Pénzes Éva
(* 1955. okt. 2. Ipolyság, † 2015. márc. 29. Budapest) Kultúra- és közösségszervező. Gyermekkorát szülőfalujában, Deménden töltötte. Az Ipolysági Magyar Tannyelvű Gimnáziumban érettségizett (1975), ahol bekapcsolódott a Vas Ottó vezette irodalmi színpad munkájába. Pozsonyban a Könyvtárosi Szakközépiskolában szakérettségizett (1977). 1977–1981 között az Állami Textilipari Kutatóintézet, majd 1981–1984...megnyit →
(* 1955. okt. 2. Ipolyság, † 2015. márc. 29. Budapest) Kultúra- és közösségszervező. Gyermekkorát szülőfalujában, Deménden töltötte. Az Ipolysági Magyar Tannyelvű Gimnáziumban érettségizett (1975), ahol bekapcsolódott a Vas Ottó vezette irodalmi színpad munkájába. Pozsonyban a Könyvtárosi Szakközépiskolában szakérettségizett (1977). 1977–1981 között az Állami Textilipari Kutatóintézet, majd 1981–1984...megnyit →
Részletek
Pénzes Éva (csa)
(* 1955. okt. 2. Ipolyság, † 2015. márc. 29. Budapest) Kultúra- és közösségszervező. Gyermekkorát szülőfalujában, Deménden töltötte. Az Ipolysági Magyar Tannyelvű Gimnáziumban érettségizett (1975), ahol bekapcsolódott a Vas Ottó vezette irodalmi színpad munkájába. Pozsonyban a Könyvtárosi Szakközépiskolában szakérettségizett (1977). 1977–1981 között az Állami Textilipari Kutatóintézet, majd 1981–1984 között az Új Szó munkatársa volt. Bekapcsolódott a József Attila Ifjúsági Klub munkájába, ill. a művelődési táborok, kerékpártúrák szervezésébe. Segítette a Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottságának munkáját. Emiatt folyamatos rendőri megfigyelés alatt állt, többször kihallgatták, munkahelyi irodáját rajtaütésszerűen ellenőrizték. – Mo.-on kötött házassága révén 1984-ben áttelepült Budapestre, ahol először a Könyvértékesítő Vállalat (1985–1986), majd a Magyarságkutató Intézet (1986–1991) munkatársa volt. 1988-ban egyik alapítója a Csehszlovákiai Magyar Kultúra Baráti Körének, ill. 1989-ben a Rákóczi Szövetségnek. 1992-től 1999-ig a Fidesz Kisebbségi Csoportjának, majd Külügyi Osztályának szervező titkára. Ezt követően az Országgyűlés Hivatala (2002–2011), ill. 2014-ig a Külügyminisztérium munkatársa. A kezdetektől részt vett a Pro Minoritate Alapítvány munkájában, ill. az erdélyi, a kárpátaljai, a szlovákiai szabadegyetemek/ifjúsági táborok és más határon túli rendezvények szervezésében.
Pénzes István
(* 1951. okt. 19. Kürt, † 2012. aug. 1. Érsekújvár) Tanár, szakíró, szerkesztő. A Nyitrai Pedagógiai Főiskolán szerzett magyar–szlovák szakos tanári oklevelet (1975). 1975-től a szímői magyar alapiskola tanára és igazgatója, végül 2004-ig a kürti alapiskola tanára. Pedagógusi munkája mellett helytörténeti kutatással és ismeretterjesztéssel...megnyit →
(* 1951. okt. 19. Kürt, † 2012. aug. 1. Érsekújvár) Tanár, szakíró, szerkesztő. A Nyitrai Pedagógiai Főiskolán szerzett magyar–szlovák szakos tanári oklevelet (1975). 1975-től a szímői magyar alapiskola tanára és igazgatója, végül 2004-ig a kürti alapiskola tanára. Pedagógusi munkája mellett helytörténeti kutatással és ismeretterjesztéssel...megnyit →
Részletek
(* 1951. okt. 19. Kürt, † 2012. aug. 1. Érsekújvár) Tanár, szakíró, szerkesztő. A Nyitrai Pedagógiai Főiskolán szerzett magyar–szlovák szakos tanári oklevelet (1975). 1975-től a szímői magyar alapiskola tanára és igazgatója, végül 2004-ig a kürti alapiskola tanára. Pedagógusi munkája mellett helytörténeti kutatással és ismeretterjesztéssel foglalkozott. Közel hetven didaktikai célzatú hangjátékot írt a Szlovák Rádió magyar adása számára. Lant és kard címmel hétkötetes könyvsorozatot szerkesztett, amelyben a magyar történelemmel foglalkozó verseket gyűjtötte össze. – Fm. „…s lettem a kicsinyek papja” (mon. Lukács Pálról, 1996); Anyanyelvi játékok (1996); Kürt (falumon., 2000); Anyanyelvi kavalkád (2004).
Pénzes Tímea
(* 1976. febr. 5. Érsekújvár) Költő, író, drámaíró, műfordító. Érsekújvárott érettségizett (1993), a budapesti ELTE BTK-án szerzett magyar–német szakos tanári oklevelet. 2001–2003-ban ösztöndíjasként Berlinben tanult. 2004-ben Prágába költözött, jelenleg Budapesten él. 1992 óta publikál. Kortárs cseh, szlovák és német irodalmat fordít. Főbb díjak: Madách...megnyit →
(* 1976. febr. 5. Érsekújvár) Költő, író, drámaíró, műfordító. Érsekújvárott érettségizett (1993), a budapesti ELTE BTK-án szerzett magyar–német szakos tanári oklevelet. 2001–2003-ban ösztöndíjasként Berlinben tanult. 2004-ben Prágába költözött, jelenleg Budapesten él. 1992 óta publikál. Kortárs cseh, szlovák és német irodalmat fordít. Főbb díjak: Madách...megnyit →
Részletek
Pénzes Tímea (GJ)
(* 1976. febr. 5. Érsekújvár) Költő, író, drámaíró, műfordító. Érsekújvárott érettségizett (1993), a budapesti ELTE BTK-án szerzett magyar–német szakos tanári oklevelet. 2001–2003-ban ösztöndíjasként Berlinben tanult. 2004-ben Prágába költözött, jelenleg Budapesten él. 1992 óta publikál. Kortárs cseh, szlovák és német irodalmat fordít. Főbb díjak: Madách Imre-díj (2021); Talamon Alfonz-díj (2014). Fm: Vetkőzés, avagy Beismerő vallomás (v., 1998); Egy férfi / A férfi (r., 2000); Rezdülések (elb., 2003); Madagaszkári napló (útikönyv, 2003); Mesél a múlt (visszaemlékezés, 2006); Drámák (2008); Namíbia sivatagjai és szavannái (útikönyv, 2011); Kavicsok (elb., 2013).
Pénzügyi Szemle
Részletek
Közgazdasági hetilap (Pozsony, 1919–1930). Kiadójaként a szerkesztőség volt feltüntetve, ami annyit jelent, hogy jelentős anyagi erők nem álltak mögötte. – Szerk. Schmidt Imre és Lüley György.
Perbenyik (Pribeník)
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, Királyhelmectől D–DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 1343, ebből 1188 (88,5%) magyar, 48 (3,6%) szlovák; [2011] – 1033, ebből 795 (77,0%) magyar, 223 (21,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 870 (84,2%) magyar, 148 (14,3%) szlovák....megnyit →
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, Királyhelmectől D–DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 1343, ebből 1188 (88,5%) magyar, 48 (3,6%) szlovák; [2011] – 1033, ebből 795 (77,0%) magyar, 223 (21,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 870 (84,2%) magyar, 148 (14,3%) szlovák....megnyit →
Részletek
Község a Tőketerebesi járásban, az Alföldön, a Bodrogközben, Királyhelmectől D–DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 1343, ebből 1188 (88,5%) magyar, 48 (3,6%) szlovák; [2011] – 1033, ebből 795 (77,0%) magyar, 223 (21,6%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 870 (84,2%) magyar, 148 (14,3%) szlovák. V: [2011] – 343 ref., 336 r. k., 295 gör. kat., 3 ev. – Magyar lakossága mellé a második vh. utáni belső telepítések során kelet-szlovákiai és szovjetunióbeli szlovákok települtek. Az 1789-ben épült Majláth-kastélyt és a hozzá csatlakozó r. k. (Szűz Mária-) kápolnát 1899-ben historizáló stílusban építették át. Klasszicista stílusú ref. templomát 1804-ben, neoklasszicista gör. kat. (Mindenszentek-) templomát 1900-ban emelték. A 19. sz. második felében épült ortodox zsinagógája jelenleg a Ticce Bodrogközi és Ungvidéki Alkotóművészek Társulása galériájának ad helyet. A 21. sz. elején 1–4. évfolyamos magyar tanítási nyelvű alapiskolával és kétnyelvű Középfokú Mezőgazdasági Szaktanintézettel rendelkezett.
Perbete (Pribeta)
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Garammenti-hátság Ny-i lábánál, Komáromtól ÉK-re. L: [1921] – 3653, ebből 3378 (92,5%) magyar, 152 (4,2%) szlovák; [2011] – 2974, ebből 2192 (73,7%) magyar, 750 (25,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 2302 (77,4%) magyar, 643 (21,6%) szlovák. V:...megnyit →
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Garammenti-hátság Ny-i lábánál, Komáromtól ÉK-re. L: [1921] – 3653, ebből 3378 (92,5%) magyar, 152 (4,2%) szlovák; [2011] – 2974, ebből 2192 (73,7%) magyar, 750 (25,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 2302 (77,4%) magyar, 643 (21,6%) szlovák. V:...megnyit →
Részletek
Község a Komáromi járásban, a Kisalföldön, a Garammenti-hátság Ny-i lábánál, Komáromtól ÉK-re. L: [1921] – 3653, ebből 3378 (92,5%) magyar, 152 (4,2%) szlovák; [2011] – 2974, ebből 2192 (73,7%) magyar, 750 (25,2%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 2302 (77,4%) magyar, 643 (21,6%) szlovák. V: [2011] – 1934 r. k., 631 ref., 174 ev., 8 gör. kat. – A második vh. után magyar lakosságának közel egynegyedét áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. R. k. (Szentháromság-) temploma 1733-ban barokk stílusban épült, 1773-ban klasszicista stílusban építették újjá. Ref. templomát 1784-ben, ev. templomát 1972-ben, a falu melletti barokk-klasszicista stílusú r. k. (Szűz Mária-) kápolnát 1762-ben emelték. Határában, az 1943-ban végzett ásatások során honfoglalás kori magyar sírokat tártak fel. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – Ir. Belán Ernő: A Kukukkhegytől a Paskomig. Fejezetek Perbete község történetéből és néprajzából (2003); Resko Sándor: Perbete. Eltűnt régi világ (2008).
Pered (Tešedíkovo)
Részletek
Az 1849-es peredi csata emlékműve (FI)
Község a Vágsellyei járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Dudvág és a Vág folyása között, Vágsellyétől D-re. L: [1921] – 3842, ebből 3799 (98,9%) magyar, 22 (0,6%) szlovák; [2011] – 3716, ebből 2910 (78,3%) magyar, 783 (21,1%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 2960 (79,7%) magyar, 723 (19,5%) szlovák. V: [2011] – 3196 r. k., 186 ev., 43 ref., 7 gör. kat. – A második vh. után, 1947-ben magyar lakosságának mintegy egyötödét áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. R. k. (Keresztelő Szt. János-) temploma 1803-ban klasszicista, kálváriája 1879-ben historizáló stílusban épült; az 1849. jún. 20–21-i peredi csata obeliszk jellegű emlékművét 1869-ben emelték. Az önkormányzat kiadásában 1999 óta jelenik meg a Peredi Újság. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett. – Ir. Lelovics Tihamér: A peredi csata története (1999).
Perény (Perín)
1964-ben Perényhím néven Hímmel egyesített község a Kassa-környéki járásba, a Cserehát É-i és a Kassai-medence DNy-i részének találkozásánál, Kassától D–DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 1119, ebből 1013 (90,5%) magyar, 34 (3,0%) szlovák; [1961] 1086, ebből 238 (21,9%) magyar nemzetiségű. V: [1921] –...megnyit →
1964-ben Perényhím néven Hímmel egyesített község a Kassa-környéki járásba, a Cserehát É-i és a Kassai-medence DNy-i részének találkozásánál, Kassától D–DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 1119, ebből 1013 (90,5%) magyar, 34 (3,0%) szlovák; [1961] 1086, ebből 238 (21,9%) magyar nemzetiségű. V: [1921] –...megnyit →
Részletek
1964-ben Perényhím néven Hímmel egyesített község a Kassa-környéki járásba, a Cserehát É-i és a Kassai-medence DNy-i részének találkozásánál, Kassától D–DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 1119, ebből 1013 (90,5%) magyar, 34 (3,0%) szlovák; [1961] 1086, ebből 238 (21,9%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 960 r. k., 107 ref., 38 gör. kat., 11 izr., 1 ev. A második vh. után, 1948-ban magyar lakosságának több mint felét áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi és kelet-szlovákiai szlovák családok települtek. R. k. (Szentháromság-) temploma a 13. sz. végén korai gótikus stílusban épült, 1746-ban barokk, 1848-ban klasszicista stílusban alakították át.
Perényhím (Perín-Chym)
1964-ben Perény és Hím egyesítésével létrejött község a Kassa-környéki járásba, a Cserehát É-i és a Kassai-medence DNy-i részének találkozásánál, Kassától D–DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [2011] – 1407, ebből 935 (66,5%) szlovák, 397 (28,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 839 (59,6%) szlovák, 486 (34,5%)...megnyit →
1964-ben Perény és Hím egyesítésével létrejött község a Kassa-környéki járásba, a Cserehát É-i és a Kassai-medence DNy-i részének találkozásánál, Kassától D–DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [2011] – 1407, ebből 935 (66,5%) szlovák, 397 (28,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 839 (59,6%) szlovák, 486 (34,5%)...megnyit →
Részletek
1964-ben Perény és Hím egyesítésével létrejött község a Kassa-környéki járásba, a Cserehát É-i és a Kassai-medence DNy-i részének találkozásánál, Kassától D–DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [2011] – 1407, ebből 935 (66,5%) szlovák, 397 (28,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 839 (59,6%) szlovák, 486 (34,5%) magyar. V: [2011] – 1015 r. k., 142 ref., 40 gör. kat., 4 ev. – 1991-ben közigazgatásilag hozzácsatolták Felsőláncot.
Peres Imre
(* 1953. jan. 2. Beszter) Ref. lelkész, vallástörténész, egyetemi tanár. Pozsonyban érettségizett (1973). A prágai Károly Egyetem Comenius Evangélikus Teológiai Karán szerzett oklevelet (1978). 1978–1984-ben segédlelkész, 1984–2003-ban Padány és Bögellő, 2003-tól a pozsonyi gyülekezet ref. lelkipásztora. 1996–2004-ben a komáromi Calvin János Teológiai Akadémia tanszékvezető...megnyit →
(* 1953. jan. 2. Beszter) Ref. lelkész, vallástörténész, egyetemi tanár. Pozsonyban érettségizett (1973). A prágai Károly Egyetem Comenius Evangélikus Teológiai Karán szerzett oklevelet (1978). 1978–1984-ben segédlelkész, 1984–2003-ban Padány és Bögellő, 2003-tól a pozsonyi gyülekezet ref. lelkipásztora. 1996–2004-ben a komáromi Calvin János Teológiai Akadémia tanszékvezető...megnyit →
Részletek
Peres Imre (csa)
(* 1953. jan. 2. Beszter) Ref. lelkész, vallástörténész, egyetemi tanár. Pozsonyban érettségizett (1973). A prágai Károly Egyetem Comenius Evangélikus Teológiai Karán szerzett oklevelet (1978). 1978–1984-ben segédlelkész, 1984–2003-ban Padány és Bögellő, 2003-tól a pozsonyi gyülekezet ref. lelkipásztora. 1996–2004-ben a komáromi Calvin János Teológiai Akadémia tanszékvezető docense, 2004-től a Selye János Egyetem Teológiai Karának dékánhelyettese és tanára, 2007-től a Debreceni Református Hittudományi Egyetem professzora. 1978–2003-ban a Kálvinista Szemle szerkesztője. Kutatási területe a vallástörténet és az Újszövetség vizsgálata. – Fm. Újszövetségi bibliaismeret (tan., 1991, 1994); A Tituszhoz írt levél vallástörténeti, izagógikai és exegetikai vizsgálata (tan., 2001); Rövid bevezetés az Újszövetségbe (tan., 2001); Aspekty výchovy a vzdelávania v antike a v spisoch Nového zákona (2002); Griechische Grabinschriften und neutestamentlische Eschatologie (habilitációs munka, 2003); A pozsonyi ref. egyház története (tan., 2004); Az Újszövetség irodalma (tan., 2005).