papnemesek
-> kisnemesek
A középkor folyamán kialakult társadalmi csoport, amelyet a középnemességtől paraszti életmódja, a jobbágyságtól pedig előjogai különböztetett meg. Gyakran szegényebbek a velük egy településen élő jobbágyparasztoknál, előjogaikra, származásukra viszont rendkívül büszkék voltak még a 20. sz. második felében is. A kisnemesi telek bármilyen kicsiny volt,...megnyit →
A középkor folyamán kialakult társadalmi csoport, amelyet a középnemességtől paraszti életmódja, a jobbágyságtól pedig előjogai különböztetett meg. Gyakran szegényebbek a velük egy településen élő jobbágyparasztoknál, előjogaikra, származásukra viszont rendkívül büszkék voltak még a 20. sz. második felében is. A kisnemesi telek bármilyen kicsiny volt,...megnyit →
Részletek
A középkor folyamán kialakult társadalmi csoport, amelyet a középnemességtől paraszti életmódja, a jobbágyságtól pedig előjogai különböztetett meg. Gyakran szegényebbek a velük egy településen élő jobbágyparasztoknál, előjogaikra, származásukra viszont rendkívül büszkék voltak még a 20. sz. második felében is. A kisnemesi telek bármilyen kicsiny volt, nemesi (adó- és katonai beszállásolás alól mentes) birtoknak minősült, a kisnemesi ház pedig bármilyen egyszerű volt, nemesi kúriának számított A házzal rendelkező ~et, akiket a birtokos nemesekkel szemben egy jobbágyuk sem volt, kurialista nemeseknek hívták. Fontos szerepet játszottak Gömör hagyományos társadalmi életében. Elsősorban Felsővály, Hubó, Jéne, Mihályfalva, Otrokocs, Zádor stb. falvakat lakták. A ~nek azt a csoportját, amely birtokkal egyáltalán nem, hanem mindössze címeres levéllel (litterae armales) rendelkezett, armálistáknak hívták. Az egyházi méltóságok védelmére rendelt kisnemesi réteg a predialisták. Az esztergomi érsek privilégiumai közé tartozott, hogy bizonyos érdemeket szerzett férfiúknak birtokot és nemességet adományozzon. Ezek az egyházi nemesek vagy predialisták (akiket a korabeli köznyelv papnemeseknek is hívott) négy központ, az érsekléli, vajkai (vagy másképpen gellevidéki), verebélyi és a garamszentgyörgyi nemesi székek köré csoportosulva éltek. Ezen nemesek az országos nemességhez hasonló széleskörű kiváltságokkal nem rendelkeztek ugyan, de fegyveres szolgálataikért cserébe mégis élveztek bizonyos előjogokat (pl. adómentességet). A nemesi szék élén a nádor állott, s a fennhatósága alá tartozó falvak belső társadalmi életét pedig a hadnagyok irányították. Szükség esetén bandériumokba is szerveződtek, hogy fegyverrel szolgálják urukat, az esztergomi érseket. A vajkai nemesi szék a 19. század közepe táján hagyta abba gyakorlati tevékenységét. Ir.: Kocsis Aranka: A vajkai szék nemesei. Hagyatéki leltárak a 17–19. századból (1997); B. Kovács István: Gömörológia. Írások a történelmi Gömör és Kishont vármegye múltjáról és jelenéről (2003); Révay József: Kisnemesek Tajnán (1942).
Papp Katalin
(* 1960. febr. 24. Párkány) Karnagy, iskolaalapító. Tanulmányait a Pozsonyi Konzervatóriumban hegedű szakon végezte, Mária Karlíková osztályában, majd diplomát szerzett a pozsonyi Comenius Egyetem Pedagógiai Karán zenei nevelés szakon. 1979-től 2011 márciusáig a párkányi Művészeti Alapiskolában dolgozott, igazgatósága alatt vette fel az iskola a...megnyit →
(* 1960. febr. 24. Párkány) Karnagy, iskolaalapító. Tanulmányait a Pozsonyi Konzervatóriumban hegedű szakon végezte, Mária Karlíková osztályában, majd diplomát szerzett a pozsonyi Comenius Egyetem Pedagógiai Karán zenei nevelés szakon. 1979-től 2011 márciusáig a párkányi Művészeti Alapiskolában dolgozott, igazgatósága alatt vette fel az iskola a...megnyit →
Részletek
Papp Katalin (csa)
(* 1960. febr. 24. Párkány) Karnagy, iskolaalapító. Tanulmányait a Pozsonyi Konzervatóriumban hegedű szakon végezte, Mária Karlíková osztályában, majd diplomát szerzett a pozsonyi Comenius Egyetem Pedagógiai Karán zenei nevelés szakon. 1979-től 2011 márciusáig a párkányi Művészeti Alapiskolában dolgozott, igazgatósága alatt vette fel az iskola a Liszt Ferenc nevet. Megalapította és 15 éven át szervezte a Párkányi Zenei Napokat. Csaknem tíz évig vezette a Tücsök Zenekart, számos országos és nemzetközi díjat szerezve. Hegedűsként tagja volt a Szlovákiai Pedagógusok Kamarazenekarának, majd a Strigonium Consort – Régizene Együttesnek. A Stilla Pectus karnagyaként számos hazai és külföldi elismerést kapott. Lehetősége volt részt venni több külföldi hangversenysorozaton és mesterkurzuson. Pl. Olaszország, Spanyolország, Kanári-szigetek, Ausztria, Németország, Lengyelország, Csehország, Románia, Magyarország.
Papp Sándor
(* 1955. nov. 2. Érsekújvár, † 2017. okt. 12. Pozsony) Szerkesztő, kultúraszervező. 1976-ban a pozsonyi konzervatórium akkordeonszakán végzett. 1987–1991-ben a Comenius Egyetem BTK-án levelezői szakon újságírást tanult. 1975–2006-ban a Szlovák Rádió magyar szerkesztőségének (2002-től Pátria Rádió) zenei szerkesztője, szerkesztő titkára, majd főszerkesztője. 2006–2007-ben az...megnyit →
(* 1955. nov. 2. Érsekújvár, † 2017. okt. 12. Pozsony) Szerkesztő, kultúraszervező. 1976-ban a pozsonyi konzervatórium akkordeonszakán végzett. 1987–1991-ben a Comenius Egyetem BTK-án levelezői szakon újságírást tanult. 1975–2006-ban a Szlovák Rádió magyar szerkesztőségének (2002-től Pátria Rádió) zenei szerkesztője, szerkesztő titkára, majd főszerkesztője. 2006–2007-ben az...megnyit →
Részletek
PAPP SANDOR (FI)
(* 1955. nov. 2. Érsekújvár, † 2017. okt. 12. Pozsony) Szerkesztő, kultúraszervező. 1976-ban a pozsonyi konzervatórium akkordeonszakán végzett. 1987–1991-ben a Comenius Egyetem BTK-án levelezői szakon újságírást tanult. 1975–2006-ban a Szlovák Rádió magyar szerkesztőségének (2002-től Pátria Rádió) zenei szerkesztője, szerkesztő titkára, majd főszerkesztője. 2006–2007-ben az Ifjú Szivek igazgatója. 1972-től aktívan közreműködik népművészeti rendezvények (pl. Tavaszi szél vizet áraszt…) előkészítésében, szervezésében.
párizsi békeszerződés
A második vh. győztes hatalmai (köztük Csehszl.) és Mo. képviselői által 1947. febr. 10-én aláírt okmány. A ~ az előzetes magyar reményekkel ellentétben nem tartalmazta az államhatárok etnikai elvű kiigazításának elvét, ellenkezőleg visszaállította az 1920-as, ún. trianoni határokat. Semmissé nyilvánította azelső bécsi döntést, és...megnyit →
A második vh. győztes hatalmai (köztük Csehszl.) és Mo. képviselői által 1947. febr. 10-én aláírt okmány. A ~ az előzetes magyar reményekkel ellentétben nem tartalmazta az államhatárok etnikai elvű kiigazításának elvét, ellenkezőleg visszaállította az 1920-as, ún. trianoni határokat. Semmissé nyilvánította azelső bécsi döntést, és...megnyit →
Részletek
A második vh. győztes hatalmai (köztük Csehszl.) és Mo. képviselői által 1947. febr. 10-én aláírt okmány. A ~ az előzetes magyar reményekkel ellentétben nem tartalmazta az államhatárok etnikai elvű kiigazításának elvét, ellenkezőleg visszaállította az 1920-as, ún. trianoni határokat. Semmissé nyilvánította azelső bécsi döntést, és az 1938. jan. 1-jei csehszlovák–magyar határt állította vissza, sőt további három falut (→pozsonyi hídfő) adott át Csehszl.-nak. Bár a csehszlovák fél a szlovákiai magyarok egyoldalú kitelepítésének lehetőségét is igyekezett belefoglalni a békeszerződésbe, a ~ „csupán” arra kötelezte Mo.-t, hogy bocsátkozzon tárgyalásokba azon csehszlovákiai magyarok kérdésének rendezéséről, akiket alakosságcsere-egyezmény keretén belül nem telepítenek át Mo.-ra. A ~ az első vh. után megkötött versailles-i békerendszerrel ellentétben semmiféle biztosítékot nem tartalmazott a Mo. határain kívül élő magyarok alapvető emberi és kisebbségi jogainak tiszteletben tartására. – Ir. Romsics Ignác: Az 1947-es párizsi békeszerződés (2006).
Párkány Antal
(* 1927. szept. 16. Galánta, † 2008. nov. 1. Szenc) Gimnáziumi tanár, tankönyvszerző és -fordító. 1951–1956-ban a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán tanári oklevelet, majd 1972-ben a Comenius Egyetemen bölcsészdoktori címet szerzett. A háború után 1951-ig Csehországban volt porcelángyári munkás, majd Hidaskürtön kezdett tanítani. 1953 és...megnyit →
(* 1927. szept. 16. Galánta, † 2008. nov. 1. Szenc) Gimnáziumi tanár, tankönyvszerző és -fordító. 1951–1956-ban a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán tanári oklevelet, majd 1972-ben a Comenius Egyetemen bölcsészdoktori címet szerzett. A háború után 1951-ig Csehországban volt porcelángyári munkás, majd Hidaskürtön kezdett tanítani. 1953 és...megnyit →
Részletek
(* 1927. szept. 16. Galánta, † 2008. nov. 1. Szenc) Gimnáziumi tanár, tankönyvszerző és -fordító. 1951–1956-ban a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán tanári oklevelet, majd 1972-ben a Comenius Egyetemen bölcsészdoktori címet szerzett. A háború után 1951-ig Csehországban volt porcelángyári munkás, majd Hidaskürtön kezdett tanítani. 1953 és 1957 között Galántán középiskolai tanár, 1957–1958-ban az Oktatásügyi Megbízotti Hivatal magyar nemzetiségi ügyekben illetékes központi tanfelügyelője, ezt követően pedig nyugdíjazásáig gimnáziumi tanár volt (1958–1961-ben Szencen, 1961–1963-ban Somorján, majd 1963-tól ismét Szencen). Pedagógiai szakcikkeit, irodalomkritikáit, útleírásait szlovákiai magyar lapok közölték. Közel negyven tankönyv és módszertani kézikönyv jegyzi nevét társszerzőként, ill. fordítóként. Ismertek hangjátékai is. – Fm. Sas Andor helye a csehszlovákiai magyar kulturális életben (mon., 1975).
Párkány és Vidéke – A Mi Lapunk
Részletek
Párkány és Vidéke (FI)
Regionális, kétnyelvű havilap (2009-ig Párkány és Vidéke – Štúrovo a okolie). – Kiadója: Párkány Önkormányzata (1991); Párkányi Városi Művelődési Központ (2002). – Szerk. Himmler György (1992); Szép Éva (2008); Buchlovics Péter (2013).
Párkány Lajos
(* 1894. Pozsony, † 1973. dec. 16. Pozsony) Publicista, politikus. Jogi tanulmányait szülővárosában végezte. A második vh. idején a Szlovenszkói Magyar Párt vezetőségi tagja, ill. a Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület alelnöke volt Pozsonyban. Főleg népműveléssel, színjátszással kapcsolatos tanulmányokat, cikkeket írt. Egyike volt azoknak a magyar...megnyit →
(* 1894. Pozsony, † 1973. dec. 16. Pozsony) Publicista, politikus. Jogi tanulmányait szülővárosában végezte. A második vh. idején a Szlovenszkói Magyar Párt vezetőségi tagja, ill. a Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület alelnöke volt Pozsonyban. Főleg népműveléssel, színjátszással kapcsolatos tanulmányokat, cikkeket írt. Egyike volt azoknak a magyar...megnyit →
Részletek
(* 1894. Pozsony, † 1973. dec. 16. Pozsony) Publicista, politikus. Jogi tanulmányait szülővárosában végezte. A második vh. idején a Szlovenszkói Magyar Párt vezetőségi tagja, ill. a Szlovenszkói Magyar Kultúregyesület alelnöke volt Pozsonyban. Főleg népműveléssel, színjátszással kapcsolatos tanulmányokat, cikkeket írt. Egyike volt azoknak a magyar politikusoknak, akiket – Esterházy Jánossal együtt – a szovjet hatóságok 1945 júl.-ában szovjet munkatáborokba hurcoltak. Hazatérése után a közélettől visszavonultan élt.
Párkány (Štúrovo)
Város az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Duna bal partján, a Garam torkolata közelében, Érsekújvártól DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 3481, ebből 3129 (89,9%) magyar, 254 (7,3%) szlovák; [2011] – 10 919, ebből 6624 (60,7%) magyar, 2930 (26,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011]...megnyit →
Város az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Duna bal partján, a Garam torkolata közelében, Érsekújvártól DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 3481, ebből 3129 (89,9%) magyar, 254 (7,3%) szlovák; [2011] – 10 919, ebből 6624 (60,7%) magyar, 2930 (26,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011]...megnyit →
Részletek
Párkány − Mária Valéria híd (UZs)
Város az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Duna bal partján, a Garam torkolata közelében, Érsekújvártól DK-re, a szlovák–magyar határon. L: [1921] – 3481, ebből 3129 (89,9%) magyar, 254 (7,3%) szlovák; [2011] – 10 919, ebből 6624 (60,7%) magyar, 2930 (26,8%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 7105 (65,1%) magyar, 2433 (22,3%) szlovák. V: [2011] – 7070 r. k., 489 ref., 109 ev., 22 gör. kat. – Az elpusztult középkori Kakat település helyén a törökök által felépített erőd körül létrejött mezőváros volt. A 19. sz. második felében elveszített városi címét 1948-ban, ill. 1960-ban kapta vissza. 1960-ig járási székhely volt. Magyar lakosainak egy részét a második vh. után áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. A város története szorosan összefonódott a Duna túlsó partján fekvő Esztergoméval, amellyel 1895 óta híd köti össze. Az 1944-ben felrobbantott Mária Valéria hidat 2001-ben építették újjá. R. k. (Szt. Imre-) temploma 1701-ben, kálváriája 1766-ban épült késő barokk stílusban. Határában kő-, bronz-, vas-, római, népvándorlás és korai Árpád-kori leleteket tártak fel. Ipari ágazatai közül a papír- és cellulóz-, valamint az élelmiszeripar a legjelentősebb. Jelentős folyami kikötő és vasúti csomópont, vasúti határállomás és közúti határátkelő Mo. felé. Vadas nevű termálfürdője (párkányi termálfürdő) Szl. legnagyobb termálfürdői közé tartozik. Az 1950-es években Naša cesta – Mi Utunk címmel kétnyelvű járási hetilapja jelent meg, 1991-ben Párkány és Vidéke – Štúrovo a okolie címmel indult kétnyelvű önkormányzati havilapja. Az Esztergom ostrománál elhunyt Balassi Bálint emlékére 1986 óta évente megrendezik ~ban a Balassi Bálint Kulturális Napokat. A 21. sz. elején magyar tanítási nyelvű alapiskolával (Ady Endre Alapiskola) és gimnáziummal, valamint vegyes, szlovák–magyar tanítási nyelvű Összevont Középiskolával és Kereskedelmi Magánakadémiával rendelkezett. – 1960–90 között közigazgatásilag ~hoz tartozott Nána, 1976–92 között Ebed. – Ir. Haiczl Kálmán: Kakath, Dsigerdelen-Csekerdén, Párkány (1997).
Párkány − a Sobieski-emlékmű (UZs)
Szent Imre plébániatemplom, Párkány
Párkány
párkányi termálfürdő
A párkányi Vadas termálfürdőt több mint félmillió látogató keresi fel évente, elsősorban a nyári idényben. 39,7 °C-os termálvize 130 m mélységből tör fel. A nyolc medencével rendelkező termálfürdő a közel 25 ha területével az ország egyik legnagyobb fürdőkomplexuma. A fürdő egyedülálló különlegessége a tengeröböl...megnyit →
A párkányi Vadas termálfürdőt több mint félmillió látogató keresi fel évente, elsősorban a nyári idényben. 39,7 °C-os termálvize 130 m mélységből tör fel. A nyolc medencével rendelkező termálfürdő a közel 25 ha területével az ország egyik legnagyobb fürdőkomplexuma. A fürdő egyedülálló különlegessége a tengeröböl...megnyit →
Részletek
A párkányi Vadas termálfürdőt több mint félmillió látogató keresi fel évente, elsősorban a nyári idényben. 39,7 °C-os termálvize 130 m mélységből tör fel. A nyolc medencével rendelkező termálfürdő a közel 25 ha területével az ország egyik legnagyobb fürdőkomplexuma. A fürdő egyedülálló különlegessége a tengeröböl alakú, óriási hullámmedence – a 3800 m2-en elterülő „Lagúna”. A termálfürdő a napi 12 500 fős befogadóképességével és magas színvonalú szolgáltatásaival ideális lehetőségeket nyújt a víz és a nap szerelmeseinek.