Szlovákiai Magyar Adatbank » Albumok » A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944) A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944) – Oldal 3 – Szlovákiai Magyar Adatbank
Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1935. április : A Szlovák Néppárt rózsahegyi ülésén Andrej Hlinka elnök bejelentette: pártja közös választási blokkba tömörül a Szlovák Nemzeti Párttal, a podkarpatszka ruszi Kurtyák-párttal és a sziléziai lengyel pártokkal. Az ülésen a Kurtyák-párt részéről Demkó Mihály írta alá a választási paktumot. – Nevicki Irina ukrán írónő pártot alapított Nemzeti Egység néven. – 42 család vándorolt ki Kárpátaljáról Palesztinába.

1935. április 7. : A PRMKE felhívására Kárpátalja városai, községei, kultúr- és társadalmi egyesületei zarándoklatot szerveztek a tiszabecsi Rákóczi-emlékoszlophoz. Sajtóbecslések szerint mintegy tízezres tömeg vett részt az eseményen. Sor került koszorúzásra, megszólalt a tárogató, a Rákóczi-induló, magyar, ruszin és román nyelven tartottak ünnepi beszédet. Utána „közebéd” volt Tiszaújlakon. Április 8-án 10 órától negyedórás „országos harangzúgás”-sal, az ungvári görög katolikus székesegyházban és a római katolikus templomban ünnepi gyászmisével emlékeztek a vezérlő fejedelemre. A hét folyamán (április 7–13.) ünnepségekre került sor többek között Munkácson, Beregszászban. Ez alkalomból Beregszászban bemutatták Bellyei (Zapf) László, a város reálgimnáziuma tanárának Bujdosók (Színmű egy felvonásban a kuruc időkből) című darabját. A salánki református templom karzatára került az alábbi felírás: „II. Rákóczi Ferencz Fejedelem salánki ország gyűlésének és utolsó itt tartózkodásának emlékére. 1711.Febr. 11-18.Halála 200 éves évfordulóján. 1935. Ápr. 8.”

1935. március : Munkácson Komlósi László új pártot alapított Podkarpatszka Rusz Egységes Pártja néven. – Beregszászban Tamás Mihály megalakította a Munkások és Földművesek Független Szocialista Pártját. – Kárpátalja-szerte házkutatásokat tartottak az Autonóm Földműves Szövetség tagjainál. Bródy András parlamenti és Demkó Mihály országos választmányi képviselők Antonín Rozsypalnál, a kárpátaljai Országos Hivatal elnökénél tiltakoztak. – Községi választások voltak a Munkácsi, a Beregszászi, a Huszti és a Técsői járás 29 településén. – Genfben a Földrajzi Társulatban Pierre Revilliod tartott előadást „Ruténföldi benyomások” címmel.

1935. március 31. : Az Őslakó írta: „A pozsonyi m. kir. konzulátus a m. kir. külügyminisztérium felhatalmazása alapján április hónapban kísérletképpen ún. hétvégi láttamozásokat fog adni, amelyeknek érvénye magyarországi beutazásra valamely péntek déli tizenkét órától a rákövetkező hétfő déli tizenkét óráig fog terjedni.” Amennyiben a „weekend-vízumok” beválnak, „úgy a m. kir. külügyminisztérium esetleg továbbra is rendszeresíteni fogja.” – A Pesti Napló írta: „Sátoraljaújhely már régebben akciót indított, hogy a munkácsi millenniumi emlékművet, a híres turulmadarat, amelyet a csehek még 1924. december 17-én lefűrészeltek a Rákóczi-vár oldaláról, megszerezze és Sátoraljaújhelyen állítsa fel. - Sátoraljaújhelyen nemrégiben új akció indult. Kozma György főispán a miniszterelnökhöz fordult. A miniszterelnök felvette a kapcsolatot a cseh külügyminisztériummal, ahonnan közölték, hogy az ügyben nem tárgyalhatnak, mert a turul be lett olvasztva és anyagát egy cseh hősi emlékmű öntéséhez használták fel.”