Csallóköz 1.
Néprajzi tájegység. A Duna és a Kis-Duna által Pozsony és Komárom között közrezárt terület, Európa legnagyobb folyami szigete. Korábbi elnevezései Aranykert, Komáromi sziget, Kukkónia. Maga a megnevezés minden valószínűség szerint a középkorban létezett Csalló folyó nevét őrzi. A ~ további, földrajzi-közigazgatási gyökerű alegységekre, Alsó-Csallóközre...megnyit →
Néprajzi tájegység. A Duna és a Kis-Duna által Pozsony és Komárom között közrezárt terület, Európa legnagyobb folyami szigete. Korábbi elnevezései Aranykert, Komáromi sziget, Kukkónia. Maga a megnevezés minden valószínűség szerint a középkorban létezett Csalló folyó nevét őrzi. A ~ további, földrajzi-közigazgatási gyökerű alegységekre, Alsó-Csallóközre...megnyit →
Részletek
Csallóköz – a csicsói holtág (GJ)
Néprajzi tájegység. A Duna és a Kis-Duna által Pozsony és Komárom között közrezárt terület, Európa legnagyobb folyami szigete. Korábbi elnevezései Aranykert, Komáromi sziget, Kukkónia. Maga a megnevezés minden valószínűség szerint a középkorban létezett Csalló folyó nevét őrzi. A ~ további, földrajzi-közigazgatási gyökerű alegységekre, Alsó-Csallóközre és Felső-Csallóközre is tagolható. Részét képezi továbbá a Csilizköz. Mára gyakorlatilag elfeledett, de a 13. sz.-i oklevelek tanúsága szerint akkor még élő csallóközi tájnév a Vágköz. ~ egykor rendkívül vízjárta, mocsaras, folyóerekkel és tavakkal tarkított terület volt, ami elsősorban a halászatnak, a gyűjtögető gazdálkodásnak, ártéri állattartásnak kedvezett (→kisalföldi tanyák). A Duna fövenyéből évszázadokon keresztül csallóközi aranyászok mosták ki az aranyszemcséket (→aranymosás). A tájegység képe alapvetően a 19. sz. végén létrejött somorjai és komáromi árvízmentesítő társulatok munkájának köszönhetően változott meg. Ekkor lecsapolták a mocsarakat, mederbe szorították a folyókat, így a térség a gabonatermesztésre alkalmas területté vált. A folyók vízierejének kihasználására a Dunán és a Kis-Dunán vízimalmok (hajómalmok) tucatjai működtek még a 20. sz. első harmadában is. Az ellenreformáció időszakától az egyes szentek kultusza nyugat felől érte el a Kárpát-medencét. Ezzel is magyarázható a csallóközi Nepomuki Szent János kultusz virágzása. Mindamellett az is egyértelmű, hogy a víziveszély ellen oltalmat nyújtó szent kultusza a térség természetföldrajzi adottságaival, a halász-, hajós- és vízimolnár élettel is magyarázható. Alig akad a szigeten olyan r. k. település, amelynek területén ne állna a szentnek egy szobra. Amade László, a térség költője, saját védőszentjeként tisztelte Nepomuki Szent Jánost, és több imát, szent éneket is írt hozzá. – Ir. Liszka József: Két Duna keríti… Tanulmányok a Csallóköz néprajzához (2005); Püspöki Nagy Péter: A Csallóköz neveiről (1989).
Csallóköz 2.
Regionális hetilap (Somorja, Dunaszerdahely, 1960. jan. 6-tól). A SZLKP Járási Bizottsága és a Járási Nemzeti Bizottság kiadásában kezdett megjelenni. Korábban Družstevná dedina – Szövetkezeti Falu (Dunaszerdahely, 1952–1960), Horný Žitný ostrov – Felső Csallóköz (Somorja, ua.), Socialistická dedina – Szocialista Falu (Nagymegyer, ua.) címmel adtak...megnyit →
Regionális hetilap (Somorja, Dunaszerdahely, 1960. jan. 6-tól). A SZLKP Járási Bizottsága és a Járási Nemzeti Bizottság kiadásában kezdett megjelenni. Korábban Družstevná dedina – Szövetkezeti Falu (Dunaszerdahely, 1952–1960), Horný Žitný ostrov – Felső Csallóköz (Somorja, ua.), Socialistická dedina – Szocialista Falu (Nagymegyer, ua.) címmel adtak...megnyit →
Részletek
A Csallóköz hetilap címoldala (FI)
Regionális hetilap (Somorja, Dunaszerdahely, 1960. jan. 6-tól). A SZLKP Járási Bizottsága és a Járási Nemzeti Bizottság kiadásában kezdett megjelenni. Korábban Družstevná dedina – Szövetkezeti Falu (Dunaszerdahely, 1952–1960), Horný Žitný ostrov – Felső Csallóköz (Somorja, ua.), Socialistická dedina – Szocialista Falu (Nagymegyer, ua.) címmel adtak ki járási újságokat. A területi rendezés után Žitný ostrov – Csallóköz címmel előbb Somorján, majd Dunaszerdahelyen jelent meg a lap. 1962 és 1966 között a magyar változat önállóan jelent meg, kiadása 1967 ápr.-ától 1969-ig szünetelt. A kétnyelvű lapot 1969. jan. 9-én indították újra 8–12 oldalon 4–8 ezer példányban. 1990-től ismét önállóan jelenik meg, 1991-től 2009-ig bővített terjedelemben a Nap Kiadó gondozásában. 2002-től regionális hetilapként jelent meg dunaszerdahelyi, komáromi, galántai és vágsellyei híranyaggal, tudósításokkal. 2009-től a FIERI kft., 2012-től a WARPE kft. adja ki. – Szerk. Balažic Vladimír (1962); Jozef Krištoffy (1989); Kanovits György (1990); Tóth László (1993); Bereck József (1993); Kanovits György (1995); Galina Sándorová (2001); Szilvássy József (2005); Barak László (2009); Szilvássy József (2009); Wimmer Ilona (megbízott koordinátor, 2012); Vladislav Kmeť (2013); Póda Erzsébet (2016).
Csallóközaranyos; Aranyos (Zlatná na Ostrove)
Részletek
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz DK-i részén, a Duna partján, Komáromtól Ny-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 2081, ebből 2032 (97,6%) magyar, 41 (2,0%) szlovák; [2011] – 2404, ebből 2045 (85,1%) magyar, 282 (11,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 2186 (90,9%) magyar, 156 (6,5%) szlovák. V: [2011] – 1070 r. k., 538 ref., 23 ev., 8 gör. kat. – Magyar lakosságának egy részét a második vh. utáni lakosságcsere keretében áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi és ÉNy-szlovákiai szlovákok települtek. Ref. temploma 1794-ben, r. k. (Szt. István-) temploma 1935-ben, a Zichy-kúria 1800 körül épült. A dunai Nagyléli-szigetet a nyárfákon fészkelő értékes vízimadarai miatt 1974-ben természetvédelmi területté (9,14 ha) nyilvánították, s ~ határában terül el az 1955-ben létrehozott 9218 ha kiterjedésű túzokrezervátum egy része is. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Csallóközcsütörtök
-> Csütörtök; Csallóközcsütörtök (Štvrtok na Ostrove)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, Somorjától É–ÉK-re. L: [1921] – 1333, ebből 1287 (96,5%) magyar, 26 (1,9%) szlovák; [2011] – 1770, ebből 1271 (71,8%) magyar, 426 (24,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1343 (75,9%) magyar, 350 (19,8%) szlovák. V:...megnyit →
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, Somorjától É–ÉK-re. L: [1921] – 1333, ebből 1287 (96,5%) magyar, 26 (1,9%) szlovák; [2011] – 1770, ebből 1271 (71,8%) magyar, 426 (24,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1343 (75,9%) magyar, 350 (19,8%) szlovák. V:...megnyit →
Részletek
Csütörtök − r. k. templom (GJ)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz Ny-i részén, Somorjától É–ÉK-re. L: [1921] – 1333, ebből 1287 (96,5%) magyar, 26 (1,9%) szlovák; [2011] – 1770, ebből 1271 (71,8%) magyar, 426 (24,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1343 (75,9%) magyar, 350 (19,8%) szlovák. V: [2011] – 1540 r. k., 17 ev., 12 ref., 5 gör. kat. – A két vh. közötti csehszlovák földbirtokreform során ~ határába, Annamajor (1921-ben), Vörösmajor (1921-ben), Erzsébetmajor (1925-ben) és Németsók (1928-ban) pusztákra, a Pálffy és a Wiener-Walten család felosztott nagybirtokára szlovák, ill. cseh és morva kolonisták települtek. A kolóniákat 1936-ban Hviezdoslavov (Németsók, Vörösmajor) és Miloslavov (Annamajor, Erzsébetmajor) néven önálló községekké szervezték; Hviezdoslavov 1939–50 között ismét ~höz tartozott. ~ jelentős műemléke a 13. sz. közepén román stílusban épült, majd a 15–16. sz.-ban gótikus stílusban átalakított kéttornyú r. k. (Szt. Jakab-) templom, 15. sz.-i gótikus freskókkal. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – Ir. Sill Ferenc: Csütörtök mezőváros históriája (1996).
Csallóközi Hírlap
Politikai és társadalmi lap (Dunaszerdahely, 1922–1937). A húszas évek közepéig polgári baloldali nézetek jellemezték, az 1918-as mo.-i októberi forradalmat dicsőítő és a csehszl. kormány politikáját támogató cikkek jelentek meg benne. Később a magyar ellenzéki pártok befolyása alá került. A somorjai Csallóközi Múzeumnak folyamatos figyelmet...megnyit →
Politikai és társadalmi lap (Dunaszerdahely, 1922–1937). A húszas évek közepéig polgári baloldali nézetek jellemezték, az 1918-as mo.-i októberi forradalmat dicsőítő és a csehszl. kormány politikáját támogató cikkek jelentek meg benne. Később a magyar ellenzéki pártok befolyása alá került. A somorjai Csallóközi Múzeumnak folyamatos figyelmet...megnyit →
Részletek
Politikai és társadalmi lap (Dunaszerdahely, 1922–1937). A húszas évek közepéig polgári baloldali nézetek jellemezték, az 1918-as mo.-i októberi forradalmat dicsőítő és a csehszl. kormány politikáját támogató cikkek jelentek meg benne. Később a magyar ellenzéki pártok befolyása alá került. A somorjai Csallóközi Múzeumnak folyamatos figyelmet szentelt, s számos néprajzi cikket közölt Khín Antaltól. A bécsi döntés után is megjelent. – Szerk. Wiener Béla, Szeiff Géza.
Csallóközi Könyvtár
Közművelődési, általános gyűjtőkörű regionális (korábban járási) közkönyvtár (Dunaszerdahely, 1946). Fenntartója a Nagyszombati Kerületi Hivatal. A lakosság könyvtári igényeinek ellátásán kívül a régió 2 városi és 68 községi könyvtárának módszertani központja, az iskolai könyvtárak alközpontja. Könyvállománya 100 000 db. felett van. A könyvtár 1992-ben elvállalta a Szl.-ban megjelenő...megnyit →
Közművelődési, általános gyűjtőkörű regionális (korábban járási) közkönyvtár (Dunaszerdahely, 1946). Fenntartója a Nagyszombati Kerületi Hivatal. A lakosság könyvtári igényeinek ellátásán kívül a régió 2 városi és 68 községi könyvtárának módszertani központja, az iskolai könyvtárak alközpontja. Könyvállománya 100 000 db. felett van. A könyvtár 1992-ben elvállalta a Szl.-ban megjelenő...megnyit →
Részletek
Közművelődési, általános gyűjtőkörű regionális (korábban járási) közkönyvtár (Dunaszerdahely, 1946). Fenntartója a Nagyszombati Kerületi Hivatal. A lakosság könyvtári igényeinek ellátásán kívül a régió 2 városi és 68 községi könyvtárának módszertani központja, az iskolai könyvtárak alközpontja. Könyvállománya 100 000 db. felett van. A könyvtár 1992-ben elvállalta a Szl.-ban megjelenő magyar nyelvű (16) lap és folyóirat bibliográfiai feldolgozását (Bibliografia Hungarica részleg).
Csallóközi Lapok
Társadalmi és közgazdasági hetilap (Dunaszerdahely, 1919–1938). Az Országos Zsidó Párthoz szoros kapcsolatok fűzték, 1925–1926-ban a dunaszerdahelyi járási tűzoltószövetség hivatalos lapjának funkcióját is betöltötte. Gyér irodalmi anyagát többnyire a Felsőcsallóköz és a Somorja és Vidéke írói szolgáltatták. A lap 1919 előtt is létezett. – Szerk. Halmi...megnyit →
Társadalmi és közgazdasági hetilap (Dunaszerdahely, 1919–1938). Az Országos Zsidó Párthoz szoros kapcsolatok fűzték, 1925–1926-ban a dunaszerdahelyi járási tűzoltószövetség hivatalos lapjának funkcióját is betöltötte. Gyér irodalmi anyagát többnyire a Felsőcsallóköz és a Somorja és Vidéke írói szolgáltatták. A lap 1919 előtt is létezett. – Szerk. Halmi...megnyit →
Részletek
Társadalmi és közgazdasági hetilap (Dunaszerdahely, 1919–1938). Az Országos Zsidó Párthoz szoros kapcsolatok fűzték, 1925–1926-ban a dunaszerdahelyi járási tűzoltószövetség hivatalos lapjának funkcióját is betöltötte. Gyér irodalmi anyagát többnyire a Felsőcsallóköz és a Somorja és Vidéke írói szolgáltatták. A lap 1919 előtt is létezett. – Szerk. Halmi Béla, Fekete Pereszlényi Sándor, Goldstein Lipót.
Csallóközi Múzeum
Az 1929-ben, Khín Antal és társai által Somorján létrehozott múzeum utódaként 1964-ben alakult a dunaszerdahelyi ún. Sárga kastélyban. Első igazgatója Marczell Béla volt. Jelentős a néprajzi, valamint régészeti és történeti gyűjteménye. 1986-ban egy újonnan épített kiállítóhelyiséggel bővült, ahol évente átlagosan 5–6 képzőművészeti tárlat kerül...megnyit →
Az 1929-ben, Khín Antal és társai által Somorján létrehozott múzeum utódaként 1964-ben alakult a dunaszerdahelyi ún. Sárga kastélyban. Első igazgatója Marczell Béla volt. Jelentős a néprajzi, valamint régészeti és történeti gyűjteménye. 1986-ban egy újonnan épített kiállítóhelyiséggel bővült, ahol évente átlagosan 5–6 képzőművészeti tárlat kerül...megnyit →
Részletek
Az 1929-ben, Khín Antal és társai által Somorján létrehozott múzeum utódaként 1964-ben alakult a dunaszerdahelyi ún. Sárga kastélyban. Első igazgatója Marczell Béla volt. Jelentős a néprajzi, valamint régészeti és történeti gyűjteménye. 1986-ban egy újonnan épített kiállítóhelyiséggel bővült, ahol évente átlagosan 5–6 képzőművészeti tárlat kerül bemutatásra. Állandó kiállítása a csallóközi hagyományos népélet bemutatása mellett a térség történetét is prezentálja. Itt kapott helyet a dunaszerdahelyi születésű orientalista, keletutazó, Vámbéry Ármin emlékszobája is. A múzeum kezelésében van a dunatőkési lábasmalom, mint ipari műemlék, valamint az 1976-ban Somorján megnyitott Városi Honismereti Ház is. Munkatársai a térség egy sor tájházának létrehozásánál nyújtottak szakmai-módszertani segítséget. 1977-től jelenteti meg a Csallóközi Múzeum Híradója című időszakos kiadványát. Igazgatója Dr. Zsigmond Tibor.
Csallóközi Múzeum Híradója
Évkönyv, a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeum időszakos kétnyelvű kiadványa (Dunaszerdahely, 1977–). Később Múzeumi Híradó/Spravodaj múzea. A Dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeum megbízásából a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya adja ki. 1977-től évi négy, sokszorosított eljárással készült számban jelent meg. A 8. évfolyamtól (1984) évente egyszer, nyomdailag előállított kötetben lát...megnyit →
Évkönyv, a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeum időszakos kétnyelvű kiadványa (Dunaszerdahely, 1977–). Később Múzeumi Híradó/Spravodaj múzea. A Dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeum megbízásából a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya adja ki. 1977-től évi négy, sokszorosított eljárással készült számban jelent meg. A 8. évfolyamtól (1984) évente egyszer, nyomdailag előállított kötetben lát...megnyit →
Részletek
Évkönyv, a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeum időszakos kétnyelvű kiadványa (Dunaszerdahely, 1977–). Később Múzeumi Híradó/Spravodaj múzea. A Dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeum megbízásából a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya adja ki. 1977-től évi négy, sokszorosított eljárással készült számban jelent meg. A 8. évfolyamtól (1984) évente egyszer, nyomdailag előállított kötetben lát napvilágot. Főleg néprajzi, (hely)történeti, kisebbrészt régészeti, természetrajzi jellegű tanulmányokat, közleményeket hoz magyar és szlovák nyelven. 2000–2004-ben (négy évfolyam) egy kiadványban jelent meg (angol nyelvű fordításban és szlovák nyelvű tájékoztatással). – Szerk. Mag Gyula, Zsigmond Tibor.
Csallóközkürt; Kürt (Ohrady)
Részletek
Csallóközkürt − r. kat. templom (GJ)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz ÉK-i részén, Dunaszerdahelytől K-re. L: [1921] – 962, ebből 955 (99,3%) magyar; [2011] – 1168, ebből 1092 (93,5%) magyar, 70 (6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 1116 (95,5%) magyar, 47 (4%) szlovák. V: [2011] – 1051 r. k., 35 ref., 16 ev. – Magyar lakossága mellé a második vh. utáni belső telepítések során szlovák családokat telepítettek. R. k. (Szt. István vértanú) temploma a 15. sz.-ban gótikus stílusban épült, a 18. sz.-ban átépítették, 1933-ban kibővítették. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – Ir. Presinszky Lajos: Múltról a jelennek. Fejezetek Csallóközkürt történelméből (2002).