Csákányháza (Čakanovce)
Részletek
Község a Losonci járásban, a Karancs hegység É-i lábánál, a Béna-patak mellékvölgyében, Fülektől D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 816, ebből 572 (70,1%) magyar, 179 (21,9%) szlovák; [2011] – 1111, ebből 871 (78,4%) magyar, 98 (8,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 911 (82%) magyar, 86 (7,7%) szlovák. V: [2011] – 946 r. k., 4 ev., 3 ref. – A korábban ~hoz tartozó Rátka (Ratka) pusztát, amelyre az első vh.-t követő földbirtokreform során, majd a második vh. után szlovák telepesek költöztek, 1955-ben önálló községgé szervezték. R. k. (Szt. Erzsébet-) temploma a 18. sz. második felében épült barokk, kápolnája a 19. sz. elején klasszicista stílusban. A falu határában az 1930-as évekig szenet bányásztak. A 21. sz. elején 1–4. évf.-os magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Csákó Károly
(* 1942. ápr. 23. Encs) Festő, restaurátor. A prágai Iparművészeti Középiskolában érettségizett 1960-ban. 1968–1973 között a prágai Szépművészeti Akadémia hallgatója. Kassán él, az iparművészeti középiskolában tanít. Mozgalmas, színgazdag festményein az ember mindennapos környezete, ill. a civilizáció jellegzetes motívumkészlete jelenik meg. Ismertek bibliai vagy mitológiai...megnyit →
(* 1942. ápr. 23. Encs) Festő, restaurátor. A prágai Iparművészeti Középiskolában érettségizett 1960-ban. 1968–1973 között a prágai Szépművészeti Akadémia hallgatója. Kassán él, az iparművészeti középiskolában tanít. Mozgalmas, színgazdag festményein az ember mindennapos környezete, ill. a civilizáció jellegzetes motívumkészlete jelenik meg. Ismertek bibliai vagy mitológiai...megnyit →
Részletek
(* 1942. ápr. 23. Encs) Festő, restaurátor. A prágai Iparművészeti Középiskolában érettségizett 1960-ban. 1968–1973 között a prágai Szépművészeti Akadémia hallgatója. Kassán él, az iparművészeti középiskolában tanít. Mozgalmas, színgazdag festményein az ember mindennapos környezete, ill. a civilizáció jellegzetes motívumkészlete jelenik meg. Ismertek bibliai vagy mitológiai tárgyú kompozíciói is. Kiállításai voltakNémetországban, Portugáliában, Kubában, Szovjetunióban, Svájcban, Mo.-on, Lengyelországban. – Ir. G. Haščáková-Vizdalová: Profily (1982).
Csákos József János
(* 1883. szept. 27. Pozsony, † 1957. febr. 20. Pozsony) Történész, levéltáros. Vésnöknek tanult apja műhelyében. 1910–1922-ben a pozsonyi Városi Múzeum őre, majd 1945-ig városi levéltáros. Elsősorban Pozsony történetével, ill. művészettörténetével foglalkozott. Cikkeit, tanulmányait magyar, német és szlovák nyelven publikálta. – Fm. Bratislavskí záhradníci...megnyit →
(* 1883. szept. 27. Pozsony, † 1957. febr. 20. Pozsony) Történész, levéltáros. Vésnöknek tanult apja műhelyében. 1910–1922-ben a pozsonyi Városi Múzeum őre, majd 1945-ig városi levéltáros. Elsősorban Pozsony történetével, ill. művészettörténetével foglalkozott. Cikkeit, tanulmányait magyar, német és szlovák nyelven publikálta. – Fm. Bratislavskí záhradníci...megnyit →
Részletek
(* 1883. szept. 27. Pozsony, † 1957. febr. 20. Pozsony) Történész, levéltáros. Vésnöknek tanult apja műhelyében. 1910–1922-ben a pozsonyi Városi Múzeum őre, majd 1945-ig városi levéltáros. Elsősorban Pozsony történetével, ill. művészettörténetével foglalkozott. Cikkeit, tanulmányait magyar, német és szlovák nyelven publikálta. – Fm. Bratislavskí záhradníci (1929); 50 Jahre Pressburger Kunstverein (1934); Biedermeier kori művészet Pozsonyban (1940).
Csáky Antal

(* 1986. nov. 28. Nagykürtös) Tanár, karnagy. Művészet szakon végzett (2011). 2008-tól 2012-ig az Ipolybalogi Művészeti Alapiskola gitár szakos tanára volt. A 2010/2011-es tanévben a galántai Kodály Zoltán Gimnázium leánykarának karnagya. Szülőfalujából, Kelenyéből Kolonba költözik. 2012-től a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemen végzi doktori tanulmányait...megnyit →

(* 1986. nov. 28. Nagykürtös) Tanár, karnagy. Művészet szakon végzett (2011). 2008-tól 2012-ig az Ipolybalogi Művészeti Alapiskola gitár szakos tanára volt. A 2010/2011-es tanévben a galántai Kodály Zoltán Gimnázium leánykarának karnagya. Szülőfalujából, Kelenyéből Kolonba költözik. 2012-től a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemen végzi doktori tanulmányait...megnyit →
Részletek

Csáky Antal (HG)
(* 1986. nov. 28. Nagykürtös) Tanár, karnagy. Művészet szakon végzett (2011). 2008-tól 2012-ig az Ipolybalogi Művészeti Alapiskola gitár szakos tanára volt. A 2010/2011-es tanévben a galántai Kodály Zoltán Gimnázium leánykarának karnagya. Szülőfalujából, Kelenyéből Kolonba költözik. 2012-től a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemen végzi doktori tanulmányait a matematika oktatásának módszertanából. 2013-tól a koloni Zobor Hangja Vegyeskar vezetője, mely a XVI. Kodály Napokon aranykoszorús minősítésben részesült (2014). Több szlovákiai magyar vegyes kar állandó, ill. kisegítő énekese. – Díjak: EUROPA CANTAT karnagyi különdíj (2015).
Csáky Károly

(* 1950. okt. 24. Kelenye) Tanár, néprajzi gyűjtő, helytörténeti író, költő. Az ipolysági magyar gimnáziumban érettségizett (1969), a nyitrai Pedagógiai Főiskolán szerzett magyar–angol szakos oklevelet (1973), 1983-tól a pedagógia doktora. A néprajz szakot a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen végezte (1999), ahol egy év múlva...megnyit →

(* 1950. okt. 24. Kelenye) Tanár, néprajzi gyűjtő, helytörténeti író, költő. Az ipolysági magyar gimnáziumban érettségizett (1969), a nyitrai Pedagógiai Főiskolán szerzett magyar–angol szakos oklevelet (1973), 1983-tól a pedagógia doktora. A néprajz szakot a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen végezte (1999), ahol egy év múlva...megnyit →
Részletek

Csáky Károly (ST)
(* 1950. okt. 24. Kelenye) Tanár, néprajzi gyűjtő, helytörténeti író, költő. Az ipolysági magyar gimnáziumban érettségizett (1969), a nyitrai Pedagógiai Főiskolán szerzett magyar–angol szakos oklevelet (1973), 1983-tól a pedagógia doktora. A néprajz szakot a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen végezte (1999), ahol egy év múlva megszerezte a PhD. tudományos fokozatot is. Az ipolybalogi (1973–1990), majd az ipolysági magyar alapiskola (1990–1992) pedagógusa és a magyar gimnázium óraadó tanára, 1992–1998 között a Fegyverneki Ferenc Magyar Tanítási nyelvű Egyházi Alapiskola (1995-től gimnázium is) alapítója, igazgatója. Jelenleg a palásti magyar egyházi alapiskola pedagógusa. Néprajzi, művelődéstörténeti műveiben elsősorban a Középső-Ipoly mente néphit- és szokásvilágával foglalkozik. Több szakmai szervezet tagja, tisztségviselője. Főbb díjai, kitüntetései: Magyar Érdemrend Lovagkeresztje (2023); Posonium Irodalmi Díj Különdíja (2006); Katedra-díj (1998); A Magyar Néprajzi Társaság Sebestyén Gyula Emlékérme (1989); Nógrád Megye Tanácsának Madách-díja (1994). – Fm. Honti barangolások (1985); Szülőföldi vallomások (tan., 1989); Nógrádi tájakon (tan., 1992); Pogánykát vittünk, báránykát hoztunk (tan., 1992); „Jaj, pártám, jaj, pártám” (1993); Helyzetjelentés a végekről (1997); Honti arcképcsarnok (tan., 1998); „Nem halt meg, csak alszik” (tan., 1999); A Középső-Ipoly menti palócok népi hiedelemvilága (2001); Jeles elődeink (2002); Híres selmecbányai tanárok (2003); Irodalmi kapcsolatok I–III. (2004–2006), Néprajzkutatások, kutatók és gyűjtemények Hontban (2007); Szent Istvántól Erzsébet napig. A nyári és az őszi ünnepkör szokásai, hiedelmei (2008); Szakrális emlékeink nyomában I–V. (2008–2012); Falumúzeumok, tájházak, néprajzi gyűjtemények az Ipoly és Garam mentén I. (2010)
Csáky Mihály, gróf
(* 1904. aug. 5. Nagyszőlős [Ukrajna], † 1974. máj. 18. Starnberg [Németország]) Nagybirtokos, politikus. A szlovákiai magyar közéletbe az 1930-as években kapcsolódott be, komoly szerepet a második vh. idején kapott. Ekkor a pozsonyi magyarság egyik vezető személyisége, a Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület országos elnöke és...megnyit →
(* 1904. aug. 5. Nagyszőlős [Ukrajna], † 1974. máj. 18. Starnberg [Németország]) Nagybirtokos, politikus. A szlovákiai magyar közéletbe az 1930-as években kapcsolódott be, komoly szerepet a második vh. idején kapott. Ekkor a pozsonyi magyarság egyik vezető személyisége, a Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület országos elnöke és...megnyit →
Részletek
(* 1904. aug. 5. Nagyszőlős [Ukrajna], † 1974. máj. 18. Starnberg [Németország]) Nagybirtokos, politikus. A szlovákiai magyar közéletbe az 1930-as években kapcsolódott be, komoly szerepet a második vh. idején kapott. Ekkor a pozsonyi magyarság egyik vezető személyisége, a Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület országos elnöke és a Szlovenszkói Magyar Párt alelnöke volt. A párton belül az Esterházy Jánossal szemben fellépő, a németbarátságot és a nemzetiszocialista elveket érvényesíteni akaró csoportosulás vezetője. 1945 jún.-ában a csehszlovák hatóságok letartóztatták, s a párt több vezetőjével együtt a Szovjetunióba hurcolták. A szovjet lágereket túlélte, s nyugatra emigrált. – Fm. Levél a Tátra alól magyar sorskérdésekről (1940).
Csáky Pál

(* 1956. márc. 21. Ipolyság), Politikus, író, vegyészmérnök. Szülővárosában érettségizett (1975), a pardubicei egyetemen szerzett vegyészmérnöki oklevelet (1980). 1980–1990 között a lévai textilüzem főtechnológusa. 1990-től az Szlovák Nemzeti Tanács képviselője (MKDM, 1998-tól MKP), 1992–1998-ban az MKDM parlamenti frakciójának vezetője, 1998–2006-ban miniszterelnök-helyettes, 2007–2010 között az...megnyit →

(* 1956. márc. 21. Ipolyság), Politikus, író, vegyészmérnök. Szülővárosában érettségizett (1975), a pardubicei egyetemen szerzett vegyészmérnöki oklevelet (1980). 1980–1990 között a lévai textilüzem főtechnológusa. 1990-től az Szlovák Nemzeti Tanács képviselője (MKDM, 1998-tól MKP), 1992–1998-ban az MKDM parlamenti frakciójának vezetője, 1998–2006-ban miniszterelnök-helyettes, 2007–2010 között az...megnyit →
Részletek

Csáky Pál (ST)
(* 1956. márc. 21. Ipolyság), Politikus, író, vegyészmérnök. Szülővárosában érettségizett (1975), a pardubicei egyetemen szerzett vegyészmérnöki oklevelet (1980). 1980–1990 között a lévai textilüzem főtechnológusa. 1990-től az Szlovák Nemzeti Tanács képviselője (MKDM, 1998-tól MKP), 1992–1998-ban az MKDM parlamenti frakciójának vezetője, 1998–2006-ban miniszterelnök-helyettes, 2007–2010 között az MKP elnöke. 1989 előtt a Csemadokban is tevékeny munkát végzett. Egyik kezdeményezője volt a lévai magyar értelmiségi fórumoknak (1992, 1994). 2014-ben az MKP európai parlamenti képviselőjévé választották. Számos kitüntetése és díja mellett megkapta az MTA Corvinus díját (2007) és a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét a csillaggal (polgári tagozata, 2011). – Fm. Emlékek könyve (r., 1992); Úton (elb., 1994); Magyarként Szlovákiában (publ., 1994); Két világ között (publ., 1998); Harmatos reggelek álmai (reg., 2008); Hullámvasút (vál. írások, 2010); Álom a szabadságról (vál. írások, 2012); Csend és lélek (tan., 2013).
Családi Könyvklub
Könyvterjesztő vállalat (Dunaszerdahely, 1996). Évente négy könyvkatalógusban és az interneten ismerteti a legújabb magyar kiadványokat. 2001-ben három gyerekkönyvet is megjelentetett. Külön kiadványuk 2001-ben a Könyvsziget – a szlovákiai magyar könyvkiadók lapja volt. Az utóbbi időszakban egyre erőteljesebben igyekszik kivenni részét a kulturális életből is: író-olvasó...megnyit →
Könyvterjesztő vállalat (Dunaszerdahely, 1996). Évente négy könyvkatalógusban és az interneten ismerteti a legújabb magyar kiadványokat. 2001-ben három gyerekkönyvet is megjelentetett. Külön kiadványuk 2001-ben a Könyvsziget – a szlovákiai magyar könyvkiadók lapja volt. Az utóbbi időszakban egyre erőteljesebben igyekszik kivenni részét a kulturális életből is: író-olvasó...megnyit →
Részletek
Könyvterjesztő vállalat (Dunaszerdahely, 1996). Évente négy könyvkatalógusban és az interneten ismerteti a legújabb magyar kiadványokat. 2001-ben három gyerekkönyvet is megjelentetett. Külön kiadványuk 2001-ben a Könyvsziget – a szlovákiai magyar könyvkiadók lapja volt. Az utóbbi időszakban egyre erőteljesebben igyekszik kivenni részét a kulturális életből is: író-olvasó találkozókat szervez, diákpályázatokat ír ki. – Vezető: Győry Attila.
Csalár (Čeláre)
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly folyó jobb partján, Nagykürtöstől DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 588, ebből 483 (82,1%) magyar, 56 (9,5%) szlovák; [2011] – 479, ebből 296 (61,8%) szlovák, 149 (31,1%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 253 (52,8%) szlovák,...megnyit →
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly folyó jobb partján, Nagykürtöstől DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 588, ebből 483 (82,1%) magyar, 56 (9,5%) szlovák; [2011] – 479, ebből 296 (61,8%) szlovák, 149 (31,1%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 253 (52,8%) szlovák,...megnyit →
Részletek
Község a Nagykürtösi járásban, az Ipoly-medencében, az Ipoly folyó jobb partján, Nagykürtöstől DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 588, ebből 483 (82,1%) magyar, 56 (9,5%) szlovák; [2011] – 479, ebből 296 (61,8%) szlovák, 149 (31,1%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 253 (52,8%) szlovák, 189 (39,5%) magyar. V: [2011] – 388 r. k., 29 ev., 1 ref. – A második vh. utáni belső telepítések során a községbe szlovák családok települtek. A barokk-klasszicista r. k. (Szt. Mihály arkangyal) templom a 18. sz. végén, az Endrődy-kúria 1760 körül, a Verbóy-kastély 1777-ben, a ma már romos állapotú klasszicista Prónay-, majd Vezekényi-kúria 1790 körül épült. A ~hoz tartozó Ipolykürt pusztán található Keglevich-kastély a 19. sz.-ban emelt klasszicista építmény, 1968 óta szociális otthon.
Csalló Néptáncegyüttes
Az együttes a somorjai Csemadok helyi szervezete mellett működik. Alapító koreográfusai Czingel László és Valacsay István, szervezési vezetője Presinszky Lajos, zenekarvezetője Ürge Mária, az éneklőcsoport vezetője Szilvássy Anna volt. Nevét a valamikori Csalló folyóról kapta. Somorján – ha nem is folyamatosan – 1952-től működik...megnyit →
Az együttes a somorjai Csemadok helyi szervezete mellett működik. Alapító koreográfusai Czingel László és Valacsay István, szervezési vezetője Presinszky Lajos, zenekarvezetője Ürge Mária, az éneklőcsoport vezetője Szilvássy Anna volt. Nevét a valamikori Csalló folyóról kapta. Somorján – ha nem is folyamatosan – 1952-től működik...megnyit →
Részletek
Az együttes a somorjai Csemadok helyi szervezete mellett működik. Alapító koreográfusai Czingel László és Valacsay István, szervezési vezetője Presinszky Lajos, zenekarvezetője Ürge Mária, az éneklőcsoport vezetője Szilvássy Anna volt. Nevét a valamikori Csalló folyóról kapta. Somorján – ha nem is folyamatosan – 1952-től működik a tánccsoport. Jelenlegi társfenntartója a Somorjai Városi Művelődési Központ. A ~ indulásakor a Csallóköz és a Mátyusföld hagyományos táncait, dalait, szokáshagyományait dolgozta fel, később alkotói tevékenysége kiterjedt az egész magyar nyelvközösség kultúrájára. Az együttes 1982-ben elnyerte a XXVII. Országos Népművészeti Fesztivál megosztott Nagydíját, 1984-ben B kategóriás országos minősítést nyert, melyet 1987-ben megvédett. Utánpótlásáról az 1978-ban alapított Kis és Nagy Csali Gyermek Táncegyüttes gondoskodik, melynek vezetője kezdetben Bors Éva, majd napjainkig Valacsay Franciska. Rendszeres résztvevői a szlovákiai magyar nemzetiségi és nemzeti országos fesztiváloknak, nemzetközi folklórversenyeknek. Évente 25–30 alkalommal lépnek közönség elé. Fellépéseikkel többszörösen bejárták az országot, gyakori vendégek Mo.-n, de megfordultak Európa több más országában is. Jelentősebb műsoraik: Az emberélet fordulói (1982), Rólunk szól (1997), Szabadság, szerelem – márc. 15-höz kötődő táncszínházi kompozíció (2001–02).
