Palócföld
Néprajzi műszó, az ún. palócos kultúrával jellemezhető népcsoport szállásterülete. A palóc szó eredete a mai napig vitatott. A palóc nyelvjárás a Szenc–Cegléd–Kassa háromszögben élők dialektusát jellemzi. Kulturális és néprajzi értelemben a ~ jóval kisebb területet jelöl, mégpedig nagyjából a Garam és a Hernád között...megnyit →
Néprajzi műszó, az ún. palócos kultúrával jellemezhető népcsoport szállásterülete. A palóc szó eredete a mai napig vitatott. A palóc nyelvjárás a Szenc–Cegléd–Kassa háromszögben élők dialektusát jellemzi. Kulturális és néprajzi értelemben a ~ jóval kisebb területet jelöl, mégpedig nagyjából a Garam és a Hernád között...megnyit →
Részletek
Néprajzi műszó, az ún. palócos kultúrával jellemezhető népcsoport szállásterülete. A palóc szó eredete a mai napig vitatott. A palóc nyelvjárás a Szenc–Cegléd–Kassa háromszögben élők dialektusát jellemzi. Kulturális és néprajzi értelemben a ~ jóval kisebb területet jelöl, mégpedig nagyjából a Garam és a Hernád között elterülő északi magyar nyelvterületet, amely ma részben Mo., részben Szl. fennhatósága alá tartozik. Szl. területén a ~et északról a szlovák–magyar nyelvhatár zárja. A ~ mind természetföldrajzi, mind felekezeti, mind társadalmi, mind kulturális szempontból rendkívül tagolt. Ezért szerencsésebb egyes mikrorégiói, folyóvölgyei relációiban jellemezni (Abaúj-Torna, Barkóság, Bódva-völgy, Csermosnya-völgy, Medvesalja, Rima-völgy, Túróc-völgy, Vály-völgy). – Ir. Bakó Ferenc (szerk.): Palócok 1–4. (1989); B. Kovács István: Gömörológia (2003); Manga János: Palócföld (1979).
palócok
-> Palócföld
Néprajzi műszó, az ún. palócos kultúrával jellemezhető népcsoport szállásterülete. A palóc szó eredete a mai napig vitatott. A palóc nyelvjárás a Szenc–Cegléd–Kassa háromszögben élők dialektusát jellemzi. Kulturális és néprajzi értelemben a ~ jóval kisebb területet jelöl, mégpedig nagyjából a Garam és a Hernád között...megnyit →
Néprajzi műszó, az ún. palócos kultúrával jellemezhető népcsoport szállásterülete. A palóc szó eredete a mai napig vitatott. A palóc nyelvjárás a Szenc–Cegléd–Kassa háromszögben élők dialektusát jellemzi. Kulturális és néprajzi értelemben a ~ jóval kisebb területet jelöl, mégpedig nagyjából a Garam és a Hernád között...megnyit →
Részletek
Néprajzi műszó, az ún. palócos kultúrával jellemezhető népcsoport szállásterülete. A palóc szó eredete a mai napig vitatott. A palóc nyelvjárás a Szenc–Cegléd–Kassa háromszögben élők dialektusát jellemzi. Kulturális és néprajzi értelemben a ~ jóval kisebb területet jelöl, mégpedig nagyjából a Garam és a Hernád között elterülő északi magyar nyelvterületet, amely ma részben Mo., részben Szl. fennhatósága alá tartozik. Szl. területén a ~et északról a szlovák–magyar nyelvhatár zárja. A ~ mind természetföldrajzi, mind felekezeti, mind társadalmi, mind kulturális szempontból rendkívül tagolt. Ezért szerencsésebb egyes mikrorégiói, folyóvölgyei relációiban jellemezni (Abaúj-Torna, Barkóság, Bódva-völgy, Csermosnya-völgy, Medvesalja, Rima-völgy, Túróc-völgy, Vály-völgy). – Ir. Bakó Ferenc (szerk.): Palócok 1–4. (1989); B. Kovács István: Gömörológia (2003); Manga János: Palócföld (1979).
Palotai Boris
(* 1904. máj. 23. Nagyvárad [Románia], † 1983. szept. 12. Budapest [Mo.]) Költő, író, lapszerkesztő. 1916–1939 között Kassán élt. Tevékenyen részt vett a város irodalmi és kulturális életében. 1931–1932-ben Az Én Lapom szerkesztője. 1939-ben Budapestre költözött, ahol 1945 után fényes pályát futott be. Csehszlovákiai...megnyit →
(* 1904. máj. 23. Nagyvárad [Románia], † 1983. szept. 12. Budapest [Mo.]) Költő, író, lapszerkesztő. 1916–1939 között Kassán élt. Tevékenyen részt vett a város irodalmi és kulturális életében. 1931–1932-ben Az Én Lapom szerkesztője. 1939-ben Budapestre költözött, ahol 1945 után fényes pályát futott be. Csehszlovákiai...megnyit →
Részletek
(* 1904. máj. 23. Nagyvárad [Románia], † 1983. szept. 12. Budapest [Mo.]) Költő, író, lapszerkesztő. 1916–1939 között Kassán élt. Tevékenyen részt vett a város irodalmi és kulturális életében. 1931–1932-ben Az Én Lapom szerkesztője. 1939-ben Budapestre költözött, ahol 1945 után fényes pályát futott be. Csehszlovákiai pályaszakasza alatt három verskötete és négy prózakötete jelent meg. – Fm. (csehszlovákiai pályaszakaszban) Tavaszi áradás (v., 1929); Valaminek a végén (v., 1929); Csillag és kenyér (v., 1936); Péter (ifjúsági r., 1934, szlovákul is kiadták); Julika és az ötödik osztály (ifj. r., 1934); Isten ölében (elb., 1936); Julika (ifj. r., 1937).
Palotás Gabi; Prikler
(* 1907. ápr. 26. Pozsony, † 1988. márc. 17. Komárom) Színésznő. Bár kora ifjúsága óta szülővárosa magyar műkedvelő együtteseinek közkedvelt színjátszója volt, a hivatásos színészi pályára csupán 1953-ban, az Állami Faluszínház Magyar Tagozatánál lépett. Innen került 1959-ben Komáromba a Magyar Területi Színházhoz, melynek nyugdíjba...megnyit →
(* 1907. ápr. 26. Pozsony, † 1988. márc. 17. Komárom) Színésznő. Bár kora ifjúsága óta szülővárosa magyar műkedvelő együtteseinek közkedvelt színjátszója volt, a hivatásos színészi pályára csupán 1953-ban, az Állami Faluszínház Magyar Tagozatánál lépett. Innen került 1959-ben Komáromba a Magyar Területi Színházhoz, melynek nyugdíjba...megnyit →
Részletek
Palotás Gabi (JSZ)
(* 1907. ápr. 26. Pozsony, † 1988. márc. 17. Komárom) Színésznő. Bár kora ifjúsága óta szülővárosa magyar műkedvelő együtteseinek közkedvelt színjátszója volt, a hivatásos színészi pályára csupán 1953-ban, az Állami Faluszínház Magyar Tagozatánál lépett. Innen került 1959-ben Komáromba a Magyar Területi Színházhoz, melynek nyugdíjba vonulásáig, 1979-ig tagja maradt. – Főbb színházi szerepei: Dulszkáné (Gabriella Zapolska: Dulszka asszony erkölcse); Lükeháziné (Jean-Baptiste Molière: Dandin György); Prudencia (Federico García Lorca: Bernarda Alba háza); Dajka (William Shakespeare: Rómeó és Júlia); Lady Bracknell (Oscar Wilde: Hazudj igazat!); Zsuzsanna (Illyés Gyula: Dupla vagy semmi); Török néni (Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig). Peter Zvon: Boldogultak bálja; Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője; Eugen Labiche: Szalmakalap; Anna Nusič: Bánatos örökösök – Ir. Székely György: Magyar Színházművészeti Lexikon (1994); Tóth László (Filep Tamás Gusztávval közösen): A (cseh)szlovákiai magyar színjátszás nyolcvan éve 1918–1989 (1999); Színházi évkönyvek (OSZMI Budapest); Divadlá na Slovensku (Az 1970/71-es évadtól 2010/11-ig); Kulisszák, ünnepi kiadás (2002).
Paňa
-> Nemespann; Pann (Paňa)
Község a Nyitrai járásban, a Zsitvamenti-hátság D-i részén, a Nyitra- és a Zsitva folyók között, Verebélytől Ny-ra. L: [1921] – 792, ebből 501 (63,3%) magyar, 281 (35,5%) szlovák; [2011] – 347, ebből 315 (90,8%) szlovák, 15 (4,3%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 308 (88,8%)...megnyit →
Község a Nyitrai járásban, a Zsitvamenti-hátság D-i részén, a Nyitra- és a Zsitva folyók között, Verebélytől Ny-ra. L: [1921] – 792, ebből 501 (63,3%) magyar, 281 (35,5%) szlovák; [2011] – 347, ebből 315 (90,8%) szlovák, 15 (4,3%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 308 (88,8%)...megnyit →
Részletek
Község a Nyitrai járásban, a Zsitvamenti-hátság D-i részén, a Nyitra- és a Zsitva folyók között, Verebélytől Ny-ra. L: [1921] – 792, ebből 501 (63,3%) magyar, 281 (35,5%) szlovák; [2011] – 347, ebből 315 (90,8%) szlovák, 15 (4,3%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 308 (88,8%) szlovák, 23 (6,6%) magyar. V: [2011] – 290 r. k., 1 ref. – A 18. sz.-ban részben szlovákokkal újranépesített ~ 20. sz. l. felében még túlnyomórészt magyar lakossága a sz. második felében szlovákká vált. R. k. (Mindenszentek-) temploma 1722-ben épült barokk stílusban.
Panické Dravce
-> Panyidaróc (Panické Dravce)
Község a Losonci járásban, a Losonci-medence DNy-i részén, az Ipoly folyó jobb parti teraszán, Losonctól D-re. L: [1921] – 701, ebből 657 (93,7%) magyar, 39 (5,6%) szlovák; [2011] – 743, ebből 438 (59,0%) szlovák, 263 (35,4%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 391 (52,6%) szlovák,...megnyit →
Község a Losonci járásban, a Losonci-medence DNy-i részén, az Ipoly folyó jobb parti teraszán, Losonctól D-re. L: [1921] – 701, ebből 657 (93,7%) magyar, 39 (5,6%) szlovák; [2011] – 743, ebből 438 (59,0%) szlovák, 263 (35,4%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 391 (52,6%) szlovák,...megnyit →
Részletek
Község a Losonci járásban, a Losonci-medence DNy-i részén, az Ipoly folyó jobb parti teraszán, Losonctól D-re. L: [1921] – 701, ebből 657 (93,7%) magyar, 39 (5,6%) szlovák; [2011] – 743, ebből 438 (59,0%) szlovák, 263 (35,4%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 391 (52,6%) szlovák, 311 (41,9%) magyar. V: [2011] – 532 r. k., 40 ev., 2 gör. kat., 2 ref. – R. k. (Szentháromság-) temploma a 20. sz. elején szecessziós stílusban épült.
Pann
-> Nemespann; Pann (Paňa)
Község a Nyitrai járásban, a Zsitvamenti-hátság D-i részén, a Nyitra- és a Zsitva folyók között, Verebélytől Ny-ra. L: [1921] – 792, ebből 501 (63,3%) magyar, 281 (35,5%) szlovák; [2011] – 347, ebből 315 (90,8%) szlovák, 15 (4,3%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 308 (88,8%)...megnyit →
Község a Nyitrai járásban, a Zsitvamenti-hátság D-i részén, a Nyitra- és a Zsitva folyók között, Verebélytől Ny-ra. L: [1921] – 792, ebből 501 (63,3%) magyar, 281 (35,5%) szlovák; [2011] – 347, ebből 315 (90,8%) szlovák, 15 (4,3%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 308 (88,8%)...megnyit →
Részletek
Község a Nyitrai járásban, a Zsitvamenti-hátság D-i részén, a Nyitra- és a Zsitva folyók között, Verebélytől Ny-ra. L: [1921] – 792, ebből 501 (63,3%) magyar, 281 (35,5%) szlovák; [2011] – 347, ebből 315 (90,8%) szlovák, 15 (4,3%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 308 (88,8%) szlovák, 23 (6,6%) magyar. V: [2011] – 290 r. k., 1 ref. – A 18. sz.-ban részben szlovákokkal újranépesített ~ 20. sz. l. felében még túlnyomórészt magyar lakossága a sz. második felében szlovákká vált. R. k. (Mindenszentek-) temploma 1722-ben épült barokk stílusban.
Paňovce
-> Pány (Paňovce)
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence Ny-i részén, a Rudnoki-patak mentén, Szepsitől ÉK-re. L: [1921] – 404, ebből 356 (88,1%) szlovák, 45 (11,1%) magyar; [2011] – 590, ebből 532 (90,2%) szlovák, 32 (5,4%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 419 (71,0%) szlovák, 137 (23,2%) magyar....megnyit →
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence Ny-i részén, a Rudnoki-patak mentén, Szepsitől ÉK-re. L: [1921] – 404, ebből 356 (88,1%) szlovák, 45 (11,1%) magyar; [2011] – 590, ebből 532 (90,2%) szlovák, 32 (5,4%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 419 (71,0%) szlovák, 137 (23,2%) magyar....megnyit →
Részletek
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence Ny-i részén, a Rudnoki-patak mentén, Szepsitől ÉK-re. L: [1921] – 404, ebből 356 (88,1%) szlovák, 45 (11,1%) magyar; [2011] – 590, ebből 532 (90,2%) szlovák, 32 (5,4%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 419 (71,0%) szlovák, 137 (23,2%) magyar. V: [2011] – 416 r. k., 80 ref., 20 gör. kat., 7 ev. – A 18–19. sz.-ban részben szlovákokkal újranépesített falu kétnyelvű lakossága a 20. sz. folyamán túlnyomórészt szlovákká vált. R. k. (Szt. Katalin-) temploma a 14. sz.-ban gótikus stílusban épült, 1750 körül barokkosították.
Pány (Paňovce)
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence Ny-i részén, a Rudnoki-patak mentén, Szepsitől ÉK-re. L: [1921] – 404, ebből 356 (88,1%) szlovák, 45 (11,1%) magyar; [2011] – 590, ebből 532 (90,2%) szlovák, 32 (5,4%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 419 (71,0%) szlovák, 137 (23,2%) magyar....megnyit →
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence Ny-i részén, a Rudnoki-patak mentén, Szepsitől ÉK-re. L: [1921] – 404, ebből 356 (88,1%) szlovák, 45 (11,1%) magyar; [2011] – 590, ebből 532 (90,2%) szlovák, 32 (5,4%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 419 (71,0%) szlovák, 137 (23,2%) magyar....megnyit →
Részletek
Község a Kassa-környéki járásban, a Kassai-medence Ny-i részén, a Rudnoki-patak mentén, Szepsitől ÉK-re. L: [1921] – 404, ebből 356 (88,1%) szlovák, 45 (11,1%) magyar; [2011] – 590, ebből 532 (90,2%) szlovák, 32 (5,4%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 419 (71,0%) szlovák, 137 (23,2%) magyar. V: [2011] – 416 r. k., 80 ref., 20 gör. kat., 7 ev. – A 18–19. sz.-ban részben szlovákokkal újranépesített falu kétnyelvű lakossága a 20. sz. folyamán túlnyomórészt szlovákká vált. R. k. (Szt. Katalin-) temploma a 14. sz.-ban gótikus stílusban épült, 1750 körül barokkosították.
Panyidaróc (Panické Dravce)
Részletek
Község a Losonci járásban, a Losonci-medence DNy-i részén, az Ipoly folyó jobb parti teraszán, Losonctól D-re. L: [1921] – 701, ebből 657 (93,7%) magyar, 39 (5,6%) szlovák; [2011] – 743, ebből 438 (59,0%) szlovák, 263 (35,4%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 391 (52,6%) szlovák, 311 (41,9%) magyar. V: [2011] – 532 r. k., 40 ev., 2 gör. kat., 2 ref. – R. k. (Szentháromság-) temploma a 20. sz. elején szecessziós stílusban épült.