Pedagógiai Főiskola
-> magyar egyetemi és főiskolai intézmények Pozsonyban
Az 1918-as államfordulat után az 1912-ben létesített pozsonyi Erzsébet Tudományegyetemet megszüntették. Csehszl.-ban ezután – az 1925–1939 között létező losonci Református Teológiai Szeminárium kivételével – nem volt magyar tanítási nyelvű egyetem vagy kar. A Comenius Egyetemen 1920-ban Magyar Szeminárium létesült, ahol hosszabb ideig csak lektor...megnyit →
Az 1918-as államfordulat után az 1912-ben létesített pozsonyi Erzsébet Tudományegyetemet megszüntették. Csehszl.-ban ezután – az 1925–1939 között létező losonci Református Teológiai Szeminárium kivételével – nem volt magyar tanítási nyelvű egyetem vagy kar. A Comenius Egyetemen 1920-ban Magyar Szeminárium létesült, ahol hosszabb ideig csak lektor...megnyit →
Részletek
Az 1918-as államfordulat után az 1912-ben létesített pozsonyi Erzsébet Tudományegyetemet megszüntették. Csehszl.-ban ezután – az 1925–1939 között létező losonci Református Teológiai Szeminárium kivételével – nem volt magyar tanítási nyelvű egyetem vagy kar. A Comenius Egyetemen 1920-ban Magyar Szeminárium létesült, ahol hosszabb ideig csak lektor (Vojtech Cvengroš) működött. A magyar filológiai szakot az 1930/31-es akadémiai évben vezették be. A finnugrisztikából professzorrá habilitált Pavel Bujnák heti két órában a 19. sz.-i magyar regényről előadást s régi szövegek olvasásával szemináriumot tartott. A következő akadémiai évben az évfolyamonkénti heti óraszám kilencre emelkedett, s ennyi maradt 1951 jún.-áig. Az előadások nyelve addig a szlovák volt. Halála után, 1934-től 1950-ig két megbízott előadó, Ján Bakoš szemitológus és František Jančovič középiskolai tanár vette át az oktatást. Az 50-es években jelentős változásokra került sor. 1951-ben az egyetem akkor létesített pedagógiai karán Sas Andor docens vezetésével magyar tanszék nyílt, s az előadások nyelve nemcsak ott, hanem a bölcsészkar megmaradt magyar szemináriumában is a magyar lett. A pedagógiai karon kezdettől két részleg működött: a gimnáziumi tanárokat képző pedagógiai főiskola és az általános iskolák tanítóit felkészítő pedagógiai felső iskola. A tanszékek az első két évben közösek voltak az egyes szakokon, aztán elkülönültek. Az egymást követő iskolareformok következtében 1954-ben Pozsonyban három felsőfokú intézmény oktatta a magyar nyelvet: A Comenius (Komenský) Egyetem Magyar Szemináriuma, a Pedagógiai Főiskola és a Felsőbb Pedagógiai Iskola Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke. Az újabb reformok következtében megszűnő Pedagógiai Főiskola tanszéke beleolvadt az egyetem Magyar Szemináriumába, az ugyancsak megszűnő Felsőbb Pedagógiai Iskola tanszéke pedig 1960-ban átkerült Nyitrára. A tanítási nyelv a pedagógiai főiskolán – a magyar tanszék kivételével – a szlovák volt, a tanítóképzőnek megfelelő pedagógiai felső iskolán viszont a más szakos magyar hallgatók részére is magyarul folyt az oktatás. A pedagógiai felső iskolát pár év múlva Nyitrára telepítették át. Az egyetem bölcsészkarán a Magyar Szemináriumot 1959-ben váltotta fel az önálló Magyar tanszék, melyen Sas Andor irányításával négy adjunktus működött. 1990-től a szlovák hallgatók részére külön tanrendű szak létezik. A tanszéken jelenleg magyar szakos tanár- és tolmácsképzés, hungarológiai képzés, valamint finn nyelvi és irodalmi képzés folyik baccalaureátusi (Bc.), magiszteri (Mgr.) és doktori (PhD.) képzés keretein belül.
Pedagógusfórum
Részletek
A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége kiadványa (2003). Eredetileg hírlevélként indult, a tanév ideje alatt havi rendszerességgel tájékoztatja a szövetség tagjait a szervezet és a magyar tanítási nyelvű iskolák életéről. – Szerk. Lendvay Tibor; Hajtman Béla.
Peder
-> Péder (Peder)
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence Ny-i részén, a Bódva folyó jobb partján, Szepsitől DNy-ra, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 377, ebből 374 (99,2%) magyar; [2011] – 394, ebből 296 (75,1%) magyar, 86 (21,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 318 (80,7%) magyar,...megnyit →
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence Ny-i részén, a Bódva folyó jobb partján, Szepsitől DNy-ra, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 377, ebből 374 (99,2%) magyar; [2011] – 394, ebből 296 (75,1%) magyar, 86 (21,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 318 (80,7%) magyar,...megnyit →
Részletek
Péder − Ref. templom (GJ)
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence Ny-i részén, a Bódva folyó jobb partján, Szepsitől DNy-ra, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 377, ebből 374 (99,2%) magyar; [2011] – 394, ebből 296 (75,1%) magyar, 86 (21,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 318 (80,7%) magyar, 64 (16,2%) szlovák. V: [2011] – 255 r. k., 80 ref., 7 gör. kat., 5 ev. – Magyar lakosai mellé a második vh. utáni belső telepítések során kelet-szlovákiai szlovák telepesek költöztek. Ref. temploma a 13. sz.-ban román, r. k. (Szűz Mária neve) temploma 1928-ban szecessziós stílusban épült. A 21. sz. elején 1–4. évfolyamos magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Péder (Peder)
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence Ny-i részén, a Bódva folyó jobb partján, Szepsitől DNy-ra, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 377, ebből 374 (99,2%) magyar; [2011] – 394, ebből 296 (75,1%) magyar, 86 (21,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 318 (80,7%) magyar,...megnyit →
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence Ny-i részén, a Bódva folyó jobb partján, Szepsitől DNy-ra, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 377, ebből 374 (99,2%) magyar; [2011] – 394, ebből 296 (75,1%) magyar, 86 (21,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 318 (80,7%) magyar,...megnyit →
Részletek
Péder − Ref. templom (GJ)
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence Ny-i részén, a Bódva folyó jobb partján, Szepsitől DNy-ra, a szlovák–magyar határ közelében. L: [1921] – 377, ebből 374 (99,2%) magyar; [2011] – 394, ebből 296 (75,1%) magyar, 86 (21,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 318 (80,7%) magyar, 64 (16,2%) szlovák. V: [2011] – 255 r. k., 80 ref., 7 gör. kat., 5 ev. – Magyar lakosai mellé a második vh. utáni belső telepítések során kelet-szlovákiai szlovák telepesek költöztek. Ref. temploma a 13. sz.-ban román, r. k. (Szűz Mária neve) temploma 1928-ban szecessziós stílusban épült. A 21. sz. elején 1–4. évfolyamos magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Peéry Rezső; Limbacher
(* 1910. márc. 27. Pozsony, † 1977. nov. 11. Stuttgart [Németország]) Író, publicista. Iskoláit szülővárosában kezdte; egyetemi tanulmányait Pozsonyban, Prágában és Párizsban végezte; 1932-ben magyar–francia–filozófia szakos tanári oklevelet szerzett. A Sarló mozgalom egyik alapítója és vezéregyénisége volt, kezdetben elsősorban baloldali lapokban publikált. Az 1930-as...megnyit →
(* 1910. márc. 27. Pozsony, † 1977. nov. 11. Stuttgart [Németország]) Író, publicista. Iskoláit szülővárosában kezdte; egyetemi tanulmányait Pozsonyban, Prágában és Párizsban végezte; 1932-ben magyar–francia–filozófia szakos tanári oklevelet szerzett. A Sarló mozgalom egyik alapítója és vezéregyénisége volt, kezdetben elsősorban baloldali lapokban publikált. Az 1930-as...megnyit →
Részletek
Peéry Rezső (FI)
(* 1910. márc. 27. Pozsony, † 1977. nov. 11. Stuttgart [Németország]) Író, publicista. Iskoláit szülővárosában kezdte; egyetemi tanulmányait Pozsonyban, Prágában és Párizsban végezte; 1932-ben magyar–francia–filozófia szakos tanári oklevelet szerzett. A Sarló mozgalom egyik alapítója és vezéregyénisége volt, kezdetben elsősorban baloldali lapokban publikált. Az 1930-as évek közepétől azonban már a polgári eszmék hirdetője. Egy ideig a pozsonyi magyar gimnáziumban tanított, miközben a szlovákiai magyar publicisztika meghatározó alakjává vált. Az első bécsi döntést követően Pozsonyban maradt, ahol – Szalatnai Rezsőhöz hasonlóan – lapszerkesztőként és publicistaként az első Szlovák Köztársaságban élő magyarság egyik – a fasizmust elutasító – szellemi vezére volt. Az 1945-ben kezdődött jogfosztottság idején nyíltan tiltakozott a szlovákiai magyarokat ért megtorlások miatt, s több memorandumot fogalmazott meg ügyükben. A jogfosztó intézkedések miatt 1946-ban Mo.-ra költözött, ahol egy ideig a szociáldemokrata párt irodájában dolgozott, majd Mosonmagyaróvárott, ill. Sopronban vállalt gimnáziumi tanári állást. 1956-ban a soproni Ideiglenes Nemzeti Tanács helyettes vezetője volt. A forradalom bukása után emigrációba vonult. Egy ideig Ausztriában élt; később a németországi Stuttgartban telepedett le, és a reutlingeni pedagógiai főiskola könyvtárosa lett. A magyar emigráció lapjaiban aktív publicisztikai tevékenységet folytatott, de munkatársa volt a Szabad Európa Rádiónak is. – Fm. Peremmagyarok az idő sodrában (tan., 1941); Réforme et révolution en Pannonie (Brüsszel, 1962); Requiem egy országrészért (München, 1975); Malomkövek között (Stuttgart, 1977); Gondolatok a tehervagonban, avagy védőbeszéd a szlovákiai magyarok perében (1993); A végzet bábjátéka, avagy Peremmagyarok az idő sodrában (1994); Európa önvédelme, avagy magánbeszéd az egyszemélyes hazáról (1996); Szemben az emlékekkel (esszér., 2000); Kedves Rezső! Drága Bió! Peéry Rezső és Szalatnai Rezső levelezése (2001).
Pegazus Társaság
Középiskolás költők és írók szerveződése (1991). Miskó Ildikó kezdeményezésére jött létre. Évente megrendezett találkozóin a legfiatalabb nemzedék tagjai mutatkoznak be (Csehy Zoltán, Pénzes Tímea, Vankó Attila, Tóth Attila stb.). Az 1991-es találkozó anyagát őrzi a Krónikus keringő c. kötet. A találkozókon feltűnt tehetségek munkái...megnyit →
Középiskolás költők és írók szerveződése (1991). Miskó Ildikó kezdeményezésére jött létre. Évente megrendezett találkozóin a legfiatalabb nemzedék tagjai mutatkoznak be (Csehy Zoltán, Pénzes Tímea, Vankó Attila, Tóth Attila stb.). Az 1991-es találkozó anyagát őrzi a Krónikus keringő c. kötet. A találkozókon feltűnt tehetségek munkái...megnyit →
Részletek
Középiskolás költők és írók szerveződése (1991). Miskó Ildikó kezdeményezésére jött létre. Évente megrendezett találkozóin a legfiatalabb nemzedék tagjai mutatkoznak be (Csehy Zoltán, Pénzes Tímea, Vankó Attila, Tóth Attila stb.). Az 1991-es találkozó anyagát őrzi a Krónikus keringő c. kötet. A találkozókon feltűnt tehetségek munkái Kapufa a Parnasszuson (1992) címmel jelentek meg. Írásaikat a Tiszavirág c. folyóirat közölte. A Pegazus-nemzedék antológiája Angyalzsugor címmel jelent meg (1997).
Pék László
Részletek
(* 1951. jún. 16. Taksonyfalva) Gimnáziumi tanár. A kassai magyar tanítási nyelvű ipariskolában érettségizett 1970-ben, 1975-ben matematika–földrajz–informatika szakos tanári oklevelet szerzett a pozsonyi Comenius Egyetemen. 1975-től a galántai magyar gimnázium tanára, 1990-től igazgatója. 2002–2014 között a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke.
Pelsőc (Plešivec)
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Tornai-karszt Ny-i részén, a Pelsőci-, Szilicei- és a Kónyár-fennsík között, a Sajó folyó völgyében, a Csetnek-patak torkolatánál,Rozsnyótól DNy-ra. L: [1921] – 2 339, ebből 1822 (77,9%) magyar, 276 (11,8%) szlovák; [2011] – 2 405, ebből 1219 (50,7%) szlovák, 1031...megnyit →
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Tornai-karszt Ny-i részén, a Pelsőci-, Szilicei- és a Kónyár-fennsík között, a Sajó folyó völgyében, a Csetnek-patak torkolatánál,Rozsnyótól DNy-ra. L: [1921] – 2 339, ebből 1822 (77,9%) magyar, 276 (11,8%) szlovák; [2011] – 2 405, ebből 1219 (50,7%) szlovák, 1031...megnyit →
Részletek
Pelsőc − ref. templom (GJ)
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Tornai-karszt Ny-i részén, a Pelsőci-, Szilicei- és a Kónyár-fennsík között, a Sajó folyó völgyében, a Csetnek-patak torkolatánál,Rozsnyótól DNy-ra. L: [1921] – 2 339, ebből 1822 (77,9%) magyar, 276 (11,8%) szlovák; [2011] – 2 405, ebből 1219 (50,7%) szlovák, 1031 (42,9%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 1 209 (50,3%) magyar, 933 (38,8%) szlovák. V: [2011] – 675 r. k., 527 ref., 136 ev., 16 gör. kat. – Legjelentősebb műemléke a 13. sz. közepén korai gótikus stílusban emelt, majd 1617-ben reneszánsz stílusban átalakított ref. templom, a település történelmében jelentős szerepet játszott Bebek család 15. sz. végén épült temetőkápolnájával és gótikus falfestményekkel. A templom mellett áll az 1807-ben emelt barokk-klasszicista harangtorony, s itt találhatók a Bebek család 13. sz.-ban épült vízivárának romjai. R. k. (Szűz Mária mennybevétele) temploma 1901-ben szecessziós, az egykori vármegyeháza 1716–19 között barokk stílusban épült. (~ 1882-ig Rimaszombattal váltakozva Gömör és Kishont vármegye székhelye volt.) Határának egy részét, a Kónyár-fennsík K-i lábánál található Őr-hegy alját 1966-ban 97 ha-on természetvédelmi területté nyilvánították. ~ vasúti csomópont, a Sajó-, a Murány- és a Csetnek-völgyi vasút találkozóhelye. Hosszú időn keresztül jelentékeny fafeldolgozó és acélipara, valamint mészégetője volt, a 20. sz. folyamán azonban ipara nagyrészt visszafejlődött, s jelenleg ruházati és gépiparral rendelkezik. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolája volt.
Pelsőc – az egykori vármegyeháza (GJ)Pelsőcardó (Ardovo)
Részletek
Község a Rozsnyói járásban, a Gömör–Tornai-karszt és a Szilicei-fennsík Ny-i peremén, a Sajó folyó völgyében, Rozsnyótól DNy-ra. L: [1921] – 316, ebből 249 (78,8%) magyar, 67 (21,2%) szlovák; [2011] – 159, ebből 94 (59,1%) magyar, 65 (40,9%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 105 (66,0%) magyar, 54 (34,0%) szlovák. V: [2011] – 57 ev., 22 r. k., 19 ref. – Régebbi alapokon álló ev. temploma 1788-ban klasszicista stílusban épült. A védett Ardói-barlangban 1934-ben, ill. 1962-ben újkőkori település és barlangrajzok nyomait tárták fel.
Pénteksúr (Malý Šúr)
Részletek
1943-ban Egyházfához csatolt község a Szenci járásban, a Kisalföld mátyusföldi részén, a Kis-Duna és a Fekete-víz között, Szenctől D–DK-re. L: [1921] – 186, ebből 184 (98,9%) magyar, 2 (1,1%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 181 r. k., 3 ref., 2 ev.