Paál Ferenc
(* 1904. júl. 20. Győr, † 1969. júl. 11. Budapest) Író, újságíró, publicista. Bécsben, a Keleti Akadémián tanulva munkatársa lett az emigráns lapoknak, s élményeiről botrányos kulcsregényt is írt. A 20-as évek második felében jött Csehszlovákiába, s itt a már hitelét vesztett kormánypárti napilap, A Reggel az ő...megnyit →
(* 1904. júl. 20. Győr, † 1969. júl. 11. Budapest) Író, újságíró, publicista. Bécsben, a Keleti Akadémián tanulva munkatársa lett az emigráns lapoknak, s élményeiről botrányos kulcsregényt is írt. A 20-as évek második felében jött Csehszlovákiába, s itt a már hitelét vesztett kormánypárti napilap, A Reggel az ő...megnyit →
Részletek
(* 1904. júl. 20. Győr, † 1969. júl. 11. Budapest) Író, újságíró, publicista. Bécsben, a Keleti Akadémián tanulva munkatársa lett az emigráns lapoknak, s élményeiről botrányos kulcsregényt is írt. A 20-as évek második felében jött Csehszlovákiába, s itt a már hitelét vesztett kormánypárti napilap, A Reggel az ő szerződtetésével és a népszerű sarlósok megnyerésével próbált konszolidálódni. ~ először magasztaló cikkeket írt a mozgalomról, ám amikor ennek vezetői elhatárolták magukat a szervilis emigránsoktól, néhány cikkében bolsevistáknak, majd fasisztáknak nevezte őket. Ilyen intermezzók után elhagyta A Reggelt, s a magyar ellenzék lapjához, a Prágai Magyar Hírlaphoz szegődve külpolitikai cikkeket írt. A bécsi döntés után visszament Mo.-ra. 1944-ben Mauthausenbe deportálták. 1945 után nagy napilapok főmunkatársa, szerkesztője lett, 1966-tól pedig az általa alapított Budapester Rundschau c. hetilap főszerkesztője volt. – Fm. Merengők (r., 1925); Menekülő pénz (r., 1928); Hamu alatt (r., 1929); A szlávok Európában (tan., 1930); A szabadság útja (tan., 1939); Egy nemzet születése (tan., 1961). – Ir. Fábry Zoltán: A magyar emigráció regénye (Korunk, 1929, 206); Barta Lajos: A vidéki város irodalmi halála és feltámadása (Nyugat, 1929, 2069); Szalatnai Rezső: A menekülő pénz regénye (Korunk, 1929, 588); Ungvári Tamás: Meghalt Paál Ferenc (Magyar Nemzet, 1969. júl. 12.).
Paál Gyula
Részletek
(* 1852. ?, † 1931. Rimaszombat) Népszínműíró. Elemi iskolai tanító volt, 1918 után Rimaszombatban is tanított. Munkái művészi szempontból igénytelenek. – Fm. Senki Miska (zene: Stolené Kemény Erzsébet, é. n.); Veszedelem a házban (zene: Hagelbauer György, 1923); A csárdás leánya (zene: Hagelbauer György, 1926).
Padáň
-> Padány (Padáň)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz középső részén, Dunaszerdahelytől DK-re. L: [1921] – 652, ebből 638 (97,8%) magyar, 1 (0,1%) szlovák; [2011] – 861, ebből 764 (88,7%) magyar, 69 (8,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 798 (92,7%) magyar, 34 (3,9%) szlovák. V:...megnyit →
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz középső részén, Dunaszerdahelytől DK-re. L: [1921] – 652, ebből 638 (97,8%) magyar, 1 (0,1%) szlovák; [2011] – 861, ebből 764 (88,7%) magyar, 69 (8,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 798 (92,7%) magyar, 34 (3,9%) szlovák. V:...megnyit →
Részletek
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz középső részén, Dunaszerdahelytől DK-re. L: [1921] – 652, ebből 638 (97,8%) magyar, 1 (0,1%) szlovák; [2011] – 861, ebből 764 (88,7%) magyar, 69 (8,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 798 (92,7%) magyar, 34 (3,9%) szlovák. V: [2011] – 403 ref., 376 r. k., 7 gör. kat., 1 ref. – Klasszicista stílusú ref. temploma 1787-ben, tornya 1816-ban, a Petény majorban található neogótikus Kuffler-kastély 1906-ban épült. A 21. sz. elején 1–4. évfolyamos magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Padány (Padáň)
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz középső részén, Dunaszerdahelytől DK-re. L: [1921] – 652, ebből 638 (97,8%) magyar, 1 (0,1%) szlovák; [2011] – 861, ebből 764 (88,7%) magyar, 69 (8,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 798 (92,7%) magyar, 34 (3,9%) szlovák. V:...megnyit →
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz középső részén, Dunaszerdahelytől DK-re. L: [1921] – 652, ebből 638 (97,8%) magyar, 1 (0,1%) szlovák; [2011] – 861, ebből 764 (88,7%) magyar, 69 (8,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 798 (92,7%) magyar, 34 (3,9%) szlovák. V:...megnyit →
Részletek
Község a Dunaszerdahelyi járásban, a Kisalföldön, a Csallóköz középső részén, Dunaszerdahelytől DK-re. L: [1921] – 652, ebből 638 (97,8%) magyar, 1 (0,1%) szlovák; [2011] – 861, ebből 764 (88,7%) magyar, 69 (8,0%) szlovák nemzetiségű. A: [2011] – 798 (92,7%) magyar, 34 (3,9%) szlovák. V: [2011] – 403 ref., 376 r. k., 7 gör. kat., 1 ref. – Klasszicista stílusú ref. temploma 1787-ben, tornya 1816-ban, a Petény majorban található neogótikus Kuffler-kastély 1906-ban épült. A 21. sz. elején 1–4. évfolyamos magyar tanítási nyelvű alapiskolával rendelkezett.
Pádár
-> Balogpádár; Pádár (Padarovce)
Község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i részén, a Balog-patak völgyében, Rimaszombattól ÉK-re. L: [1921] – 468, ebből 464 (99,1%) magyar, 4 (0,9%) szlovák; [2011] – 185, ebből 101 (54,6%) szlovák, 77 (41,6%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 99 (53,3%) szlovák, 75 (40,5%) magyar....megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i részén, a Balog-patak völgyében, Rimaszombattól ÉK-re. L: [1921] – 468, ebből 464 (99,1%) magyar, 4 (0,9%) szlovák; [2011] – 185, ebből 101 (54,6%) szlovák, 77 (41,6%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 99 (53,3%) szlovák, 75 (40,5%) magyar....megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i részén, a Balog-patak völgyében, Rimaszombattól ÉK-re. L: [1921] – 468, ebből 464 (99,1%) magyar, 4 (0,9%) szlovák; [2011] – 185, ebből 101 (54,6%) szlovák, 77 (41,6%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 99 (53,3%) szlovák, 75 (40,5%) magyar. V: [2011] – 72 ev., 60 r. k., 8 ref. – A második vh. után magyar lakosságának több mint egyharmadát áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. Ev. temploma 1799–1803 között épült klasszicista stílusban.
Padarovce
-> Balogpádár; Pádár (Padarovce)
Község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i részén, a Balog-patak völgyében, Rimaszombattól ÉK-re. L: [1921] – 468, ebből 464 (99,1%) magyar, 4 (0,9%) szlovák; [2011] – 185, ebből 101 (54,6%) szlovák, 77 (41,6%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 99 (53,3%) szlovák, 75 (40,5%) magyar....megnyit →
Község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i részén, a Balog-patak völgyében, Rimaszombattól ÉK-re. L: [1921] – 468, ebből 464 (99,1%) magyar, 4 (0,9%) szlovák; [2011] – 185, ebből 101 (54,6%) szlovák, 77 (41,6%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 99 (53,3%) szlovák, 75 (40,5%) magyar....megnyit →
Részletek
Község a Rimaszombati járásban, a Gömör–Szepesi-érchegység D-i részén, a Balog-patak völgyében, Rimaszombattól ÉK-re. L: [1921] – 468, ebből 464 (99,1%) magyar, 4 (0,9%) szlovák; [2011] – 185, ebből 101 (54,6%) szlovák, 77 (41,6%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 99 (53,3%) szlovák, 75 (40,5%) magyar. V: [2011] – 72 ev., 60 r. k., 8 ref. – A második vh. után magyar lakosságának több mint egyharmadát áttelepítették Mo.-ra, helyükre magyarországi szlovákok települtek. Ev. temploma 1799–1803 között épült klasszicista stílusban.
Pajor Miklós
(* 1884. Turdosín (Tvrdošín), †?) Ügyvéd, politikus. Kolozsvárott [Románia] és Budapesten [Mo.] folytatott jogi tanulmányokat, majd Kassára került ügyvédnek, ahol a főiskolások Szent Imre Egyletének elnöke lett. Az államfordulat után évekig a kassai városi tanács tagjaként tevékenykedett, ill. az Országos Keresztényszocialista Párt (OKP) egyik...megnyit →
(* 1884. Turdosín (Tvrdošín), †?) Ügyvéd, politikus. Kolozsvárott [Románia] és Budapesten [Mo.] folytatott jogi tanulmányokat, majd Kassára került ügyvédnek, ahol a főiskolások Szent Imre Egyletének elnöke lett. Az államfordulat után évekig a kassai városi tanács tagjaként tevékenykedett, ill. az Országos Keresztényszocialista Párt (OKP) egyik...megnyit →
Részletek
(* 1884. Turdosín (Tvrdošín), †?) Ügyvéd, politikus. Kolozsvárott [Románia] és Budapesten [Mo.] folytatott jogi tanulmányokat, majd Kassára került ügyvédnek, ahol a főiskolások Szent Imre Egyletének elnöke lett. Az államfordulat után évekig a kassai városi tanács tagjaként tevékenykedett, ill. az Országos Keresztényszocialista Párt (OKP) egyik helyi vezetője volt. 1935-ben az OKP listáján a csehszlovák nemzetgyűlés szenátorává választották. Az első bécsi döntést követően a magyar parlament behívott képviselője lett.
Pákozdi Gertrúd

(* 1948. máj. 12., Deáki , † 2004. okt. 15. Pozsony) Újságíró. A galántai gimnáziumban érettségizett 1966-ban, majd Pozsonyban a Közgazdasági Főiskolán szerzett mérnöki diplomát. Egy ideig a Duslo vállalatnál dolgozott. 1972-től az Új Szó gazdasági rovatában kezdett dolgozni, majd nem sokkal később rovatvezetője lett. 1985-ben...megnyit →

(* 1948. máj. 12., Deáki , † 2004. okt. 15. Pozsony) Újságíró. A galántai gimnáziumban érettségizett 1966-ban, majd Pozsonyban a Közgazdasági Főiskolán szerzett mérnöki diplomát. Egy ideig a Duslo vállalatnál dolgozott. 1972-től az Új Szó gazdasági rovatában kezdett dolgozni, majd nem sokkal később rovatvezetője lett. 1985-ben...megnyit →
Részletek

Pakozdi Gertrud (FI)
(* 1948. máj. 12., Deáki , † 2004. okt. 15. Pozsony) Újságíró. A galántai gimnáziumban érettségizett 1966-ban, majd Pozsonyban a Közgazdasági Főiskolán szerzett mérnöki diplomát. Egy ideig a Duslo vállalatnál dolgozott. 1972-től az Új Szó gazdasági rovatában kezdett dolgozni, majd nem sokkal később rovatvezetője lett. 1985-ben a Nő című hetilap élére került, s egészen 1989-ig volt a főszerkesztője. 1990-ben a Nő évkönyvének szerkesztője volt. 1989 októberétől 1997-ig az Új Szó főszerkesztő-helyettese, majd a gazdasági rovat vezetője. Külső munkatársként haláláig jelen volt írásaival az Új Szó hasábjain. Újságírói működése közben együttműködött a Tankönyvkiadó szerkesztőségével, és tucatnyi közgazdasági tankönyvet fordított szlovákról magyarra.
Palágyi György István

(* 1939. dec. 19. Királyhelmec) Vegyészmérnök, radiokémikus, a csehországi Görgei Artúr Társaság elnöke. Szülővárosában végezte általános és középiskolai tanulmányait, 1957-ben érettségizett. A pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Karán 1962-ben szerzett vegyészmérnöki oklevelet. 1962–1966-ban előbb a vágsellyei Dimitrov Vegyiművekben, majd 1964-től a kassai Kelet-szlovákiai Vasműben...megnyit →

(* 1939. dec. 19. Királyhelmec) Vegyészmérnök, radiokémikus, a csehországi Görgei Artúr Társaság elnöke. Szülővárosában végezte általános és középiskolai tanulmányait, 1957-ben érettségizett. A pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Karán 1962-ben szerzett vegyészmérnöki oklevelet. 1962–1966-ban előbb a vágsellyei Dimitrov Vegyiművekben, majd 1964-től a kassai Kelet-szlovákiai Vasműben...megnyit →
Részletek

Palágyi György István (csa)
(* 1939. dec. 19. Királyhelmec) Vegyészmérnök, radiokémikus, a csehországi Görgei Artúr Társaság elnöke. Szülővárosában végezte általános és középiskolai tanulmányait, 1957-ben érettségizett. A pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Karán 1962-ben szerzett vegyészmérnöki oklevelet. 1962–1966-ban előbb a vágsellyei Dimitrov Vegyiművekben, majd 1964-től a kassai Kelet-szlovákiai Vasműben dolgozott. 1967–1979 között a kassai P. J. Šafárik Egyetem Radiobiológiai Laboratóriumának munkatársa volt. 1979-ben lett a kémiai tudomány kandidátusa (A radiojód meghatározása a környezetben folyadék–folyadék rendszerekben való megoszlása alapján). 1979–1992 között a Radioökológiai és Alkalmazott Nukleáris Műszaki Intézet tudományos főmunkatársaként tevékenykedett. 1992–1993-ban a kassai tudományegyetemen a szervetlen kémiai tanszék adjunktusként oktatott, majd cseh származású második feleségével, aki szintén radiokémikus Csehországban, a Prága melletti Řezben telepedett le. 1993-ban megvédte nagydoktori munkáját (Analitikai koncentrációs–szeparációs módszerek a nyomelemek és a radionuklidok koncentrációjának meghatározására a környezetben). 1993–1994-ben a CSTA71 Sugárdozimetriai Intézetében dolgozott, 1994–2004 között az Állami Nukleárisbiztonsági Hivatal nukleáris és sugárvédelmi felügyelője volt. 2004–2012 között a řezi Nukleáris Kutatóintézet tudományos főmunkatársaként tevékenykedett. Jelenleg a prágai Cseh Műegyetem Magkémiai Tanszékének óraadó tanára. Kutatási területe az atomenergia békés célú felhasználásával, a radioaktív anyagok környezeti hatásával, a radioaktív hulladékok biztonságával kapcsolatos. Kidolgozott több eredeti radiokémiai és radioanalitikai módszert, ill. koncentrációs és szeparációs eljárást. A kőzetekben található és a talajba kerülő radionuklidok migrációját és transzportját is vizsgálja. Számos alkalommal járt külföldi (Németország, Japán, USA) tanulmányúton, részt vett nemzetközi konferenciákon, ahol eddig közel 100 előadást tartott. Több mint 100 kutatási jelentés foglalkozik tudományos eredményeivel, 80 eredeti publikációja jelent meg a radiokémia és a radiokémiai analízis témaköréből. Különböző szakmai társaságok tagja, évekig a Journal of Radioanalytical and Nuclear Chemistry szerkesztőbizottságának is tagja volt. Aktív szerepet vállal a Csehországban élő magyarok szellemi, kulturális és politikai életében. Az Együttélés Politikai Mozgalom magyar tagozatának egy időben elnöke volt, számos parlamenti és minisztériumi kisebbségügyi bizottság, tanácsadó testület tagja. 2005-ben megalapította a prágai székhelyű Görgei Artúr Társaságot, amely a cseh fővárosban 1845–1848 között vegyészként tevékenykedő későbbi hadvezér emlékét ápolja. 2012-ben egykori prágai lakóházán a Társaság kezdeményezésére emléktáblát helyeztek el. 1998-tól éveken át a Prágai Református Missziói Gyülekezet presbiteri tisztségét is ellátta. Tudományos ismeretterjesztő cikkei a Prágai Tükör c. folyóiratban jelennek meg. – Fm. CRC Handbook of Radioanalytical Chemistry (társszerző, 1991); Preconcentration Techniques for Trace Analysis (társszerző, 1992).
Palárikovo
-> Tótmegyer (Palárikovo)
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Hosszú-csatorna partján, Érsekújvártól ÉNy-ra. L: [1921] – 3827, ebből 2855 (74,6%) szlovák, 932 (24,3%) magyar; [2011] – 4341, ebből 3974 (91,5%) szlovák, 88 (2,0%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 3945 (90,9%) szlovák, 91 (2,1%) magyar. V: [2011]...megnyit →
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Hosszú-csatorna partján, Érsekújvártól ÉNy-ra. L: [1921] – 3827, ebből 2855 (74,6%) szlovák, 932 (24,3%) magyar; [2011] – 4341, ebből 3974 (91,5%) szlovák, 88 (2,0%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 3945 (90,9%) szlovák, 91 (2,1%) magyar. V: [2011]...megnyit →
Részletek
Község az Érsekújvári járásban, a Kisalföldön, a Hosszú-csatorna partján, Érsekújvártól ÉNy-ra. L: [1921] – 3827, ebből 2855 (74,6%) szlovák, 932 (24,3%) magyar; [2011] – 4341, ebből 3974 (91,5%) szlovák, 88 (2,0%) magyar nemzetiségű. A: [2011] – 3945 (90,9%) szlovák, 91 (2,1%) magyar. V: [2011] – 3184 r. k., 51 ev., 9 ref., 4 gör. kat. – A török háborúk után, a 18. sz. elején szlovákokkal és morvákkal újranépesített ~ 20. sz. első felében még részben magyar lakossága a sz. második felére beolvadt a helyi szlovákságba. R. k. (Nepomuki Szt. János-) temploma 1754-ben, a Károlyi-kastély a 18. sz. közepén épült barokk stílusban.
