Bereck József
(* 1945. márc. 9. Albár, † 2013. jan. 16. Dunaszerdahely) Író, szerkesztő, műfordító. Dunaszerdahelyen érettségizett (1963), 1963– 1966 között a nyitrai Pedagógiai Főiskolán alsó tagozatos zene szakos tanári oklevelet szerzett. 1966–1970 között különböző munkahelyeken dolgozott, A Fekete szél antológia egyik szerzője (1972), folyamatosan publikált...megnyit →
(* 1945. márc. 9. Albár, † 2013. jan. 16. Dunaszerdahely) Író, szerkesztő, műfordító. Dunaszerdahelyen érettségizett (1963), 1963– 1966 között a nyitrai Pedagógiai Főiskolán alsó tagozatos zene szakos tanári oklevelet szerzett. 1966–1970 között különböző munkahelyeken dolgozott, A Fekete szél antológia egyik szerzője (1972), folyamatosan publikált...megnyit →
Részletek
Bereck József (ST)
(* 1945. márc. 9. Albár, † 2013. jan. 16. Dunaszerdahely) Író, szerkesztő, műfordító. Dunaszerdahelyen érettségizett (1963), 1963– 1966 között a nyitrai Pedagógiai Főiskolán alsó tagozatos zene szakos tanári oklevelet szerzett. 1966–1970 között különböző munkahelyeken dolgozott, A Fekete szél antológia egyik szerzője (1972), folyamatosan publikált különböző lapokban. 1970-től a Csallóköz regionális hetilap szerkesztője, 1993-tól főszerkesztője, majd vezető szerkesztője. Cseh és szlovák szerzők műveit fordította magyarra. – Kitüntetések: Szlovákiai Irodalmi Alap nívódíja (1974, 1994), Madách-díj (1998). – Fm. Vihar előtt (elb., 1974); Öregem, az utolsó (r., 1977); Vereség (elb.,1981); Indulatos ébredés (publicisztika, 1988); Biliárd néhány hős emlékének (1995); A galambszelídítő (elb., 1997); Meseenciklop, avagy a foltozóvarga (2004); Pásztorórák (elb., 2010). – Ir. Görömbei András: A csehszlovákiai magyar irodalom 1945—1980. (1982); Bodnár Gyula–Tóth László: Nyomkereső (1994); Szeberényi Zoltán: Magyar irodalom Szlovákiában 1945—1999 II. (2001); Benyovszky Krisztián: Kifigurázás. Somorjai disputa 1. (2003).
Berecz Gyula
(* 1894. okt. 20. Komárom, † 1951. okt. 7. Budapest [Mo.]) Szobrász. Iskoláit Komáromban, ill. Győrben a Fa- és Fémipari Középiskolában végezte. 1923-ban fejezte be ötvösművészi és szobrászati tanulmányait a budapesti Iparművészeti Iskolán, majd visszatért Komáromba. Ezután1927-ig Budapesten főleg mellszobrok mintázásával foglalkozott. 1926-ban a...megnyit →
(* 1894. okt. 20. Komárom, † 1951. okt. 7. Budapest [Mo.]) Szobrász. Iskoláit Komáromban, ill. Győrben a Fa- és Fémipari Középiskolában végezte. 1923-ban fejezte be ötvösművészi és szobrászati tanulmányait a budapesti Iparművészeti Iskolán, majd visszatért Komáromba. Ezután1927-ig Budapesten főleg mellszobrok mintázásával foglalkozott. 1926-ban a...megnyit →
Részletek
Berecz Gyula (DMA)
(* 1894. okt. 20. Komárom, † 1951. okt. 7. Budapest [Mo.]) Szobrász. Iskoláit Komáromban, ill. Győrben a Fa- és Fémipari Középiskolában végezte. 1923-ban fejezte be ötvösművészi és szobrászati tanulmányait a budapesti Iparművészeti Iskolán, majd visszatért Komáromba. Ezután1927-ig Budapesten főleg mellszobrok mintázásával foglalkozott. 1926-ban a Jókai Egyesület ösztöndíjával négyhónapos tanulmányúton volt (Róma, Firenze). 1948-ig Komáromban élt, ekkor Mo.-ra telepítették át. Legismertebb alkotása a komáromi Jókai-szobor (1924). További munkái a hősi halottak emlékműve (Komárom); hadi emlékművek Nemesócsán, Megyeren, Barsfűzön. – Ir. Mácza Mihály: A komáromi Jókai-szobor története (Limes, 1993/3–4.); Dr. Szénássy Z.: Emlékeim ~ról, a szobrászról (Atelier, 2001/3., Irodalmi Szemle,1975/4.).
Berecz Kálmán
(* 1907. jún. 25. Tardoskedd, † 1983. márc. 19. Budapest [Mo.]) Publicista, jogász. A pozsonyi egyetemen végzett jogot (1929), majd a közigazgatásban dolgozott. Érsekújvárott telepedett le, részt vette a helyi és az országos közéletben (Sarló, Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület, Tavaszi Parlament, a Csehszlovákiai Magyar Tudományos,...megnyit →
(* 1907. jún. 25. Tardoskedd, † 1983. márc. 19. Budapest [Mo.]) Publicista, jogász. A pozsonyi egyetemen végzett jogot (1929), majd a közigazgatásban dolgozott. Érsekújvárott telepedett le, részt vette a helyi és az országos közéletben (Sarló, Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület, Tavaszi Parlament, a Csehszlovákiai Magyar Tudományos,...megnyit →
Részletek
(* 1907. jún. 25. Tardoskedd, † 1983. márc. 19. Budapest [Mo.]) Publicista, jogász. A pozsonyi egyetemen végzett jogot (1929), majd a közigazgatásban dolgozott. Érsekújvárott telepedett le, részt vette a helyi és az országos közéletben (Sarló, Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület, Tavaszi Parlament, a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság). A második vh. idején baloldali nézetei miatt üldözték. 1946-tól a magyar kormány pozsonyi megbízottjaként a lakosságcsere egyik irányítója, 1947-ben a kitelepítendő szlovákiai magyarok érdekvédelmét ellátó Meghatalmazotti Hivatal vezetője. 1948 után vállalati jogász lett Budapesten. – Fm. A kisebbségi kérdés megoldása. In: A Sarló jegyében (1932); A kisebbségi kérdés mai állása. In: Kisebbségi problémák (1937).
Berencs (Branč)
Részletek
Szűz Mária-templom, Berencs
Község a Nyitrai járásban, a Kisalföld É-i peremén, a Nyitra folyó jobb partján, Nyitrától D–DK-re. L: [1921] – 991, ebből 763 (77,0%) magyar, 224 (22,6%) szlovák; [2011] – 2174, ebből 1622 (74,6%) szlovák, 447 (20,6%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1387 (63,8%) szlovák, 672 (30,9%) magyar. V: [2011] – 1938 r. k., 6 ev., 5 ref., 4 gör. kat. –R. k. (Sarlós Boldogasszony-) templomát a 14. sz. elején gótikus stílusban építették, a 18. sz.-ban barokkosították, majd 1943-ban toronnyal egészítették ki; r. k. kápolnája a 19. sz. első felében épült klasszicista stílusban. Hátárában az 1950–60-as években réz-, korai bronz- és vaskori, valamint germán leleteket tárak fel. – 1925-ben közigazgatásilag hozzácsatolták Nyitranagyfalut.
Berényi József
(* 1967. jún. 6. Dunaszerdahely) Tanár, politikus, szakíró. Pozsonyban érettségizett 1985-ben. A pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett magyar–történelem szakos diplomát (1991). 1990–1992-ben a Szlovák Nemzeti Tanács képviselője (FMK). 1992–1993-ban a Nyitrai Egyetem tanársegéde, 1993–1994-ben a budapesti Közép-Európai Egyetemen tanult, 1994–1995-ben a New York-i New...megnyit →
(* 1967. jún. 6. Dunaszerdahely) Tanár, politikus, szakíró. Pozsonyban érettségizett 1985-ben. A pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett magyar–történelem szakos diplomát (1991). 1990–1992-ben a Szlovák Nemzeti Tanács képviselője (FMK). 1992–1993-ban a Nyitrai Egyetem tanársegéde, 1993–1994-ben a budapesti Közép-Európai Egyetemen tanult, 1994–1995-ben a New York-i New...megnyit →
Részletek
Berényi József (ST)
(* 1967. jún. 6. Dunaszerdahely) Tanár, politikus, szakíró. Pozsonyban érettségizett 1985-ben. A pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett magyar–történelem szakos diplomát (1991). 1990–1992-ben a Szlovák Nemzeti Tanács képviselője (FMK). 1992–1993-ban a Nyitrai Egyetem tanársegéde, 1993–1994-ben a budapesti Közép-Európai Egyetemen tanult, 1994–1995-ben a New York-i New School tudományos munkatársa, 1995–1998-ban a Magyar Polgári Párt titkára (1998-ban rövid ideig a Csemadok országos választmányának főtitkára). 1999–2000-ben az Építésügyi és Régiófejlesztési Minisztérium tanácsosa, 2000–2002-ben a Kormányhivatal régiófejlesztési osztályvezetője. 2002-től külügyminisztériumi államtitkár. 2006-tól az MKP parlamenti képviselője, 2007-től elnökhelyettese. 2010-től az MKP elnöke, 2013-tól a Nagyszombati Kerületi Önkormányzat alelnöke.– Fm. Nyelvországlás. A szlovákiai nyelvtörvény történelmi és társadalmi okai (1994).
Béres Gábor
(* 1965. dec. 18. Zseliz) Tanár, karnagy. Alapiskolai tanulmányait Garamszentgyörgyben végezte, majd Zselizen érettségizett (1984). A Szlovák Műszaki Egyetem Vegyészeti Karán szerzett vegyészmérnöki diplomát (1988). 1989-től az Ipolysági Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium tanára. 2000-től másfél évig az Ipolysági Kulturális Központ igazgatója. 1982–1992 között tagja...megnyit →
(* 1965. dec. 18. Zseliz) Tanár, karnagy. Alapiskolai tanulmányait Garamszentgyörgyben végezte, majd Zselizen érettségizett (1984). A Szlovák Műszaki Egyetem Vegyészeti Karán szerzett vegyészmérnöki diplomát (1988). 1989-től az Ipolysági Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium tanára. 2000-től másfél évig az Ipolysági Kulturális Központ igazgatója. 1982–1992 között tagja...megnyit →
Részletek
Béres Gábor (SZM)
(* 1965. dec. 18. Zseliz) Tanár, karnagy. Alapiskolai tanulmányait Garamszentgyörgyben végezte, majd Zselizen érettségizett (1984). A Szlovák Műszaki Egyetem Vegyészeti Karán szerzett vegyészmérnöki diplomát (1988). 1989-től az Ipolysági Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium tanára. 2000-től másfél évig az Ipolysági Kulturális Központ igazgatója. 1982–1992 között tagja Zseliz Város Vegyeskarának (a későbbi Franz Schubert Vegyeskarnak), valamint a Voces Zelysienses Kamarakórusnak, 1990 és 2000 között a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkarának. 1991-ben megalapította az ipolysági gimnázium vegyeskarát, amely 2011-ben felvette a Bartók Béla Ifjúsági Vegyeskar nevet. 1997-ben Wollent Andreával együtt alapítója az Ipolyság Város Vegyeskarának, mely 2007 óta Musica Aurea Vegyeskar néven tevékenykedik. 2000-ben és 2005-ben tagja a Baross Gábor vezette Eurochoirnak. Ipolyságon Csillagok, csillagok… néven népdaléneklő versenyt szervezett alap- és középiskolások számára.
Béres József
(* 1917. márc. 20. Abaújszina, † 2016. febr. 17. Kassa) Zsellér családból származott. Munkásként dolgozott, majd az ötvenes évek elejétől bekapcsolódott a szlovákiai magyar kulturális életbe. 1949-től a Csemadok kassai, majd kelet-szl.-i vezetője. 1954-ben a Népes – Csehszlovákiai Magyar Népművészeti Együttes vezetőjévé nevezték ki, ekkor végezte el...megnyit →
(* 1917. márc. 20. Abaújszina, † 2016. febr. 17. Kassa) Zsellér családból származott. Munkásként dolgozott, majd az ötvenes évek elejétől bekapcsolódott a szlovákiai magyar kulturális életbe. 1949-től a Csemadok kassai, majd kelet-szl.-i vezetője. 1954-ben a Népes – Csehszlovákiai Magyar Népművészeti Együttes vezetőjévé nevezték ki, ekkor végezte el...megnyit →
Részletek
(* 1917. márc. 20. Abaújszina, † 2016. febr. 17. Kassa) Zsellér családból származott. Munkásként dolgozott, majd az ötvenes évek elejétől bekapcsolódott a szlovákiai magyar kulturális életbe. 1949-től a Csemadok kassai, majd kelet-szl.-i vezetője. 1954-ben a Népes – Csehszlovákiai Magyar Népművészeti Együttes vezetőjévé nevezték ki, ekkor végezte el a kassai magyar gimnáziumot. 1960-tól 1989-ig dolgozott a Szlovák Rádió magyar szerkesztőségében. – 1964-ben alapítója volt a kassai Batsányi Körnek. Kapcsolatba került Illyés Gyulával, Németh Lászlóval, Czine Mihállyal, Fábry Zoltánnal, Peéry Rezsővel, Szalatnai Rezsővel és másokkal. – Díj: Csemadok Életműdíj (2014). – Ir. Takács András: A Népes (2004)
Beretke (Bretka)
Község a Rozsnyói járásban, a Rima-medence ÉK-i nyúlványában, a Sajó folyó jobb partján, a Murány-patak torkolatánál, Tornaljától É-ra. L: [1921] – 454, ebből 446 (98,2%) magyar, 8 (1,8%) szlovák; [2011] – 375, ebből 265 (70,7%) magyar, 49 (13,1%) roma, 46 (12,3%) szlovák nemzetiségű. A:...megnyit →
Község a Rozsnyói járásban, a Rima-medence ÉK-i nyúlványában, a Sajó folyó jobb partján, a Murány-patak torkolatánál, Tornaljától É-ra. L: [1921] – 454, ebből 446 (98,2%) magyar, 8 (1,8%) szlovák; [2011] – 375, ebből 265 (70,7%) magyar, 49 (13,1%) roma, 46 (12,3%) szlovák nemzetiségű. A:...megnyit →
Részletek
Beretke
Község a Rozsnyói járásban, a Rima-medence ÉK-i nyúlványában, a Sajó folyó jobb partján, a Murány-patak torkolatánál, Tornaljától É-ra. L: [1921] – 454, ebből 446 (98,2%) magyar, 8 (1,8%) szlovák; [2011] – 375, ebből 265 (70,7%) magyar, 49 (13,1%) roma, 46 (12,3%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 313 (83,5%) magyar, 38 (10,1%) szlovák, 7 (1,9%) roma. V: [2011] – 176 r. k., 83 ref., 22 ev., 3 gör. kat. – Az 1930-as években ref. árvaháza működött. A Beretkey-, majd Fialka-kúria 1754-ben épült barokk, a r. k. (Szt. András-) kápolna 1862–1864-ben eklektikus stílusban; 1815-ben emelt, 1944-ben azonban elpusztult ref. templomát 1976-ban építették újjá. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. A határában található szurdokszerű Murány-áttörés 1980 óta 39,5 ha területen tájvédelmi körzet.
Berkó Sándor
(* 1918. febr. 13. Losonc, † 1943. [Ukrajna]) Költő, műfordító, publicista. Diákkorától kezdve publikálta verseit a losonci helyi lapokban, de országos lapok is rendszeresen közölték írásait (Korunk, Prágai Magyar Hírlap, Magyar Újság); 1938-ban a kommunista osztravai Magyar Nap szerkesztője lett. Az első bécsi döntés...megnyit →
(* 1918. febr. 13. Losonc, † 1943. [Ukrajna]) Költő, műfordító, publicista. Diákkorától kezdve publikálta verseit a losonci helyi lapokban, de országos lapok is rendszeresen közölték írásait (Korunk, Prágai Magyar Hírlap, Magyar Újság); 1938-ban a kommunista osztravai Magyar Nap szerkesztője lett. Az első bécsi döntés...megnyit →
Részletek
Berkó Sándor (FI)
(* 1918. febr. 13. Losonc, † 1943. [Ukrajna]) Költő, műfordító, publicista. Diákkorától kezdve publikálta verseit a losonci helyi lapokban, de országos lapok is rendszeresen közölték írásait (Korunk, Prágai Magyar Hírlap, Magyar Újság); 1938-ban a kommunista osztravai Magyar Nap szerkesztője lett. Az első bécsi döntés után Budapesten a Népszava külső munkatársa. Munkaszolgálatosként került a keleti frontra, ahonnan már nem tért vissza. Cseh költők műveit fordította magyar nyelvre. – Fm. Az ördög köpenyében (v., 1940); Nem vagy magadban (vál. v., 1964).
Bernáth Tamás
(* 1975. ápr. 20. Párkány) Színész. Az általános iskolát szülővárosában végezte, itt is érettségizett (1993). Gór Nagy Mária Színi Tanodájában tanult Budapesten. – Főbb színházi szerepei: Švejk (Gágyor Péter: Isten veled, Monarchia); Baradlay Jenő (Jókai Mór: A kőszívű ember fiai); Grísa (Dobozy Imre: Tizedes meg a...megnyit →
(* 1975. ápr. 20. Párkány) Színész. Az általános iskolát szülővárosában végezte, itt is érettségizett (1993). Gór Nagy Mária Színi Tanodájában tanult Budapesten. – Főbb színházi szerepei: Švejk (Gágyor Péter: Isten veled, Monarchia); Baradlay Jenő (Jókai Mór: A kőszívű ember fiai); Grísa (Dobozy Imre: Tizedes meg a...megnyit →
Részletek
Bernáth Tamás (SZM)
(* 1975. ápr. 20. Párkány) Színész. Az általános iskolát szülővárosában végezte, itt is érettségizett (1993). Gór Nagy Mária Színi Tanodájában tanult Budapesten. – Főbb színházi szerepei: Švejk (Gágyor Péter: Isten veled, Monarchia); Baradlay Jenő (Jókai Mór: A kőszívű ember fiai); Grísa (Dobozy Imre: Tizedes meg a többiek); Valér (Jean-Baptiste Molière: Tartuffe); Miska (Móricz Zsigmond: Kismadár); Pista csendőr (Rideg Sándor: Indul a bakterház); Strack (Peter Shaffer: Amadeus); Lysander (William Shakespeare: Álom); Damse (Spiró György: Az imposztor); Planche (Alexander Dumas: Három a testőr); Favágó (Federico García Lorca: Vérnász); Fiú (Ghymes mesekoncert: Csak a világ végire…); Patikus (Jean-Baptiste Molière: Gömböc úr); Fred (John Kander–Fred Ebb–Bob Fosse: Chicago); Juki (Szép Ernő: Patika); James (Martin McDonagh: Macskabaj);Lengyel (Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Karamazov testvérek); Ceglédi Pál (Gárdonyi Géza: A bor); Tudor (Grimm-testvérek–Albert Péter–Barabás Árpád–Lőrinczy Attila: Hófehérke meg a törpék); Hinz (Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja); Közreműködő (Kálmán Imre–Stein Leó–Jenbach Béla–Gábor Andor–Békeffi István–Kellér Dezső: Csárdáskirálynő); Napóleon (Kodály Zoltán–Paulini Béla–Harsányi Zsolt: Háry János); Szatír (Niccolo Machiavelli: Mandragora); Boszorkány, Bakkecske (Tamási Áron: Énekes madár); Király, Apasárkány, 1. kőtörő, Cölöpverő (Csukás István–Bergendy István: Süsü, a sárkány); Antonio, tengerészkapitány (William Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok); Bernát nagybácsi (Pjotr Iljics Csajkovszkij: Diótörő); lászló (Vaszary Gábor–Fényes Szabolcs–Szenes Iván: Az ördög nem alszik); Török (Ladislav Ballek–Ondrej Šulaj: A hentessegéd); Ipiapacs / Felsőpáhoczy Bendegúz (Faragó Zsuzsa–Laboda Kornél–Zombola Péter: Szegény Dzsoni és Árnika); Gedi, szolgalegény/ Gügye (Móricz Zsigmond: Sári bíró); Zsidó, Decius segédtisztje (Székely János: Caligula helytartója); Ivan spekin, postamester (Nyikolaj Vasziljevics Gogol: Revizor); Marollier, hadnagy (Georges Feydeau: Egy hölgy a Maximból). – Vendégjátékok: József Attila Színház: Chicago; Budapest, te csodás; Vörösmarty Színház, Székesfehérvár: Grease; Hair; Madách Színház: Stuart Mária; Budaörsi Játékszín: Robinson és Péntek – Film, TV: Família Kft. – Ir. Színházi évkönyvek (Budapest); Divadlá na Slovensku [Szlovákiai színházak] (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).
Bernolákovo
-> Cseklész (Bernolákovo)
Község a Szenci járásban, a Kisalföldön, a Mátyusföld Ny-i peremén, a Fekete-víz mentén, Pozsonytól ÉK-re. L: [1921] – 2447, ebből 1936 (79,1%) szlovák, 445 (18,2%) magyar; [2011] – 5385, ebből 5902 (94,6%) szlovák, 30 (0,6%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 5078 (94,3%) szlovák, 44...megnyit →
Község a Szenci járásban, a Kisalföldön, a Mátyusföld Ny-i peremén, a Fekete-víz mentén, Pozsonytól ÉK-re. L: [1921] – 2447, ebből 1936 (79,1%) szlovák, 445 (18,2%) magyar; [2011] – 5385, ebből 5902 (94,6%) szlovák, 30 (0,6%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 5078 (94,3%) szlovák, 44...megnyit →
Részletek
Cseklész − az Esterházy-kastély kapuja (GJ)
Község a Szenci járásban, a Kisalföldön, a Mátyusföld Ny-i peremén, a Fekete-víz mentén, Pozsonytól ÉK-re. L: [1921] – 2447, ebből 1936 (79,1%) szlovák, 445 (18,2%) magyar; [2011] – 5385, ebből 5902 (94,6%) szlovák, 30 (0,6%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 5078 (94,3%) szlovák, 44 (0,8%) magyar. V: [2011] – 3040 r. k., 298 ev., 158 baptista, 20 gör. kat., 3 ref. – A 20. sz. elején magát még részben magyarnak valló kétnyelvű lakossága a sz. második felére szlovákká vált. R. k. (Szt. István-) temploma a 14. sz.-ban épült gótikus stílusban. A templom előtt áll ~ egykori lelkészének, Anton Bernoláknak 1937-ben emelt emlékműve, akiről a község 1948-ban megállapított szlovák nevét is kapta. Jelentős műemléke az 1714–22 között eredetileg barokk stílusban épített, majd 1756-ban rokokó stílusban átalakított háromtornyú Esterházy-kastély, parkjában a 18. sz.-ban emelt barokk r. k. (Szt. Anna-) kápolnával. Határában 1986-ban honfoglalás kori magyar sírt tártak fel.
Bertha Mária
Részletek
(* 1952. nov. 25. Pozsony) Szerkesztő, műfordító. Szülővárosában érettségizett (1971), itt szerzett magyar–angol szakos tanári oklevelet (1976). 1977–1979 között az Új Szó, 1979–1992-között a Madách Könyv- és Lapkiadó, 1993-tól a Remény szerk.-je. Szlovák és cseh írók műveit fordította magyarra.
Bertók Imre
(* 1922. aug. 30. Kéménd, † 1994. jún. 17. Pozsony) Szerkesztő, nyelvész. A pozsonyi Pedagógiai Főiskolán szerzett magyar–szlovák szakos tanári oklevelet 1956-ban. Hivatalnokként kezdett dolgozni Kéménden, majd uo. tanító volt 1953-ig. Ezután 1958-ig Vágsellyén járási tanfelügyelő, 1958–1965 között a komáromi magyar tanítási nyelvű gimnázium...megnyit →
(* 1922. aug. 30. Kéménd, † 1994. jún. 17. Pozsony) Szerkesztő, nyelvész. A pozsonyi Pedagógiai Főiskolán szerzett magyar–szlovák szakos tanári oklevelet 1956-ban. Hivatalnokként kezdett dolgozni Kéménden, majd uo. tanító volt 1953-ig. Ezután 1958-ig Vágsellyén járási tanfelügyelő, 1958–1965 között a komáromi magyar tanítási nyelvű gimnázium...megnyit →
Részletek
Bertók Imre (FI)
(* 1922. aug. 30. Kéménd, † 1994. jún. 17. Pozsony) Szerkesztő, nyelvész. A pozsonyi Pedagógiai Főiskolán szerzett magyar–szlovák szakos tanári oklevelet 1956-ban. Hivatalnokként kezdett dolgozni Kéménden, majd uo. tanító volt 1953-ig. Ezután 1958-ig Vágsellyén járási tanfelügyelő, 1958–1965 között a komáromi magyar tanítási nyelvű gimnázium igazgatója, 1965–1968-ban kerületi, 1968–1970-ben minisztériumi tanfelügyelő Pozsonyban. 1970–1971-ben ugyanitt a Kerületi Pedagógiai Intézet, 1972–1986 között, nyugdíjazásáig a Szlovák Pedagógiai Kiadó magyar részlegének vezetője volt. Szakpublikációi a csehszlovákiai magyar sajtóban láttak napvilágot, több középiskolai tankönyvet és tanári kézikönyvet írt. Főként az irodalomoktatás módszertanával, összehasonlító nyelvészettel és fordításelmélettel foglalkozott. – Fm. A szlovák és a magyar nyelv kontrasztív elemzése különös tekintettel az esetrendszerre (1977); A szlovák–magyar szak- és műfordítás kérdései (többekkel, 1981).
Berzéte (Brzotín)
Részletek
Berzéte − ref. templom (GJ)
Község a Rozsnyói járásban, a Rozsnyói-medencében, a Sajó folyó jobb partján Rozsnyótól DNy-ra. L: [1921] – 1105, ebből 1063 (96,2%) magyar, 34 (3,1%) szlovák; [2011] – 1316, ebből 629 (47,8%) szlovák, 555 (42,2%) magyar, 73 (5,5%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 650 (49,4%) magyar, 456 (34,7%) szlovák, 143 (10,9%) roma. V: [2011] – 567 r. k., 223 ref., 60 ev., 10 gör. kat. – A faluba a második vh. utáni belső telepítések során É-gömöri szlovák családok települtek. Ref. temploma a 13. sz.-ban korai gótikus, r. k. (Szt. Anna-) temploma 1798–1803 között késő barokk, a Máriássy-, majd Okolicsányi-kastély 1729-ben barokk (jelenleg itt van elhelyezve a járási levéltár), a Máriássy-kastély 1837-ben klasszicista stílusban (itt székel a Szlovák-karszt Nemzeti Park igazgatósága) épült. Kúriái közül a klasszicista Máriássy-, majd Hámos-kúriát 1780-ban, a Pósch-kúriát 1880-ban emelték. A közeli dombtetőn láthatók a Máriássy család 14. sz.-ban épült, a török háborúkban azonban elpusztult gótikus várának romjai. A falutól Ny-ra, a Pelsőci-fennsíkon található az 1954-ben felfedezett Berzétei-barlang; a ~től K-re fekvő Szilicei-fennsíkon található Berzétei-sziklákat 1973-ban 434 ha területen természetvédelmi területté nyilvánították. – l976–90 között közigazgatásilag Rozsnyóhoz tartozott. – Ir. Labancz István: Berzéte 750 éve. 1243–1993 (1993).
Berzétekőrös; Kőrös (Kružná)
Részletek
Község a Rozsnyói járásban, a Rozsnyói-medencében, a Pelsőci-fennsík K-i lejtői alatt, a Sajó folyó völgyében, Rozsnyótól DNy-ra. L: [1921] – 423, ebből 417 (98,6%) magyar, 6 (1,4%) szlovák; [2011] – 484, ebből 360 (74,4%) magyar, 109 (22,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 395 (81,6%) magyar, 71 (14,7%) szlovák. V: [2011] – 246 ref., 122 r. k., 37 ev., 4 gör. kat. – A csehszlovákiai magyar ifjúsági klubok 1965-ben itt rendezték meg az I. Nyári Ifjúsági Találkozót. Ref. temploma 1692-ben, historizáló stílusú r. k. (Jézus szíve) kápolnája 1880-ban épült. 1976–90 között közigazgatásilag Rozsnyó hoztartozott.
Bés (Beša)
Részletek
Község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, a Laborc és a Latorca folyók összefolyásánál, Nagykapostól Ny–DNy-ra. L: [1921] – 657, ebből 648 (98,6%) magyar; [2011] – 363, ebből 298 (82,1%) magyar, 44 (12,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 319 (87,9%) magyar, 22 (6,1%) szlovák. V: [2011] – 269 ref., 40 r. k., 15 gör. kat., 2 ev. – Ref. temploma 1793-ban épült klasszicista stílusban egy régebbi templom alapjain, mai formáját az 1903-as átépítés során kapta.
Beša 1.
-> Barsbese; Bese (Beša)
Község a Lévai járásban, a Garammenti-hátságon, a Zsitva és a Garam folyók folyása között, Lévától DNy-ra. L: [1921] – 626, ebből 589 (94,1%) magyar, 19 (3,0%) szlovák; [2011] – 650, ebből 363 (55,8%) szlovák, 252 (38,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 336 (51,7%) szlovák,...megnyit →
Község a Lévai járásban, a Garammenti-hátságon, a Zsitva és a Garam folyók folyása között, Lévától DNy-ra. L: [1921] – 626, ebből 589 (94,1%) magyar, 19 (3,0%) szlovák; [2011] – 650, ebből 363 (55,8%) szlovák, 252 (38,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 336 (51,7%) szlovák,...megnyit →
Részletek
Község a Lévai járásban, a Garammenti-hátságon, a Zsitva és a Garam folyók folyása között, Lévától DNy-ra. L: [1921] – 626, ebből 589 (94,1%) magyar, 19 (3,0%) szlovák; [2011] – 650, ebből 363 (55,8%) szlovák, 252 (38,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 336 (51,7%) szlovák, 277 (42,6%) magyar. V: [2011] – 367 r. k., 139 ref., 25 ev., 5 gör. kat. – Az első csehszlovák földbirtokreform keretében zajló kolonizáció során a ~hez tartozó Kullantó pusztára és a 19. sz. végén ~hez csatolt Setétkútra szlovák kolonisták települtek; utóbbit Jesenské néven előbb 1927–39 között, majd 1992-ben ismét önálló községgé szervezték. R. k. (Szt. Anna-) temploma 1770-ben barokk, ref. temploma 1894-ben szecessziós stílusban épült. Határa paleolit, neolit, bronz- és vaskori leletek gazdag előfordulási helye, ahol többek között mamutcsontokat is találtak.
Beša 2.
-> Bés (Beša)
Község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, a Laborc és a Latorca folyók összefolyásánál, Nagykapostól Ny–DNy-ra. L: [1921] – 657, ebből 648 (98,6%) magyar; [2011] – 363, ebből 298 (82,1%) magyar, 44 (12,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 319 (87,9%) magyar, 22 (6,1%) szlovák. V:...megnyit →
Község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, a Laborc és a Latorca folyók összefolyásánál, Nagykapostól Ny–DNy-ra. L: [1921] – 657, ebből 648 (98,6%) magyar; [2011] – 363, ebből 298 (82,1%) magyar, 44 (12,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 319 (87,9%) magyar, 22 (6,1%) szlovák. V:...megnyit →
Részletek
Község a Nagymihályi járásban, az Alföldön, a Laborc és a Latorca folyók összefolyásánál, Nagykapostól Ny–DNy-ra. L: [1921] – 657, ebből 648 (98,6%) magyar; [2011] – 363, ebből 298 (82,1%) magyar, 44 (12,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 319 (87,9%) magyar, 22 (6,1%) szlovák. V: [2011] – 269 ref., 40 r. k., 15 gör. kat., 2 ev. – Ref. temploma 1793-ban épült klasszicista stílusban egy régebbi templom alapjain, mai formáját az 1903-as átépítés során kapta.
Bese
-> Barsbese; Bese (Beša)
Község a Lévai járásban, a Garammenti-hátságon, a Zsitva és a Garam folyók folyása között, Lévától DNy-ra. L: [1921] – 626, ebből 589 (94,1%) magyar, 19 (3,0%) szlovák; [2011] – 650, ebből 363 (55,8%) szlovák, 252 (38,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 336 (51,7%) szlovák,...megnyit →
Község a Lévai járásban, a Garammenti-hátságon, a Zsitva és a Garam folyók folyása között, Lévától DNy-ra. L: [1921] – 626, ebből 589 (94,1%) magyar, 19 (3,0%) szlovák; [2011] – 650, ebből 363 (55,8%) szlovák, 252 (38,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 336 (51,7%) szlovák,...megnyit →
Részletek
Község a Lévai járásban, a Garammenti-hátságon, a Zsitva és a Garam folyók folyása között, Lévától DNy-ra. L: [1921] – 626, ebből 589 (94,1%) magyar, 19 (3,0%) szlovák; [2011] – 650, ebből 363 (55,8%) szlovák, 252 (38,8%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 336 (51,7%) szlovák, 277 (42,6%) magyar. V: [2011] – 367 r. k., 139 ref., 25 ev., 5 gör. kat. – Az első csehszlovák földbirtokreform keretében zajló kolonizáció során a ~hez tartozó Kullantó pusztára és a 19. sz. végén ~hez csatolt Setétkútra szlovák kolonisták települtek; utóbbit Jesenské néven előbb 1927–39 között, majd 1992-ben ismét önálló községgé szervezték. R. k. (Szt. Anna-) temploma 1770-ben barokk, ref. temploma 1894-ben szecessziós stílusban épült. Határa paleolit, neolit, bronz- és vaskori leletek gazdag előfordulási helye, ahol többek között mamutcsontokat is találtak.
Bešeňov
-> Zsitvabesenyő; Besenyő (Bešeňov)
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Zsitva folyó bal partján, Érsekújvártól ÉK-re. L: [1921] – 1569, ebből 1477 (94,1%) magyar, 88 (5,6%) szlovák; [2011] – 1695, ebből 1205 (71,1%) magyar, 467 (27,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1346 (79,4%) magyar, 323 (19,1%) szlovák....megnyit →
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Zsitva folyó bal partján, Érsekújvártól ÉK-re. L: [1921] – 1569, ebből 1477 (94,1%) magyar, 88 (5,6%) szlovák; [2011] – 1695, ebből 1205 (71,1%) magyar, 467 (27,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1346 (79,4%) magyar, 323 (19,1%) szlovák....megnyit →
Részletek
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Zsitva folyó bal partján, Érsekújvártól ÉK-re. L: [1921] – 1569, ebből 1477 (94,1%) magyar, 88 (5,6%) szlovák; [2011] – 1695, ebből 1205 (71,1%) magyar, 467 (27,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1346 (79,4%) magyar, 323 (19,1%) szlovák. V: [2011] – 1598 r. k., 16 ev., 15 ref. – Magyar lakosainak egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. R. k. (Szűz Mária születése) temploma 1745-ben épült barokk stílusban, 1809-ben klasszicista stílusban alakították át. Határában bronz-, vas-, római és népvándorlás kori leleteket, 9. sz. végi szláv, 10. sz.-i, valamint kora Árpád-kori magyar köznépi temetőt tártak fel. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Besenyő
-> Zsitvabesenyő; Besenyő (Bešeňov)
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Zsitva folyó bal partján, Érsekújvártól ÉK-re. L: [1921] – 1569, ebből 1477 (94,1%) magyar, 88 (5,6%) szlovák; [2011] – 1695, ebből 1205 (71,1%) magyar, 467 (27,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1346 (79,4%) magyar, 323 (19,1%) szlovák....megnyit →
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Zsitva folyó bal partján, Érsekújvártól ÉK-re. L: [1921] – 1569, ebből 1477 (94,1%) magyar, 88 (5,6%) szlovák; [2011] – 1695, ebből 1205 (71,1%) magyar, 467 (27,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1346 (79,4%) magyar, 323 (19,1%) szlovák....megnyit →
Részletek
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Zsitva folyó bal partján, Érsekújvártól ÉK-re. L: [1921] – 1569, ebből 1477 (94,1%) magyar, 88 (5,6%) szlovák; [2011] – 1695, ebből 1205 (71,1%) magyar, 467 (27,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1346 (79,4%) magyar, 323 (19,1%) szlovák. V: [2011] – 1598 r. k., 16 ev., 15 ref. – Magyar lakosainak egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. R. k. (Szűz Mária születése) temploma 1745-ben épült barokk stílusban, 1809-ben klasszicista stílusban alakították át. Határában bronz-, vas-, római és népvándorlás kori leleteket, 9. sz. végi szláv, 10. sz.-i, valamint kora Árpád-kori magyar köznépi temetőt tártak fel. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Beszter (Byster)
Részletek
1964-ben Sady nad Torysou néven Izdobával (Zdoba) egyesített község a Kassa-környéki járásban a Kassai-medencében, a Tarca folyó bal partján, Kassától K-re. L: [1921] – 471, ebből 229 (48,6%) magyar, 210 (44,6%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 219 r. k., 178 ref., 64 gör. kat., 7 izr., 3 ev. – A 18. sz.-ban részben szlovákokkal újranépesített falu a 20. sz. elején még nagyrészt magyar ref. lakossága a sz. közepére beolvadt a szlovák lakosságba. Barokk stílusú r. k. (Nepomuki Szt. János-) temploma 1765-ben épült gótikus alapokon, klasszicista stílusú ref. templomát 1827-ben emelték.
Besztercebánya (Banská Bystrica; Neusohl)
Részletek
Beszteracebánya látképe (GJ)
Város, járási és kerületi székhely a Körmöci-hegység és az Alacsony-Tátra között, a Garam folyó jobb partján, Zólyomtól É-ra. L: [1921] – 10 587, ebből 8222 (77,7%) szlovák, 870 (8,2%) magyar, 753 (7,1%) zsidó, 454 (4,3%) német, 32 (0,3%) roma; [2011] – 80 003, ebből 67 062 (83,8%) szlovák, 754 (0,9%) cseh-morva, 445 (0,6%) roma, 300 (0,4%) magyar, 61 (0,1%) német, 11 (0,01%) zsidó nemzetiségű. A: [2011] – 67 008 (83,8%) szlovák, 811 (1,0%) cseh, 435 (0,5%) magyar, 247 (0,3%) roma, 53 (0,1%) német, 3 jiddis. V: [2011] – 30 691 r. k., 8715 ev., 847 gör. kat., 373 metodista, 227 adventista, 207 gör. kel., 164 jehovista, 104 baptista, 80 ref., 27 izr. – Német (szász) hospesek által alapított virágzó bányaváros volt. Hegyeiben évszázadokon keresztül aranyat, ezüstöt, rezet és higanyt bányásztak, aminek köszönhetően a város a 15–16. sz.-ban vezető szerepet játszott az európai érckereskedelemben. 1255-től szabad királyi város, 1876-tól rendezett tanácsú város volt, 1922-ben elveszített városi rangját 1954-ben kapta vissza. A 18. sz. végétől 1922-ig Zólyom vármegye, 1940–45 között a Garam menti zsupa, 1960–90 között a Közép-szlovákiai kerület, 1949–60-között és 1996 óta a ~i kerület székhelye. 1944. aug. 29-én itt tört ki a szlovák nemzeti felkelés, s két hónapon keresztül ~án volt a Szlovák Nemzeti Tanács, a katonai és partizánalakulatok központja. – Történelmi városrésze védett műemlékegyüttes. Eredetileg román stílusú r. k. Szűz Mária mennybevétele (ún. német) templomát a 14–15. sz.-ban gótikus, majd reneszánsz és barokk stílusban alakították át. R. k. Szt. Erzsébet ispotálytemploma 1303-ban gótikus, r. k. Szt. Kereszt- (ún. szlovák) temploma a 15. sz.-ban késő gótikus, r. k. püspöki székesegyháza 1695–1715 között barokk, a püspöki rezidencia 1783-ban ugyancsak barokk, az ev. templom 1803–07 között klasszicista stílusban épült. A 13. sz. második felében emelt várának ma már csak az előkapuja, gótikus kapuzata és egyik bástyatornya áll. Polgárházai közül legnevezetesebb az 1479-ben épült késő gótikus Mátyás-ház, a 16. sz. közepén emelt reneszánsz Thurzó-ház és az 1660-ban épült reneszánsz Beniczky-ház. – A város r. k. püspöki székhely, Közép-Szl. közlekedési, kulturális és gazdasági központja. Városi Múzeuma 1889-ben, a Közép-szlovákiai Múzeum 1950-ben, a Szlovák Nemzeti Felkelés Múzeuma 1955-ben, operaszínháza (Jozef Gregor Tajovský Színház) és bábszínháza 1960-ban, a Bél Mátyás Egyetem 1992-ben jött létre. Legjelentősebb iparágai a fa-, építőanyag, kohó-, gép-, élelmiszer-, elektronikai, papír- és nyomdaipar. – Az 1960–70-es években ~hoz csatoltak közel két tucat szomszédos települést, köztük a reneszánsz Radvánszky-kastélyról híres Radványt (Radvaň).
Bethlen Gábor Mozgalom
Részletek
Egyetemi ifjúsági mozgalmi csoport. A ref. fiatalság körében alakult meg a harmincas évek elején, lapja a Református Élet volt.
Betlehemezés
Több szereplős, jelmezes, karácsonyi dramatikus misztériumjáték. A paraszti betlehemezésnek két alapformája ismeretes. Az egyik, az élő szereplők (kifordított bundát viselő betlehemi pásztorok) által előadott, énekkel és tánccal kiegészített, párbeszéd. Ők általában házilag készített jászlat vagy templom formájú betlehemet is vittek magukkal. A másik a...megnyit →
Több szereplős, jelmezes, karácsonyi dramatikus misztériumjáték. A paraszti betlehemezésnek két alapformája ismeretes. Az egyik, az élő szereplők (kifordított bundát viselő betlehemi pásztorok) által előadott, énekkel és tánccal kiegészített, párbeszéd. Ők általában házilag készített jászlat vagy templom formájú betlehemet is vittek magukkal. A másik a...megnyit →
Részletek
Több szereplős, jelmezes, karácsonyi dramatikus misztériumjáték. A paraszti betlehemezésnek két alapformája ismeretes. Az egyik, az élő szereplők (kifordított bundát viselő betlehemi pásztorok) által előadott, énekkel és tánccal kiegészített, párbeszéd. Ők általában házilag készített jászlat vagy templom formájú betlehemet is vittek magukkal. A másik a bábtáncoltató betlehemezés, amikor primitív bábok segítségével mesélnek el bizonyos, Jézus születéséhe kapcsolódó történeteket. A két típus olykor keveredhet, egybe is kapcsolódhat. A Középső-Ipoly mentétől Gömörön át a Bodrogközig számtalan leírással rendelkezünk e szokásról. A térség betlehemes játékait a szakirodalom „felföldi típusként” tartja számon és „bibliás betlehemeseknek” is nevezi őket. Nagy hasonlóságot mutatnak a dunántúli játékokkal. A szlovákiai magyar nyelvterületen a rendszerváltást követően a betlehemezés erőteljes revitalizációjának is tanúi lehetünk. Ez viszont már a folklorizmus, illetve a szervezett folklór kategóriájába tartozik. – Ir.: Ág Tibor: Vígan zengjetek citorák. Csallóközi betlehemes játékok és mendikák. Dunaszerdahely. Csemadok TV 1992 /Gyurcsó István Alapítványi Füzetek 1./
Betlen Oszkár
(* 1909. szept. 13. Pozsony, † 1969. jan. 20. Budapest [Mo.]) Újságíró, történész. Középiskolai tanulmányait Budapesten végezte. Kommunista kapcsolatai miatt az 1930-as évek elején Csehszl.-ba toloncolták, itt a Szlovenszkói Magyar Fiatalok Szövetségének országos titkára, ill. a CSKP egyik vezető személyisége volt. 1937–1938-ban a Magyar...megnyit →
(* 1909. szept. 13. Pozsony, † 1969. jan. 20. Budapest [Mo.]) Újságíró, történész. Középiskolai tanulmányait Budapesten végezte. Kommunista kapcsolatai miatt az 1930-as évek elején Csehszl.-ba toloncolták, itt a Szlovenszkói Magyar Fiatalok Szövetségének országos titkára, ill. a CSKP egyik vezető személyisége volt. 1937–1938-ban a Magyar...megnyit →
Részletek
(* 1909. szept. 13. Pozsony, † 1969. jan. 20. Budapest [Mo.]) Újságíró, történész. Középiskolai tanulmányait Budapesten végezte. Kommunista kapcsolatai miatt az 1930-as évek elején Csehszl.-ba toloncolták, itt a Szlovenszkói Magyar Fiatalok Szövetségének országos titkára, ill. a CSKP egyik vezető személyisége volt. 1937–1938-ban a Magyar Nap szerkesztője. 1939-ban a németek letartóztatták, koncentrációs táborokba hurcolták (Dachau, Buchenwald, Auschwitz). 1945 után a Szabad Nép szerkesztője és a Magyar Dolgozók Pártjának vezető személyisége Budapesten, 1957-től a Párttörténeti Intézet munkatársa. – Fm. Élet a halál földjén (életrajzi r., 1959).
Betlér (Betliar; Betlern)
Részletek
Betlér − Andrássy-kastély (GJ)
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i részén, a Sajó folyó bal partján, Rozsnyótól É–ÉNy-ra. L: [1921] – 1170, ebből 863 (73,8%) szlovák, 241 (20,6%) magyar; [2011] – 931, ebből 816 (87,6%) szlovák, 13 (1,4%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 809 (86,9%) szlovák, 19 (2,0%) magyar. V: [2011] – 308 ev., 246 r. k., 10 ref., 7 gör. kat. – A német alapítású egykori bányásztelepülés, amely határában évszázadokon keresztül aranyat, valamint réz- és vasércet bányásztak, jelenleg idegenforgalmi központ. Legjelentősebb műemléke a Bebek család 15. sz.-i vára helyén épült Andrássy-kastély. Andrássy István építtette a 18. sz. elején reneszánsz-barokk stílusban; 1792–95 között klasszicista stílusban alakították át, mai négytornyos, eklektikus formáját 1880-ban kapta, 1949 óta múzeum. Értékes, több mint 20 ezer kötetes könyvtárát és a kastélyt körülvevő 81 ha-os angolparkot Andrássy Lipót alapította a 18. sz. végén. A parkban vadaskert található. ~ r. k. (Szt. Erzsébet-) temploma a 14. sz.-ban épült gótikus stílusban, később barokkosították; a klasszicista stílusú ev. templomot 1794-ben emelték.
Betliar
-> Betlér (Betliar; Betlern)
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i részén, a Sajó folyó bal partján, Rozsnyótól É–ÉNy-ra. L: [1921] – 1170, ebből 863 (73,8%) szlovák, 241 (20,6%) magyar; [2011] – 931, ebből 816 (87,6%) szlovák, 13 (1,4%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 809 (86,9%) szlovák, 19...megnyit →
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i részén, a Sajó folyó bal partján, Rozsnyótól É–ÉNy-ra. L: [1921] – 1170, ebből 863 (73,8%) szlovák, 241 (20,6%) magyar; [2011] – 931, ebből 816 (87,6%) szlovák, 13 (1,4%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 809 (86,9%) szlovák, 19...megnyit →
Részletek
Betlér − Andrássy-kastély (GJ)
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i részén, a Sajó folyó bal partján, Rozsnyótól É–ÉNy-ra. L: [1921] – 1170, ebből 863 (73,8%) szlovák, 241 (20,6%) magyar; [2011] – 931, ebből 816 (87,6%) szlovák, 13 (1,4%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 809 (86,9%) szlovák, 19 (2,0%) magyar. V: [2011] – 308 ev., 246 r. k., 10 ref., 7 gör. kat. – A német alapítású egykori bányásztelepülés, amely határában évszázadokon keresztül aranyat, valamint réz- és vasércet bányásztak, jelenleg idegenforgalmi központ. Legjelentősebb műemléke a Bebek család 15. sz.-i vára helyén épült Andrássy-kastély. Andrássy István építtette a 18. sz. elején reneszánsz-barokk stílusban; 1792–95 között klasszicista stílusban alakították át, mai négytornyos, eklektikus formáját 1880-ban kapta, 1949 óta múzeum. Értékes, több mint 20 ezer kötetes könyvtárát és a kastélyt körülvevő 81 ha-os angolparkot Andrássy Lipót alapította a 18. sz. végén. A parkban vadaskert található. ~ r. k. (Szt. Erzsébet-) temploma a 14. sz.-ban épült gótikus stílusban, később barokkosították; a klasszicista stílusú ev. templomot 1794-ben emelték.
Bettes István
(* 1954. aug. 15. Rimaszombat) Költő. A pozsonyi vegyipari szakközépiskolában érettségizett, majd a pozsonyi Comenius Egyetemen szerzett levéltárosi oklevelet (1981). 1981–1984 között Rimaszombatban tanított, majd alkalmi munkákból élt. 1984–1989 között rádiós hírszerkesztő Pozsonyban. 1991 óta szabadfoglalkozású író. Díjak: Madách-díj (1991); Forbáth Imre-díj (2005). – Fm. Bohócok...megnyit →
(* 1954. aug. 15. Rimaszombat) Költő. A pozsonyi vegyipari szakközépiskolában érettségizett, majd a pozsonyi Comenius Egyetemen szerzett levéltárosi oklevelet (1981). 1981–1984 között Rimaszombatban tanított, majd alkalmi munkákból élt. 1984–1989 között rádiós hírszerkesztő Pozsonyban. 1991 óta szabadfoglalkozású író. Díjak: Madách-díj (1991); Forbáth Imre-díj (2005). – Fm. Bohócok...megnyit →
Részletek
Bettes István (ST)
(* 1954. aug. 15. Rimaszombat) Költő. A pozsonyi vegyipari szakközépiskolában érettségizett, majd a pozsonyi Comenius Egyetemen szerzett levéltárosi oklevelet (1981). 1981–1984 között Rimaszombatban tanított, majd alkalmi munkákból élt. 1984–1989 között rádiós hírszerkesztő Pozsonyban. 1991 óta szabadfoglalkozású író. Díjak: Madách-díj (1991); Forbáth Imre-díj (2005). – Fm. Bohócok áldozása (v., 1981); Két bukfenc között (v., 1985); Szétcincált ének idején (v., 1990); Hun bál (gyermekv., 1996); Lírai vészjel (v., 2000); Makulátlan Fehér Barna (v., 2005); Égtengerúsztató. Harminc év versei 1977–2007 (v., 2007); ibolya T-bolya (v., 2009); Legendárium (v., 2012); Haikukorikú (v., 2015).
Bibliai Tanulmányok
Részletek
Az adventista egyház szlovákiai egyházkerületének hetilapja (Pozsony, 1969. jan.–1983. dec.).