Bodíky
-> Nagybodak; Bodak (Bodíky)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóközben, az Öreg-Duna és az üzemvízcsatorna közötti szigeten, Dunaszerdahelytől DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 686, ebből 662 (96,5%) magyar, 17 (2,5%) szlovák; [2011] – 288, ebből 240 (83,3%) magyar, 45 (15,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011]...megnyit →
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóközben, az Öreg-Duna és az üzemvízcsatorna közötti szigeten, Dunaszerdahelytől DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 686, ebből 662 (96,5%) magyar, 17 (2,5%) szlovák; [2011] – 288, ebből 240 (83,3%) magyar, 45 (15,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011]...megnyit →
Részletek
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóközben, az Öreg-Duna és az üzemvízcsatorna közötti szigeten, Dunaszerdahelytől DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 686, ebből 662 (96,5%) magyar, 17 (2,5%) szlovák; [2011] – 288, ebből 240 (83,3%) magyar, 45 (15,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 248 (86,1%) magyar, 38 (13,2%) szlovák. V: [2011] – 263 r. k., 4 gör. kat. – R. k. (Sarlós Boldogasszony-) temploma 1994–95-ben épült. A 21. sz. elején 1–4. évfolyamos magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – 1960–87 között közigazgatásilag Felbárhoz tartozott. – Ir. Presinszky Károly – Ágh Magdolna: Mit hagytak ránk a századok? Fejezetek Nagybodak történelméből (2006).
Bodnár Ferenc Attila
(* 1969. július 7. Kassa) Karnagy. Tanulmányait a Szepsi Magyar Tannyelvű Általános Iskolában, majd a Kassai Magyar Tannyelvű Ipariskola villamosberendezések szakán folytatta. A Kassai Műszaki Egyetemen szerzett diplomát. 1986-tól tagja a kassai Csermely Kórusnak is. 1991−1998 között a szepsi Artless rockbanda tagja. 2005-ben Szepsiben...megnyit →
(* 1969. július 7. Kassa) Karnagy. Tanulmányait a Szepsi Magyar Tannyelvű Általános Iskolában, majd a Kassai Magyar Tannyelvű Ipariskola villamosberendezések szakán folytatta. A Kassai Műszaki Egyetemen szerzett diplomát. 1986-tól tagja a kassai Csermely Kórusnak is. 1991−1998 között a szepsi Artless rockbanda tagja. 2005-ben Szepsiben...megnyit →
Részletek
Bodnár Ferenc Attila (csa)
(* 1969. július 7. Kassa) Karnagy. Tanulmányait a Szepsi Magyar Tannyelvű Általános Iskolában, majd a Kassai Magyar Tannyelvű Ipariskola villamosberendezések szakán folytatta. A Kassai Műszaki Egyetemen szerzett diplomát. 1986-tól tagja a kassai Csermely Kórusnak is. 1991−1998 között a szepsi Artless rockbanda tagja. 2005-ben Szepsiben létrehozta a Vox Columbellae vegyes kart, amelynek a karnagya. A Kodály Zoltán Napokon 2008-ban majd 2011-ben ezüstkoszorús minősítést szereztek. 2012 szeptemberében Sátoraljaújhelyen a Kótától aranyminősítést kaptak. 2008-tól a Ferencei Andrea vezetése alatt működő kassai Voces énekegyüttes tagja.
Bodnár Gyula
(* 1948. máj. 21. Királyhelmec) Publicista, szerkesztő. Szülővárosában érettségizett (1966), Nyitrán magyar–angol szakos tanári oklevelet szerzett (1973). Nagymegyeren él. 1973–1974-ben a oktatási minisztérium külföldi kapcsolatainak intézetében szakelőadó, majd (1974-1993) az Új Szó kulturális rovatának szerkesztője,1993-tól vezető szerkesztője, riportere a a nagymegyeri Studio Plus TV...megnyit →
(* 1948. máj. 21. Királyhelmec) Publicista, szerkesztő. Szülővárosában érettségizett (1966), Nyitrán magyar–angol szakos tanári oklevelet szerzett (1973). Nagymegyeren él. 1973–1974-ben a oktatási minisztérium külföldi kapcsolatainak intézetében szakelőadó, majd (1974-1993) az Új Szó kulturális rovatának szerkesztője,1993-tól vezető szerkesztője, riportere a a nagymegyeri Studio Plus TV...megnyit →
Részletek
Bodnár Gyula (ST)
(* 1948. máj. 21. Királyhelmec) Publicista, szerkesztő. Szülővárosában érettségizett (1966), Nyitrán magyar–angol szakos tanári oklevelet szerzett (1973). Nagymegyeren él. 1973–1974-ben a oktatási minisztérium külföldi kapcsolatainak intézetében szakelőadó, majd (1974-1993) az Új Szó kulturális rovatának szerkesztője,1993-tól vezető szerkesztője, riportere a a nagymegyeri Studio Plus TV helyi magántelevíziónak. 1994-1995 között a Nap főszerkesztő-helyettese;1995-től 2009-ig a Csallóköz és a Katedra munkatársa és 2001-től az utóbbinak a főszerkesztője. 1983-1990 között a nagymegyeri Poloska Színház vezetője és rendezője. Főbb díjak: Márai Sándor Alapítvány Nyitott Európáért Díj (1998); Katedra Életmű Díj, a több évtizedes publicisztikai munkásságáért és a Katedra folyóirat főszerkesztőjeként végzett szervezői és szerkesztői tevékenységéért (2010); Királyhelmec Díszpolgára cím a publicisztikai életművééért és a kulturális élet területén végzett áldozatos munkájáért, valamint a város hírnevének öregbítéséért (2016). Névjegyei: b.gy., B.Gy., (bodnár), (b), -bor, (br), -bár. – Fm. Messze van Helgoland (publ., 1992); Nyomkereső. A második világháború utáni (cseh)szlovákiai magyar irodalom kistükre (társszerző: Tóth László). (1994); Görög Európa (publ., 1998); Szappanopera a medencében (publ., 2000); Szavak, színek, színképek (publ., 2001); Esőcseppek a mennyezeten (karcolatok, jegyzetek, tárcák, 2008); Az otthon udvarában. Publicisztikai írások – 1999–2009. (2009); Gyertyaláng az alagútban.Tárcák, cikkek, jegyzetek 2008-2013. (cikkek, 2014); Hátsó pad. Pedagógiai publicisztika. (2016). – Ir. Ki kicsoda Kassától – Prágáig? (1993); A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918–1995. (1997); Szlovákiai magyar ki kicsoda. (2001); A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918–2004. (2004).
Bodnár István
(* 1912. okt. 11. Semjén, † 1988. aug. 23. Budapest) Író, újságíró. A sárospataki tanítóképző elvégzése után kommunista kapcsolataiért üldözték, s 1933-ban Csehszlovákiába menekült. A Magyar Újságban, a Csehszlovákiai Népszavában és a Magyar Napban publikált. Nálunk írt riportszerű regényeinek és hangjátékainak témáját a szegényparasztság...megnyit →
(* 1912. okt. 11. Semjén, † 1988. aug. 23. Budapest) Író, újságíró. A sárospataki tanítóképző elvégzése után kommunista kapcsolataiért üldözték, s 1933-ban Csehszlovákiába menekült. A Magyar Újságban, a Csehszlovákiai Népszavában és a Magyar Napban publikált. Nálunk írt riportszerű regényeinek és hangjátékainak témáját a szegényparasztság...megnyit →
Részletek
(* 1912. okt. 11. Semjén, † 1988. aug. 23. Budapest) Író, újságíró. A sárospataki tanítóképző elvégzése után kommunista kapcsolataiért üldözték, s 1933-ban Csehszlovákiába menekült. A Magyar Újságban, a Csehszlovákiai Népszavában és a Magyar Napban publikált. Nálunk írt riportszerű regényeinek és hangjátékainak témáját a szegényparasztság és munkásság életéből merítette. 1938-ban kiutasították Csehszlovákiából. Első bp.-i kiadványa az újságírói-írói környezetben játszódó s a csehszlovákiai politikai életbe is bevilágító Pozsonyi éjszakák c. regénye volt. – Fm. Jaj, atyám, a jövő (v., 1932); Az én falum árnyékában (r., 1938); Dornkappel (r., 1938); Pozsonyi éjszakák (r., 1941); Egyszer minden kiderül (1942); Vihar a Tátrában (r., 1942); Nagyatádi Szabó István pályafutása (életrajz, 1947). – Ir. Berkó Sándor: Az én falum árnyékában (1938).
Bodnár Lajos
(* 1922. aug. 25. Mátyóc, † 2000. jan. 17. Mátyóc) Önkéntes néprajzi gyűjtő, helytörténész. Munkácson mezőgazdasági szakiskolát végzett (1942), szakérettségit Komáromban tett (1961). Az Ung-vidék néprajzával foglalkozott. Szülőfalujában tájházat hozott létre és tartott fenn. A Sebestyén Gyula-emlékérem kitüntetettje. – Fm. Csuprosok és üstfoltozók. Ung...megnyit →
(* 1922. aug. 25. Mátyóc, † 2000. jan. 17. Mátyóc) Önkéntes néprajzi gyűjtő, helytörténész. Munkácson mezőgazdasági szakiskolát végzett (1942), szakérettségit Komáromban tett (1961). Az Ung-vidék néprajzával foglalkozott. Szülőfalujában tájházat hozott létre és tartott fenn. A Sebestyén Gyula-emlékérem kitüntetettje. – Fm. Csuprosok és üstfoltozók. Ung...megnyit →
Részletek
(* 1922. aug. 25. Mátyóc, † 2000. jan. 17. Mátyóc) Önkéntes néprajzi gyűjtő, helytörténész. Munkácson mezőgazdasági szakiskolát végzett (1942), szakérettségit Komáromban tett (1961). Az Ung-vidék néprajzával foglalkozott. Szülőfalujában tájházat hozott létre és tartott fenn. A Sebestyén Gyula-emlékérem kitüntetettje. – Fm. Csuprosok és üstfoltozók. Ung megyei árucsere és vásárok a századfordulón. (1993); Latorca és egyéb írások (1995).
Bodnár Mónika
(* 1961. márc. 26. Kassa) Néprajzkutató, muzeológus. A kassai magyar gimnáziumban érettségizett (1978), Debrecenben szerzett néprajzi diplomát (1984), ugyanitt doktorált 1995-ben. 1984–2007 között a putnoki Gömöri Múzeum vezetője volt. Interetnikus kapcsolatokkal, a népi táplálkozással és általában a Bódva völgye néprajzával foglalkozik. – Fm. Etnikai...megnyit →
(* 1961. márc. 26. Kassa) Néprajzkutató, muzeológus. A kassai magyar gimnáziumban érettségizett (1978), Debrecenben szerzett néprajzi diplomát (1984), ugyanitt doktorált 1995-ben. 1984–2007 között a putnoki Gömöri Múzeum vezetője volt. Interetnikus kapcsolatokkal, a népi táplálkozással és általában a Bódva völgye néprajzával foglalkozik. – Fm. Etnikai...megnyit →
Részletek
(* 1961. márc. 26. Kassa) Néprajzkutató, muzeológus. A kassai magyar gimnáziumban érettségizett (1978), Debrecenben szerzett néprajzi diplomát (1984), ugyanitt doktorált 1995-ben. 1984–2007 között a putnoki Gömöri Múzeum vezetője volt. Interetnikus kapcsolatokkal, a népi táplálkozással és általában a Bódva völgye néprajzával foglalkozik. – Fm. Etnikai és felekezeti viszonyok a Felső-Bódva völgyében a 20. században (2002).
Bödők László
(* 1966. jún. 17. Komárom) Könyvkereskedő, vállalkozó. Csicsón járt alapiskolába. Az Érsekújvári Elektrotechnikai Szakközépiskolában érettségizett (1984), majd a kassai és a pozsonyi Elektrotechnikai Főiskolán végezte a felsőfokú tanulmányait. Könyvkereskedéssel foglalkozott, nagymegyeri vállalkozóként 1992-ben alapította meg a Panta Rhei könyvesbolthálózatot, amelynek immár 27 boltja van egész...megnyit →
(* 1966. jún. 17. Komárom) Könyvkereskedő, vállalkozó. Csicsón járt alapiskolába. Az Érsekújvári Elektrotechnikai Szakközépiskolában érettségizett (1984), majd a kassai és a pozsonyi Elektrotechnikai Főiskolán végezte a felsőfokú tanulmányait. Könyvkereskedéssel foglalkozott, nagymegyeri vállalkozóként 1992-ben alapította meg a Panta Rhei könyvesbolthálózatot, amelynek immár 27 boltja van egész...megnyit →
Részletek
Bödők László (FI)
(* 1966. jún. 17. Komárom) Könyvkereskedő, vállalkozó. Csicsón járt alapiskolába. Az Érsekújvári Elektrotechnikai Szakközépiskolában érettségizett (1984), majd a kassai és a pozsonyi Elektrotechnikai Főiskolán végezte a felsőfokú tanulmányait. Könyvkereskedéssel foglalkozott, nagymegyeri vállalkozóként 1992-ben alapította meg a Panta Rhei könyvesbolthálózatot, amelynek immár 27 boltja van egész Szlovákiában.
Bödők Zsigmond
(* 1957. máj. 22. Komárom, † 2010. júl. 26.) Asztrofizikus, szakíró, tudománytörténész. Nagymegyeren érettségizett (1976), majd 1979–1981-ben a prágai Károly Egyetemen tanult, 1984-ben a pozsonyi Comenius Egyetemen szerzett fizikusi oklevelet. 1977–1989-ben a Dunaszerdahelyi járási Csillagászati Kabinet, 1990-től az SZTA Csillagászati Intézetének munkatársa. Csillagászati és...megnyit →
(* 1957. máj. 22. Komárom, † 2010. júl. 26.) Asztrofizikus, szakíró, tudománytörténész. Nagymegyeren érettségizett (1976), majd 1979–1981-ben a prágai Károly Egyetemen tanult, 1984-ben a pozsonyi Comenius Egyetemen szerzett fizikusi oklevelet. 1977–1989-ben a Dunaszerdahelyi járási Csillagászati Kabinet, 1990-től az SZTA Csillagászati Intézetének munkatársa. Csillagászati és...megnyit →
Részletek
Bödők Zsigmond (FI)
(* 1957. máj. 22. Komárom, † 2010. júl. 26.) Asztrofizikus, szakíró, tudománytörténész. Nagymegyeren érettségizett (1976), majd 1979–1981-ben a prágai Károly Egyetemen tanult, 1984-ben a pozsonyi Comenius Egyetemen szerzett fizikusi oklevelet. 1977–1989-ben a Dunaszerdahelyi járási Csillagászati Kabinet, 1990-től az SZTA Csillagászati Intézetének munkatársa. Csillagászati és tudománytörténeti cikkeket, könyveket publikál. Felvételeiből több csillagászati témájú hazai és külföldi fotókiállítást rendezett. – Fm. Harmatlegelő (1986, több kiadásban); Nobel-díjas magyarok (1997); Világjáró magyarok (1998); Magyar feltalálók I. (2000); Magyar feltalálók a repülés történetében (2001); Magyar feltalálók az automobilok történetében (2002); Magyar feltalálók a nyomdászat történetében (2003); Magyar feltalálók a hajók és a vasút történetében (2004); Magyar feltalálók a távközlés történetében (2005); Magyarok égi képeskönyve (2006), Magyar feltalálók a számítástechnika történetében (2007).
Bodoló (Budulov)
Részletek
1986-ban Szepsihez csatolt község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence DNy-i részén, a Bódva folyó völgyében, Szepsitől D-re. L: [1921] – 589, ebből 542 (92,0%) magyar, 6 (1,0%) szlovák; [1980] 533, ebből 407 (76,4%) magyar, 123 (23,1%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 500 r. k., 48 gör. kat., 20 ref., 16 izr., 5 ev. R. k. temploma 1990–95 között épült a második vh. végén, 1944-ben megrongálódott 1740-ben épült barokk templom helyén.
Bodrog (Bodrog)
Részletek
A Latorca és Ondava folyók összefolyásától nevezik a folyót ~-nak. Hossza Sz.-ban 15 km, átlagos vízhozama 120 m³/s. Az egyetlen hajózható kelet-szlovákiai folyó, vízmélysége eléri a 230 cm-t. Bodrogszögnél lépi át a szlovák-magyar államhatárt.
Bodrogköz
Néprajzi tájegység. A Bodrog és a Tisza által közrezárt, északról a Latorca által határolt terület, amelyet a mai államhatár két részre oszt. Szl.-hoz tartozó részét Felső-Bodrogköznek is nevezzük, amelyet a helyiek különféle tényezők figyelembevételével további négy kistájra osztanak: 1. Ticce-mellék (ide tartozik többek között...megnyit →
Néprajzi tájegység. A Bodrog és a Tisza által közrezárt, északról a Latorca által határolt terület, amelyet a mai államhatár két részre oszt. Szl.-hoz tartozó részét Felső-Bodrogköznek is nevezzük, amelyet a helyiek különféle tényezők figyelembevételével további négy kistájra osztanak: 1. Ticce-mellék (ide tartozik többek között...megnyit →
Részletek
Bodrogköz − a Karcsa Nagykövesdnél (FI)
Néprajzi tájegység. A Bodrog és a Tisza által közrezárt, északról a Latorca által határolt terület, amelyet a mai államhatár két részre oszt. Szl.-hoz tartozó részét Felső-Bodrogköznek is nevezzük, amelyet a helyiek különféle tényezők figyelembevételével további négy kistájra osztanak: 1. Ticce-mellék (ide tartozik többek között Ágcsernyő, Lelesz, Szolnocska, Zétény), 2. Karcsa-mellék (Kisgéres, Nagygéres, Perbenyik, Kiskövesd, Nagykövesd stb.), 3. Tisza-mellék (Nagytárkány, Kistárkány), 4. Bodrog-mellék (Bodrogszerdahely, Bodrogszög, Szomotor stb.). Kulturálisan az Alföldhöz kapcsolódik, miközben élénk kapcsolatok mutathatóak ki a szomszédos szlovák, ruszin és a távolabbi lengyel területekkel is. A számtalan folyóág és erecske mellett egy sor állóvíz is tarkítja a térség természeti képét. Árvízmentesítése a 19. sz. közepén indult, ám lényegében csak a 20. sz. második felében zárult le. Szervesen hozzátartozik a Tokaji hegyvidék északi nyúlványa, amely vulkanikus kőzetével (tufa) tűnik ki. A 18. sz.-ban helyi földbirtokosok ukrán/ruszin telepeseket hoztak ide, akiknek egy része mára elmagyarosodott. Az 1920-as években a csehszlovák földbirtokreform következményeként cseh/szlovák telepesfalvak (→kolonizáció) is létrejöttek a vidéken. Lakossága ref., r. k., ill. gör. kat. és kisebb részben ev. A folyók mentét a sokrétű ártéri gazdálkodás (rekesztő halászat, csíkászat, nádkitermelés), ártéri erdő- és rétgazdálkodás, ill. az ezekkel összefüggő állattartás. A valamivel magasabban elterülő, árvízmentes területeken szántóföldi gazdálkodás, valamint a hegyek és homokbuckák lejtőin híres szőlő- és gyümölcstermesztés folyt (Királyhelmec környékén). Településszerkezetileg a térség nagyobbik részét a halmazos települések jellemzik, s csupán a dombos részekre jellemzőek a szalagtelkes úti falvak. Jellemző építőanyaga a sár volt, annak is paticsváltozata. A 20. sz. elején tértek át tömegesebben a vályogfalú építkezésre. A Királyhelmec környéki településeken a közeli faluról, Szentesről, szentesi kőnek nevezett trachit, piroxénandezit kedvelt építőanyag volt már a 18. sz.-tól. Szöveges folklórjában (pl. a húsvéti locsolóverseken) erősen érződik a sárospataki és debreceni kollégiumok diákköltészetének hatása. – Ir. Viga Gyula: Hármas határon. Tanulmányok a Bodrogköz változó népi kultúrájáról (1996).
Bodrogközi Hírlap
Részletek
Regionális társadalmi, szépirodalmi és gazdasági hetilap (Királyhelmec, 1935. jún. 15.). Egyetlen száma jelent meg. Folytatásának számít az 1935 júl.-ban három számot megélt Helmeci Hírlap és az 1935 aug.–dec. között öt számmal megjelent Keletszlovenszkói Hírlap. – Szerk. Feldmann Zoltán.
Bodrogközi Néptáncegyüttes
Részletek
Királyhelmecen alakult 1974-ben. Táncaik elsősorban Bodrogköz hagyománykultúrájára épülnek. 1979-től Apróbodrogközi Néptánccsoport néven gyerekcsoportja működött. Fenntartója a királyhelmeci Városi Művelődési Központ, újabban pedig a királyhelmeci Polgári Kezdeményezések Klubja.
Bodrogmező; Polyán (Poľany)
Részletek
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogköz É-i részén, a Latorca folyó bal parti síkságán, Királyhelmectől É–ÉK-re. L: [1921] – 722, ebből 684 (94,7%) magyar; [2011] – 535, ebből 403 (75,3%) magyar, 74 (13,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 423 (79,1%) magyar, 56 (10,5%) szlovák. V: [2011] – 252 gör. kat., 111 r. k., 97 ref. – Gör. kat. (Szűz Mária születése) temploma 1794–1802 között, ref. temploma 1823-ban épült klasszicista stílusban.
Bodrogszentes; Szentes (Svätuše)
Részletek
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, Királyhelmectől Ny-ra. L: [1921] – 823, ebből 805 (97,8%) magyar, 4 (0,5%) szlovák; [2011] – 842, ebből 780 (92,6%) magyar, 41 (3,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 795 (94,4%) magyar, 25 (3%) szlovák. V: [2011] – 579 ref., 154 r. k., 44 gör. kat. – Ref. temploma a 13. sz. elején épült román stílusban, később többször átépítették, mai alakját 1907-ben nyerte el. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Bodrogszentmária; Szentmária (Svätá Mária)
Részletek
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Bodrog folyó bal parti síkságán, a Ticce bal partján, Királyhelmectől Ny-ra. L: [1921] – 361, ebből 342 (94,7%) magyar; [2011] – 575, ebből 495 (86,1%) magyar, 58 (10,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 509 (88,5%) magyar, 51 (8,9%) szlovák. V: [2011] – 302 r. k., 119 gör. kat., 103 ref., 2 ev. – Az egykori faluhelyen, a Ticce jobb partján fekvő régi templomát felváltó új r. k. temploma 1968-ban épült. Határában többek között bronzkori leleteket és honfoglalás kori magyar temetőt tártak fel. – 1943-ban közigazgatásilag hozzácsatolták Pálföldét.
Bodrogszerdahely (Streda nad Bodrogom)
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Bodrog folyó bal partján, a Bodrog és a Tarbucka-hegy között, Királyhelmectől Ny–DNy-ra, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 1677, ebből 1516 (90,4%) magyar, 62 (3,7%) szlovák; [2011] – 2239, ebből 1216 (54,3%) magyar, 842...megnyit →
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Bodrog folyó bal partján, a Bodrog és a Tarbucka-hegy között, Királyhelmectől Ny–DNy-ra, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 1677, ebből 1516 (90,4%) magyar, 62 (3,7%) szlovák; [2011] – 2239, ebből 1216 (54,3%) magyar, 842...megnyit →
Részletek
Bodrogszerdahely − Vécsy-kastély (GJ)
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Bodrog folyó bal partján, a Bodrog és a Tarbucka-hegy között, Királyhelmectől Ny–DNy-ra, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 1677, ebből 1516 (90,4%) magyar, 62 (3,7%) szlovák; [2011] – 2239, ebből 1216 (54,3%) magyar, 842 (37,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1571 (70,2%) magyar, 488 (21,8%) szlovák. V: [2011] – 846 r. k., 533 ref., 463 gör. kat., 8 ev. – A két vh. közötti földbirtokreform keretében zajló kolonizáció, majd pedig a második vh. utáni belső telepítések és a lakosságcsere során szlovákokkal telepítették be, ezzel párhuzamosan 1947–48-ban magyar lakosainak egy részét áttelepítették Mo.-ra. A reneszánsz-barokk stílusú Vécsey-kastély a 18. sz.-ban épült egy 1670-ben lerombolt vár helyén, a barokk Orosz-kastélyt a 18. sz. első felében, a Jósika-kúriát a 19. sz. második felében, a Maillot-kúriát 1902-ben emelték. Három temploma közül a r. k. (Karmelhegyi Szűz Mária-) templom 13. sz.-i román kori építmény, később barokkosították; a barokk-klasszicista stílusú gör. kat. (Szt. Mihály-) templom a 19. sz. elején, régebbi alapokon álló ref. temploma 1844-ben épült. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. A közeli Tajba-tó mocsári teknősei miatt 1966 óta, a Tarbucka-hegy értékes növényvilága miatt 1986 óta természetvédelmi terület. A Bálvány-hegyen számos régészeti leletet, köztük 1937–ben és 1941-ben honfoglalás kori magyar sírokat, 1955-ben középső bronzkori és avar sírt tártak fel. 1960–90 között közigazgatásilag ~hez tartozott Bodrogszög.
Bodrogszerdahely − Vécsy-kastély (GJ)
Bodrogszög (Klin nad Bodrogom)
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Bodrog folyó bal partján, Királyhelmectől Ny–DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 279, ebből 265 (95,0%) magyar, 5 (1,8%) szlovák; [2011] – 213, ebből 103 (48,4%) szlovák, 102 (47,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 160...megnyit →
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Bodrog folyó bal partján, Királyhelmectől Ny–DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 279, ebből 265 (95,0%) magyar, 5 (1,8%) szlovák; [2011] – 213, ebből 103 (48,4%) szlovák, 102 (47,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 160...megnyit →
Részletek
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Bodrog folyó bal partján, Királyhelmectől Ny–DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 279, ebből 265 (95,0%) magyar, 5 (1,8%) szlovák; [2011] – 213, ebből 103 (48,4%) szlovák, 102 (47,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 160 (75,1%) magyar, 46 (21,8%) szlovák V: [2011] – 113 r. k., 33 gör. kat., 30 ref. – Magyar lakosainak egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre szlovák telepesek költöztek. Nemesi kúriája a 19. sz. első felében épült klasszicista stílusban. A falu melletti, középkori eredetű templom a 20. sz. folyamán elpusztult. 1960–90 között közigazgatásilag Bodrogszerdahely heztartozott.
Bodrogvécs (Véč)
Részletek
1943-ban Szomotorhoz csatolt község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Bodrog folyó bal partján, Királyhelmectől Ny–DNy-ra. L: [1921] – 453, ebből 448 (98,9%) magyar, 4 (0,9%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 174 ref., 128 gör. kat., 114 r. k., 27 izr., 2 ev. – Határában még a 19. sz. végén gazdag honfoglalás kori magyar lovassírok kerültek elő.
Bódva Egyesület
Részletek
Célja a sport, a kultúra és a hagyományok támogatása, Szepsi város hagyományos kultúrájának feltárása és őrzése (Szepsi, 1994. Évente megrendezi a Kárpát-medence hosszútávfutóinak versenyét, a Bódva Kupát.
Bódva-völgy
Néprajzi tájegység. Tágabb értelemben a Szoroskőtől keletre fekvőAbaúj-Torna területéről van szó. Részben fedi, részben kiegészíti a ~e meghatározást a Cserehát tájnév, amely a Bódva és a Hernád folyó közti területet jelzi, ám jelentősebb része ma Mo. területén fekszik. Természetföldrajzilag a ~ Szl.-hoz tartozó területét...megnyit →
Néprajzi tájegység. Tágabb értelemben a Szoroskőtől keletre fekvőAbaúj-Torna területéről van szó. Részben fedi, részben kiegészíti a ~e meghatározást a Cserehát tájnév, amely a Bódva és a Hernád folyó közti területet jelzi, ám jelentősebb része ma Mo. területén fekszik. Természetföldrajzilag a ~ Szl.-hoz tartozó területét...megnyit →
Részletek
Néprajzi tájegység. Tágabb értelemben a Szoroskőtől keletre fekvőAbaúj-Torna területéről van szó. Részben fedi, részben kiegészíti a ~e meghatározást a Cserehát tájnév, amely a Bódva és a Hernád folyó közti területet jelzi, ám jelentősebb része ma Mo. területén fekszik. Természetföldrajzilag a ~ Szl.-hoz tartozó területét két részre bonthatjuk: a viszonylag szűk, hegyvidéki jellegű Felső-Bódva-völgyre és a síkvidékibb, mocsaras jellegű Kanyapta-medencére. A szűkebben vett ~ északi részén német (mánta) települések találhatóak (Mecenzéf, Stósz), majd dél felé haladva magyar, ill. mára magyarrá vált ruszin (Horváti), lengyel (Buzita, Jánok) népességet találunk. Gazdálkodását az északi hegyekben elsősorban az állattenyésztés jellemzi, amit különféle iparágak (fakitermelés, faszénégetés) egészítenek ki. Délen a földművelés dominál azzal, hogy a Kanyapta-medence mocsarainak 20. sz. közepén történt lecsapolása előtt jelentős volt az ide kapcsolódó gyűjtögető gazdálkodás. Településszerkezetileg a térség szintén két területre osztható: az északi, hegyvidéki jellegű településekre, melyek jellemzői a viszonylag szűk völgyi falvak, fésűs beépítettségű szalagtelkekkel. A telkeket hátul keresztben a csűr zárja le, s egymástól sövénykerítés választja el. A déli, alföldi jellegű településeit a halmazos, ill. orsós településszerkezet jellemzi (utóbbira jó példa Tornaújfalu és Perény). Mivel ez a térség a 20. sz. közepéig rendkívül vizenyős, mocsaras terület volt, a házak elhelyezkedését nagyban befolyásolták a vízrajzi körülmények. Az építkezési anyagban is megmutatkozik ez a kettősség: az északi területeken a faépítkezés és a darázskő (a mészkő egyik fajtája) felhasználásával történő kőépítkezés, délen a sárfal használata dominált. Utóbbi elsősorban vert- és rakott fal formájában. Tetőfedésre északon inkább zsindelyt, délen zsúpot, ritkábban nádat alkalmaztak. A lakóházak beosztása alapvetően hármas: első ház – pitar – utóház. Ezt követi, már külön-külön bejárattal a kamara és az istálló. Vargyas Lajos az 1940-es évek legelején, Ájban végzett népzenei gyűjtése során több száz népi és népies dallamot jegyzett le. – Ir. Bodnár Mónika–Rémiás Tibor (szerk.): Tanulmányok a Bódva-völgye múltjából (1999), Magyar Zoltán: Torna megyei népmondák (2001); Paládi-Kovács Attila: Zonalitás a Bódva-vidék anyagi kultúrájában. Néprajzi Látóhatár (2002); Vargyas Lajos: Egy felvidéki falu zenei világa – Áj, 1940 (1999).
Bódva-völgyi Településszövetség
Részletek
Huszonnégy település kistérségi társulása Szepsi környékén. A régió fejlesztésével kapcsolatos tanácsadással és segítségnyújtással foglalkozik.
Bódvavendégi; Vendégi (Hosťovce)
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence Ny-i részén, a Bódva folyó jobb partján, a Torna-patak torkolatánál, Szepsitől Ny–DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 389, ebből 376 (96,7%) magyar, 7 (1,8%) szlovák; [2011] – 198, ebből 154 (77,8%) magyar, 43 (21,8%) szlovák nemzetiségű. A:...megnyit →
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence Ny-i részén, a Bódva folyó jobb partján, a Torna-patak torkolatánál, Szepsitől Ny–DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 389, ebből 376 (96,7%) magyar, 7 (1,8%) szlovák; [2011] – 198, ebből 154 (77,8%) magyar, 43 (21,8%) szlovák nemzetiségű. A:...megnyit →
Részletek
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence Ny-i részén, a Bódva folyó jobb partján, a Torna-patak torkolatánál, Szepsitől Ny–DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 389, ebből 376 (96,7%) magyar, 7 (1,8%) szlovák; [2011] – 198, ebből 154 (77,8%) magyar, 43 (21,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 167 (84,3%) magyar, 28 (14,1%) szlovák. V: [2011] – 118 r. k., 66 ref., 1 gör. kat. – R. k. (Szt. Imre-) temploma 1730-ban barokk, ref. temploma 1784-ben klasszicista stílusban épült. Közúti határátkelőhely Mo. felé. 1964-ben Tornahorvátival és Tornaújfaluval egyesítették Újbódva (Nová Bodva) néven, 1990 óta újra önálló község.
Bodza
Részletek
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz K-i részén, Nagymegyertől DK-re. L: [1921] – 839, ebből 839 (100%) magyar; [2011] – 372, ebből 327 (87,9%) magyar, 41 (11%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 339 (91,1%) magyar, 32 (8,6%) szlovák. V: [2011] – 167 ref., 102 r. k. – A ~hoz tartozó Zsemlékes pusztára az első vh.-t követő földbirtokreform során cseh-morva és Trencsén környéki szlovák kolonisták települtek. A kolóniát (Hodžovo) 1926-ban, ~ ÉK-i határrészének tanyavilágát pedig Bogyarét néven 1990-ben szervezték önálló községgé. – 1971–94 között közigazgatásilag hozzá tartozott Gellér.
Bodzásújlak (Novosad)
Részletek
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, az Ondava folyó jobb parti síkságán, Tőketerebestől D-re. L: [1921] – 1026, ebből 786 (76,6%) szlovák, 102 (9,9%) magyar; [2011] – 1018, ebből 967 (95%) szlovák, 3 (0,3%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 948 (93,1%) szlovák, 7 (0,7%) magyar. V: [2011] – 453 r. k., 402 gör. kat., 62 ref., 5 ev. – A 20. sz. elején még magyar ref. lakossága a sz. közepére beolvadt a helyi szlovák lakosságba. Ref. temploma 1500-ban késő gótikus, gör. kat. (Szt. György-) temploma 1795-ben barokk-klasszicista stílusban épült.
Bodzianske Lúky
Részletek
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz K-i részén, Gútától DNy-ra. L: [2011] – 203, ebből 186 (91,6%) magyar, 14 (6,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 185 (91,8%) magyar, 12 (5,9%) szlovák. V: [2011] – 166 r. k., 22 ref. – Bogya ÉK-i határrészének tanyavilágából 1990-ben vált önálló községgé. – R. k. (Rózsafüzér Királynője) temploma 1889-ben épült.
Bögellő (Boheľov)
Részletek
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz középső részén, Dunaszerdahelytől DK-re. L: [1921] – 410, ebből 410 (100%) magyar; [2011] – 351, ebből 333 (94,9%) magyar, 14 (4,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 336 (95,7%) magyar, 12 (3,4%) szlovák. V: [2011] – 181 ref., 115 r. k., 1 gör. kat – Ref. temploma 1991–95 között épült. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. ~ határában, a 116 ha-os tőzegtelepen védett állat- és növényfajok élnek.
Bögi Etelka; Andits
(* 1941. ápr. 8. Balony) Karnagy. A pozsonyi pedagógiai középiskolában végzett (1959), az Ifjú Szivek tagja (1957−1959), majd Nyitrán a Pedagógiai Főiskolán szerzett oklevelet (1964). 1969−1972 között karvezetői tanfolyamon vett részt és a pozsonyi Népművelési Intézet nemzetiségi osztályának a munkatársa lett, ahol kórusalapítással és karnagyi...megnyit →
(* 1941. ápr. 8. Balony) Karnagy. A pozsonyi pedagógiai középiskolában végzett (1959), az Ifjú Szivek tagja (1957−1959), majd Nyitrán a Pedagógiai Főiskolán szerzett oklevelet (1964). 1969−1972 között karvezetői tanfolyamon vett részt és a pozsonyi Népművelési Intézet nemzetiségi osztályának a munkatársa lett, ahol kórusalapítással és karnagyi...megnyit →
Részletek
Bögi Etelka (csa)
(* 1941. ápr. 8. Balony) Karnagy. A pozsonyi pedagógiai középiskolában végzett (1959), az Ifjú Szivek tagja (1957−1959), majd Nyitrán a Pedagógiai Főiskolán szerzett oklevelet (1964). 1969−1972 között karvezetői tanfolyamon vett részt és a pozsonyi Népművelési Intézet nemzetiségi osztályának a munkatársa lett, ahol kórusalapítással és karnagyi tevékenységgel foglalkozott.
Bognár Cecil Pál
(* 1883. jan. 24. Csepreg [Mo.], † 1967. jún. 28. Győr [Mo.]) Irodalomtörténész, pedagógiai szakíró, tanár. 1902-ben érettségizett Győrött, 1907-ben Pannonhalmán matematika–fizika, 1911-ben Budapesten filozófia–pedagógia szakot végzett. 1906–1909, majd 1912–1925 között a komáromi bencés gimnáziumban tanított. Később Budapesten, Pécsen, Szegeden volt egyetem tanár. 1950-ben politikai okból nyugdíjazták. Fm:...megnyit →
(* 1883. jan. 24. Csepreg [Mo.], † 1967. jún. 28. Győr [Mo.]) Irodalomtörténész, pedagógiai szakíró, tanár. 1902-ben érettségizett Győrött, 1907-ben Pannonhalmán matematika–fizika, 1911-ben Budapesten filozófia–pedagógia szakot végzett. 1906–1909, majd 1912–1925 között a komáromi bencés gimnáziumban tanított. Később Budapesten, Pécsen, Szegeden volt egyetem tanár. 1950-ben politikai okból nyugdíjazták. Fm:...megnyit →
Részletek
(* 1883. jan. 24. Csepreg [Mo.], † 1967. jún. 28. Győr [Mo.]) Irodalomtörténész, pedagógiai szakíró, tanár. 1902-ben érettségizett Győrött, 1907-ben Pannonhalmán matematika–fizika, 1911-ben Budapesten filozófia–pedagógia szakot végzett. 1906–1909, majd 1912–1925 között a komáromi bencés gimnáziumban tanított. Később Budapesten, Pécsen, Szegeden volt egyetem tanár. 1950-ben politikai okból nyugdíjazták. Fm: A fizika alapfogalmainak és alapelveinek ismeretelméleti vizsgálata (tan., 1911); Okság és törvényszerűség a fizikában (tan., 1919); Logika (tankönyv, 1922); Értékelmélet (tan., 1924); Jókai lélekrajza (1925); Tanulmányok a gyermeklélekről (1925); Pszichológia (tan., 1935); Lélektan és gondolkodástan (tan., 1941). Ir.: Dr. Hász Erzsébet: Bognár Cecil (írásaiból vett szemelvényekkel, 2002).
Bogoly János
(* 1951. júl. 4. Királyhelmec, †2011. jan 15. Királyhelmec) Pedagógus, helytörténész, természetvédő. Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd Hradec Kráľovéban szerzett pedagógusi képesítést (1972). 1970 és 1990 között a királyhelmeci és a nagykaposi Ifjúsági Ház munkatársa (utóbbinak igazgatója). 2007-től a Honismereti Múzeum vezetője. Honismereti, helytörténeti,...megnyit →
(* 1951. júl. 4. Királyhelmec, †2011. jan 15. Királyhelmec) Pedagógus, helytörténész, természetvédő. Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd Hradec Kráľovéban szerzett pedagógusi képesítést (1972). 1970 és 1990 között a királyhelmeci és a nagykaposi Ifjúsági Ház munkatársa (utóbbinak igazgatója). 2007-től a Honismereti Múzeum vezetője. Honismereti, helytörténeti,...megnyit →
Részletek
(* 1951. júl. 4. Királyhelmec, †2011. jan 15. Királyhelmec) Pedagógus, helytörténész, természetvédő. Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd Hradec Kráľovéban szerzett pedagógusi képesítést (1972). 1970 és 1990 között a királyhelmeci és a nagykaposi Ifjúsági Ház munkatársa (utóbbinak igazgatója). 2007-től a Honismereti Múzeum vezetője. Honismereti, helytörténeti, tájföldrajzi és néprajzi ismeretterjesztő cikkek, könyvek szerzője. Megkapta a Szlovák Természetvédők Szövetségének Emlékérmét. – Fm. Királyhelmec (városrajz, 1992); Betűkbe szedett régmúlt (tan., 1994); Templomaink (1996).