Puskás István
(* 1891. okt. 28. Martos, † 1958. okt. 17. Léva) Ref. lelkipásztor. Középiskolai és teológiai tanulmányait Pápán végezte. Lelkészi szolgálatát Mohiban kezdte és Martoson folytatta. 1920. máj. 15-én került Zólyomba, amelynek gyülekezete 1922. febr. 20-án választotta meg lelkipásztorának. 1945 után Nagysallón, Farnadon, Nagyölveden, majd...megnyit →
(* 1891. okt. 28. Martos, † 1958. okt. 17. Léva) Ref. lelkipásztor. Középiskolai és teológiai tanulmányait Pápán végezte. Lelkészi szolgálatát Mohiban kezdte és Martoson folytatta. 1920. máj. 15-én került Zólyomba, amelynek gyülekezete 1922. febr. 20-án választotta meg lelkipásztorának. 1945 után Nagysallón, Farnadon, Nagyölveden, majd...megnyit →
Részletek
(* 1891. okt. 28. Martos, † 1958. okt. 17. Léva) Ref. lelkipásztor. Középiskolai és teológiai tanulmányait Pápán végezte. Lelkészi szolgálatát Mohiban kezdte és Martoson folytatta. 1920. máj. 15-én került Zólyomba, amelynek gyülekezete 1922. febr. 20-án választotta meg lelkipásztorának. 1945 után Nagysallón, Farnadon, Nagyölveden, majd 1954–1958-ban Nagyodon volt lelkész. 1953–1957-ben az É-nyitrai Ref. Egyházmegye esperese. 1942 febr.-jáig alelnöke, 1942. márc. 18-án történt letartóztatásáig elnöke a Szlovákiai Magyar Kultúregyesületnek. A második vh. alatt számos zsidót keresztelt ki, emiatt a szlovák hatóságok letartóztatták, és az illavai fegyházban tartották fogva.
Pusko Gábor
(* 1962. dec. 11. Tornalja) Néprajzkutató, publicista. A füleki gépipari szaktanintézetben tanult (1978–1981), majd az itteni magyar gimnázium esti tagozatán érettségizett (1990). Szakmunkás, később a tornaljai kisegítő szaktanintézet szakoktatója (1987–1991). A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerzett néprajzból diplomát (1999). Több szakmai egyesület tisztségviselője; 1999-ben...megnyit →
(* 1962. dec. 11. Tornalja) Néprajzkutató, publicista. A füleki gépipari szaktanintézetben tanult (1978–1981), majd az itteni magyar gimnázium esti tagozatán érettségizett (1990). Szakmunkás, később a tornaljai kisegítő szaktanintézet szakoktatója (1987–1991). A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerzett néprajzból diplomát (1999). Több szakmai egyesület tisztségviselője; 1999-ben...megnyit →
Részletek
(* 1962. dec. 11. Tornalja) Néprajzkutató, publicista. A füleki gépipari szaktanintézetben tanult (1978–1981), majd az itteni magyar gimnázium esti tagozatán érettségizett (1990). Szakmunkás, később a tornaljai kisegítő szaktanintézet szakoktatója (1987–1991). A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerzett néprajzból diplomát (1999). Több szakmai egyesület tisztségviselője; 1999-ben létrehozta a tornaljai Kulturális Antropológiai Műhelyt. Kutatási területe: a társadalomnéprajz, a lokális közösségek vizsgálata, a hagyományos folklórelemek, ill. azok hagyományozódásának problematikája 20. századi és mai (nem hagyományos) közösségekben. – Fm. Hiedelemmondák a Vály-völgyben 1. A gyerekek ismeretanyaga (P. Bodnár Enikővel, 2002); Beje hagyományos gazdálkodása a 20. sz. első felében (2003).
Püspöki
-> Pozsonypüspöki; Püspöki (Podunajské Biskupice)
1972-ben Pozsonyhoz csatolt község, ma a főváros egyik városrésze a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i peremén, a Kis-Duna jobb partján, Pozsony központjától K–DK-re. L: [1921] – 2439, ebből 2248 (92,2%) magyar, 91 (3,7%) szlovák; [2011] – 20 611, ebből 17 351 (84,2%) szlovák, 2231 (10,8%)...megnyit →
1972-ben Pozsonyhoz csatolt község, ma a főváros egyik városrésze a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i peremén, a Kis-Duna jobb partján, Pozsony központjától K–DK-re. L: [1921] – 2439, ebből 2248 (92,2%) magyar, 91 (3,7%) szlovák; [2011] – 20 611, ebből 17 351 (84,2%) szlovák, 2231 (10,8%)...megnyit →
Részletek
Pozsonypüspöki − világháborús emlékmű és a községi hivatal (UZs)
1972-ben Pozsonyhoz csatolt község, ma a főváros egyik városrésze a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i peremén, a Kis-Duna jobb partján, Pozsony központjától K–DK-re. L: [1921] – 2439, ebből 2248 (92,2%) magyar, 91 (3,7%) szlovák; [2011] – 20 611, ebből 17 351 (84,2%) szlovák, 2231 (10,8%) magyar, 242 (1,2%) cseh és morva nemzetiségű. A: [2011] – 17 285 (83,9%) szlovák, 2208 (10,7%) magyar, 245 (1,2%) cseh. V: [2011] – 11 946 r. k., 767 ev., 188 gör. kat., 110 jehovista, 108 ref. – A második vh. után magyar lakosságának közel egyötödét áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. A régi ~ mellett az 1980-as években új lakótelep épült, ami etnikai összetételének gyökeres átalakulását eredményezte. A 13. sz. első felében épült román kori r. k. (Szt. Miklós-) templomát a 14. sz.-ban gótikus stílusban építették át, a 18. sz. második felében emelt barokk stílusú egykori érseki kastélyában a 19. sz. óta kórház működik. A határának D-i részén, a Duna bal partján található Kopács-sziget 1976 óta, a Jegenyés-dűlő 1980 óta természetvédelmi terület. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – 1944-ben közigazgatásilag ~hez csatolták Szunyogdit. – Ir. Püspöki Nagy Péter: Püspöki mezőváros története (1968).
Püspöki Nagy Péter
(* 1944. ápr. 19. Pozsonypüspöki) Történész, heraldikus. Pozsonyban érettségizett (1962), teológiai tanulmányokat folytatott (1962–1966), majd a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett történész–levéltárosi oklevelet (1971). A történettudomány kandidátusa (1988). 1987–1992-ben a budapesti ELTE oktatója, 1993-tól a Károli Gáspár Ref. Egyetem oktatója is. Diákként megfejtette a...megnyit →
(* 1944. ápr. 19. Pozsonypüspöki) Történész, heraldikus. Pozsonyban érettségizett (1962), teológiai tanulmányokat folytatott (1962–1966), majd a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett történész–levéltárosi oklevelet (1971). A történettudomány kandidátusa (1988). 1987–1992-ben a budapesti ELTE oktatója, 1993-tól a Károli Gáspár Ref. Egyetem oktatója is. Diákként megfejtette a...megnyit →
Részletek
Püspöki Nagy Péter (FI)
(* 1944. ápr. 19. Pozsonypüspöki) Történész, heraldikus. Pozsonyban érettségizett (1962), teológiai tanulmányokat folytatott (1962–1966), majd a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett történész–levéltárosi oklevelet (1971). A történettudomány kandidátusa (1988). 1987–1992-ben a budapesti ELTE oktatója, 1993-tól a Károli Gáspár Ref. Egyetem oktatója is. Diákként megfejtette a felsőszemerédi rovásemléket. Kutatási területe a kora középkori magyar történelem, írástörténet, heraldika. Hét szlovákiai település (Dunaszerdahely, Párkány, Rozsnyó, Zselíz, Ipolyság, Nagymegyer, Naszvad) címerét tervezte meg, ezek egy részéről tanulmányt is írt. A Nagy-Moráviával kapcsolatos elképzelése a szlovák történészek körében heves elutasítást váltott ki. 1993-ban Szent-Györgyi Albert-díjjal tüntették ki. – Fm. Zseliz város címere (1976); Püspöki mezőváros története (1968); Boldogfa (mon., 1981); A Csallóköz neveiről (1988); Piacok és vásárok kezdetei Magyarországon 1000–1301. 1. köt. (1989); A dunaszerdahelyi zsidó hitközség történetéből (tan., 1991); A zsidóság a korai Árpád-korban (tan., 2001).
Pusté Úľany
-> Pusztafödémes (Pusté Úľany)
Község a Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Megye-patak bal partján, Galántától Ny–ÉNy-ra. L: [1921] – 1729, ebből 1408 (81,4%) szlovák, 186 (10,8%) magyar; [2011] 1685, ebből 1596 (94,7%) szlovák, 33 (2,0%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1602 (95,1%) szlovák, 26 (1,5%) magyar....megnyit →
Község a Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Megye-patak bal partján, Galántától Ny–ÉNy-ra. L: [1921] – 1729, ebből 1408 (81,4%) szlovák, 186 (10,8%) magyar; [2011] 1685, ebből 1596 (94,7%) szlovák, 33 (2,0%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1602 (95,1%) szlovák, 26 (1,5%) magyar....megnyit →
Részletek
Község a Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Megye-patak bal partján, Galántától Ny–ÉNy-ra. L: [1921] – 1729, ebből 1408 (81,4%) szlovák, 186 (10,8%) magyar; [2011] 1685, ebből 1596 (94,7%) szlovák, 33 (2,0%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1602 (95,1%) szlovák, 26 (1,5%) magyar. V: [2011] – 1393 r. k., 43 ev., 4 ref., 3 gör. kat. – A 17. sz. elején reneszánsz stílusban épült ev. templomát a 19. sz. első felében klasszicista stílusban alakították át; r. k. (Szt. László-) temploma a 18. sz. elején emelt barokk építmény.
Pusztafödémes (Pusté Úľany)
Község a Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Megye-patak bal partján, Galántától Ny–ÉNy-ra. L: [1921] – 1729, ebből 1408 (81,4%) szlovák, 186 (10,8%) magyar; [2011] 1685, ebből 1596 (94,7%) szlovák, 33 (2,0%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1602 (95,1%) szlovák, 26 (1,5%) magyar....megnyit →
Község a Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Megye-patak bal partján, Galántától Ny–ÉNy-ra. L: [1921] – 1729, ebből 1408 (81,4%) szlovák, 186 (10,8%) magyar; [2011] 1685, ebből 1596 (94,7%) szlovák, 33 (2,0%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1602 (95,1%) szlovák, 26 (1,5%) magyar....megnyit →
Részletek
Község a Galántai járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Megye-patak bal partján, Galántától Ny–ÉNy-ra. L: [1921] – 1729, ebből 1408 (81,4%) szlovák, 186 (10,8%) magyar; [2011] 1685, ebből 1596 (94,7%) szlovák, 33 (2,0%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1602 (95,1%) szlovák, 26 (1,5%) magyar. V: [2011] – 1393 r. k., 43 ev., 4 ref., 3 gör. kat. – A 17. sz. elején reneszánsz stílusban épült ev. templomát a 19. sz. első felében klasszicista stílusban alakították át; r. k. (Szt. László-) temploma a 18. sz. elején emelt barokk építmény.
Putz Éva
Részletek
(* 1922. Pozsony, † 1943. Pozsony) Néprajzi gyűjtő. Pozsonyban érettségizett (1940), majd orvostanhallgatóként Arany A. László hatására és irányításával néprajzi és nyelvjárási kutatásokat végzett a Zoborvidéken, főleg Kolonban. Úttörő jelentőségű a koloni lakodalomról írott monográfiája (A kolonyi lagzi. 1943; 1989).
Quittner János
(* 1941. szept. 27. Vereknye) Koreográfus, rendező. A Szőttes Kamara Néptáncegyüttes megalapítója, ill. 1973-ig koreográfusa, majd 1983-ig művészeti vezetője. A koreografáláson kívül ebben az időszakban gazdag gyűjtőmunkát is végzett. 1983-ban Ausztráliába emigrált, ahol koreográfus-rendezőként tevékenykedett. 1984-ben Melbourne-ben létrehozta az Új Szőttes Néptáncegyüttest. 1990-ben Mo.-on, Sérfenyőszigeten...megnyit →
(* 1941. szept. 27. Vereknye) Koreográfus, rendező. A Szőttes Kamara Néptáncegyüttes megalapítója, ill. 1973-ig koreográfusa, majd 1983-ig művészeti vezetője. A koreografáláson kívül ebben az időszakban gazdag gyűjtőmunkát is végzett. 1983-ban Ausztráliába emigrált, ahol koreográfus-rendezőként tevékenykedett. 1984-ben Melbourne-ben létrehozta az Új Szőttes Néptáncegyüttest. 1990-ben Mo.-on, Sérfenyőszigeten...megnyit →
Részletek
Quittner János (FI)
(* 1941. szept. 27. Vereknye) Koreográfus, rendező. A Szőttes Kamara Néptáncegyüttes megalapítója, ill. 1973-ig koreográfusa, majd 1983-ig művészeti vezetője. A koreografáláson kívül ebben az időszakban gazdag gyűjtőmunkát is végzett. 1983-ban Ausztráliába emigrált, ahol koreográfus-rendezőként tevékenykedett. 1984-ben Melbourne-ben létrehozta az Új Szőttes Néptáncegyüttest. 1990-ben Mo.-on, Sérfenyőszigeten telepedett le. Vendégkoreográfusként a pozsonyi Szlovák Állami Népi Együttesben (SĽUK) dolgozott. 1991–1993 között az Ifjú Szivek Magyar Táncegyüttes igazgatója. Szerzője több táncszínházi mű forgatókönyvének, számos országban (Ausztráliában, Németországban és Mo.-on) rendezőként, koreográfusként tevékenykedett. Munkássága nagy hatással volt a szlovákiai magyar néptáncmozgalomra. 2006-ban A Szlovák Köztársaság Ezüstplakettjével tüntették ki. – Fm. Eredeti magyar népi táncok VIII. Csallóköz táncai (1973), Dél-szlovákiai magyar lakta falvak hagyományos táncai. A szlovákiai magyar néptáncok típusai és dialektusai (1979, társszerző). Főbb rendezései a Szőttesnél: A tűznek nem szabad kialudnia (1970);Mezőkapuban (1972); ’74-ben szőttük (1974); Szerelmek és nászok (1976); Újra itt vagyunk (1978); Tavasztrilógia (1979); Tíz év dallal, tánccal (1980); Mese, mese mátka (1981); Ugorjunk a táncba (1982).
R. Vozáry Aladár; R. Vozáry J.
(* 1895 Munkács [Ukrajna], † 1959. nov. 30. Budapest [Mo.]) Politikus, újságíró, lapszerkesztő. Munkácson érettségizett, 1913-tól az Eötvös-kollégium tagjaként matematika–fizika szakot tanult a budapesti egyetemen, de tanulmányait 1915 márc.-ban katonai behívás miatt meg kellett szakítania. A háború végéig az orosz fronton harcolt. 1919-től Munkácson bekapcsolódott a szervezkedő...megnyit →
(* 1895 Munkács [Ukrajna], † 1959. nov. 30. Budapest [Mo.]) Politikus, újságíró, lapszerkesztő. Munkácson érettségizett, 1913-tól az Eötvös-kollégium tagjaként matematika–fizika szakot tanult a budapesti egyetemen, de tanulmányait 1915 márc.-ban katonai behívás miatt meg kellett szakítania. A háború végéig az orosz fronton harcolt. 1919-től Munkácson bekapcsolódott a szervezkedő...megnyit →
Részletek
(* 1895 Munkács [Ukrajna], † 1959. nov. 30. Budapest [Mo.]) Politikus, újságíró, lapszerkesztő. Munkácson érettségizett, 1913-tól az Eötvös-kollégium tagjaként matematika–fizika szakot tanult a budapesti egyetemen, de tanulmányait 1915 márc.-ban katonai behívás miatt meg kellett szakítania. A háború végéig az orosz fronton harcolt. 1919-től Munkácson bekapcsolódott a szervezkedő kisebbségi politikai életbe, s a magyar ellenzéki pártok szolgálatában a Kárpáti Futár és a Munkács c. rövid életű lapokat szerkesztette. Tartósabb életű lapja az Őslakó volt, melyet 1926-ban alapított s kezdettől végig egyedül írt. Kisebbségi „vétóiért” a lapot gyakran elkobozták, szerkesztőjét pedig néhányszor letartóztatták. 1935-től a kárpátaljai tartománygyűlés képviselője volt. Az országrész 1939-es magyar megszállása után tanügyi tanácsossá nevezték ki, s a Magyar Élet Pártjának képviselője lett. A nyilas uralom idején kivonult a politikai életből. A deportálások idején zsidó származású feleségét meg tudta menteni, de a rokonságot elhurcolták. 1944 őszén az oroszok elől Budapestre menekült. 1946-ban a hírhedt Andrássy út 60-ban rendőrségi kihallgatáson esett át.
Rabay Ferenc
(* 1896. nov. 10. Csallóközcsütörtök, † 1966. ápr. 29. Pozsony) Munkás, pártfunkcionárius. 1919-ben a magyar vörös hadsereg tagja volt. A CSKP jelöltjeként a pozsonyi városi tanács tagja volt. A Munkás és a Magyar Nap c. lapokban publikált. A második vh. idején az illegális kommunista pártban tevékenykedett....megnyit →
(* 1896. nov. 10. Csallóközcsütörtök, † 1966. ápr. 29. Pozsony) Munkás, pártfunkcionárius. 1919-ben a magyar vörös hadsereg tagja volt. A CSKP jelöltjeként a pozsonyi városi tanács tagja volt. A Munkás és a Magyar Nap c. lapokban publikált. A második vh. idején az illegális kommunista pártban tevékenykedett....megnyit →
Részletek
(* 1896. nov. 10. Csallóközcsütörtök, † 1966. ápr. 29. Pozsony) Munkás, pártfunkcionárius. 1919-ben a magyar vörös hadsereg tagja volt. A CSKP jelöltjeként a pozsonyi városi tanács tagja volt. A Munkás és a Magyar Nap c. lapokban publikált. A második vh. idején az illegális kommunista pártban tevékenykedett. 1940-ben letartóztatták, és munkatáborba hurcolták. 1945 után különféle pártfunkciókban tevékenykedett; 1949-től 1951-ig a SZLKP KB tagja volt. A Magyar Bizottság tagjaként jelentős szerepe volt a Csemadok megalapításában.
Rábely Károly
(* 1874. Budapest, † 1946. Ond) Nyomdatulajdonos, lapkiadó és szerkesztő. 1919-ben vette át az apja, id. Rábely Miklós által alapított kis nyomdát Rimaszombatban. Szerkesztője és kiadója volt a Gömör c. hetilapnak. Nyomdájában több lap készült (Gömör, Gömör-Kishont, Gömöri Egyetértés, Gömöri Gazda, Gömöri Lapok, Gömöri...megnyit →
(* 1874. Budapest, † 1946. Ond) Nyomdatulajdonos, lapkiadó és szerkesztő. 1919-ben vette át az apja, id. Rábely Miklós által alapított kis nyomdát Rimaszombatban. Szerkesztője és kiadója volt a Gömör c. hetilapnak. Nyomdájában több lap készült (Gömör, Gömör-Kishont, Gömöri Egyetértés, Gömöri Gazda, Gömöri Lapok, Gömöri...megnyit →
Részletek
(* 1874. Budapest, † 1946. Ond) Nyomdatulajdonos, lapkiadó és szerkesztő. 1919-ben vette át az apja, id. Rábely Miklós által alapított kis nyomdát Rimaszombatban. Szerkesztője és kiadója volt a Gömör c. hetilapnak. Nyomdájában több lap készült (Gömör, Gömör-Kishont, Gömöri Egyetértés, Gömöri Gazda, Gömöri Lapok, Gömöri Munkás). Szépirodalmi könyvek kiadását is sokszor vállalta.
Rača
-> Récse (Rača; Ratzersdorf)
1946-ban Pozsonyhoz csatolt község, ma a főváros egyik városrésze a Kisalföldön, közvetlenül a Kis-Kárpátok DK-i lábánál, Pozsony központjától É–ÉK-re. L: [1921] – 4733, ebből 3739 (79,0%) szlovák, 787 (16,6%) német, 122 (2,6%) magyar; [2011] – 19 679, ebből 17 933 (91,1%) szlovák, 392 (2,0%)...megnyit →
1946-ban Pozsonyhoz csatolt község, ma a főváros egyik városrésze a Kisalföldön, közvetlenül a Kis-Kárpátok DK-i lábánál, Pozsony központjától É–ÉK-re. L: [1921] – 4733, ebből 3739 (79,0%) szlovák, 787 (16,6%) német, 122 (2,6%) magyar; [2011] – 19 679, ebből 17 933 (91,1%) szlovák, 392 (2,0%)...megnyit →
Részletek
1946-ban Pozsonyhoz csatolt község, ma a főváros egyik városrésze a Kisalföldön, közvetlenül a Kis-Kárpátok DK-i lábánál, Pozsony központjától É–ÉK-re. L: [1921] – 4733, ebből 3739 (79,0%) szlovák, 787 (16,6%) német, 122 (2,6%) magyar; [2011] – 19 679, ebből 17 933 (91,1%) szlovák, 392 (2,0%) magyar, 314 (1,6) cseh és morva, 41 (0,2%) német nemzetiségű. A: [2011] – 17 897 (90,9%) szlovák, 436 (2,2%) magyar, 335 (1,7%) cseh, 46 (0,2%) német. V: [2011] – 10 541 r. k., 1004 ev., 184 gör. kat., 69 ref. – Középkori német alapítású település, amelynek lakossága azonban idővel nagyrészt szlovákká vált. Pozsonyhoz csatolását követően a falusias jellegű település mellett lakótelep épült. R. k. (Szt. Fülöp és Jakab-) temploma 1390-ben épült gótikus stílusban, 1629-ben reneszánsz, majd 1732-ben barokk stílusban alakították át. Klasszicista stílusú ev. templomát 1834–35-ben, r. k. (Segítő Szűz Mária-) templomát az 1930-as években, késő reneszánsz kastélyát a 17. sz. második felében emelték. A Kis-Kárpátoknak a Kisalföldre néző D–DK-i lejtőin évszázadok óta folytatott szőlőművelés révén ~ ma is a pozsonyi borászati ipar központja.
Rácz Csaba
(* 1979. júl. 1. Komárom) Csellóművész. Gyökér Krisztina tanította. Neveltetésének köszönhetően már gyerekkorában részt vett a templomi zenei életben Mórocz Ildikó vezetésével. Középiskolai zenei tanulmányait Győrött, majd Székesfehérvárott végezte Tetsuya Kiuchi-Koide osztályában. Ekkor már tagja volt a Török Ferenc hegedűművész vezette komáromi Comorra Kamarazenekarnak....megnyit →
(* 1979. júl. 1. Komárom) Csellóművész. Gyökér Krisztina tanította. Neveltetésének köszönhetően már gyerekkorában részt vett a templomi zenei életben Mórocz Ildikó vezetésével. Középiskolai zenei tanulmányait Győrött, majd Székesfehérvárott végezte Tetsuya Kiuchi-Koide osztályában. Ekkor már tagja volt a Török Ferenc hegedűművész vezette komáromi Comorra Kamarazenekarnak....megnyit →
Részletek
Rácz Csaba (csa)
(* 1979. júl. 1. Komárom) Csellóművész. Gyökér Krisztina tanította. Neveltetésének köszönhetően már gyerekkorában részt vett a templomi zenei életben Mórocz Ildikó vezetésével. Középiskolai zenei tanulmányait Győrött, majd Székesfehérvárott végezte Tetsuya Kiuchi-Koide osztályában. Ekkor már tagja volt a Török Ferenc hegedűművész vezette komáromi Comorra Kamarazenekarnak. Kezdetektől részt vesz az Édes Árpád (református lelkipásztor) által szervezett FIRESZ kórus munkájában, melyet kezdetben Ág Tibor, majd Berkesi Sándor, később Süll (Rácz) Kinga karnagyok vezettek. Tanulmányait a Pozsonyi Zeneművészeti Főiskolán folytatta Ján Sláviknál. Iskolatársaival megalakították a Pozsonyi Vonósnégyest (Bratislavské sláčikové kvarteto). Részt vesz Josef Chuchro és Perényi Miklós gordonkaművészek mesterkurzusán. 2002-től a Szlovák Filharmónia tagja. Közreműködik több neves zenekarban: Cimorosa Chamber Orchestra, Capella Istropolitana, Metropolitný orchester Bratislava, Solistes Européens Luxembourg, Philharmoniker Hamburg, Viva Musica Festival Orchestra, Bratislava Symphony Orchestra, Symphonia Vienna. Az utóbbi években a Camerata Comorra nemzetközi kamarazenei mesterkurzus lektoraként is tevékenykedik. Együtt játszott a Borostyán Együttes, Kor-Zár, Kicsi Hang, Kaláka, Remedios, Écsi Gyöngyi, Korpás Éva, Tóbiás Szidi, Emmer Péter, Lakatos Róbert és a RÉV, Dhafer Youssef, Giovanni Sollima zenekarokkal és énekesekkel. – Ir. Dobi Géza: A szlovákiai zenei élet magyar és magyar származású képviselői (2004).
Rácz István; Barkóczy
(1908. júl. 11. Tőketerebes, † ) Újságíró, műfordító, művelődéstörténész, emlékiratíró. 1926-ban Sárospatakon érettségizett, s 1931-ben Budapesten latin-görög-olasz szakos tanári képesítést szerzett. Az Eötvös-kollégisták kommunista perében – Rajk Lászlóval és másokkal együtt – elítélték, s a börtönből szabadulva 1933-ban Csehszl.-ba szökött. Pozsonyban a kommunista Munkás,...megnyit →
(1908. júl. 11. Tőketerebes, † ) Újságíró, műfordító, művelődéstörténész, emlékiratíró. 1926-ban Sárospatakon érettségizett, s 1931-ben Budapesten latin-görög-olasz szakos tanári képesítést szerzett. Az Eötvös-kollégisták kommunista perében – Rajk Lászlóval és másokkal együtt – elítélték, s a börtönből szabadulva 1933-ban Csehszl.-ba szökött. Pozsonyban a kommunista Munkás,...megnyit →
Részletek
(1908. júl. 11. Tőketerebes, † ) Újságíró, műfordító, művelődéstörténész, emlékiratíró. 1926-ban Sárospatakon érettségizett, s 1931-ben Budapesten latin-görög-olasz szakos tanári képesítést szerzett. Az Eötvös-kollégisták kommunista perében – Rajk Lászlóval és másokkal együtt – elítélték, s a börtönből szabadulva 1933-ban Csehszl.-ba szökött. Pozsonyban a kommunista Munkás, majd a Magyar Nap belső munkatársa, a Magyar Nap kulturális rovatának első vezetője volt. Itteni publikációiban a Barkóczy István nevet használta. Egy kitoloncolás és visszaszökés után a Prager Kiadó lektoraként és fordítójaként dolgozott, s továbbra is tanulmányokat és könyvkritikákat írt a Magyar Napba. 1938 őszén Finnországba távozott, fotósként dolgozott, s önkéntesként részt vett a finn-szovjet háborúban. 1943-ban visszatért Mo.-ra, pár évig tanított, 1954–1956-ban Budapesten, a Kiadói Főigazgatóságon működött. Az 1956-os felkelés leverése után ismét Finnországba ment, s ott a finnugor népek kultúrájának kutatójaként, fotóművészként és műfordítóként két állami díjat is kapott. Magyarra fordította a Kalevalát. – Fm. A finn-ugor népek népművészete (1978); Egy fotográfus vallomásai (önéletrajzi fotóalbum, 1983); A Semmi partján (emlékirat, 1991).
Rácz László
(* 1945. okt. 4. Sókszelőce – † 1989. júl. 8. Újgyalla) Csellótanár, csellista. Csellózni Vágsellyére, majd Pozsonyba járt. Az általános iskola elvégzése után felvételt nyert a galántai gimnáziumba, ahonnét lelkészgyerekként elbocsátották. Pozsonyban villanyszerelő lett. Munkásként elvégezte Kassán a konzervatóriumot cselló szakon (1971). 1973-ban kezdett...megnyit →
(* 1945. okt. 4. Sókszelőce – † 1989. júl. 8. Újgyalla) Csellótanár, csellista. Csellózni Vágsellyére, majd Pozsonyba járt. Az általános iskola elvégzése után felvételt nyert a galántai gimnáziumba, ahonnét lelkészgyerekként elbocsátották. Pozsonyban villanyszerelő lett. Munkásként elvégezte Kassán a konzervatóriumot cselló szakon (1971). 1973-ban kezdett...megnyit →
Részletek
Rácz László (csa)
(* 1945. okt. 4. Sókszelőce – † 1989. júl. 8. Újgyalla) Csellótanár, csellista. Csellózni Vágsellyére, majd Pozsonyba járt. Az általános iskola elvégzése után felvételt nyert a galántai gimnáziumba, ahonnét lelkészgyerekként elbocsátották. Pozsonyban villanyszerelő lett. Munkásként elvégezte Kassán a konzervatóriumot cselló szakon (1971). 1973-ban kezdett tanítani a komáromi zeneiskolában, ahol cselló tanszakot épített ki. A komáromi zeneiskolán kívül Dunaszerdahelyen is tanított csellót, és vezette a iskolai vonószenekart. 1987-ben létrehozta a Komáromi Ifjúsági Vonószenekart. Az egyházi zene aktív résztvevője, népszerűsítője. – Díjak, elismerések: Az Oktatásügyi Minisztérium oklevele a növendékek országos zenei versenyeire való példás felkészítéséért (1987); Ezüstplakett a szlovákiai kamara- és szimfonikus zenekarok X. országos fesztiválján való sikeres szereplésért (1988).
Rácz Noémi
(* 1972. ápr. 12. Kassa) Grafikus, festő, illusztrátor. 1990–1995 között a pozsonyi Comenius Egyetem Pedagógiai Karán angol–képzőművészet szakot végzett; 1997–2002-ben a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola grafikai szakát végezte el. 1993-ban Londonban, 1998-ban Pozńanban volt ösztöndíjas. Kassán él. A kassai Alkalmazott Művészetek Középiskolájának tanára. 1992-től a...megnyit →
(* 1972. ápr. 12. Kassa) Grafikus, festő, illusztrátor. 1990–1995 között a pozsonyi Comenius Egyetem Pedagógiai Karán angol–képzőművészet szakot végzett; 1997–2002-ben a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola grafikai szakát végezte el. 1993-ban Londonban, 1998-ban Pozńanban volt ösztöndíjas. Kassán él. A kassai Alkalmazott Művészetek Középiskolájának tanára. 1992-től a...megnyit →
Részletek
Rácz Noémi (SZM)
(* 1972. ápr. 12. Kassa) Grafikus, festő, illusztrátor. 1990–1995 között a pozsonyi Comenius Egyetem Pedagógiai Karán angol–képzőművészet szakot végzett; 1997–2002-ben a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola grafikai szakát végezte el. 1993-ban Londonban, 1998-ban Pozńanban volt ösztöndíjas. Kassán él. A kassai Alkalmazott Művészetek Középiskolájának tanára. 1992-től a Rovás művészeti csoport alapító tagja, szimpóziumainak rendszeres résztvevője, nemzetközi és csoportos kiállítások rendszeres kiállítója. 1997-ben bélyegtervéért megkapta a japán Posta- és Telekommunikációs Minisztérium díját, 1998-ban Az év legszebb könyve díját, 2002-ben pedig az esztergomi Pasztell Biennálé Koh-i-noir díját nyerte el.
Rácz Olivér 1.
(* 1918. jan. 21. Kassa, † 1997. júl. 19. Pozsony) Író, költő, tanár. Iskoláit szülővárosában kezdte, majd Szegeden 1941-ben polgári iskolai, Pozsonyban 1955-ben gimnáziumi tanári végzettséget szerzett. A második vh. idején Kassán kezdett tanítani, de elbocsátották állásából, s alkalmi munkákból tartotta fenn magát. Később...megnyit →
(* 1918. jan. 21. Kassa, † 1997. júl. 19. Pozsony) Író, költő, tanár. Iskoláit szülővárosában kezdte, majd Szegeden 1941-ben polgári iskolai, Pozsonyban 1955-ben gimnáziumi tanári végzettséget szerzett. A második vh. idején Kassán kezdett tanítani, de elbocsátották állásából, s alkalmi munkákból tartotta fenn magát. Később...megnyit →
Részletek
Rácz Olivér (FI)
(* 1918. jan. 21. Kassa, † 1997. júl. 19. Pozsony) Író, költő, tanár. Iskoláit szülővárosában kezdte, majd Szegeden 1941-ben polgári iskolai, Pozsonyban 1955-ben gimnáziumi tanári végzettséget szerzett. A második vh. idején Kassán kezdett tanítani, de elbocsátották állásából, s alkalmi munkákból tartotta fenn magát. Később egy büntetőalakulat munkaszolgálatosa, ahonnan sikeresen megszökött. 1945 és 1953 között magántisztviselő, majd téglagyári alkalmazott, 1953-tól 1969-ig középiskolai tanár, ill. igazgató Kassán. 1969–1974-ben oktatásügyi, 1974–1978 között kulturális miniszterhelyettes. Költőként indult 1935-ben, rendszeresen 1948-tól publikált. Jelentős műfordítói tevékenysége is. – Főbb díjak: Madách Imre-díj (1968, 1976, 1982, 1988); Érdemes művész (1980); A Szlovákiai Írószövetség Díja (1982); A Magyar Népköztársaság Csillagrendje (1986); Világ Igaza díj (2022). Szülővárosában 2004-ben felavatták emléktábláját. – Fm. Öcsi csacsi kalandjai (verses mesék, 1950, szlovákul 1951); A pórul járt kandúr és más mesék (verses mesék, 1950); Kassai dalok (v., 1958, még ugyanabban az évben második kiadás is); Puffancs, Göndör és a többiek (ifjúsági r., 1961, 1974, 1980); Megtudtam, hogy élsz (r., 1963, 1964, 1977, 2006, szlovákul 1966); Egyszerű ügy (r., 1966); A Rezeda Cirkusz (gyermekr., 1968, szlovákul 1978); Álom Tivadar hadparancsa (elb., 1975, színpadi átirat: 1980); Őszi máglya (v., 1980); A Rogozsán kocsma (r., 1982); Nem voltunk hősök (r., 1985); A mese ára (elb., 1987); A lótuszevők fehér szigetén (elb., 1984); Ha valakit esetleg érdekel (elb., 1988); Az utolsó beugratás (r., 1990); Babonák könyve (r., 1993); Befejezhetetlen történetek (két kisr., 1994).
Rácz Olivér 2.
(* 1947. jan. 7. Kassa) Orvos, egyetemi tanár. Tanulmányait szülővárosában végezte, ugyanitt, a Šafárik Egyetem Orvostudományi Karán szerzett oklevelet (1971). 1971–1986-ban uo. tanársegéd, majd adjunktus, 1986-tól osztályvezető az egyetem Kísérleti Orvostudományi Intézetében, 1978-tól kandidátus, 1992-től docens, 1997-től egyetemi tanár, az Orvostudományi Kar dékánja. Kutatási...megnyit →
(* 1947. jan. 7. Kassa) Orvos, egyetemi tanár. Tanulmányait szülővárosában végezte, ugyanitt, a Šafárik Egyetem Orvostudományi Karán szerzett oklevelet (1971). 1971–1986-ban uo. tanársegéd, majd adjunktus, 1986-tól osztályvezető az egyetem Kísérleti Orvostudományi Intézetében, 1978-tól kandidátus, 1992-től docens, 1997-től egyetemi tanár, az Orvostudományi Kar dékánja. Kutatási...megnyit →
Részletek
Rácz Olivér (ST)
(* 1947. jan. 7. Kassa) Orvos, egyetemi tanár. Tanulmányait szülővárosában végezte, ugyanitt, a Šafárik Egyetem Orvostudományi Karán szerzett oklevelet (1971). 1971–1986-ban uo. tanársegéd, majd adjunktus, 1986-tól osztályvezető az egyetem Kísérleti Orvostudományi Intézetében, 1978-tól kandidátus, 1992-től docens, 1997-től egyetemi tanár, az Orvostudományi Kar dékánja. Kutatási területe a cukorbetegség, valamint a szervezet oxidációs károsodása és az antioxidáns védekezés. Több hazai és nemzetközi tudományos szervezet tagja; tudományos közleményei hazai és nemzetközi folyóiratokban jelentek meg. Ismeretterjesztéssel is foglalkozik. – Fm. Glykohemoglobín, glykácia bielkovín a diabetes mellitus (T. Víchával és J. Pačinnal, 1989).
Rácz Pál
(* 1888. jan. 31. Munkács [Ukrajna], † 1984. aug. 15. Budapest [Mo.]) Író, tanár, újságíró. Szatmáron végzett tanítóképzőt (1907), majd különböző állomáshelyek után Ungvárra került, ahol azonban az államfordulat után 1919-ben a csehszlovák hatóságok állásából elbocsátották. 1920-ban létrehozta s 1938-ig szerkesztette a Kárpáti Magyar Hírlapot (egyidejűleg...megnyit →
(* 1888. jan. 31. Munkács [Ukrajna], † 1984. aug. 15. Budapest [Mo.]) Író, tanár, újságíró. Szatmáron végzett tanítóképzőt (1907), majd különböző állomáshelyek után Ungvárra került, ahol azonban az államfordulat után 1919-ben a csehszlovák hatóságok állásából elbocsátották. 1920-ban létrehozta s 1938-ig szerkesztette a Kárpáti Magyar Hírlapot (egyidejűleg...megnyit →
Részletek
(* 1888. jan. 31. Munkács [Ukrajna], † 1984. aug. 15. Budapest [Mo.]) Író, tanár, újságíró. Szatmáron végzett tanítóképzőt (1907), majd különböző állomáshelyek után Ungvárra került, ahol azonban az államfordulat után 1919-ben a csehszlovák hatóságok állásából elbocsátották. 1920-ban létrehozta s 1938-ig szerkesztette a Kárpáti Magyar Hírlapot (egyidejűleg a Prágai Magyar Hírlapot is tudósította). 1939–1945 között tanfelügyelő. 1945 után Mo.-n, 1947-től Budapesten élt, s felhagyott az írással. – Fm. A rongyszedő (elb., 1921); Furcsa emberek (elb., 1924); A könyvnyitó asszony (r., 1926); A szomorú ember (r., 1928); Hangyaboly (r., 1934); A bányarém (r., 1933); A gép (r., 1934).
Rácz Tibor
(* 1953. ápr. 7. Dunaszerdahely) Akkordeonművész, zeneszerző, tanár. A pozsonyi Konzervatóriumban érettségizett (1974), a pozsonyi Szépművészeti Akadémián harmonika szakot (1978), a Comenius Egyetem BTK-án esztétika–kultúrpolitika szakot (1984) végzett. 1984-től a pozsonyi Zeneakadémián tanít, de nemzetközi mesterkurzusokon is oktat. Számos hazai és nemzetközi szakmai szervezet...megnyit →
(* 1953. ápr. 7. Dunaszerdahely) Akkordeonművész, zeneszerző, tanár. A pozsonyi Konzervatóriumban érettségizett (1974), a pozsonyi Szépművészeti Akadémián harmonika szakot (1978), a Comenius Egyetem BTK-án esztétika–kultúrpolitika szakot (1984) végzett. 1984-től a pozsonyi Zeneakadémián tanít, de nemzetközi mesterkurzusokon is oktat. Számos hazai és nemzetközi szakmai szervezet...megnyit →
Részletek
Rácz Tibor (csa)
(* 1953. ápr. 7. Dunaszerdahely) Akkordeonművész, zeneszerző, tanár. A pozsonyi Konzervatóriumban érettségizett (1974), a pozsonyi Szépművészeti Akadémián harmonika szakot (1978), a Comenius Egyetem BTK-án esztétika–kultúrpolitika szakot (1984) végzett. 1984-től a pozsonyi Zeneakadémián tanít, de nemzetközi mesterkurzusokon is oktat. Számos hazai és nemzetközi szakmai szervezet tagja, tisztségviselője. Több nemzetközi akkordeon- és harmonikaverseny nyertese, díjazottja. 2006-ban a Szlovák Köztársaság Kormányának Ezüstplakettjével tüntették ki. – Fm. Az akkordeonjáték módszertana (szlovákul, 1980); 3 Szvit és Toccata Cors (1989); Barokk táncok (átiratok akkordeonra, 1990); Romantikus szerzők művei (Salzburg, 1991).
Rácz Zoltán
(* 1972. július 21. Ógyalla) Csellista, tanító, hitoktató. A zeneiskolát Komáromban végezte. A Selye János Gimnáziumban érettségizett, majd elsőként játszhatott diplomahangversenyt alsó tagozatos tanítóként a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem zene tanszékén. Az egyházzenei élet szerves résztvevője, különböző kamaraformációkban. A Borostyán együttes tagja, együtt muzsikál...megnyit →
(* 1972. július 21. Ógyalla) Csellista, tanító, hitoktató. A zeneiskolát Komáromban végezte. A Selye János Gimnáziumban érettségizett, majd elsőként játszhatott diplomahangversenyt alsó tagozatos tanítóként a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem zene tanszékén. Az egyházzenei élet szerves résztvevője, különböző kamaraformációkban. A Borostyán együttes tagja, együtt muzsikál...megnyit →
Részletek
Rácz Zoltán (csa)
(* 1972. július 21. Ógyalla) Csellista, tanító, hitoktató. A zeneiskolát Komáromban végezte. A Selye János Gimnáziumban érettségizett, majd elsőként játszhatott diplomahangversenyt alsó tagozatos tanítóként a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem zene tanszékén. Az egyházzenei élet szerves résztvevője, különböző kamaraformációkban. A Borostyán együttes tagja, együtt muzsikál még a Kor-Zár, Kicsi Hang, Korpás Éva, Lakatos Róbert, Emmer Péter koncertjein. A komáromi Comorra kamarazenekar első csellistája és a Győri Nemzeti Színház zenekarában játszik. Miskolcra költözése után a Miskolci Nemzeti Színház zenekarában csellista volt. Közben tevékenykedett a Kassai Nemzeti Színház és a Kassai Állami Filharmónia zenekaraiban. Jelenleg szabadfoglalkozású zenész. Rendszeresen játszik a Vienna Orchestra és az Egri Szimfonikus Zenekarban.
Rad (Rad)
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Latorca folyó bal parti síkságán, a Ticce-patak partján, Királyhelmectől ÉNy-ra. L: [1921] – 476, ebből 443 (93,1%) magyar; [2011] – 556, ebből 366 (65,8%) magyar, 162 (29,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 404 (72,7%) magyar,...megnyit →
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Latorca folyó bal parti síkságán, a Ticce-patak partján, Királyhelmectől ÉNy-ra. L: [1921] – 476, ebből 443 (93,1%) magyar; [2011] – 556, ebből 366 (65,8%) magyar, 162 (29,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 404 (72,7%) magyar,...megnyit →
Részletek
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, a Latorca folyó bal parti síkságán, a Ticce-patak partján, Királyhelmectől ÉNy-ra. L: [1921] – 476, ebből 443 (93,1%) magyar; [2011] – 556, ebből 366 (65,8%) magyar, 162 (29,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 404 (72,7%) magyar, 112 (20,1%) szlovák. V: [2011] – 330 r. k., 122 gör. kat., 44 ref., 1 ev. – A közigazgatásilag ~hoz tartozó Körtvélyesre (amely időközben nagyrészt szlovákká asszimilálódott) a második vh. után É-zempléni gör. kat. ruszin telepesek költöztek. R. k. (Szentháromság-) temploma 1822-ben klasszicista stílusban épült, Körtvélyes gör. kat. (Szentlélek-) templomát 1968-ban emelték. Határában két 10–11. sz.-i magyar köznépi temetőt tártak fel.
Rádió Újság
Részletek
Műszaki lap (Kassa, 1929–1932). Kiadója Schiffer Imre. – Szerk. Meisl Lajos.
Radnót
-> Nemesradnót; Radnót (Radnovce)
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Balog-patak jobb partján, Rimaszombattól K–DK-re. L: [1921] – 521, ebből 503 (96,5%) magyar, 3 (0,6%) szlovák; [2011] – 825, ebből 718 (87,0%) magyar, 20 (2,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 796 (96,5%) magyar, 9 (1,1%) szlovák. V:...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Balog-patak jobb partján, Rimaszombattól K–DK-re. L: [1921] – 521, ebből 503 (96,5%) magyar, 3 (0,6%) szlovák; [2011] – 825, ebből 718 (87,0%) magyar, 20 (2,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 796 (96,5%) magyar, 9 (1,1%) szlovák. V:...megnyit →
Részletek
Radnót – Pósa Lajos és Radnóti Miklós szobra (GJ)
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Balog-patak jobb partján, Rimaszombattól K–DK-re. L: [1921] – 521, ebből 503 (96,5%) magyar, 3 (0,6%) szlovák; [2011] – 825, ebből 718 (87,0%) magyar, 20 (2,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 796 (96,5%) magyar, 9 (1,1%) szlovák. V: [2011] – 412 r. k., 205 ref., 2 ev. – Nemesi kúriája a 19. sz. első felében klasszicista, ref. temploma 1875-ben historizáló stílusban épült. A helyi születésű Pósa Lajos szobrát 1933-ban, Radnóti Miklós első szlovákiai szobrát 2006-ban avatták fel. A 21. sz. elején 1–4. évfolyamos magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Radnovce
-> Nemesradnót; Radnót (Radnovce)
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Balog-patak jobb partján, Rimaszombattól K–DK-re. L: [1921] – 521, ebből 503 (96,5%) magyar, 3 (0,6%) szlovák; [2011] – 825, ebből 718 (87,0%) magyar, 20 (2,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 796 (96,5%) magyar, 9 (1,1%) szlovák. V:...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Balog-patak jobb partján, Rimaszombattól K–DK-re. L: [1921] – 521, ebből 503 (96,5%) magyar, 3 (0,6%) szlovák; [2011] – 825, ebből 718 (87,0%) magyar, 20 (2,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 796 (96,5%) magyar, 9 (1,1%) szlovák. V:...megnyit →
Részletek
Radnót – Pósa Lajos és Radnóti Miklós szobra (GJ)
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Balog-patak jobb partján, Rimaszombattól K–DK-re. L: [1921] – 521, ebből 503 (96,5%) magyar, 3 (0,6%) szlovák; [2011] – 825, ebből 718 (87,0%) magyar, 20 (2,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 796 (96,5%) magyar, 9 (1,1%) szlovák. V: [2011] – 412 r. k., 205 ref., 2 ev. – Nemesi kúriája a 19. sz. első felében klasszicista, ref. temploma 1875-ben historizáló stílusban épült. A helyi születésű Pósa Lajos szobrát 1933-ban, Radnóti Miklós első szlovákiai szobrát 2006-ban avatták fel. A 21. sz. elején 1–4. évfolyamos magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Radvaň nad Dunajom
-> Dunaradvány; Radvány (Radvaň nad Dunajom)
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Duna bal partján, a Zsitva folyó torkolatánál, Komáromtól K-re. L: [1921] – 1315, ebből 1258 (95,7%) magyar, 35 (2,7%) szlovák; [2011] – 725, ebből 653 (90,1%) magyar, 67 (9,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 673 (92,8%) magyar,...megnyit →
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Duna bal partján, a Zsitva folyó torkolatánál, Komáromtól K-re. L: [1921] – 1315, ebből 1258 (95,7%) magyar, 35 (2,7%) szlovák; [2011] – 725, ebből 653 (90,1%) magyar, 67 (9,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 673 (92,8%) magyar,...megnyit →
Részletek
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Duna bal partján, a Zsitva folyó torkolatánál, Komáromtól K-re. L: [1921] – 1315, ebből 1258 (95,7%) magyar, 35 (2,7%) szlovák; [2011] – 725, ebből 653 (90,1%) magyar, 67 (9,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 673 (92,8%) magyar, 48 (6,6%) szlovák. V: [2011] – 353 r. k., 275 ref., 3 gör. kat., 2 ev. – ~ba, ill. a hozzá tartozó Baloghpusztára már a két vh. közötti kolonizáció, majd pedig a második vh. utáni belső telepítések során szlovák telepesek költöztek. Ref. temploma egy 1697-ben emelt templom helyén 1834-ben, r. k. (Szűz Mária-) temploma 1833-ban épült klasszicista stílusban, a Dunán a 20. sz. közepéig 18 hajómalom működött. A ~hoz tartozó Zsitvatő pusztán késő avarkori temető 83 sírját tárták fel, s itt található az 1606. évi zsitvatoroki béke emlékműve (2006). 1988 óta évente ~on és az 1990-ig közigazgatásilag hozzá tartozott Virten rendezik meg a Baróti Szabó Dávid Napokat. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Radvány
-> Dunaradvány; Radvány (Radvaň nad Dunajom)
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Duna bal partján, a Zsitva folyó torkolatánál, Komáromtól K-re. L: [1921] – 1315, ebből 1258 (95,7%) magyar, 35 (2,7%) szlovák; [2011] – 725, ebből 653 (90,1%) magyar, 67 (9,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 673 (92,8%) magyar,...megnyit →
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Duna bal partján, a Zsitva folyó torkolatánál, Komáromtól K-re. L: [1921] – 1315, ebből 1258 (95,7%) magyar, 35 (2,7%) szlovák; [2011] – 725, ebből 653 (90,1%) magyar, 67 (9,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 673 (92,8%) magyar,...megnyit →
Részletek
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Duna bal partján, a Zsitva folyó torkolatánál, Komáromtól K-re. L: [1921] – 1315, ebből 1258 (95,7%) magyar, 35 (2,7%) szlovák; [2011] – 725, ebből 653 (90,1%) magyar, 67 (9,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 673 (92,8%) magyar, 48 (6,6%) szlovák. V: [2011] – 353 r. k., 275 ref., 3 gör. kat., 2 ev. – ~ba, ill. a hozzá tartozó Baloghpusztára már a két vh. közötti kolonizáció, majd pedig a második vh. utáni belső telepítések során szlovák telepesek költöztek. Ref. temploma egy 1697-ben emelt templom helyén 1834-ben, r. k. (Szűz Mária-) temploma 1833-ban épült klasszicista stílusban, a Dunán a 20. sz. közepéig 18 hajómalom működött. A ~hoz tartozó Zsitvatő pusztán késő avarkori temető 83 sírját tárták fel, s itt található az 1606. évi zsitvatoroki béke emlékműve (2006). 1988 óta évente ~on és az 1990-ig közigazgatásilag hozzá tartozott Virten rendezik meg a Baróti Szabó Dávid Napokat. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Rády Elemér
(* 1910. Kassa, † 1942. júl. 5. Budapest) Lapszerkesztő, publicista. Szülővárosában érettségizett, jogi tanulmányait Prágában végezte el. Rendkívül aktívan vett részt az egyetemi ifjúsági mozgalomban. Mikor a prágai alapítású egyetemista cserkészcsapat, a Szent György Kör Sarlóvá szerveződött át, megszervezte a prágai Magyar Főiskolás Cserkészek...megnyit →
(* 1910. Kassa, † 1942. júl. 5. Budapest) Lapszerkesztő, publicista. Szülővárosában érettségizett, jogi tanulmányait Prágában végezte el. Rendkívül aktívan vett részt az egyetemi ifjúsági mozgalomban. Mikor a prágai alapítású egyetemista cserkészcsapat, a Szent György Kör Sarlóvá szerveződött át, megszervezte a prágai Magyar Főiskolás Cserkészek...megnyit →
Részletek
(* 1910. Kassa, † 1942. júl. 5. Budapest) Lapszerkesztő, publicista. Szülővárosában érettségizett, jogi tanulmányait Prágában végezte el. Rendkívül aktívan vett részt az egyetemi ifjúsági mozgalomban. Mikor a prágai alapítású egyetemista cserkészcsapat, a Szent György Kör Sarlóvá szerveződött át, megszervezte a prágai Magyar Főiskolás Cserkészek Körét, a Sarlónak a kommunista párthoz való csatlakozása után pedig a katolikus Prohászka Körök fő szervezője, első prágai elnöke, s az Új Élet első vezető szerkesztője lett. A lap profilját és színvonalát Pfeiffer Miklós kanonokkal együtt ő alapozta meg, amivel nagy tekintélyt szerzett a prohászkások körében. Csalódást okozott, amikor a 30-as évek közepén Mo.-ra költözött. Mo.-on jelentős katolikus lapok (Nemzeti Újság, Katolikus Szemle), később az Új Magyarság napilap belső munkatársa volt, s politikai cikkeket és könyvkritikákat írt. Gyakran kitekintett a szlovákiai magyar életre, s a szlovák irodalom fejlődését is figyelte: 1936-ban Gogolák Lajossal ő állította össze a Franklin Kiadó Szlovák elbeszélők c. kiadványát. Dél-Szl. Mo.-hoz való visszacsatolása után terjedelmes tanulmányt írt a kisebbségi politikai élet alakulásáról. Beérését súlyos betegsége s korai halála akadályozta meg. – Fm. A felvidéki magyar politika húsz éve 1918–1938 (1939).
Radzovce
-> Ragyolc (Radzovce)
Község a Losonci járásban, a Cseres-hegységben, a Béna-patak völgyében, Fülektől D-re. L: [1921] – 1209, ebből 884 (73,1%) magyar, 194 (16,0%) szlovák; [2011] – 1574, ebből 1059 (67,3%) magyar, 404 (25,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1167 (74,1%) magyar, 336 (21,3%) szlovák. V: [2011]...megnyit →
Község a Losonci járásban, a Cseres-hegységben, a Béna-patak völgyében, Fülektől D-re. L: [1921] – 1209, ebből 884 (73,1%) magyar, 194 (16,0%) szlovák; [2011] – 1574, ebből 1059 (67,3%) magyar, 404 (25,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1167 (74,1%) magyar, 336 (21,3%) szlovák. V: [2011]...megnyit →
Részletek
Község a Losonci járásban, a Cseres-hegységben, a Béna-patak völgyében, Fülektől D-re. L: [1921] – 1209, ebből 884 (73,1%) magyar, 194 (16,0%) szlovák; [2011] – 1574, ebből 1059 (67,3%) magyar, 404 (25,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1167 (74,1%) magyar, 336 (21,3%) szlovák. V: [2011] – 1357 r. k., 12 ev., 4 ref. – Pusztáinak egy részébe (Sátorospuszta, Csőrepuszta) a két vh. közötti kolonizáció, majd az 1945 utáni belső telepítések során szlovák telepesek költöztek. Határában a 20. sz. első felében kőszenet, bazaltot és trachitot bányásztak; a ~hoz tartozó Abroncsospuszta az 1980-as években a Csemadok Losonci járási nyári művelődési táborainak színhelye volt. A szecessziós stílusú Vécsey-kúria 1894-ben, a szintén szecessziós r. k. (Magyarok Nagyasszonya) temploma 1913-ban épült. A 21. sz. elején vegyes, szlovák–magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – Határának DNy-i részét 1960-ban Sátorosbánya néven önálló községgé szervezték.
Ragyolc (Radzovce)
Község a Losonci járásban, a Cseres-hegységben, a Béna-patak völgyében, Fülektől D-re. L: [1921] – 1209, ebből 884 (73,1%) magyar, 194 (16,0%) szlovák; [2011] – 1574, ebből 1059 (67,3%) magyar, 404 (25,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1167 (74,1%) magyar, 336 (21,3%) szlovák. V: [2011]...megnyit →
Község a Losonci járásban, a Cseres-hegységben, a Béna-patak völgyében, Fülektől D-re. L: [1921] – 1209, ebből 884 (73,1%) magyar, 194 (16,0%) szlovák; [2011] – 1574, ebből 1059 (67,3%) magyar, 404 (25,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1167 (74,1%) magyar, 336 (21,3%) szlovák. V: [2011]...megnyit →
Részletek
Község a Losonci járásban, a Cseres-hegységben, a Béna-patak völgyében, Fülektől D-re. L: [1921] – 1209, ebből 884 (73,1%) magyar, 194 (16,0%) szlovák; [2011] – 1574, ebből 1059 (67,3%) magyar, 404 (25,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1167 (74,1%) magyar, 336 (21,3%) szlovák. V: [2011] – 1357 r. k., 12 ev., 4 ref. – Pusztáinak egy részébe (Sátorospuszta, Csőrepuszta) a két vh. közötti kolonizáció, majd az 1945 utáni belső telepítések során szlovák telepesek költöztek. Határában a 20. sz. első felében kőszenet, bazaltot és trachitot bányásztak; a ~hoz tartozó Abroncsospuszta az 1980-as években a Csemadok Losonci járási nyári művelődési táborainak színhelye volt. A szecessziós stílusú Vécsey-kúria 1894-ben, a szintén szecessziós r. k. (Magyarok Nagyasszonya) temploma 1913-ban épült. A 21. sz. elején vegyes, szlovák–magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – Határának DNy-i részét 1960-ban Sátorosbánya néven önálló községgé szervezték.