Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1935. február–március

Munkácson sztrájkbizottságot alakítottak az áramfogyasztók. A villamos energia árának csökkentése érdekében a városban több napon keresztül egységesen senki semmilyen formában nem használta ezt az erőforrást (többek között február 27–28-án, március 14-én és 21-én). A sztrájk eredménytelen, de lapvélemény szerint „a nagyközönségnek annyi haszna máris van a mozgalomból, hogy megtanult fokozott mértékben takarékoskodni a villanyárammal és ennek következtében mégiscsak kevesebb volt a kiadása a legdrágább, legköltségesebb téli hónapok”.

Hibát talált?

Üzenőfal