Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1935. március 31.

Az Őslakó írta: „A pozsonyi m. kir. konzulátus a m. kir. külügyminisztérium felhatalmazása alapján április hónapban kísérletképpen ún. hétvégi láttamozásokat fog adni, amelyeknek érvénye magyarországi beutazásra valamely péntek déli tizenkét órától a rákövetkező hétfő déli tizenkét óráig fog terjedni.” Amennyiben a „weekend-vízumok” beválnak, „úgy a m. kir. külügyminisztérium esetleg továbbra is rendszeresíteni fogja.” – A Pesti Napló írta: „Sátoraljaújhely már régebben akciót indított, hogy a munkácsi millenniumi emlékművet, a híres turulmadarat, amelyet a csehek még 1924. december 17-én lefűrészeltek a Rákóczi-vár oldaláról, megszerezze és Sátoraljaújhelyen állítsa fel. – Sátoraljaújhelyen nemrégiben új akció indult. Kozma György főispán a miniszterelnökhöz fordult. A miniszterelnök felvette a kapcsolatot a cseh külügyminisztériummal, ahonnan közölték, hogy az ügyben nem tárgyalhatnak, mert a turul be lett olvasztva és anyagát egy cseh hősi emlékmű öntéséhez használták fel.”

Hibát talált?

Üzenőfal