Kárpátalja az első világháború után a teljes autonómia ígéretével Podkarpatszka Rusz néven került a Csehszlovák Köztársasághoz. 1938–1939 fordulóján Cseh-Szlovákia kötelékében törvénnyel is alátámasztott autonóm terület Kárpáti Ukrajna néven, majd mint Kárpátaljai Kormányzóság Magyarország része az első bécsi döntés által meghúzott határokon belül. 1944 őszétől szovjet befolyási övezet (Kárpátontúli Ukrajna), 1946-tól a Szovjetunió, 1991-től pedig az Ukrán Köztársaság Kárpátontúli területe. A kronológia ennek a folyamatnak, illetve a kárpátaljai magyarság életének bemutatására vállalkozott. (összeállította: Fedinec Csilla)

1937 folyamán : Kárpátalján él az ország lakosságának mintegy 5 százaléka, itt összpontosult az ipari kapacitás 0,7 százaléka (a 102 működő iparvállalatból 56 fafeldolgozó, 14 mezőgazdasági termékeket feldolgozó, 7 vegyi, 17 építőipari, 6 fémmegmunkáló, 2 papírgyár). – Az ungvári rendőr-igazgatóság sajtóközlése szerint Ungváron 48 újság jelent meg, ebből 1 cseh, 16 ruszin/orosz/ukrán, 6 magyar politikai és 4 cseh, 14 ruszin/orosz/ ukrán, 7 magyar független lap volt. A rendőrség összesen 84 alkalommal kobzott el újságot, naptárat vagy brosúrát. 75 előadásra, 146 táncos mulatságra, 17 ünnepélyre, 8 koncertre, 12 kiállításra és 56 labdarúgó-mérkőzésre került sor. A nyilvántartásban 291 bejelentett egyesület szerepelt, ebből 31 politikai, 43 szak- és munkás-, 22 földműves és gazdasági, 25 kereskedelmi és ipari, 91 jótékonysági, 27 művészeti, 10 diák-, 10 „szórakoztató”, 14 zene- és ének-, 10 torna- és 8 sportegyesület. – A statisztikai hivatal összesítése szerint Kárpátalján 100 000 lakosra 11 válás jut. Az országos átlag 46 válás. – Szerednyén cseh –magyar–ruszin tannyelvű polgári iskola nyílt (az első bécsi döntés után a cseh osztályokat megszüntették). – Szentmiklóson emlékművet állítottak A. Sz. Puskin orosz írónak. – Ungváron volt kiállítása Dobos Endre, Erdélyi Béla, Boksay József, Soltész Zoltán, Remes Ferdinánd, Rosenberg Miklós kárpátaljai képzőművészeknek. Budapesten mutatkozott be képeivel Sárkány Jolán ungvári festőművész. – Megjelent: Herpay Ferenc: Mozgóképek. A szerző kiadása. Welber Nyomda, Munkács Ják Sándor: Neked írom… Versei. Haladás, Berehovo; Simon Menyhért: Kisebbségi ének. Versek. 2.kiadás. Kazinczy Könyv- és Lapkiadó, Munkács Simon Menyhért: Testvéreknek üzenem. Versek. A szerző kiadása. Mukačevo–Munkács Tamás Mihály: Sziklán cserje. Elbeszélések. Tátra, Pozsony Havas Emil: Amerika „felfedezése”. Riportsorozat. Viktoria ny., Užhorod–Ungvár; Voith György: Hodzsa, a dunai gondolat és a magyarság. Pannonia ny., Munkács –Mukačevo; Borkanuk Oleksa: Az autonómia teljes megvalósításáért. Kárpátalja gazdasági, szociális és kulturális színvonalának emeléséért. Skolnaja Pomoscs ny., Munkács–Mukačevo; Mondy Miklós: Beszélnek a Kárpátok. Sajó-vidék Könyvkiadó, Rozsnyó Munkács város szervezési szabályrendelete 1937. Ny. n., Munkács; Zatlukál Jenő–Zatlukál Elemér: Adatok Podkarpatszka Rusz praehistoriájához. Nekudah Könyvnyomda, Munkács; K. Čapek: Beszélgetés Masaryk G. Tamással. I–III. köt. (1933, 1935, 1937). Ford.: Sas Andor. Novina, Munkács; Szabó István: Ugocsa megye. MTA, Budapest Balogh-Beéry László: A rutén autonómia. Kisebbségi Intézet, Pécs; Cvékus Sándor: Gyümölcsfák ültetése és nevelése 17 ábrával. Skolnaja Pomoscs, Ungvár–Užhorod.