Pereszlény (Preseľany nad Ipľom)
1980-ban Ipolysághoz csatolt község a Lévai járásban, a Börzsöny É-i lábánál, az Ipoly folyó bal partján, a Kemence-patak torkolatánál, Ipolyságtól Ny-ra. L: [1921] – 624, ebből 603 (96,6%) magyar, 5 (0,8%) szlovák; [1970] 574, ebből 380 (66,2%) magyar, 194 (33,8%) szlovák nemzetiségű. V: [1921]...megnyit →
1980-ban Ipolysághoz csatolt község a Lévai járásban, a Börzsöny É-i lábánál, az Ipoly folyó bal partján, a Kemence-patak torkolatánál, Ipolyságtól Ny-ra. L: [1921] – 624, ebből 603 (96,6%) magyar, 5 (0,8%) szlovák; [1970] 574, ebből 380 (66,2%) magyar, 194 (33,8%) szlovák nemzetiségű. V: [1921]...megnyit →
Részletek
1980-ban Ipolysághoz csatolt község a Lévai járásban, a Börzsöny É-i lábánál, az Ipoly folyó bal partján, a Kemence-patak torkolatánál, Ipolyságtól Ny-ra. L: [1921] – 624, ebből 603 (96,6%) magyar, 5 (0,8%) szlovák; [1970] 574, ebből 380 (66,2%) magyar, 194 (33,8%) szlovák nemzetiségű. V: [1921] – 621 r. k., 2 izr., 1 ev. A második vh. után magyar lakosságának egyharmadát áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. Klasszicista stílusú r. k. (Szt. Kereszt-) temploma 1810–20 között épült régebbi alapokon. Határában újkőkori-, bronz- és vaskori régészeti leleteket találtak.
Perhács János
(* 1936. dec. 20. Bély) Neveléstudományi szakíró, szociálandragógus, egyetemi tanár. Királyhelmecen érettségizett (1955). A pozsonyi Pedagógiai Főiskolán szerzett magyar–szlovák szakos tanári oklevelet (1961). A pedagógiai tudomány kandidátusa (1978). 1962-től a nyitrai Pedagógiai Kar adjunktusa, tanszékvezetője. 1973–1975-ben a Pedagógiai Továbbképző Intézet tudományos munkatársa. 1975–2002-ben a...megnyit →
(* 1936. dec. 20. Bély) Neveléstudományi szakíró, szociálandragógus, egyetemi tanár. Királyhelmecen érettségizett (1955). A pozsonyi Pedagógiai Főiskolán szerzett magyar–szlovák szakos tanári oklevelet (1961). A pedagógiai tudomány kandidátusa (1978). 1962-től a nyitrai Pedagógiai Kar adjunktusa, tanszékvezetője. 1973–1975-ben a Pedagógiai Továbbképző Intézet tudományos munkatársa. 1975–2002-ben a...megnyit →
Részletek
(* 1936. dec. 20. Bély) Neveléstudományi szakíró, szociálandragógus, egyetemi tanár. Királyhelmecen érettségizett (1955). A pozsonyi Pedagógiai Főiskolán szerzett magyar–szlovák szakos tanári oklevelet (1961). A pedagógiai tudomány kandidátusa (1978). 1962-től a nyitrai Pedagógiai Kar adjunktusa, tanszékvezetője. 1973–1975-ben a Pedagógiai Továbbképző Intézet tudományos munkatársa. 1975–2002-ben a pozsonyi Comenius Egyetem Pedagógiai Tanszékének adjunktusa, docense (1980), professzora (1997). 2003-tól a nyitrai Konstantin Egyetem Pedagógiai Tanszéke, majd a komáromi Selye János Egyetem tanára volt. Kutatási területe az andragógia és a felnőttoktatás. Az MTA köztestületi tagja. – Fm. Základy teórie výchovy dospelých (mon., 1986); Teória školskej výchovy a vzdelávania dospelých (mon., 1992); Utváranie osobnosti dospelého človeka v procese vzdelávania (mon., 1995); Dospelý človek v procese výchovy (tan., Pavel Paškával, 1995); Výchova a vzdelávanie dospelých. Andragogika. Terminologický a výkladový slovník (szakszótár, Viliam Hotárral, Pavel Paškával, 2000).
Perín
-> Perény (Perín)
1964-ben Perényhím néven Hímmel egyesített község a Kassa-környéki járásba, a Cserehát É-i és a Kassai-medence DNy-i részének találkozásánál, Kassától D–DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 1119, ebből 1013 (90,5%) magyar, 34 (3,0%) szlovák; [1961] 1086, ebből 238 (21,9%) magyar nemzetiségű. V: [1921] –...megnyit →
1964-ben Perényhím néven Hímmel egyesített község a Kassa-környéki járásba, a Cserehát É-i és a Kassai-medence DNy-i részének találkozásánál, Kassától D–DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 1119, ebből 1013 (90,5%) magyar, 34 (3,0%) szlovák; [1961] 1086, ebből 238 (21,9%) magyar nemzetiségű. V: [1921] –...megnyit →
Részletek
1964-ben Perényhím néven Hímmel egyesített község a Kassa-környéki járásba, a Cserehát É-i és a Kassai-medence DNy-i részének találkozásánál, Kassától D–DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 1119, ebből 1013 (90,5%) magyar, 34 (3,0%) szlovák; [1961] 1086, ebből 238 (21,9%) magyar nemzetiségű. V: [1921] – 960 r. k., 107 ref., 38 gör. kat., 11 izr., 1 ev. A második vh. után, 1948-ban magyar lakosságának több mint felét áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi és kelet-szlovákiai szlovák családok települtek. R. k. (Szentháromság-) temploma a 13. sz. végén korai gótikus stílusban épült, 1746-ban barokk, 1848-ban klasszicista stílusban alakították át.
Perín-Chym
-> Perényhím (Perín-Chym)
1964-ben Perény és Hím egyesítésével létrejött község a Kassa-környéki járásba, a Cserehát É-i és a Kassai-medence DNy-i részének találkozásánál, Kassától D–DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [2011] – 1407, ebből 935 (66,5%) szlovák, 397 (28,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 839 (59,6%) szlovák, 486 (34,5%)...megnyit →
1964-ben Perény és Hím egyesítésével létrejött község a Kassa-környéki járásba, a Cserehát É-i és a Kassai-medence DNy-i részének találkozásánál, Kassától D–DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [2011] – 1407, ebből 935 (66,5%) szlovák, 397 (28,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 839 (59,6%) szlovák, 486 (34,5%)...megnyit →
Részletek
1964-ben Perény és Hím egyesítésével létrejött község a Kassa-környéki járásba, a Cserehát É-i és a Kassai-medence DNy-i részének találkozásánál, Kassától D–DNy-ra, a szlovák–magyar határon. L: [2011] – 1407, ebből 935 (66,5%) szlovák, 397 (28,2%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 839 (59,6%) szlovák, 486 (34,5%) magyar. V: [2011] – 1015 r. k., 142 ref., 40 gör. kat., 4 ev. – 1991-ben közigazgatásilag hozzácsatolták Felsőláncot.
Perjése (Dražice)
Község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Rima-medence határán, a Balog-patak völgyében, Rimaszombattól ÉK-re. L: [1921] – 378, ebből 369 (97,6%) magyar; [2011] – 266, ebből 127 (47,7%) magyar, 119 (44,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 134 (50,4%) magyar, 109 (41,0%) szlovák. V:...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Rima-medence határán, a Balog-patak völgyében, Rimaszombattól ÉK-re. L: [1921] – 378, ebből 369 (97,6%) magyar; [2011] – 266, ebből 127 (47,7%) magyar, 119 (44,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 134 (50,4%) magyar, 109 (41,0%) szlovák. V:...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység és a Rima-medence határán, a Balog-patak völgyében, Rimaszombattól ÉK-re. L: [1921] – 378, ebből 369 (97,6%) magyar; [2011] – 266, ebből 127 (47,7%) magyar, 119 (44,7%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 134 (50,4%) magyar, 109 (41,0%) szlovák. V: [2011] – 91 r. k., 89 ev., 7 ref., 1 gör. kat. – Klasszicista stílusú ev. temploma 1838–42 között épült egy korábbi fatemplom helyén.
Perse (Prša)
Község a Losonci járásban, a Losonci-medence DK-i részén, a Szuha-patak völgyében, Fülektől É–ÉNy-ra. L: [1921] – 381, ebből 259 (68,0%) magyar, 114 (29,9%) szlovák; [2011] – 197, ebből 140 (71,1%) magyar, 33 (16,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 139 (70,6%) magyar, 33 (16,8%) szlovák....megnyit →
Község a Losonci járásban, a Losonci-medence DK-i részén, a Szuha-patak völgyében, Fülektől É–ÉNy-ra. L: [1921] – 381, ebből 259 (68,0%) magyar, 114 (29,9%) szlovák; [2011] – 197, ebből 140 (71,1%) magyar, 33 (16,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 139 (70,6%) magyar, 33 (16,8%) szlovák....megnyit →
Részletek
Község a Losonci járásban, a Losonci-medence DK-i részén, a Szuha-patak völgyében, Fülektől É–ÉNy-ra. L: [1921] – 381, ebből 259 (68,0%) magyar, 114 (29,9%) szlovák; [2011] – 197, ebből 140 (71,1%) magyar, 33 (16,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 139 (70,6%) magyar, 33 (16,8%) szlovák. V: [2011] – 160 r. k., 7 ev. – A korábban ~hez tartozó Bozita pusztát, amelyre az első csehszlovák földbirtokreform során, az 1920-as években cseh-morva és szlovák kolonisták települtek, 1936–39 között, majd 1957-ben önálló községgé szervezték. R. k. (Szentolvasó Királynője) temploma 1913-ban neoromán stílusban épült. A határában 1948–1950 között végzett ásatások során avar kori, honfoglalás kori és korai Árpád-kori sírokat tártak fel.
Péter Mihály
(* 1867. máj. 12. Deregnyő, † 1932. dec. 30. Rimaszombat) Ref. püspök, egyháztörténész. Pápán végezte a ref. teológiát. 1924-től a Tiszán-inneni Egyházkerület főjegyzője, 1930-tól püspöke volt Rimaszombatban. – Fm. Adatok a gálszécsi ref. egyház történetéhez (1903); A magyar ref. lelkipásztor a történelemben (1925); Papi...megnyit →
(* 1867. máj. 12. Deregnyő, † 1932. dec. 30. Rimaszombat) Ref. püspök, egyháztörténész. Pápán végezte a ref. teológiát. 1924-től a Tiszán-inneni Egyházkerület főjegyzője, 1930-tól püspöke volt Rimaszombatban. – Fm. Adatok a gálszécsi ref. egyház történetéhez (1903); A magyar ref. lelkipásztor a történelemben (1925); Papi...megnyit →
Részletek
(* 1867. máj. 12. Deregnyő, † 1932. dec. 30. Rimaszombat) Ref. püspök, egyháztörténész. Pápán végezte a ref. teológiát. 1924-től a Tiszán-inneni Egyházkerület főjegyzője, 1930-tól püspöke volt Rimaszombatban. – Fm. Adatok a gálszécsi ref. egyház történetéhez (1903); A magyar ref. lelkipásztor a történelemben (1925); Papi dolgozatok 1–2. (1927).
Péterfala
-> Gömörpéterfala; Péterfala (Petrovce)
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegységben, a Macskás-patak forrásvidékén, Rimaszombattól D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 538, ebből 506 (94,0%) magyar, 9 (1,7%) szlovák; [2011] – 250, ebből 215 (86,0%) magyar, 16 (6,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 220 (88,0%) magyar, 11 (4,4%)...megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegységben, a Macskás-patak forrásvidékén, Rimaszombattól D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 538, ebből 506 (94,0%) magyar, 9 (1,7%) szlovák; [2011] – 250, ebből 215 (86,0%) magyar, 16 (6,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 220 (88,0%) magyar, 11 (4,4%)...megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Cseres-hegységben, a Macskás-patak forrásvidékén, Rimaszombattól D-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 538, ebből 506 (94,0%) magyar, 9 (1,7%) szlovák; [2011] – 250, ebből 215 (86,0%) magyar, 16 (6,4%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 220 (88,0%) magyar, 11 (4,4%) szlovák V: [2011] – 206 r. k., 8 ref., 1 ev. – R. k. (Szentháromság-) temploma 1929–30-ban szecessziós stílusban épült.
Petneházy Ferenc; Pohl, Házy
(* 1913. márc. 22. Kecskemét [Mo.], † 1984. máj. 31. Kassa) Orvos, költő, műfordító. 1919-ben szüleivel került Kassára, itt kezdte iskoláit. Orvosi tanulmányait Pozsonyban végezte (1932), majd Kassán működött gégész szakorvosként. 1933–1945-ben aktív publicisztikai és írói tevékenységet folytatott (Magyar Minerva, Magyar Írás, Magyar Figyelő,...megnyit →
(* 1913. márc. 22. Kecskemét [Mo.], † 1984. máj. 31. Kassa) Orvos, költő, műfordító. 1919-ben szüleivel került Kassára, itt kezdte iskoláit. Orvosi tanulmányait Pozsonyban végezte (1932), majd Kassán működött gégész szakorvosként. 1933–1945-ben aktív publicisztikai és írói tevékenységet folytatott (Magyar Minerva, Magyar Írás, Magyar Figyelő,...megnyit →
Részletek
(* 1913. márc. 22. Kecskemét [Mo.], † 1984. máj. 31. Kassa) Orvos, költő, műfordító. 1919-ben szüleivel került Kassára, itt kezdte iskoláit. Orvosi tanulmányait Pozsonyban végezte (1932), majd Kassán működött gégész szakorvosként. 1933–1945-ben aktív publicisztikai és írói tevékenységet folytatott (Magyar Minerva, Magyar Írás, Magyar Figyelő, Szlovenszkói Magyar Írók Antológiája). A Batsányi Kör Egyik alapítója 1965-ben. Cseh és szlovák költők műveit is fordította (Álmok és extázisok, 1979). – Fm. Sziklára hullott magként (vál. v., 1979).
Petőcz Kálmán
(* 1961. febr. 1. Komárom) Politológus, politikus, diplomata. Filozófia–fizika szakon szerzett oklevelet 1984-ben a pozsonyi Comenius Egyetemen. Ezt követően az egyetem központi könyvtárában, majd a Felsőoktatási Kutatóintézetben dolgozott. 1991-ben a szlovák parlament egyik alelnökének, A. Nagy Lászlónak a tanácsadója, majd 1992-től fokozatosan a Magyar...megnyit →
(* 1961. febr. 1. Komárom) Politológus, politikus, diplomata. Filozófia–fizika szakon szerzett oklevelet 1984-ben a pozsonyi Comenius Egyetemen. Ezt követően az egyetem központi könyvtárában, majd a Felsőoktatási Kutatóintézetben dolgozott. 1991-ben a szlovák parlament egyik alelnökének, A. Nagy Lászlónak a tanácsadója, majd 1992-től fokozatosan a Magyar...megnyit →
Részletek
Petőcz Kálmán (ST)
(* 1961. febr. 1. Komárom) Politológus, politikus, diplomata. Filozófia–fizika szakon szerzett oklevelet 1984-ben a pozsonyi Comenius Egyetemen. Ezt követően az egyetem központi könyvtárában, majd a Felsőoktatási Kutatóintézetben dolgozott. 1991-ben a szlovák parlament egyik alelnökének, A. Nagy Lászlónak a tanácsadója, majd 1992-től fokozatosan a Magyar Polgári Párt külügyi referense, szóvivője, külügyi titkára és központi titkára, 1996-tól alelnöke. 1994-től a Liberális Internacionálé Végrehajtó Bizottságának tagja, 1997-től az Európai Liberális, Demokrata és Reformpárt (ELDR) alelnöke. Több szlovákiai nonprofit szervezet kuratóriumának a tagja: Márai Sándor Alapítvány (1992–2004), Szabadelvű Tanulmányok Intézete (1994–1998), Európai Kulturális Alapítvány (1996- tól), Szlovák Külpolitikai Társaság (1996-tól). 1996-ban a szlovák kormány főosztályvezetője, majd a Fórum Kisebbségkutató Intézet nemzetközi kapcsolatokért felelős igazgatója, ugyanezen évtől a Fórum Információs Központ elnöke; 1999–2006 között a Szlovák Köztársaság ENSZ-nagykövete Svájcban. – Fm. Problémy samospráv na národnostne zmiešanom území (tan., 1996); Základy demokratických volebných systémov (1997); Választások és felosztások. A demokratikus választási rendszerek alapjai és a szlovákiai közigazgatási reform (1998); Álarcosbál, avagy politika és zene (1998).