-völgyi vasútvonal egyik jelentos csomópontja. A városban található az 1665–69 között épült Lipótvár vára, amelyet 1854-ben fegyházzá alakítottak át, s jelenleg Szl. legnagyobb fegyintézete muködik benne. R. k. (Szt. Lipót-) temploma 1710–12-ben barokk stílusban épült.
A lipótvári erőd egyik kapuja (GJ)
Ung-vidék Néprajzi tájegység
Az egykori Nagykaposi járás területe, amely az Alföld északkeleti kiszögellését jelenti. A Latorca, Ung és Laborc folyók határolják. Vízjárta, lápos, mocsaras terület, aminek részleges lecsapolása csak a 20. sz. elején kezdődött meg, s a második vh. utáni évtizedekben fejeződött be. A valóban sajátos, a...megnyit →
Az egykori Nagykaposi járás területe, amely az Alföld északkeleti kiszögellését jelenti. A Latorca, Ung és Laborc folyók határolják. Vízjárta, lápos, mocsaras terület, aminek részleges lecsapolása csak a 20. sz. elején kezdődött meg, s a második vh. utáni évtizedekben fejeződött be. A valóban sajátos, a...megnyit →
Részletek
Az egykori Nagykaposi járás területe, amely az Alföld északkeleti kiszögellését jelenti. A Latorca, Ung és Laborc folyók határolják. Vízjárta, lápos, mocsaras terület, aminek részleges lecsapolása csak a 20. sz. elején kezdődött meg, s a második vh. utáni évtizedekben fejeződött be. A valóban sajátos, a környezettől markánsan különváló népi kultúrája tette közismertté (nagyjából ugyanezt a térséget a korábbi irodalom inkább Tiszahátként emlegeti). A térség jellegzetes természetföldrajzi viszonyaiból adódóan az ~ lakóinak életében fontos szerepet kapott az ártéri gazdálkodás (a széna, a gyümölcs, a fűzfavesszőre irányuló gyűjtögető gazdálkodás, a halászat), ám alapvetően mégis az állattenyésztés és a szántóföldi földművelés jelentette a fő megélhetési forrást. A folyók árterületei kedveztek az állattenyésztésnek, amely – a vízrajzi viszonyoknak köszönhetően – meglehetősen hosszú ideig konzervált archaikusabb fajtákat (rackajuh, mangalica). A pásztorkodás és az állattartás mikéntje a területet egyértelműen az Alföldhöz, mint kulturális nagytájhoz kapcsolja. Az állattartás jelentőségével magyarázható, hogy az ~en virágzó pásztorművészet alakult ki. Településszerkezetileg e térség falvait is alapvetően a természetföldrajzi viszonyok határozzák meg, ám fontos szerepet játszanak az egyes települések szerkezeti kialakításában a társadalmi viszonyok is. Szalagtelkes úti falvak (Csicser) éppúgy jellemzőek a vidékre, mint a halmazos települések (Szirénfalva). A lakóházak építőanyaga (a más, vízjárta területekhez hasonlóan) eredetileg a paticsfal (sárral tapasztott vesszőfal) volt, amit fokozatosan váltottak föl a lapos kövekből épített alapra húzott vályog-, ill. vertfalú házak. Tetőfedésre a zsúpszalmát, majd az első vh. után divatba jött cserepet, ill. bádogot használták. A tetőformák közül a sátortető volt általánosan elterjedt. A lakóházak három osztatúak voltak, és elsőház – pitvar – hátsóház egységből álltak úgy, hogy kívülről a konyhán (pitvar) át lehetett bejutni az első és a hátsó szobába is. A vidék folklórját, annak ellenére, hogy a táj szülötte volt Erdélyi János, a legutóbbi időkig szinte egyáltalán nem ismertük. Az utóbbi évtizedben, Géczi Lajos gyűjtőmunkájának köszönhetően, alkothatunk képet az ~ népköltészetéről (gyermekmondókák, mondák, mesék). – Ir. Bodnár Lajos: Csuprosok és üstfoltozók. Ung megyei árucsere és vásárok a századfordulón (1993); Galgóczy Tibor: Az Ungvidék pásztorművészete (1999); Géczi Lajos: Ungi népmesék és mondák (1989).
Ungár Joób
(* 1877. ápr. 30. Hernádzsadány, † 1941. jan. 20. Kassa) Jogi szakíró, publicista. A gimnáziumot és a jogakadémiát Kassán végezte, s 1903-ban részt vett a Kassai Jogász Sportegyesület (KJSE) alapításában. 1904-től Kassán folytatott ügyvédi gyakorlatot. Az 1918-as államfordulat után az ellenzéki magyar pártok híve és propagálója volt....megnyit →
(* 1877. ápr. 30. Hernádzsadány, † 1941. jan. 20. Kassa) Jogi szakíró, publicista. A gimnáziumot és a jogakadémiát Kassán végezte, s 1903-ban részt vett a Kassai Jogász Sportegyesület (KJSE) alapításában. 1904-től Kassán folytatott ügyvédi gyakorlatot. Az 1918-as államfordulat után az ellenzéki magyar pártok híve és propagálója volt....megnyit →
Részletek
(* 1877. ápr. 30. Hernádzsadány, † 1941. jan. 20. Kassa) Jogi szakíró, publicista. A gimnáziumot és a jogakadémiát Kassán végezte, s 1903-ban részt vett a Kassai Jogász Sportegyesület (KJSE) alapításában. 1904-től Kassán folytatott ügyvédi gyakorlatot. Az 1918-as államfordulat után az ellenzéki magyar pártok híve és propagálója volt. Rövid ideig felelős szerkesztője volt a Kassai Naplónak. Írásai ebben, jogi szakcikkei a Csehszlovák Jogban jelentek meg. A szlovákiai zsidóságról írt nagy tanulmányában részletesen szólt azokról az okokról, melyek a zsidóságnak a magyarságból való nagymértékű kiválását előidézték: az egyik fő ok a mo.-i numerus clausus volt, a másik az a csehszl. törvényes rendelkezés, amely a népszámlálásoknál a zsidóságot nemzetiségnek nyilvánította. – Fm. Ahogy én láttam őket (portrék, 1934); A magyar zsidóság. In: Borsody István szerk.: Magyarok Csehszlovákiában 1918–1938 (1938); Vagyunk és leszünk. In: Fazekas József szerk.: A szlovenszkói magyarság társadalmi rajza 1918–1945 (1993); Csehszlovák munkajog (tan., 1937). – Ir. Turczel Lajos: Két kor mezsgyéjén (1967); Gyüre Lajos szerk.: A magyar kultúra 50 éve Kelet-Szlovákiában (1968).
Ungi Táj
Részletek
Közéleti havilap (Nagykapos, 1990–1994). Kezdetben az Erdélyi János Népfőiskola jelentette meg a CSEMART kiadásában, 1993-tól (a 2. számtól) az Ungi Táj Alapítvány, Nagykapos volt a gazdája. – Szerk. Tóth Ferenc (1990), Gabri Rudolf (1993).
Ungmogyorós; Mogyorós (Liesková)
Részletek
1960-ban Kerészmogyorós néven Mokcsakerésszel egyesített község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, az Ung folyó bal partján, Nagykapostól ÉNy-ra. L: [1921] – 390, ebből 296 (75,9%) magyar, 50 (12,8%) zsidó, 36 (9,2%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 216 ref., 77 r. k., 52 izr., 45 gör. kat. Ref. temploma 1907–08-ban szecessziós stílusban épült.
Ungnyarád; Nyarád (Ňarád)
1943-ban Nyarádkelecsény néven Magyarkelecsénnyel és Magyarmocsárral egyesített község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, a Latorca folyó jobb parti síkságán, Nagykapostól DK-re. L: [1921] – 197, ebből 145 (73,6%) magyar, 29 (14,7%) zsidó, 7 (3,5%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 134 ref., 35 izr., 20...megnyit →
1943-ban Nyarádkelecsény néven Magyarkelecsénnyel és Magyarmocsárral egyesített község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, a Latorca folyó jobb parti síkságán, Nagykapostól DK-re. L: [1921] – 197, ebből 145 (73,6%) magyar, 29 (14,7%) zsidó, 7 (3,5%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 134 ref., 35 izr., 20...megnyit →
Részletek
1943-ban Nyarádkelecsény néven Magyarkelecsénnyel és Magyarmocsárral egyesített község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, a Latorca folyó jobb parti síkságán, Nagykapostól DK-re. L: [1921] – 197, ebből 145 (73,6%) magyar, 29 (14,7%) zsidó, 7 (3,5%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 134 ref., 35 izr., 20 r. k.., 1 gör. kat. Ref. temploma 1834-ben épült klasszicista stílusban, neogótikus tornyát 1930-ban emelték.
Ungváry Ferenc; Ungar
(* 1892. máj. 31. Nyitra, † 1984. jan. 14. Pozsony) Színész, rendező, hangjáték-szerző, rádióbemondó, műfordító. Szülővárosában érettségizett (1911), majd Budapesten szerzett színészi oklevelet. Előbb Nyitrán, 1919-ben Pozsonyban Polgár Károly társulatánál, később magyarországi színtársulatoknál színész (Egerben, Miskolcon, Budapesten), azután 1925-től Faragó Ödönhöz szegődik el Kassára....megnyit →
(* 1892. máj. 31. Nyitra, † 1984. jan. 14. Pozsony) Színész, rendező, hangjáték-szerző, rádióbemondó, műfordító. Szülővárosában érettségizett (1911), majd Budapesten szerzett színészi oklevelet. Előbb Nyitrán, 1919-ben Pozsonyban Polgár Károly társulatánál, később magyarországi színtársulatoknál színész (Egerben, Miskolcon, Budapesten), azután 1925-től Faragó Ödönhöz szegődik el Kassára....megnyit →
Részletek
Ungváry Ferenc (FI)
(* 1892. máj. 31. Nyitra, † 1984. jan. 14. Pozsony) Színész, rendező, hangjáték-szerző, rádióbemondó, műfordító. Szülővárosában érettségizett (1911), majd Budapesten szerzett színészi oklevelet. Előbb Nyitrán, 1919-ben Pozsonyban Polgár Károly társulatánál, később magyarországi színtársulatoknál színész (Egerben, Miskolcon, Budapesten), azután 1925-től Faragó Ödönhöz szegődik el Kassára. 1930–1934 között újságíró, 1934–1942 között pedig a pozsonyi rádió magyar adásának rendezője, bemondója, később vezetője, majd a rádió programstatisztikai osztályának vezetője. 1944–1945-ben megjárta Auschwitzot, majd visszakerült korábbi beosztásába. Rádiójátékokat is írt (Apuka, 1934; A rádióbemondó álma, 1935; Matt második lépésre, 1936; Eltűnt egy ember, 1936; Liszt, 1936; Holnap minden jóra fordul, 1942; A gyilkos a függöny mögött jár, 1971); a rádiókrimi szlovákiai meghonosítója. Cseh és szlovák színműveket, hangjátékokat fordított magyarra. – Fm. A pozsonyi magyar színjátszás története I–III. (kéziratban). – Ir. A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918–2004. (2004).
Úradné Noviny Župy Abauj-Turňanskej a Mesta Košíc – Abauj-Torna Vármegye és Kassa Város Hivatalos Lapja
Részletek
Kéthetente szlovák és magyar nyelven megjelenő lap (Kassa, 1919–1922). – Szerk. Juraj Bulla.
Úradné Noviny Župy Komárňanskej a Mesta Komárna – Komárom Vármegye és Komárom Város Hivatalos Lapja
Részletek
Kéthetente szlovák és magyar nyelven jelent meg (Komárom, 1919–1922). – Szerk. Pavol Soltész.
Úradné Noviny Župy Prešporskej – Pozsony Vármegye Hivatalos Lapja
Részletek
Kéthetente szlovák és magyar nyelven jelent meg (Pozsony, 1919–1924). – Szerk. Matej Somogyi, Vojtech Bohuczky, Antonín Palkovič, Jaroslav Kruliš.
Úradné Oznamy Županského Úradu Župy Hontianskej – A Hontmegyei Zsupáni Hivatal Hivatalos Közleményei
Részletek
Szlovák és magyar nyelven jelent meg (Ipolyság, 1919–1921).
Úradný Policajný Vestník Slovenska – Zentral Polizeiblatt der Slowakei – Szlovenszkói Központi Rendőri Közlöny
Részletek
Szlovák, német és magyar nyelven jelent meg (Pozsony, 1929–1932).
Uránia Tudományos Egyesület
Pozsonyi magyar tudományos-ismeretterjesztő egyesület. Az 1910-es években alakult, az államfordulatot követően azonban betiltották működését. Újjáalakítására 1924-ben került sor, alapszabályát pedig 1926-ban hagyták jóvá a hatóságok. A liberális szellemiségű ~ szorosan kapcsolódott a pozsonyi szabadkőműves páholyokhoz, vezetőségének nagy része e páholyok tagja volt. Évente 20–25...megnyit →
Pozsonyi magyar tudományos-ismeretterjesztő egyesület. Az 1910-es években alakult, az államfordulatot követően azonban betiltották működését. Újjáalakítására 1924-ben került sor, alapszabályát pedig 1926-ban hagyták jóvá a hatóságok. A liberális szellemiségű ~ szorosan kapcsolódott a pozsonyi szabadkőműves páholyokhoz, vezetőségének nagy része e páholyok tagja volt. Évente 20–25...megnyit →
Részletek
Pozsonyi magyar tudományos-ismeretterjesztő egyesület. Az 1910-es években alakult, az államfordulatot követően azonban betiltották működését. Újjáalakítására 1924-ben került sor, alapszabályát pedig 1926-ban hagyták jóvá a hatóságok. A liberális szellemiségű ~ szorosan kapcsolódott a pozsonyi szabadkőműves páholyokhoz, vezetőségének nagy része e páholyok tagja volt. Évente 20–25 előadást szervezett, amelyek filozófiai, irodalmi, művészeti, zenei, természettudományos témájúak voltak. Előadásai jórészt magyarul és németül folytak, de a vezető tisztségviselők között a magyar, német és zsidó polgárokon kívül szlovákok is voltak. A hazai szellemi élet képviselőin kívül az Urániában a magyarországi és európai tudomány, irodalom és művészet kiemelkedő alakjai is felléptek, köztük Babits Mihály, Bartók Béla, Coudenhove-Kalergi vagy Vámbéry Rusztem. Jó kapcsolatokat ápolt a Sarló mozgalommal, és támogatta annak pozsonyi működését. Az egyesület tevékenysége a harmincas évek végére visszaesett, s 1938 után formálissá vált. A pozsonyi rendőr-igazgatóság 1942 jan.-jában kiadott végzése alapján szűnt meg.
Urbán Aladár
-> Z. Urbán Aladár
(* 1946. máj. 22. Nagyzellő) Tanár, művelődésszervező, helytörténész. 1968-tól az ipolyvarbói alapiskola tanára. A Palóc Társaság alapítója (1989) és vezetője. Honismereti írásai, pedagógiai tárgyú cikkei az 1960-as évektől jelennek meg. Helytörténeti és honismereti füzetek szerzője, szerkesztette a Palóc Társaság hírmondóját, a Jó Palócokat. –...megnyit →
(* 1946. máj. 22. Nagyzellő) Tanár, művelődésszervező, helytörténész. 1968-tól az ipolyvarbói alapiskola tanára. A Palóc Társaság alapítója (1989) és vezetője. Honismereti írásai, pedagógiai tárgyú cikkei az 1960-as évektől jelennek meg. Helytörténeti és honismereti füzetek szerzője, szerkesztette a Palóc Társaság hírmondóját, a Jó Palócokat. –...megnyit →
Részletek
Z. Urbán Aladár (FI)
(* 1946. máj. 22. Nagyzellő) Tanár, művelődésszervező, helytörténész. 1968-tól az ipolyvarbói alapiskola tanára. A Palóc Társaság alapítója (1989) és vezetője. Honismereti írásai, pedagógiai tárgyú cikkei az 1960-as évektől jelennek meg. Helytörténeti és honismereti füzetek szerzője, szerkesztette a Palóc Társaság hírmondóját, a Jó Palócokat. – Fm. Kubányi Lajos élete és munkássága 1855–1912 (tan., 1992); A szklabonyai Mikszáth Emlékház (tan., 1993).
Urbán György
(* 1932. júl. 2. Calgary [Kanada], † 2008. márc. 12. Vértesboglár [Mo.]) Pedagógus, közíró. Iskoláit Menyhén, Ipolyságon, Nyitrán és Pozsonyban végezte. Sárón kezdett tanítani (1950), pedagógusi szakképesítést levelező tagozaton szerzett. 1951-től Zselízen az alapiskolában, 1965-től nyugdíjba vonulásáig az alapiskolától akkor különvált magyar tanítási nyelvű...megnyit →
(* 1932. júl. 2. Calgary [Kanada], † 2008. márc. 12. Vértesboglár [Mo.]) Pedagógus, közíró. Iskoláit Menyhén, Ipolyságon, Nyitrán és Pozsonyban végezte. Sárón kezdett tanítani (1950), pedagógusi szakképesítést levelező tagozaton szerzett. 1951-től Zselízen az alapiskolában, 1965-től nyugdíjba vonulásáig az alapiskolától akkor különvált magyar tanítási nyelvű...megnyit →
Részletek
(* 1932. júl. 2. Calgary [Kanada], † 2008. márc. 12. Vértesboglár [Mo.]) Pedagógus, közíró. Iskoláit Menyhén, Ipolyságon, Nyitrán és Pozsonyban végezte. Sárón kezdett tanítani (1950), pedagógusi szakképesítést levelező tagozaton szerzett. 1951-től Zselízen az alapiskolában, 1965-től nyugdíjba vonulásáig az alapiskolától akkor különvált magyar tanítási nyelvű gimnáziumban tanított. Írásai zömmel a rendszerváltás után, s főleg nyugati magyar lapokban jelentek meg (Nemzetőr [München], Magyar Újság [Bécs], Magyarságtudományi Értesítő [USA], Magyarok Vasárnapja [Kalifornia, USA]. Fő műve, A béke oltókése, A rabnemzetek és őshonos nemzeti kisebbségek könyve (eredeti címén: Békevakcina) című tanulmánykötete Ustoros Gergely név alatt 1999-ben a Püski Kiadóban jelent meg
Urbán Sándor
(* 1925. dec. 3. Zalaba, † 2002. márc. 3. Zselíz) Szakíró, író. Kétéves korától Kanadában élt, 1934-ben tért vissza szülőföldjére. Pozsonyban járt gimnáziumba, végül Nyitrán érettségizett (1946). Később hamis vádak alapján börtönre, majd kényszermunkára (Jáchymov) ítélték. 1953–1955-ben a zselízi állami gazdaság tisztviselője, 1956–1958-ban a...megnyit →
(* 1925. dec. 3. Zalaba, † 2002. márc. 3. Zselíz) Szakíró, író. Kétéves korától Kanadában élt, 1934-ben tért vissza szülőföldjére. Pozsonyban járt gimnáziumba, végül Nyitrán érettségizett (1946). Később hamis vádak alapján börtönre, majd kényszermunkára (Jáchymov) ítélték. 1953–1955-ben a zselízi állami gazdaság tisztviselője, 1956–1958-ban a...megnyit →
Részletek
(* 1925. dec. 3. Zalaba, † 2002. márc. 3. Zselíz) Szakíró, író. Kétéves korától Kanadában élt, 1934-ben tért vissza szülőföldjére. Pozsonyban járt gimnáziumba, végül Nyitrán érettségizett (1946). Később hamis vádak alapján börtönre, majd kényszermunkára (Jáchymov) ítélték. 1953–1955-ben a zselízi állami gazdaság tisztviselője, 1956–1958-ban a járási sporthivatal, 1958–1961-ben a zselízi városi hivatal építkezési osztályának vezetője. 1961-től 1985-ig a zselízi közszolgáltatási üzem igazgatója. Költőként indult, de elbeszéléseket is írt. Az 1950-es évektől elsősorban a kaktuszokról írt cikkeket. – Fm. Čarovné tŕne (mon. a kaktuszokról), 1972; továbbá oroszul három kiadásban is; Fölparcellázott égbolt (önéletrajzi r., 1991).