Kronológiák - A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája (1918–1944)

Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1939. szeptember 28.

Perényi Zsigmond kárpátaljai kormányzói biztos kérte a miniszterelnökséget, hogy tegye lehetővé az Ilniczky Sándor által szerkesztett &#1073&#1083&#1072&#1075&#1086&#1077&#1098&#1089&#1084&#1085&#1094&#1082ú (Jó Hírnök) (1922–1938) és a Ě&#1103&#1089c&#1103éíčé &#1077&#1098&#1089&#1084&#1085&#1094&#1082ú (Missziós Hírnök) (1932–1938) című, a ruszin népnek szóló vallási-kulturális lap újraindítását. Intézkedés október 2-i kelettel: „Egyelőre nem időszerű. Ad acta.”

Hibát talált?

Üzenőfal