Csallóközkürti Népdalkör
Részletek
csallokozkurti nepdalkor
Kulturális, közművelődési és ifjúsági tevékenységet folytat (Csallóközkürt, 1977). Az éneklés mellett a falu népszokásainak felelevenítésére is gondot fordít. Többször volt hazai és külföldi versenyek díjazottja. 1997-ben felkerült a Budapesten kiadott „Élő népzene” c. hanghordozóra. 1997-ben megjelent „Tiszta rozmaring szál” c. kazettája. – Vezető: Szabó Jolán.
Csallóköznádasd; Nádasd (Trstená na Ostrove)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz D-i részén, a Duna partján, Dunaszerdahelytől DNy-ra, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 440, ebből 437 (99,3%) magyar; [2011] – 547, ebből 473 (86,5%) magyar, 72 (13,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 497 (90,9%) magyar,...megnyit →
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz D-i részén, a Duna partján, Dunaszerdahelytől DNy-ra, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 440, ebből 437 (99,3%) magyar; [2011] – 547, ebből 473 (86,5%) magyar, 72 (13,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 497 (90,9%) magyar,...megnyit →
Részletek
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz D-i részén, a Duna partján, Dunaszerdahelytől DNy-ra, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 440, ebből 437 (99,3%) magyar; [2011] – 547, ebből 473 (86,5%) magyar, 72 (13,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 497 (90,9%) magyar, 45 (8,2%) szlovák. V: [2011] – 504 r. k., 5 ref., 1 ev. – R. k. (Fájdalmas Szűzanya) temploma 2004-ben épült. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Csallóköznyék; Nyék (Nekyje na Ostrove)
Részletek
1940-ben Nyékvárkony néven Várkonnyal egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz középső részén, Dunaszerdahelytől D-re. L: [1921] – 680, ebből 663 (97,5%) magyar, 3 (0,4%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 664 r. k., 14 izr.
Csallóközpósfa; Pósfa (Póšfa)
Részletek
1940- ben Gelle néven Beketfával, Egyházgellével és Ógellével egyesített község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz központi részén, Dunaszerdahelytől Ny-ra. L: [1921] – 209, ebből 209 (100%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 204 r. k., 5 izr.
Csallóköztárnok; Tárnok (Trnávka)
Részletek
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóközben, Somorjától K-re. L: [1921] – 422, ebből 418 (99,1%) magyar, 4 (0,9%) szlovák; [2011] – 452, ebből 309 (68,4%) magyar, 138 (30,5%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 320 (70,8%) magyar, 126 (27,9%) szlovák. V: [2011] – 366 r. k., 17 ev., 5 gör. kat.; 2 ref. – Magyar lakosainak egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. R. k. (Szűz Mária, Rózsafüzér Királynője) temploma 1849-ben késő klasszicista stílusban épült. 1976–90 között közigazgatásilag hozzá tartozott Macháza.
Csanda Gábor
(* 1963. márc. 2. Pozsony) Irodalomkritikus, szerkesztő. A pozsonyi magyar gimnáziumban érettségizett (1982 ), utána a Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Karán magyar–szlovák szakot végzett (1987), majd ott doktorált (1988). 1990–1992-ben az Irodalmi Szemle, 1992–1995-ben a Kalligram folyóirat szerkesztője, 1992 és 1996 között a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem...megnyit →
(* 1963. márc. 2. Pozsony) Irodalomkritikus, szerkesztő. A pozsonyi magyar gimnáziumban érettségizett (1982 ), utána a Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Karán magyar–szlovák szakot végzett (1987), majd ott doktorált (1988). 1990–1992-ben az Irodalmi Szemle, 1992–1995-ben a Kalligram folyóirat szerkesztője, 1992 és 1996 között a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem...megnyit →
Részletek
Csanda Gábor (ST)
(* 1963. márc. 2. Pozsony) Irodalomkritikus, szerkesztő. A pozsonyi magyar gimnáziumban érettségizett (1982 ), utána a Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Karán magyar–szlovák szakot végzett (1987), majd ott doktorált (1988). 1990–1992-ben az Irodalmi Szemle, 1992–1995-ben a Kalligram folyóirat szerkesztője, 1992 és 1996 között a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Magyar Tanszékének oktatója volt. Később a Vasárnap munkatársa (2000–2002), az Új Szó Könyvjelző, a Szalon, az Agrárkörkép mellékletek szerkesztője, ill. a lap korrektora. – Sajtó alá rendezte és utószóval látta el Sas Andor A szlovákiai zsidók üldözése 1939–1945 c. kéziratban maradt művét (1993). Barak László két kötetét válogatta és szerkesztette (Miféle szerzet vagy te?, 2003; Meg volt ám szenvedve minden!, 2003), a Zsé arca c. szlovákiai magyar szép versek kötetet (2004) válogatta. Sorozatszerkesztője, összeállítója és szerkesztője a Somorjai disputa (1) c. kiadványnak, mely a szlovákiai magyar írásbeliség problémáiról rendezett szimpózium előadásait tartalmazza (2003), melyben (a dispután elhangzott) esszék, kritikák jelentek meg a kortárs (szlovákiai) magyar irodalomról. – Magyar irodalmi tankönyvet írt a középiskolák első osztálya számára (2001), rendszeresen publikál a Könyvjelzőben és a Kalligramban. – A Somorjai disputa c. vitafórum vezetője, a Szlovákiai Magyar Írók Társasága titkára (2003), a Fórum Társadalomtudományi Szemle főszerkesztője (2010) és a Fórum Kisebbségkutató Intézet kiadói igazgatója (2014). 2023-ban Madách Imre nívódíjat kapott.
Csanda Sándor
(* 1927. aug. 3. Kisújfalu, † 1989. júl. 10. Pozsony) Irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár. Érsekújvárott érettségizett. Egyetemi tanulmányait Budapesten kezdte, de Pozsonyban fejezte be 1952-ben. 1951–1959, ill. 1969–1987 között a pozsonyi Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom tanszékének oktatója különböző minőségekben (tanársegéd, adjunktus, docens,...megnyit →
(* 1927. aug. 3. Kisújfalu, † 1989. júl. 10. Pozsony) Irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár. Érsekújvárott érettségizett. Egyetemi tanulmányait Budapesten kezdte, de Pozsonyban fejezte be 1952-ben. 1951–1959, ill. 1969–1987 között a pozsonyi Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom tanszékének oktatója különböző minőségekben (tanársegéd, adjunktus, docens,...megnyit →
Részletek
Csanda Sándor (GyGy)
(* 1927. aug. 3. Kisújfalu, † 1989. júl. 10. Pozsony) Irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár. Érsekújvárott érettségizett. Egyetemi tanulmányait Budapesten kezdte, de Pozsonyban fejezte be 1952-ben. 1951–1959, ill. 1969–1987 között a pozsonyi Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom tanszékének oktatója különböző minőségekben (tanársegéd, adjunktus, docens, majd professzor, 1975–1986 között tanszékvezető). 1960–1968-ban a nyitrai Pedagógiai Főiskola tanszékvezető tanára volt. Kutatási területe a régi magyar irodalom, a csehszlovák–magyar irodalmi kapcsolatok, ill. a két vh. közötti csehszlovákiai magyar irodalom. Számos antológia, szöveggyűjtemény közreadója, összeállítója (Magyar Nap 1936–1938, 1975; Fábry Zoltán Válogatott levelezése 1916–1946, 1978), szerkesztette a Magyar irodalmi hagyományok szlovákiai lexikonát (1981). 1970-ben Madách Imre-díjat kapott. – Fm. Valóság és illúziók (tan., 1961); Első nemzedék (tan., 1968); Harmadik nemzedék (tan., 1971); Balassi Bálint költészete és a közép-európai szláv reneszánsz stílus (tan., 1973); Szülőföld és irodalom (tan., 1977); Fábry Zoltán (tan., 1980); Nemzetiségi irodalmunk és kapcsolatai (1985); Szülőföldünk régebbi irodalmi hagyományai (tan., 1986).
Csánk (Čankov)
Részletek
1986-ban Lévához csatolt község a Lévai járásban, az Ipolymenti-hátság É-i részén, Lévától K–DK-re. L: [1921] – 441, ebből 315 (71,4%) szlovák, 126 (28,6%) magyar; [1980] 370, ebből 360 (97,3%) szlovák, 4 (1,1%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 405 ev., 24 r. k., 9 ref., 3 izr. – A 17–18. sz.-ban szlovákokkal újranépesített falu a 20. sz. első felében még részben magyar lakossága a sz. közepére szlovákká vált. A 14. sz.-ban épült gótikus ev. templomát a 18. sz.-ban barokk, 1930-ban szecessziós stílusban alakították át.
Csarnahó (Černochov)
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Zempléni-szigethegység D-i völgyében, Tőketerebestől D-re. L: [1921] – 462, ebből 452 (97,8%) magyar; [2011] – 208, ebből 135 (64,9%) magyar, 72 (34,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 162 (77,9%) magyar, 46 (22,1%) szlovák. V: [2011] – 160...megnyit →
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Zempléni-szigethegység D-i völgyében, Tőketerebestől D-re. L: [1921] – 462, ebből 452 (97,8%) magyar; [2011] – 208, ebből 135 (64,9%) magyar, 72 (34,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 162 (77,9%) magyar, 46 (22,1%) szlovák. V: [2011] – 160...megnyit →
Részletek
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Zempléni-szigethegység D-i völgyében, Tőketerebestől D-re. L: [1921] – 462, ebből 452 (97,8%) magyar; [2011] – 208, ebből 135 (64,9%) magyar, 72 (34,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 162 (77,9%) magyar, 46 (22,1%) szlovák. V: [2011] – 160 ref., 28 jehovista, 11 r. k., 6 gör. kat.,1 ev. – A magyar közigazgatás idején 1942-ben a Gyopáros nevet kapta. Ref. temploma 1793-ban klasszicista stílusban épült.
Császár István
(* 1897. jún. 11. Szentgyörgy, † 1982. Budapest [Mo.]) Újságíró, lapszerkesztő, író. Iskoláit szülőfalujában, ill. Pozsonyban és Budapesten végezte. Különböző lapok munkatársa, szerkesztője, főszerkesztője volt (Híradó, Prágai Magyar Hírlap, Somorja és Vidéke, Csallóközi Hírlap, Magyar Vidék, Barázda stb.). A második vh. idején újságíró Pozsonyban...megnyit →
(* 1897. jún. 11. Szentgyörgy, † 1982. Budapest [Mo.]) Újságíró, lapszerkesztő, író. Iskoláit szülőfalujában, ill. Pozsonyban és Budapesten végezte. Különböző lapok munkatársa, szerkesztője, főszerkesztője volt (Híradó, Prágai Magyar Hírlap, Somorja és Vidéke, Csallóközi Hírlap, Magyar Vidék, Barázda stb.). A második vh. idején újságíró Pozsonyban...megnyit →
Részletek
(* 1897. jún. 11. Szentgyörgy, † 1982. Budapest [Mo.]) Újságíró, lapszerkesztő, író. Iskoláit szülőfalujában, ill. Pozsonyban és Budapesten végezte. Különböző lapok munkatársa, szerkesztője, főszerkesztője volt (Híradó, Prágai Magyar Hírlap, Somorja és Vidéke, Csallóközi Hírlap, Magyar Vidék, Barázda stb.). A második vh. idején újságíró Pozsonyban és a Toldy Kör évkönyveinek a szerkesztője. 1945-ben Mo.-ra került. – Fm. Csillagégés (elb., 1929); Hanyatló zászló alatt (reg., 1935).