Ha valakinek észrevétele, kiegészítése lenne az egyes szócikkekkel kapcsolatban, jelezze a bibliohungarica@gmail.com címen.

Pogany Erzsebet (Somogyi foto)

(1959. dec.  19. Pozsony, † 2018. máj. 06. Somorja)

Közgazdász, közéleti személyiség. 1997-ben a pozsonyi Közgazdasági Egyetemen diplomát, majd 2017-ben doktori címet szerzett.  A rendszerváltás után az Együttélés politikai mozgalom központi irodájának vezetője volt, később a Magyarok Világszövetségénél dolgozott. 2001-től a Szövetség a Közös Célokért civil szervezet igazgatója. 2005-ben elindította a Felvidék.ma hírportált. Ugyancsak létrehozója és irányítója volt a Szlovákiai Magyar Közgazdász Társaságnak.  Főbb díjak: Teleki Pál Érdemérem (2010), Esterházy Emlékérem (2014), Magyar Érdemrend Tisztikeresztje (2015), Ex Libris Díj (2016), Széchenyi Társaság Díja (posztumusz, 2018), Magyar Örökség-díj (posztumusz, 2018), Wekerle Sándor Közgazdasági Életműdíj (posztumusz, 2018). Főbb műve: Együttélés öt éve (1995).

Pokstaller László (HG)

(* 1934. aug. 26. Pozsony, † 2000. jún. 27. Somorja) Karnagy. Az alapiskolát Somorján végezte, majd egészségügyi szakközépiskolában fogtechnikusi végzettséget szerzett, és egészen haláláig a szakmájában dolgozott. Zenei tanulmányait 1962 és 1968 között a Pozsonyi Konzervatóriumban végezte trombita szakon. 1968-tól 1993-ig óraadó tanárként tanított a somorjai művészeti alapiskolában, fúvós hangszereket oktatott. 1952-től kezdődően 10 éven át vezette a Városi Tűzoltószervezet Fúvószenekarát és más félhivatásos zenekarokat. 1972-től a Híd Vegyeskar karnagya. 1978−1989 között a Központi Ének-Zenei Szakbizottság, majd 1990-től a Csehszlovákiai Magyar Zenebarátok Társaságának tagja. Kezdeményezésére indult el Somorján az adventi hangversenyek hagyománya. 1988-ban megszervezte Somorján az I. Csallóközi Kórustábort. A vezetése alatt a kórus rendszeres szereplője volt a galántai Kodály Napoknak, ahol számos alkalommal szereztek aranykoszorús minősítést. 1985-ben a „Kultúra érdemes dolgozója” kitüntetést kapta. 2000-ben Somorja városa posztumusz Pro Urbe-díjjal tüntette ki. – Ir. Szőke József–Viczián János szerk.: Ki kicsoda Kassától−Prágáig? (1993); Dobi Géza: A szlovákiai zenei élet magyar és magyar származású képviselői (2004).

Polák Csilla (SZM)

(* 1985. máj. 27. Zseliz) Festő. Tanulmányait 2004–2010 között a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola Festő Tanszékén, Daniel Fischer professzor, ill. Varga Emőke műtermében végezte. 2011-ben az ESSL Art Award CEE jelöltje, a Maľba 2011 versenyen a harmadik díjat vette át. 2010-től a szcénikus művészetek középiskolájának tanára. Pozsonyban él és dolgozik. Munkáiban a magánszféra határait vizsgálja és feszegeti, kihasználva a modern kommunikációs eszközöket – legyen az mobiltelefonos üzenet vagy internetes honlap. – Jelentősebb egyéni kiállítások: 2010: Méretre szabva [Na mieru] (Viliam Slaminkával, Pozsony); 2011: Bloggerek [Blogerky] (Léva). – Jelentősebb csoportos kiállítások: 2006: Meeting Point (Pozsony); 2007: Ami nem köt össze, megerősít [Čo nás nespája,to nás posilní] (Pozsony); 2010: +/- XXII Reloaded (Besztercebánya); 2011: ESSL Art Award CEE 2011 (Pozsony); Maľba 2011 (Pozsony).

POLÁK LASZLO (FI)

(* 1946. nov. 29. Pozsony, † 2017. júl. 10.) Szerkesztő. Iskolai tanulmányait Szencen végezte, ahol 1963-ban érettségizett. Az akkor kötelező katonai szolgálat kitöltése után a Csehszlovák Televízió pozsonyi stúdiójának dokumentarisztikai szerkesztőségében kezdett dolgozni, a filmstábon belül szinte az összes aszisztensi pozíciót betöltötte. 1970 szeptemberétől külső munkatársként, majd 1973-tól főállásban a Csehszlovák Rádió magyar nyelvű adásának (a mai Pátria Rádió) szerkesztője, riportere, műsorvezetője. Kezdetben a Kontaktus című ifjúsági műsor riportere volt. A szórakoztató jellegű műsorok mellett egyre gyakrabban híradózott, sőt pár évig   hírszerkesztőként is dolgozott. 1974-ben az akkori fiatal kollégáival közösen részt vett a magyar nyelvű adás élő közvetítéseinek beindításában, és a későbbiek folyamán rendszeres szerkesztőjévé vált a Szombat reggel című publicisztikai magazinnak. A nyolcvanas évek derekától szerkesztette a Szívesen hallgattuk című ismétlő műsort, amely elsősorban   a hangtári felvételek újrahallgatásának elvén alapult. A rendszerváltás után új műsortípusokkal jelentkezett. Ilyen volt többek közt az Új Hullámhossz, a szombatonként jelentkező politikai magazin. Részt vett a folyamrádiózás létrehozásában, ott volt az egész délutánt átfogó Pavilon indulásánál is. 2003-ban megkapta a 2002-es év legjobb rádiós műsorvezetőinek járó Kristálymikrofon-díjat.

Polgár Anikó (FI)

(* 1975. okt. 2. Vágsellye) Költő, műfordító, irodalomtörténész. A pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án szerzett magyar–latin szakos tanári oklevelet (1998). 2004-ben az ELTE BTK-án megvédte doktori értekezését. 2003-tól a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének oktatója, majd 2013-tól a pozsonyi Komenský Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének oktatója. 1992-től publikál. Latin, újgörög, szlovák, cseh, finn irodalmat fordít. Dunaszerdahelyen él. – Főbb díjak: Tokaji Írótábor Díja (2000); a Madách Imre-díj (2003); Posonium Irodalmi Díj Különdíja (2003); Forbáth Imre-díj (2010); Déry Tibor-díj (2020). – Fm. Trója, te feltört dió (v., 1998); Catullus noster. Catullus-olvasatok a 20. századi magyar költészetben (tan., 2003); Ráfogások Ovidiusra. Fejezetek az antik költészet magyar fordítás- és hatástörténetéből (tan., 2011). .

Pólos Árpád (TSZA)

(* 1957. márc. 15. Rimaszombat) Színész. Rimaszombatban érettségizett 1976-ban, majd könyvtárosi szakképesítést szerzett 1978-ban Turócszentmártonban. 1982-től a Matesz kassai Thália Színpad, ill. annak önállósulósa után a Kassai Thália Színház színésze. Kövesdi Szabó Máriával közösen számos önálló műsor összeállítója, szereplője; egyéb műsoros összeállításoknak, rádiófelvételeknek is gyakori szereplője. – Főbb színházi szerepei: Kassai Thália Színpad: Lipitlotty (Csokonai Vitéz Mihály: Karnyóné); Tonin (Angelo Beolco Ruzante: Csapodár madárka); Bodnár János (Németh László: Bodnárné); György (Karel Čapek: Az anya); Kányai (Szigligeti Ede: Liliomfi); Wurm (Friedrich Schiller: Ármány és szerelem). Kassai Thália Színház: Noah (N. Richard Nash: Az esőcsináló); Slim (John Steinbeck: Egerek és emberek); Stanley (Tenessee Williams: A vágy villamosa); Capulet (William Shakespeare: Rómeó és Júlia); Ariste (Jean-Baptiste Molière: Tudós nők); Decius (Székely János: Caligula helytartója); Markinson alezredes (Aaron Sorkin: Semmi és végtelen); Mikhál bán (Katona József: Bánk bán); Vazul (Ratkó József: Segítsd a királyt!); Bromden (Dale Wassermann: Kakukkfészek); Charley (Arthur Miller: Az ügynök halála); Csermlényi Viktor (Örkény István: Macskajáték); Leonida Papagatto (Giulio Scarnacci–Renzo Tarabusi: Kaviár és lencse); Osgood Fielding Peter Stone–Mikó István: Van, aki forrón szereti); Alexis Zorba (Nikos Kazantzakis: Zorba, a szabad ember); Eddie (Arthur Miller: Pillantás a hídról); Színészkirály – Szellem (William Shakespeare: Hamlet); Balu (Dés László–Geszti Péter–Békés Pál: A dzsungel könyve); Csendbiztos (Jean-Baptiste Molière: A fösvény); Örley Dénes (Görgey Gábor: Galopp a Vérmezőn); Tót (Örkény István: Tóték); Roy (Neil Simon: Furcsa pár); Polgármester (Nyikolaj Vasziljevics Gogol: A revizor); Hyppolit (ZágonIstván –Nóti Károly–Eisemann Mihály: Hyppolit, a lakáj); Tanító (Dés László–Nemes István: Valahol Európában); Henrik, tábornok (Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek); Mick O ́Byrne kanonok, a plébános (Brian Friel: Philadelpia, nincs más út!). – Film: (a csak szlovák nyelven feltüntetett műveknek nincs hivatalos műfordításuk); Bitkári plných snov, 1986; Ranč u zelenej sedmy, 1997, r. M.Balajka. – Díjak, elismerések: A Határon Túli Magyar Színházak XII. Fesztiválja, Kisvárda város Önkormányzatának különdíja, Kisvárda, 2000; Magyar Színházak XXIV. Kisvárdai Fesztiválja, Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Életmű-díja, Kisvárda, 2012. – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Ötvös Anna: Akikkel találkozhat(t)unk (2000); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig); Darvay Nagy Adrienne: A kisvárdai fesztivál (2008), Kisvárdai Várszínház Archívuma.

Ponty Tamás (TSZA)

(* 1986. ápr. 9. Pozsony) Színész. A komáromi Selye János Gimnáziumban érettségizett 2005-ben. Tanulmányait a Pesti Magyar Színiakadémia Művészeti Szakközépiskolában folytatta. Huszár László és Sipos István voltak a vezető tanárai. Tanulmányai alatt Csiszár Imre, Iglódi István és Pinczés István rendezéseiben vett rész. Több musical előadásban is szerepelt. 2008-ban szerződött a Kassai Thália Színházhoz. – Főbb színházi szerepei: Keselyű, Vadász (DésLászló–Geszti Péter–Békés István: A dzsungel könyve); Boy (William Sommerset Maugham: Imádok férjhez menni); Szolgáló a fogadóban (Nyikolaj Vasziljevics Gogol: A revizor); Temetkezési szolga (Csáth Géza: A Janika); 2. kadét (Edmond Rostand: Cyrano de Bergerac); Lámpás (Presser Gábor–Horváth Péter–Sztevanovity Dusán: A padlás); Boy (Eisemann Mihály–Zágon István–Somogyi Gyula: Fekete Péter); Silvio (Carlo Goldoni: Két úr szolgája); Ray (Martin McDonagh: Leenane szépe); Szeplős (Dés László–Nemes István: Valahol Európában); Ede (Bertolt Brecht: Koldusopera); Lojzi (Zerkovitz Béla–Szilágyi László: Csókos asszony); Joe (Brian Friel: Philadelphia, nincs más út !). – Ir. Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Színházi évkönyvek (Budapest); Divadlá na Slovensku [Szlovákiai színházak]  (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig).

Popély Árpád (FI)

(* 1970. júl. 24. Pozsony) Történész, egyetemi oktató. A pozsonyi magyar gimnáziumban érettségizett (1988), a Comenius Egyetem BTK-án magyar–történelem szakos tanári oklevelet (1993), a budapesti ELTE-n doktori (PhD) tudományos fokozatot szerzett (2002). 1997–2002-ben a pozsonyi magyar gimnázium tanára, 2002-től a somorjai Fórum Kisebbségkutató Intézet tudományos munkatársa, 2010-től egyben a komáromi Selye János Egyetem Történelem Tanszékének adjunktusa, 2017-től docense. Kutatási területe a szlovákiai magyarság második vh. utáni története. 2006-ban elnyerte a Posonium Irodalmi Díj Elsőkötetes Szerzői Díját. – Fm. A (cseh)szlovákiai magyarság történeti kronológiája 1944–1992 (2006); 1968 és a csehszlovákiai magyarság (dokumentumok, 2008); Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948–1956 közötti történetéhez I–II. (dokumentumok, 2008–2014), Fél évszázad kisebbségben (2014), Két választás Csehszlováiában (2019).

Popély Gyula (FI)

(* 1945. jún. 8. Abara) Történész, egyetemi tanár, politikus. Nagymihályban érettségizett (1963), a pozsonyi Comenius Egyetem BTK-án magyar–történelem szakos tanári oklevelet szerzett (1968). A történelemtudomány kandidátusa (1978), az MTA doktora (2003). 1968–1972-ben a pozsonyi, majd a szenci magyar gimnázium tanára, 1972–1981-ben az SZTA Történettudományi Intézetének aspiránsa, tudományos munkatársa, 1981–1990-ben a Szlovák Szakszervezeti Iskola tudományos kutatója. 1991–1997 között a pozsonyi magyar gimnázium és alapiskola igazgatója volt; tisztségéből a kétnyelvű bizonyítványok betiltásával szembeni ellenállása miatt váltották le. 2000-től a budapesti Károli Gáspár Ref. Egyetem tanára, 2001-től az egyetem BTK Új- és Legújabbkori Egyetemes Történeti Tanszékének docense, 2005-ig tanszékvezetője, 2002–2004-ben a BTK dékánhelyettese, 2004–2006-ban az egyetem rektorhelyettese. 1978-tól tagja volt A Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottságának; 1990-ben a prágai parlament kooptált képviselője, 1990–1991-ben az Együttélés Politikai Mozgalom vezetőségi tagja, 1992–1998-ban a Magyar Néppárt alapító elnöke volt. Kutatási területe a szlovákiai magyarság két vh. közötti története. Főbb díjak: Jedlik Ányos-díj (2021), Esterházy János Emlékérem (1996 ). – Fm. A Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság (mon., 1973); Népfogyatkozás. A csehszlovákiai magyarság a népszámlálások tükrében 1918–1945 (mon., 1991); Ellenszélben. A felvidéki magyar kisebbség első évei a Csehszlovák Köztársaságban (1918–1925) (mon., 1995); Erős várunk az iskola. Tanulmányok a szlovákiai magyar oktatásügy problémaköréből 1918–1938 (mon., 2005); Búcsú a főiskoláktól. A felsőoktatás és a felvidéki magyarság 1918–1945 (mon., 2005); Hazatéréstől a hazavesztésig. Magyar oktatásügy és oktatáspolitika a visszatért Felvidéken 1938–1945 (mon., 2006); Felvidék 1914–1920 (mon., 2011); Felvidék 1918–1928. Az első évtized csehszlovák uralom alatt (mon., 2014), Felvidék 1929-1939. A második évtized csehszlovák uralom alatt (mon., 2017).