Szlovákiai Magyar Adatbank » Albumok » A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944) A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944) – Oldal 19 – Szlovákiai Magyar Adatbank
Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1 … 17 18 19 20 21 … 84
84 találat

1939. október : Pápai rendelkezésre megszüntették a Kárpátaljai Római Katolikus Apostoli Kormányzóságot, a terület egyházközségei egyesültek a szatmári egyházmegyével. Püspök: Madarász István. – Perényi Zsigmond kormányzói biztos kérelmére Teleki Pál miniszterelnök ösztöndíjalapot létesített „a magyar egyetemeken és főiskolákon tanuló szegény sorsú, jó tanulmányi előmenetelt felmutató kárpátaljaiak” számára. Az ösztöndíjak odaítélése Marina Gyula, a kormányzóság tanügyi tanácsosa felterjesztése alapján történik. – A VKM engedélyezte a Kárpátaljai Zsidó (előtte: Héber) Iskolaegyesületnek, hogy Munkácson zsidó polgári leányiskolát állítson fel (1941 márciusában kapott nyilvánossági jogot). – E hónaptól Iván Sándor színtársulatának körzetébe tartozik Aknaszlatina, Beregszász, Csap, Huszt, Királyháza, Királyhelmec, Kisvárda, Léva, Munkács, Nagyszőlős, Rahó, Rimaszombat, Rozsnyó, Szepsi, Szolyva, Técső, Tiszaújlak és Tornalja. – Egy hónapig állt fenn Bródy András országgyűlési képviselő új napilapja, a &#1056óc&#1089&#1082&#1072˙ &#1055&#1088&#1072&#1077&#1075&#1072.

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeKoroleve / Munkács / Uzshorod / Csap / Huszt / Madarász István / nőkérdés / Ungvár / Técső / Tyacsiv / Ung / görög katolikus / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna) / Szolyva / Szvaljava / Egry Ferenc Baktay / Mukacseve / római katolikus / Csop / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Királyháza / Tiszaújlak, Újlak / Vilok / Rahó / Rahiv / ünnepek, évfordulók / statisztika / elemi, polgári iskola / főiskola, egyetem / Kisvárda / Kárpátaljai Zsidó (Héber) Iskolaegyesület / Vatikán / Teleki Pál / Szatmár / Perényi Zsigmond / Aknaszlatina, Szlatina / Szolotvina / Bródy András (Bródy Andrej) / Kárpátaljai Római Katolikus Apostoli Kormányzóság / Iván Sándor / Marina Gyula / Bonczos Miklós / színház / mezőgazdaság / sajtó / Léva / Rimaszombat / Rozsnyó / Levice / Rožňava / Kráľovský Chlmec / Rimavská Sobota / Tornaľa / Moldava nad Bodvou / Tornalja / Szepsi / Királyhelmec / árvíz / zsidók
FejezetIV. A Kárpátaljai Kormányzóság időszaka 1939. III. 20–1944. X. 19. - 2. Perényi Zsigmond hivatali időszaka (1939. VII. 7.)
TelepülésCsápor [Čápor] / Királyhelmec [Kráľovský Chlmec] / Léva [Levice] / Rimaszombat [Rimavská Sobota] / Rozsnyó [Rožňava] / Szepsi [Moldava nad Bodvou] / Tornalja [Tornaľa] / Ungmogyorós [Liesková]
Év1939
Rövid URL
ID242875
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1939. október 22. : Az Őslakó írta: „a csehek itt-tartózkodásának vége felé egy nagyon szép tervhez fogtak hozzá: a kárpátaljai folyók szabályozásához. Szinte lehetetlen állapotokat teremtettek ezen a vidéken a folyók, amelyek az erdőirtások következtében megáradva, kilépnek medreikből és olyan katasztrófákat okoztak, mint a legutóbbi nagy tiszaújlaki árvíz, amely után jóformán újra fel kellett építeni ezt a nagy magyar községet. […] Természetesnek találtuk, hogy a magyar állam nem foghatott hozzá az átmenet napjaiban e folyószabályozási munkálatokhoz és ezért türelemmel vártuk, mikor kezdődnek meg a munkák. Azt tapasztaltuk azonban, hogy ezek a partszabályozási munkák egészen kiestek a számításból. Látjuk, hogy a magyar állam nagy elánnal és óriási áldozatok árán völgyzáró gátat épít a Talabor medrében, új vasútvonalak készülnek és nem kétséges, miszerint a magyar kormányzat kedves gyermekeként kezeli Kárpátalját. Nem tudjuk tehát megérteni, hogy miért nem folytatják a partszabályozási munkákat. Jön egy hatalmas árvíz és milliós károkat tehet a befejezetlen partépítési művekben.”

1939. szeptember : „A csehszlovák kormány által megkezdett Ung-völgyi vízerőtelepek építési munkáinak folytatására és befejezésére” a földművelésügyi minisztérium Ungváron felállította az Ung-völgyi Vízerőtelepek Építési Munkáinak M. Kir. Kirendeltségét. – Fedor István az ungi, Spenik László a beregi és Csekán Antal a máramarosi közigazgatási kirendeltség tanügyi tanácsosa lett. – 133.200/IX.939. sz. VKM-rendelet: a szlovák, ruszin vagy német tanítási nyelvű iskolákban az államnyelvnek mint tantárgynak kötelező tanítása mellett anyanyelven folyik a tanítás valamennyi magyar tanítási nyelvű iskola számára az anyaországra engedélyezett tankönyveket kell bevezetni a szlovák, ruszin vagy német tanítási nyelvű iskolák részére megfelelő tankönyvek kiadásáról intézkedni fognak, a még használatban levő tankönyvek hiányait addig a tanítók kötelesek megfelelő hazafias szellemű oktatással kiegészíteni az 1939/1940. tanév még mindig átmenetinek tekinthető, az 1940/1941. tanévtől azonban az oktatás kizárólag a magyar tantervek szerint történik. – Kárpátalján 1922. évi csehszlovák ún. „kisiskolatörvény” kötelezővé tette a 8 évfolyamúvá tette az alapiskolát. Kósa Kálmán miniszteri osztályfőnök nyilatkozata: „Kétségtelen, hogy a 8 osztályos mindennapi népiskola nyújtotta előnyöket továbbra is meg kell őriznünk.” (Az „anyaországban” a nyolcosztályos népiskola bevezetéséről csak az 1940:XX. tc. rendelkezett.)

Részletek

KategóriaA kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)
CímkeLőcse / gimnázium / református / Munkács / Uzshorod / Németország / határkérdés / nőkérdés / egészségügy / Ungvár / New York / Ung / Korláth Endre / görög katolikus / csehszlovák törvények / Beregszász / Berehove / bíróság, törvényszék, ügyészség, karhatalom / Szovjetunió (Oroszország, Ukrajna) / Máramaros / Kőrösmező / Jaszinya / Szolyva / Szvaljava / Bereg / Ugocsa / autonómiatervek / ipar, kereskedelem / Uzsok [Uzsoki-hágó] / Mukacseve / magyarországi törvények / magyarországi rendeletek / római katolikus / Nagyszől[l]ős / Vinohragyiv / Tiszaújlak, Újlak / Vilok / nyelvkérdés / tanítóképzés / Rahó / Rahiv / könyv, könyvtár, könyvkiadás, irodalmi élet / oktatásügy / bank, hitelintézet, postatakarék, pénzügyek / ünnepek, évfordulók / statisztika / közlekedés, határforgalom, kishatár / elemi, polgári iskola / Spenik László / Illés (Illyasevits) József / Kerekes István / mozgósítás / Kárpátaljai Református Egyházkerület / Plotényi Nándor / Perényi Zsigmond / Lengyelország / Bertók Béla / Bustyaháza / Bustina / Bródy András (Bródy Andrej) / Siménfalvy Árpád / Prchala Lev / Lwow, Lemberg / Lwiw / Volóc / Volovec / Kárpátaljai Római Katolikus Apostoli Kormányzóság / Szvoboda Ferenc / Egyesült Magyar Párt (Egyesült Országos Keresztényszocialista és Magyar Nemzeti Párt, Felvidéki Egyesült Magyar Párt) / Pataky Tibor / Magyarországi Ruszinszkóiak Egyesülete / Karpatszka Szics, Szics-gárda / Ilniczky Sándor / Kontratovics Irenej (Irén) / Őrdarma / Sztorozsnyica / Levente Egyesület / Drávay Lajos / Ludo Koren / Zombory Bertalan / Horváth Dezső / Kósa Kálmán / Losonczy István / Egyed István / Csekán Antal / Fedor István / mezőgazdaság / sajtó / zene / Pozsony / Kassa / Bratislava / Veľké Kapušany / Košice / Levoča / Nagykapos
FejezetIV. A Kárpátaljai Kormányzóság időszaka 1939. III. 20–1944. X. 19. - 2. Perényi Zsigmond hivatali időszaka (1939. VII. 7.)
TelepülésBeregszeg [Šulekovo] / Kassa [Košice] / Lőcse [Levoča] / Nagykapos [Veľké Kapušany] / Pozsony [Bratislava] / Ungmogyorós [Liesková]
Év1939
Rövid URL
ID242848
Módosítás dátuma2007. augusztus 16.

1939. szeptember 21. : Ungváron a társadalmi egyesületek képviselői közös értekezleten vitatták meg, mivel járulhatnának hozzá a lengyel menekültek ellátásához. A város vezetése a lengyel konzulátussal karöltve gondoskodik elhelyezésükről, élelmezésükről. – Ugyanitt Losonczy István „a hatodik hadtest országos mozgósítási kormánybiztosa” Perényi Zsigmond kormányzói biztossal és az illetékes katonai parancsnokkal tárgyalt arról, hogy „a nagy számú lengyel menekültek lefegyverzése és a törvényes rendelkezések szerint való továbbítása egységes irányelvek mellett történjék”. – A Magyar Nemzeti Bank vezérigazgatója a pénzintézet helyi fiókjának vezetőjével vitatta meg, hogyan kell beváltani a lengyel menekülteknél található zlotyt. – Szeptember 28-án írta a Kárpáti Magyar Hírlap: „Egyes magukról megfeledkezett egyének a lengyel menekültek kényszerhelyzetét kihasználva lehetetlen alacsony árban összevásárolták szegénységüket! Most rendelkezés történt nagyon helyesen, hogy mindenki mindent, amit lengyel menekültektől vásárolt, köteles a hatóságoknak beszolgáltatni.” – Feloszlott az Illés József ny. egyetemi tanár vezette Magyarországi Ruszinszkóiak Egyesülete, „miután e szervezet Kárpátalja felszabadulásával betöltötte misszióját”. – A földművelésügyi miniszter rendeletére „az anyaország gazdaságaiban foglalkoztatott felvidéki és kárpátaljai […] mezőgazdasági munkásoknak módjukban áll gabonajárandóságukat a Futura Rt. legközelebbi helyi bevásárlójánál beszolgáltatni és a kiállított elismervény alapján megfelelő mennyiségű gabonát válthatnak ki minden költség (fuvarköltség stb.) levonása nélkül Nagyszőlős, Nagykapos, Bustyaháza, Tiszaújlak állomásokon. A munkások tehát a fuvardíjat az említett állomásokig megtakaríthatják.”

1939. szeptember 16. : Szemleútja során Ungvárra érkezett Horváth Dezső miniszteri tanácsos, a m. kir. államrendőrség vidéki főkapitánya. – Kósa Kálmán vallás- és közoktatásügyi miniszteri osztályfőnök bizalmas magánlevele Pataky Tibor miniszterelnökségi államtitkárhoz: „Valahogy úgy érzem, hogy a hivatalos nemzetiségi politikánk és annak gyakorlati kivitele nincs egymással összhangban. Alsó hatóságaink sokszor olyan intézkedéseket tesznek, amelyek szöges ellentétben vannak a felülről hangoztatott elvekkel. […] az egész visszacsatolt részeken, beleértve Kárpátalját is, éppen nemzetiségi vonatkozásban állandóan olyan nehézségekbe ütközöm, amelyeket legjobb akarat mellett is alig tudok és tudunk legyőzni. Ezekbe a kérdésekbe mindenki beleszólási jogot vindikál magának és minden intézkedésre hivatott emberünket állandóan fúrják. Nagyon szükséges lenne ezeket a dolgokat egyszer alaposan végig beszélnünk, mert e nélkül alig tudnám ezeknek az ügyeknek intézéséért a további felelősséget vállalni.”

1 … 17 18 19 20 21 … 84
84 találat