Dražice
-> Perjése (Dražice)
Község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Rima-medence határán, a Balog-patak völgyében, Rimaszombattól ÉK-re. L: [1921] – 378, ebből 369 (97,6%) magyar; [2011] – 266, ebből 127 (47,7%) magyar, 119 (44,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 134 (50,4%) magyar, 109 (41,0%) szlovák. V:...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Rima-medence határán, a Balog-patak völgyében, Rimaszombattól ÉK-re. L: [1921] – 378, ebből 369 (97,6%) magyar; [2011] – 266, ebből 127 (47,7%) magyar, 119 (44,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 134 (50,4%) magyar, 109 (41,0%) szlovák. V:...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Rima-medence határán, a Balog-patak völgyében, Rimaszombattól ÉK-re. L: [1921] – 378, ebből 369 (97,6%) magyar; [2011] – 266, ebből 127 (47,7%) magyar, 119 (44,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 134 (50,4%) magyar, 109 (41,0%) szlovák. V: [2011] – 91 r. k., 89 ev., 7 ref., 1 gör. kat. – Klasszicista stílusú ev. temploma 1838–42 között épült egy korábbi fatemplom helyén.
Drienovec
-> Somodi (Drienovec)
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassa-medence Ny-i részén, a Bódva folyó völgyében, Szepsitől Ny-ra. L: [1921] – 1125, ebből 1031 (91,6%) magyar, 43 (3,8%) roma, 11 (1,0%) szlovák; [2011] – 2126, ebből 847 (39,8%) szlovák, 617 (29,0%) magyar, 603 (28,4%) roma nemzetiségű. A: [2011]...megnyit →
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassa-medence Ny-i részén, a Bódva folyó völgyében, Szepsitől Ny-ra. L: [1921] – 1125, ebből 1031 (91,6%) magyar, 43 (3,8%) roma, 11 (1,0%) szlovák; [2011] – 2126, ebből 847 (39,8%) szlovák, 617 (29,0%) magyar, 603 (28,4%) roma nemzetiségű. A: [2011]...megnyit →
Részletek
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassa-medence Ny-i részén, a Bódva folyó völgyében, Szepsitől Ny-ra. L: [1921] – 1125, ebből 1031 (91,6%) magyar, 43 (3,8%) roma, 11 (1,0%) szlovák; [2011] – 2126, ebből 847 (39,8%) szlovák, 617 (29,0%) magyar, 603 (28,4%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 1592 (74,9%) magyar, 448 (21,1%) szlovák, 19 (0,9%) roma. V: [2011] – 1916 r. k., 33 ref., 21 gör. kat., 9 ev. – A Csemadok által az 1980-as években megrendezett ~i nyári művelődési táborok a legjelentősebb szlovákiai magyar ifjúsági táborozások közé tartoztak. R. k. (Szt. Márton-) temploma 1775–80 között barokk-klasszicista, a rozsnyói püspökök nyaralókastélya 1780 körül klasszicista stílusban épült. Határának egy része 1966 óta 77,8 ha-on természetvédelmi terület, ásványvízforrással, fürdőteleppel és 870 m hosszú barlanggal, amelyben kő-, bronz- és vaskori régészeti leleteket tártak fel.
Drňa
-> Darnya (Drňa)
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence D-i részén, a Macskás-patak mentén, Rimaszombattól D–DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 412, ebből 410 (99,5%) magyar, 1 (0,2%) szlovák; [2011] – 204, ebből 153 (75,0%) magyar, 26 (12,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 154 (75,5%) magyar,...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence D-i részén, a Macskás-patak mentén, Rimaszombattól D–DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 412, ebből 410 (99,5%) magyar, 1 (0,2%) szlovák; [2011] – 204, ebből 153 (75,0%) magyar, 26 (12,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 154 (75,5%) magyar,...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence D-i részén, a Macskás-patak mentén, Rimaszombattól D–DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 412, ebből 410 (99,5%) magyar, 1 (0,2%) szlovák; [2011] – 204, ebből 153 (75,0%) magyar, 26 (12,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 154 (75,5%) magyar, 28 (13,7%) szlovák. V: [2011] – 122 r. k., 42 ref. – Ref. temploma 1802-ben épült barokk-klasszicista stílusban. Határában kelta sírokat és egy Árpád-kori földvár (Tuszavár) maradványait tárták fel. ~tól D-re, a Cseres-hegységben fekvő Kenyeretlen puszta 1,7 ha kiterjedésű részét 1988-ban védett területté nyilvánították.
Drnava
-> Dernő (Drnava)
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i lábánál, a Pipityke-csúcs alatt, a Csermosnya-patak völgyében, Rozsnyótól K-re. L: [1921] – 577, ebből 564 (97,7%) magyar; [2011] – 704, ebből 478 (67,9%) magyar, 195 (27,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 527 (74,9%) magyar, 133 (18,9%) szlovák....megnyit →
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i lábánál, a Pipityke-csúcs alatt, a Csermosnya-patak völgyében, Rozsnyótól K-re. L: [1921] – 577, ebből 564 (97,7%) magyar; [2011] – 704, ebből 478 (67,9%) magyar, 195 (27,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 527 (74,9%) magyar, 133 (18,9%) szlovák....megnyit →
Részletek
Dernő látképe a r. k. temlommal (GJ)
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i lábánál, a Pipityke-csúcs alatt, a Csermosnya-patak völgyében, Rozsnyótól K-re. L: [1921] – 577, ebből 564 (97,7%) magyar; [2011] – 704, ebből 478 (67,9%) magyar, 195 (27,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 527 (74,9%) magyar, 133 (18,9%) szlovák. V: [2011] – 560 r. k., 38 ref., 9 gör. kat., 8 ev. – R. k. (Szt. Miklós-) temploma 1779-ben, az Andrássy-kastély a 18. sz. végén épült barokk-klasszicista stílusban. 19. sz.-i vasolvasztójának, amelyben egykor a budapesti Lánchíd vasalkatrészei is készültek, mára már csak a romjai maradtak fenn. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. Határának egy részét 1984-ben 186 ha-on természetvédelmi területté nyilvánították.
Dernő − az 1848/49-es szabadságharc hősi halottainak emlékműve (GJ)
Držkovce
-> Deresk (Držkovce)
Község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i részén, a Túróc-patak völgyében, Tornaljától É–ÉNy-ra. L: [1921] – 783, ebből 736 (94,0%) magyar, 25 (3,2%) szlovák; [2011] – 548, ebből 366 (66,8%) magyar, 95 (17,3%) roma, 82 (15,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 483 (88,1%) magyar,...megnyit →
Község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i részén, a Túróc-patak völgyében, Tornaljától É–ÉNy-ra. L: [1921] – 783, ebből 736 (94,0%) magyar, 25 (3,2%) szlovák; [2011] – 548, ebből 366 (66,8%) magyar, 95 (17,3%) roma, 82 (15,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 483 (88,1%) magyar,...megnyit →
Részletek
Deresk − r. k. templom (SzL)
Község a Nagyrőcei járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i részén, a Túróc-patak völgyében, Tornaljától É–ÉNy-ra. L: [1921] – 783, ebből 736 (94,0%) magyar, 25 (3,2%) szlovák; [2011] – 548, ebből 366 (66,8%) magyar, 95 (17,3%) roma, 82 (15,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 483 (88,1%) magyar, 60 (10,9%) szlovák, 1 (0,2%) roma. V: [2011] – 503 r. k., 12 ref., 1 ev. – A közeli dombon álló r. k. (Szt. Mihály arkangyal) templom a 13. sz. végén gótikus stílusban épült, a 17–18. sz.-ban barokkosították. A falu központjában álló új r. k. templomot 1935-ben emelték. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. ~ a közelmúltig híres fazekasfalu volt, lakói cserépedény és cserépzsindely készítésével foglalkoztak. – Ir. Viczén István: Fejezetek két Túróc-völgyi falu – Deresk és Lévárt – néprajzához (1998).
Duba Gyula
(* 1930. jún. 8. Hontfüzesgyarmat, † 2024. ápr. 2. Pozsony) Író, szerkesztő. 1954-ben a kassai ipari szakközépiskolában érettségizett. Pozsonyi műegyetemi tanulmányait nem fejezte be; 1957-től újságíró, szerkesztő – Szlovák Rádió magyar adása, Hét, Irodalmi Szemle (1968–1983 főszerkesztő). 1983 és 1990 között a Madách Könyv- és...megnyit →
(* 1930. jún. 8. Hontfüzesgyarmat, † 2024. ápr. 2. Pozsony) Író, szerkesztő. 1954-ben a kassai ipari szakközépiskolában érettségizett. Pozsonyi műegyetemi tanulmányait nem fejezte be; 1957-től újságíró, szerkesztő – Szlovák Rádió magyar adása, Hét, Irodalmi Szemle (1968–1983 főszerkesztő). 1983 és 1990 között a Madách Könyv- és...megnyit →
Részletek
DUBA GYULA
(* 1930. jún. 8. Hontfüzesgyarmat, † 2024. ápr. 2. Pozsony) Író, szerkesztő. 1954-ben a kassai ipari szakközépiskolában érettségizett. Pozsonyi műegyetemi tanulmányait nem fejezte be; 1957-től újságíró, szerkesztő – Szlovák Rádió magyar adása, Hét, Irodalmi Szemle (1968–1983 főszerkesztő). 1983 és 1990 között a Madách Könyv- és Lapkiadó főszerkesztője. 1993-tól nyugdíjas. Pályáját humoreszkekkel, szatírákkal kezdte, népszerűek irodalmi paródiái; a Vajúdó parasztvilág (1974) c. szociográfiája Mo.-on is ismertté tette a nevét; regényíróként, novellistaként, kritikusként, esszéíróként egyaránt ismert. – Főbb díjak: Madách Imre-díj (1967, 1970, 1975, 1982); a Szlovák Írók Szövetségének Nemzetiségi Díja (1972); Érdemes művész (1983); A Magyar Köztársaság Csillagrendje (1990); A Szlovák Köztársaság Ezüstplakettje (1990); A Szlovákiai Írószervezetek Társulásának Díja (1994); a Posonium Irodalmi Díj Életműdíja (2001); Szabó Zoltán-díj (2002); József Attila-díj (2004); Talamon Alfonz-díj (2008); Kossuth-díj (2023). – Fm. A nevető ember (humoreszkek, 1959); Csillagtalan égen struccmadár (elb., 1963); Delfinek (elb., 1966); Baj van a humorral (humoreszkek, 1967); Szabadesés (r., 1969); Valóság és életérzés (esszék, kritikák, 1972); Vajúdó parasztvilág (szociográfia, 1974); Ívnak a csukák (r., 1977); Káderezés a (zseb)Parnasszuson (ir. paródiák, 1979); Örvénylő idő (r., 1982); A macska fél az üvegtől (r., 1985); Európai magány (elb., esszék, 1987); Aszály (r., 1989); Álmodtak tengert I. (r., 1993); Sólyomvadászat (r., 1994); Álmodtak tengert II. (r., 1995); Levél az Elnöknek (esszék, tan., 1997); Az idő hangjai (esszék, 1998); Téli áradás (r., 2002); Az emlékezés öröme és kockázata (esszék, 2005); Valami elmúlt – Erni gyermekkora (r., 2008); Szégyen (r. 2010); Lámpagyújtás (2011); Valami elmúlt II. – Erni diákkora (r., 2013); Egy álfilozófus vallomásai (r. 2014). – Ir. Koncsol László: Kísérletek és elemzések (1978); Görömbei András: A csehszlovákiai magyar irodalom 1945-1980 (1982); Tőzsér Árpád: Escorial Közép-Európában (1992); Bodnár Gyula–Tóth László: Nyomkereső (1994); Szeberényi Zoltán: Duba Gyula szépirodalmi munkásságának tükrében (1997); Szeberényi Zoltán: Magyar irodalom Szlovákiában 1945-1999 I. (2000); Zoék az Ararát tetején (2000); Ki kicsoda Kassától—Prágáig? (1993); A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918—1995. (1997); Szlovákiai magyar ki kicsoda. (2001); A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918—2004. (2004); Fónod Zoltán: Önarcképek (2004); Tóth László: Hatszemközt, avagy Korbúcsúztató (2006); Lacza Éva: Jelek a porban I., II. (2006, 2008); Márkus Béla: Duba Gyula élete és műve (2011); A fejek és a kalap (2012); Miklósi Péter: Faggató (2013); Csáky Károly: Emlékezések és vallomások I. (2014); Fónod Zoltán: Mérlegen II. (2015); Tóth László: Megkötni az időt (2019); Nagy Erika: Elmeséled? (2021).
Dubník
-> Csúz (Dubník)
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Garammenti-hátság Ny-i lejtőin, a Párizs-patak mentén, Érsekújvártól K–DK-re. L: [1921] – 2053, ebből 1897 (92,4%) magyar, 91 (4,4%) szlovák; [2011] – 1695, ebből 914 (53,9%) magyar, 591 (34,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1091 (64,4%) magyar, 468...megnyit →
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Garammenti-hátság Ny-i lejtőin, a Párizs-patak mentén, Érsekújvártól K–DK-re. L: [1921] – 2053, ebből 1897 (92,4%) magyar, 91 (4,4%) szlovák; [2011] – 1695, ebből 914 (53,9%) magyar, 591 (34,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1091 (64,4%) magyar, 468...megnyit →
Részletek
Csúz − r. k. templom (SzL)
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Garammenti-hátság Ny-i lejtőin, a Párizs-patak mentén, Érsekújvártól K–DK-re. L: [1921] – 2053, ebből 1897 (92,4%) magyar, 91 (4,4%) szlovák; [2011] – 1695, ebből 914 (53,9%) magyar, 591 (34,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1091 (64,4%) magyar, 468 (27,6%) szlovák. V: [2011] – 1297 r. k., 73 ref., 5 ev., 5 gör. kat. – Magyar lakossága mellé a második vh. után északnyugat-szlovákiai és külföldi repatriáns szlovákok települtek. Egy középkori gótikus templom helyén álló r. k. (Szt. Erzsébet-) temploma 1750–54 között rokokó, 1793-ban emelt ref. temploma, a 18. sz.-ban emelt Csúzy-kúria és a 19. sz. elején emelt Szombathelyi-kastély klasszicista, az 1900 körüli Paál-kúria és az 1926-ban emelt Ölveczky-kúria szecessziós stílusban épült. A ~hoz tartozó Szentmiklós puszta r. k. (Szt. Miklós-) templomát 1995–98 között építették. A Bundás-dűlőben 1982-ben egy kelta temetőt és kora Árpád-kori sírokat tártak fel. A faluban 1998 óta jelenik meg a Csúzi Lapok – Dubnícke listy c. kétnyelvű közéleti lap. A helyi kastélymúzeumban 2004-ben nyílt meg Szl. első történelmi panoptikuma, amely a Felvidék jelentős magyar történelmi személyiségeit mutatja be.
Dubno
-> Dobfenek; Dobfenék (Dubno)
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegységben, a Gortva-patak völgyében, Rimaszombattól D-re, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 213, ebből 209 (98,1%) magyar; [2011] – 153, ebből 135 (88,2%) magyar, 13 (8,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 133 (86,9%) magyar, 19 (12,4%) szlovák. V:...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegységben, a Gortva-patak völgyében, Rimaszombattól D-re, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 213, ebből 209 (98,1%) magyar; [2011] – 153, ebből 135 (88,2%) magyar, 13 (8,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 133 (86,9%) magyar, 19 (12,4%) szlovák. V:...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegységben, a Gortva-patak völgyében, Rimaszombattól D-re, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 213, ebből 209 (98,1%) magyar; [2011] – 153, ebből 135 (88,2%) magyar, 13 (8,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 133 (86,9%) magyar, 19 (12,4%) szlovák. V: [2011] – 145 r. k., 3 ref., 2 gör. kat., 1 ev. – A csehországi deportálást leginkább megsínylő falu, ahonnan 1946–47 telén a magyar lakosság közel kétharmadát áttelepítették Cseh- és Morvaországba. R. k. (Szűz Mária mennybevétele) temploma 1782-ben épült, 1927-ben szecessziós stílusban építették át. A közeli, Fenek nevű mocsaras völgyet jellegzetes növény- és állatvilága miatt 1993-ban 9,7 ha-on tájvédelmi körzetté nyilvánították.
Dubovec
-> Dobóca (Dubovec)
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence D-i részén, a Rima-folyó bal parti teraszán, Rimaszombattól DK-re. L: [1921] – 692, ebből 528 (76,3%) magyar, 148 (21,4%) szlovák; [2011] – 555, ebből 347 (62,5%) magyar, 78 (14,1%) szlovák, 63 (11,4%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 466...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence D-i részén, a Rima-folyó bal parti teraszán, Rimaszombattól DK-re. L: [1921] – 692, ebből 528 (76,3%) magyar, 148 (21,4%) szlovák; [2011] – 555, ebből 347 (62,5%) magyar, 78 (14,1%) szlovák, 63 (11,4%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 466...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Rima-medence D-i részén, a Rima-folyó bal parti teraszán, Rimaszombattól DK-re. L: [1921] – 692, ebből 528 (76,3%) magyar, 148 (21,4%) szlovák; [2011] – 555, ebből 347 (62,5%) magyar, 78 (14,1%) szlovák, 63 (11,4%) roma nemzetiségű. A: [2011] – 466 (84,0%) magyar, 42 (7,6%) szlovák. V: [2011] – 386 r. k., 44 ref., 11 ev., 2 gör. kat. – A ~hoz tartozó Leánymező és Gernyő pusztákat, amelyeken a Coburg család felosztott nagybirtokára az első vh.-t követő földbirtokreform során 1921-ben szlovák és cseh-morva kolonisták települtek, 1926-ban Bottovo néven önálló községgé szervezték. A kolóniát a magyar közigazgatás idején, 1939-ben visszacsatolták ~hoz, 1951-ben azonban újból önállósították. R. k. (Szt. László-) temploma a 14. sz.-ban gótikus stílusban épült, 1782-ben barokkosították. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Dudás Péter
(* 1960. jún. 22. Kassa) Színész. Gimnáziumi tanulmányait szülővárosában végezte, 1979-ben érettségizett. Műkedvelő színjátszóként a kassai Pinceszínpad tagja volt. Érettségi után műszaki főiskolás, majd 1980–1981-ben a Magyar Területi Színház kassai Thália Színpadának színpadtechnikusa, 1985-től, ill. 1990-től a Kassai Thália Színház színésze (közben két alkalommal is...megnyit →
(* 1960. jún. 22. Kassa) Színész. Gimnáziumi tanulmányait szülővárosában végezte, 1979-ben érettségizett. Műkedvelő színjátszóként a kassai Pinceszínpad tagja volt. Érettségi után műszaki főiskolás, majd 1980–1981-ben a Magyar Területi Színház kassai Thália Színpadának színpadtechnikusa, 1985-től, ill. 1990-től a Kassai Thália Színház színésze (közben két alkalommal is...megnyit →
Részletek
Dudás Péter (TSZA)
(* 1960. jún. 22. Kassa) Színész. Gimnáziumi tanulmányait szülővárosában végezte, 1979-ben érettségizett. Műkedvelő színjátszóként a kassai Pinceszínpad tagja volt. Érettségi után műszaki főiskolás, majd 1980–1981-ben a Magyar Területi Színház kassai Thália Színpadának színpadtechnikusa, 1985-től, ill. 1990-től a Kassai Thália Színház színésze (közben két alkalommal is művészeti vezetője). – Főbb színházi szerepei: Az államtanács elnöke (Georg Büchner: Leonce és Léna); Robert (Marc Camoletti: Leszállás Párizsban); Bodnár Péter (Németh László: Bodnárné); Liliomfi (Szigligeti Ede: Liliomfi); Gerald Croft (John Boynton Priestley: Váratlan vendég); Ferdinánd (Friedrich Schiller: Ármány és szerelem); File (N. Richard Nash: Az esőcsináló); Don Baker (Leonard Gershe: A pillangók szabadok); Vaněk (Václav Havel: Audiencia); George (John Steinbeck: Egerek és emberek); Ifj. Nagy (Bródy Sándor: A tanítónő); Aj (Robert Thomas: Szegény Dániel); Páris (William Shakespeare: Rómeó és Júlia); don Casello (Márai Sándor: Szerep – Családi kérdés); Ross hadnagy (Aaron Sorkin: Semmi és végtelen); Biberach (Katona József: Bánk bán); Técsey gróf (Bakonyi Károly–Szirmai Albert: Mágnás Miska); Décse (Ratkó József: Segítsd a királyt); Ignác király (Witold Gombrowicz: Yvonne, burgundi hercegnő); Gróf, doktor úr (Móricz Zsigmond: Csibe); Polonius (William Shakespeare: Hamlet); Csil (Dés László–Geszti Péter–Békés Pál: A dzsungel könyve); Anzelm (Jean-Baptiste Molière: A fösvény); Tomaji (Örkény István: Tóték); Félix (Neil Simon: Furcsa pár); Schneider Mátyás (Zágon István–Nóti Károly–Eisemann Mihály: Hyppolit, a lakáj); Simon Péter (Dés László–Nemes István: Valahol Európában); S. B O ́ Donell (Brian Friel: Philadelphia, nincs más út!); Aranyműves (Karol Wojtyla: Az aranyműves boltja előtt); Marc (Yasmina Reza: „Művészet”). – Vendégszereplések: Leonardus (Márai S.: Kassai polgárok) / Komáromi Bástya Színház), Horatio (Shakespeare: Hamlet / Kassai Állami Színház), Ján (Vášová-Varga-Hammel: Külvárosi Cyrano / Kassai Állami Színház). – Főbb rendezései: Thália Színház Kassa: Márai S.: Vendégjáték Bolzanóban. Benedek Miklós–Orosz István: Budapest Orfeum. – Díjak, elismerések: Az Emberi Erőforrások Minisztériuma különdíja, Magyar Színházak XXIV. Kisvárdai Fesztiválja, Kisvárda, 2012; Magyar Arany Érdemkereszt (2021). – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Kolár Péter és szerzőtársak: A Kassai Thália Színház negyven éve (2009); Ötvös Anna: Akikkel találkozhat(t)unk (2000); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig); Kisvárdai Várszínház Archívuma.