Dunatorony; Torony (Tureň)
Részletek
1943-ban Zonctorony néven Zonccal egyesített község a Szenci járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Fekete-víz jobb partján, Szenctől D-re. L: [1921] – 221, ebből 214 (96,8%) magyar, 6 (2,7%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 220 r. k., 1 izr. – R. k. (Havas Boldogasszony-) kápolnája a 19. sz. második felében historizáló stílusban épült.
Dunaújfalu (Nová Ves pri Dunaji)
Részletek
1960-ban Nová Dedinka néven Dunasáppal egyesített község a Szenci járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Fekete-víz bal partján, Szenctől DNy-ra. L: [1921] – 412, ebből 408 (99,0%) magyar, 4 (1,0%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 408 r. k., 4 izr.
Duncsák Attila

(* 1940. márc. 2. Ungvár [Ukrajna], † 2024. dec. 05. Kassa) Festő. A leningrádi Iparművészeti Főiskola üveg- és kerámiaszakán végzett 1967-ben. 1968–1973-ban az ungvári Művészeti Szakközépiskola tanára volt, majd murális munkákat tervezett és kivitelezett szülővárosában. 1982-ben áttelepült Ungvárról, azóta Kassán él. Míg odahaza főleg...megnyit →

(* 1940. márc. 2. Ungvár [Ukrajna], † 2024. dec. 05. Kassa) Festő. A leningrádi Iparművészeti Főiskola üveg- és kerámiaszakán végzett 1967-ben. 1968–1973-ban az ungvári Művészeti Szakközépiskola tanára volt, majd murális munkákat tervezett és kivitelezett szülővárosában. 1982-ben áttelepült Ungvárról, azóta Kassán él. Míg odahaza főleg...megnyit →
Részletek

Duncsák Attila (SZM)
(* 1940. márc. 2. Ungvár [Ukrajna], † 2024. dec. 05. Kassa) Festő. A leningrádi Iparművészeti Főiskola üveg- és kerámiaszakán végzett 1967-ben. 1968–1973-ban az ungvári Művészeti Szakközépiskola tanára volt, majd murális munkákat tervezett és kivitelezett szülővárosában. 1982-ben áttelepült Ungvárról, azóta Kassán él. Míg odahaza főleg murális feladatokkal és üvegművészettel foglakozott, az utóbbi negyedszázadban készült festményein a színház, a karnevál, maskarák világa, az álarc alá rejtőzés tematikája és groteszksége dominál. Több művésztelepnek is résztvevője volt Mo.-n, Franciaországban.
Duray Miklós

(* 1945. júl. 18. Losonc – † 2022. dec. 30. Budapest) Geológus, politikus, író. A gimnáziumot Füleken végezte (1962). A pozsonyi Comenius Egyetem TTK geológia szakát 1971-ben fejezte be, a doktori címet 1977-ben szerezte meg. 1972–1973-ban a Talajtani és Növény-tápanyagellátási Kutatóintézet, 1973–1977 között az...megnyit →

(* 1945. júl. 18. Losonc – † 2022. dec. 30. Budapest) Geológus, politikus, író. A gimnáziumot Füleken végezte (1962). A pozsonyi Comenius Egyetem TTK geológia szakát 1971-ben fejezte be, a doktori címet 1977-ben szerezte meg. 1972–1973-ban a Talajtani és Növény-tápanyagellátási Kutatóintézet, 1973–1977 között az...megnyit →
Részletek

Duray Miklós (ST)
(* 1945. júl. 18. Losonc – † 2022. dec. 30. Budapest) Geológus, politikus, író. A gimnáziumot Füleken végezte (1962). A pozsonyi Comenius Egyetem TTK geológia szakát 1971-ben fejezte be, a doktori címet 1977-ben szerezte meg. 1972–1973-ban a Talajtani és Növény-tápanyagellátási Kutatóintézet, 1973–1977 között az SZTA Geológiai Intézetének munkatársa, 1978–1990-ben a Doprastav geológusa volt. 1988–1989-ben a pennsylvaniai Indiana Egyetemen (USA) adott elő. – Már diákkorától aktív közéleti szerepet vállalt (1965–1968: a pozsonyi József Attila Ifjúsági Klub elnöke; 1968–1969: a Magyar Ifjúsági Szövetség elnöke). Az 1970-es évektől politikailag megbízhatatlannak tartották és rendszeresen zaklatták. Csatlakozott a Charta ’77 aláíróihoz. Megszervezte az illegális Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottságát, melynek vezetőjeként több tiltakozó akciót kezdeményezett a szlovákiai magyar oktatás leépítése ellen. 1982–1983-ban és 1984–1985-ben hónapokig vizsgálati fogságban volt, amikor is nemzetközi szervezetek nyomására szabadon engedték. 1990-ben megalapította az Együttélés Politikai Mozgalmat, amelynek 1998-ig, az MKP megalakulásáig elnöke volt. 1998–1999-ben az MKP tiszteletbeli elnöke, 1999-től ügyvezető alelnöke. 1990–1992-ben, ill. 1994–2008 között parlamenti képviselő. Főbb díjai, kitüntetései: Kőrösi Csoma Sándor-díj (Tokió, 1986); Bethlen Gábor-díj (1988); Esterházy János Emlékplakett (1995); A Magyar Köztársaság Aranyérme (2000); Magyar Örökség Díj (2000); A Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje (2001); Magyar Művészetért Díj (2002); Szent István-díj (2003). – Fm. Szlovákiai jelentés (publicisztika, Párizs, 1982); Kutyaszorító 1–2 (önéletrajz, New York, 1983, 1989); Tegnap alighanem bolondgombát etettek velünk (publicisztika, Chicago, 1983); Kettős elnyomásban (dokumentumok, publicisztika, New York, 1989, Pozsony, 1993); Csillagszilánk és tövistörek (mesék, 1994); Önrendelkező kísérleteink (publicisztika, 1999); Változások küszöbén (publicisztika, 2000); Hazától a Nemzetig (cikkek, tan., beszédek, 2004); Ne félj, csak higgy! (beszédek, cikkek, 2005). – Ir. Alexa Károly: Húsz év múlva – Duray Miklósról, Heti Válasz 2002. aug. 16.
Ďurkov
-> Györke (Ďurkov)
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence K-i részén, az Ósva-patak völgyében, Kassától K-re. L: [1921] – 667, ebből 315 (47,2%) magyar, 262 (39,3%) szlovák, 48 (7,2%) roma; [2011] – 1692, ebből 1461 (86,3%) szlovák, 92 (5,4%) roma, 15 (0,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] –...megnyit →
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence K-i részén, az Ósva-patak völgyében, Kassától K-re. L: [1921] – 667, ebből 315 (47,2%) magyar, 262 (39,3%) szlovák, 48 (7,2%) roma; [2011] – 1692, ebből 1461 (86,3%) szlovák, 92 (5,4%) roma, 15 (0,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] –...megnyit →
Részletek
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence K-i részén, az Ósva-patak völgyében, Kassától K-re. L: [1921] – 667, ebből 315 (47,2%) magyar, 262 (39,3%) szlovák, 48 (7,2%) roma; [2011] – 1692, ebből 1461 (86,3%) szlovák, 92 (5,4%) roma, 15 (0,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1397 (82,6%) szlovák, 117 (6,9%) roma, 21 (1,2%) magyar. V: [2011] – 988 r. k., 381 ref., 36 ev., 28 gör. kat. – A 18–19. sz.-ban részben szlovákokkal újranépesített falu a 20. sz. elején még felerészt magyar lakossága re szlovákká vált. A késő barokk Rakovszky-kúria a 18. sz. második felében, neoklasszicista ref. temploma egy Árpád-kori templom alapjain 1912-ben, r. k. (Szűz Mária születése) temploma 1994-ben épült.
Ďurkovce
-> Gyürki (Ďurkovce)
Község a Nagykürtösi járásban, a Korponai-fennsík és az Ipoly-medence határán, az Ipoly jobb oldali mellékvölgyében, Nagykürtöstől DNy-ra. L: [1921] – 293, ebből 174 (59,4%) szlovák, 112 (38,2%) magyar; [2011] – 130, ebből 76 (58,5%) magyar, 48 (36,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 87 (66,9%)...megnyit →
Község a Nagykürtösi járásban, a Korponai-fennsík és az Ipoly-medence határán, az Ipoly jobb oldali mellékvölgyében, Nagykürtöstől DNy-ra. L: [1921] – 293, ebből 174 (59,4%) szlovák, 112 (38,2%) magyar; [2011] – 130, ebből 76 (58,5%) magyar, 48 (36,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 87 (66,9%)...megnyit →
Részletek
Község a Nagykürtösi járásban, a Korponai-fennsík és az Ipoly-medence határán, az Ipoly jobb oldali mellékvölgyében, Nagykürtöstől DNy-ra. L: [1921] – 293, ebből 174 (59,4%) szlovák, 112 (38,2%) magyar; [2011] – 130, ebből 76 (58,5%) magyar, 48 (36,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 87 (66,9%) magyar, 34 (26,1%) szlovák. V: [2011] – 122 r. k., 1 ev.
Dúsa (Dúžava)
1975-ben Rimaszombathoz csatolt község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Rima-folyó jobb oldali mellékvölgyében, Rimaszombattól DNy-ra. L: [1921] – 200, ebből 133 (66,5%) magyar, 67 (33,5%) szlovák; [1970] 197, ebből 184 (93,4%) szlovák, 13 (6,6%) magyar) nemzetiségű. V: [1921] – 103 ev., 85 r....megnyit →
1975-ben Rimaszombathoz csatolt község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Rima-folyó jobb oldali mellékvölgyében, Rimaszombattól DNy-ra. L: [1921] – 200, ebből 133 (66,5%) magyar, 67 (33,5%) szlovák; [1970] 197, ebből 184 (93,4%) szlovák, 13 (6,6%) magyar) nemzetiségű. V: [1921] – 103 ev., 85 r....megnyit →
Részletek
1975-ben Rimaszombathoz csatolt község a Rimaszombati járásban, a Rima-medencében, a Rima-folyó jobb oldali mellékvölgyében, Rimaszombattól DNy-ra. L: [1921] – 200, ebből 133 (66,5%) magyar, 67 (33,5%) szlovák; [1970] 197, ebből 184 (93,4%) szlovák, 13 (6,6%) magyar) nemzetiségű. V: [1921] – 103 ev., 85 r. k., 12 ref. – Nagyrészt a 18. sz.-ban idetelepült szlovák származású lakossága mellé az 1920-as években újabb szlovák kolonisták települtek, s a 20. sz. második felére magyar jellegét elveszítve teljes egészében szlovákká vált. 1786-ban épült reneszánsz-barokk belső berendezésű ev. fatemplomát az É-gömöri Telep (Selce) községből 1807-ben hozták át ~ba; a templom melletti klasszicista harangtornyot a 19. sz.-ban emelték.
Dusik Gábor
(* 1961. jan. 26. Pozsony) Zeneszerző, előadóművész. A pozsonyi magyar gimnáziumban érettségizett (1979), a Comenius Egyetem BTK-án szerzett magyar–szlovák szakos tanári oklevelet (1986). Magánúton zongorázni és énekelni, majd három évig zeneszerzést tanult. Alapítója és vezetője volt az Ars Musica együttesnek (1977–1980) és a Gravis...megnyit →
(* 1961. jan. 26. Pozsony) Zeneszerző, előadóművész. A pozsonyi magyar gimnáziumban érettségizett (1979), a Comenius Egyetem BTK-án szerzett magyar–szlovák szakos tanári oklevelet (1986). Magánúton zongorázni és énekelni, majd három évig zeneszerzést tanult. Alapítója és vezetője volt az Ars Musica együttesnek (1977–1980) és a Gravis...megnyit →
Részletek
(* 1961. jan. 26. Pozsony) Zeneszerző, előadóművész. A pozsonyi magyar gimnáziumban érettségizett (1979), a Comenius Egyetem BTK-án szerzett magyar–szlovák szakos tanári oklevelet (1986). Magánúton zongorázni és énekelni, majd három évig zeneszerzést tanult. Alapítója és vezetője volt az Ars Musica együttesnek (1977–1980) és a Gravis rockegyüttesnek (1979–1988). Első szerzeményei megzenésített versek voltak (József Attila, Radnóti Miklós stb.), később a Gravis, majd népszerű szlovák énekesek (Štefan Skrúcaný, Eva Gombitová, Katarína Hasprová és mások) számára komponált dalokat. Sétálni ment három kalap címmel szlovákiai magyar költők megzenésített gyermekverseiből készített hanghordozókat. Több önálló lemeze is megjelent, a legismertebb az Argo (1997). A Liverpooli Eurovíziós Fesztiválon az ő szerzeménye képviselte Szl.-t. Számos tévéműsorban közreműködött előadóként. Újabban musicaleket is ír (Assisi szent Ferenc, Maria Antoinette, Quo vadis).
Dusza István

(* 1951. ápr. 12. Gömörhorka, † 2002. jan. 9. Pozsony) Újságíró, kritikus, szerkesztő. Középiskolai tanulmányait Kassán (középfokú ipariskola, 1970) végezte. 1970–1976-ban a gömörhorkai papírgyár technikusa. 1974–1980-ban a budapesti ELTE BTK-án levelezői szakon könyvtárosi oklevelet szerzett. 1976–1981-ben a Nő, 1981–2000-ig az Új Szó szerkesztője, ill....megnyit →

(* 1951. ápr. 12. Gömörhorka, † 2002. jan. 9. Pozsony) Újságíró, kritikus, szerkesztő. Középiskolai tanulmányait Kassán (középfokú ipariskola, 1970) végezte. 1970–1976-ban a gömörhorkai papírgyár technikusa. 1974–1980-ban a budapesti ELTE BTK-án levelezői szakon könyvtárosi oklevelet szerzett. 1976–1981-ben a Nő, 1981–2000-ig az Új Szó szerkesztője, ill....megnyit →
Részletek

Dusza István (FI)
(* 1951. ápr. 12. Gömörhorka, † 2002. jan. 9. Pozsony) Újságíró, kritikus, szerkesztő. Középiskolai tanulmányait Kassán (középfokú ipariskola, 1970) végezte. 1970–1976-ban a gömörhorkai papírgyár technikusa. 1974–1980-ban a budapesti ELTE BTK-án levelezői szakon könyvtárosi oklevelet szerzett. 1976–1981-ben a Nő, 1981–2000-ig az Új Szó szerkesztője, ill. főmunkatársa. Színikritikái, színházi tanulmányai a műfaj legjobbjai közé tartoznak, riporterként, publicistaként is jelentőset alkotott. Drámaelméleti és drámapedagógia szakkönyveket fordított magyar nyelvre. Aktív szerepet vállalt a szlovákiai magyar amatőrszínjátszó-mozgalomban. – Fm: Nézőtéri napló 1981–1990 (Kalligram, 1992), Fapihék. (Tárcák regénye, AB-Art 1999). Zs. Nagy Lajos (irodalmi monográfia, Nap Kiadó, 2000), A papír partján (válogatott irodalmi tanulmányok 2003), A mese és színpadi formái (Bratislava, Osvetový ústav 1987). A diákszínjátszás dramaturgiája (Bratislava, Osvetový ústav 1990). Drámaelméleti és drámapedagógia szakkönyveket fordított magyar nyelvre. – Díjak, elismerések: Nyitott Európáért Díj (2001). – Ir. Fónod Z.: A cseh/szovákiai magyar irodalom lexikona 1918–1995 (1997); Balázs A.– Ardamica A.–Ardamica Z.: Szlovákiai magyar ki-kicsoda? (2001).
Dusza János

(* 1952. okt. 14. Sajógömör) Tud. kutató, egyetemi tanár. A tornaljai gimnáziumban érettségizett. A budapesti ELTE TTK-a fizika szakán szerzett oklevelet 1976-ban. Ezt követően az SZTA Anyagszerkezeti Kutatóintézetének munkatársa volt, 1996-tól a kassai Műszaki Egyetem docense, 2004-től professzora. 2007 szept.-étől az MTA külső tagja....megnyit →

(* 1952. okt. 14. Sajógömör) Tud. kutató, egyetemi tanár. A tornaljai gimnáziumban érettségizett. A budapesti ELTE TTK-a fizika szakán szerzett oklevelet 1976-ban. Ezt követően az SZTA Anyagszerkezeti Kutatóintézetének munkatársa volt, 1996-tól a kassai Műszaki Egyetem docense, 2004-től professzora. 2007 szept.-étől az MTA külső tagja....megnyit →
Részletek

Dusza János (SZM)
(* 1952. okt. 14. Sajógömör) Tud. kutató, egyetemi tanár. A tornaljai gimnáziumban érettségizett. A budapesti ELTE TTK-a fizika szakán szerzett oklevelet 1976-ban. Ezt követően az SZTA Anyagszerkezeti Kutatóintézetének munkatársa volt, 1996-tól a kassai Műszaki Egyetem docense, 2004-től professzora. 2007 szept.-étől az MTA külső tagja. Kutatási területe a szilícium-nitrid alapú kerámiák törésvizsgálata. Külföldi egyetemek vendégtanára, hazai és nemzetközi szakmai társaságok tagja, nemzetközi tanácskozások előadója (többek között a Mindentudás Egyeteme c. ismeretterjesztő előadássorozatnak egyik előadója volt). A Szlovákiai Magyar Akadémiai Tanács elnöke (2013-).
