Lexicon

Duna Menti Múzeum (SzL)

Regionális múzeum (Komárom, 1886). – Az első múzeumot és az azt fenntartó múzeumegyesületet 1886-ban alapították Komáromban (Komárom Vármegyei és Komárom Városi Történeti és Régészeti Egylet, 1886–1900). Különböző neveken működött egészen 1945-ig. – 1974-ig járási múzeumként, majd 1991-ig ~ néven tevékenykedett. Az intézmény főépületét, ahol a régió régészetét, történetét, néprajzát bemutató állandó kiállítása is látható, muzeológiai célokból 1913-ban építették. További állandó kiállításai a várostörténeti kiállítás, a Jókai- és Lehár-emlékszoba, valamint a római kori lapidárium. 1975 óta szakmai felügyelete alá tartozik a Martosi Tájház. 1979-ben indította útjára a Spravodaj Oblastného podunajského múzea (A Duna Menti Múzeum Értesítője) c. kétnyelvű periodikumát (az 5. számtól a publikáció címe Iuxta Danubium). – 1991-ben alakult meg a komáromi múzeum szervezeti keretei között a Duna Menti Múzeum Szlovákiai Magyar Nemzetiségi Osztálya országos hatáskörrel, egy leendő önálló szlovákiai magyar múzeum csírájaként. Célul tűzte ki a dél-szlovákiai múzeumok gyűjteményeinek felmérését. – 2002-ben a múzeum a Nyitrai kerület önkormányzata határozata alapján a Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeuma nevet vette fel, és tevékenységi körében a szlovákiai magyarságot ért jogfosztottság időszakának bemutatása és dokumentálása kapott hangsúlyt. 2007-ben a nevét a kerületi önkormányzat ~ra változtatta. – Vezető: Csütörtöky József.

Duna Menti Tavasz − Dunaszerdahely (ST)

A szlovákiai magyar amatőr gyermekbábozás és színjátszás (csoportok és egyének) egész évi alkotó tevékenységének bemutatója, seregszemléje (Dunaszerdahely, 1976–). 1982-ig a Népművelési Intézet Nemzetiségi Osztálya, ill. a Dunaszerdahelyi járási Népművelési Központ volt a rendezője, majd a Csemadok KB vette át a szervezését. A kezdetektől jelentős szerepet játszott az anyanyelvi kultúra megőrzésében. Az 1989-es rendszerváltással sem változott a szerepe, ám a Csemadok KB Titkárságának leépítésével (1994–1996) nehéz helyzetbe került. 1996-tól a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya vette át a szervezését, a Dunaszerdahelyi Önkormányzat és az Illyés Közalapítvány anyagi támogatásának segítségével. Az akkori közéleti-politikai hangulatban csökkent a seregszemlére jelentkező csoportok száma, de 1997-től a szervezőknek sikerült a mozgalmat stabilizálni. Megerősödött a mozgalom Közép-Szl.-ban is, itt is bábcsoportok alakultak, amelyek hosszú éveken keresztül meghatározó szereppel bírtak és bírnak. Amikor 1999-ben állami (kisebbségi) pályázatok révén anyagi eszközökhöz jutott a Csemadok, a szervezők a mozgalmat szakmai képzések rendezésével erősítették meg. Bábos és gyermekszínjátszó csoportok vezetői kaptak lehetőséget szakmai ismereteik bővítésére. A hazai szakemberek mellett neves magyarországi bábos és színész szakemberek is bekapcsolódtak a mozgalomba, akik nem csak a képzések vezetését segítik, hanem biztosítják a mozgalom szakmaiságát és a rangos magyarországi versenyeken való részvételt. A seregszemle az utóbbi években jelentős szerkezeti változáson esett át, az országos döntő saját királyával, kormányzójával, udvartartásával Mesevárossá alakult, hogy a csoportokat (a városlakókat) egybe tudja kovácsolni. A rendezvény idején Fürge Irka c. belső tájékoztató kiadványt jelentet meg.