Szombathy Viktor; Volkó
(* 1902. ápr. 8. Rimaszombat, † 1987. aug. 12. Budapest [Mo.]) Író, újságíró. Rimaszombatban érettségizett (1920), Budapesten folytatott egyetemi tanulmányokat, de oklevelet nem szerzett. 1930–1938- ban a Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület (SZMKE) komáromi körzetének titkára, később főtitkára. A komáromi Jókai Egyesület főtitkára is volt. 1936–1940-ben a...megnyit →
(* 1902. ápr. 8. Rimaszombat, † 1987. aug. 12. Budapest [Mo.]) Író, újságíró. Rimaszombatban érettségizett (1920), Budapesten folytatott egyetemi tanulmányokat, de oklevelet nem szerzett. 1930–1938- ban a Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület (SZMKE) komáromi körzetének titkára, később főtitkára. A komáromi Jókai Egyesület főtitkára is volt. 1936–1940-ben a...megnyit →
Részletek
Szombathy Viktor (FI)
(* 1902. ápr. 8. Rimaszombat, † 1987. aug. 12. Budapest [Mo.]) Író, újságíró. Rimaszombatban érettségizett (1920), Budapesten folytatott egyetemi tanulmányokat, de oklevelet nem szerzett. 1930–1938- ban a Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület (SZMKE) komáromi körzetének titkára, később főtitkára. A komáromi Jókai Egyesület főtitkára is volt. 1936–1940-ben a komáromi múzeum igazgatója. Az első bécsi döntés után is egy ideig Komáromban maradt, majd 1943-ig Budapesten a Széchenyi Magyar Kultúregyesület (az SZMKE utódja) főtitkára volt, s egyidejűleg szerkesztette az Ünnep és a Forrás című lapokat is. A második vh. után nyugdíjazásáig banktisztviselőként, műszaki előadóként, rádiószerkesztőként, klubvezetőként, könyvtárosként, műfordítóként dolgozott. Sikeres útikönyveket írt. Szülővárosában 1995-től emléktáblája van; róla nevezték el a feledi alapiskolát. Cikkei, interjúi, irodalmi és színikritikái, publicisztikai írásai az 1920-as évektől jelentek meg; verseket, elbeszéléseket, regényeket is írt; ismertek több kiadást megért, sikeres útikönyvei. Mo.-ról is állandóan figyelemmel kísérte a szlovákiai magyar irodalmi és szellemi élet eseményeit. – Fm. Mikulics szárazon és vízen (ifjúsági r., 1926); Czirók Pista kalandor lesz (ifjúsági r., 1927); Ezüstantenna (v., 1928); Én kedves népem (elb., 1931); Zöld hegyek balladája (r., 1935); Elesni nem szabad (r., 1938); Jóska és a világhír (ifjúsági r., 1940); Különös olasz nyár (r., 1940); Elba-parti szép szerelem (r., 1941); A félhold vándora (ifjúsági r., 1967); Holló Csete, a besenyő (ifjúsági r., 1971); Prága (útikönyv, 1971); Csehszlovákia (útikönyv, Kovács Jánossal közösen, 1973); Szlovákiai utazások (útikönyv, 1975); Két kard, két oroszlán (ifjúsági r., 1976); Az őrnaszád foglyai (ifjúsági r., 1977); Száll a rege várról várra (szlovákiai vármondák, Pozsony, 1979, 1996); Csirregi-Cserregi ország (gyermekr., 1983); Megszólal a töröksíp (ifjúsági r., 1988); Szellemidézés (Pozsony, 2004).
Szomolai Tibor
(* 1962. nov. 29., Vágsellye) Építőmérnök, vállalkozó, prózaíró. Gyermekkorát Alsószeliben töltötte. 1980 és 1986 között a pozsonyi Szlovák Műszaki Főiskola (ma: egyetem) Építőipari Karának magasépítészeti szakán tanult, ahol építőmérnöki oklevelet szerzett. 1986–1989-ben a Nagyszombati Magasépítő Vállalat galántai üzemének panelgyári részlegét vezette. 1989–1991-ben a Galántai Városi...megnyit →
(* 1962. nov. 29., Vágsellye) Építőmérnök, vállalkozó, prózaíró. Gyermekkorát Alsószeliben töltötte. 1980 és 1986 között a pozsonyi Szlovák Műszaki Főiskola (ma: egyetem) Építőipari Karának magasépítészeti szakán tanult, ahol építőmérnöki oklevelet szerzett. 1986–1989-ben a Nagyszombati Magasépítő Vállalat galántai üzemének panelgyári részlegét vezette. 1989–1991-ben a Galántai Városi...megnyit →
Részletek
(* 1962. nov. 29., Vágsellye) Építőmérnök, vállalkozó, prózaíró. Gyermekkorát Alsószeliben töltötte. 1980 és 1986 között a pozsonyi Szlovák Műszaki Főiskola (ma: egyetem) Építőipari Karának magasépítészeti szakán tanult, ahol építőmérnöki oklevelet szerzett. 1986–1989-ben a Nagyszombati Magasépítő Vállalat galántai üzemének panelgyári részlegét vezette. 1989–1991-ben a Galántai Városi Nemzeti Bizottság építészeti részlegének a vezetője, 1991–1994 között a felsőszeli Aquamont Kft. ügyvezető igazgatója. Rimaszombatban megalapította az erdei gombák feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó Flashco Kft.-t (1995), valamint megalapította a rimaszombati Katolikus Kör polgári társulást (2007). 2009–2010-ben Rimaszombatban elindította és kiadta a Fáklyavivő c. havilapot. 2012 óta dokumentumregényeket is ír. 2017-ben Alsószeli polgármesterének díját kapta a történelmi családregény műfajának megújításáért. F.m.: Felvidéki saga (dokumentumregény., 2013); Fáklyavivő. A rimaszombati Katolikus Kör története (dokumentumregény, 2014); A klán (dokumentumregény, 2017/2018).
Szomolnok (Smolník; Schmöllnitz)
Község a Gölnicbányai járásban, a Gömör–Szepesi-érchegységben, a Szomolnok-patak völgyében, Rozsnyótól ÉK-re. L: [1921] – 2768, ebből 1833 (66,2%) német, 295 (10,7%) szlovák, 259 (9,4%) magyar, 181 (6,5%) ruszin; [2011] – 1126, ebből 996 (88,5%) szlovák, 27 (2,4%) ruszin és ukrán, 24 (2,1%) német, 3...megnyit →
Község a Gölnicbányai járásban, a Gömör–Szepesi-érchegységben, a Szomolnok-patak völgyében, Rozsnyótól ÉK-re. L: [1921] – 2768, ebből 1833 (66,2%) német, 295 (10,7%) szlovák, 259 (9,4%) magyar, 181 (6,5%) ruszin; [2011] – 1126, ebből 996 (88,5%) szlovák, 27 (2,4%) ruszin és ukrán, 24 (2,1%) német, 3...megnyit →
Részletek
Község a Gölnicbányai járásban, a Gömör–Szepesi-érchegységben, a Szomolnok-patak völgyében, Rozsnyótól ÉK-re. L: [1921] – 2768, ebből 1833 (66,2%) német, 295 (10,7%) szlovák, 259 (9,4%) magyar, 181 (6,5%) ruszin; [2011] – 1126, ebből 996 (88,5%) szlovák, 27 (2,4%) ruszin és ukrán, 24 (2,1%) német, 3 (0,3%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 971 (86,2%) szlovák, 32 (2,8%) ruszin és ukrán, 28 (2,5%) német, 9 (0,8%) magyar. V: [2011] – 807 r. k., 32 ev., 26 gör. kat., 1 ref. – Német hospesek által a 14. sz. elején alapított bányaváros, amelynek hegyeiben évszázadokon keresztül ezüstöt, vas- és rézércet bányásztak. Német lakosságát a második vh. után kitelepítették Németországba. Az egykori Városháza 1721-ben, barokk-klasszicista ev. temploma 1787-ben, középkori alapokon álló barokk r. k. temploma 1801-ben, a barokk Nepomuki Szt. János-kápolna 1726-ban, a barokk-klasszicista Szt. József-kápolna 1803-ban, a Stószi-hágónál álló búcsújáró r. k. (Sarlós Boldogasszony-) temploma 1755-ben épült.
Szomotor (Somotor)
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Bodrog folyó bal partján, Királyhelmectől Ny–DNy-ra. L: [1921] – 565, ebből 467 (82,6%) magyar, 18 (3,2%) szlovák; [2011] – 1571, ebből 1004 (63,9%) magyar, 479 (30,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1206 (76,8%) magyar, 309...megnyit →
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Bodrog folyó bal partján, Királyhelmectől Ny–DNy-ra. L: [1921] – 565, ebből 467 (82,6%) magyar, 18 (3,2%) szlovák; [2011] – 1571, ebből 1004 (63,9%) magyar, 479 (30,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1206 (76,8%) magyar, 309...megnyit →
Részletek
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Bodrog folyó bal partján, Királyhelmectől Ny–DNy-ra. L: [1921] – 565, ebből 467 (82,6%) magyar, 18 (3,2%) szlovák; [2011] – 1571, ebből 1004 (63,9%) magyar, 479 (30,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1206 (76,8%) magyar, 309 (19,7%) szlovák. V: [2011] – 574 r. k., 447 ref., 277 gör. kat., 16 ev. – Klasszicista stílusú ref. temploma 1801-ben, közös r. k. és gör. kat. temploma 1996-ban épült. Határában 11. sz.-i korai Árpád-kori sírokat tártak fel. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – 1943-ban közigazgatásilag ~hoz csatolták Bodrogvécset, 1964-ben Kisújlakot.
Szontagh Miklós, ifj.
(* 1882. aug. 10. Újtátrafüred [Nový Smokovec]– † 1963. júl. 25. Lőcse) Orvos, hegymászó, az újtátrafüredi szanatórium főorvosa. A lőcsei gimnáziumban érettségizett, orvosi tanulmányait Strassburgban és Budapesten végezte, 1905-ben doktorált Budapesten. Ezt követően néhány hónapot gyakornokoskodott Kéthly Károly budapesti klinikáján, majd további pár hónapot...megnyit →
(* 1882. aug. 10. Újtátrafüred [Nový Smokovec]– † 1963. júl. 25. Lőcse) Orvos, hegymászó, az újtátrafüredi szanatórium főorvosa. A lőcsei gimnáziumban érettségizett, orvosi tanulmányait Strassburgban és Budapesten végezte, 1905-ben doktorált Budapesten. Ezt követően néhány hónapot gyakornokoskodott Kéthly Károly budapesti klinikáján, majd további pár hónapot...megnyit →
Részletek
(* 1882. aug. 10. Újtátrafüred [Nový Smokovec]– † 1963. júl. 25. Lőcse) Orvos, hegymászó, az újtátrafüredi szanatórium főorvosa. A lőcsei gimnáziumban érettségizett, orvosi tanulmányait Strassburgban és Budapesten végezte, 1905-ben doktorált Budapesten. Ezt követően néhány hónapot gyakornokoskodott Kéthly Károly budapesti klinikáján, majd további pár hónapot Turzófalván és két nyári szezonban fürdőorvos volt Stubnyafürdőn. 1909-ben átvette az újtátrafüredi szanatórium vezetését. Feleségével együtt nagy lelkesedéssel fogott hozzá a stagnáló szanatórium újraélesztéséhez, ismét bevezette a téli szezont, kibővítette a szanatórium kapacitását. Nagy összeget fektetett az orvosi műszerek modernizációjába. A fejlesztést az I. vh. megszakította, ő is két évig katonaorvosként szolgált, majd 1917-ben a davosi szanatóriumok mintájára egy tüdőszanatórium építésébe fogott, amelyet azonban csak 1925-re sikerült befejeznie. Az 1920-as években kitört világgazdasági válság miatt az intézményt kénytelen volt átengedni a hitelező prágai Általános Nyugdíjintézetnek, de 1945-ig ő maradt a vezetője. A II. vh. után ugyan Csehszl.-ban maradhatott (a szepességi németek és magyarok legnagyobb részét kitelepítették), de nem engedélyezték számára, hogy továbbra is a szanatóriumban dolgozzon. A lőcsei kórház belgyógyászatán segédorvosként működött. Felkán temették el lánya mellé. Orvosi munkája mellett fontos szerepet játszott a tátrai turizmus fejlesztésében. Fiatal korában hegymászóként is kiváló eredményeket ért el. Hegyi mentéssel is foglalkozott. 1933–1938 között a Karpathenverein elnöke volt. Igyekezett az egyletet a politikán kívül tartani, ami Hitler hatalomra jutása után nem volt egyszerű. Amikor úgy látta, hogy erre már nincs lehetősége, lemondott az elnökségről és elhatárolta magát az egylet működésétől. Időnként tátrai témájú cikkeket is publikált.
Szőnyi Endre
(* 1885. okt. 13. Jászberény [Mo.], † 1968. aug. 23. Pozsony) Műépítész, művészeti író. Családja 1900-ban költözött Pozsonyba. 1903–1907 között elvégezte a zürichi kanton építészeti technikumát Winterthurban, utána svájci tervezőirodákban dolgozott. Később Párizsban tartózkodott, építészetet és művészettörténetet tanult. 1915–1918 között a hadsereg építészeti osztagában...megnyit →
(* 1885. okt. 13. Jászberény [Mo.], † 1968. aug. 23. Pozsony) Műépítész, művészeti író. Családja 1900-ban költözött Pozsonyba. 1903–1907 között elvégezte a zürichi kanton építészeti technikumát Winterthurban, utána svájci tervezőirodákban dolgozott. Később Párizsban tartózkodott, építészetet és művészettörténetet tanult. 1915–1918 között a hadsereg építészeti osztagában...megnyit →
Részletek
(* 1885. okt. 13. Jászberény [Mo.], † 1968. aug. 23. Pozsony) Műépítész, művészeti író. Családja 1900-ban költözött Pozsonyba. 1903–1907 között elvégezte a zürichi kanton építészeti technikumát Winterthurban, utána svájci tervezőirodákban dolgozott. Később Párizsban tartózkodott, építészetet és művészettörténetet tanult. 1915–1918 között a hadsereg építészeti osztagában dolgozott Olaszország területén. 1918-ban visszatért Pozsonyba, 1919-től közös tervezőirodát létesített Wimmer Ferenc műépítésszel. Különböző pályázatokon vett részt, tervei főleg Pozsonyban (35 épület), Pöstyénben, Somorján és más városokban valósultak meg. A Forum folyóirat kiadója és foszerkesztője, más szakmai társaságok mellett vezetőségi tagja volt a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaságnak; pozsonyi Káptalan utcai házában kiállítótermet működtetett. Építészeti tevékenysége főleg a két vh. közötti időszakban volt jelentős. Munkásságában egyaránt kimutatható a mediterrán építészetre utaló klasszicizáló vonulat és az 1920-as évek modern építészetének hatása. 1938–1953 között a pöstyéni Rózsa-malom építészeti tanácsadója, tervezője majd beruházó hivatalnoka, 1953–1958 között a pozsonyi Malmok és Pékségek vállalat alkalmazottja. Nyugdíjas éveiben építészettörténeti kutatással és tanulmányokkal foglalkozott. 1966-tól Érdemes művész. – Fm. Tak rástla Bratislava (1967); Pozsonytól Kassáig. Felső-Mo. építészete 1848–1918 között. (1996).
Szőrös Kő
Irodalmi, művészeti, kritikai folyóirat. Egyetemisták lapjaként indult. A lap kezdetben negyedévente jelent meg, 2004 óta nyolcvan oldalon kéthavonta lát napvilágot. A pályakezdő és neves képzőművészeket egyaránt rendszeresen bemutató fórum. A műhelymunka keretében a lap bemutatókat, szerzői esteket, továbbképzéseket biztosít a fiatal irodalom színvonalának és...megnyit →
Irodalmi, művészeti, kritikai folyóirat. Egyetemisták lapjaként indult. A lap kezdetben negyedévente jelent meg, 2004 óta nyolcvan oldalon kéthavonta lát napvilágot. A pályakezdő és neves képzőművészeket egyaránt rendszeresen bemutató fórum. A műhelymunka keretében a lap bemutatókat, szerzői esteket, továbbképzéseket biztosít a fiatal irodalom színvonalának és...megnyit →
Részletek
Irodalmi, művészeti, kritikai folyóirat. Egyetemisták lapjaként indult. A lap kezdetben negyedévente jelent meg, 2004 óta nyolcvan oldalon kéthavonta lát napvilágot. A pályakezdő és neves képzőművészeket egyaránt rendszeresen bemutató fórum. A műhelymunka keretében a lap bemutatókat, szerzői esteket, továbbképzéseket biztosít a fiatal irodalom színvonalának és rangjának emeléséért. Kiadja az AB-ART Könyvkiadó. Főszerkesztője: H. Nagy Péter.
Szoroskő
Részletek
Látkép Szoroskőről (GJ)
Az egykori Gömör–Tornai karsztvidék egyik nevezetes átkelési pontja, amely (nehézkes) átjárási lehetőséget biztosított Gömörből Torna irányában. Vízválasztó, s a két egykori megye között éghajlati és kulturális szempontból is határvonalat képez.
Szőttes Kamara Néptáncegyüttes
1969-ben alakult Pozsonyban Szőttes Népművészeti Együttes néven. Alapítója és 1996-ig fenntartója a Csemadok KB-a. Alapító koreográfusa Quittner János. Megalakulásától kezdve a néptánc, a népzene minél hitelesebb megjelenítését és megszólaltatását tartja küldetésének. A felvidéki, ill. a Kárpát-medencei magyar hagyományos tánc-, dal-, zene-, szokás- és viseletkultúra...megnyit →
1969-ben alakult Pozsonyban Szőttes Népművészeti Együttes néven. Alapítója és 1996-ig fenntartója a Csemadok KB-a. Alapító koreográfusa Quittner János. Megalakulásától kezdve a néptánc, a népzene minél hitelesebb megjelenítését és megszólaltatását tartja küldetésének. A felvidéki, ill. a Kárpát-medencei magyar hagyományos tánc-, dal-, zene-, szokás- és viseletkultúra...megnyit →
Részletek
A Szőttes fellépése (FI)
1969-ben alakult Pozsonyban Szőttes Népművészeti Együttes néven. Alapítója és 1996-ig fenntartója a Csemadok KB-a. Alapító koreográfusa Quittner János. Megalakulásától kezdve a néptánc, a népzene minél hitelesebb megjelenítését és megszólaltatását tartja küldetésének. A felvidéki, ill. a Kárpát-medencei magyar hagyományos tánc-, dal-, zene-, szokás- és viseletkultúra színpadra állítását, valamint színpadon és táncházakban való terjesztését tartja fontosnak. A kamara jellegű együttes 6-8 pár táncosból, 3-5 tagú zenekarból áll. Az együttes, főleg a felvidéki magyarság részére évente 35-45 fellépést valósít meg, rendszeresen szerepel Mo.-n is, de vendégszerepelt már Ausztriában, Németországban, Portugáliában, Venezuelában, Svájcban, Olaszországban, Ausztráliában is. Goriziában 1986-ban, a XXI. Nemzetközi Folklórfesztiválról Aranyérmet és Eccelente (Kiváló Együttes) díjat kapott. 1996-ban a Martin György Néptáncszövetség által kiírt minősítő versenyen Kiválóan Minősült Együttes címet nyert, melyet 1998-ban, 2000-ben, 2002-ben, 2004-ben és 2012-ben megvédett, és így elnyerte a Martin György Emlékplakettet. A Molnár István koreográfiai versenyen 2002-ben, 2003-ban és 2005-ben II. és III. díjat kapott. Gyakori szereplője a budapesti Néptáncantológiának. Legmagasabb kitüntetése a Szlovák Köztársaság Ezüstplakettje (2000). Az együttes eddig 22 egész esti műsort mutatott be. Utánpótlását az Apró Szőttes Gyermek Néptáncegyüttes biztosítja. 2000-től kibővítette tevékenységét, havi rendszerességgel rendez a Pozsonyban tanuló diákok számára táncházat és a gyermekeknek játszóházat. Iskolai nevelőkoncertjeivel a magyar tanítási nyelvű alapiskolákat látogatja. 2005-ben rendezte meg első néptánc táborát, mely közkedvelt a hazai, a csehországi és magyarországi fiatalok körében. Művészeti vezetői: Quittner János (1969–1982), Varga Ervin (1983–1988), Richtarcsík Mihály (1988–1992), Hégli Dusán (1992–1996), Németh Ildikó és Szabó Szilárd (1999–2008), Gémesi Zoltán (2008). Az 1996–1999 közötti időszakban az együttest Füzék György, majd 2000-től 2008-ig Konkoly László és Nagy Myrtil vezette. Az együttes szervező- és művészeti titkára, gazdásági vezetője 1971-től Reicher Gellért. – Ir. Kuklis Katalin (szerk.): A Szőttes 40 éve (2009).
Szövetkezeti Termelés
Részletek
Szaklap (Pozsony, 1951–1956). Az egységes földműves szövetkezetek számára kiadott havilap.
Szövetkezeti Újság
Részletek
A Jednota fogyasztási szövetkezet havilapja (Dunaszerdahely, 1969–2001). Kezdetben a Družstevné noviny mellékleteként jelent meg, később önállósodott. Utódja 1993-tól Boltos címmel jelent meg, majd 1997-től Boltos Magazinként. – Szerk. Szarkáné Lévay Erzsébet (1969), Molnár László (1989).
Szövetkezett Ellenzéki Pártok Kultúrreferátusa
Az ellenzéki pártok Központi Irodája mellett létesült 1922-ben, de a Központi Iroda megszűnése után is tovább élt. Arra törekedett, hogy döntő befolyást szerezzen a kisebbségi magyarság kulturális szervezkedésében. Vezetője, Sziklay Ferenc már 1922-ben részletes munkaprogramot dolgozott ki, mely kiterjedt a magyar egyházakra, iskolákra, irodalomra,...megnyit →
Az ellenzéki pártok Központi Irodája mellett létesült 1922-ben, de a Központi Iroda megszűnése után is tovább élt. Arra törekedett, hogy döntő befolyást szerezzen a kisebbségi magyarság kulturális szervezkedésében. Vezetője, Sziklay Ferenc már 1922-ben részletes munkaprogramot dolgozott ki, mely kiterjedt a magyar egyházakra, iskolákra, irodalomra,...megnyit →
Részletek
Az ellenzéki pártok Központi Irodája mellett létesült 1922-ben, de a Központi Iroda megszűnése után is tovább élt. Arra törekedett, hogy döntő befolyást szerezzen a kisebbségi magyarság kulturális szervezkedésében. Vezetője, Sziklay Ferenc már 1922-ben részletes munkaprogramot dolgozott ki, mely kiterjedt a magyar egyházakra, iskolákra, irodalomra, kulturális és társadalmi egyesületekre, kaszinókra, dal- és zeneegyesületekre, tornaegyletekre, népművelési intézményekre, könyvtárakra, folyóiratokra, képzőművészetre, hivatásos és műkedvelő színészetre. A ~ által kezdeményezett és létrehozott intézmények közé tartoztak a Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület (SZMKE), a Kazinczy Könyvbarátok Társasága, a Kazinczy Könyv- és Lapkiadó Szövetkezet, a Szlovenszkói Magyar Színpártoló Egyesület, a Csehszlovákiai Magyar Dalosszövetség stb. – Ir. Sziklay Ferenc: Kulturális szervezkedésünk története (In: Magyarok Csehszlovákiában 1918–1938, 1938); Gömöry János: Emlékeim egy letűnt világról (1964); Turczel Lajos: A csehszlovákiai magyar közművelődés alakulása 1918-tól 1945-ig (In: Fejezetek a csehszlovákiai magyarság történetéből, 1994).
Szövetség a Közös Célokért
Részletek
2001-ben alakult Pozsonyban. Alapítói a Magyar Koalíció Pártja, a Csemadok, a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége. D-Szl.-ban tizenkét irodája működik, melyek a magyarországi státustörvény nyújtotta lehetőségekről tájékoztatják az érdeklődőket. Elnöke Mézes Rudolf, igazgatója Pogány Erzsébet.
Szovjetbarát
Képes havi folyóirat (Pozsony, 1970–1989) A Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség Szlovákiai Központi Bizottságának a kiadványa. 1980-tól a Priateľ ZSSR magyar változataként jelent meg. Az egykori Szovjetunió gazdasági, tudományos, irodalmi és kulturális eredményeit népszerűsítette, időnként csehszlovákiai magyar írók szovjetunióbeli élménybeszámolóit is közölte. – Szerk. Dénes Ferenc...megnyit →
Képes havi folyóirat (Pozsony, 1970–1989) A Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség Szlovákiai Központi Bizottságának a kiadványa. 1980-tól a Priateľ ZSSR magyar változataként jelent meg. Az egykori Szovjetunió gazdasági, tudományos, irodalmi és kulturális eredményeit népszerűsítette, időnként csehszlovákiai magyar írók szovjetunióbeli élménybeszámolóit is közölte. – Szerk. Dénes Ferenc...megnyit →
Részletek
Képes havi folyóirat (Pozsony, 1970–1989) A Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség Szlovákiai Központi Bizottságának a kiadványa. 1980-tól a
Priateľ ZSSR magyar változataként jelent meg. Az egykori Szovjetunió gazdasági, tudományos, irodalmi és kulturális eredményeit népszerűsítette, időnként csehszlovákiai magyar írók szovjetunióbeli élménybeszámolóit is közölte. – Szerk. Dénes Ferenc (1970); Karol Šavel (1977); Jozef Gál (1979).
Szovjetföld
Részletek
A Szovjetbarátok Szövetségének havilapja (Pozsony, 1935 okt.–1936 dec.). A hazai magyar írók közül Fábry Zoltán, Forbáth Imre, Ilku Pál és Sellyei József írtak bele, a szovjet írók közül Gorkij, Ehrenburg és Pervomajszkij szerepelt a leggyakrabban. – Szerk. Farkas István.
Szporni Anikó
Részletek
(1912-?) Gimnáziumi tanár. Prágában végezte tanulmányait francia-testnevelés szakon. Bekapcsolódott a Sarló mozgalomba, ahol annak női szemináriumait vezette. Tagja volt az 1931-ben megalakult Szovjetunió Barátok Köre nevű szélsőbaloldali szerveződésnek. Nyugdíjazásig az érsekújvári gimnázium tanára volt.
Sztárnya
-> Sajószárnya; Sztárnya (Starňa)
1971- ben Tornaljához csatolt község a Nagyrőcei járásban, a Rima-medence ÉK-i részén, a Sajó folyó bal partján, Tornaljától É-ra. L: [1921] – 428, ebből 363 (84,8%) magyar, 31 (7,2%) szlovák; [1970] 924, ebből 669 (72,4%) magyar, 254 (27,5%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 265...megnyit →
1971- ben Tornaljához csatolt község a Nagyrőcei járásban, a Rima-medence ÉK-i részén, a Sajó folyó bal partján, Tornaljától É-ra. L: [1921] – 428, ebből 363 (84,8%) magyar, 31 (7,2%) szlovák; [1970] 924, ebből 669 (72,4%) magyar, 254 (27,5%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 265...megnyit →
Részletek
1971- ben Tornaljához csatolt község a Nagyrőcei járásban, a Rima-medence ÉK-i részén, a Sajó folyó bal partján, Tornaljától É-ra. L: [1921] – 428, ebből 363 (84,8%) magyar, 31 (7,2%) szlovák; [1970] 924, ebből 669 (72,4%) magyar, 254 (27,5%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 265 r. k., 97 ref., 53 ev., 7 izr., 2 gör. kat. Magyar lakossága mellé a második vh. után bel- és külföldi szlovák telepesek költöztek. A Radvánszky-kastély a 19. sz. második felében neobarokk stílusban épült. A 21. sz. elején 1–4. évfolyamos magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Szuchy M. Emil
(* 1912. okt. 6. Csicsóka (Čičava), † 2006. dec. 22. Komárom) Újságíró, színházi rendező, muzeológus, műfordító. Eperjesen érettségizett 1930-ban. 1932–1935 közt színészetet tanult Prágában, később Varsóban színházi ösztöndíjas. 1940–1942-ben az ungvári ruszin színház igazgató-főrendezője, 1943–1944-ben a frontszínház tagja volt. Ezután Erdélybe került, ahol színházi...megnyit →
(* 1912. okt. 6. Csicsóka (Čičava), † 2006. dec. 22. Komárom) Újságíró, színházi rendező, muzeológus, műfordító. Eperjesen érettségizett 1930-ban. 1932–1935 közt színészetet tanult Prágában, később Varsóban színházi ösztöndíjas. 1940–1942-ben az ungvári ruszin színház igazgató-főrendezője, 1943–1944-ben a frontszínház tagja volt. Ezután Erdélybe került, ahol színházi...megnyit →
Részletek
(* 1912. okt. 6. Csicsóka (Čičava), † 2006. dec. 22. Komárom) Újságíró, színházi rendező, muzeológus, műfordító. Eperjesen érettségizett 1930-ban. 1932–1935 közt színészetet tanult Prágában, később Varsóban színházi ösztöndíjas. 1940–1942-ben az ungvári ruszin színház igazgató-főrendezője, 1943–1944-ben a frontszínház tagja volt. Ezután Erdélybe került, ahol színházi rendezőként, közművelődési dolgozóként, ill. múzeumigazgatóként működött. 1956-ban visszakerült Csehszl.-ba, itt előbb a pozsonyi Népművelési Intézet szakelőadója (1956–1959), a komáromi Duna Menti Múzeum osztályvezetője (1969–1985), végül 1991-től a Komáromi Lapok főszerkesztő-helyettese volt. A csehszlovákiai magyar műkedvelő színjátszás, ill. képzőművészeti élet tevékeny szervezője; több száz színház- és képzőművészet-népszerűsítő cikk, ill. színész- és képzőművészportré szerzője. Szlovák és orosz színműveket fordított.
Szuchyné Szőcs Magdolna
(* 1927. jún. 17. Bürkös [Románia], † 2015. máj. 20.) Pedagógus. Nagyszebenben a Ferenc-rendieknél 1939 és 1944 között folytatott középiskolai tanulmányait nem fejezhette be; tanítói képesítését 1947-ben szerezte a székelyudvarhelyi Ref. Tanítóképzőben. Csehszl.-ba való költözése után, 1964- ben, a nyitrai Pedagógiai Főiskolán magyar–történelem szakos tanári oklevelet...megnyit →
(* 1927. jún. 17. Bürkös [Románia], † 2015. máj. 20.) Pedagógus. Nagyszebenben a Ferenc-rendieknél 1939 és 1944 között folytatott középiskolai tanulmányait nem fejezhette be; tanítói képesítését 1947-ben szerezte a székelyudvarhelyi Ref. Tanítóképzőben. Csehszl.-ba való költözése után, 1964- ben, a nyitrai Pedagógiai Főiskolán magyar–történelem szakos tanári oklevelet...megnyit →
Részletek
(* 1927. jún. 17. Bürkös [Románia], † 2015. máj. 20.) Pedagógus. Nagyszebenben a Ferenc-rendieknél 1939 és 1944 között folytatott középiskolai tanulmányait nem fejezhette be; tanítói képesítését 1947-ben szerezte a székelyudvarhelyi Ref. Tanítóképzőben. Csehszl.-ba való költözése után, 1964- ben, a nyitrai Pedagógiai Főiskolán magyar–történelem szakos tanári oklevelet szerzett. 1947–1958 között romániai településeken tanított; 1958 után Csehszl.-ban: Garamszentgyörgyön, Csallóközaranyoson, Dunaszerdahelyen, végül Komáromban volt általános iskolai tanár. Pedagógiai szakcikkeket, ill. tankönyveket írt; a Csehszlovák Rádió magyar adása részére iskolásoknak szóló sorozatot készített.
Szűcs Béla
(* 1930. máj. 11. Királyhelmec, † 2005. okt. 5. Pozsony) Újságíró, szerkesztő. Pozsonyban érettségizett (1951), a pozsonyi Komenský Egyetem BTK-án szerzett magyar szakos tanári oklevelet (1958). 1950-től az Új Szó Ifjúsági Szemle c. mellékletét, majd az Alkotó Ifjúságot szerkesztette. 1953–1955-ben az Új Ifjúság munkatársa, 1955–1970-ben az...megnyit →
(* 1930. máj. 11. Királyhelmec, † 2005. okt. 5. Pozsony) Újságíró, szerkesztő. Pozsonyban érettségizett (1951), a pozsonyi Komenský Egyetem BTK-án szerzett magyar szakos tanári oklevelet (1958). 1950-től az Új Szó Ifjúsági Szemle c. mellékletét, majd az Alkotó Ifjúságot szerkesztette. 1953–1955-ben az Új Ifjúság munkatársa, 1955–1970-ben az...megnyit →
Részletek
Szucs Bela (FI)
(* 1930. máj. 11. Királyhelmec, † 2005. okt. 5. Pozsony) Újságíró, szerkesztő. Pozsonyban érettségizett (1951), a pozsonyi Komenský Egyetem BTK-án szerzett magyar szakos tanári oklevelet (1958). 1950-től az Új Szó Ifjúsági Szemle c. mellékletét, majd az Alkotó Ifjúságot szerkesztette. 1953–1955-ben az Új Ifjúság munkatársa, 1955–1970-ben az Új Szó külpolitikai rovatának vezetője. 1970-ben politikai okokból elbocsátották, ekkor a Rodina c. szlovák lap grafikusa. 1989-ben rehabilitálták, és a Vasárnap, majd hétvégi mellékletének (Hang és Kép) a szerkesztője lett. – Fm. Virágmajális (verses mese, 1955).
Szűcs Enikő
(* 1971. jún. 2. Érsekújvár) Költő, performer. A nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemen szerzett magyar–képzőművészet szakos tanári oklevelet (1999). Udvardon él és tanít. Performance-okkal 1996-tól lép fel, 1998-tól publikál verseket, elbeszéléseket. 2001-ben megkapta az Posonium Irodalmi Díj Elsőkötetes Szerzői Díját. – Fm. Angyal (v., 2000);...megnyit →
(* 1971. jún. 2. Érsekújvár) Költő, performer. A nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemen szerzett magyar–képzőművészet szakos tanári oklevelet (1999). Udvardon él és tanít. Performance-okkal 1996-tól lép fel, 1998-tól publikál verseket, elbeszéléseket. 2001-ben megkapta az Posonium Irodalmi Díj Elsőkötetes Szerzői Díját. – Fm. Angyal (v., 2000);...megnyit →
Részletek
Szűcs Enikő (SZM)
(* 1971. jún. 2. Érsekújvár) Költő, performer. A nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemen szerzett magyar–képzőművészet szakos tanári oklevelet (1999). Udvardon él és tanít. Performance-okkal 1996-tól lép fel, 1998-tól publikál verseket, elbeszéléseket. 2001-ben megkapta az Posonium Irodalmi Díj Elsőkötetes Szerzői Díját. – Fm. Angyal (v., 2000); Nem mondja ki a nevét (elb., 2004).
Szüllő Géza
(* 1872. febr. 5. Budapest [Mo.], † 1957. júl. 28. Kisfalud [Mo.]) Nagybirtokos, politikus, az MTA levelező tagja, a két vh. közti szlovákiai magyar politika meghatározó személyisége. Jogi tanulmányai után politikai pályára lépett: 1901-től 1918-ig a Néppárt országgyűlési képviselője volt. Az első vh. befejezése...megnyit →
(* 1872. febr. 5. Budapest [Mo.], † 1957. júl. 28. Kisfalud [Mo.]) Nagybirtokos, politikus, az MTA levelező tagja, a két vh. közti szlovákiai magyar politika meghatározó személyisége. Jogi tanulmányai után politikai pályára lépett: 1901-től 1918-ig a Néppárt országgyűlési képviselője volt. Az első vh. befejezése...megnyit →
Részletek
Szüllő Géza (FI)
(* 1872. febr. 5. Budapest [Mo.], † 1957. júl. 28. Kisfalud [Mo.]) Nagybirtokos, politikus, az MTA levelező tagja, a két vh. közti szlovákiai magyar politika meghatározó személyisége. Jogi tanulmányai után politikai pályára lépett: 1901-től 1918-ig a Néppárt országgyűlési képviselője volt. Az első vh. befejezése után Pozsony megyei birtokára vonult vissza. Az államfordulatot követően részt vett a szlovákiai magyar politika megszervezésében, s annak egyik meghatározó, következetesen ellenzéki, Budapest-centrikus politikát folytató alakjává vált. Egyik alapítója az Országos Keresztényszocialista Pártnak (OKP), melynek 1925-től 1932-ig elnöke volt. Mint a Csehszlovákiai Magyar Népszövetségi Liga vezető személyisége és a Népszövetségi Ligák alelnöke éveken keresztül külföldön képviselte a szlovákiai magyarság érdekeit, s a szlovákiai magyarok külügyminiszterének is nevezték. 1925-től 1938-ig az OKP nemzetgyűlési képviselője, a párt parlamenti klubjának elnöke volt. Meghatározó szerepét az Egyesült Magyar Párt megalakulása után is megtartotta. Az első bécsi döntést követően a magyar országgyűlés felsőházának örökös tagjává és magyar királyi titkos tanácsossá nevezték ki. A második vh. idején több ipari vállalat és bank igazgatótanácsának a tagja volt. A vh.-t követően a közélettől visszavonulva Kisfalud községben élt. – Fm. Die Nationalität in den staaten Europas (társszerző: Ewald Ammende, Wien, 1931); A T. Ház humora – Kivonat a Parlamenti Naplókból (1943).
Szülőföldünk
Részletek
szulofoldunk
Honismereti havilap középiskolások részére (Pozsony, 1936–1938). Több írást publikált benne Manga János néprajzkutató, de középiskolásoktól is közölt szülőfalujukról készített néprajzi, történeti és földrajzi ismertetéseket. – Szerk. Szepessy Sándor, Stelczer Lajos.
Szunyog Zsuzsa
(* 1971. máj. 28. Királyhelmec) Író, költő, előadó, dalszerzőművész. Királyhelmecen érettségizett (1989), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án magyar–angol szakon végzett (1994). Dolgozott a Výtvarný život – Art life lapnál, az International House nyelviskolában, a pozsonypüspöki alapiskolában és a pozsonyi Páneurópai Főiskolán. Pozsonyban él. Jelenleg...megnyit →
(* 1971. máj. 28. Királyhelmec) Író, költő, előadó, dalszerzőművész. Királyhelmecen érettségizett (1989), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án magyar–angol szakon végzett (1994). Dolgozott a Výtvarný život – Art life lapnál, az International House nyelviskolában, a pozsonypüspöki alapiskolában és a pozsonyi Páneurópai Főiskolán. Pozsonyban él. Jelenleg...megnyit →
Részletek
(* 1971. máj. 28. Királyhelmec) Író, költő, előadó, dalszerzőművész. Királyhelmecen érettségizett (1989), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án magyar–angol szakon végzett (1994). Dolgozott a Výtvarný život – Art life lapnál, az International House nyelviskolában, a pozsonypüspöki alapiskolában és a pozsonyi Páneurópai Főiskolán. Pozsonyban él. Jelenleg szabadúszó, gyermekeknek és felnőtteknek szóló műsorokkal, koncertekkel járja az országot. – Fm. Rózsavigasz (v., 2005); Olé/Olé (v., 2009); Szél, szoknya, tenger (r., 2013); Mesemadarak (gyermekv., 2015).
Szunyogdi (Komárov)
Részletek
1944-ben Pozsonypüspökihez, majd 1972-ben Pozsonypüspökivel együtt Pozsonyhoz csatolt község a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i peremén, a Kis-Duna jobb partján, Pozsony központjától K–DK-re. L: [1921] – 615, ebből 574 (93,3%) magyar, 2 (0,3%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 606 r. k., 8 ev., 1 ref.
szüreti felvonulás
Szőlőtermő vidékeken a szüret sikeres befejezése, a jó termés iránti öröm, valamint vélhetően a következő évi gazdag termés mágikus biztosítása érdekében szervezett közösségi jellegű, sokszor maszkos-alakoskodással is kiegészített felvonulás. A 20. századra ismert formák több történeti réteg ötvöződéséből (így a céhes élet némely középkori...megnyit →
Szőlőtermő vidékeken a szüret sikeres befejezése, a jó termés iránti öröm, valamint vélhetően a következő évi gazdag termés mágikus biztosítása érdekében szervezett közösségi jellegű, sokszor maszkos-alakoskodással is kiegészített felvonulás. A 20. századra ismert formák több történeti réteg ötvöződéséből (így a céhes élet némely középkori...megnyit →
Részletek
Szőlőtermő vidékeken a szüret sikeres befejezése, a jó termés iránti öröm, valamint vélhetően a következő évi gazdag termés mágikus biztosítása érdekében szervezett közösségi jellegű, sokszor maszkos-alakoskodással is kiegészített felvonulás. A 20. századra ismert formák több történeti réteg ötvöződéséből (így a céhes élet némely középkori közösségi megnyilvánulásaiból, ill. a 18–19. sz.-i uradalmi cselédek szokásaiból) alakultak ki, miközben akár régebbi mágikus célzatú agrárrítusok maradványait is megőrizhették. D-Szl. szőlőtermesztéssel foglalkozó települései szüreti felvonulásainak karakterisztikus jelmezes főszereplői a 20. sz. első felében a „bírónak” és „bírónénak”, „lovaslegényeknek”, „csőszlányoknak” és „cigányoknak”, „cigány jósnőknek” beöltözött fiatalok voltak. Az aratóünnephez hasonlóan, ebben az esetben egy szőlőfürtökkel, színes szalagokkal ékesített koszorút készítettek, amelyet a szőlősgazda vagy vincellér elé vittek, aki aztán megvendégelte a szüretelő munkásokat. A felvonulást akkor is megtartották, ha nem volt a falunak földesura, ha mindenki saját szőlejét művelte. Ekkor a koszorút a szüreti mulatságon éjféltájban a bíró elárverezte a legények között. A szokást több helyen (így pl. a kisalföldi Köbölkúton és Kürtön) a második vh. után, a helyi földműves szövetkezet keretei között is megrendezték. Az 1980-as évek derekától, de főleg a rendszerváltás után több helyen felújították (pl. Búcs), s bizonyos fokú idegenforgalmi látványosságként is funkcionál.
Szürnyeg (Sirník)
Részletek
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, az Ondava folyó jobb partján, Tőketerebestől D–DK-re. L: [1921] – 542, ebből 495 (91,3%) magyar, 28 (5,2%) szlovák; [2011] – 631, ebből 469 (74,3%) szlovák, 145 (23,0%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 352 (55,8%) szlovák, 273 (43,3%) magyar. V: [2011] – 203 ref., 135 gör. kat., 73 r. k., 1 ev. – Ref. temploma 1816–27 között épült, közös r. k. és gör. kat. (Urunk színeváltozása) templomát 1933–34-ben szecessziós stílusban emelték. – Ir. Géczi Lajos: Az otthonokba szorult anyanyelv nyomában. Ondava menti tűnődések és beszélgetések (1996).
Szútor (Sútor)
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Rima folyó bal oldali mellékvölgyében, Rimaszombattól DK-re. L: [1921] – 301, ebből 301 (100%) magyar; [2011] – 514, ebből 420 (81,7%) roma, 65 (12,6%) magyar, 18 (3,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 486 (94,5%) magyar, 17 (3,3%) szlovák. V: [2011] – 487 r. k., 13 ref. – Ref. temploma 1810-ben épült. A 21. sz. elején 1–4. évfolyamos magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Szütsy Lóránt
Részletek
(* 1914. jún. 26. Pozsony, † 1991. aug. 10. Nagytapolcsány) Vadászíró, tanár. 1936–1945-ben a pozsonyi magyar gimnázium tanára, 1946-tól a tapolcsányi szlovák gimnáziumban francia, német, angol és latin nyelvet tanított. Szlovák–német vadászati szótárt is szerkesztett (1968). – Fm. Boldog vadászévek (emlékezések, 1980).
Szűz Mária Új Virágos Kertje
Részletek
Szuz Maria
Kat. hitbuzgalmi havilap (Érsekújvár, Nyitra, Komárom, 1922–1944). A szlovákiai magyar Máriakongregációk orgánuma. – Szerk. Turányi Margit, Rummel Rezső, Király József, Bíró Lucián Géza.